Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 159-172. p.
Tér és Társadalom XIV. évf. 2000 s 2-3: 159-172
AZ INFORMÁCIÓS—KOMMUNIKÁCIÓS
TECHNIKÁK TERJEDÉSÉNEK REGIONÁLIS
KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON
(Regional Disparities in the Spreading of
Information—Communication Technologies in Hungary)
KANALAS IMRE
Bevezetés
Az 1980-90-es évek fordulóján még csak nagyon kevesen gondolták, hogy rövid
tíz év leforgása alatt olyan új infrastrukturális hálózat s olyan új technika, technoló-
gia áll majd a közigazgatás, a vállalkozások, a nonprofit szféra és az állampolgárok
rendelkezésére, amely újabb dimenziókat nyit meg a társadalmi kommunikáció, az
információközlés és információszerzés — amúgy sem sz űk — területén.
Az ágazat jelentő ségére, az információátvitelnek, a hírközlésnek és a számítás-
technikának minden tevékenységbe behatoló, átformáló el őretörésére már az
1980-as évek elején felhívták a figyelmet a hazai kutatók. Megállapították, hogy a
műszaki fejlő dés által támasztott új versenyhelyzet kihívásaira Magyarországnak is
gyorsan reagálnia kell (Vámos 1981). Sajnos a kihívásra adott válaszok és szüksé-
ges intézkedések — az ismert politikai és gazdasági környezet következtében —
majdnem egy évtizedet késtek, így az információs—kommunikációs technológiák
területén Magyarország fáziskésésbe került. Erd ősi Ferenc szerint: „Hátrányunkból
azonban bizonyos el ő nyt is kovácsolhatunk, amennyiben fel tudunk készülni a Föld
fejlettebb régióiban már kibontakozó információs gazdaságban és társadalomban
felmerülő újszerű kérdések megválaszolására. Ugyan a hazai fejl ődés adottságaink
miatt részleteiben nem fogja teljesen a Nyugatot követni, a f őbb vonások hasonló-
sága azonban várható." (Erdősi 1992)
Az Információs Társadalomba vezet ő úton Magyarországnak számos nehézséggel
kellett ill. kell megküzdenie. A jöv őbeli társadalmi, gazdasági és területi fejl ődé-
sünket nagymértékben az fogja meghatározni, hogy az egyes térségeink miképpen
tudnak majd reagálni az Információs Kor kihívásaira. Fontos kérdés lesz, hogy a
tágabb értelemben vett információ elérése és birtoklása minden területi szintnek és
társadalmi rétegnek megadatik-e, vagy egy újfajta egyenl őtlenségi folyamatnak,
egyfajta — az információ birtoklásán alapuló — XXI. századi centrum—periféria vi-
szonylat kialakulásának leszünk-e tanúi? Annak érdekében, hogy ezeket a kedve-
ző tlen folyamatokat elkerüljük, s sikerrel kezdhessük meg a felzárkózást az „infor-
máció gazdagok táborába", számos területen jelent ős előrelépésre lenne szükség.
A legfontosabb megoldandó feladatok a következ ők lennének:
— A jelen és a közeljöv ő kihívásainak felismerése, megfelel ő stratégiai progra-
mok kidolgozása.
Kanalas Imre:
Az információs-kommunikációs technikák terjedésének regionális különbségei Magyarországon.
Tér és Társadalom, 14. 2000. 2–3. 159–172. p.
160 Kanalas Imre TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3
— Széles konszenzuson alapuló társadalmi, gazdasági és politikai támogatottság.
— A társadalom felvilágosítása és felkészítése az Információs Kor által támasz-
tott új kihívások fogadására. Ösztönz ő és érdekeltségi rendszerek kialakítása
az önkormányzatok és a kormányzat részér ől.
— Az oktatás kiemelt támogatása (különösen nagy figyelmet fordítva a tehetség-
re, kreativitásra, szorgalomra és a folyamatos tanulás szükségességére).
— A társadalmi fogadókészség, a nyitottság kialakítása, er ősítése.
— Az információkhoz történ ő hozzáférés, az elérhet őség feltételeinek kialakítása,
javítása (olcsóbb szolgáltatás, hálózat kiépítés stb.)
— A távközlési piac liberalizálása.
— A „tartalomipar" kiépítése, er ősítése.
— És végül, de nem utolsó sorban a távközlési- és informatikai infrastruktúra
valamint a műszaki háttér folyamatos fejlesztése, a gyengén ellátott területe-
ken a hálózat kialakítása.
Néhány területen már jelent ős lépések történtek nemzetközi hátrányunk felszá-
molása érdekében. A felsorolt tényez ők közül tanulmányunkban most — a legutóbbi
pontot — az elérhet őséget, az információ fogadását — ma még — talán leginkább
meghatározó informatikai infrastruktúra, valamint számítógépes háttér hazai fejl ő-
dését és területi kiépülését szeretnénk bemutatni.
A magyarországi informatikai infrastruktúra kialakulása és fejlődése
Az elmúlt közel másfél évtized során Magyarországon az informatikai hálózatnak
három jól elkülöníthető szintje alakult ki. Ezek közül az egyik legjelentősebb fel-
használói számmal, a legnagyobb adatforgalommal, s talán az alkalmazások szem-
pontjából a legnagyobb jelent őséggel a HBONE (Hungarian Backbone) hálózat bír,
ami a kutatási, fejlesztési, fels őoktatási, könyvtári és közgy űjteményi közösség
számítógép-hálózati infrastruktúrája. A második szintet az 1997 óta — hol gyorsab-
ban, hol lassabban — b ővülő magyarországi középiskolai informatikai hálózat képe-
zi, amely a Sulinet program keretében épült ki, míg a harmadik szintet a legdinami-
kusabban fejlődő, s a legtöbb műszaki megoldást alkalmazó kereskedelmi adat-
kommunikációs hálózatok jelentik.
A HBONE hálózata
A magyarországi számítógépes hálózat fejlesztése 1986-ban, a Magyar Tudomá-
nyos Akadémia és az Országos M űszaki Fejlesztési Bizottság által indított Informá-
ciós Infrastruktúra Fejlesztési Program (IIFP) keretében indult el, hazai (MTA,
OMFB, OTKA, MKM) valamint külföldi (világbanki és európai közösségi) forrá-
sok felhasználásával. A program célja az volt, hogy létrehozza a hazai „academic"
(kutatási, fejlesztési, fels őoktatási, könyvtári és közgy űjteményi) közösség számító-
gép-hálózati infrastruktúráját, valamint biztosítsa a fejlett világ információ-
technológiai színvonalát és szolgáltatásait a hazai felhasználók körében. A hálózat-
Kanalas Imre:
Az információs-kommunikációs technikák terjedésének regionális különbségei Magyarországon.
Tér és Társadalom, 14. 2000. 2–3. 159–172. p.
TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3 A lakótelepek helyzete ... 161
fejlesztés els ő fázisa 1986-tól 1990-ig tartott, melynek keretében kialakult az alap-
vető információs infrastruktúra. A magas szint ű technológiákra, berendezésekre és
eszközökre vonatkozó nyugati embargó megnehezítette ugyan a hálózat gyors ki-
építését, de a hazai fejlesztéseknek köszönhet ően az 1980-90-es évek fordulóján a
magyar kutatói—fels őoktatási közösség intézményei között egy X.25-ös hálózaton
keresztül lehet ővé vált a csomagkapcsolt adatszolgáltatás. A nemzetközi adatkom-
munikációs szabványok (X.25, XXX, UUCP) alkalmazásával, valamint a nyugati-
hoz hasonló számítógépes szolgáltatások (elektronikus levelezés, faliújság-elérés,
fájl-átvitel) biztosításával pedig létrejöttek a m űszaki feltételei a nemzetközi kutatói
és felsőoktatási informatikai hálózatokkal való közvetlen információcserének. En-
nek eredményeként 1990 legelején a magyar kutatói—fels őoktatási közösség csatla-
kozott az EUnet hálózatához, majd ezt követ ően az amerikai BITNET hálózat euró-
pai leágazásához, az EARN-höz. A COCOM korlátozások eltörlése után tovább
folytatódott a magyarországi hálózat korszer űsítése, új kapcsolóközpontok, mikro-
hullámú és optikai összeköttetések jöttek létre a rendszer kiemelt fontosságú cso-
mópontjain. Az 1991. évi Internethez történ ő csatlakozásunkat követ ően — az IIF
közreműködésével — létrehozták az IP (Internet Protokol) technológiára épül ő ma-
gyarországi oktatási és kutatási célú gerinchálózatot, a HBONE-t (1993). A további
fejlődést nagyban meghatározta, hogy — a nemzetközi hálózati kapcsolataink b őví-
tése, valamint a nemzetközi hálózati szervezetekben történ ő részvételünk el ősegíté-
se érdekében — a fels őoktatási, közgyűjteményi és kutatói közösség 1992-ben meg-
alakította a HUNGARNET Egyesületet. Az Egyesület munkájának köszönhet ően
Magyarország az 1990-es évek folyamán meghatározó nemzetközi szervezeteknek
(TERENA, DANTE, CEENet, ISOC)' lett a tagja. A nemzetközi együttm űködéseken
keresztül pedig jó néhány meghatározó projekt (pl. TEN-34, TEN-155, Internet 2,
EK 5. keretprogram) részese lehetett, illetve lehet. A kilencvenes évek közepén az
egyre növekvő hálózati forgalom, a mind jobb min őségű szolgáltatásokhoz történ ő
hozzáférés, a nemzetközi információhálózati kapcsolataink zavartalan biztosítása
(pl. EuropaNET, Ebone) és egy nemzetközi színvonalú informatikai hálózat kiépí-
tése érdekében szükségessé vált egy új nemzeti program, a NIIFP, beindítása
(1995). A program keretében tovább folytatódott a HUNGARNET egyesület tagin-
tézményeinek csatlakoztatása a HBONE hálózathoz. Az extenzív fejl ődésnek kö-
szönhetően — amely jelentős műszaki fejlesztéseket is hozott — az elmúlt közel egy
évtizedben ötszörösére növekedett a hálózatba bekapcsolt intézmények száma.
Napjainkban 26 regionális központon keresztül 47 város mintegy 1000 intézményé-
ben kb. 70 000 host (Internet végpont) gép áll az „academic" közösség rendelkezé-
sére. A felhasználói kör jelent ős bővülése — 1994-ben 30 000 fő, 1996-ban 100 000
fő, míg 2000 elején több mint 230 000 fő — a hazai és a nemzetközi hálózati forga-
lom ugrásszerű növekedését eredményezte, így szükségessé vált a nemzetközi
konnektivitásunk b ővítése. Ennek érdekében a kilencvenes évek elejére jellemz ő 64
Kbit/s sávszélesség ű európai összeköttetésünket (Ebone—Bécs) folyamatosan nö-
veltük először 2x64 Kbit/s-ra, majd 1995-ben 256 Kbit/s-ra. Ugyanebben az évben
a HUNGARNET Egyesület 2 Mbit/s-os hozzáféréshez jutott az EuropaNET
Kanalas Imre:
Az információs-kommunikációs technikák terjedésének regionális különbségei Magyarországon.
Tér és Társadalom, 14. 2000. 2–3. 159–172. p.
162 Kanalas Imre TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3
(Amszterdam) felé, melyb ől a HBONE 1 Mbit/s-os sávszélességgel rendelkezett. A
hazai regionális központok közötti hálózati kapcsolatokra ez id ő tájt a 64 Kbit/s-
256 Kbit/s-os bérelt vonalas összeköttetések voltak jellemz őek, míg a budapesti
HBONE központ csomópontjai között 100 Mbit/s optikai, 10 Mbit/s Ethernet és 2
Mbit/s mikrohullámú vonalak tartották a kapcsolatot. Az évtized második felében a
hazai hálózati fejlesztések felgyorsultak. A regionális HBONE központjaink között
folyamatosan bővítették a hálózati sávszélességeket, s a nemzetközi konnek-
tivitásunk is lényegesen javult a TEN-34 EU projekt keretében üzembe helyezett
ATM alapú 10 Mbit/s-os (1997. május), majd a TEN-155 program keretében meg-
valósított 34 Mbit/s-os (17-34 Mbit/s EU, 17 Mbit/s USA) (1999. február) Internet
kapcsolatnak köszönhet ően. A kialakított HBONE hálózatról elmondható, hogy
európai színvonalú, s a hazai igényeket — egyel őre — ki tudja elégíteni. Problémát
jelent azonban, hogy az évente duplázódó adatforgalom és az er őforrásokat sem
kímélő magas szintű szolgáltatások rövid időn belül szűkössé teszik a meglévő
kapacitásokat. A hazai hálózati szolgáltatás min őségét és a forgalom egyenletes
növekedését a jöv őben nagymértékben meg fogja határozni, hogy sikerül-e folytatni
a hálózati fejlesztések területén az elmúlt évekre jellemz ő dinamikát? Folytatódik-e
a hálózati eszközök és berendezések korszer űsítése? Megvalósul-e a regionális
központok közötti nagysebesség ű (10-155 Mbit/s) gerinchálózat kialakítása? Lesz-
e pénz a nagyobb megbízhatóságot eredményez ő tartalékeszközök beszerzésére és
üzembe helyezésére valamint — a Budapestet elkerül ő — tartalék hálózati útvonalak
kialakítására?
A Sulinet hálózata
A magyarországi „Középiskolai Internet Program" (Sulinet) 1996 szeptemberé-
ben indult a Művelődési és Közoktatási Minisztérium támogatásával. A fizikai
hálózat kiépítése azonban csak 1997 folyamán kezd ődött el — egy konzorcium meg-
bízásából — több koncessziós telefontársaság (LTO-k) bevonásával. A megvalósítás
során több mint 300 település 1526 intézménye (középiskolák, kollégiumok, általá-
nos iskolák) került a Sulinet hálózatára, melyek közül 1217 közoktatási intézmény
(kb. 65%-a középiskola). A kialakított hálózat két szintre tagozódik. Az els ő szint —
a gerinchálózati rész — biztosítja a regionális csomóponti és külföldi csatlakozást,
amely közvetlenül a MATÁV optikai gy űrűjéhez kapcsolódik. A második szint — a
felhordóhálózat — az iskolák és a gerinchálózat között teremt kapcsolatot. A na-
gyobb (500 fő fölötti) iskolák általában 64 Kbit/s sebesség ű ISDN, míg az ennél
kisebb intézmények ugyanilyen sebességü modemes kapcsolatot alakíthattak ki. A
Sulinet gerinchálózatát egy 2 Mbit/s-os optikai szál képezi, amely összeköti a köz-
ponti router-eket (forgalom-irányító kapcsológépek) a régiókkal. A nemzetközi
konnektivitás a Hungameten keresztül valósul meg. Ez a kapcsolat 1999 elejéig egy
800 Kbit/s-os vonalat jelentett a TEN-34 európai hálózat felé, valamint egy tenge-
ren túli összeköttetést 512 Kbit/s-os sávszélességgel. Jelent ősebb kapacitás-
növekedés az 1999 februári TEN-155-ös csatlakozásunkkal következett be, amikor
Kanalas Imre:
Az információs-kommunikációs technikák terjedésének regionális különbségei Magyarországon.
Tér és Társadalom, 14. 2000. 2–3. 159–172. p.
TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3 A lakótelepek helyzete ... 163
a nemzetközi hálózati sávszélesség 4,5 Mbit/s-ra b ővült. A Sulinet program a háló-
zati fejlesztéseknek köszönhet ően napjainkban több mint 500 000 diáknak és tanár-
nak teszi lehet ővé az Interneten elérhet ő legfrissebb információkhoz történ ő hozzá-
férést. A számottevő eredmények ellenére azonban meg kell jegyeznünk, hogy
miután a Sulinet programot leállították, ill. átalakították, a fejl ődés lendülete meg-
torpant, így csak 2002-re várható az általános iskolák teljes körének csatlakozása az
Internethez.
A kereskedelmi hálózatok
Az adatátvitelre alkalmas hálózatok Magyarországon már a nyolcvanas évek má-
sodik felétől megjelentek, nagyobb arányú kiépítésük azonban a magasabb szint ű
szolgáltatások iránti alacsony kereslet és a hálózat kiépítéséhez szükséges t őke
hiánya miatt késlekedett. A távközlés és adatkommunikáció területén mutatott inf-
rastrukturális elmaradottságunkra jellemz ő volt, hogy még az 1990-es évek elején is
a települések közötti — és a településeken belüli — hálózat zömét kisteljesítmény ű
rézkábelek biztosították. 2 A központok nagyobb részt analóg rendszer űek voltak, de
előfordultak olyan települések is, ahol manuális kezelés ű központok üzemeltek. Az
emeltszintű adatkommunikációs szolgáltatásokhoz nélkülözhetetlen digitális köz-
pontok elterjedtsége ekkor még nem volt számottev ő .3 Az igazi áttörés a hálózat
kiépítésében és min őségének javításában, a hagyományos — manuális és analóg —
telefonközpontok korszer ű digitális központokra történ ő lecserélésében illetve épí-
tésében csak a kilencvenes évek közepén, a távközlési piac privatizációjával követ-
kezett be. A koncessziós távközlési társaságok (LTO-k) megalakulásukat követ ően
gyors ütemben fogtak hozzá távközlési és adatkommunikációs hálózataik kiépítésé-
hez és korszerűsítéséhez. 4 A fejlesztések els ő fázisában a legfontosabb szempont az
előfizetők számának jelentős bővítése volt, ezért er őltetett ütemben épültek ki a
végfelhasználói hálózatok. 5 Az Internetes és adatkommunikációs szolgáltatások
ezekben az években — jellemz ően — egyszerű telefonvonalon, X.25-ös és alacsony
sebességű bérelt vonalakon valósultak meg. A kilencvenes évek második felében a
fejlesztések súlypontja megváltozott. Az adatátvitel és az üzleti kommunikáció
dinamikus fejlődése, valamint a távközlési szolgáltatások színvonalának emelése
érdekében a „hálózati képesség" (nagyobb kapacitás, jobb min őségű adatátvitel,
SDH, ATM technológiák, biztonságosabb hálózatok) növelésére helyez ődött a hang-
súly (Nagy 1997). Ennek érdekében egyre több távközlési csomópontban helyeztek
üzembe új digitális központokat, ezáltal a digitális kapcsolás aránya 1999 elején
meghaladta a 80%-ot. Tovább folytatódott a már meglév ő távközlési gerinchálózat
valamint a településeken belüli hálózatok korszer űsítése és b ővítése. 6 A fejlesztések
eredményeként a legnagyobb koncessziós szolgáltató, a MATÁV, két világszínvo-
nalú nemzetközi kapcsoló központ, valamint SDH (Szinkron elv ű Digitális Hierar-
chia) technológián alapuló átvitel-technikai berendezésekkel felszerelt, az ország-
határt 11 helyen átlép ő optikai kábelek tulajdonosa lett. Az LTO-k közötti jobb
hálózati kommunikáció érdekében a MATÁV hálózatát X.25-ös kapcsolatok kötik
Kanalas Imre:
Az információs-kommunikációs technikák terjedésének regionális különbségei Magyarországon.
Tér és Társadalom, 14. 2000. 2–3. 159–172. p.
164 Kanalas Imre TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3
össze 83 más hálózattal, míg az ISDN révén további 30 hálózathoz csatlakozik. A
nemzetközi konnektivitást a Globális Európai Hálózathoz (GEN) történő csatlako-
zás biztosítja, amely egy nemzetközi bérelt vonalakat nyújtó, nagykapacitású integ-
rált hálózatirányítási rendszer.
A koncessziós telefontársaságok mellett — az 1992-es távközlési törvény óta — a
szabad piaci területekre betör ő alternatív távközlési társaságok is — készülve már a
2002-es távközlési liberalizációra — jelent ős hálózatfejlesztéseket hajtottak végre.
Az Antenna Hungária Rt. kialakított egy 51 csomópontot összeköt ő mikrohullámú
hálózatot. A GTS Magyarország Kft. Budapesten épített ki egy 120 km hosszú
optikai gerinchálózatot, ezen kívül 46 csomóponttal rendelkez ő mikrohullámú háló-
zat tulajdonosa. A Novacom Távközlési Kft. egyel őre az ELMŰ és az ÉMÁSZ
áramszolgáltatók távközlési hálózatát bérli, de kidolgozta azt a technikát, amely
segítségével az elektromos hálózatokon keresztül juttatja majd el a távközlési jele-
ket a háztartásokba. 7 A PanTel Rt. a MÁV nyomvonalai mellett 1999 végére több
mint 2000 km hosszú optikai hálózatot fektetett le, ami hamarosan 3000 km-re
bővül, s gyakorlatilag országos lefedettséget ér el. A felsorolt társaságok hálózatain
kívül említést kell tennünk még a négy koncessziós mobil telefontársaság (Westel
900, Pannon GSM, Westel Rádiótelefon Kft., Vodafone) és a kábeltévé-
szolgáltatók hálózatairól is. Elöljáróban megjegyzend ő, hogy sem a mobil rendsze-
rek, sem a kábeltévés rendszerek egyel őre nem játszanak olyan szerepet az adat-
kommunikáció és Internet szolgáltatás területén, mint amilyent elterjedtségük és
kiépítettségük feltételezne. A mobil szolgáltatók az elmúlt években jelent ős fej-
lesztéseket végrehajtva elérték, hogy országosan 98-99%-os lefedettséget s emelt
szintű szolgáltatásokat (pl. SMS, Internet) tudnak biztosítani ügyfeleiknek. 8 Gya-
korlatilag a teljes lefedettség ellenére (1999-ben) a több mint 1,5 millió el őfizető
töredéke (kb. 5000 fő) tartott csak igényt Internetes adathálózati szolgáltatásra, ami
elsősorban a magas szolgáltatási díjjal és a két mobiltelefon-rendszer (NMT, GSM)
műszaki korlátjaival (pl. szűk sávszélesség) magyarázható.
A Hírközlési Főfelügyelet által is engedélyezett kábeltévés rendszerek Magyaror-
szágon több mint 500 településen, mintegy 1,5 millió háztartásban találhatók meg.
A modern csillagpontos kiépítés ű (a kétirányú adatforgalmat lehet ővé tevő) kábel-
tévés hálózatok műszaki jellemzői lényegesen kedvez őbbek, mint a ma használatos
mobil vagy hagyományos telefonvonalak.9 A műszaki jellemzőkön kívül nem elha-
nyagolható olcsóságuk sem, hiszen a szolgáltatás során nem kell külön telefondíjat
fizetni. Érthet ő tehát, hogy napjainkban egyre több településen (p1. Budapest, Pécs,
Dunaújváros) terjedtek el a kábeltévés rendszereken kínált adathálózati és bérelt
vonali szolgáltatások. 1° A kedvező lehetőségek ellenére a kábeltévé-hálózaton ke-
resztül történő Intemethasználat nagyobb arányú elterjedését két f ő tényező akadá-
lyozza. Az első egy műszaki jellegű probléma, nevezetesen az, hogy a hálózat 50%-a
nem csillagpontos kiépítésű, így nem is alkalmas kétirányú adatforgalom ellátására.
A második probléma egyrészt jogi, másrészt gazdasági természet ű, hiszen a táv-
közlési törvény értelmében a 30 000 főnél népesebb településeken a már telefonvo-
nalakkal rendelkező távközlési társaságok nem építhetnek kábeltévé-hálózatot,
Kanalas Imre:
Az információs-kommunikációs technikák terjedésének regionális különbségei Magyarországon.
Tér és Társadalom, 14. 2000. 2–3. 159–172. p.
TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3 A lakótelepek helyzete ... 165
továbbá egy cég a kábeltévés piac maximum 1/6 részét ellen őrizheti." Így az a
furcsa helyzet állt el ő, hogy azok a tőkeerő s vállalkozások, amelyek a hálózat ki-
építéséhez, fejlesztéséhez szükséges forrásokkal rendelkeznének — lehet őségeik
ellenére — csak a törvényi keretek között fejleszthetnek. A kisebb kábeltévé-
hálózatok pedig saját forrásból nem tudnak olyan min őségű rendszert kialakítani,
amely alkalmas lenne kétirányú adatforgalom biztosítására.
Az adatkommunikáció infrastruktúráját tekintve a felsoroltakon kívül (vezetékes
és rövidhullámú jeltovábbítás) még egy átviteli mód ismeretes, a m űholdakon ke-
resztül történő adatátvitel, az úgynevezett VSAT (Very Small Aperture Terminal)
szolgáltatás. Ennek a műszaki megoldásnak a legnagyobb el őnye az üzleti kommu-
nikáció számára nélkülözhetetlen kiváló min őség és nagyfokú megbízhatóság. To-
vábbi előnyként említhet ő, hogy a rendszer egy- és kétirányú adatkommunikációt
egyaránt lehetővé tesz, a technológiából adódóan pedig akár kontinensnyi területek
lefedésére is alkalmas. A nyugati országokhoz hasonlóan a szolgáltatás hazánkban
is terjedő ben van, így a VSAT szolgáltatók termináljainak száma napjainkban meg-
haladja a 3000-et. Az el őfizetők elsősorban több telephelyes vállalatok, bankok,
kereskedelmi hálózatok stb.
Összefoglalva megállapítható, hogy a magyarországi informatikai infrastruktúra
három jól elkülöníthet ő szintre (HBONE, Sulinet, kereskedelmi hálózatok) tagol-
ható. A hálózatok műszaki jellemz ői és az alkalmazott adatátviteli technikák — az
elmúlt több mint tíz év fejlesztéseinek köszönhet ően — közelítenek az európai nor-
mákhoz, így a kiépített területeken kielégít ő feltételét tudják biztosítani a magyaror-
szági informatikai szolgáltatások minél szélesebb felhasználói körhöz történ ő eljut-
tatásának. 12 A jelentős fejlesztések ellenére azonban meg kell jegyeznünk, hogy ma
az ország területén az adatkommunikációs-hálózat kiépítési—m űködtetési elve a
rentabilitás mentén írható le, ezért kizáró jelleg ű. Elsősorban azokon a területeken
vehetők igénybe a magas szintű adatkommunikációs szolgáltatások, ahol a digitális
hálózatok rendelkezésre állnak. A digitális hálózatok elterjedése azonban — az ala-
csonyabb népességszám, a szerényebb gazdasági teljesítmény, a vállalkozások
alacsony száma illetve a felhasználói igények visszafogottsága vagy hiánya miatt —
rendkívül egyenlő tlen, még napjainkban is találhatunk olyan primer körzeteket,
ahol a központkapacitás digitalizáltsága nem haladja meg az 50%-ot (pl. bajai pri-
mer körzet 24%, szentesi primer körzet 42%). 13 Megállapítható tehát, hogy a m ű-
szaki—technikai hálózatok kiépítése/kiépülése is — különösen az Információs Társa-
dalom küszöbén — differenciáló tényez őként hathat a területek közötti versenyben.
Ezzel a veszéllyel szembe kell néznünk annak ellenére, hogy a m űszaki—technikai
alapok a tudományos kutatás, a m űszaki újítások (mobil kommunikáció, mobil
internetezés [WAP], alternatív adatkommunikációs megoldások [pl. PLC]), vala-
mint a tudatos fejlesztési politika következtében kiteljesed(het)nek.
Kanalas Imre:
Az információs-kommunikációs technikák terjedésének regionális különbségei Magyarországon.
Tér és Társadalom, 14. 2000. 2–3. 159–172. p.
166 Kanalas Imre TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3
A magyarországi Internetes állapot nemzetközi összehasonlításban
Az elmúlt évtized hazai adatkommunikációs fejl ődéséről akkor alkothatunk reális
képet, ha rendelkezünk valamilyen viszonyítási alappal. A kilencvenes évek során
szinte az egész világon óriási robbanás következett be a távközlés és adatkommuni-
káció piacán. Napjainkra az információs—kommunikációs ipar a legdinamikusabban
növekedő húzóágazattá vált. Az ICT piacnak is nevezett ágazat éves forgalma vi-
lágszinten (1998-ban) elérte az 1445 milliárd ECU-t, éves átlagos fejl ődési üteme
pedig 10% körüli, ezzel jóval meghaladja az összes többi iparág azonos mutatóját.
Magyarországon az info—kommunikációs ágazat éves növekedése a nemzetközi
irányszámokat is meghaladó mértékben b ővült az elmúlt évtizedben. A dinamikus
fejlődés hátterében sok szakember a gyengébb ellátottság felszámolására történ ő
kísérletet látja. Ugyanezen id őszak alatt jól nyomon követhet ő az adatkommuniká-
ciós hálózatok sávszélességének növelése és min őségük javítása is. Ennek köszön-
hetően az „academic" hálózat néhány csomópontja (pl. Budapest, Gödöll ő, Szeged,
Veszprém) már 155 Mbit/s-os sávszélességgel csatlakozik a HBONE gerincháló-
zatához, ami a nyugat-európai kutatói hálózatok teljesítményével azonos. 14 Az
Internetes ellátottság tekintetében is elkezd ődött felzárkózásunk a fejlett országok-
hoz. A kilencvenes évek közepéhez képest sikerült csökkenteni a hátrányunkat az
1000 főre jutó domain név szerverek, s különösen az Internet végpontok (host)
számának vonatkozásában. Míg az évtized közepén az 1000 lakosra jutó host szá-
mítógépek számában átlagosan 15-20-szoros különbség volt kimutatható a nyugat-
európai és a hazai értékek között, addig ez az arány napjainkra 6-8-szorosra mér-
séklődött. A növekedés dinamikája tehát bíztató, nemzetközi lemaradásunkat ezen a
területen mindössze 4-5 évre teszik a szakemberek (Straub 2000).
Az Internet használók száma és a teljes lakossághoz viszonyított aránya azonban
lényegesen elmarad a fejlett európai országok hasonló adataitól (1. táblázat). A
viszonylag alacsony érték több okra vezethet ő vissza. A legfontosabb okokat az
alábbiakban foglalhatjuk össze:
— a fejlett országokhoz képest alacsony életszínvonal,
— a számítástechnikai berendezések átlagfizetésekhez mérten magas ára,
— az internetes szolgáltatás magas ára (modemes kapcsolat esetén európai te-
kintetben is magas telefondíjak),
— az internetes hálózat teljes kör ű (fizikai) elérhet őségének hiánya,
— a számítástechnikai kultúra alacsony szintje,
— a számítástechnikai ismeretek hiánya,
— a társadalmi adaptivitás alacsony foka,
életkori sajátosságok (magas az id őskorú népesség aránya, ez a korosztály ele-
nyésző mértékben veszi igénybe ezt a technikát),
— a magyar nyelvű tartalomszolgáltatás sz űk keresztmetszete,
— idegen nyelvek ismeretének hiánya.
Kanalas Imre:
Az információs-kommunikációs technikák terjedésének regionális különbségei Magyarországon.
Tér és Társadalom, 14. 2000. 2–3. 159–172. p.
TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3 A lakótelepek helyzete ... 167
1. TÁBLÁZAT
Az Internetet használók száma néhány európai országban
(Number of Internet Users in Some European Countries)
Ország Dátum Adat (fő) A népesség Forrás
%-ában
Oroszország 1998. december 1,2 millió 0,8 IDC Research
Görögország 1998. január 111 000 1,0 IDC Research
Törökország 1997. május 600 000 1,0 Nua becslés
Lengyelország 1997. november 700 000 1,8 Nua becslés
Portugália 1998. január 188 000 1,9 IDC Research
Csehország 1998. január 270 000 2,6 IDC Research
Magyarország 1999. március 500 000 4,96 Fehér könyv
Franciaország 1998. május 2,5 millió 5,2 Mediangles
Ausztria 1998. augusztus 442 000 5,5 IDC Research
Spanyolország 1999. március 2,75 millió 7,7 AIMC
Olaszország 1999. június 5 millió 7,96 Osservatorio Internet
Italia
Szlovákia 1998. szeptember 510 000 9,5 Net Projekt
Észtország 1998. október 152 000 10,0 BMF Gallup Media
Németország 1999. március 8,4 millió 10,0 GfK
Írország 1999. június 380 000 13,5 Amarach Consulting
Hollandia 1999. március 2,3 millió 13,7 ProAcive
Belgium 1999. február 1,4 millió 16,0 Initiative Media Brussels
Svájc 1998. szeptember 1,2 millió 16,2 WEFN
Nagy-Britannia 1998. december 10,6 millió 18,0 NOP Research Group
Finnország 1999. május 1,6 millió 32,0 Business Arena Stock-
holm
Dánia 1999. május 1,7 millió 34,0 Business Arena Stock-
holm
Norvégia 1999. május 1,6 millió 36,3 Business Arena Stock-
holm
Svédország 1999. május 3,6 millió 40,9 Business Arena Stock-
holm
Izland 1998. december 121 074 45,0 PWC
Forrás: http://www.nua.ie/surveys/how many online/europe.html 1999.
A felsorolt problémák ellenére a felhasználói szám jelent ős növekedését prog-
nosztizálhatjuk, melyet megítélésünk szerint négy f ő tényező fog a jövőben erősíte-
ni. A legfontosabb tényez őnek talán az emelked ő életszínvonalat tekinthetjük, de
ugyanilyen jelentőségű lehet a távközlési piac liberalizálása következtében csökke-
nő telefondíjak ösztönz ő hatása, az informatikai oktatás folyamatos elterjedése,
színvonalának emelése, vagy a m űszaki újítások következtében megjelen ő, s egyre
inkább elterjedő alternatív — a telefonkábelnél olcsóbb (pl. kábel TV, PLC), illetve
vezetékek fektetését nem igényl ő mobil — hálózatok.
Kanalas Imre:
Az információs-kommunikációs technikák terjedésének regionális különbségei Magyarországon.
Tér és Társadalom, 14. 2000. 2–3. 159–172. p.
168 Kanalas Imre TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3
A magyarországi internetes számítógépek területi elhelyezkedése
Az Információs Társadalom (IT) kiépüléséhez vezet ő úton — az élesed ő gazdasági
és területi versenyben — az egyes emberek, a társadalmi és gazdasági szervezetek,
valamint a különböz ő területi szintek (önkormányzatok, kistérségek, régiók) infor-
mációkkal való ellátása, az információkhoz történ ő hozzáférés biztosítása, ezen
keresztül az esélyegyenl őség megteremtése, növelése meghatározó jelent őségű
folyamat. A modern kor embere számára ma már nélkülözhetetlenek az információ-
átvitel és -feldolgozás különböz ő eszközei, legyen szó akár munkáról, szabadid ő
eltöltéséről, társadalmi—gazdasági kapcsolatok szervezésér ől, oktatásról, vagy egész-
ségügyi ellátásról. Hazai és nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy minél
intenzívebben épülnek be ezek az információs technikák, technológiák egy terület
társadalmának életébe (minél több és pontosabb információ birtokába jut), annál
sikeresebbnek és életképesebbnek mutatkoznak a területek, régiók között zajló
versenyben. Éppen ezért nagyon fontos, hogy pontosan meg tudjuk határozni az
Internet-alapú számítógépek terjedésének és elhelyezkedésének törvényszer űségeit,
hiszen ezek a számítógépek igen jelent ős innováció-hordozók. Az egyes területeken
történő tömeges megjelenésük innovációs gócokról tájékoztathat, esetleg új innová-
ciós területeket jelölhetnek ki, hiányuk pedig adaptációs, kommunikációs vagy
egyéb fejlődésbeli problémákat (gazdasági, társadalmi) mutathatnak, illetve vetít-
hetnek el ő. A kérdéskör fontosságát és új területi aspektusait jól példázza, hogy az
1990-es évek folyamán a számítógépek és a telematika terjedésének ágazati és
területi sajátosságaival, következményeivel, az információs technikák területfej-
lesztésben betöltött szerepével a hazai kutatók is egyre élénkebben kezdtek el fog-
lalkozni (Erdős( 1992; Nagy 1997; Rechnitzer 1990; Ruttkay 1992; Tinner 1998).
A számítástechnikai ágazat, s ezen belül a számítógépek terjedésének, területi el-
oszlásának és pontos számának nyomon követése nem egyszer ű feladat. Az 1980-as,
majd a kilencvenes évek els ő felében a kutatók — a megfelel ő területi statisztikák
hiánya miatt — a számítógépek térbeli terjedését és eloszlását csak nagyon nehezen,
leginkább közvetett módszerekkel (p1. a számítógép-állomány kapacitása alapján,
vagy a számítástechnikai folyóiratok el őfizetői alapján) próbálták nyomon követni
(Rechnitzer 1993). A hálózatba nem kötött számítógépek területi eloszlásának vizs-
gálatára vonatkozóan — néhány újabb megközelítési módot (p1. a számítástechnikai
vállalkozások egyes településekre jutó száma, vagy a számítástechnikai vállalkozás
bevételei alapján való következtetés a terület számítástechnikai ellátottságára) le-
számítva — a kilencvenes évek második felében sem sikerült pontosabb módszereket
kidolgozni. Valamivel kedvezőbb a helyzet, ha az Internet-alapú számítógépek
számát és térbeliségét próbáljuk megvizsgálni. A hálózatba bekötött számítógépek
számának és területi eloszlásának meghatározása érdekében két nagy adatbázisra
támaszkodtunk. Az egyik — az Eunet által létrehozott nemzetközi szervezet — a RIPE
(Reseaux IP Europeens) domain nevek regisztrációját is tartalmazó adatbázisa, a
másik pedig a magyarországi hálózati információs központ „.hu" kiterjesztés ű
domain név nyilvántartása volt. Az 1998 végén elvégzett leválogatás során 5264 db
Kanalas Imre:
Az információs-kommunikációs technikák terjedésének regionális különbségei Magyarországon.
Tér és Társadalom, 14. 2000. 2–3. 159–172. p.
TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3 A lakótelepek helyzete ... 169
„.hu" kiterjesztés ű domain név szerver területi elhelyezkedését sikerült meghatá-
rozni. 15 A magyarországi szerverek területi eloszlására jellemz ő, hogy a település-
állomány mindössze 7%-ában, 260 településen — melyek közül valamivel több, mint
50% (137 db település) volt városi jogállású — voltak megtalálhatók. A szerverek
számának eloszlásában nagyon erő s városi koncentrációt figyelhetünk meg. A kon-
centráció mértékére jellemz ő, hogy az 5264 db domain szerverb ől 4866 db műkö-
dött városokban, ez az összes szerver gép 92,4%-át jelentette. Ezen belül is Buda-
pest aránya kiugró (71,68%), de meghatározó a megyei jogú városok aránya
(16,62%) is (2. táblázat).
2. TÁBLÁZAT
A domain név szerverek települési szóródása 1998 végén
(Distribution of Domain Name Servers by Settlement Categories)
Települések Települések száma Szerverek száma Százalékos meg-
(db) (db) oszlás (%)
Budapest 1 3773 71,68
Megyei jogú városok 22 875 16,62
Egyéb városok 114 218 4,14
Községek 123 398 7,56
Összesen 260 5264 100,00
Forrás: www.nic.hu alapján egyéni számítás.
Látható tehát, hogy települési szinten a társadalmi, gazdasági szempontból el ő-
nyösebb helyzetben lévő , nagyobb adaptációs és innovációs képességgel rendelke-
ző, s nem utolsó sorban a jelent ősebb népességszámmal bíró településeken találha-
tók meg legnagyobb számban az Internet végpontokat kiszolgáló szervergépek. 16
ősorban a gazdasági aktivitással mutat Ezenblüisarvktelozása
szoros korrelációt. Erre utal az a tény is, hogy a bejegyzett szervergépek több mint
75%-a valamilyen üzleti tevékenységhez köt ődik, nagyobb részt a szolgáltatási és a
kereskedelmi szférához.
A nagyobb területi egységek (megyék, régiók) vizsgálatánál is kit űnt, hogy a
szerver számítógépek száma jó egyezést mutat a megyék általános gazdasági és
társadalmi fejlettségével (3. táblázat). Hasonló képet kapunk, ha a magyarországi
Internet végpontok (úgynevezett host gépek) térbeli elhelyezkedését próbáljuk
nyomon követni. Megfelelő területi nyilvántartás hiányában azonban nem tudunk
olyan pontos képet rajzolni, mint a domain szerverek esetében. Azt azonban tudjuk,
hogy egy szervergép átlagosan 12-15 db Internet végpontot szolgál ki, így a Magyar-
országon 1998 végén üzemben lév ő több mint 100 000 host számítógép 70-80%-ának
területi elhelyezkedése bizonyíthatóan, további 10-15%-a nagy valószín űséggel
egybeesett a szervergépek területi elhelyezkedésével.
A fentiekben vázolt informatikai infrastruktúra és számítógépes háttér területi el-
helyezkedése egy fontos, a térszerkezetet, területi fejl ődést is meghatározó jelenség-
re hívja fel a figyelmet. Az 1990-es években a távközlési és informatikai infra-
struktúránk, információs—adatkommunikációs technikánk, technológiánk — a nem-
Kanalas Imre:
Az információs-kommunikációs technikák terjedésének regionális különbségei Magyarországon.
Tér és Társadalom, 14. 2000. 2–3. 159–172. p.
170 Kanalas Imre TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3
zetközi trendekhez hasonlóan — dinamikusan, ugyanakkor rendkívül koncentráltan
fejlődött. A fejlesztési folyamat a piac igényeinek (szükségleteinek) megfelel ően,
döntően a nagyobb népességet tömörít ő gazdasági, valamint oktatási és kutatási
központjainkban valósult meg, növelve ezzel az országon belüli — p1. infrastruktu-
rális ellátottságban, gazdasági fejlettségben, társadalmi lehet őségekben — amúgy is
meglévő területi aránytalanságokat. Különösen helytállónak t űnnek ezek a megálla-
pítások, ha figyelembe vesszük a legújabb felmérések részeredményeit, amelyek a
2000. márciusi állapotokat tükrözik. A 12 450 db nyilvántartásba vett „.hu" kiter-
jesztésű domain név szerver közel két és félszerese az el őző felmérésben szerepelt
szervergép számnak. (Látható tehát, hogy a növekedés igen dinamikus volt az el-
múlt közel másfél évben). Felmérésünkben eddig újabb 2000 címet sikerült feldol-
goznunk, s ennek alapján kijelenthető, hogy a területi aránytalanságok tovább foko-
zódtak. Az új bejegyzéseknek több mint 95%-a azokon a településeken jött létre,
amelyeken már működött hálózati szerver. Tovább n őtt a városok aránya, s érde-
kességként meg kell jegyezni, hogy az újabb szervergépek több mint 80%-a gazda-
sági tevékenységhez (termelés, szolgáltatás, kereskedelem) köt ődik, ami az amúgy
is jobb helyzetben levő ipari területek erősödő dominanciáját mutatja.
3. TÁBLÁZAT
A DNS domain szerverek megyei eloszlása 1998 végén
(Distribution of DNS Domain Servers by Counties)
Megye Találatok száma (db) A találatok megoszlása (%)
Budapest 3773 71,67
Baranya 95 1,81
Bács-Kiskun 77 1,47
Békés 49 0,93
Borsod-Abaúj-Zemplén 79 1,51
Csongrád 141 2,68
Fejér 115 2,19
Győr-Moson-Sopron 117 2,23
Hajdú-Bihar 103 1,95
Heves 53 1,00
Komárom-Esztergom 62 1,17
Nógrád 29 0,56
Pest 232 4,40
Somogy 59 1,13
Szabolcs-Szatmár-Bereg 42 0,79
Jász-Nagykun-Szolnok 53 1,00
Tolna 31 0,58
Vas 37 0,71
Veszprém 68 1,29
Zala 49 0,93
Összesen 5264 100,00
Forrás:www.nic.hu alapján egyéni számítás.
Kanalas Imre:
Az információs-kommunikációs technikák terjedésének regionális különbségei Magyarországon.
Tér és Társadalom, 14. 2000. 2–3. 159–172. p.
TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3 A lakótelepek helyzete ... 171
Záró gondolatok
Tanulmányunkban megpróbáltuk áttekinteni az egyre dinamikusabban fejl ődő
magyarországi információs—kommunikációs ágazat m űszaki—technikai alapjainak
területi kiépülését s az elmúlt egy évtized jelent ősebb változásait. Ez az állapotfeltá-
rás mintegy el őkészíti, és alapját képezi annak a hosszabb kutatómunkának, amely
az Információs Társadalom kiépülésének, nemzetközi és hazai elterjedésének tör-
vényszerű ségeit, következményeit, valamint számos vetületét — m űszaki, területi,
társadalmi, gazdasági — próbálja a jöv őben megvilágítani és a szélesebb szakmai
közönség elé tárni, annak reményében, hogy számos érdekes és új kutatási ered-
ménnyel fogja gazdagítani a területi tudomány diszciplínáját.
Jegyzetek
TERENA (Trans-European Research and Education Networking Association): Összeurópai Kutató és
Oktatási Hálózati Társulás. A legfontosabb európai hál&ati szervezet.
DANTE (Delivery of Advanced Networking Technology to Europe): Összeurópai szolgáltató központ.
CEENet (Central and Eastern European Networking Association): Közép- és Kelet-Európai Hálózati
Társulás.
ISOC (Internet Society): az Internet technikai, szervezési, szabványosítási, kultúrateremtési szerepet
játszó nemzetközi szervezete.
2
A MATÁV csak 1991-ben indította el az optikai gerinchálózat kialakítását célzó programját. A prog-
ram eredményeként 1993 ban adták át az optikai gerinchálózatot (3400 km, 560 kbit/s átviteli sebesség).
-
3
A COCOM el ő írások miatt csak 1989-ben érkezett az országba az els ő világszínvonalú digitális köz-
pont. A korlátozások megsz ű nése azonban nem jelentette automatikusan a digitális központok gyors és
nagyarányú elterjedését, ami els ő sorban a magas beszerzési árral magyarázható.
4
A gyors fejlesztést egyrészt a koncessziós szerz ő désekben meghatározott feltételek, másrészt a poten-
ciális felhasználói kör („academic" szféra, lakosság, magyarországi gazdasági társaságok, külföldi
érdekeltségű vállalkozások, közigazgatás stb.) megjelen ő igényei sürgették.
5
A koncessziós telefontársaságok 1994 és 1996 között megközelít őleg 1 millió új vonalat helyeztek üzem-
be, így 1996 végén 2 651 000 távbeszél ő fő vonalat tartott nyilván a statisztika. 1996 és 2000 között is
számottevő volt a fejlődés, ennek köszönhetően a fővonalszám ma hozzávet őlegesen 3 720 000.
6
1999 végén a MATÁV kb. 4000 km, míg a többi LTO több mint 3000 km hosszú optikai hálózattal
rendelkezett.
A PLC (Powerline Communication) hálózatot 2 Mbit/s sávszélesség űre tervezik, ami a ma használatos
ISDN vonalaknál is hússzor gyorsabb, s mivel újabb infrastruktúra kiépítést nem igényel, valamint az
üzemeltetése is lényegesen olcsóbb, mint a hagyományos telefonkábeleké, ezért nagy jöv őt jósolnak
ennek a technikának a távközlési szakemberek.
8
A mobil telefon el őfizető k száma 1999 végén a Westel 900 GSM társaságnál 850 000 f ő, a Pannon
GSM-nél 670 000 fő , míg a Westel Rádiótelefon Kft.-nél (450 Mhz) 100 000 f ő volt. A Vodafon ügy-
félkörérő l pontos adatok még nem állnak rendelkezésünkre, a szolgáltatást 1999. november 30-án
kezdték el.
9
Egy megfelel ő színvonalú kábeltévés rendszer egy id ő ben 60 TV csatorna átvitelére alkalmas. Egy
csatományi helyen max. 30 Mbit/s adatátviteli sebesség érhet ő el (a kábeltévés szolgáltatók általában
64 Kbit/s és 8 Mbit/s közötti sávszélességet biztosítanak el őfizető iknek), tehát nagyságrendekkel gyor-
sabbak, nagyobb kapacitásúak, mint a ma használatos telefonvonalak (56 Kbit/s).
10
A kábeltévén keresztül nyújtott Internet szolgáltatás el őfizető inek száma Magyarországon kb. 4000 f ő.
11
1999. évi LXVI. törvény (a távközlésr ő l szóló 1992. évi LXXII. törvény módosítása).
12
A Ripe (Reseaux IP Europeens) Intemetes számítógépekkel foglalkozó adatbázisa alapján, Magyaror-
szágon 2000. április 14-én 18 496 domain név szervert és 114 963 Internet végpontot (host) tartottak
nyilván. Duplikációkkal a hostok száma még ennél is nagyobb (155 912 db) volt.
Kanalas Imre:
Az információs-kommunikációs technikák terjedésének regionális különbségei Magyarországon.
Tér és Társadalom, 14. 2000. 2–3. 159–172. p.
172 Kanalas Imre TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3
13
Az adatok 1998. december 31-iek.
14
Sajnos ez a sávszélesség még nem általános Magyarországon, a legtöbb HBONE regionális központ
még most is csak 512 Kbit/s-os (Békéscsaba, Eger, Kecskemét, Szombathely), vagy még ennél is ki-
sebb teljesítményű hálózattal rendelkezik (p1. Kaposvár, Keszthely, Salgótarján, Sopron, Szekszárd,
Székesfehérvár, Szolnok).
15
A magyarországi szervergépek száma ebben az id őszakban lényegesen magasabb lehetett, hiszen a
nyilvántartásban nem szerepeltek a Magyarországon nfiköd ő „.com" és „.net" kiterjesztés ű szervergépek.
16 •
Erdemes megfigyelni, hogy a szervergépek számának alakulása jól követi a településhierarchiát.
Irodalom
Bakonyi P.-Bálint L. (1996) Kutatási-fels őoktatási hálózatok: az információs társadalom el őfutárai. -
Info Társadalomtudomány. 38. 31 45. o.
- -
Castells, M. (1996) Rise of the Network Society. Oxford, Blackwell.
Ehrlich É. (1998) Infrastruktúrák és szolgáltatások Magyarországon. - Info Társadalomtudomány. 43. 7-22. o.
-
Erdösi F. (1992) Telematika. Budapest, Távközlési Kiadó.
Goddard J.B.-Gillespie A.E. (1986) Advanced telecommunications and regfonal economic development.
The Geographical Journal. 3. 383 397. o.
- -
Nagy G. (1997) Kommunikációs szektor az Északnyugat-Dunántúl térségében. - Tér és Társadalom. 1.
125-146. o.
Rechnitzer J. (1990) A számítástechnika területi terjedése Magyarországon. Budapest Győr, Ts 2/2
- -
Program Iroda.
Rechnitzer J. (1993) Szétszakadás vagy felzárkózás. - A térszerkezetet alakító innovációk. Győr, MTA
RKK.
Ruttkay É. (1992) Az információgazdaság térbeli terjedésének néhány jellemije hazánkban. - Kutatás-
Szervezési Tájékoztató. 3 4. 109 120. o.
- -
Straub E. (2000) www.internetkonferencia.hu
Tinner T. (1998) Távközlés és informatika. - Ezredforduló. 4. 12-17. o.
Vámos T. (1981) Az MTA 1981. évi közgy űlésén tartott előadásának rövidített változata. - Ezredfordu-
ló. 1. 29-33. o.
REGIONAL DISPARITIES IN THE SPREADING OF
INFORMATION—COMMUNICATION TECHNOLOGIES
IN HUNGARY
IMRE KANALAS
In the 2" half of the 80's, but especially in the middle of the 90's after the privatisation of
the telecommunications sector the informational-communicational technology began to
develop dynamically in Hungary. The annual development of this branch is faster than the
other ones. Due to the technical-technological development, the level of our telecommunica-
tion-datacommunication infrastructure is good in comparison with other European countries.
The network digitalisation that is needed for high level services is more than 80%. Due to the
increasing demand, the capital flowing into the branch and the suitable economical and po-
litical conditions a 3-level information network have been made (academic network, secon-
dary school network, and commercial network). Network developments have been made
especially in bigger university and economic centres according to the economical needs in a
dynamic and concentrated way as in the international trends. More concentration can be seen
in the territorial placement of Internet servers, which has increased the territorial inequality,
e.g. in infrastructure facilities, economic development and social opportunities.