Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 245-253. p.
Tér és Társadalom XIV. évf. 2000 s 2-3: 245-253
KÜLFÖLDI TŐ KEBEFEKTETÉSEK ERDÉLYI
RÉGIÓNKBAN — ,,...TŰ ZOLTÓ LESZEK,
S KATONA..."
(Foreign Direct Investments in Transylvania)
BALLA ANDREA
Külföldi t őkebefektetések régiónkban
Románia, már a rendszerváltás kezdete óta mind politikailag, mind gazdaságilag
súlyos válsággal küszködik. Az országban stop-go típusú politikát alkalmaztak,
melyre azért volt szükség, mert hazánkban a gazdaság átalakítása sokkal nagyobb
erő feszítéseket követel meg, mint a térség szomszédos országaiban, melyek egy-
részt az „örökölt" cs ő dtömegnek és szegénységnek, másrészt az elmúlt évek pszi-
chikai terheinek köszönhető . Tapasztalhattuk már, hogy az aktuális reformerek
mindig a reformok felgyorsítását (privatizáció, veszteséges cégek felszámolása stb.)
és a megvalósítás eltökéltségét t ű zték ki célul, de ez az ígéret mindahányszor be-
teljesületlen maradt. Ezért tehát lassan szertefoszlott a lakosság azon reménye, hogy
Románia már az els ő körben éretté válik a NATO-ba és az EU-ba való integrációra
(Novák 1999a).
A pénzügyi stabilizáció megteremtését, a privatizáció illetve a szerkezeti átalakí-
tás kivitelezését már az 1996-ban megválasztott kormány is célul t űzte ki. A re-
formcsomagban foglalt intézkedések megvalósítása lehetetlen volt, mert a prog-
ramban egyértelmű en a „mennyiségi szemlélet" dominált, szemben a reális meg-
valósíthatóság ütemével. A különböz ő cégek értékesítésénél viszonylag hamar
előtűnt a felszámolás alternatívája is, mert a jelentkez ő kereslet csekély mérték ű
volt. Egyes közgazdászok úgy vélekedtek, hogy a potenciális befektet ők számára
bizonyos súlyosan eladósodott cégeket jelképes összegért (pl. 1 USD értékért) kell
eladni, ha a kormányzatnak nincsenek meg az orvosláshoz szükséges forrásai.
Ennek érdekében feszített törvényalkotási munkát t űztek ki célul a politikusok,
melynek keretében közel 100, a piacgazdaság igényeinek minden tekintetben meg-
felelő törvényt kívántak meghozni.
Így születtek meg 1997-1998-ban a külföldi beruházások megkönnyítésér ől, a
privatizáció felgyorsításáról, a bankok magánosításáról, a deviza jogszabályról, a
bank-csődtörvényrő l, a jegybanktörvényrő l szóló törvények, rendelkezések.
Az új kormányzat különösen kiemelt jelentő séget tulajdonított a külföldi
működőtő ke beáramlásának, ezért mérvadó volt, hogy minél kedvez őbb környezetet
alakítsanak ki az érkez ő tőke számára. Ennek ellenére az 1999-es költségvetés elfo-
gadása elő tt 1999 végéig felfiiggesztették a külföldi befektet őknek felkínált ked-
vezmények lehetőségét.
Balla Andrea : Külföldi tőkebefektetések erdélyi régiókban - ,,...tűzoltó leszek, s katona..."
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 245-253. p.
246 Balla Andrea TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3
Ilyen lehetöség volt pl. az, hogy a külföldi befektet ő a munkája megkezdéséhez
szükséges gépek, berendezések és más természetbeni hozzájárulások tekintetében
vámmentességet élvezett (egyéb behozatal esetén a vámmentesség 50%). A ked-
vezmény csak akkor érvényesült, ha a külföldi partner hozzájárulása az adott cég-
ben elérte az alapt őke 20%-át vagy 350 000 USD-t. A vállalatok a működésük első
két évében csupán 15% profitadót fizettek, és ha a külföldi partner készpénzbeli
hozzájárulása a vállalkozáshoz meghaladta az 5 millió dollárt, akkor további ked-
vezmények is megillették.
A privatizáció során a költségvetési bevételek növelésének szándéka, az állami
vállalatok adósságaitól való megszabadulás és a cégek modernizálása volt a mérv-
adó, tehát az állami cégek magánkézben adására törekedtek. 1998-ban a külföldi
befektetőkkel és különösen az EU-s befektet őkkel megkötött privatizációs szerz ő-
dések száma jelentő sen megnövekedett. Azonban a privatizáció egyre nehézkeseb-
bé vált, els ősorban azért, mert politikai és keresleti akadályokba ütközött, másod-
sorban, mert ekkor került sor a nagy, „problémás cégek" értékesítésére. Más alloká-
ciós mechanizmus alkalmazásával sokkal jobb eredményt lehetett volna elérni. A
teljes kínálatot privatizálni lehetett volna, ha a tömeges privatizációs program a
túlkínálatos helyzeteket szimmetrikusan kezeli a túlkeresletesekkel: a vállalatok
részvényeit arányosan szétosztja a részvényt jegyz ők között. Ahelyett, hogy meg-
tiltották a közvetítők szereplését a privatizációs programban, és a privát vagyonala-
pokat ilyen furcsa módon juttatták részvényekhez, jobb lett volna, ha szabad belé-
pést engednek a közvetít őknek, és a privát vagyonalapok is részt vehettek volna a
privatizációs programban, együtt versenyezve a többi társasággal az állampolgárok
kuponjaiért. Egy jobb konstrukcióval a tömeges privatizációs programban részt
vevő összes részvényt magánosítani lehetett volna, és így kedvez ő feltételeket te-
remthettek volna a pénzügyi piacok és vállalat vezetési struktúrák kialakulásához
(Earle—Telegdy 1998).
Mindemellett a tömeges privatizációs program olyan fogyatékossággal rendelke-
zett, mint az információ teljes hiánya: mekkora részét privatizálják, mennyit tart
meg az állam, mennyit kezelnek a privát vagyonalapok? Mind a külföldi, mind a
belföldi befektetők ezen információk alapján hozzák meg döntéseiket. A befektet ők
támogatása nélkül a pénzügyi piacok kialakulása, azok ösztönzése igencsak nehe-
zen valósítható meg. Az EU mind anyagilag, mind politikailag nyíltan támogatta a
kormány programtervezetét azzal érvelve, hogy „bármilyen program jobb, mint a
semmi".
A strukturális problémák között kiemelked ő helyet foglalt el a vállalati szektor is,
merthogy a gazdaságpolitika éveken keresztül ellenállt a mélyreható reformok
megvalósításának. Ez végs ő soron az árak és a munkanélküliség növekedésében
testesült meg.
A vállalatok privatizált részének változása régiók, gazdasági ágazatok és a válla-
latok nagysága szerint a következ őképpen alakult: az átlagos privatizált arány a
legkisebb Munténiában volt (27%), a legnagyobb pedig a Bánság—Körös régióban
(36%).
Balla Andrea : Külföldi tőkebefektetések erdélyi régiókban - ,,...tűzoltó leszek, s katona..."
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 245-253. p.
TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3 Külföldi t őkebefektetések erdélyi ... 247
Erdélyben, Szatmár megyében 1998 elejéig 122 magyar cég — többnyire vegyes
vállalatként működő kisvállalkozás — telepedett meg, összesen 1 millió dollárt meg-
haladó beruházással. Ugyanez a szám Kolozs megyében már 2,2 millió dollár 320
céggel. Erdélyben az összes külföldi-t ő kebeáramlás mintegy 10%-a lehet magyar
befektetés (Magyar 1998). A működőtő ke-export élén a t őzsdén sikeres vállalatok
állnak. Ezek a magyar vállalatok a környez ő országokban keresnek lehet őségeket,
ahol — részben a közelség adta helyismeret, részben némi lépésel őny miatt — kevés-
bé kell megküzdeniük az er ős nyugati konkurenciával. A m űködőtőke-export indí-
tékai sokfélék: a társaságok egy része disztribúciós hálózatát igyekszik kiépíteni,
kiegészíteni, s kereskedelmi társaságokat vásárol meg vagy alapít; mások termelési
kapacitásukat igyekeznek növelni illetve kiegészíteni (pl. a Pannonplast Marosvá-
sárhelyen, a MOL országszerte, a TVK Sepsiszentgyörgyön, a Gy őri Szeszgyár
Gyulafehérvárott vagy a Zalakerámia). Romániában a befektetett magyar t őke meg-
haladja az 50 millió dollár értéket, és a tranzakciók számát tekintve is az élen áll az
MNB statisztikák szerint, de ugyanakkor itt a legalacsonyabb az egy tranzakcióra
jutó érték is. A magyar befektet ő k megtalálhatók az élelmiszeriparban, a faiparban
és a bútoriparban is (Lenkei 1998).
1. TÁBLÁZAT
A privatizált vállalatok száma Romániában 1993 és 1998 júliusa között
(Number of Privatised Companies in Romania between 1993 and July 1998)
1993 1994 1995 1996 1997 1998 Összesen
(júl.)
Kisvállalat 238 472 322 984 1084 193 3293
Közepes mé- 24 110 268 238 170 45 855
retű vállalat
Nagy vállalat 2 12 30 25 50 31 150
Összesen 264 594 620 1247 1304 299 4328
Forrás: Romanian Business Journal 1998. október 19.; Novák 1999a.
A puha költségvetési korlát és az irányított hitelek gyakorlata elodázta a szerke-
zetváltozást, és csak a költségvetés hiányát növelték. A kormányzati politikával
kapcsolatban megrendült a nemzetközi gazdasági és pénzügyi szervezetek bizalma
is (ma Románia helyzete gyengébb, mint korábban). Ennek következtében egyre
inkább romlott a befektet ő i hangulat, merthogy a nagy lendülettel elindított moder-
nizációs reformok már az els ő lépésnél elakadtak. A folyamat lelassulása miatt az
ország gazdasági teljesítménye csökkent, és a portfolió beruházások sem a tervek
szerint alakultak. Számos kockázati tényez ő meggátolja a gazdaság kedvez ő pályára
való állását, pl. szigorú monetáris politika mellett kell fedezni a bankszektor átala-
kulási, konszolidációs igényeit, ami jelent ős költségvetési forrásokat igényel. A
gazdasági és vele párhuzamosan a politikai viszályokból ered ő politikai kockázat,
instabilitás olyan mértékben megnövelheti az országkockázatot, hogy a külföldi és
főként a nyugat-európai befektet ők nem túl intenzív érdekl ődése még inkább
visszaeshet. Nem beszélve arról a bánásmódról, amiben egy külföldi befektet ő
részesülhet.
Balla Andrea : Külföldi tőkebefektetések erdélyi régiókban - ,,...tűzoltó leszek, s katona..."
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 245-253. p.
248 Balla Andrea TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3
A Romániában eszközölt befektetések országcsoport viszonylatában az els ő he-
lyet a OECD-hez tartozó országok tartják, őket követi az Európai Unió. A befektet ő
országok között a befektetett t őkenagyság függvényében a sorrend: Hollandia, Né-
metország, Olaszország, USA, Franciaország, Dél-Korea (2. táblázat).
A külföldi tőkét a következő iparágak vonzották különösebben: kereskedelem,
autóipar, távközlés. A mez őgazdaság, infrastruktúra és elektronika voltak azok az
iparágak, amelyek iránt a legcsekélyebb volt az érdekl ődés.
2. TÁBLÁZAT
A tizenkét legjelent ősebb külföldi befektet ő ország Romániában 1998 júliusában
(The Twelve Most Important Foreign Direct Investor Countries
in Romania until July 1998)
Befektetett A befektetett tőke Cégek Cégek számá-
Ország tőke aránya az össze- száma nak aránya az
(ezer dollár) sen belül (%) összesen belül
1 Hollandia 462 363,8 13,8 900 1,5
2 Németország 379 900,3 10,4 7554 12,8
3 Olaszország 274 336,6 8,2 6557 11,1
4 Amerikai Egye- 267 765,0 8,0 2394 4,1
sült Államok
5 Franciaország 259 102,4 7,7 1761 3,0
6 Dél-Korea 234 040,6 7,0 46 0,1
7 Törökország 161 583,6 4,8 4791 8,4
8 Nagy-Britannia 152 976,5 4,6 801 1,4
9 Ausztria 151 947,8 1,5 1612 2,7
10 Luxemburg 130 443,0 3,9 120 0,2
11 Görögország 80 692,4 2,4 1526 2,6
12 Magyarország 74 340,0 2,2 2504 4,2
Forrás: Román Kereskedelmi Kamara; Novák 1999a.
3. TÁBLÁZAT
A részben vagy egészben külföldi tulajdonú cégek alapítása és jegyzett t őkéje
Romániában (1990. december - 1999. szeptember)
(The Number of and Subscribed Capital in Foreign Companies and Joint Ventures
in Romania)
Év Újonnan alapított cégek száma Jegyzett külföldi t őke
(db) (milliárd lei)
1991 6 232 9021,0
1992 12 203 1511,8
1993 10 811 2511,6
1994 11 544 5199,0
1995 3 762 1302,0
1996 3 990 6081,8
1997 5 720 6053,8
1998 9 176 3111,5
1999 5 806 3182,0
Összesen 69 244 37 975,0
Forrás: C.C.I.R.M.B.; Piata Financiara 1999. november 88. o.
Balla Andrea : Külföldi tőkebefektetések erdélyi régiókban - ,,...tűzoltó leszek, s katona..."
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 245-253. p.
TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3 Külföldi t őkebefektetések erdélyi ... 249
4. TÁBLÁZAT
A részben vagy egészben külföldi tulajdonú cégek alapítása és jegyzett t őkéje
megyénként (1990. december - 1999. szeptember)
(The Number of and Subscribed Capital in Foreign Companies and Joint Ventures
by Counties)
Újonnan alapított cégek Jegyzett külföldi tőke Ebből
Megye száma pénzbeli hozzájárulás
db Mrd Lei Millió dollár %
Arad 1620 2,3 765,5 2,0 66,6 1,6
Bihar 1968 2,8 427,9 1,1 70,4 1,7
Brassó 1801 2,6 334,4 0,9 68,6 1,6
Kolozs 2859 4,1 769,6 2,0 77,9 1,9
Constanta 2916 4,2 793,6 2,1 122,8 2,9
Temes 4160 6,0 2054,7 5,4 251,1 6,0
Bukarest 37686 54,4 21475,2 56,6 2251,4 54,1
Románia 69244 100,0 37975,0 100,0 4613,7 100,0
Forrás: C.C.I.R.M.B.; 0.N.R.C.; Piata Financiara 1999. november 88. o.
Az elmúlt évek problémáit röviden tehát a következ ő módon összegezhetnénk:
- Politikai feszültségek, amelyek a gazdasági válsággal egy id őben fejlődtek,
korrupció, kormányzati botrányok, infrastruktúra hiányosságai;
- Magas szintű infláció;
- A jogalkotási folyamat lassú, jelentő sen lelassult a privatizációval és a külföldi
befektetésekkel kapcsolatos törvények, szabályozások kivitelezése;
- A bankszektor átalakítása jelent ős forrásokat emészt fel;
- A nagy, állami tulajdonban lev ő ipari vállalatok privatizációjának következté-
ben rohamosan megnövekedett a munkanélküliek száma;
- Az EU értékelése szerint a tíz társult tag közül Románia helyzete a legkritiku-
sabb, mely egyrészt a derékba tört reformoknak köszönhet ő;
- A folyó fizetési mérleg súlyosbodó deficitje;
- A kormány tagjai között egyre inkább csökken, vagy ha van is alig érhet ő tet-
ten a párbeszéd és konszenzuskészség;
- Az egyetlen napi cél: a túlélés.
Ezek láttán természetesen mindannyiunkban felmerül a kérdés: Ki lehet-e Romá-
niát mozdítani jelenlegi helyzetéb ől, képessé tehet ő-e arra, hogy sikeresen átalakuló
országgá váljék? Ehhez egy valódi piacgazdaságra lenne szükség, ahol minden
piaci szereplő érdekelt a hatékonyságban. Ennek megvalósítása keménykez ű mi-
niszterelnököt kíván, aki határozottan tudja véghezvinni elképzeléseit mindannyi-
unk és nem csupán önnön érdekében. Mindenesetre ezek a dolgok megmutatkoznak
majd a különböző nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatban és az Európai Uni-
óhoz való közeledésben vagy éppen távolodásban is.
A csatlakozási tervekhez h űen a kormány célul tűzte ki a külföldi t őkebeáramlá-
sok támogatását, felismerve annak különösen fontos hatását a teljesítmény növelés-
re, a gazdasági növekedésre, hiszen ha az ország fejl ődését csupán a bels ő források
biztosítanák, igencsak lassú fejl ődés elébe néznénk. Ezáltal egy hatékony
Balla Andrea : Külföldi tőkebefektetések erdélyi régiókban - ,,...tűzoltó leszek, s katona..."
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 245-253. p.
250 Balla Andrea TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3
menedzsmentkoncepciót is meg lehet honosítani az országban, amely megfelel az
európai standardoknak.
Az elkövetkezend ő öt évben várhatóan a gazdaságpolitika a politikai ciklusokkal
összhangban fog váltakozni, de a politikai kilengések sz űkebbek lesznek, mint a
múltban, mivel a kormányzat gazdaságra történ ő közvetlen befolyása csökken.
Egy külföldi befektet ő, talán jogosan gondolkodik el azon, hogy mi az, ami el őnyt
jelent számára egy közép-kelet-európai országban, mint pl. Románia való befekte-
tésben.
Ezek a komparatív el őnyök a következ ők lennének:
— 23 millió belföldi fogyasztó, Közép-Kelet-Európa második legnagyobb piaca,
— olyan fontos elágazó, amely 1000 km-es sugarú körzetben közel 200 millió
fogyasztót ígér,
— hajózási előnyök a Fekete-tengert ől az Északi-tengerig,
— relatíve olcsó, szakképzett munkaer ő,
— gazdag nyersanyagforrások, gazdag turisztikai potenciál,
— egy szabad piacra való belépést biztosító jogrendszer, amely nem diszkrimi-
náns jellegű.
Mindezek mellett a külföldi befektet őknek joguk van különböz ő ingatlanokat,
földet, állami értékpapírokat vásárolni, melyek hozamai az országból való profitki-
vonás alkalmával adómentesek. Joguk van minden olyan szervezeti formát létesíte-
ni, amelyre egy belföldi befektet ő is jogosult, ugyanúgy különböző garanciális
jogokkal is rendelkeznek.
Segítséget nyújt számukra a Román Fejlesztési Ügynökség (ARD), amely segít a
külföldi befektet őnek, hogy az megtalálja a számára ideális partnert, tanácsokkal
szolgál és konzultál a bels ő piacról, gazdasági trendekr ől, elemzéseket készít stb.
Kapcsolatban áll számos belföldi és külföldi hasonló profilú szervezettel.
Mindezen elképzelések ellenére Románia helyzete összehasonlítva a „visegrádi
négyek" többi tagjával, negatívumokat mutat. A jövedelemadó szempontjából jobb
vagy legalábbis hasonló a helyzete Csehországgal és Lengyelországgal, de
rosszabb, mint Magyarországé.
A bevont külföldi t őke értékét tekintve mindhárom ország: Lengyel-, (30 Mrd
USD), Magyar- (22,5 Mrd USD) és Csehország (14 Mrd USD) Románia el őtt áll a
rangsorban, ahol csupán 6,1 Mrd USD külföldi beruházás realizálódott.
Annak érdekében, hogy ezt javítsuk, szükség van olyan határozatokra, amelyek
szabad utat engednek a külföldi t őkének, amelyek komparatív el őnyöket biztosíta-
nak a régió környez ő országaihoz képest. Szükség lenne olyan konferenciákra,
kiállításokra, külföldi és belföldi képviseletekre, ahol a román és a külföldi befek-
tetők megismerhetnék egymást. Ez természetesen csupán a keret lehetne. Fontos az
infrastruktúra, az ország-min ősítés megfelel ő szintje, a politikai stabilitás, a keres-
kedői kultúra megteremtése. Azért is fontos a kultúra, mert a romániai társadalom-
ban megfigyelhető a különböző világlátások ütközése, azaz a nacionalizmussal
átitatott mentalitás és a kérlelhetetlen antinacionalista modernség súrlódása, amely a
külföldi befektetőket számos esetben érintheti (Andreescu 1999).
Balla Andrea : Külföldi tőkebefektetések erdélyi régiókban - ,,...tűzoltó leszek, s katona..."
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 245-253. p.
TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3 Külföldi t őkebefektetések erdélyi ... 251
A tanulmány hátralev ő részében egy hipotetikus modellt szeretnénk bemutatni. Ez
egy viszonylag leegyszerű sített portfoliómodell, amely arra hivatott, hogy igazolja
mennyire labilis egy külföldi befektet ő számára a tő zsdei értékpapírokban való
tőkebefektetés. Ez azért is meglep ő , mert a diverzifikáció az egyik olyan eszköz,
melynek segítségével a kockázat nem szisztematikus részét a minimálisra csök-
kenthetjük. Ez röviden annyit jelent, hogy az iparág és az illet ő értékpapír tulajdon-
ságaiból fakadó ingadozásokat kisz űrjük. Természetesen így a befektetés még min-
dig nem teljesen kockázatmentes, hiszen ott van még a szisztematikus, nem diverzi-
fikálható kockázati komponens is, amely a makroökonómiai tényez ők piacra kive-
tített hatását mutatja.
Az általunk kiválasztott befektet ő egy Európai Uniós befektet ő, akit egyszerűen
csak befektet őnek fogunk nevezni, hiszen őt úgy választottunk, hogy a kockázat
elutasítási hajlam vizsgálatakor abból indultunk ki, hogy nemzetiségéb ől, kultúrájá-
ból adódóan heurisztikusan feltételezzük a számára megfelel ő kockázat elutasítási
koefficiens értékét.
A portfolióba tíz olyan részvényt választottunk, melyek a t őzsdén I és II kategóri-
ásak, és erdélyi székhelyű vállalatok, tehát megpróbáltunk egy viszonylag sz űkebb
régiót kiválasztani. Feltételeztük, hogy ez a tíz értékpapír alkotja a piaci portfoliót.
Hozamaikat 1999. június 15. és 2000. február 14. között vizsgáltuk, és feltételeztük,
hogy jól becslik a jöv őben várható hozamokat is. Ez az intervallum azért ilyen rö-
vid, mert a hazai tőkepiac még fejlődőben van és rendkívül érzékeny.
A figyelembe vett részvények a következ ők: Allied Deals Elcond (Zilah),
Azomures (Marosvásárhely), Transilvania Bank (Kolozsvár), Rulmentul (Brassó),
Terapia (Kolozsvár), Astra Vagoane (Arad), Panegrano (Kolozsvár), Prodvinalco
(Kolozsvár), Sinteza (Nagyvárad), UAMT (Nagyvárad).
A valós piaci eredmények valószín ű leg az itt bemutatottaknál sokkal drasztiku-
sabb képet festenek, mert a virtuális modell egy igen leegyszer űsített világot ábrá-
zol. Azonban már az itt tapasztaltak is figyelemre méltóak.
A határportfoliók halmazát úgy állapítottuk meg, hogy adott hozamhoz megke-
restük a minimális szórást. Ezeket a hozamokat 50% és 125% értékre vártuk, mert a
portfolió éves hozama 82,2% volt. A két hozam mellett két olyan portfoliót alkot-
tunk, amelyek a határportfoliók halmazán helyezkedtek el, és ezek lehetséges kom-
binációi alkotják a határportfoliók halmazának egészét.
Feltételezve, hogy a 181 napos kockázatmentes állampapírok hozama éves szinten
43%, és szórásuk nulla, ezért a nulla szórású és 43% hozamú pontból kiindulva
határoztuk meg a tő kepiaci egyenes egyenletét (meredekségét).
Ennek a tő kepiaci egyenesnek a határportfoliók halmazának érintési pontjában
határoztuk meg azt a portfoliót, amely ezen a piacon a piaci portfoliót jelöli, és egy
haszonmaximalizáló befektető ennek és a kockázatmentes értékpapírnak a kombi-
nációját alkalmazva érheti el a lehet ő legmagasabb hasznossági szintet (1. ábra).
Ez a piaci portfolió 145,7% várt éves hozamot produkált 57,8%-os szórás mellett.
Ez azt jelenti, hogy a választott piac magas hozammal kecsegtet ugyan, de rendkívül
Balla Andrea : Külföldi tőkebefektetések erdélyi régiókban - ,,...tűzoltó leszek, s katona..."
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 245-253. p.
252 Balla Andrea TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3
magas szórás mellett. Végül a kapott piaci portfolióra a tíz figyelembe vett részvény
esetén a következ ő súlyarányokat kaptuk meg (5. táblázat):
5. TÁBLÁZAT
Részvények súlya
(Weight of the Shares)
ELCOND AZO TVL RBR TER ASV PAN PRODVIN STZ UAM
-0,14738 0,4542 0,0181 -0,0299 0,08838 0,32778 0,34105 0,15945 -0,25392 0,0422
Forrás: Saját számítás.
1. ÁBRA
Határportfoliók halmaza és az optimális portfolió
(The Set of Marginal Portfolios and the Best Portfolio)
0,007
0,006
0,005
0,004
M 0,003
0,002
0,001
0
0 0,01 0,02 0,03 0,04 0,05 0,06
Szárín
Forrás: Saját számítás.
Mivel a tőzsde-mozgás a gazdaság tükörképe lehetne, láthatjuk, hogy napjainkban
még igencsak kockázatos romániai portfolió befektetéseket eszközölni.
Irodalom
Andreescu, G. (1999) Nyugatosodás és tradicionalizmus. — Európai Szemmel. 3. 52-59. o.
Earle, J.S.—Telegdy Á. (1998) A romániai tömeges privatizációs program eredményei. — Közgazdasági
Szemle. 5. 479-493. o.
Lenkei G. (1998) A magyar t őke útja. — Cégvezetés. Április. 115-117. o.
Magyar P.(1998) Jobb lét. — HVG. Január 31. 42-44. o.
Novák T. (1999a) Távol Európától. Elszalasztott román esélyek. — Cégvezetés. 1. 135 141. o.
-
Novák T. (1999b) Románia gazdasági helyzete 1999 kora tavaszán. — Kihívások. 115. Budapest, MTA
Világgazdaság Kutató Intézet. 1-12. o.
Balla Andrea : Külföldi tőkebefektetések erdélyi régiókban - ,,...tűzoltó leszek, s katona..."
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 245-253. p.
TÉT XIV. évf. 2000 s 2 3 - Külföldi t őkebefektetések erdélyi ... 253
FOREIGN DIRECT INVESTMENTS IN TRANSYLVANIA
ANDREA BALLA
Economists state that from the revolution Romania is in a continuous crisis both in
economic and political terms. In the years past, the stop-go type economic policy shocked the
economy again and again, the reforms remained slow or even unrealized. Contrary to all
expectation the new government came to power in 1996 and was unable to accelerate the
transformation.
The amount of the foreign investments to Romania is still one of the lowest in the region.
However by the means of a consistent and reliable environment it is possible to attract the
foreign investors who can promote the economic development.
In my lecture I will show the pattern of the investments from the European Union in
Central-Eastern Europe, what were the causes of the success and the weaknesses of the
different countries.
Finally, I will show a portfolio model, to determine the optimal portfolio for a potential
investor in Romania, if he or she would concentrate on the region of Transylvania.
The new capital is really important not only because it would create jobs and encourage
economic growth but also it would support the integration policy into the EU.