Tér és Társadalom 2. évf. 1988/1. 79-80. p.


                                                                          NYÍLT TÉR




MIN DOLGOZIK „A HELYI TÁRSADALOM" CSOPORT?


         1980-ban az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete olyan vállalkozás-
ba kezdett, amely iránt a területi kérdésekkel foglalkozó kutatók, szakemberek mél-
tán érdekl ődnek. B Ő HM ANTAL és PÁL LÁSZLÓ vezetésével megindult a helyi tár-
sadalmak empirikus kutatása. B Ő HM ANTALt e kutatás körülményeir ől és eredmé-
nyeiről kérdeztem.
      Kérdező: Milyen igényekbő l táplálkozott, hogy merült fel a helyi társadalom
kutatásának ötlete?
      Bőhm A.: PÁL LÁSZLÓval a hetvenes évek közepét ő l foglalkoztunk az ingá-
zókkal. E munkásréteg sajátos problémái egyenesen vittek bennünket a helyi társa-
dalom kérdésköréhez. Amikor mi err ő l gondolkodni kezdtünk, akkor még kevésbé
volt használatos Magyarországon ez a fogalom. Az izgatott bennünket els ősorban,
hogy milyen tényez ő kben is jelennek meg a települési egyenl őtlenségek, s ezek ho-
gyan formálják a lakosságot, egyáltalán milyen lehet őségei vannak a lakópolgárnak
arra, hogy beleszóljon a helyi döntési folyamatokba. Ekkortájt er ősödött föl a vita a
településfejlesztési politika körül. Többen joggal hangsúlyozták: Magyarországon
talán a legkeményebb egyenl ő tlenségeket a településstruktúra hordozza. S megin-
dultak olyan társadalmi mozgások is, amelyek a településekhez köt ődtek. Gondolok
itt az ökológiai mozgalmakra, azokra az önállósodási törekvésekre, amelyek már
nem engedték, hogy például a települések nevét elvegyék, amelyek megpróbáltak
saját gazdasági bázist teremteni, és így tovább. Ezek a körülmények szerencsés hát-
teret biztosítottak a helyi társadalom kutatásának beindításához. Els ő vizsgálatunk
Dabas térségében történt, a volt dabasi járás hat településének helyi társadalmi m ű-
ködését elemeztük.
     Kérdező: A kutatások indításakor milyen fogalmi, módszertani problémák
merültek fel? A kutatás els ő publikált kötetében még els ősorban elméleti, módszer-
tani problémákkal foglalkoztatok.
       Bőhm A.: Lényegében értelmezni kellett a helyi társadalom fogalmát, vagy
legalábbis olyan fogalomhoz kellett jutni, amit operacionalizálni lehetett a kutatá-
sok számára. A rendelkezésre álló polgári szakirodalom adaptálása csak er őteljes
korrekciókkal történhetett. PÁL LÁSZLÓ kidolgozott egy dimenziórendszert. A rész-
vétel, a köt ő dés, az elégedettség, a perspektíva, az integráció és a kooperáció dimen-
 iója olyan fogalmi hálót jelentett, amelynek keretében a helyi társadalom vizsgál-
ható. Amikor az els ő tanulmánykötetet kiadtuk, még szinte naívan kerestük az elmé-
ieti fogódzókat. Ma már sokkal világosabban látjuk, hogy a helyi társadalom nagyon
bonyolult képző dmény, amelynek többféle megközelítési módja lehetséges. Egyrészt
meg lehet közelíteni a társadalmi struktúrával. Feltételezhet ő, hogy a társadalmi
Szerkezet újratermel ődése a lokalitásban megragadható. Ebben az értelemben a helyi
Társadalom egy közvetít őrendszer a nagy társadalom és az egyén, illetve az egyén
             MIN DOLGOZIK „A HELYI TÁRSADALOM" CSOPORT?
                  Tér és Társadalom 2. évf. 1988/1. 79-80. p.
80

különféle közösségszervez ődési típusai között. Eleinte azt feltételeztük, hogy a kis
helyi társadalom mechanikusan leképezi a nagy társadalmat. Ez nem így van. Kide-
rült, hogy egy-egy településen egészen más „helyi értéke" van az adott egyénnek,
csoportnak, közösségnek, mint a „nagy társadalomban". A tipizálás a közösségszer-
veződés mentén valósítható meg; a közösségen kívüli, szétes ő , vegetáló társadalmi
léttő l kezdve a tudatosan szervezett, integrált helyi közösségig sokféle típusa lehet
egy-egy helyi társadalomnak. Az ideáltípus természetesen egy olyan er ős, szerves he-
lyi társadalom, amelyik képes önmagát megvédeni, érdekeit kifejezni. Ennek persze
az a feltétele, hogy ebben a helyi társadalomban lakópolgárok legyenek jelen, akik
rétegérdekeiket megfelel ő fórumokon meg tudják jeleníteni. Jelen pillanatban a
magyar társadalom többsége kialakulatlan vagy vegetáló lokális közösségekhez tar-
tozik. Vannak viszont olyan helyi társadalmak is, amelyekben már er őteljes integrá-
ciós mozgások indultak meg.
      Kérdező: Itt a helyi társadalom kutatásának egy újabb dimenziójához értünk,
amit talán ahhoz az ominózus kérdésfeltevéshez lehet kötni, hogy van-e helyi hatalom
Magyarországon? A kibontakozó helyi politikai mozgások milyen intézményes kere-
teket kapnak?
      Bőhm A.: Vizsgálataink másik csomópontja ez. Véleményem szerint van he-
lyi hatalom, csak nem úgy funkcionál, ahogy funkcionálhatna. A hatalom oldalá-
ról való megközelítés a politikai érdekérvényesítés, érdekütköztetés, konfliktus sajá-
tosságait elemzi.
      Kérdező: A kutatások több térségben, településen folynak. Találtatok-e olyat,
amelyik szervez ődni képes, „inktakt" helyi társadalmat mondhat magáénak?
      Bőhm A.: Talán azok a települések (Tiszakécske, Szombathely, Siómaros stb.),
ahol a helyi er ő k, társadalmi csoportok, vezet ő k felvállaltak valamit a település szá-
mára, ahol a vezetés megpróbálta a lakosság érdekében a gazdasági-szellemi er ő ket
integrálni, s ennek el ő nyeit kamatoztatni.
      Kérdező: Úgy t ű nik — a példákból is —, hogy er ősen szubjektív tényez ő khöz
köt ődik az, hogy a település vagy bármilyen helyi közösség képes-e érdekeit érvé-
nyesíteni.
      Bőhm A.: Ez azért van így, mert a hatalmi struktúra egycsatornás, és megany-
nyi paternalisztikus elemet hordoz. Ahogy egy üzem, gazdaság többnyire akkor bol-
dogul, ha van egy jó vezet ője, így van ez a települések esetében is... Bár én úgy tapasz-
talom, hogy a lakosság is egyre inkább mozdulni akar. Különösen a fiatalokra, az ér-
telmiségiekre lehet számítani. A kisebb falusi településeken azonban alig van helyi
értelmiség, s ezek ebb ő l a szempontból is hatalmas hátrányban vannak. Vizsgálataink
alapján egyre inkább kibontakozik egy harmadik dimenzió, amit nevezhetünk szociál-
pszichológiainak is. Ebben a megközelítésben a helyi társadalom nem más, mint egy
állampolgári, lakópolgári magatartást alakító, formáló tényez ő , s ebben válik fontossá
az egyéni aktivitás, az ismeretszint, az attit űd kérdése.
      Kérdező: A korábban els ősorban Dabas térségében folyó vizsgálatokat sike-
rült-e területileg b ővíteni?
      Bőhm A.: Mintaérték ű együttm ű ködést sikerült kialakítani a M űvel ődési Mi-
nisztérium Vezet ő képz ő és Továbbképz ő Intézetével, valamint a M űvel ődéskutató
Intézettel. így módunk nyílik kis, s őt nagyvárosok kutatására is. Közösen próbáljuk
                        MIN DOLGOZIK „A HELYI TÁRSADALOM" CSOPORT?
                             Tér és Társadalom 2. évf. 1988/1. 79-80. p.
                                                                                          81

Gy ő r, Esztergom, Pápa, Orosháza és Kaposvár helyi társadalmát vizsgálni. A kapos-
vári felvételen túl vagyunk, most dolgozzuk fel a kérd ő íveket, s úgy t űnik, izgalmas
összehasonlítási lehet őségünk lesz a falusi és városi térségek helyi társadalmát illet ően.
Az emberek közötti kapcsolatok például szétes ő bbek a városi térségekben, viszont a
participációs esélyek nagyobbak. Ugyanakkor azt is sejteni lehet már, hogy a helyi
vezet ő k személyér ő l és tevékenységér ő l meglévő ismeretek tekintetében nincsenek
markáns különbségek.
      Kérdező: Ez azt jelentené, hogy a lakosság politikai ismeretszintje lényegé-
ben nem függ a helyi tájékoztatáspolitikától? Az utóbbi id ő ben azt tapasztalom,
hogy feler ősödtek a helyi nyilvánosság, a helyi tájékoztatás intézményei iránti igé-
nyek. Ebben a kérdésben különböz őek az esélyei a kis és nagyobb településeknek.
Kiépülnek a kábeltelevíziók, helyi lapok jelennek meg, ugyanakkor a helyi döntések
még mindig egy sz ű k elit körében születnek. Technikai kérdés az, hogy van-e helyi
újság, vagy kábeltelevízió, amíg a politikai kultúra, illetve a politikai döntési folyama-
tok nyilvánossága nem fejl ődik.
      Bőhm A.: Én úgy érzem, tényleges demokratizálást indíthatna el, ha volna he-
lyi nyilvánosság, helyi sajtó, kábeltelevízió. Viszont azt láttuk, hogy például a megyei
lapok egyáltalán nem helyi lapok, hanem a központi orgánumok másolatai. Persze
az is tarthatatlan, hogy egy termel őszövetkezetnek vagy ipari üzemnek sokkal in-
kább van lehet ősége egy-egy lapot fenntartani, mint magának a településnek. Sokkal
jobb lenne, ha a településnek lenne egy termel őszövetkezete, állami gazdasága vagy
nagyüzeme. Jelenleg e képletnek inkább az ellenkez ője a jellemz ő . A politikai kul-
túra megteremtése szempontjából is nagyon fontos lenne a helyi újság. Bölcsészko-
romban találkoztam a Sümegi Népújsággal, amelyikben a 30-as években Németh
László novellákat közöltek. Ma sem Sümegi Népújság, sem Németh László nincsen.
Gondoljuk végig, hogy tanulhatunk lakópolgári, állampolgári politikai magatartás-
szabályokat, ha nem voltak ilyen tradícióink, illetve amelyek voltak, sorra kihaltak.
      Kérdező: Fellelhető k-e egyáltalán tradicionális elemek a helyi közéletben, il-
letve a helyi társadalmak szervez ő dési folyamatában. Vannak-e mentalitásbeli vagy
nemzetiségi különbségek a helyi közösségekben, vannak-e ilyen kimutatható sajá-
tosságok?
      Bőhm A.: Ez meglehet ősen ellentmondásos, mert igaz az, hogy a korábbi tár-
sadalmi struktúráknak írmagja sem maradt, viszont az is igaz, hogy a tradíciók mé-
lyen beépültek az emberekbe, szinte a génjeikben hordozzák ő ket. Például az, hogy
valaki protestáns vagy katolikus környékr ő l jött-e, er ősen befolyásolja politikai kul-
túráját, toleranciakészségét, vitakedvét. Dabas környékén találkozunk nemzetiségi
problémákkal is. Sári például szlovák-lakta falu volt, s máig kiválik a többi környék-
beli település közül. Ez természetesen egyfajta értéket is jelent, ami megjelenik a
munkakultúrában vagy a mentalitásban. A struktúrák valószín ű leg sokkal keményeb-
ben ő rzik a tradíciókat, mint korábban gondoltuk. Hiszem, hogy vizsgálni kell azt,
vajon a változtatások milyen valóságos változásokat hoztak, s mik a tradicionálisan
meg ő rzött elemek a társadalomban. Erre a szempontra is ügyeltünk a vizsgálatok so-
rán. Persze, erre több figyelmet kellene fordítani. Aggódom, hogy elkallódnak azok
a településsorsok, amelyek az elmúlt 40 évet dokumentálnák. A falukrónikák vezetése
csak néhány éve folyik, s alig vannak olyan vállalkozók, akik a korábbi adatok alapján
            MIN DOLGOZIK „A HELYI TÁRSADALOM" CSOPORT?
                 Tér és Társadalom 2. évf. 1988/1. 79-80. p.
82

településmonográfiákat készítenének. Ezekre az elemzésekre nem csak a konkrét
vizsgálatok megalapozása miatt van szükség, egész társadalmi berendezkedésünk-
höz, politikai rendszerünkhöz közelebb visznek ezek az ismeretek.
      Kérdező: Igen, ez nagyon fontos kérdés. Vajon egy makroszemlélet ű társadalom-
irányításban hogyan hasznosulhatnak a lokalitásokról szerzett információk. Hiszen
ez a beszélgetésünkb ő l kiderült, hogy a helyi társadalmak olyan sokrét űek, hogy
aligha összegezhet ő k valamiféle egységes, a központi politika számára kezelhet ő képpé.
      Bőhm A.: A döntéshozók egyre világosabban látják, hogy a makrofogalmakkal
nagyon kevéssé lehet bármit kezdeni. „Munkás, paraszt, értelmiség", „falu-város",
kiüresedett fogalmak. A társadalom sokkal differenciáltabb, ezért reális döntés csak
az lehet, amelyik figyelembe veszi e különbségeket. A finomabb társadalmi szerke-
zethez sok támpontot adhat a lokális és regionális néz őpont. A regionalitást egyéb-
ként azért kevertem bele a dologba, mert meggy őz ődésem, hogy méltatlanul elha-
nyagolt területe a szociológiának s a magyar közigazgatásnak is. Miközben hajtogat-
juk a regionális politika szükségességét, addig a megyehatárok szabnak korlátot min-
denféle progresszív mozgásnak.
      Kérdező: A kutatás témája egyértelm űen állásfoglalás amellett, hogy a demok-
rácia, az egyén társadalomhoz való kapcsolódása egyik legfontosabb színtere a lakó-
hely. A gazdaság, gazdasági hatékonyság s az ember a maga életkörülményeivel, la-
kóhelyével bizonyos fajta párharcot vív, amiben eleddig, úgy t űnik, az ökonomista
szempontok gy ő zedelmeskedtek, hiszen még a látszólag az infrastruktúra elosztását
megalapozó els ő OTK is els ősorban a termelés céljait (s őt az ipari termelés céljait)
szolgálta. Milyen esélyei vannak a közösség lakóhelyi szervez ődésének?
      Bőhm A.: Ebbe a kérdésbe mindig beleütközünk. Olyan mértékben koncentrá-
lódott minden életfeltételünk a munkahelyen, hogy már a magánéletünk is ott zajlik
lassan. Sok lakóhely teljesen kiürült, alvóvárosi vagy falusi funkciót öltve. Az utób-
bi idő ben azonban két folyamat is a lokalitás felértékel ő dését szolgálja. Egyrészt a
munkahelyek modernizációs, teljesítménycentrikus orientációja következtében,
igyekeznek mindenféle sallangtól megszabadulni, így a kulturális, oktatási, társadal-
mi tevékenységek munkaid ő n kívülre szorulnak. Ezt én csak helyeselni tudom. Más-
részt az általános demokratizálódási törekvések terepe is egyre inkább a lakóhely
lehet. Tehát visszaszerezheti korábban elvesztett pozícióit.
      Kérdező: Vajon e funkciókat egy tekintélyében, hatáskörében, anyagi kapa-
citásában feler ősített helyi politika fogadhatja?
       Bőhm A.: Ez természetesen gyökeres változásokat igényel. Meg kell változ-
tatni a redisztributív eloszlás jelenlegi rendjét, amiben már vannak bizonyos el őre-
lépések. De változtatni kellene a közigazgatási struktúrán is. Kisebb közigazgatási
egységeket feltételez ő irányítási hálózatra lenne szükség, valahogy úgy, ahogy BIBÓ
ISTVÁN elképzelte. Persze mindjárt felmerül az aggály, hogy a decentralizáció a köz-
ponti államhatalom rovására történik. Nem gy ő zöm hangsúlyozni, hogy a decentra-
lizálás egy nagyon er ő s központi hatalmat feltételez. Már EÖTVÖS azt írta, hogy
minél erő sebbek a lokális hatalmak, annál er ő sebb maga a rendszer.
     Kérdező: Lényegében tehát ésszer ű munkamegosztásról van szó...
     Bőhm A.: Igen, s arról, hogy ez teret adna az autonóm közösségszervezési tö-
rekvéseknek, s nem falakat állítana elébük. A lakópolgárokra bíznák azt, hogy mit
                       MIN DOLGOZIK „A HELYI TÁRSADALOM" CSOPORT?
                            Tér és Társadalom 2. évf. 1988/1. 79-80. p.
                                                                                   83

akarnak csinálni a lakóhelyükön. Ez a lehet ő ség óriási mértékben javítaná az állam-
polgárok életmin őségét. Sok esetben még gazdasági nyavalyáink kompenzálása is el-
képzelhet ő lenne, s ez még gazdasági er őforrásokat sem vonna el, inkább csak a gon-
dolkodásunk megváltozását igényelné.
      Kérdező: Véleményed szerint a kutatásotok társadalompolitikai jelent őségével
összhangban van-e „tudománypolitikai helyzete" vagy még direktebben anyagi támo-
gatása?
      Bőhm A.: A társadalomtudományon, illetve a szociológián belül, úgy érzem,
polgárjogot nyert a vizsgálatunk. Er ősöd ő szakmai és politikai érdekl ődés van kuta-
tásaink iránt. Persze az más kérdés, hogy id őnként gyakorló politikusok értetlensé-
gével is találkozunk. Azt mondják „minek ez a polgári fogalom", „miért kell a tár-
sadalmat szétszabdalnunk", „el őbb a globális problémákat kell megoldanunk, s azután
a helyit" stb. Sokan nem érzik még azt, hogy éppen a globális gondolkodás eredmé-
nyessége miatt nélkülözhetetlen információkról van szó. Voltak már Magyarországon
modernizációs kísérletek, de mindig idegen minták alapján. Valószín ű ott tévedtünk,
hogy nem építettük be a tradíciókat, nem organikusan közelítettünk a társadalom és
gazdaság modernizációjához. Kölcsönös determinációról van tehát szó. Csak akkor
gondolkodhatunk nemzeti és világméretekben, ha ismerjük a lokalitás problémáit is.



                                                               PÁLNÉ KOVÁCS ILONA