Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 203-208. p.
Tér és Társadalom XIV. évf. 2000 s 2-3: 203-208
A SAPARD PROGRAM SZEREPE A
MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁSOK
EU INTEGRÁCIÓJÁBAN
(The Role of the SAPARD Programme in the EU Integration
of the Agricultural Enterprises)
LEITMANN ÁLMOS PÉTER
Napjainkban a világra egyre inkább jellemző a globalizáció, melynek hatásai
mindenre kiterjednek. Kérdésként merül fel, hogy a régióknak hogyan kell belevág-
niuk ebbe a globalizációs hajszába, hogy minél inkább nyertesként kerüljenek ki
belőle, de esetleges veszteségeik se legyenek romboló hatással a kultúrára és a
hagyományokra. Tanulmányunkban erre a kérdésre nem a választ keressük, hanem
a lehetőségeket szeretnénk felvázolni.
Magyarországon a mezőgazdaság nemzetgazdaságban betöltött szerepe az elmúlt
évtizedekben fokozatosan csökkent. A mez őgazdaság súlya — folyó áron számolva
— 1994-ben a GDP-b ől 6%-ot tett ki, 1998-ra a mez őgazdasági GDP aránya 5%-ra
mérséklődött. Az EU tagországokban — Görögország és Írország kivételével — ez az
arány 1-5% között van. Az élelmiszeriparral együtt a nemzetgazdaságon belüli
GDP-arány már 9-10%, míg az egész agrobusiness-re vetítve 15-18%-ot mutat.
Az EU-ban használt kritériumok szerint az összes terület dönt ő hányada (96,1%)
vidéki térségnek minősül, ahol a népesség közel háromnegyede (73,6%) él. Ma-
gyarországon az alapvet ően vidéki térségek területi aránya 61,5%, ami lényegesen
meghaladja az Unió hasonló jellemz őjét (47%); e területek összes népességb ől való
részesedése pedig 3,5-szer nagyobb az uniós tagországokban mérhet ő hányadnál.
Az alapvetően és a jellemzően vidéki térségekben él ő népesség aránya együttesen
34%-kal magasabb hazánkban, mint az Unió átlagában, amely Magyarország sajá-
tos településszerkezetére vezethet ő vissza.
1. TÁBLÁZAT
Mez őgazdasági aktív keresők kor és iskolai végzettség szerinti összetétele (%)
(Persons Employed in Agriculture by Age and Level of Education)
Kor szerinti megoszlás 1990 1998
14-29 éves 23,5 21,8
30-39 év 31,0 25,9
40-54 év 38,6 46,7
55 év felett 6,9 5,6
Összesen 100,0 100,0
Iskolai végzettség szerinti összetétel
Általános iskolai végzettség 55,3 42,4
Középiskolai végzettség 39,2 50,4
Felsőfokú végzettség 5,5 7,2
Összesen 100,0 100,0
Forrás: KSH.
Leitmann Álmos Péter : A SAPARD program szerepe a mezőgazdasági vállalkozások EU integrációjában
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 203-208. p.
204 Leitmann Álmos Péter TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3
Az agrárgazdaságban az Európai Unióhoz viszonyítva, rendkívül alacsony a jöve-
delmezőség. 1997-ben a 100 Ft befektetett eszközre jutó adózás el őtti eredmény
6,5 Ft, a 100 Ft saját tőkére jutó eredmény 5,2 Ft volt. Hiába részesedik a nemzet-
gazdasági beruházásokból EU-s szinten, a korábbi évek fejlesztési hiányosságait
képtelen kiküszöbölni, és eszközállományát megújítani. Az is sújtja az agrárgazda-
ságot, hogy az 1990 és 1997 közötti id őszakban az ipari termékek árindexe 405%-
kal nőtt, míg a mez őgazdasági termékek felvásárlási ára mindössze 195%-kal.
Az EU szempontjainak érvényesítése a csatlakozás küszöbén
Az Európai Unió a csatlakozás feltételeként három, igen tág szempontot határo-
zott meg:
1) szilárd demokrácia, működő piacgazdaság;
2) politikai jogrend;
3) emberi jogok.
Ezeknek a feltételeknek a teljesüléséhez szükséges a közösségi vívmányok
(acquis communautaire) átvétele is. Ezek tartalmazzák mindazokat az EU által
40 év alatt megalkotott jogszabályokat és intézkedéseket, amelyek kötelez ő érvé-
nyűek mindenki számára.
A termelés legfontosabb paramétere a min őség. Az EU-ban minden támogatási
rendszer minőséghez kötött. Ezeknek a követelményeknek való megfelelés alapvet ő
fontosságú a mez őgazdasági termelés szempontjából. Pl. az EU-ban fogyasztói
tejnek csak az felel meg, aminek csíraszáma 100 ezer és szomatikus sejtszáma
400 ezer maximum (ml-ként 30°C-on). Magyarországon e normának csak az extra
minőségű tej felel meg.
A közösségben a gazdaságok átlagos területe 14 ha. A görög és a portugál gazda-
ságok méretei, melyek gazdálkodása és fejlettsége legközelebb áll a csatlakozó
országokéhoz, 4 ha illetve 6,7 ha. Ezek a számok is messze meghaladják a mostani
hazai átlagot. Erre azért kell nagy figyelmet fordítani, mert az Unió a túl kicsi gaz-
daságokat nem veszi árutermel ő gazdaságként számba, és ebben az esetben a vo-
natkozó támogatásoktól elesnek.
A szociális és gazdasági biztonsági háló miatt rendkívül fontos lenne a csatlako-
zás mielőbbi lezajlása, ugyanis az EU által biztosított szociális juttatások és támo-
gatások a gazdálkodóknak jelent ős segítséget nyújtanának.
A SAPARD program és az ehhez kapcsolódó csatlakozást megel őző
segélyek
A mezőgazdasági vállalkozások számára a jelen pillanatban rengeteg forrás áll
rendelkezésre, az EU-hoz való csatlakozás negatív hatásainak csökkentésére. Ilye-
nek a PHARE, a SAPARD és az ISPA.
Tudni kell, hogy az EU mezőgazdasági politikája átalakulóban van éppúgy, mint
az egész EU maga, és ehhez a változó politikához kell alkalmazkodnia a csatlakozó
Leitmann Álmos Péter : A SAPARD program szerepe a mezőgazdasági vállalkozások EU integrációjában
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 203-208. p.
TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3 A SAPARD program szerepe... 205
országoknak. Ezek a változások els ősorban a mezőgazdasági vállalkozások támo-
gatási formáiban mennek végbe. Az Agenda 2000-ben fogalmazták meg el őször azt
az irányvonalat, ami mentén a változtatásokat végre kell hajtani. Az Agenda leg-
főbb céljai a következők:
— Piacfejlesztés: a fenyeget ően tornyosuló többletek csökkentése és megsz űnte-
tése;
— A támogatási rendszer újragondolása: a szubszidiaritás elve alapján és a köz-
vetlen jövedelemtámogatásokkal;
— A bővítés: fokozottan fenyeget ő többlettermelés, valamint az ártámogatás és a
közvetlen kifizetések fenntarthatatlansága;
— Más célok: a mez őgazdaság és a környezet harmóniája; az élelmiszerbiztonság
javítása és nem utolsó sorban az állatvédelem.
Támogatási formák változása a különböz ő ágazatok esetében
Szántóföldi növények
Az intervenciós árakat 20%-kal csökkentik ebben az évben. A gabona „biztonsági
hálót" 95,35 euró/t-ban határozták meg, amelyet havonta felülvizsgálnak és min ő-
ség szerint differenciálnak. A közvetlen kifizetések 66 euró/t, ez azonban csökkenni
fog az intervenciós ár 50%-ával. Fontos, hogy a gabona, az olajos magvak és a nem
textilipari lenmag egy elbírálás alá került. A fehérjenövények területalap ű támoga-
tása 72,5 euró/t. A kötelez ő területkivonás, a „set aside", megmaradt. Az önkéntes
területkivonás engedélyezett, de gabona terület alapú támogatási feltételekkel.
Marhahús
A piaci intervenció helyére a magántárolási segély lépett. A valós piactámogatási
szintet 30%-kal kell csökkenteni. A jelenlegi intervenciós árat 10-10%-kal kell
csökkenteni 2000., 2001. és 2002. július 1.-ig. Ettől kezdve 1950 euró/t magántá-
rolási segély lép életbe. Az állatlétszám alapú kifizetés megnövekedett. Speciális
prémiumot kapnak: a bikák — 220 euró, ökrök — 170 euró. A borjas tehén prémiuma
180 euró. Az EU által ebben az esetben meghatározott „nemzeti plafon" az 1995. és
1996. év jobbika és még 3%. Adnak tejel őtehén prémiumot is, ami 35 euró/tehén-
egység (5800 kg), valamint 35 euró kiegészít ő tejhozam prémium a „nemzeti borí-
tékból". Vannak még az állatsűrűség korlátok, amely 2 élőállat egységet tesz lehetővé
takarmányterület-hektáronként; az 1,4 él őállat egység alatti területek még 100 euró
prémiumban részesülnek.
Mit is jelent az el őbb említett nemzeti boríték? A tagország által meghatározott
kritériumok alapján fizetett pótlólagos támogatás. Az alapprémium növelés csak
50%-os, a támogatási rendszer változásából adódóan, a másik 50% a nemzeti borí-
tékba kerül.
Leitmann Álmos Péter : A SAPARD program szerepe a mezőgazdasági vállalkozások EU integrációjában
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 203-208. p.
206 Leitmann Álmos Péter TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3
Tej
A vaj és a sovány tejpor intervenciós ára négy alkalommal, összesen 15%-kal lesz
csökkentve. A kvótarendszer minimum 2006-ig fennmarad. Van azonban lehet őség
a kvóta növelésére 2% erejéig, amib ől 1% a hegyvidéki, sarkvidéki termel őknek,
1% pedig a fiatal gazdálkodóknak jut. A közvetlen segély kifizetések növekednek;
az egy tehénre jutó alaptámogatás 4 lépésben növelve 100 euró lesz 2003-ban; ezt
viszont a tagország a nemzeti borítékból 145 euró-ra növelheti. A termel őnként
kifizetett közvetlen segély összege a támogatott egységeken alapul (a termel ő saját
kvótája osztva az Unió átlagos tejhozamával). E a segély összege tejel ő tehenenként
hozzáadódik a húsmarha prémiumhoz.
Az Európai Mez őgazdasági Modell
Azért fontos egy ilyen modell megfogalmazása és követése, hogy a csatlakozni
vágyó illetve a csatlakozás küszöbén lev ő országok tudják, hogy milyen elvárásai
vannak az Uniónak a csatlakozó országok mez őgazdasági vállalkozásaival szem-
ben. Másodsorban pedig azért, mert egy így megalkotott modell segítségével a
támogatási struktúra átalakítása könnyebb lesz, és végeredményként egy átláthatóbb
rendszer jön létre.
A modell főbb elemei a következők:
— versenyképes mez ő gazdasági szektor, amely szembe tud nézni a világpiac ki-
hívásaival, anélkül, hogy túltámogatott lenne;
— megalapozott és környezetbarát termelési módszerek a lakossági igényeknek
megfelelő minőségi termék el őállítás;
— sokszínű és gazdag hagyományokkal rendelkez ő mezőgazdaság, amely meg-
ő rzi és ápolja a vidék képét, a vidéki települések mozgalmas és érdekes életét,
munkalehető ségeket biztosít, illetve újakat teremt;
— egyszerűbb és jobban érthető agrárpolitika, hogy a költségeket igazolja az
„ellen"-szolgáltatás;
többfunkciós mez őgazdaság jöjjön létre.
Az európai mez ő gazdasági modell védelmezi a farmerek jövedelmét, és stabilitást
biztosít számukra a piacszabályozás és a kompenzációs kifizetések révén. Jelent ős
szerepet szánnak a mez ő gazdaságnak a gazdaságban, a környezetvédelemben, a
társadalomban és a táj megóvásában.
Eddig az Európai mez ő gazdasági modell a rossz hatásfokú mez őgazdaság takar-
gatására szolgált, amit nagy összeg ű támogatásokkal segítettek.
Az EU a csatlakozásra váró országoknak létrehozott egy úgynevezett csatlakozást
megelőző segélyek alapot. Ebbő l Magyarország a SAPARD program keretén belül,
amely a mez ő gazdaság és a vidék fejlesztését támogatja 2000-2006-ig, évi 38,054
millió euró támogatásban részesül. Szintén ilyen segély az ISPA (Instrument for
Structural Policies for Pre-Accession), melynek f ő célja a csatlakozásra váró országok
felkészítése a Strukturális Alapok támogatásának fogadására, valamint az infrastruk-
Leitmann Álmos Péter : A SAPARD program szerepe a mezőgazdasági vállalkozások EU integrációjában
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 203-208. p.
TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3 A SAPARD program szerepe... 207
túra és a környezetvédelem területén a csatlakozást hátráltató konkrét problémák
megoldására.
Visszatérve a SAPARD-hoz, a program támogatási célterületei az agrárvállalko-
zások, farmigazgatási szolgáltatások, a feldolgozottság és az értékesíthet őség javí-
tása, az állat- és növény-egészségügyi ellen őrzés javítása, az alternatív jövedelem-
szerzés, a falu- és vidékfejlesztés (infrastruktúra, m űemlék), a talajjavítás, a par-
cellázás, a földnyilvántartás kialakítása, a szakképzés, a vízgazdálkodás, az erdé-
szet és az agrár környezetvédelem. A SAPARD program célja a vidéki régió
-
komplex segítése a vidékfejlesztésen és az agrárstruktúra átalakításán keresztül.
Ezen belül az életmin őség általános javítása a vidéki térségekben az önkormányzati,
civil és vállalkozói szféra bevonásával és azok fejlesztésével.
Minden EU által meghirdetett program igényel saját forrást is, ugyanis az EU a
megpályázott programok 75%-át finanszírozza általában, ett ől lehet eltérés; külön-
leges esetekben a támogatás mértéke lehet 85%, vagy nagyon ritkán elérheti a
100%-ot. Annak következtében, hogy a programok végrehajtásához saját részt is
hozzá kell adni, a mezőgazdaságba begyűrűző friss tőke nagysága a keret többszö-
röse lesz.
Ezekben a programokban való aktív részvétel a mez őgazdasági vállalkozásoknak
nagy esélyt adhat az Unióba való integrálódás zökken őmentessé válásához. Ehhez
azonban összefogásra, közös cél és stratégia megfogalmazására, regionális és kis-
térségi együttműködések kialakítására van szükségük, mert a kisvállalkozások
egymagukban esélytelenül pályáznak forrásokra, de életképtelenek lesznek az Unió
gazdasági forgatagában is. Erre példa az is, hogy a sok őstermel ő például az Unió-
ban semmilyen támogatásra nem számíthat, mert ilyen gazdálkodási formát az EU
nem ismer, és azért sem, mert gazdálkodási méretük túl kicsi.
Azon gazdaságoknak is, amelyek megfelelnek az Uniós méretkövetelményeknek,
lehet problémájuk az EU piacain, mert a min őségi termék előállítás területén ren-
geteg a pótolnivaló.
A SAPARD programra beérkez ő összegek felosztása a következ őképpen valósul
meg: 1. évben 60% a mez őgazdaságra, 40% a vidékfejlesztésre fordítható hányad,
és ez az, arány csak a 3. évben fordul meg.
Látható, hogy a program egy komplex támogatási rendszer, amely nem csak ter-
melésbővítő támogatást ad, hanem a Strukturális Alapoknak megfelel ő formában
nyújt segítséget az elmaradott térségeknek. Az Unióban elmaradott térségnek szá-
mít az, amelyiknek GDP-je nem éri el a közösségi átlag 75%-át. Ezt Magyarorszá-
gon csak Budapest súrolja alulról, az összes többi 30 és 40% között mozog. Ennek
következtében az ország egész területe jogosult ezekre a támogatásokra.
Ahhoz, hogy a mezőgazdasági vállalkozások felvehessék a versenyt az EU-ban
hasonló területeken működő vállalkozásokkal, mindenképp szükségük van a támo-
gatások igénybevételére. Ha ezzel versenyképességük nem is éri el azt a szintet,
hogy harcba szálljanak teljes mértékben az Unió piacaiért, de legalább felkészülnek
arra, hogy a támogatások pályázása és igénybevétele hogyan m űködik.
Leitmann Álmos Péter : A SAPARD program szerepe a mezőgazdasági vállalkozások EU integrációjában
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 203-208. p.
208 Leitmann Álmos Péter TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3
Felvető dhet a kérdés, hogy célja-e az EU-nak az, hogy a csatlakozó országok me-
ző gazdasága versenyképes legyen az Unió piacán? Az egyik lehetséges válasz az,
hogy nem, mert az Unióban így is többlettermelés van sok mez őgazdasági termék-
bő l és ezeknek nem versenytárs kell, hanem piac. A másik lehet őség pedig éppen
ennek az ellenkez ője, vagyis igen; éspedig azért, mert az Unióba érkez ő sok-sok
versenyképes mez őgazdasági vállalkozás következtében majd egy olyan ösztönz ő-
erő lép fel, amely a termelés hatékonyságát növeli, és ezzel egy ütemben a túlzott
támogatások, amelyek a költségvetés reformját is el őidézték, nagymértékben csök-
kenthetők lesznek. Amennyiben az el őbbi politikát választja az EU, úgy a csatlako-
zó országok mez ő gazdasági vállalkozásainak nem sok esélye van, és csak az eddig
is hatékony és gazdaságosan termel ők fognak profithoz jutni, a többiek pedig kilá-
tástalan helyzetbe kerülnek. Ha az utóbbi politika a mérvadó, akkor viszont min-
denkinek meg kell ragadnia az esélyt, hogy még a csatlakozás el őtt a támogatások
igénybevételével vállalkozását hatékonnyá és versenyképessé tegye, mert csak így
lesz lehető sége a szigorú Uniós szabályozások közötti helytállásra.
Irodalom
Halmai P. (1995) Az Európai Unió agrárrendszere. Budapest, Mezőgazda Kiadó.
Magyarország SAPARD terve 2000-2006. (1999) Budapest, FVM.
THE ROLE OF THE SAPARD PROGRAMME IN THE EU
INTEGRATION OF THE AGRICULTURAL ENTERPRISES
ÁLMOS PÉTER LEITMANN
Today the regions have got a lot of opportunities to receive money from the EU. They have
to take the opportunity to close the gap between the regions of the EU, so they will have the
possibility to be competitive. The money from the EU is not much (38, 054 million Euro),
but as the EU declared, this money is not for the enlargement of production. This must be
prepared first for the EU's Structural Founds.
The first and the most important thing is the quality in the harmonization of agricultural
production with EU regulations. A lot of subsidies are differentiated by quality. If the
farmers do not realize the significance of quality, they will miss a lot of money.
Ten countries are going to join the EU and all of them have different strategies. The EU
also has their own strategy and adjustment to this new changing strategy is essential for the
farmers and the entire agricultural sector.