Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 99-108. p.
Tér és Társadalom XIV. évf. 2000 s 2-3: 99-108
VÁMSZABAD TERÜLETEK ÉS TÉRSZERVEZ Ő
SZEREPÜK MAGYARORSZÁGON
(Customs-free Zones and Their Space-organising Role
in Hungary)
VOLTER EDINA
Bevezetés
Magyarországon a piacgazdasági átmenet id őszakában a területfejlesztés széles
körű eszközrendszere került kidolgozásra és alkalmazásra az ország különböz ő
adottságú térségeiben a társadalom és a gazdaság megújulását el ősegítő, a térségi
erőforrásokat hasznosító fejlesztési politika megvalósítása érdekében.
A területfejlesztés közvetlen kormányzati eszközei (egyedi nagyberuházások, az
infrastruktúra fejlesztése, egyéb közvetlen állami területfejlesztési beruházások)
látványosan el őmozdíthatják egy adott térség (régió, megye, kistérség) fejl ődését,
felzárkóztatását. A rendszerváltás óta eltelt id őszakban ezen eszközrendszer alkal-
mazása a területfejlesztési politikában háttérbe szorult, és el őtérbe kerültek a köz-
vetett kormányzati eszközök. Így, pl. adókedvezmények nyújtása, vissza nem térí-
tendő támogatások, hitelkamat támogatás, hitelgarancia nyújtás, gyorsított amorti-
záció, vámkedvezmények nyújtása stb.
Az 1990-es években (és különösen annak második felében, amikor kiépült a terü-
letfejlesztés intézményrendszere) a hangsúly, a figyelem a közvetlen pénzügyi tá-
mogatások megszerzésére és felhasználására irányult, és kevésbé került el őtérbe az
állam területfejlesztésben betöltött szerepe és a regionális fejl ődésre gyakorolt hatá-
sa az adókedvezmények, még kevésbé a vámkedvezmények nyújtása által. A kije-
lölt térségekben a beruházások közterheinek (adók, illetékek, vámok stb.) részleges
vagy teljes mértékű elengedése gyakran alkalmazott gazdasági eszköz a fejlesztések
támogatására. Ezeket a legfejlettebb piacgazdaságok is el őszeretettel alkalmazzák.
Előnyük az állam szempontjából az, hogy az állam nem el őlegezi meg a költsége-
ket, és nem vállal anyagi kötelezettséget, hanem csak lemond esetleges bevételeir ől.
Vagyis olyasvalamiről mond le, ami az esetek egy részében egyébként sem lenne az
övé, mert a fejlesztésekre nem kerül sor (Bartke 1995).
Magyarországon már több mint két évtizede lehet őség nyílik arra, hogy gazdasági
társaságok az ún. vámszabad területeken vámkedvezményeket vehessenek igénybe.
Tanulmányunkban e területeket mint területfejlesztési és gazdaságpolitikai eszkö-
zöket kívánjuk bemutatni, hangsúlyozva funkcionális tagoltságukat, térszervez ő
szerepüket és nemzetgazdasági jelent őségüket.
Volter Edina : Vámszabad területek és térszervező szerepük Magyarországon
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 99-108. p.
100 Volter Edina TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3
A vámszabad területek és típusaik
A vámszabad terület egy adott ország olyan elkülönített részét jelenti, ahol a kül-
földrő l raktározás, ehhez kapcsolódó más szolgáltatás ill. ipari feldolgozás céljából
ide beszállított vámárut meghatározatlan id őre (az itteni tartózkodás idejére) mente-
sítik a vám, esetleg más, a vámhoz kapcsolódó illetékek, adók megfizetése alól'.
Magyarországon a vámjogról, a vámeljárásról valamint a vámigazgatásról szóló
1995. évi C. törvény hatályos rendelkezései a vámszabad területek két típusát, a
raktározási és az ipari célú vámszabad területeket 2 különböztetik meg.
Raktározási célú vámszabad területen külföldrő l származó vámáru tárolható, ideig-
lenes jelleggel, harmadik országba vagy a származási országba történ ő továbbszál-
lításig. Ennek megfelel ő en vámszabad raktárba (amely az új neve a korábbi keres-
kedelmi vámszabad területnek) csak közvetlenül külföldr ől lehet vámárut beszállí-
tani.
Ipari vámszabad terület létesítése akkor engedélyezhet ő hazánkban, ha ott import
anyagok és alkatrészek felhasználásával történ ő exportcélú termelési tevékenységet
végeznek. Termelési tevékenységnek tekinthet ő :
a) az áruval kapcsolatos minden olyan mű velet, amelynek eredményeként a ter-
mék statisztikai termékosztályozási besorolási száma megváltozik, vagy
b) a bérmunkaszerz ő dés alapján végzett tevékenység, valamint
c) az alaptevékenységhez kapcsolódó raktározás.
Raktározási vámszabad területek
Magyarországon a II. világháborút követ ő en csupán a Csepel-szigeten, a
MAHART Nemzeti Szabadkiköt ő területén létesült vámszabad terület 1958 júliusá-
ban. További vámszabad területek létesítése csak 1979. évt ől vált lehetségessé.
Elő ször a MASPED szállítmányozói raktárában, valamint a Közraktározási Vállalat
hét közraktárában (Baja, Gy ő r, Miskolc, Szabadbattyán, Szajol, Pécs, Budapest)
létesült vámszabad terület. Ezt követték a Soproni GYSEV, TRANSPACK Kimle,
DEPO Törökbálint, MALÉV Ferihegy vámszabad területek. Ezeken a területeken
alapvető en raktározás, illetve ezzel összefüggésben más szolgáltató tevékenység
(osztályozás, átcsomagolás stb.) történt külföldi megbízás alapján. A vámszabad
területre történő beraktározás (legyen szó akár külföldi, akár magyar eredet ű áruról)
csak külföldi természetes vagy jogi személy megbízása alapján történhetett. Ennek
következtében a raktározással illetve a végzett szolgáltatással kapcsolatos díjak
kiegyenlítése is csak külföldi (konvertibilis) fizet őeszközzel volt lehetséges
(Ruttkay 1994).
A raktározási vámszabad területek száma 1993-ban már meghaladta a százat
(102), melyek 46%-a Budapesten és Pest megyében m űködött. Az 1995. évi vám-
törvény életbelépését követ ő en azonban számuk drasztikusan visszaesett: 1995-ben
még 91 raktározási célú vámszabad terület m űködött Magyarországon, 1997-ben és
1998-ban viszont már csak nyolc.
Volter Edina : Vámszabad területek és térszervező szerepük Magyarországon
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 99-108. p.
TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3 Vámszabad területek és ... 101
A visszaesés oka, hogy a vámtörvény rendelkezése szerint a raktározási célú vám-
szabad területen külföldr ő l származó vámáru tárolható, ideiglenes jelleggel, harma-
dik országba vagy a származási országba történ ő továbbszállításig. Ez azt jelenti,
hogy a raktározási célú vámszabad területre csak közvetlenül külföldr ől (a vámhatá-
ron külföldrő l) lehet vámárut beszállítani, és csak a tényleges vámhatáron kívülre
lehet azt kiszállítani. E rendelkezés szerint megsz űnt a raktározási célú vámszabad
területnek a belfölddel fenntartott kapcsolata. Ilyen el őírás mellett a raktározási célú
vámszabad területet üzemeltet ők indokolatlannak tartották a további m űködtetést,
és többségük köz- illetve magánvámraktárrá nyilváníttatta a korábban kereskedelmi
vámszabad területként működtetett raktáraikat (Buzási 1999).
A raktározási célú vámszabad területek száma a fentebb leírt változások követ-
keztében az elmúlt évben is tovább csökkent. 2000 els ő negyedévében négy vállal-
kozás mű ködtetett ilyen területet Magyarországon, melyek a Kelet-Európa felé
értékesíteni kívánt, illetve onnan érkez ő termékeket magyarországi vámszabad
területen bérraktározzák, abból a célból, hogy megrendelés esetén rövid id őn belül
leszállíthassák az árut. Ezen gazdasági szervezetek: TÉKISZ Kereskedelmi, Szol-
gáltató és Szállítmányozási Rt. (Tuzsér), IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi
Rt. (Nagyigmánd), AGROTRANS Termékforgalmazó és Feldolgozó Kft. (Nagyka-
nizsa) és LEONI HUNGÁRIA Ipari és Kereskedelmi Kft. (Eger).
Ipari vámszabad területek
Az 1980-as évek elején a külföldi m űködőtőke-bevonás ösztönzése érdekében a
Pénzügyminisztérium Nemzetközi F őosztályán vetődött fel az ipari vámszabad
területek létrehozásának ötlete. Kiindulásuk az volt, hogy a kötött devizagazdálko-
dási rendszer, az importengedélyezési rezsim, a magas vámok és a nehézkes vám-
kezelési rendszer olyan kötöttségek, amelyek megakadályozzák a külföldiek be-
fektetéseit. A törvényi szabályozás 1982 óta teszi lehet ővé ipari vámszabad terüle-
tek létrehozását Magyarországon, az els ő ilyen típusú vámszabad területet azonban
csak 1986-ban hozták létre.
Az 1980-as évek végén az ipari vámszabad területek száma jelent ősen
megnövekedett, a külföldiek magyarországi befektetéseir ől szóló 1988. évi XXIV.
törvény ugyanis lehet ővé tette, hogy kizárólag külföldi tulajdonú vállalatot is lehes-
sen alapítani vámszabad területen 3 . Ezt követően egyre több tőkeerős és export-
orientált külföldi befektet ő, főként multinacionális vállalat alapított ipari vámszabad
területet Magyarországon, els ősorban a nyugati határszélen illetve a Dunántúlon.
Míg a raktározási vámszabad területek száma az 1990-es évek második felére
drasztikusan lecsökkent, az ipari vámszabad területek száma tovább növekedett.
1993-ban 85 ilyen típusú terület m űködött hazánkban, 2000 els ő negyedévének
végén pedig már 125.
Volter Edina : Vámszabad területek és térszervező szerepük Magyarországon
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 99-108. p.
102 Volter Edina TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3
Ha e két évben összehasonlítjuk az ipari vámszabad területek földrajzi elhelyez-
kedését regionális szinten, a vizsgálatból az alábbi következtetések vonhatók le
(1. ábra):
- 1993-ban az ipari vámszabad területek 37%-a a Közép-magyarországi régió-
ban volt található, 2000-ben már csak 12%-a. A fő városban jelenleg öt vám-
szabad terület működik.
— Ezzel ellentétes folyamat zajlott le a három dunántúli régióban, ahol a vám-
szabad övezetek száma több mint kétszeresére (a Közép-dunántúli régióban
háromszorosára) növekedett a vizsgált id őszakban. Kimagasló a vámszabad
övezetek területi koncentrációja Székesfehérvárott (13 vámszabad terület), Pé-
csett (8), Sárváron (6) és Gy őrben (6).
— A növekedés dinamikája az Észak-magyarországi régióban a közép-
dunántúliét is meghaladta, ami pozitív eredményként értékelhet ő, hiszen az
észak-magyarországi országrész 1993-ban még az utolsó helyen állt a régiók
rangsorában. A vámszabad területek régión belüli elhelyezkedése is kedvez ő
képet mutat, mivelhogy olyan településeken is létesültek vámszabad területek,
ahol az ipar szerkezetátalakítása létfontosságú: Ózd, Kazincbarcika, Miskolc,
Sátoraljaújhely.
— Az ipari vámszabad területek térszervez ő szerepüket legkevésbé az Alföld ipa-
rának strukturális átalakítására gyakorolták a piacgazdasági átmenet id őszaká-
ban, ami összefüggésben áll a külföldi m űködőtő ke-bevonás alacsony szintjé-
vel. Az Alföldön a vámszabad területi társaságok közel 50%-a Kecskeméten
folytat ipari termelést, ugyanakkor Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyében
nem működik egyetlen vámszabad terület sem.
1. ÁBRA
Az ipari vámszabad területek tervezési—statisztikai régiónkénti megoszlása (%)
(The Distribution of Industrial Customs-free Zones by Planning—Statistical
Regions)
1993 2000
Dél-Alföld Dél-Alföld Közép-
6% Magyarország
12%
Nyugat-
Dunántúl
28%
Közép-
Dunántúl
24%
Forrás: Béda 1993, 45-47; VPOP.
Volter Edina : Vámszabad területek és térszervező szerepük Magyarországon
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 99-108. p.
TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3 Vámszabad területek és ... 103
A Magyarországon termel ő tevékenységet folytató 125 vámszabad területet 101
vállalat működteti, ami azzal magyarázható, hogy hazánkban egy vámszabad terü-
leti társaság valamennyi tevékenységére — bizonyos feltételek teljesítése esetén —
alapíthat vámszabad területet. A legtöbb vámszabad területet a LEAR-csoport m ű-
ködteti Gödöll őn, Gyöngyösön, Győ rben és két területet Móron, melyeket a Philips,
a Flextronics és a Vogel&Noot követ egyenként négy vámszabad zónával.
Az ipari vámszabad területi termelés el őnyei
A magyarországi vámszabad övezeteket szinte kivétel nélkül külföldi befektet ők
alapították, a legnagyobb vámszabad területi cégek pedig 100%-ban külföldi tulaj-
donban vannak. Az ipari vámszabad területen való működés elsősorban olyan gaz-
dasági előnyöket eredményez az üzemeltet ő vállalkozás számára, amelyek növelik a
termelés hatékonyságát és versenyképességét. Ezen el őnyök:
— A termelő eszközök, felszerelési és berendezési tárgyak vámfizetés nélküli be-
hozatala — ide nem értve az építési anyagokat, épületgépészeti és épület-
fenntartási tárgyakat.
— Az alapanyagok, alkatrészek, részegységek vámfizetés nélküli behozatala.
— A könyvelés devizában történ ő vezetése.
A külföldi befektető k számára a legvonzóbb feltételt az jelenti, hogy az üzembe
behozott termel ő-berendezések után nem kell megfizetniük a vámterheket. Ennek
különösen azóta van jelent ősége, amióta 1996-ban megszüntetésre került az apport
vámmentessége. A vámszabad területen való m űködésnek ezen legnagyobb el őnye
ráadásul mindjárt a beruházás során realizálódik, tehát még termelni sem kezdett a
vállalkozás, máris elő nyben van más vámterületi versenytársaival szemben.
Egyelőre nem elhanyagolható az az el őny sem, hogy a késztermékekbe beépül ő
alapanyagok, alkatrészek, részegységek vám-, áfa-, fogyasztási adó- és környezet-
védelmi termék díj fizetés nélkül vihet ők be vámszabad területre. Igaz, hogy a nem
vámszabad területen termel ő vállalkozás is visszaigényelheti a vámterhet, ha ex-
portálja termékét. A vámszabad területi cég el őnye, nyeresége viszont a visszaigé-
nyelhető vámterhek — az import és az export közötti id őtartamra es ő — kamata.
Az ipari vámszabad területen való m űködés további előnyét jelenti, hogy mivel a
vámszabad terület devizaszempontból devizakülföldinek min ősül, az itt működő
cégek könyvelésüket devizában vezetik, ami által kivédhet ő például a sorozatos
forintleértékelés mérlegrontó hatása. Az árfolyamváltozásokat figyelembe véve a
belföldi gazdálkodókkal szemben költségel őnyt jelent az is, hogy a munkabéreket
forintban fizetik, a költségeket pedig devizában könyvelik (Buzási 1999).
Az ipari vámszabad területek nemzetgazdasági jelent ősége
1994 és 1997 között a vámszabad területi vállalkozások teljesítménymutatói folyó
áron számítva rendkívül dinamikusan n őttek: közel megtízszerez ődtek, s 1997-ben
már a GDP 5,1%-át állították el ő. Ugyanezen időszak alatt a vámterületi vállalkozá-
sok esetében csak két-, két és félszeres növekedést lehet kimutatni.
Volter Edina : Vámszabad területek és térszervező szerepük Magyarországon
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 99-108. p.
104 Volter Edina TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3
A vámszabad területek meghatározó szerepét a nemzetgazdaságban leginkább a
külkereskedelemi adatok tükrözik: a vámszabad területi kivitel aránya az összes
exportban az 1996. évi 18%-ról 1997-ben 26,6, 1998-ban pedig 36%-ra emelkedett,
a behozatalban részesedésük alacsonyabb szint ű, de szintén növekv ő: 14,0%, 19,1%
és 25% volt ugyanezen években 4 . Szerepük a foglalkoztatásban háttérbe szorul,
1997-ben az összes foglalkoztatottak nem egészen 1%-ának biztosítottak munkale-
hető séget, melynek hátterében a gépi beruházások magas foka áll.
Az elmúlt évben Magyarországon m űködő ipari vámszabad területek 71%-án gép-
ipari termelés folyt, 40 vámszabad terület híradástechnikai, elektronikai, számítás-
technikai részegységek, alkatrészek, késztermékek gyártását végezte, 22 autóipari
alkatrészek, 18 gépek termelésére szakosodott; 14 terület, az összes övezet 12%-a
pedig textil- és ruházati termékek el ő állítására szakosodott. A többi vámszabad
területen műanyag-, cipő-, fa- és b ő ripari, továbbá vegy-, élelmiszer-, üveg-, gyógy-
szer- és papíripari termékek gyártása történt (Antalóczy 1999a, 55)
1998-ban a vámszabad területek termelték meg a teljes magyar gépipari export
54%-át. A gépipar vámszabad területi termelésben betöltött jelent őségét jelzik a
vámszabad területek külkereskedelmi áruforgalmának adatai is (1. táblázat).
1. TÁBLÁZAT
Az ipari vámszabad területek külkereskedelmi forgalmának áruszerkezete,
millió Ft (1998)
(Commodity Patterns of Foreign Trade in Industrial Customs-free Zones)
Arufőcsoport Export Ebből: Európai Import Ebből: Európai
Unió Unió
Elelmiszerek, ital, dohány 383 383 1407 7
Nyersanyagok 1801 1763 382 314
Energiahordozók 1 0 1510 1507
Feldolgozott termékek 131 025 116 598 254 139 168 957
Gépek és szállítóeszközök 1 644 701 1 426 768 1 132 684 832 615
Összesen / 777 911 / 545 511 1 390 122 1 003 400
Forrás: Külkereskedelmi Statisztikai Évkönyv 1998.
Ipari vámszabad területek Magyarország nyugati határvidékén
A nyugati határ menti zónában 16 vámszabad terület m űködik, melyek 75%-a (!)
gépipari tevékenységet folytat (2. táblázat). 1990-ben a General Motors szentgott-
hárdi vámszabad területi beruházása volt a nyitánya — s talán a példaképe is — szá-
mos nagy gépipari, elektronikai, autóipari beruházásnak, amely szintén vámszabad
területre települt. Az ország nyugati határszélén azáltal, hogy megteremt ődtek Ma-
gyarországon az ipari vámszabad területek létesítésének törvényi feltételei, új, di-
namikus ágazatok honosodtak meg a térségben (közúti járm ű- és alkatrészgyártás,
számítógépgyártás, híradástechnika) A beruházó külföldi érdekeltség ű vállalkozá-
sok ezáltal az innováció-orientált regionális politika aktív szerepl őivé váltak a piac-
gazdasági átmenet id ő szakában a nyugati határ menti területeken, de ennek meg-
Volter Edina : Vámszabad területek és térszervező szerepük Magyarországon
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 99-108. p.
TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3 Vámszabad területek és ... 105
valósulásához szükség volt arra, hogy az állam a vizsgált térségek gazdasága szá-
mára elérhetővé tegye az újdonsághordozás eszközeit, módszereit, intézményeit.
2. TÁBLÁZAT
Ipari vámszabad területek Magyarország nyugati határvidékén
(Industrial Customs-free Zones in the Western Borderland of Hungary)
ÜZEMELTETŐ TELEPHELY TEVÉKENYSÉG
1) OPEL MAGYARORSZÁG Szentgotthárd Járműgyártás
JÁRMŰGYÁRTÓ KFT.
2) VOGEL&NOOT NIEMEYER KFT. Szentgotthárd Mezőgazdasági gépgyártás
3) STAHLCORD GYÁRTÓ KFT. Szentgotthárd Közúti járműalkatrészek
gyártása
4) DELPHI PACKARD ELECTRIC Szombathely Közúti járműalkatrészek,
KÁBELKÖTEGELŐ KFT. járművillamossági készülé-
kek gyártása
5) PHILIPS MONITORIPAR Szombathely Monitorgyártás és
MAGYARORSZÁG KFT. -összeszerelés
LUK SAVARIA KFT. Szombathely Közúti járműalkatrészek
gyártása
DUNAFIL FONO KFT. Szombathely Fonalgyártás
KROMBERG ÉS SCHUBERT KFT. Kőszeg Villamosipari gépek és
készülékek gyártása
WORLD PROTEIN IPARI ÉS KER. Körmend Tejtermékek gyártása
KFT.
SEMPERMED TERMELÉSI ÉS Sopron Gumi- és műanyaggyártás
KERESKEDELMI KFT.
SWEDWOOD SOPRON BÚTOR Sopron Bútorgyártás
KFT.
VOGEL&NOOT HŐ TECHNIKA Moson- Lapradiátorok gyártása
KFT. magyaróvár
VOGEL&NOOT MEZŐGÉPGYÁR Moson- Fűrész-, lemezipar, fémtö-
KFT. magyaróvár megcikk-gyártás
VOGEL&NOOT TECHNOLÓGIAI Moson- Hőtechnika, fémszerkezet,
KFT. magyaróvár kazán, mezőgazdasági
gépgyártás
15) SAMA Mosonszolnok Közúti járműalkatrészek
JÁRMŰALKATRÉSZGYÁRTÓ BT. gyártása
16) SAPU IPARI ÉS KERESKEDELMI Mosonszolnok Gépjárműalkatrészek és
BT. tartozékok, kerti kisgépek
gyártása
Forrás: VPOP; Antalóczy 1999b, 80 85.
-
A 2. táblázatban felsorolt exportorientált külföldi érdekeltség ű vállalkozások
nagy valószínűséggel nem Magyarországra települtek volna, ha nem lett volna
megteremtve hazánkban a termel őeszközök, felszerelési és berendezési tárgyak
vámfizetés nélküli behozatalának a lehet ősége.
A vámpreferenciák nyújtása mellett hangsúlyoznunk kell egy másik közvetett te-
rületfejlesztési eszköz szerepét a külföldi m űködőtőke-befektetések térségi alloká-
ciójában: az adókedvezmények biztosítását.
Volter Edina : Vámszabad területek és térszervező szerepük Magyarországon
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 99-108. p.
106 Volter Edina TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3
A külföldi érdekeltségű gazdasági társaságok, pl. társaságiadó-kedvezményre
1993. december 31-éig szerezhettek jogot Magyarországon oly módon, hogy eddig
az időpontig rendelkeztek az adókedvezmény igénybevételéhez el őírt vagyoni fel-
tétellel (alapítói vagyon nagysága, külföldi részvétel aránya), és megvalósult a ter-
mékértékesítés, a különösen fontos tevékenység végzése. Kivételt jelentett az a
rendelkezés, amely a jogszerzést a vagyoni feltételek mellett a különösen fontos
tevékenység végzése érdekében megkezdett beruházáshoz kötötte. Ez utóbbi eset-
ben is a külföldi részvétel ű gazdasági társaságok adókedvezményének jogszerzésé-
hez több feltételnek kellett teljesülnie. Az adókedvezmény mértéke az els ő öt évben
termékértékesítés esetén a számított adó 60%-a, különösen fontos tevékenység
végzése esetén a számított adó 100%-a, a hatodik évt ől a tizedik év végéig pedig
különösen fontos tevékenység esetében a számított adó 60%-a. Az adókedvezményt
legfeljebb 2003-ig lehet igénybe venni, az említett id őtartamon belüli eltér ő mér-
tékkel.
Az ipari vámszabad területek (vámszabad területi társaságok) önállóan és kon-
centrált formában gyakorolhatnak hatást egy adott térség fejl ődésére, ezáltal a gaz-
dasági, társadalmi térszerkezet alakítására. A nyugati határ menti zónában mindkét
formára egyaránt találunk példát. Itt szükséges hangsúlyoznunk az ipari vámszabad
területek szoros térbeni kapcsolódását a területfejlesztés sajátos intézményeihez, az
ipari parkokhoz. A Szentgotthárdi Ipari Parkban, pl. vámszabad területi formában
folytat termelést az Opel Magyarország Járm ű gyártó Kft., a Vogel&Noot Niemeyer
Kft. és a Stahlcord Kft., a szombathelyi Claudius Ipari és Innovációs Parkban a
Delphi Packard Electric Kábelkötegel ő Kft., a Philips Monitoripar Magyarország
Kft. és a LUK Savaria Kft., továbbá a Sopron Aranyhegyi Ipari Park területén a
Swedwood Sopron Bútor Kft. Ezen gazdasági szervezetek egyaránt élni tudtak az
ipari vámszabad területen és az ipari parkban való m űködés előnyeivel.
Szi nt éz is
Magyarországon a vámszabad területek m űködésének törvényi szabályozása már
a rendszerváltás kezdetét megel őző en megtörtént, mely által lehet őség nyílt arra,
hogy ezen övezetek a területfejlesztés és a gazdaságpolitika hatékony eszközeivé
váljanak a piacgazdaság átmeneti id ő szakában. Mint gazdaságpolitikai eszközök
elősegítették a külföldi befektet ő k magyarországi beruházásait, az ipar strukturális
átalakulását, új ágazatok, technológiák, szakismeretek meghonosítását. Mint terület-
fejlesztési eszközök már az 1990-es évek elején funkcionáltak, tehát id őben koráb-
ban, mint pl. az ipari parkok, vállalkozási övezetek. Természetesen ez azzal is ma-
gyarázható, hogy az állam az ipari parkok kialakításában és m űködtetésében közvet-
len anyagi támogatást is vállal. Az ipari vámszabad területek térszervez ő szerepe
pozitívan értékelendő : nem jellemző rájuk a főváros-központúság, és bár az ország
térszerkezetében az elmúlt évtizedben kialakult kelet—nyugat kett ősség itt is kimutat-
ható, ez az ellentét oldódni látszik az autópálya-hálózat fejlesztésével párhuzamosan.
Volter Edina : Vámszabad területek és térszervező szerepük Magyarországon
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 99-108. p.
TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3 Vámszabad területek és ... 107
Jegyzetek
A vámszabad területek tevékenységük alapján lehetnek kereskedelmi (raktározási) és ipari (termel ő)
vámszabad területek. Kereskedelmi vámszabad területeken az áruk állagának meg őrzése, csomagolása,
minőségjavítása, ill. az elszállításhoz szükséges m űveletek végezhet ők. Létrehozásuk célja a nemzet-
közi árumozgás meggyorsítása, ezért a legnagyobb kereskedelmi vámszabad területeket olyan helye-
ken hozzák létre, ahol nagy volumen ű árutranzit bonyolódik (kiköt ők, repül őterek, vasúti csomópon-
tok). Ipari vámszabad területeken az áruk feldolgozása, kikészítése, összeszerelése, kiszerelése törté-
nik általában export céllal. Ezen területek létrehozásánál ugyancsak fontos a jó közlekedés, de a tele-
pítésnél számos más szempontot is figyelembe vesznek mind a befogadó államok, mind a betelepül ő
vállalkozások.
2
Az 1995. évi vámtörvény kimondja, hogy a Magyar Köztársaság vámterületén székhellyel rendelkez ő,
gazdasági tevékenységet folytató szervezet legalább 2000 m 2 nagyságú, tulajdonában vagy használatá-
ban lév ő területet nyilváníttathat vámszabad területté. A vámszabad terület a vámterület elkülönített
része, amely a vám-, a deviza- és a külkereskedelmi rendelkezések alkalmazása szempontjából kül-
földnek minősül, azaz a vámszabad területr ő l a vámterület más részére behozott vámáru olyannak mi-
nősül, mintha azt közvetlenül külföldr ől hozták volna be, és a vámterület más részér ő l a vámszabad
területre bevitt árut olyannak kell tekinteni, mintha azt külföldre vitték volna.
3
1988. évi XXIV. törvény 37. § (1): „Külföldi által vagy külföldi részvétellel társaság vámszabad terü-
leten is alapítható, ilyen társaságban külföldi részesedést szerezhet."
4
Antalóczy Katalin, a Pénzügykutató Rt. munkatársa, e téma szakért ője tanulmányában azonban rámutat
arra, hogy a statisztikai adatok mögött mélyreható folyamatok húzódnak meg: „...tehát a magyar kül-
kereskedelem vámbelföldi és vámszabad területi sorai között egy bels ő átrendeződés történik, melyet a
statisztikai megfigyelés nem követ nyomon..., továbbá ...a külkereskedelmi statisztika csak az ország
határát átlép ő árumozgásokat veszi számba, nem regisztrálja azonban a vámszabad területek és a vám-
belföldiek közötti forgalmat, s különösen nem követhet ő nyomon a vámbelföldi vállalkozások által
importált anyagok, alkatrészek esetleges beépülése a vámszabad területi vállalkozások exportjába."
(1999a, 59)
Győ r-Moson-Sopron és Vas megye határ menti kistérségei.
Irodalom
Antalóczy K. (1999a) Vámszabad területek Magyarországon. — Európai Tükör. 5.47-63. o.
Antalóczy K. (1999b) Vámszabad területek és Magyarország Európai Unióhoz történ ő csatlakozása.
űhelytanulmányok. 64. 41-88. o. —EurópaiTükörM
Bartke I. (szerk.) (1995) Területfejlesztés. Egyetemi jegyzet. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó.
Béda F. (szerk.) (1993) Vámszabad terület. Oktatási Segédanyag. Budapest, CO-NEX-TRAINING Bt.,
Szakmai Fórum.
Buzási T. (1999) A vámszabad területek jöv ője. — VÁM—ZOLL. 4. 15. o.
Külkereskedelmi Statisztikai Évkönyv 1998. (1999) Budapest, KSH.
Regős ZS. (1999) Befektet őcsalogató zónák. — Népszava. nov. 6. 1. o., 5. o.
Ruttkay É. (1994) Gazdasági zónák. — Comitatus. július. 27. o.
CUSTOMS-FREE ZONES AND THEIR SPACE-ORGANISING
ROLE IN HUNGARY
EDINA VOLTER
In Hungary the commercial and industrial customs-free zones have already been operating
successfully for more than two decades, as means of regional development and economic
policy. The commercial customs-free zones have been functioning as means of economic
policy especially in the 1980s, and have gained large-scale convertible currency for the
Volter Edina : Vámszabad területek és térszervező szerepük Magyarországon
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 99-108. p.
108 Volter Edina TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3
national economy. The industrial customs-free zones, as means of economic policy have
been promoted by foreign capital investments, the structural transformation of the industry
and the naturalization of new branches in Hungary. In the period of ecomomlc transition the
industrial customs-free zone, as a means of regional development, has operated most
efficiently in the Western and Central Transdanubian Regions.