Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 239-244. p.
Tér és Társadalom XIV. évf. 2000 s 2-3: 239-244
REGIONÁLIS TAGOZÓDÁS SZLOVÁKIÁBAN
(Regional Articulation of Slovakia)
KOVÁCS ERVIN
Bevezet ő
A hajdan volt európai szocialista országokat, a külön kategóriaként kezelt Szov-
jetuniót figyelmen kívül hagyva, szokásos volt két nagyobb, egy északi „fejlett" és
egy déli „elmaradott" csoportba sorolni. Az északi csoportba az NDK, Lengyelor-
szág, Csehszlovákia és Magyarország tartozott. Mára ezek az országok a politikai-
és a társadalomföldrajzban egyaránt el őszeretettel vizsgált területek, hiszen politikai
rendszerük alapjaiban megváltozott, részben állami kereteik is módosultak, s fejlett-
ségi pályájuk is új, átalakuló irányt vett. Az ezredfordulóra e hajdani
„négyesfogatból" leginkább megkésettnek Szlovákia min ősül, bár pályája alapjai-
ban azonos irányt jelez, mint társaié. Az azonosság egyik fontos jegye a feler ősö-
dött regionális tagoltság. Tanulmányunkban ennek főbb dimenzióit mutatjuk be
Szlovákia esetében.
Regionális átalakulás a transzformáció időszakában
A rendszerváltás óta a társadalom Szlovákiában is alapvet ő változásokon ment
keresztül. Az ország területi szerkezete és térbeli társadalmi—gazdasági folyamatai
is követték a változásokat. Területi, települési szinten a hatások látványosak voltak,
hiszen a válságtérségekben tömegesen sz űntek meg a munkahelyek, egy-egy ágazat
összeomlásával térségek, települések kerültek nehéz helyzetbe, vagy a korábbi
természetes kapcsolatok (pl. ingázási irányok, vonzáskörzetek) rendez ődtek át
egyik napról a másikra. A modernizáció nehézségeit az emberek, a háztartások, a
gazdasági szerepl ők, de a politikai—társadalmi szerepl ők is a lakóhelyükön, azaz
egy meghatározott településen, térségükben élték át. Így az ismeretek, a tapasztala-
tok mindig egy-egy jól elhatárolható területi egységhez köthet ők, ami a változások
egyediségét éppen úgy képviseli, mint annak törvényszer űségeit.
Az 1989 utáni transzformáció még jobban kiemelte az így keletkezett különbsé-
geket. A legfejletlenebb régiókban n őtt legintenzívebben a munkanélküliség, és
ezek a járások társadalmilag és gazdaságilag még jobban visszaestek.
A déli, keleti és északi határvidék járásain kívül rossz gazdasági helyzetbe kerül-
tek a konverzióval sújtott, a mez őgazdasági termelésen alapuló és a nem
perspektívikus termelési szerkezettel rendelkez ő járások is.
Megjelent az országban a külföldi t őke, mely nem volt olyan nagy hatással a tér-
szerkezet átrendez ődésére mint a környez ő országokban, mivel azokhoz képest
Kovács Ervin : Regionális tagozódás Szlovákiában
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 239-244. p.
240 Kovács Ervin TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3
viszonylag kevés külföldi t ő ke érkezett, és az is szinte kétharmad részben Pozsony-
ba irányult. Egyes járások viszonylag jó pozícióját egy cégbe fektetett t őke okozza.
Pozsony kedvező helyzete a befektetett t ő ke szempontjából a jó közlekedési kap-
csolatokban, gyors elérhet ő ségében, az ipari termelési tapasztalatokban és munka-
kultúrában, infrastrukturális felszereltségben (telefon, közlekedés, közm űvek), az
alkalmazkodási stratégiák kialakításában és alkalmazásában keresend ők.
Az önkormányzati rendszer létrejötte nemcsak a helyi közösségek önmagukra ta-
lálásában volt dönt ő jelentőségű , hanem abban is, hogy egy új gazdasági szerepl ő
jelent meg. Az önkormányzat vagyonnal rendelkezik, rendszeres bevételre tesz
szert, az intézményeit m ű ködteti, munkahelyet biztosít, hatást gyakorol a lokális—
regionális piacra (helyi beszerzések, foglalkoztatás, jövedelem), illetve szerepet
vállal a helyi gazdaságfejlesztésben, annak bizonyos feltételeinek alakításában
(helyi adók, kínálatorientált helyi gazdaságfejlesztés). Az átmenetben az
önkormányzati szektor még a szerepeit keresi, mivel nem került tisztázásra az
állami és helyi feladatok közötti egyértelm ű feladatmegosztás.
Az új területi—közigazgatási felosztással megnövekedett a járások száma, ami azt
eredményezte, hogy az ország térszerkezete még megosztottabbá vált, miközben
nő tt a szakadék a legrosszabb és a legjobb helyzet ű régiók között.
Az átalakuló gazdaság térszerkezetét vizsgálva teljesen új szempontokat kell fi-
gyelembe vennünk, ha a jellemző folyamatokat akarjuk bemutatni. A vizsgálódásba
a mai idő szak jellegadó, új struktúrát formáló folyamatainak elemzését kell bevonni.
Ez mindenekel ő tt azt jelenti, hogy azt kell vizsgálnunk, miként oszlanak el, tago-
lódnak és kombinálódnak a térben az id ő szak válságjegyei (munkanélküliség, jöve-
delemhelyzet), illetve dinamikahordozó elemei (vállalkozási aktivitás, külföldi
tőkevonzás).
A fejlettségi térszerkezet
E tényező k egyenként is vizsgálhatók, összevont értékelésükre a területi elemzé-
sekben széleskörű en elterjedt matematikai—statisztikai módszer, a faktoranalízis
alkalmas. Szlovákia térbeli társadalmi—gazdasági tagoltságát e módszerrel az 1996
júliusától érvényes új közigazgatási beosztás térbeli kereteiben mutatjuk be, 79
járás szintjén. A vizsgálatból kihagytuk a Pozsony I., II., III. járásokat, melyek
minden szempontból kiemelkednek a többi járás közül, ezért beszámításuk jelent ős
mértékben torzította volna a faktoranalízis eredményét.
A faktoranalízishez 8 mutatót használtunk fel t :
- 1 fő re jutó GDP (ezer SK-ban)
— munkanélküliségi ráta (%-ban)
- 1 főre jutó befektetések (ezer SK-ban)
— ezer fő re jutó gazdasági társaságok száma
— ezer fő re jutó magánvállalkozók száma
— vegyesvállalatok aránya (%-ban)
Kovács Ervin : Regionális tagozódás Szlovákiában
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 239-244. p.
TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3 Regionális tagozódás Szlovákiában 241
— gázhálózatba bekapcsolt lakások aránya (%-ban)
— szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya (%-ban)
A faktoranalízis egy („fejlettségi") faktort jelölt ki, melynek sajátértéke 4,75. A
faktor az alapváltozók által tartalmazott információ 59%-át tömöríti (1. táblázat).
1. TÁBLÁZAT
A faktoranalízis komponens mátrixa
(Correlation Matrix of the Factor Analysis)
Alapváltozók Faktor
GDP/fő 0,75440
munkanélküliségi ráta -0,62774
1 főre jutó befektetések 0,70501
ezer főre jutó gazdasági társaságok száma 0,86857
ezer főre jutó magánvállalkozók száma 0,79524
vegyesvállalatok aránya 0,89027
gázhálózatba bekapcsolt lakások aránya 0,80111
szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 0,69006
Forrás: Saját számítás.
A vizsgálat szerint a térségek élmez őnyébe a Pozsonyi járások (Pozsony I., II., III.
nélkül) a Kassa I., II., III., IV. járások, a Besztercebányai, Szenci, Zsolnai,
Trencséni, Zólyomi járások, vagyis a nagyvárosok járásai és a nagyobb várossal
rendelkező járások kerültek. A legrosszabb helyzet űek szinte kivétel nélkül a kelet-
szlovákiai járások (2. táblázat). (A kutatás során — azonos módszerrel — vizsgáltuk a
térségi fejlettséget az 1996 el őtti közigazgatási beosztás szerint is. A két elemzés
lényegében ugyanazt a regionális fejlettségi sémát hozta felszínre. Ez azzal a tanul-
sággal jár, hogy a politikai szempontból sokat vitatott közigazgatási reform a térségi
fejlettségi tagoltság képében és megítélésünk szempontjából igazából nem hozott új
helyzetet létre, megmaradt a kelet—nyugati lejtés a járások között, a keleten lév ő új
járások kivétel nélkül a hátrányos helyzet űek közé sorolhatók. Itt csupán Kassa
emelkedik ki szigetként a hátrányos helyzet ű járások tengeréből.)
Az ország térszerkezetér ől a komplex értékelés alapján elmondható, hogy egy sta-
bilabb helyzetű nyugati illetve egy válságterhes keleti országrészre tagolódik.
Ugyanakkor eléggé mozaikszer ű képet kapunk, mivel a nyugati részeken is akadnak
válságos térségek (Nyugat-Szlovákia déli része), illetve a keleti részben találhatók a
változásból profitáló területek (Kassa, Eperjes) (1. ábra).
Az ország egész területén szinte minden nagyváros (Pozsony, Zsolna, Beszterce-
bánya, Kassa, Trencsén) fejl ődési pólusnak számít, ezek kisugárzása azonban alig
terjed túl a közigazgatási határon. A fővárosról elmondható, hogy elkülönül az
ország többi részétől, ami igaz volt a régi járási felosztás szerint is, és nem változott
az új területi közigazgatási felosztás szerint sem.
A marginalizálódott határ menti térségek felzárkózásában komoly szerepe lehet a
határon átnyúló kapcsolatok fejlesztésének. Ezért Szlovákia és az egész térség ér-
deke, hogy a térség gazdaságai stabilizálódjanak, és valódi gazdasági kapcsolatok
alakuljanak ki közöttük.
Kovács Ervin : Regionális tagozódás Szlovákiában
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 239-244. p.
242 Kovács Ervin TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3
2. TÁBLÁZAT
A fejlettségi faktor alapján összeállított járási rangsor
(Hierarchy of Districts Based on the Advanced Factor)
Járás Faktor Járás Faktor
Pozsony IV. 3,74474 Rózsahegy -0,26230
Kassa I. 3,57660 Losonc -0,26921
Besztercebánya 2,41915 Igló -0,29661
Kassa II. 2,28185 Aranyosmarót -0,31999
Pozsony V. 2,02480 Nagytapolcsány -0,32983
Kassa IV. 1,70157 Érsekújvár -0,35996
Szenc 1,07828 Stubnyafürdő -0,37077
Zsolna 1,02880 Rozsnyó -0,40045
Trencsén 0,94619 Bán -0,42131
Zólyom 0,86249 Léva -0,43348
Bazin 0,84551 Zsarnóca -0,44758
Poprád 0,79231 Homonna -0,46404
Pöstyén 0,76027 Nagymihály -0,48865
Kassa III. 0,63536 Nagybicse -0,56000
Szakolca 0,60089 Gyetva -0,56321
Privigye 0,45170 Bártfa -0,60190
Dunaszerdahely 0,43388 Kiszucaújhely -0,60286
Nyitra 0,41537 Turdossin -0,64998
Vágbeszterce 0,41440 Ólubló -0,73356
Garamszentkereszt 0,41265 Rimaszombat -0,73710
Malacka 0,35071 Nagykürtös -0,75498
Illava 0,33193 Korpona -0,78761
Túrócszentmárton 0,30617 Csaca -0,79052
Komárom 0,28197 Kassa-környéke -0,84098
Nagyszombat 0,26685 Felsővízköz -0,84804
Puhó 0,23951 Lőcse -0,85756
Galánta 0,23016 Sztropkó -0,86118
Vágújhely 0,15080 Késmárk -0,87956
Alsókubin 0,07396 Tőketerebes -0,91361
Liptószentmiklós 0,06902 Szinna -0,93249
Vágsellye -0,04426 Námesztó -0,93806
Selmecbánya -0,06285 Gölnicbánya -0,96863
Szenice -0,11176 Nagyrőce -0,97179
Eperjes -0,11739 Varannó -1,02999
Simony -0,16832 Poltár -1,11900
Galgóc -0,17094 Mezőlaborc -1,19979
Miava -0,19307 Kisszeben -1,22994
Breznóbánya -0,24538 Szobránc -1,37743
Forrás: Saját számítás.
Kovács Ervin : Regionális tagozódás Szlovákiában
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 239-244. p.
TÉT XIV. évf. 2000 • 2-3 Regionális tagozódás Szlovákiában 243
3 0.8
1..§
-
!A:g1A4
111,1>shgaig
C F eS r,-1^
C-r) kr) C5 kr) r•sl
IM M O
Forrás: Saj át számítás.
Kovács Ervin : Regionális tagozódás Szlovákiában
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 239-244. p.
244 Kovács Ervin TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3
Jegyzet
A mutatók forrása: Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala; Szlovák Köztársaság Gazdasági Mi-
nisztériuma. A mutatók az 1997-es évre vonatkoznak.
Irodalom
Buchta, S. (1998) OECD: Regionalizácia a trh práce. — Hospodárske noviny. 8. Júna.
Kárász, P.—Rencko, J.—Pauhofová, V. (1995) Ekonomick9 potenciál regiónov Slovenska z aspektu
rozvojov9ch moi'ností. Bratislava, Nadácia Friedricha Eberta. Prognosticky Ústav SAV.
Korec, P.—Lavko, V.—Tolmáci, L—Zubricky, G. (1997) Kraje a okresy Slovenska. — Nové administratívne
clenenie. Q 111. Bratislava.
Krivy, V. (1997) Regióny. Slovensko 1996. Súhrnná správa o stave spolocnosti a trendoch na rok 1997.
— Bútora, M (ed.), Bratislava, Inttitút pre verejné otázky.
Krnác, P.—Miculík, M. (1998) Nezamestnanost v regiónoch Slovenskej Republiky. — Hospodárske
noviny. 3. Apríla.
Ni•nansky, V. (1998) Sluby a realita. Slovenská ekonomika 1995-1998. Bratislava, M. E. S. A. 10.
Sotník, A. (1999) Regionálne kri2ovatky Slovenska. — Profit. 9. 23. februára
REGIONAL ARTICULATION OF SLOVAKIA
ERVIN KOVÁCS
Since the change of regime the society also passed through fundamental changes in Slova-
kia. Spatial structure and spatial socio-economic process followed the changes. The effects
were spectacular in the leve] of regions and settlements as employment was radically de-
creased in crisis regions, settlements and whole regions experienced difficult situations with
the collapse of certain industries, or former natural relationships (e.g. direction of commute,
gravitation areas) was rearranged from day to day.
Based on the factor analysis shown in the study it can be stated that Slovakia is divided into
a more stable western and a depression eastern part of the country. Ön the other hand we are
given a fairly mosaic picture because there are crisis areas in the western parts (southern part
of Western Slovakia) and there are areas in the eastern part that profited from the changes
(Kassa, Eperjes).