Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 275-284. p.
Tér és Társadalom XIV. évf. 2000 s 2-3: 275-284
KELETI KAPU ÉS ELSZIGETELTSÉG 1
Az elzártság kérdése és a határon átnyúló kapcsolatok
esélyei az északkelet-alföldi határ mentén
(THE EASTERN GATE AND SEPARATION)
(The Question of Separation and Opportunities of Cross-border
Connections in the Northeast Great Hungarian Plain)
DANCS LÁSZLÓ
Változások a határok mentén
Az, hogy egy adott terület az államhatár mentén fekszik, önmagában nem jelent
szükségszerű en hátrányt a társadalmi—gazdasági fejl ődésre, sőt bizonyos esetekben
(pl. Nyugat-Európában) kifejezetten el őnyös is lehet. Ám Trianon óta az Északke-
let-Alföldön a határmentiség mind a mai napig elmaradottságot jelentett. Els ősor-
ban azért, mert ezek a területek kevésbé integrálódnak az ország gazdasági életébe,
alig tudnak bekapcsolódni a területi munkamegosztásba, másrészt a határ mentének
ma alig van kapcsolata a szomszédos országokkal, a határon túl fekv ő városokkal.
A határok elválasztó szerepe még ma is er őteljesebben érvényesül, mint a valós
nemzeti érdekeket hatékonyan szolgáló összeköt ő (híd) szerep. A határok annyira
áhított spiritualizálódása Kelet-Közép-Európában jelenleg is inkább csak kívánt cél,
mintsem valóság.
Az északkelet-alföldi határszél ma is egyike az ország leginkább elmaradott térsé-
geinek. Ezt a 10-20 km széles sávot a megyeközpontok gyenge vonzása, fejletlen
infrastrukturális állapotok, rossz elérhet őség, nagy volumenű munkanélküliség, a
cigány lakosság magas aránya és kedvez őtlen természeti adottságok (gyenge ter-
mőképességű talajok, ár- és belvízveszély) jellemzik. A jelenlegi helyzet kialakulá-
sát elsősorban történeti—politikai okok idézték el ő nyolc évtizeddel ezel őtt. Az Al-
föld északkeleti részének politikai államhatárai — az ország más határaival egye-
temben — történelmi léptékkel mérve rövid múltra tekintenek vissza. Az 1920. jú-
nius 4-én aláírt Trianoni békeszerz ődés értelmében a korábban — Horvátországgal
együtt — 325 411 km 2 területű és 20 886 484 fős népességű Történelmi Magyaror-
szág helyett egy új, mindössze 93 073 km 2 területű és 7 990 202 fős népességű
ország jött létre. A trianoni határok nem tisztelték sem az etnikai határokat, sem
pedig az organikusan kialakult centrum—periféria kapcsolatokat. A határ túloldalán
rekedt városi központok elvesztése miatt a határ menti területek lettek a határmódo-
sítások igazi kárvallottjai a piaci, gazdasági, társadalmi, kulturális kapcsolatok meg-
szakadásával.
Dancs László: Keleti kapu és elszigeteltség.
Az elzártság kérdése és a határon átnyúló kapcsolatok esélyei az északkelet-alföldi határ mentén.
Tér és Társadalom, 14. 2000. 2–3. 275–284. p.
276 Dancs László TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3
A második világháború után Kelet-Közép-Európa országai a Szovjetunió érdekszfé-
rájába kerültek, ami a határok megerősítéséhez és elválasztó szerepének növekedésé-
hez vezetett. A határmenti területek tehát méginkább a perifériára szorultak: a
határközeli városok fejlesztése lelassult, a határ menti zónába való bejutáshoz sokszor
még belföldi utazás esetén is útlevélre volt szükség, a korábban évszázados kapcso-
latban álló területek és települések csak igen bonyolult módon — fels őbb szintek
(főváros) tudtával és engedélyével — léphettek kapcsolatba egymással. A KGST
létrejötte után az együttm űködő tagállamok sokkal intenzívebb kereskedelmet foly-
tattak a Szovjetunióval, mint egymással, ami szintén hozzájárult az államhatárok
menti izoláció fokozódásához.
Az 1980-as évek végén Kelet-Közép-Európát is elérte a politikai változások szele,
ami a Kárpát-medence országaiban is a határon átnyúló kapcsolatok kiszélesedésének
lehetőségét hozta magával. A szakért ők a határok elválasztó szerepének csökkenését
és a gazdasági kapcsolatok élénkülését várták az új politikai folyamatoktól, de a való-
ság nem igazolta az optimista várakozásokat. A határátkel őhelyek száma növekedett
ugyan a térségben, de ez a határok átjárhatóságában nem hozott számottev ő válto-
zást. Az északkelet-alföldi határszél — melynek vizsgálata 119 településre terjedt ki
az ukrán és a román államhatár mentén — gazdaságát igen súlyosan érintette a rend-
szerváltás következményeként a külgazdasági orientáció megváltozása, a keleti piac
fizetésképtelenné válása miatt ugyanis a határ mente elveszítette a f ő gazdasági
profilját jelentő mezőgazdaság termékeinek felvev őpiacát. A szomszédos határrégi-
ók közötti kereskedelem még mindig gyenge, kevés a vállalkozások száma. A
szomszédos államok egyes vezet ői — a határon túl él ő nagy létszámú magyar ki-
sebbség miatt — még napjainkban is sokszor országuk területi egységét fenyeget ő
elszakadási törekvéseket látnak Magyarország közeledésében, ezért a határon át-
nyúló kapcsolatok kialakítása nehézkes.
A határon átnyúló kapcsolatokat befolyásoló infrastruktúra állapota
A trianoni döntések következményeként nemcsak a határ túloldalán rekedt terü-
letekkel szakadtak meg az új határok közé szorított ország határ menti térségeinek
kapcsolatai, hanem a települések egymás közötti együttm űködései is nagyon kö-
rülményessé váltak. Az els ő világháborút megel őzően — a mezőgazdasági termékek
elszállítására — az Alföldön is kiépült egy jól megtervezett, nyugat-európai színvo-
nalú vasúthálózat. A vasút — vonalvezetésében jelent ősen különbözve a már koráb-
ban kialakult vízi és közúti szállítási útvonalaktól — teljesen átformálta az ország-
rész térszerkezetét.
Az Alföld, de különösen az alföldi határ mente térszerkezetére er ősen rányomta
bélyegét a trianoni határmegvonás azáltal, hogy az Alföld és az azt határoló hegy-
vidék találkozásánál kialakult vásárvárosokat és az őket összekötő országos jelent ő-
ségű térszerkezeti tengelyt a határon kívül helyezte. A döntés elvágta az északkelet-
alföldi határszél településeit természetes vonzásközpontjaiktól és az elérhet őség
szempontjából is rendkívül kedvez őtlen helyzetet teremtett a határszélen.
Dancs László: Keleti kapu és elszigeteltség.
Az elzártság kérdése és a határon átnyúló kapcsolatok esélyei az északkelet-alföldi határ mentén.
Tér és Társadalom, 14. 2000. 2–3. 275–284. p.
TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3 Keleti kapu és elszigeteltség... 277
Az Északkelet-Alföld térszerkezetére els ődlegesen az a jellemző , hogy meghatá-
rozóak a centrumrégiót (Budapestet) a külföldi központokkal összeköt ő országos
térszerkezeti vonalak. A régió legfontosabb térszerkezeti tengelye a Budapest-
Szolnok—Debrecen—Nyíregyháza—Záhony—Kijev között húzódó folyosó. Ebb ől
ágaznak ki az egyéb fontos országos és regionális térszerkezeti vonalak. Közülük a
legjelentő sebb és a legjobban kiépített a Nyíregyháza—Miskolc és a
Püspökladánynál leágazó Berettyóújfalu—Nagyvárad felé vezet ő országos tengely.
Jelentő sek még a Debrecen—Füzesabony, a Debrecen—Tiszaújváros—Miskolc, a
Debrecen—Békéscsaba, a Nyíregyháza—Vásárosnamény—Munkács, valamint a
Debrecen—Mátészalka—Szatmárnémeti térszerkezeti vonalak (1. ábra.).
1. ÁBRA
Az északkelet-alföldi határ mente Magyarország térszerkezetében
(Northeast Great Hungarian Plain in the Spatial Structure of Hungary)
4 ...... 1
III I tszter o
atoEao
DAF: °61111‚
Ihli' I !id
Szomba he y
Szel, ez,hír,
.11
5111
s 1
Du or
,n,a.
♦ 2
r
Békfs zsaba O 3
Gyula
4111111 4
5
6
8
50km
1~~~1
Jelmagyarázat: 1. Regionális központ. 2. Növekedési pólus. 3. Megyei növekedési centrum. 4. Urbanizált
térségek. 5. Országos térszerkezeti tengely. 6. Regionális térszerkezeti vonal. 7. Országhatár. 8. Az észak-
kelet-alföldi határ menti térség.
Forrás: Süli-Zakar (1994) ábrája nyomán, részben átszerkesztve.
Az alapvető probléma az, hogy az országos térszerkezeti tengelyeken kívül az
egyéb térszerkezeti vonalak ritkák vagy fejletlenek, illetve sz űk az áteresztőképes-
ségük. Ebbő l adódóan az Alföld északkeleti részének az országon belül csak a f ővá-
rossal megfelel ő a kapcsolata. Igen gyenge az összeköttetés a Dél-Alfölddel (a
felújított 47-es út teremt kapcsolatot) és a dunántúli régiókkal, mely utóbbi terüle-
tekkel a kapcsolat szinte kizárólag csak Budapesten keresztül biztosítható. A tér-
szerkezet szempontjából a térségben igen fontos lenne a sokat vitatott déli autó-
Dancs László: Keleti kapu és elszigeteltség.
Az elzártság kérdése és a határon átnyúló kapcsolatok esélyei az északkelet-alföldi határ mentén.
Tér és Társadalom, 14. 2000. 2–3. 275–284. p.
278 Dancs László TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3
pálya megvalósítása és a tervek szerint az országhatárt a térségben elér ő M3-as
mielőbbi befejezése.
A határ menti sávot érint ő jelentős térszerkezeti vonalak kivétel nélkül a külföldi
kapcsolatokat er ősítik, a határszél településeinek egymás közötti összeköttetései
továbbra is igen gyengék. A határ mente közlekedési infrastruktúráját vizsgálva
megállapítható, hogy többségében négy számjeggyel jelzett közúti mellékutak és
vasúti mellékvonalak találhatók itt.
A közúti infrastruktúrát illet ően szembeötlő, hogy csak két nemzetközi főútvonal,
az E573 (Budapest—Szolnok—Debrecen—Nyíregyháza—Záhony—Kijev) és az E60
(Püspökladány—Berettyóújfalu—Nagyvárad) érinti a határ mentét. Ezenkívül mind-
össze három két számmal jelzett útvonal, a 48-as (Debrecen—Nyírábrány), a 49-es
(Mátészalka—Csengersima) és a 41-es (Nyíregyháza—Beregszász) halad keresztül a
vizsgált határszélen. Ezek az utak azonban kivétel nélkül határátkel őkhöz vezetnek
és nincsenek számottev ő hatással a határ mente többi településének megközelíthe-
tőségére. A megyeszékhelyek közúti elérhet őségét vizsgálva látható, hogy az
északkelet-alföldi határszél településeir ől igen időigényes megközelíteni a megye-
székhelyeket.
A Hajdú-Bihar megyei határszél települései közül Komádi térsége (különösen
Újiráz) van a legrosszabb helyzetben, amit egyrészt a földrajzi távolság indokol,
másrészt viszont az, hogy innen négy számjegy ű mellékutak segítségével lehet csak
kijutni a Debrecenbe vezet ő 47-es főútra. Az elérhet őség szempontjából a megye-
centrum közelsége miatt jó helyzetben van a Debrecent ől keletre es ő hajdú-bihari
határszél, melynek települései 30-45 perc között érhet ők el. A határszél szabolcs-
szatmár-beregi szakaszának elérhet ősége a megyeszékhelytől való nagyobb távol-
ság miatt még nehezebb. Itt a Szatmári-síkság településeinek elérése ütközik nehéz-
ségekbe, ezek többségének elérhet ősége ugyanis meghaladja a 90 percet, s őt egyes
határszéli települések (pl. Kishódos, Nagyhódos, Méhtelek, Magosliget, Garbolc)
nem érhetők el két órán belül.
A szatmári és a beregi határszél településeinek elzártságát fokozza, hogy a Sza-
moson és a Tiszán kevés az átkelési lehet őség. A Tiszán csak Vásárosnaménynál,
míg a Szamoson Csengernél és Tunyogmatolcsnál lehet hídon átkelni. Ezenkívül a
Tiszán két helyen (Aranyosapáti—Tiszaadony és Tiszamogyorós—Lónya között), a
Szamoson pedig három helyen (Olcsva—Olcsvaapáti, Szamosszeg—Panyola között,
valamint Szamossályinál) autókompok segítik az átkelést.
A vasúti elérhetőség tekintetében igen jellemz ő, s meglehetősen lehangoló körül-
mény, hogy a határszél 119 települése közül mindössze 28 érhet ő el vasúttal. Ennek
a hátrányos helyzetnek az okai is a trianoni határmódosításokban keresend ők. Az
I. világháború el őtt a térségben két vasúti fővonal épült ki. Az egyik Budapest-
Szolnok—Debrecen—Nyíregyháza—Miskolc—Kassa, a másik vonal pedig Gyula-
Nagyvárad—Szatmárnémeti—Beregszász—Sátoraljaújhely—Kassa városokat kötötte
össze. A trianoni békeszerz ődés értelmében a határ a két fővonal között húzódik. Ez
a helyzet lehetetlenné tette ezen vasúti vonalak közötti — a századel őn még el nem
készült — összekötő mellékvonalak megépítését, így az északkelet-alföldi határszél
Dancs László: Keleti kapu és elszigeteltség.
Az elzártság kérdése és a határon átnyúló kapcsolatok esélyei az északkelet-alföldi határ mentén.
Tér és Társadalom, 14. 2000. 2–3. 275–284. p.
TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3 Keleti kapu és elszigeteltség... 279
— összekötő mellékvonalak megépítését, így az északkelet-alföldi határszél telepü-
léseinek jó része vasút nélkül maradt.
Ami a megyeszékhelyek vasúti elérhet ő ségét illeti, természetesen a nagyobb tá-
volságra levő határ menti települések igen hátrányos helyzetben vannak. A rossz
vasúti elérhető ség azonban nem csak a távolsággal, hanem a vasútvonalak min ősé-
gével is magyarázható. A legkedvez ő bb helyzetben a Budapest—Szolnok—Debre-
cen—Nyíregyháza—Záhony és a Nyíregyháza—Miskolc villamosított f ővonal mentén
elhelyezkedő települések vannak (a térségben egyébként csak ezek villamosított
vasútvonalak). A villamosított fővonalon elhelyezked ő Záhony átlagos elérhet ősége
például 60 perc, a csak kisvasúton megközelíthet ő — nagyjából azonos távolságra
fekvő — Balsa eléréséhez viszont még a legrövidebb elérési id ő alapján is több mint
90 percre van szükség. A határszél vasúton való gyors megközelíthet őségének esé-
lyeit tovább rontja, hogy a legtöbb település eléréséhez legalább egy átszállásra is
szükség van (pl. Komádi és Körösszakál vasúton Debrecenb ől csak Békés megyén
keresztül és legalább két átszállással közelíthet ő meg).
Az Északkelet-Alföldön a határon átnyúló kapcsolatok fejl ődésének és b ővítésé-
nek gátat szab a határátkel ő helyek alacsony száma és csekély átereszt őképessége is.
Különösen igaz ez a térségben a magyar—román határszakaszra, ahol a jóval rövi-
debb magyar—ukrán szakasz öt átkel őjével szemben mindössze három határállomás
mű ködik. Közúton a legutóbbi id ő kig az egész hajdú-bihari és szabolcs-szatmár-
beregi határszélen csak két nemzetközi, a személy- és a teherforgalom számára
egyaránt igénybe vehet ő átkelő üzemelt: Záhony az ukrán, Biharkeresztes—Ártánd
pedig a román szakaszon, 2000-t ő l azonban Csengersima PHARE támogatással
átalakított határállomása a teherforgalom számára is elérhet ő lesz. Ezen kívül Ro-
mánia irányába csak egy (Nyírábrány), Ukrajna felé pedig négy közúti
kishatárátkel ő üzemel, melyeket csak a két szomszédos ország állampolgárai vehet-
nek igénybe. A közeljöv őben a hajdú-bihari román szakaszon tervezik egy új átkel ő
létesítését Létavértesnél.
Vasúton négy határátkel ő hely áll a vizsgált határszakaszon a személy- és teher-
forgalom rendelkezésére. Ágerd ő majornál csak kishatárforgalom van, de Záhony,
Nyírábrány és Biharkeresztes-Ártánd átkel ő helye nemzetközi. A határon átnyúló
gazdasági kapcsolatok számára hatalmas potenciális lehet őséget kínál a Záhonyban
és térségében — a FÁK országokban használt széles nyomtávú vasútvonalak miatt —
az elmúlt évtizedekben kiépült 21 millió tonna kapacitású átrakodókörzet, amely
ma jórészt kihasználatlan (Baranyi 1999a).
A határon átnyúló kapcsolatok települési szinten
Az Északkelet-Alföld határ menti települései számára is megnyílt a lehet őség a
határon átnyúló kapcsolatok felvételére és fejlesztésére az 1980-90-es évek fordu-
lójának politikai enyhülési folyamatai után. A határszélen készített 119 településre
kiterjedő kérdő íves felmérés tanúságai szerint azonban Magyarországnak ezen a
fertályán még ma sem igazán élénkek az ilyen típusú kapcsolatok, holott a határsáv
Dancs László: Keleti kapu és elszigeteltség.
Az elzártság kérdése és a határon átnyúló kapcsolatok esélyei az északkelet-alföldi határ mentén.
Tér és Társadalom, 14. 2000. 2–3. 275–284. p.
280 Dancs László TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3
periférikus települései számára egy potenciális kitörési lehet őséget kínálnak. A 119
önkormányzatnak kiküldött kérd őívre 95 településről érkezett értékelhet ő válasz,
melyek szerint az önkormányzatok mindössze 31%-a (30 település) tart fenn vala-
milyen kapcsolatot 53 határon túli helységgel, ami messze elmarad a határközeli
fekvés alapján elvárható értékekt ől (2. ábra).
A határszéli községek és városok többsége a szomszédos ország valamely — dön-
tően magyarlakta — közeli településével áll — els ősorban kulturális (34 esetben),
testvér-települési (30 esetben), sport (19 esetben), valamint oktatási és vallási —
kapcsolatban. A településközi kontaktusok jellege hasonló az osztrák—magyar határ
mente településeinek egymás közti kapcsolataihoz. Egy vizsgálat szerint ugyanis a
nyugati határszélen is els ősorban kulturális, oktatási és sport jelleg ű önkormányzati
kapcsolatok dominálnak, azzal a különbséggel, hogy ott nagyobb szerephez jutnak
az infrastrukturális és gazdasági együttm űködések (Nárai 1999). Nem szabad azon-
ban figyelmen kívül hagyni, hogy a keleti „végeken" a helyi gazdaság jóval gyen-
gébb lábakon áll, és az önkormányzatoknak talán nagyobb (közvetít ő) szerepet
kellene vállalniuk a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok fellendítésében.
2. ÁBRA
Az északkelet-alföldi határ mente településeinek határon átnyúló kapcsolatai
(Cross-border Connections of Settlements in the Northeast Great Hungarian Plain)
JELMAGYARÁZAT
s Nem válaszolt
D Nincs határon átnyúló kapcsolata
D Szomszédos ország nem magyarlakta települése
9 Vegyes
s Szomszédos ország magyarlakta települése
O Dancs László, MTA RKK ATI Debreceni Csoport, 1999.
Forrás: Saját szerkesztés.
Dancs László: Keleti kapu és elszigeteltség.
Az elzártság kérdése és a határon átnyúló kapcsolatok esélyei az északkelet-alföldi határ mentén.
Tér és Társadalom, 14. 2000. 2–3. 275–284. p.
TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3 Keleti kapu és elszigeteltség... 281
A kérdőíves felmérés tanúsága szerint a 95-b ől mindössze négy magyar település
folytat gazdasági—kereskedelmi jelleg ű együttműködést hat határon túli helységgel:
Záhony Ágcserny ő vel és Csappal; Körösszakál Meresti-vel; Körösszegapáti
Vascau-val; Nyíracsád Küküll ő dombóval és Székkel. A határszél gyenge gazdasági
és kereskedelmi kapcsolatait aligha ellensúlyozhatja a térségben igen élénk „hatá-
ron átnyúló vásározás" (feketekereskedelem, ital-, üzemanyag- és cigarettacsempé-
szet), amiben a határsáv túloldalán a romló gazdasági körülmények között feketeke-
reskedelemre kényszerül ő beutazók is aktívan részt vesznek. A gazdasági kapcso-
latokhoz viszonyítva a térségben a munkaer ő-piaci együttműködés helyzete még
kedvező tlenebb. Magyar munkavállalás a szomszédos országokban szinte egyálta-
lán nem fordul elő, sokkal gyakoribb viszont a mez őgazdasági idénymunkák alkal-
mával a határ mente magyar oldalán az ukrán és a román feketemunka (Balcsók
1999).
A települések „érdektelenségét" mutatja, hogy a válaszadók közül 67 (71%) a
nem kielégítő kapcsolatok javítása, illetve a nem létez ő együttműködések létesítése
érdekében semmit sem tett, 17 település (18%) pedig jelenleg keresi a megoldást
illetve a kapcsolatok kialakításának lehet őségeit. Mindössze 11 helyen (11%) pró-
báltak tenni valamit az el őrejutás érdekében közös rendezvények szervezésével
(pl. Csaholc, Nagyecsed, Nyíracsád, Körösszegapáti) és pályázatok benyújtásával
(pl. Barabás és Csenger).
Figyelemre méltó, hogy a kérd őívet visszaküldők közül senkinek sincs környezet-
védelmi célú együttmű ködése a határon túli szomszédos településekkel. Ez két
dologra utalhat: a környezeti problémák és veszélyek hiányára, illetve arra, hogy az
ilyen jellegű együttmű ködésekre nincs meg a közös igény és akarat. Bár kétségte-
len, hogy a határszakasz magyar oldalán nincs jelent ős környezetet veszélyeztet ő
szennyező forrás, de a román és ukrán oldalról — els ősorban a különböz ő folyóparti
nagyvárosok és bányavidékek fel ől — a Felső-Tisza vízrendszerén át a határ menti
területek potenciálisan veszélyeztetettek (Baranyi 1999b). Ezt sajnos a 2000. év
elején bekövetkezett súlyos cianid és nehézfém-szennyez ődés is alátámasztotta már.
A települési önkormányzatok határon átnyúló kapcsolatairól elmondható, hogy
azok leginkább a kultúra, az oktatás—m űvelődés és a sport területén él ők, sokszor
pedig csak a protokoll szintjén mozognak. Fejlesztésük mindenképp indokolt, még
akkor is, ha a térség periférikus fekvése és gazdasági elmaradottsága megnehezíti a
kapcsolatok kiépítését.
A térség országhatáron átível ő együttműködéseinek fejlesztéséhez nagyban hoz-
zájárulhat a Kárpátok Eurorégió. Az 1999-ben megalakult, 14 milliós népességet
magában foglaló interregionális szövetség megalakulása óta tett néhány sikeres
kezdeményezést a határ menti infrastruktúra megújításában, állandó határon átnyúló
programok születtek, javult az információáramlás a térségen belül stb. Az eredmé-
nyesebb együttműködés érdekében jött létre 1994-ben a Kárpátok Eurorégió Fej-
lesztéséért Alapítvány, melynek feladata, hogy anyagi és technikai segítséget nyújt-
son a helyi önkormányzatok és civil szervezetek által támogatott projekteknek,
elsősorban a falusi településeken él ő emberek életmin őségének a javítását szorgal-
Dancs László: Keleti kapu és elszigeteltség.
Az elzártság kérdése és a határon átnyúló kapcsolatok esélyei az északkelet-alföldi határ mentén.
Tér és Társadalom, 14. 2000. 2–3. 275–284. p.
282 Dancs László TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3
mazva. A bíztató kísérletek ellenére a Kárpátok Eurorégió eredményességét hátrál-
tatja annak nehézkes, távolról sem hatékony m űködése. A szervezet területi nagy-
sága, etnikai sokfélesége, valamint az eltér ő társadalmi és gazdasági adottságok
számos problémát vetnek fel. A részt vev ő országok eltérő szinten állnak társadal-
mi—gazdasági rendszerük átalakításában, eltér ő a kezdeményezés — a nemzetiségi
problémákkal szoros összefüggést mutatva — politikai támogatottsága, a tagország-
ok többségében máig túl erős a centralizáció, hiányoznak a megfelel ő működést
biztosító pénzügyi kondíciók stb. (Rechnitzer 1999).
Az öt ország (Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Ukrajna) tag-
régiói határon átnyúló kapcsolatainak elmélyítésére irányuló kísérletek ma még
inkább elvi lehetőséget, mintsem gyakorlati eredményeket jelentenek. Ezt támaszt-
ják alá a kérdőíves felmérés eredményei is, melyekb ől kiderül, hogy a válaszadó
települések 57%-a egyáltalán nem ismeri a Kárpátok Eurorégiót, m űködését 40%
jónak, míg három település (Nagykereki, Nyírlugos, Tuzsér) — mindenekel őtt a
térségben egyáltalán nem érzékelhet ő ténykedése miatt — kedvez őtlennek tartja.
Arra a kérdésre, hogy mennyire ismerik a települések vezet ői a Kárpátok
Eurorégió céljait mindössze 15% válaszolta, hogy jól, 2% (Tiszakerecseny és
Pocsaj) pedig, hogy kiválóan. Még rosszabb a helyzet, ha a lakosságot vizsgáljuk,
közülük ugyanis a polgármesterek véleménye szerint 60%-ban egyáltalán nem
ismertek az Eurorégió céljai (3. ábra).
3. ÁBRA
Mennyire ismerik a határ menti települések a Kárpátok Eurorégió céljait?
(To What extent the Aims of Carpathian Euro region Are Known?)
100%
90%
80%
70% • kiválóan
60% Eljól
s közepesen
50%
u elfogadhatóan
40%
E rosszul
30%
D semennyire
20%
10%
0%
Polgármester Lakosság
Forrás: Kérdőíves vizsgálat adatai. MTA RKK ATI Debreceni Csoport, 1999.
A határ menti települések és különböz ő szervezetek 1996 óta pályázatok útján
igénybe vehetik az Európai Unió PHARE CBC segítségnyújtási programját, de az a
vizsgált térségben csak a magyar—román határszakaszon elérhet ő. Az 1996-os és
Dancs László: Keleti kapu és elszigeteltség.
Az elzártság kérdése és a határon átnyúló kapcsolatok esélyei az északkelet-alföldi határ mentén.
Tér és Társadalom, 14. 2000. 2–3. 275–284. p.
TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3 Keleti kapu és elszigeteltség... 283
1997-es évben magyar—román PHARE CBC Program keretében az Északkelet-
Alföld határai mentén 20 együttm űködést elősegítő projekt nyert támogatást a
csengersimai határátkel őhely fejlesztésétő l a „Határon Túli Magyar Színházak X.
Fesztiválján" át a határ menti térségek eurokonform mez őgazdasági szaktanácsadási
rendszerének kiépítéséig. De hasonlóképpen nyert pályázatot a Határ menti Bihari
Települések Területfejlesztési Társulása a 2000-ben Biharkeresztesen, immár har-
madízben megrendezésre kerül ő „Bihar—Bihor Expó" határ menti kiállítás és vásár
lebonyolítására is.
Az északkelet-alföldi határ menti térség hagyományos elmaradottsága a rendszer-
váltás óta sem csökkent. A perifériára szorult határszéli települések sem a belföldi,
sem a külföldi tőke számára nem jelentenek igazi vonzótényez őt. A történeti el őz-
mények hatására (pl. megkésett fejl ődés, Trianon) fejl ődött határ mente szegényes
természet-, gazdaság- és település-földrajzi adottságokkal rendelkezik, az infrast-
ruktúra terén elmaradottság jellemzi. A dönt ően mezőgazdasági alapanyagok ter-
melésére alapozott egyoldalú gazdaságszerkezettel jellemezhet ő települések a keleti
piacok összeomlása után, a fizet őképes felvevőpiactól nagy távolságra kerültek,
krónikus tőkehiánnyal és súlyos foglalkoztatási gondokkal küszködnek. Az észak-
kelet-alföldi határ mentén folytatott vizsgálatok eredményei alapján úgy t űnik, hogy
a politikai rendszerváltás óta nyitottabbá váló határok el őnyeit e határszél települé-
sei ma sem tudják igazán kihasználni, a határon átnyúló kapcsolatok fejl ődése még
gyerekcipőben jár, inkább csak egy lehet őség, mint valós eredmény.
A határon átnyúló kapcsolatok fejl ődését ma már Európai Uniós programok és
különböző szervezetek (pl. Kárpátok Eurorégió) is segítik, de ezekt ől sem lehet
önmagukban csodát várni. A határszél településeinek saját, bels ő erőforrásaira tá-
maszkodva, a határ menti fekvésb ől származó el őnyök lehető legjobb kihasználásá-
val kellene a fejlődésük felgyorsításához és elszigeteltségük felszámolásához vezet ő
kiutat megtalálniuk. Ám a jelenlegi helyzetben a kilábalás esélye küls ő segítség
(állami és más t őkebevonás) nélkül elképzelhetetlen, ugyanis az elzártság feloldá-
sához vezető infrastruktúra-fejlesztésekhez és nagyberuházásokhoz hatalmas — a
térség településein el őteremthetetlen — pénzeszközökre van szükség. Ahhoz, hogy a
keleti határ a jövőben az összekötő híd szerepét töltse be a szomszédos országok
felé, a jelenleginél jóval szorosabb összefogásra és körültekint őbb, a határ menti
perifériák érdekeit jobban figyelembe vev ő tervezésre van szükség.
Jegyzet
A tanulmány az OTKA által támogatott T013943. számú kutatási program keretében készült.
Irodalom
Baranyi B. (1999a) A „Keleti Kapuk" — vállalkozási övezetek a határmentén. Az Északkelet Alföld határ
-
menti területeinek helyzete a felzárkózás lehetőségei és esélyei. Az MTA Stratégiai Kutatások, Új kör-
—
nyezeti, gazdasági települési és társadalmi folyamatok az Alföldön círril alprogram 2. tudományos rész-
jelentése. II. kötet — Baranyi B. (szerk.), Debrecen, MTA RKK ATI Debreceni Csoportja. 445-460. o.
Dancs László: Keleti kapu és elszigeteltség.
Az elzártság kérdése és a határon átnyúló kapcsolatok esélyei az északkelet-alföldi határ mentén.
Tér és Társadalom, 14. 2000. 2–3. 275–284. p.
284 Dancs László TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3
Baranyi B. (1999b) A „periféria perifériáján" — a határ mentiség kérd őjelei egy vizsgálat tükrében az
Északkelet-Alföldön. — Tér és Társadalom. 4.17-44. o.
Balcsók I. (1999) Sokasodó gondok és szerény esélyek az északkeleti határmente munkae6piacán. Az
Északkelet-Alföld határ menti területeinek helyzete — a felzárkózás lehet őségei és esélyei. Az MTA
Stratégiai Kutatások, Új környezeti, gazdasági települési és társadalmi folyamatok az Alföldön cín ű
alprogram 2. tudományos részjelentése. I. kötet — Baranyi B. (szerk.), Debrecen, MTA RKK ATI Deb-
receni Csoportja. 204-268. o.
Nárai M. (1999) A határ mente, mint élettér (A határmentiség jelent ősége az emberek életében). Elvá-
laszt és összeköt — a határ. — Nárai M.—Rechnitzer J. (szerk.), Pécs—Gy őr, MTA Regionális Kutatások
Központja. 129-158. o.
Rechnitzer J. (1999) Határ menti együttmüködések Európában és Magyarországon. Elválaszt és összeköt —
a határ. — Nárai M.—Rechnitzer J. (szerk.), Pécs—Gy őr, MTA Regionális Kutatások Közporija. 9-72. o.
Süli-Zakar I. (1994) Debrecen és Kelet-Magyarország (Egy regionális központ és a regionalizmus orszá-
gunk keleti részén.) Tanulmányok Debrecen városföldrajzából 1. Debrecen, KLTE Társadalomföldrajzi
Tanszék. 7-22. o.
THE EASTERN GATE AND SEPARATION
The Question of Separation and Opportunities of Cross-border
Connections in the Northeast Great Hungarian Plain
LÁSZLÓ DANCS
The cross-bordering situation does not necessarily cause a handicap for a land's social-
economic development, moreover it can be an advantage in certain cases (such as in West-
ern-Europe). Up till now, the cross-border situation equals with depression in the dictionary
of the people of Northeast Great Hungarian Plain. The approximately 10-20 km wide lane is
highly separated and underdeveloped concerning its infrastructure; difficult to reach; it has
high rate of unemployment and Roman population. However it has opportunities to become
an Eastern Gate of the country. A cross-border state can provide good opportunities for the
settlements to dissolve its separation. It can also raise its social—economic status, as soon as
they are able to recognise their inherent advantages, as well as being able to dissolve hin-
drances of the prosperity of cross-bordering connections coming from their present state.