Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 265-273. p.
Tér és Társadalom XIV. évf. 2000 s 2-3: 265-273
SCHENGEN HATÁRAI BIZTONSÁGPOLITIKAI
— KIEMELTEN MIGRÁCIÓS —
SZEMPONTBÓL NÉZVE
(The Borders of Schengen from the Point of View of a Security
and Migration Policy)
KOBOLKA ISTVÁN
Magyarország a NATO-hoz való csatlakozásával, illetve az Európai Unióhoz
(EU) való csatlakozási törekvésével „peremállam" szerepre vállalkozott a kelet-
közép-európai régióban. Ebb ől adódóan jelenlegi helyzete bonyolultabbá vált
szomszédaihoz való viszonyát tekintve. Azok a körülmények, amelyek a NATO
kibővítését megváltoztatták, és az a tény, hogy az EU-hoz való csatlakozásunk jóval
hosszabb időt vesz igénybe a tervezettnél, kett ős hatást gyakorol Magyarországra a
szomszédaihoz való viszonyát illet ően. Egyrészt Magyarország közvetít ő szerepet
tölthet be a balkáni és kelet-európai államok integrációs törekvéseiben, másrészt
egyes országok „kimaradása" a csatlakozásból illetve ennek érzete hazánk irányába
negatív hatást vált ki, els ősorban az ott él ő magyarsággal kapcsolatos kérdéseket
illetően. A határőrizet és ellenőrzés tekintetében Magyarország hasonló helyzetbe
került, mint korábban Ausztria.
A fenti helyzetet bonyolítja, hogy a b ővítés előtt a NATO és EU tagországoknak
új kihívásokkal kell szembenézniük, mint pl. az európai határok alakulása, a bels ő
határok megszűnésének várható következményei.
Hazánk teljes jogú tagságra törekszik az EU-ban, de nemzeti érdekeit szem el őtt
tartja. Természetesen az euro-atlanti stratégiához tartozik az is, hogy a Nyugat-
Európai Unióval (WEU) is együttműködik. A WEU tagállamok 1987. évi hágai
nyilatkozatukban rögzítették, hogy az európai integráció csak akkor lehet teljes, ha
tartalmazza a biztonságot és a védelmet is.
Az 1992. évi Maastrichti szerződés a WEU kettős szerepét fogalmazta meg, mely
szerint egyfel ől a WEU és az EU tagállamai közös védelempolitikájának tényez ője,
másfel ől a NATO „európai pillére", annak er ősítő eszköze. Ennek megfelel ően a
tagállamok közös védelempolitikát alakítanak ki (Kis 1998). 1992. február 07-én a
tizenkét tagállam által megkötött Maastrichti szerz ődés alapján megszületett az EU,
amely célul tűzte ki:
— a kiegyensúlyozott és fenntartható gazdasági és társadalmi fejl ődés előmozdí-
tását, különösen egy bels ő határok nélküli térség létrehozásával, gazdasági és
pénzügyi unió létrehozása által, amely egyetlen közös pénz kialakításával jár;
— az önazonosság megerősítését a nemzetközi színtéren, különösen a közös kül-
és biztonságpolitika megvalósításával, közös védelem kialakításával;
— uniós állampolgárság létrehozását;
— szoros kapcsolat kialakítását az igazságszolgáltatás és a belügyek tekintetében;
— a közösségi mechanizmusok, intézmények továbbfejlesztését.
Kobolka István : Schengen határai biztonságpolitikai - kiemelten migrációs - szempontból nézve.
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 265-273. p.
266 Kobolka István TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3
Az előzőeket 1997-ben az Amszterdami Egyezménnyel egészítették ki, amely tar-
talmazza: a szabadságjogokat, a biztonság- és igazságügyet; az Unió és az állam-
polgár viszonyát; a hatékony külpolitikát; az Unió intézményeit; a szorosabb
együttműködést; a szerz ődések egyszerűsítését; és a gazdaságpolitikát is.
A Maastrichti Szerz ődés három fő pilléren nyugszik:
— 1. pillér: a korábbi alapszerz ődések alapján került továbbfejlesztésre. Alapve-
tően az Unió állampolgárságával; a Közösség politikájával (az áruk, szemé-
lyek, szolgáltatások és a t őke szabad mozgása, gazdaságpolitika, kultúra, kör-
nyezetvédelem stb.); a tengeren túli országokkal való társulással, illetve a Kö-
zösség szerveivel foglalkozik.
— 2. pillér: a közös kül- és belpolitika kérdéseit tartalmazza, amelynek lényege a
tagállamok biztonságának er ősítése; az Unió függetlenségének védelme; az
emberi jogok és az alapvet ő szabadságjogok tiszteletben tartása, figyelemmel
az ENSZ dokumentumaira.
— 3. pillér: a bel- és igazságügyi együttm űködést foglalja magában. Kiemelten
figyel a menekültügyi politikára; a bevándorlási politikára; a tagállamok küls ő
határainak ellen őrzésére, különös tekintettel a kábítószer és szervezett b űnözés
elleni harc feladataira.
Az előzőekben felsoroltak közül az Unió állampolgárait a legközvetlenebbül a
személyek szabad mozgása érinti. Felméréseket végeztek, melyekb ől kitűnt, hogy a
lakosság nagy része tart a migráció okozta „negatív" hatásoktól (tartanak a szerve-
zett b űnözés növekedését ő l illetve a munkalehet őségek csökkenését ől).
Öt állam (NSZK, Franciaország, Belgium, Hollandia, Luxemburg) már 1985-ben
szerződést kötött a luxemburgi Schengenben a közös határokon történ ő ellenőrzés
fokozatos megszüntetésér ől. Ugyanakkor a mai napig nem egységes az értelmezés a
tekintetben, hogy az egyezmény harmadik ország állampolgáraira is vonatkozik-e
vagy sem. Az egységes értelmezés hiánya jelentkezett öt évvel kés őbb (1990), ami-
kor az alapítók megkötötték a Schengeni Végrehajtási Megállapodást (Schengeni
II. Egyezmény), amely azonban a ratifikációs eljárások miatt csak 1993. szeptember
1-jén lépett életbe, és valójában csak 1995-ben emelkedett joger őre.
Az EU egyik legjelentősebb problémája a migráció kérdése, melynek megoldásá-
ra folyamatos törekvés tapasztalható. Ennek sorába tartozik az Amszterdami Szer-
zödés végrehajtására született, a „Szabadság, Biztonság és Igazságosság Térségé-
nek" megvalósításáról szóló ún. Bécsi Akció Terv, amely a prioritások között jelöli
meg többek között az illegális migráció elleni fellépést illetve annak megfelel ő
kezelését, messzemen ően figyelembe véve a humanitárius szempontokat valamint
az idegengyűlöletre okot adó intézkedések kiküszöbölését is. Az Aszterdami Szer-
ződés és a Bécsi Akció Terv szellemében 1999 őszén megtartott tamperei találko-
zón az Unió a migrációs nyomás megfelel ő kezelése érdekében az alábbiakat jelölte
meg kiemelkedő fontosságú területként:
a) a kibocsátó és tranzit országokkal együttm űködve információs kampányok
fejlesztése a legális bevándorlás lehet őségeiről, valamint az emberkereskede-
lem megelőzésére;
Kobolka István : Schengen határai biztonságpolitikai - kiemelten migrációs - szempontból nézve.
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 265-273. p.
TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3 Schengen határai... 267
b) a közös politika továbbfejlesztése a vízumokkal és hamis okmányokkal kap-
csolatban, beleértve a harmadik ország területén m űködő konzulátusok közötti
együttműködést;
c) hatékony fellépés az embercsempészés illetve valamennyi, az illegális
migránsok helyzetét kihasználó, kizsákmányoló tevékenység ellen, súlyos
büntetések alkalmazása az elkövet őkkel, résztvev őkkel szemben (a Tanácsnak
2000 végére el kellene fogadnia az e területet szabályozó normákat); A tagál-
lamoknak az Europollal együttműködve meg kell kísérelniük a csempészháló-
zatok felszámolását;
d) szorosabb együttm űködés és technikai segítségnyújtás kialakítása a tagálla-
mok határőrizeti szervei között, amelybe sürg ősen be kell vonni a csatlakozó
államokat is;
e) a csatlakozó államoknak teljes egészében meg kell valósítaniuk a schengeni
szabályokban foglalt elvárásokat, a leend ő külső határokat ellen őrző államok-
nak hatékony határő rizetet kell kialakítaniuk speciálisan kiképzett hivatásos
állomány alkalmazásával;
f) a tagállamoknak hatékony segítséget kell nyújtaniuk a kibocsátó és a tranzit
országok számára az önkéntes hazatérés el ősegítésére és az embercsempészés
elleni megfelel ő fellépés érdekében;
g) visszafogadási egyezményeket kell létrehozni az Európai Közösség és a har-
madik országok között, megfontolandó továbbá az ún. bels ő (a Közösségen
belüli) visszafogadási szabályok bevezetése (Az illegális migráció... 1999;
Vass 1999).
Az EU tagállamai felismerték azt a tényt, hogy az illegális migráció egy olyan
összetett jelenség, amelyet kizárólag szankciókkal megszüntetni nem lehet, ellene
csak úgy tudnak fellépni hathatósan, ha a kibocsátó és befogadó országokat is be-
vonják, illetve szükség szerint segítséget nyújtanak számukra.
Közismert tény, hogy az EU határellen őrzési rendszere az ellen őrzés módszereit
tekintve ún. küls ő és belső határellenőrzési rendszerre tagozódik. (Bels ő határok: a
tagállamok közös szárazföldi határai, repül őterei — amelyek bels ő forgalmat bonyo-
lítanak le —, illetve a tengeri kiköt ők — azok, amelyek anélkül bonyolítanak le for-
galmat, hogy a felek területén kívül érintenének más kiköt őt. Küls ő határok: mind-
azok, az előbbiek értelmében, amelyek nem bels ő határok).
Csatlakozásunk során bels ő határrá válhat (attól függ ően, hogy a szomszédos or-
szágok közül melyek válnak EU taggá az els ő körben):
a) az osztrák—szlovén (458 km);
b) az szlovák—osztrák—szlovén (1139 km) határszakasz.
Magyarország küls ő határainak hossza ennek értelmében 1784 km vagy 1103 km
lesz.
Természetesen egy harmadik ország állampolgárainak ellen őrzésére már a
schengeni területeken kívül is van lehet őség. A vízumkötelezett országok polgárai-
nak szűrése már a külképviseleteken is megvalósulhat.
Kobolka István : Schengen határai biztonságpolitikai - kiemelten migrációs - szempontból nézve.
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 265-273. p.
268 Kobolka István TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3
A migráció tekintetében a biztonsági rendszer legfontosabb eleme az országhatár.
Meg kell jegyezni azt a tényt, hogy a közrend vagy nemzetbiztonsági érdekb ől a
tagállamok ideiglenes jelleggel bels ő határaikon visszaállíthatják a hagyományos
határellenőrzést. Tehát az, hogy semmilyen útiokmányt nem kell felmutatni a bels ő
határon, nem jelenti azt, hogy az illet őnek nem kell érvényes útiokmánnyal rendel-
keznie. A szigorú külső határellen őrzés szerepe éppen az, hogy a tagállamok terü-
letére csak olyan személyek lépjenek, akik megfelelnek a belépés feltételeinek, és
nem veszélyeztetik a közbiztonságot.
Magyarország csatlakozási id őpontjának megállapításánál figyelembe kell venni
azt a tényt, hogy valamennyi újonnan csatlakozó államnak az egyezmény aláírását
követően azt ratifikálnia kell. Ezek után szigorú követelményeknek kell megfelelni,
amelyet a tagállamok szakért őbizottságai ellen őriznek. Megítélésünk szerint,
amennyiben Magyarország 2005-ben EU tagállam lesz, legalább 2 év ratifikáció + 1
év szakértői ellenőrzés után 2008-tól lehet a schengeni rendszert teljes joggal al-
kalmazni.
Természetesen a tagállamok területén a saját rendészeti szervek ellen őrzései to-
vább élnek. Pl. Ausztria, Németország a határtól 20-30 km mélységben is ellen őriz,
amelyet ugyan másképpen neveznek, de valójában bels ő határellen őrzést hajtanak
végre.
Az alábbiakban a külföldiek számarányát szeretnénk illusztrálni. A Magyar Köz-
társaság területére 1999-ben 32 054 051 külföldi állampolgár lépett be, akik közül:
osztrák 5 724 787 fő
szlovák 4 668 778 fő
román 4 447 382 fő
horvát 3 612 476 fő
német 3 404 454 fő
jugoszláv 3 085 880 fő
ukrán 1 165 422 fő
szlovén 916 523 fő
Forrás: Belügyminisztérium.
A bevándorlási engedéllyel rendelkez ő hazánkban él ő külföldiek száma 1999-ben
71 705 fő volt (ebből román 30 443 fő).
A számadatok is bizonyítják, hogy migrációs stratégiánkat az Európai Bizottság
meghatározásai alapján — a nemzeti jelleget maximálisan figyelembe véve — kell
megvalósítanunk, az alábbi szempontok szerint:
— intézkedések meghozatala a migrációs nyomás ellensúlyozására (gazdasági,
adminisztratív stb.);
— hatékony ellenőrzés kialakítása feltételeinek megteremtése a bevándorlás ke-
zelése érdekében (pl.: a munkáltatók és a munkavállalók ellen őrzése) (1. ábra);
— a törvényes bevándorlók helyzetének meger ősítése (menedékjog reformja,
reintegrációs programok stb.).
Kobolka István : Schengen határai biztonságpolitikai - kiemelten migrációs - szempontból nézve.
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 265-273. p.
TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3 Schengen határai... 269
1. ÁBRA
A külföldiek foglalkoztatása feketemunkásként Magyarországon
(Illegal Employment of Foreigners in Hungary)
D Segédmunka általában
s Építőipar
49% D Mezőgazdaság
Kereskedelem
D Vendéglátás
Forrás: BM, ORFK, ERÚBS.
Néhány terület azonnali fellépést és intézkedések meghozatalát igényli. Magyar-
országon 1999-ben az elkövetett b űncselekmények miatti büntetőeljárás alá vont
külföldiek száma 6332 fő volt (ebb ől román 2248 fő, jugoszláv 1202 fő).
A szervezett bűnözés nem egyszer ű haszonszerzésre, hanem gazdasági jelent ősé-
gű profit megszerzésére törekszik. Ez a tevékenység 1990 óta ugrásszer űen megnőtt
a határok megnyitásával. Megjelentek a külföldi szervezett b űnözői körök, és a
magyar bűnözők külföldi kapcsolatokra tettek szert (főleg ukrán, orosz és kínai
viszonylatban). A bűncselekmények zöme Pest megyéhez (Budapest), illetve a
nagyvárosokhoz kötődik. A Magyarországon elkövetett b űncselekmények dönt ő
többségét természetesen nem külföldiek követik el, mégis figyelmet érdemel a
jelenség (2. ábra).
A külföldiek bűnözése eltér az általános szerkezett ől. Társadalmi veszélyük nem
létszámukból adódik, hanem a magas fokú b űnözői aktivitásukból, és a mi kultú-
ránkban idegen, kegyetlen b űnözői szokásokból ered. (Az elkövet ők többsége ro-
mán, délszláv és ukrán.) Zömük tevékenysége mögött b űnszövetkezeti tevékenység
húzódik. Növekvő tendencia észlelhet ő az emberölés, embercsempészet, fegyver-
és lőszerkereskedelem, zsarolás, közokirat-hamisítás terén. Egyes külföldi b űnözői
csoportok megkezdték a harcot különböz ő területek és érdekeltségek létrehozásáért
(Kunos 2000). A szervezett b űnözés elleni tevékenységet nemzetközi szerz ődések
sora is segíti (pl. Romániával a szervezett b űnözés, a terrorizmus és a kábítószer
tiltott forgalma elleni harcban történ ő együttműködésről szóló egyezményt kötött a
Magyar Köztársaság 1997. február 19-én).
Kobolka István : Schengen határai biztonságpolitikai - kiemelten migrációs - szempontból nézve.
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 265-273. p.
270 Kobolka István TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3
2. ÁBRA
A b űnelkövet ők számának alakulása és a külföldi elkövet ők részesedése
Magyarországon 1989-1994
(The Development of the Number of Perpetrators and the Share
of Foreign Perpetrators in Hungary between 1989 and 1994)
140000
120000
100000
80000
60000
40000
20000
0
1989 1990 1991 1992 1993 1994
Magyar s Külföldi
Forrás: BM, ORFK, ERÜBS.
Ami a migrációt illeti, jelenleg legalább 4-5 évre van szükség ahhoz, hogy az il-
legális migrációt megfékezzék. A jól felépített menekültügyi politika és a beván-
dorlási kérelmek gyors feldolgozása el ősegítheti ezt a tevékenységet. 1998. március
1-jén hatályba lépett a menedékjogról szóló törvény. Ezzel párhuzamosan feloldot-
ták a földrajzi korlátozást is, így a világ bármely országából kérhetnek nálunk me-
nedéket. Hatálybaléptetés el őtt, 1997-ben 177-en kértek menekültstátuszt, 1998-ban
7118 fő, míg 1999-ben 10 hónap alatt 10 137 f őre emelkedett a kérelmez ők száma.
A leggyakoribb eset az, hogy a migránsok legálisan utaznak be az ország területé-
re, de illegálisan akarnak kiutazni nyugat felé. Mikor elfogják őket, idegenrendé-
szeti eljárás indul ellenük, és kötelez ő tartózkodási helyet (közösségi szálás) jelöl-
nek ki számukra. A leggyakrabban kiutasítják ezeket az embereket az országból, s
ekkor menekültstátuszt kérnek. (1999-ben 73 országból érkeztek illegálisan külföl-
diek.) A menekültstátusz határozatlan id őre, a „befogadott" elismerés egy évre szól
(átmenetileg nem küldhet ő vissza). A kérelmek elbírálására három hónap áll ren-
delkezésre. Ez id ő alatt az embercsempész hálózatok 5-8000 DM vagy 2000 USD
ellenében megszervezik a menekül ők továbbszállítását. A szervezett b űnözés elleni
Kobolka István : Schengen határai biztonságpolitikai - kiemelten migrációs - szempontból nézve.
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 265-273. p.
TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3 Schengen határai... 271
törvény elfogadásával jelent ő s szigorítások következtek be, amelyek lassan éreztet-
ni fogják hatásukat.
Magyarország célkitű zése, hogy az EU-hoz csatlakozik. A végs ő dátumon még
lehet vitatkozni, de az egyértelm ű, hogy nagyon hosszú el őkészítő szakaszon kell
végigmenni. Idáig azt mondták ránk, hogy a „legnyugatibb keleti ország" vagyunk.
Most pedig a „legkeletibb nyugati országgá" válhatunk.
„Elmondhatjuk hogy a határon túli magyarság nem csupán Európa legnagyobb,
hanem egyben legbékésebb nemzeti kisebbsége is, hiszen a század els ő negyedében
bekövetkezett kisebbségi sorba kerülése óta mindenkor kizárólag békés eszközök-
kel próbálja a jogait érvényesíteni, miközben Európában számos olyan kisebbség él,
amely a maga érdekének érvényesítésére alkotmányon kívüli eszközöket, akár er ő-
szakot is alkalmaz. Sikerült bebizonyítani hogy a közép-európai magyar közösségek
az adott országokban a demokratizálódás, a modernizáció, a piacgazdaságra való
áttérés és az euro-atlanti integrálódás élenjárói. Ezt igazolta az RMDSZ kormány-
zati tevékenysége is."(Nagy 1998)
A határon túli magyarság új arculatához tartozik, hogy a magyarországi társada-
lom elő tt nemcsak a gondokat és a problémákat mutatja be, hanem mindazokat a
kezdeményezéseket is, amelyeket a határon túli magyarság gyakran öner őből, illet-
ve a magyar kormány támogatásával megvalósított a helyi modernizációban, az
egyházak közösségépítésében és egyéb területeken. A magyar kormány törekvései
között szerepelt a határokon átnyúló regionális kezdeményezések támogatása. A
Kárpátok Eurorégió, a Duna—Körös—Maros—Tisza Regionális Együttm űködés, a
Nyugat-Pannónia Eurégió, a Duna—Dráva—Száva Euroregionális Együttm űködés a
jószomszédi kapcsolatok megteremtése mellett az évszázadok során kialakult gaz-
dasági és kulturális kapcsolatok helyreállításának támogatására jött létre.
Magyarország csatlakozása a NATO-hoz és csatlakozási szándéka az EU-hoz
kedvező a magyarság számára. Magyarország nemzetközi tekintélyének növelésé-
vel, a befolyásolási lehető ség biztosításával, egyben a határon túli magyarok ügyé-
nek előmozdítását is segíti. A NATO és az EU b ővítésének első köréből kimarad-
nak (kimaradtak) azok az államok, amelyekben jelent ős lélekszámú magyar kisebb-
ség él. Magyarország mint anyaország gazdasági fejlettsége és nemzetközi bizton-
sági pozíciójának er ősödése új háttérként szolgálhat a határon túli magyarság szá-
mára az európai vérkeringésbe történ ő bekapcsolódáshoz. Ugyanakkor kulcsfontos-
ságú, hogy az euro-atlanti integrálódás folyamatával párhuzamosan ne gyengüljön
jelenlegi szomszédsági kapcsolatrendszerünk, és ne következzék be törés vagy
zavar a kárpát-medencei magyar—magyar kapcsolatrendszerben.
Az integráció abból a szempontból is feltétlenül el őnyt jelent számunkra, hogy a
jelenleginél jobban tudunk hivatkozni az EU országaiban érvényesül ő kisebbségpo-
litikai gyakorlatra. A magyar külpolitika eredményeként könyvelhet ő el, hogy az
EU tagországokkal sikerült elfogadtatni Magyarország határon túli magyarokkal
kapcsolatos politikáját. Az EU küls ő határainak őrzése — mint azt korábban már
ismertettük — ugyanakkor kötelez ő feladatokat szab a küls ő határokkal rendelkez ő
tagállamok határrendészeti szerveire. A magyar diplomáciának fontos feladata,
Kobolka István : Schengen határai biztonságpolitikai - kiemelten migrációs - szempontból nézve.
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 265-273. p.
272 Kobolka István TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3
hogy harmóniát keressen az integrálódás, a szomszédsági politika valamint Magyar-
ország és a határon túli magyarság minél akadálymentesebb, zavartalanabb érintke-
zése követelményei között.
Támogatni kell a szomszéd országok integrálódási törekvéseit, mivel ellenkez ő
esetben a határon túli magyarság nemcsak az európai folyamatokból rekeszt ődne ki,
de veszélybe kerülne nemzetünk civilizációs—kulturális egybetartozása is. Fontos a
szomszédos országokkal való kapcsolatok fejlesztése. Ennek egyik eleme a nemzeti
kisebbségek jogainak érvényesítése, ugyanakkor nem elfogadható a kétoldalú vi-
szony kizárólag e kérdéskörre történ ő szűkítése.
1. TÁBLÁZAT
Külföldi állampolgárok számára kiadott, érvényben lév ő munkavállalási engedélyek
száma és aránya Magyarországon, 1998. június 30-án
(The Number and Share of Valid Working Papers for Foreign Subjects in Hungary
in 30 June 1998)
Érvényes munkavállalási engedélyek
Állampolgárság
száma (fő) aránya (%)
román 10 137 47,4
kínai 850 4,0
kis-jugoszláviai 751 3,5
brit 628 2,9
amerikai (USA) 595 2,8
horvát 200 0,9
... ... ...
további 90 állambeli 1 246 5,8
mindösszesen 21 401 100,0
Forrás: BM.
A közeljövőben napvilágra kerül ő törvény alanyi jogon biztosít munkavállalási
lehetőséget a határon túli magyaroknak. (A tervek szerint legfeljebb évi három
hónap időtartamban, az anyaországi magyarokhoz hasonló feltételek szerint.) A
szabályozó részeket a szomszédos országokkal kötött kétoldalú megállapodások
fogják rögzíteni. Romániával évente 8000 munkavállalót és hétszáz gyakornokot
fogadnak kölcsönösen.
Befejezésként idézzük Sadako Ogata, az ENSZ menekültügyi főbiztosának sza-
vait: „A 21. század előtt az a kihívás áll, hogy biztonságot tud-e adni a népeknek.
Addig azonban, amíg az emberek nem érzik biztonságban magukat saját otthonaik-
ban, továbbra is veszély fenyegeti az államok biztonságát."
Irodalom
Az illegális migráció. (1999) EU tanulmány. Budapest, Belügyminisztérium.
Kis J.L. (1998) A közös kül- és biztonságpolitika. Európa ma és holnap. Budapest, Balassi Kiadó.
Kunos I. (2000) Bűnözés a huszadik század végén. Budapest, ORFK.
Nagy G. (1998) Határon túli magyarság és a magyar kisebbségpolitika az integráció tükrében. Kézirat.
Vass G. (1999) A Schengeni rendszer és a biztonság. A közrend és a közbiztonság védelme egy bels5
határok nélküli térségben. Budapest, TIT. HABE. Nyári Egyetem.
Kobolka István : Schengen határai biztonságpolitikai - kiemelten migrációs - szempontból nézve.
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 265-273. p.
TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3 Schengen határai... 273
THE BORDERS OF SCHENGEN FROM THE POINT OF
VIEW OF A SECURITY AND MIGRATION POLICY
ISTVÁN KOBOLKA
Hungary took on the role of a border state in the Central and Eastern Europe when joining
to the NATO and its endeavour in joining the European Union (EU). Therefore its present
situation has become more complicated with regard to its relationships with the neighbour
states.
The circumstances have changed the enlargement process of NATO and the fact that the
EU accession is taking longer than planned has two different effects on Hungary in the point
of view of its relationships with the neighbours. On the one hand it may play an intermediary
role in the integration endeavours of countries in the Balkan and in the eastern part of
Europe. On the other hand the integration process has some negative effects on Hungary,
once case is the stricter border will possibly seperate Hungarian minorities living in neigh-
boring countries.
As Austria was before, now Hungary is responsible for guarding and controlling the bor-
der. This study summarises the problems Hungary now has to face in connection with the
crimes committed by refugees and foreigners. Finally, it forecasts the problems appearing
with the EU accession and the Schengen Agreement. These problems have special impor-
tance because of the considerable Hungarian minority that lives in countries missing from
EU enlargement.