Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 209-217. p.
Tér és Társadalom XIV. évf. 2000 s 2-3: 209-217
„SAPARD KISTÉRSÉGEK"
(The SAPARD Small Regions)
FARKAS TIBOR
Bevezetés
Azt gondoljuk, hogy ma Magyarországon a vidékfejlesztés fontosságának hang-
súlyozásán nem lepő dik meg senki. A hazai vidékfejlesztés több mint tíz évre
visszatekint ő történetében a SAPARD 1 vidékfejlesztési program az els ő olyan,
amelyet már az Európai Unió programozási szabályai szerint hajtanak végre. Jelen
tanulmányban megkíséreljük bemutatni, hogy az Unió vidékfejlesztési politikájának
változása hogyan befolyásolta a SAPARD programok kialakítását, maga a program
milyen új kistérségi szervez ődéseket hozott létre, és végül néhány jellemz ő adattal
bemutatjuk az új „SAPARD kistérségeket".
Az Európai Unió vidékfejlesztési politikájának változása
Az Európai Közösség tagállamai az 1957-es Római Szerz ődésben a Közös Agrár-
politika (CAP) mellett foglaltak állást. A közös politika alapvet ő célkitűzése az
volt, hogy egy versenyképesebb, magasabb technikai színvonalon m űködő mező-
gazdaság jöjjön létre, biztosítsa az agrárágazatban dolgozók megélhetését és a fo-
gyasztók reális árakon való ellátását. Ellentétben egyes szerz ők megállapításaival
(Papócsi 1999) a közösségi agrárpolitika nem vált alapvet ő tényez őjévé a vidéki
lakosság helyben való megtartásának, a vidék meg őrzésének.
A Közös Agrárpolitika kritikáját a Buckwell-jelentés is megfogalmazza (Buckwell
1998). A jelentés szerint az Unió gazdasági növekedésének köszönhet ően a csalá-
dok jövedelmük egyre kisebb hányadát költik élelmiszerekre, az agrárszektor GDP-
ből való közvetlen részesedése meglehet ősen alacsony, és a munkaer őnek is csak
egy kis részét foglalkoztatja. A farmerek egyre gyakrabban nem mez őgazdasági
alaptevékenységb ől szerzik jövedelmüket, diverzifikálódás figyelhet ő meg körük-
ben. Nehéz megmagyarázni továbbá, hogy az Unió miért költi költségvetésének
felét a társadalom egy olyan csoportjára (a hozzávet őleg hét millió farmerre),
amelynek van munkája és vagyona, miközben több mint 18 millió ember munka és
vagyon nélkül marad.
Kontinensünk vidéki területein tapasztalható jelenségekr ől más dokumentumok is
beszámolnak. Az ECOVAST2, az Európai Falvak és Kisvárosok Tanácsa 1994-ben
jelentette meg a „Stratégia a vidéki Európáért" c. dokumentumát, melynek alapján a
rurális Európát ér ő főbb hatásokat az alábbiak szerint foglalhatjuk össze (Márczis
1999, 6-8):
— a félrees ő területeken folytatódik az elnéptelenedés, a gazdálkodás hanyatlik, a
szolgáltatásokkal váló ellátottság csökken;
Farkas Tibor : „SAPARD kistérségek"
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 209-117. p.
210 Farkas Tibor TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3
— a városok környékén a lakosság rohamosan n ő, az ipari tevékenység egyre na-
gyobb területeket hódít meg, a vidéki népesség nem tud alkalmazkodni a hir-
telen változásokhoz;
— a mező gazdaság modernizációja megváltoztatta a táji és környezeti feltétele-
ket, környezetszennyezéshez és a term őföld elhasználódásához vezetett;
— számos területr ől eltűnt a társadalmi és kulturális vitalitás, gyors ütemben zaj-
lik a kulturális örökség romlása, fő ként az üdülés és turizmus mértéktelen
vagy rosszul értelmezett fejlesztése miatt;
általános tendencia a kereskedelmi hálózatok, az ipari tevékenységek és a
közigazgatás központosítása valamint a kultúra szabványosítása, mely nagy-
mértékben csökkenti a vidéki Európa kultúrájában meglév ő kulturális
diverzitást és a vidéki emberek képességét saját sorsuk irányítására.
A dokumentum a vidéki gazdaság újjáélesztésénél és meger ősítésénél a helyi er ő-
források, a kultúra és a helyi tudás bevonását, alkalmazását javasolja. A mez őgaz-
daság esetében megtalálható az a törekvés, amely meg őrizni kívánja a gazdálkodást
Európa egész területén. A gazdálkodást több szempontból is fontosnak tartják, egy-
részt a vidéki területek gazdálkodói részt tudnak venni a min őségi élelmiszerek
előállításában, lehető ségük van a termékek hozzáadott értékének növelésére, és ők
az európai örökség fenntartói, ő rei is. Nyilvánvaló azonban, hogy különösen a ki-
sebb gazdasággal rendelkező k nem tudnak megélni pusztán mez őgazdasági tevé-
kenységekbő l, nekik többféle jövedelemforrásról kell gondoskodniuk, több lábon
álló gazdaságot kell létrehozniuk.
Ugyancsak 1994-b ő l származik az Európa Tanács által kiadott Vidéki térségek
európai chartája is. A charta a következ ő kben határozza meg a vidék funkcióit
(Popp-Switzerland 1994):
— gazdasági funkciók,
— ökológiai funkciók,
— társadalmi—kulturális funkciók.
A charta olyan sokfunkciós mez ő gazdaságot képzel el, ahol a mez őgazdaság nem
csak a termelésben játszik szerepet. Fontos feladata, hogy a tájképet és a hagyomá-
nyos kultúrát megő rizze a turizmus számára is, de a vidéki értékek, kulturális javak
és közösségek fenntartásában valamint a szociális feladatok ellátásában is jelent ő-
sége van.
A Corki Nyilatkozat 1996-ban már a Közös Agrárpolitika reformjához kapcsoló-
dóan jött létre (Dorogi—Miskó 1999, 62-63). A nyilatkozat a vidékfejlesztéssel
kapcsolatban hangsúlyozza a fenntarthatóság, a diverzifikáció, az addíció, a part-
nerség, a programozás és a monitoring fontosságát. Kiemeli, hogy a fejlesztések
során védeni kell a vidéki tájak szépségét és min ő ségét, és tekintettel kell lenni azok
sokszínűségére.
Hiba lenne azonban, ha azt gondolnánk, hogy ezeket az elképzeléseket, hangsúly-
eltolódásokat kizárólag a vidék és a vidéken él ő emberek érdekében hoznák létre az
Unióban. A különböző dokumentumok elemzése után Szakál (1998) úgy látja, hogy
a vidékfejlesztéssel kapcsolatos problémák nem azért kerültek el őtérbe, mert a
Farkas Tibor : „SAPARD kistérségek"
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 209-117. p.
TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3 „SAPARD kistérségek" 211
mezőgazdaság gazdasági—társadalmi szerepe megn őtt volna, hanem azért, mert a
vidékkel kapcsolatos problémák olyan mérték űvé váltak, hogy az a vállalkozói,
pénzügyi körök ill. a városi lakosság érdekeit is veszélyezteti. A vidékfejlesztés
továbbra is a fejlett városi—ipari körzetek és a vidék alá- és fölérendeltségi viszo-
nyaiban jelenik meg, azaz a vidékfejlesztés társadalmi alku kérdése.
Ugyancsak az idézett szerz ő állapítja meg, hogy a vidékfejlesztés el őtérbe kerülé-
sének van egy másik — talán fontosabb — oka, mégpedig a mez őgazdasági politikák
reformjának szükségessége. A CAP radikális reformjának a bevezetése alapvet ő
társadalmi és politikai megrázkódtatások és az Unión belüli feszültségek kiélez ődé-
se nélkül csak úgy oldható meg, ha egyidej űleg intenzív vidékfejlesztési intézkedé-
sek történnek.
A várható reformok kiterjednek magának a Közös Agrárpolitika elnevezésének a
megváltoztatására is. A Közös Agrárpolitika (CAP) helyett a szakért ői anyagok
javasolják a Közös Agrár- és Vidékfejlesztési Politika (CARPE) elnevezést. A
CARPE elemei:
— piac-stabilizáció,
— az átmenethez szükséges átalakulás támogatása,
— a környezeti és tájgazdálkodási kifizetések,
— és vidékfejlesztési kezdeményezések.
Az elképzelések szerint a kompenzációs és piaci támogatások teljesen megsz űn-
nének és helyüket javarészt a vidékfejlesztéssel, környezet- és tájgazdálkodással
kapcsolatos kifizetések veszik át.
A SAPARD Program
Az agrárstruktúra- és vidékfejlesztési terv
A SAPARD program végrehajtásához szükséges egy hétéves agrárstruktúra- és
vidékfejlesztési terv létrehozása is. A tervnek tartalmaznia kell:
— a jelenlegi helyzet leírását,
— a javasolt stratégia célkit űzéseit,
— a várható gazdasági, környezeti és társadalmi hatásokat,
részletes pénzügyi tervet,
— a végrehajtáshoz szükséges akciótervet,
— a program kivitelezéséhez szükséges intézményrendszer meghatározását.
Az országos terv elkészítése el őtt a megyék és a régiók elkészítették saját stratégi-
ai programjukat. A megyei programok készítésénél figyelembe vették a kistérségi
elképzeléseket, felhasználták a KSH kistérségi adatbázisokat. A tervet 1999 decem-
berében eljuttatták Brüsszelbe, ahol azt formailag elfogadták, ellentétben pl. Szlo-
vákia és Románia vidékfejlesztési tervével. A magyar tervben is találtak egy, az
intézményrendszerrel kapcsolatos kifogást. Ezt a hibát orvosolták ez év tavaszán,
így remélhető, hogy hat hónapon belül elfogadják a tervet.
Farkas Tibor : „SAPARD kistérségek"
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 209-117. p.
212 Farkas Tibor TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3
A pénzügyi végrehajtás
A SAPARD program pénzügyi forrása az Európai Mez őgazdasági Orientációs és
Garancia Alap Garancia része lesz. Magyarország évente 38 millió eurót kap erre a
programra. A Brüsszelb ől érkező pénzeket a magyar kormány kiegészíti újabb
25%-kal. Érdekes módon a pénznek ezt a részét el kell utalni Brüsszelbe, és csak
onnan visszakerülve lehet majd felhasználni. Az egyes tárcák is ajánlottak már fel
pénzeket vidékfejlesztési célokra annak érdekében, hogy ezek felhasználását a
SAPARD rendszeren belül ellen őrizhessék.
Az egyes projektek Uniós támogatása a projektek céljai szerint különbözik:
— profitorientált vállalkozásoknál rendelkezni kell 50%-os öner ővel,
— nem profitorientált vállalkozásoknál 25% az öner ő nagysága,
— a lakosság tájékoztatása és egyes képzések esetén a közpénzek felhasználása
elérheti a 100%-ot is.
A SAPARD-pénzek elosztásáról megoszlanak a vélemények. Az „agrár-lobby"
természetesen amellett érvel, hogy a pénzeket az agrárium fejlesztésére kellene
fordítani, különös tekintettel arra, hogy Magyarország jelenleg még azokat a kvótá-
kat sem tudná kitölteni, amelyeket az EU engedélyezne. A vidékfejlesztés elkötele-
zettjei szerint a hangsúly az átalakításon és a vidékfejlesztésen van. Az évente fel-
osztható 38 millió euró átfogó fejlesztésekre nem elegend ő . Arra viszont igen, hogy
finanszírozzon egy olyan tanulási folyamatot, melynek révén a vidéken él ők érteni
fogják az Európai Unió pénzelosztási és pályázati rendszerét.
A program menetrendje
Már az EU madridi csúcstalálkozóján felmerült a közép-európai országok csatla-
kozási programjának a támogatása. Az Európai Tanács 1998 júniusában fogadta el
az ún. SAPARD rendeletet. A SAPARD a csatlakozás felgyorsítása érdekében
forrásokat biztosít a felkészüléshez. A programban való részvételnek kett ős szerepe
van, egyrészt az, hogy a csatlakozni kívánó ország értse az Unióban szokásos eljá-
rásokat, másrészt az, hogy az agrárszerkezet-átalakítás és vidékfejlesztés területén
lévő hátrányokat csökkentsük.
A program jelentőségét aláhúzza, hogy ez az els ő olyan program Magyarországon,
amelyet az EU általános programozási szabályai szerint hajtanak végre, tehát olyan
módszertan szerint, amely a csatlakozás után is érvényes marad.
A program keretében támogatható intézkedések széles kör űek. Az intézkedések
egyaránt felölelik a közvetlen gazdasági célú és hatású, a társadalmi és humán vo-
natkozású valamint a környezet min őségét befolyásolni kívánó intézkedéseket.
Főként olyan tevékenységekre irányulnak, amelyek nem közvetlenül a mez őgazda-
sági termelést, hanem a magasabb feldolgozottsági szint ű termékek előállítását, a
környezetvédelmi szabályok betartását, a termel ők szövetkezését, alternatív gazdál-
kodási formák kialakítását, a környezet és a táj fenntartását, a vidék tárgyi és szel-
Farkas Tibor : „SAPARD kistérségek"
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 209-117. p.
TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3 „SAPARD kistérségek" 213
lemi értékeinek őrzését segítik el ő . A program lényegében azt mondja, bármilyen
tevékenységet folytathatunk, csak ne termeljünk.
A SAPARD programban való részvételre a Földm űvelésügyi és Vidékfejlesztési
Minisztérium pályázatot írt ki. A pályázatok kitöltésére rövid id ő állt rendelkezésre,
az adatlapok 1999. március 1-jét ől voltak elérhető k, beadásuk határideje április
30-án lejárt. Az adatlapok kitöltése jelentette a program els ő szakaszát. A pályáza-
tok elbírálását egy tárcaközi operatív bizottság végezte. Tagjai voltak a regionális
fejlesztési tanács tagjai, ágazati szakemberek, a Vidék Parlamentjének képvisel ői és
vidékfejlesztéssel foglalkozó szakért ők.
1. TÁBLÁZAT
A SAPARD vidékfejlesztési programkészítés menetrendje
(The Schedule of the SAPARD Rural Development Programme Elaborating)
1. forduló A pályázati adatlapok kitöltése
pályázatok értékelése
A, B, C kategóriákba történ ő besorolás
2. forduló Stratégiai program készítése
helyzetfeltárás
monitoring
tényleges stratégiai program
monitoring
3. forduló Operatív program elkészítése
projektek kialakítása
monitoring
Forrás: Saját szerkesztés.
Kezdetben a pályázati anyagot elkészít ők közül csak 30-40 kistérséget akartak
kiválasztani, amelyek mintatérségek lettek volna. Kés őbb a bizottság úgy döntött,
hogy csökkenti az egy-egy kistérségre fordítható pénzeket, és minden, elfogadható
pályázattal rendelkez ő kistérséget támogatni fog valamilyen szinten. A legjobb
pályázatot benyújtók lettek az „A" térségek, majd az értékelés alapján ezeket kö-
vették a „B" és „C" térségek (2. táblázat).
2. TÁBLÁZAT
A kistérségek kategóriánkénti megoszlása a SAPARD program els ő fordulója után
(Small Regions by Categories after the First Round of the SAPARD Programme)
Régió A kategória B kategória C kategória Összesen
Közép-Dunántúl 8 6 4 18
Dél-Dunántúl 10 10 13 33
Nyugat-Dunántúl 12 11 11 34
Észak-Alföld 9 11 13 33
Dél-Alföld 11 7 5 23
Közép-Magyarország 6 5 3 14
Észak-Magyarország 13 15 9 37
Összesen 69 65 58 192
Forrás: Az Operatív Tárcaközi Bizottság jegyzőkönyve 1999. május 11-12.
Farkas Tibor : „SAPARD kistérségek"
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 209-117. p.
214 Farkas Tibor TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3
Jelenleg (2000. május) az „A" kistérségek már elkészítették a stratégiai program-
jaikat, a „B"-sek most kapták meg a stratégiai programkészítés, a „C"-sek pedig a
helyzetfeltárás útmutatóját.
A SAPARD kistérségek szervez ődése3
A SAPARD kistérségek szervez ődése — amint az el őzőekben leírtakból is kive-
hető — az FVM pályázati felhívásának kihirdetése után elkezd ődött. A pályázatot
egy vagy több önkormányzati társulás által megbízott önkormányzat, vagy a társu-
lások által felhatalmazott, a képviselt területen bejegyzett és m űködő nonprofit, jogi
személyiségű szervezet adhatta be. A pályázati kiírás már befolyásolta a kistérségek
kialakítását, ugyanis megszabta, hogy a pályázatban lev ő településeknek összefiig-
gő területet kell alkotniuk, egy térségb ől csak egy pályázat adható be, és egy tele-
pülés csak egy pályázatban szerepelhet. Tehát a kiírásban megjelent a térfedés tel-
jességére való törekvés.
A 192 pályázó kistérség közül 69-en kaptak „A", 65-en „B" és 58-an „C" min ő-
sítést (2. táblázat). Az első forduló bírálati szempontjai a következ ők voltak:
— a formai követelmények betartása,
— a térség adottságainak, fejlesztési lehet őségeinek jellemzése,
— a térségi együttm űködés korábbi eredményei, tapasztalatai,
— felkészültség a program elkészítésére.
3. TÁBLÁZAT
A települések SAPARD min ősítése régiónként
(SAPARD Classification of the Settlements by Regions)
A B C D 0 Összesen
Közép-Magyarország 82 57 12 25 12 188
Közép-Dunántúl 164 101 47 2 91 405
Nyugat-Dunántúl 206 210 114 48 69 647
Dél-Dunántúl 232 218 141 13 48 652
Észak-Magyarország 222 238 80 60 600
Észak-Alföld 135 129 118 7 389
Dél-Alföld 154 63 34 1 252
Összesen 1195 1016 546 88 288 3133
százalék
Közép-Magyarország 44 30 6 13 6 100
Közép-Dunántúl 40 25 12 0 22 100
Nyugat-Dunántúl 32 32 18 7 11 100
Dél-Dunántúl 36 33 22 2 7 100
Észak-Magyarország 37 40 13 0 10 100
Észak-Alföld 35 33 30 0 2 100
Dél-Alföld 61 25 13 0 0 100
Összesen 38 32 17 3 9 100
Forrás: FVM Vidékfejlesztési Főosztály Adatbázisa 2000. március.
Farkas Tibor : „SAPARD kistérségek"
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 209-117. p.
TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3 „SAPARD kistérségek" 215
Gyakorlatilag az egyik legfontosabb bírálati szempont az volt, hogy a térségek
milyen kistérségi, vidékfejlesztési múlttal rendelkeztek. El őny volt a vidéki jelleg és
lehetséges volt a megye- vagy régióhatárok átlépése is. Sok olyan polgármester
volt, aki először több társulásba is belépett. A program el őrehaladása során őket
felkérték, hogy tegyék le voksukat egyetlen térség mellett.
A SAPARD program a települések bevonása és a lefedettség tekintetében máris
sikeresnek mondható, ugyanis az ország településeinek dönt ő többségét sikerült
bevonni a programba. A régiókon belül a dél-alföldi települések kaptak legnagyobb
arányban „A" min ő sítést, Észak-Magyarországon a legmagasabb a „B" kategóriá-
sok, Észak-Alföldön pedig a „C" kategóriás települések aránya.
Vannak olyan települések, amelyek nincsenek benne a kistérségekben, ezek a „fe-
hér foltok". Az FVM felhívta őket, hogy vagy csatlakozzanak már meglév ő kistér-
ségekhez, vagy — ha többen vannak — alakítsanak maguk egy kistérséget. Ez akkor
is fontos, ha már nem jutnak semmilyen SAPARD forráshoz. Ha elkészítik a
helyezetfeltárást és a programokat, akkor a további programokban eredményesen
vehetnek részt. A SAPARD programból kimaradó, újonnan megalakuló térségeket
a minisztérium „D"-seknek nevezi.
4. TÁBLÁZAT
A kistérségek SAPARD min ősítése régiónként
(SAPARD Classification of the Small Regions by Regions)
A B C D 0 Összesen
Közép-Magyarország 6 5 1 4 16
Közép-Dunántúl 8 6 4 2 20
Nyugat-Dunántúl 10 11 10 4 2 37
Dél-Dunántúl 11 10 9 1 1 32
Észak-Magyarország 14 13 6 1 34
Észak-Alföld 9 10 9 28
Dél-Alföld 11 7 5 23
Összesen 69 62 44 9 6 190
százalék
Közép-Magyarország 38 31 6 25 0 100
Közép-Dunántúl 40 30 20 0 10 100
Nyugat-Dunántúl 27 30 27 11 5 100
Dél-Dunántúl 34 31 28 3 3 100
Észak-Magyarország 41 38 18 0 3 100
Észak-Alföld 32 36 32 0 0 100
Dél-Alföld 48 30 22 0 0 100
Összesen 36 33 23 5 3 100
Forrás: FVM Vidékfejlesztési Főosztály Adatbázisa 2000. március.
A létrejött kistérségek ritkán követték a KSH által lehatárolt statisztikai kistérsé-
gek határait. A nagyvárosokat eleve kihagyták a térségekb ől, hiszen akkor a térség
Farkas Tibor : „SAPARD kistérségek"
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 209-117. p.
216 Farkas Tibor TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3
rögtön elveszítette volna vidéki jellegét. A szervez ődéseknél legfontosabb szerepe a
települések hagyományos kapcsolatainak volt. Azok a települések alakítottak ön-
kormányzati társulást, amelyek eddig is kapcsolatban álltak egymással. Nagyon
fontos kritérium volt, hogy a polgármesterek jó kapcsolatban, de legalább beszél ő
viszonyban legyenek egymással. Nyilvánvaló, hogy egy-egy polgármester rossz
viszonya adott esetben egy-egy kistérség létrejöttét is befolyásolta. A kistérségek
kisebb része követte a volt járásokat, mások a kulturális vagy földrajzi homogenitás
alapján szervez ődtek. (Ez különösen a „B"-sekre volt jellemz ő.) A pályázatok elbí-
rálásánál nem kerültek hátrányba azok sem, akik nem valamilyen homogenitás
alapján szervez ődtek. A legtöbb „A" minősítésű kistérség Észak-Magyarországon
található. A régiókon belül vizsgálva a dél-alföldi kistérségek kaptak legnagyobb
arányban „A" minősítést.
Összefoglalás
A hazánkban elindított SAPARD pályázati rendszer és programozás illeszkedik
azokhoz az uniós kezdeményezésekhez, amelyek bizonyos érdekek mentén na-
gyobb jelentőséget tulajdonítanak a vidéknek, és fontosnak tartják a mez őgazdasági
politika átalakítását. Magyarországon egyszerre kell alkalmazkodnunk az EU admi-
nisztratív előírásaihoz, valamint a fejlesztéseknél meg őriznünk sajátos — gyakran a
gazdálkodáshoz kapcsolódó — értékeinket.
A SAPARD program kapcsán kiderült, hogy a vidéki közösségek — ha nem is fel-
készülten, de határozottan — reagáltak az el őcsatlakozási programban való részvétel-
re történő felhívásra. Kiderült azonban, hogy azok a kistérségek kerültek el őnybe,
jutottak hamarabb és több forráshoz, amelyek nem a SAPARD program kapcsán
kezdték a felkészülést. Ezt mutatják az adatok is, mivel a legjobb min ősítést kapott
kistérségek a fejletlenebb régiókból kerültek ki. A további elemzések feladata lesz,
hogy az adatbázisok segítségével részletesebb képet kaphassunk a kistérségek regio-
nális, megyei és földrajzi tagoltságáról, és eldönthessük, hogy le lehet-e venni az
idézőjeleket a tanulmány címében is szerepl ő „SAPARD kistérségről".
Jegyzetek
Special Accession Programme for Agriculture and Rural Development — Speciális Csatlakozási Prog-
ram a Mezőgazdaság és a Vidékfejlesztés Számára.
2
European Council for Villages and Small Towns.
3
Ebben a részben a 2000 májusában Obádovics Csillával készült interjúra támaszkodtunk.
Irodalom
Buckwell, A. (1998) Towards a Common Agricultural and Rural Policy for Europe. (Report of an
Expert Group) EU Comission, DG VI.
Dorgai L.— Miskó K. (1999) Az Európai Unió új vidékfejlesztési politikája. —A Falu. Ősz. 61-70. o.
Jávor K. (1999a) Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája. A SAPARD el őcsatlakozási programra
felkészít ő képzés tananyaga kistérségek számára. — Kulcsár L. (szerk.), Budapest, Scolar Kiadó.
Farkas Tibor : „SAPARD kistérségek"
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 209-117. p.
TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3 „SAPARD kistérségek" 217
Jávor K. (1999b) Számvetés a SAPARD-ról és a viselt dolgainkról. — A Falu. Ősz. 37-47. o.
Kulcsár L. (1999) Falvaink fejlesztési stratégiái az EU csatlakozás tükrében. A falu- és vidékfejlesztés
stratégiai kérdései. — Kovács F.—Kovács J. (szerk.), Budapest, MTA.
Madarász I. (2000) Hogyan készítsünk vidékfejlesztési programot? Budapest, Agroinform Kiadóház.
Márczis M. (1999) Az ECOVAST stratégiája a vidéki Európáért. —A Falu. Tavasz. 5-15. o.
Obádovics Cs. (1999) A kistérségi elemzésekhez használható magyar és EU adatbázisok jellem25i és
hozzáférése. A SAPARD el őcsatlakozási programra felkészítő képzés tananyaga kistérségek számára.
— Kulcsár L. (szerk.), Budapest, Scolar Kiadó.
Papócsi L. (1999) A magyar agrártudomány és a vidékfejlesztés. A falu- és vidékfejlesztés stratégiai
kérdései. — Kovács F.—Kovács J. (szerk.), Budapest, MTA. 17. o.
Popp-Switzerland (1994) Committee on Agriculture and Rural Development: European Rural Charter.
Council of Europe.
Szakál F. (1998) A hazai vidékfejlesztés rendszerének EU-konform kialakítási leheb'ségei I.: A vidékfej-
lesztés szervezési és ökonómiai problémái, a mezgazdasági és a vidékfejlesztési politikák összefüggései
Gödöllő , GATE Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet.
THE SAPARD SMALL REGIONS
TIBOR FARKAS
In the 10 years history of Hungarian rural development the SAPARD rural development
programme is the first programme, which is already carried out in accordance with the pro-
gramming rules of the European Union.
In connection with this programme it appeared that rural communities — though not pre-
pared, but definitely — reacted to the warning for participation in the pre-accession pro-
gramme. However those small regions enjoyed the advantage of the program and receíved
the financial sources the quickest and had started their preparation not in the frame of the
SAPARD programme.
The present study likes to show the impact of the change in the rural policy of the Euro-
pean Union to the formation of the SAPARD programmes. It tries to answer the question:
what kind of new small regional organisations were created by this programme? And finally
it presents the new SAPARD small regions with some characteristic data.