Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 139-146. p.
Tér és Társadalom XIV. évf. 2000 s 2-3: 139-146
A KISVÁROSOK MODERNIZÁCIÓJÁNAK
TÁRSADALOMFÖLDRAJZI ÁTTEKINTÉSE
VAS MEGYEI PÉLDÁKON
(The Social Geographical Outline of Provinciai Towns'
Modernization in Vas County)
LENNER TIBOR
A témaválasztás indoklása
Vizsgálatunkban a szándék—módszer—eredmény hármas szempontja alapján
összegezzük kutatómunkánk tapasztalatait. E rövid összefoglalás keretében szeret-
nénk néhány gondolattal hozzászólni a nyugat-dunántúli — azon belül is a Vas me-
gyei — kisvárosok fejl ődési—fejlesztési irányaihoz és lehet őségeihez.
Hipotézisünkben abból indultunk ki, hogy ismertté váltak az EU területi politiká-
jának tervezett új irányai (2000-2006). Ennek során a súlypont a regionális gondol-
kodásban áthelyeződik a város (és vidéke) kutatására (Csatári 1998). Ebben konkré-
tan is szerepel a „tipikus vidék" központjainak tekinthet ő kisvárosok fejlesztése,
első sorban gazdasági szerkezetük megújítása, illetve szolgáltatási rendszerük min ő-
ségének erősítése.
Vizsgálati térnek két okból választottuk Vas megyét: egyrészt azért, mert még a
20-25 évvel ezel ő tti kutatások többsége is az országhatár menti fekvést csak mint
kényszerű hátrányt vette tekintetbe (Beluszky 1976; Lackó 1975), míg más vizsgá-
latok arra hívták fel a figyelmet, hogy valamely terület határ menti fekvése nem
jelent szükségszerű en periféria jelleget, bár a két min ősítés közötti egybeesés több,
mint véletlen (Tóth—Csatári 1983).
Ma viszont arra kell felkészülni, hogy Magyarország az EU határterülete lesz,
fontos tehát, hogy a határ menti területek központjai er ős kapcsolatokat építsenek ki
a szomszédos városokkal. Vas megye történelme mindig is összefonódott ezzel a
„kapu" szereppel, a megye nyugati fekvése pedig hol hátrányt, hol el őnyt jelentett.
Azt figyeltük tehát, vajon hol helyezkednek el a jöv őben a kisvárosok ebben a ki-
alakuló új hierarchiában?
Másrészt ismert a Vas megyei településállomány aprófalvas jellege, valamint az,
hogy település-hierarchiájából hiányoznak a középvárosok, így a központi funkció-
kat ebben az egyedi hierarchiában a kisvárosok és néhány mikrocentrum jelleg ű,
nem városi jogállású település látja el.
A vizsgálat módszerének megválasztásakor abból a feltevésb ől indultunk ki, hogy
a rendszerváltás óta eltelt évtizedben megszerzett és megtartott pozíciók, amelyek
az egyes városok gazdaságának átszervezéséb ől, funkcióinak bővüléséb ől jönnek
létre, meghatározóak lesznek a jöv ő ben. Ez a várospolitika átalakulásával is jár (Mé-
száros 1998). A hagyományos értelmezés ű várospolitika tipikusan bels ő politika,
Lenner Tibor :
A kisvárosok modernizációjának társadalomföldrajzi áttekintése Vas megyei példákon
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 139-146. p.
140 Lenner Tibor TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3
döntően a helyi fejlődést szabályozza, a városon kívüli térségre mint csak a pótlóla-
gos erőforrás biztosítására tekint (pl. munkaer őpiac, fogyasztópiac). Az új szemlé-
letű várospolitika viszont széles körű hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerre
támaszkodik, az önkormányzat tagjaitól és a helyi elitt ől pedig nyitott gondolko-
dást, naprakész tájékozottságot és folyamatos megújulási készséget követel meg.
Egy olyan adatbázis összeállítására törekedtünk, amelynek ismeretével egy város
vezetése vállalkozhat a mindennapi tervezési gyakorlatra, esetleg a település sze-
repkörének bővítésére és erősítésére.
Általános tapasztalatok
Ahhoz tehát, hogy egy határ menti régió városai milyen mértékben és milyen
gyorsan tudnak alkalmazkodni az új folyamatokhoz, célszer ű volt megvizsgálni
ezen városok er ősségeit, lehetőségeit, gyengeségeit, fenyegetettségeit. Sikeres kis-
városi átalakuláson — modernizáción — els ősorban azt értjük, hogy a vizsgált kisvá-
rosok az elmúlt évtized városversenyéb ől győztesen kerültek-e ki, avagy az átala-
kulás veszteseivé váltak. Ez utóbbiak sem abszolút értelemben vesztesek, rendel-
kezhetnek olyan adottságokkal, amelyek a kés őbbiekben előnyt jelentenek számuk-
ra. Fontosnak tartjuk ugyanakkor megjegyezni azt, hogy kisvárosaink között nem
volt valódi, „klasszikus" versengés, sok esetben inkább a létükért folytatott ver-
senyfutásról, a fejlődésükhöz szükséges fejlesztési források megszerzésének küz-
delméről beszélhetünk
Tapasztalataink szerint a kisvárosok tényleges, hosszabb távon jelentkez ő moder-
nizációjához az alábbi feltételek többségével rendelkezniük kell:
— Képesek gazdasági szerkezetük változtatására. Meglév ő infrastruktúrájukat
következetesen fejlesztették, ipari parkot hoztak létre, ez mintegy feltétele volt
a külső tőke által gerjesztett ipari fejl ődésnek. Két példát említünk: közismert
történet az, hogy Szentgotthárd fejl ődését hogyan alapozta meg az Opel. A vá-
ros azonban további új befektet őket csábít a magyar—osztrák ipari parkba,
amelyet vállalkozói alapon szeretnének m űködtetni, ezzel is kihasználva azokat
a kedvezményeket, amelyeket el őnyként élveznek az EU-hoz való csatlakozá-
sig. A másik példa a sárvári stratégiaváltás, ami abból a felismerésb ől fakadt,
hogy nemcsak a gyógyidegenforgalmi fejlesztéseknek van létjogosultságuk,
hanem a zöldmezős ipari beruházásoknak is. Az addig domináns, ám válságba
kerülő helyi élelmiszer- és gépipar mellé a Sárvári Ipari Parkban kiépítették az
elektronikai ipar háttériparát. (Ugyanakkor Szentgotthárd például veszélyhely-
zetként élte meg azt, hogy 2000-ben csaknem 300 millió forintot vontak el t őle
a központi támogatásokból, mivel a település adóer őssége igen magas.)
— Szolgáltató szektoruk megújul. A bevásárlóturizmus igényes fogadása mellett
magas szintű az idegenforgalomra épül ő szolgáltatások rendszere, a többi kis-
városnál fejlettebb az egészségügyi ellátás. Példaként említhet ő Kőszeg törek-
vése a turistamegtartó képesség növelésére, Sárvár látványos beruházásai a
Lenner Tibor :
A kisvárosok modernizációjának társadalomföldrajzi áttekintése Vas megyei példákon
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 139-146. p.
TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3 A kisvárosok modernizációjának ... 141
gyógyidegenforgalomban, Körmend és Szentgotthárd osztrák illetve szlovén
bevásárlóturizmusa.
- Fejlődésükhöz lehetőséget jelent, ha nagy érték ű környezetet nyújtanak, még-
pedig kettős értelemben: egyrészt táji adottságaik vonzóak a szabadid ő válto-
zatos eltöltése szempontjából, természeti környezetük viszonylag érintetlen,
klímájuk kedvező. Másrészt idegenforgalmat vonzó, országos hír ű műemléki
környezettel rendelkeznek. (El őbbire példa Celldömölkön a Ság-hegyi sz őlő-
és borkultúra reneszánsza, Vasváron a Hegyhát; egyik esetben sem kell a kör-
nyezetet szennyez ő ipari tevékenységgel számolni. K őszegnek különös vonzerőt
jelent a szubalpin klíma és főterének történelmi környezete, patinás légköre.)
- Külső kapcsolataik dinamikusan fejlődnek, a jövőben jelentőssé válnak. Meg-
határozó lehet az, ha közúti közlekedési kapcsolatuk kedvez ő (Sárvár, Kör-
mend), vasúti csomóponti szerepet töltenek be (Celldömölk), illetve, ha határ-
hoz közeli, esetleg határátkel őhöz vezető út mentén fekszenek. Utóbbiak „ka-
puváros" szerepköre a várható EU-s csatlakozással markánssá válik (K őszeg,
Szentgotthárd). Megfigyelhet ő, hogy a határon átnyúló városhálózatok formá-
lásában, a kapcsolatok kialakításában szerepvállalásuk egyre aktívabb: nem
véletlen, hogy Szentgotthárdon nyitotta meg kapuit a szlovén főkonzulátus.
- Egyre jelentősebb emberi tőkével rendelkeznek. Els őként a megyében Szent-
gotthárdon figyelhet ő meg, hogy a magasan kvalifikált munkaer ő a kisváros
nyújtotta élet minőségével szemben új, magasabb igényeket támaszt. A város
gyengesége az, hogy ma ezt még nem minden tekintetben tudja biztosítani,
mert a kisvárosi mili ő megújítása nem követte a gazdasági szerkezet megújítá-
sát. Sokan ezért Szombathelyr ől járnak ki dolgozni. K őszeg és Sárvár helyi tár-
sadalma viszont jól példázza, hogy a lakosság képzettsége, szorgalma, nyelv-
ismerete döntő tényező lehet az idegenforgalom növekedésében, a tudásigényes
ágazatok megtelepedésében. Az el őbbi hosszú távon a város ismertségét
az utóbbi pedig az önkormányzat fogadókészségével, nyitottságával van össze-
függésben.
Ezek alapján markáns határvonal a Vas megyei kisvárosok átalakulásában a Rába-
völgye, mint térbeli választóvonal. Az ett ől nyugatra fekvő kisvárosok — az újonnan
várossá nyilvánított speciális helyzet ű Csepreg kivételével — alkalmazkodása a
megváltozó gazdasági—társadalmi folyamatokhoz gyors volt, sikeres adaptációs
képességük alapján fejlődésük előrehaladt, felzárkózásuk a Nyugat-Dunántúl fejlett
városaihoz határozott. Egyértelműen sikeres modellt jelent Sárvár fejl ődése, amely
egyre teljesebb mértékben látja el kisvárosi feladatait, köt ődik a megyeszékhelyhez,
mint innovációs centrumhoz, és fejl ődésében további lehetőséget rejt az ipari park
és a gyógyidegenforgalom. Kőszeg és Körmend javuló foglalkoztatási lehet őségek-
kel rendelkezik, el őbbi az idegenforgalom, utóbbi a sikeres ipari alkalmazkodása
révén egyre magasabb lakossági jövedelmeket ér el. Szentgotthárd helyzete ipari
parkja, valamint az autógyár szervez ő—fejlesztő hatása révén mára stabilizálódott. A
Rábától délre és keletre fekv ő Vasvár és Celldömölk viszont problematikus kisvá-
rosok, a vállalkozások terjedése lassú, a lakosság jövedelemszintje alacsony, és
Lenner Tibor :
A kisvárosok modernizációjának társadalomföldrajzi áttekintése Vas megyei példákon
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 139-146. p.
142 Lenner Tibor TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3
komoly gondot jelent a foglalkoztatási helyzet is. Ezek a kisvárosok kevés verseny-
elő nnyel rendelkeznek a többiekhez képest, lemaradásuk tehát prognosztizálható a
jövőben.
A városi térkapcsolatok b ővülése
A Vas megyei kisvárosok térkapcsolatai két irányban is kimutathatók: egyrészt a
város és hazai vonzástérsége között, másrészt az országhatáron túlra mutató irány-
ban, utóbbiak fő leg a határ menti térségekben er ősebbek.
A kisvárosok és hazai vonzástérségük közötti bels ő kapcsolatok erőteljesen gyen-
gültek az elmúlt években. Igy képtelenek voltak arra, hogy a városi szerepkörb ől
adódó központi funkcióikkal vidékük valódi térségellátó centrumaivá váljanak. A
hiányos központi funkciók miatt a lakók ügyeik egy részét nem tudják helyben, a
kistérségben elintézni, ráadásul a mikrotérségek települései számára központjaik
csak nehezen érhet ők el, holott a vidék jelentő s számú munkaer őt nyújt, és a vidéki
népesség is fogyasztója a város gazdaságának. Mindez végs ő soron a vidéken él ők
életkörülményeit rontja. Szükséges tehát a központi funkciók meger ősítése, a tér-
ségellátó szerepkör növelése, miközben ezzel együtt javítani kell a kistelepülések
alapellátottságát is (Csapó—Kocsis 1997).
A konkrét feladatok a következ ők:
— Kő szeg esetében törekedni kell a Szombathely—K ő szeg agglomerálódó övezet
egységes, összehangolt fejlesztésére.
— Sárvár térkapcsolatait er ő síteni kell mind a megyeszékhely, mind Celldömölk
irányába, így hosszú távon egy innovációs folyosó központi tagjává válhat a
város. Ehhez növelni kell mű szaki, kommunális és kulturális térségellátó és
-szervez ő szerepkörét is. Kistérségének északi fele városhiányos, itt Répcelak
át tudja vállalni térsége központi szerepkörét.
— Körmend tercier funkcióinak er ő sítésével Vas megye déli szubcentrumává
válhat. Jelenleg központi szerepkörét gyengén látja el kistérsége elmaradott
déli részén, ezért ott szükséges Nádasd mikrotérségi centrumhelyzetét meg-
erősíteni.
— Szentgotthárd térségszervez ő , -ellátó szerepkörét különösen a Vend-vidék ap-
rófalvainak irányába kell növelni. A kisváros tercier szolgáltató funkcióinak
javításával csökkenthet ők a Rába-völgye és a Vend-vidék közötti fejlettségbeli
különbségek is.
— Csepreg bels ő térkapcsolatait egyaránt javítani kell K őszeg és Sárvár irányába,
külső kapcsolatainál pedig figyelembe kell venni a Gy őr-Moson-Sopron me-
gyei Répce menti és Kavicstakaró KTT településeinek és a Dél-Rábaköznek a
fejlesztési elképzeléseit.
— Celldömölk központi funkciói nem fedik le a Kemenesaljai Kistérség északi
mikroterét, ezért ott er ő síteni kell Ostffyasszonyfa mikrotérségi centrum jelle-
Lenner Tibor :
A kisvárosok modernizációjának társadalomföldrajzi áttekintése Vas megyei példákon
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 139-146. p.
TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3 A kisvárosok modernizációjának ... 143
gét, valamint a városnak koordinálnia kell Vas, Veszprém és Gy őr-Moson-
Sopron megye vonzáskörzetére vonatkozó fejlesztési terveit és elképzeléseit.
— Vasvár központi funkciói hiányosak, ezért térségellátó szerepköre gyenge. A
Hegyhát lakói ügyeik jelentős részét a megyeszékhelyen tudják csak elintézni.
El kell érni, hogy a város igazi szervez ő központjává váljon a vidékének.
Vas megye a Trianoni béke döntésének következtében jelent ős területi vesztesé-
geket szenvedett. A fels őőri (Oberwart) és a németújvári (Güssing) járás szinte
teljes területe, valamint a szentgotthárdi járás gyanafalvi (Jennersdorf) része és a
kőszegi járás nyugati része Ausztriához, a muraszombati (Murska Sobota) járás
Szlovéniához került. A kistérségi kapcsolatok e döntés után nem szakadtak meg
teljesen, leszámítva az államszocializmus diktatórikus id őszakát. Így más (els ősor-
ban keleti és déli) határ menti térségekkel ellentétben itt a szunnyadó kapcsolatok
aktivizálására sokkal nagyobbak a potenciális esélyek. Ez történhet települések és
települések között (városszövetség), illetve több települést összefogó térségek kö-
zött (térségi együttmüködés).
A jelenleg működő határ menti kapcsolatokat els ősorban a bevásárlás, a munka-
végzés és a kulturális kapcsolatok éltetik. Ezek alapján markánsan kirajzolódik egy
Szentgotthárd, Jennersdorf, Fürstenfeld, Bad Radkersburg, Murska Sobota, Lendva
által határolt városi szintű együttműködés, amelyhez északon kapcsolódik a Kör-
mend—Güssing—Fürstenfeld mikrotérség. Megfigyelhet ő Kőszeg hagyományos
kapcsolatainak újraéledése is, ezáltal újra teljessé válik a város korábban félkörré
torzult vonzáskörzete. Látható azonban, hogy még a lazább és tágabb kulturális,
sport és egyházi kapcsolatok sem lépik túl jelent ősen a történelmi Vas megye nyu-
gati határait (1. ábra). Tapasztalataink szerint tehát b ő egy évtized alatt már érzé-
kelhető a Vas megyei kisvárosok térkapcsolatainak átfordulása nyugati irányba, de
ezek mélysége nem haladja ma még túl Burgenland határait.
A kérdőíves felmérésen alapuló becsléseink szerint Vas megye kisvárosaiból
100-150 fő jár át a jelzett településekre dolgozni, míg az id őszakosan ingázók szá-
ma 300-350 főre tehető. A magyar munkavállalók szívesen vállalnak feketemunkát
is, mert nagyok a jövedelemkülönbségek a két ország között. A határ menti ingá-
zókról a két ország 1998-ban kötött egyezményt, eszerint 550 munkavállaló napi
ingázásában állapodtak meg kölcsönösen. Vas, Zala és Gy őr-Moson-Sopron megye
idővel azonban b ővíteni szeretné ezt a keretszámot. Megnehezíti viszont a fekete-
munka visszaszorítását az, hogy az osztrákok éppen a tipikusnak mondható szak-
mákban nem fogadnak továbbra sem magyar munkavállalókat: nem kaphatnak
például engedélyt a kőművesek, az építőipari segédmunkások, a textil- és vasipari
szakmákban dolgozók. A burgenlandiak els ősorban az idegenforgalomban és a
mezőgazdaságban szeretnék alkalmazni a határ menti magyar munkavállalókat.
A vázolt kapcsolatok kereteit a jöv őben bővíteni szükséges, ezzel magasabb szint-
re kell emelni a mostani határ menti együttm űködéseket. Ennek része a fejlesztési
tervek összehangolása, a közlekedési hálózat jobb kiépítése, a meglév ő természeti
adottságok együttes hasznosítása, a turizmus összehangolása.
Lenner Tibor :
A kisvárosok modernizációjának társadalomföldrajzi áttekintése Vas megyei példákon
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 139-146. p.
144 Lenner Tibor TÉT XIV. évf. 2000 • 2-3
1. ÁBRA
A történelmi kistérségi kapcsolatok aktivizálódása
(Activation of the Historical Connections behveen the Small Regions)
Vas megye hatéra a Trianoni béke elüt
Burgenland tartomány határa
IMMO 1.11 • «IP Orszagitatar
• •%.
•
Neurikit
• *4
•
dva
•
• •
•
Jelmoszvarsiz•l,
•
Az osztrák-magyar-szlovén hármas határ térségében
alakuló városi szint ű eg.(ittm űködés (Szentgotthárd)
Kőszeg korábban félkörös yonzaskorzetének kikerekedése
(bevásárlás, szolgáltatások, munkavégzés dominanciája)
• - Körmend tradicionális kistérségi
„ , kapcsolatainak újraaktivizálódása
Kulturális, spon és egyházi
kapcsolatok tágabb mikrotere
Forrás: Saját szerkesztés.
Lenner Tibor :
A kisvárosok modernizációjának társadalomföldrajzi áttekintése Vas megyei példákon
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 139-146. p.
TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3 A kisvárosok modernizációjának ... 145
Bővíteni kell az oktatás és a képzés rendszereinek megismertetését, az egészség-
ügyi ellátás kölcsönös hasznosítását, a kulturális programokat. Mindez jelent ősen
befolyásolja a határ két oldalán él ő lakosság életkörülményeit, és szorgalmazni kell,
hogy ezeknek a kezdeményezéseknek az élére a magyar kisvárosok álljanak. Így
jelentős előnyük származhat a kapcsolatokból. Az el őnyök egyrészt b ővülő kap-
csolatokat és egyre szélesebb ismertséget jelentenek, másrészt új források nyílnak
meg a kisvárosok előtt azáltal, hogy éppen az együttm űködések által közelebb jut-
nak a határ menti térségfejlesztésre rendelkezésre álló EU pénzekhez.
Összegzés
Véleményünk szerint a kisvárosok lehet őségei a rendszerváltás óta eltelt egy évti-
zedben nőttek, és ez a tendencia a jöv őben várhatóan folytatódni is fog. Az önkor-
mányzatiság bevezetése ugyanis átszabta a települések életpályáját meghatározó
kereteket, mindez párosulva a piaci viszonyok meggyökeresedésével alapvet ően
meghatározta a települések közötti kapcsolatokat, és a kisvárosokat is érint ő város-
verseny elindulásához vezetett. A kisvárosok nagysága lehet ővé teszi számukra a
sokszínű funkció-összetétel kialakulását, differenciált intézményrendszerük m ű-
ködtetését. Ugyanakkor még elég kicsik ahhoz, hogy polgáraik számára átfogha-
tóak, belakhatóak legyenek. A civil szférában kedvez ő szerveződési folyamatok
kezdődtek. Az önkormányzati rendszer a korábbi évtizedekhez képest jóval na-
gyobb lehetőséget biztosított a lokálpatriotizmus kibontakozásához, ami számos
helyi és helyzeti energia kihasználását teszi lehet ővé. Nagyságuk a garancia arra is,
hogy a helyi politikában jól működjön a közvetlen ellen őrzés a mindenkori város-
vezetés fölött. Mindezzel együtt az egyes városban megélhet ő élet minősége nagy-
ban különbözik, és ez a differencia szerintünk er ősödni fog. Lényeges differenciáló
tényező ugyanis közlekedési helyzetük, a megszerzett és ma is m űködtetett köz-
igazgatási funkcióik, valamint gazdasági teljesítményük mértéke. Megítélésünk
szerint szerepük egyre fontosabb a szolgáltatási funkciók ellátásában is (pl. pénz-
ügyi, biztosítási szolgáltatások).
E szolgáltatási szerepkörök segítségével néhány város speciális funkciója révén
nagyobb — esetleg regionális — jelent őségre tehet szert (p1. a határ menti fekvés ű
kisvárosok kapuváros jellegű szerepe, politikai, kulturális vagy idegenforgalmi
szerepkörök).
Az átalakulás éveiben különösen fontosak — s őt felértékel ődtek — a kisvárosok
megfelelő tradíciói, az, hogy milyen intézményrendszert örököltek, ezeket meg
tudták-e tartani, sikerült-e őket modernizálni.
Külön odafigyelést igényelnek a kisebb lélekszámú központok: ezek közvetlen kör-
nyékük számára ellátják ugyan kisvárosi szerepkörüket, de funkció választékuk meg-
lehetősen kicsi. Ezért a szolgáltatások terén er ősebb lakosságuk kiszolgáltatottsága.
Lenner Tibor :
A kisvárosok modernizációjának társadalomföldrajzi áttekintése Vas megyei példákon
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 139-146. p.
146 Lenner Tibor TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3
Irodalom
Beluszky P. (1976) Területi hátrányok a lakosság életkörülményeiben. (Hátrányos helyzeti területek
Magyarországon). — Földrajzi Értesítő. XXV. 301-312. o.
Csapó T.— Kocsis Zs. (1997) Vas megye területfejlesztési koncepciója. Szombathely, MTA RKK NYUTI
VMKCS.
Csatári B. (1998) Az Alföld és az új európai területfejlesztési perspektívák. — Tér és Társadalom. 4.1-19. o.
Lackó L. (1975) Magyarország elmaradott területei. — Földrajzi Értesítő. XXIV. 243-269. o.
Mészáros R. (1998) Városfejlesztési dilemmák Szegeden — történelmi háttérrel. — Tér és Társadalom. 1-2.
127-162. o.
Tóth J.— Csatári B. (1983) Az Alföld határ menti területeinek vizsgálata. — Területi Kutatások. 6.78-92. o.
THE SOCIAL GEOGRAPHICAL OUTLINE OF PROVINCIAL
TOWNS' MODERNIZATION IN VAS COUNTY
TIBOR LENNER
In my essay I surveyed how the provincia) towns of a border region accommodated to the
new progression that took place after the political transformation. I also examined the
strengths, weaknesses, opportunities and threats of the development of these towns. I looked
into the successful alteration (modernization) and whether the examined towns were winners
or losers of the transformation. However, the latter towns may possess conditions which may
later give them an advantage. At the same time it is important to note that among our small
towns there was no real competition. In many cases they competed for their existence and
wanted to obtain developmental sources instead.