Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 89-97. p.
Tér és Társadalom XIV. évf. 2000 s 2-3: 89-97
JUGOSZLÁV ÉS ROMÁN VÁLLALKOZÁSOK
MAGYARORSZÁGON A KILENCVENES ÉVEKBEN
(Yugoslavian and Romanian Enterprises in Hungary
in the 1990s)
KOVÁCS CSABA
Az 1989-es rendszerváltást követ ő en a politikai változások gyökeresen átalakí-
tották a társadalmi és a gazdasági életet is Magyarországon. A gazdaságban a ko-
rábbi állami szerepl őket fokozatosan leváltották a magángazdaság résztvev ői. En-
nek a folyamatnak lényeges eleme a külföldi résztvev ők szerepvállalása, akik az
elmúlt évtizedben 20 milliárd dollár értékű tőkét hoztak az országba.
A tőkeerős, jelentő s külföldi vállalkozások túlnyomó többsége az Egyesült Álla-
mokból és a fejlett tőkés országokból érkezett. Ezekr ől rengeteg tanulmány, cikk
jelenik meg, amelyek részletesen ismertetik m űködésüket, szerepüket, jelent őségü-
ket. Annál kevesebb szó esik azonban a szomszédos országok szerepér ől a magyar
gazdasági életben. Ezek az országok — Ausztria kivételével — hasonló vagy még
súlyosabb változásokon mentek keresztül, mint hazánk. T őkeerejük meg sem köze-
líti a fejlett országokét, de a vállalkozások számát tekintve a szomszédos országok
érdekeltsége hasonló az öt legnagyobb külföldi befektet ő eredményeihez.
A szomszédos országok gazdasági szervezeteire vonatkozó adatok sz űkösen áll-
nak a kutató rendelkezésére, és tovább nehezíti a kutatást, hogy a különböz ő he-
lyekrő l származó adatok sem egyeznek. A két legfontosabb érdekelt szervezet — a
KSH és az APEH — adatai is eltérnek, mert más szempontok alapján tartják nyilván
ezeket a cégeket. A nyugati országok cégei esetében — amelyek tényleges pénzes
befektető k — ez az eltérés csekélyebb, de a szegény szomszédok esetében — ahonnan
nem annyira tő ke érkezik, hanem csak a (sokszor fiktív) vállalkozások számát gya-
rapítják — már jóval nagyobb. Ezért fontos megjegyezni, hogy a szomszédos orszá-
gok vállalkozásaira vonatkozó adatokat a CompLex CD Céghírek (KJK-Kerszöv
Jogi és Üzleti Kiadó KFT.) alapján vizsgáltuk, az 1999. június 30-án létez ő állapot
szerint, és a KSH adatait csak kiegészítésként vettük figyelembe.
A csaknem 26 000 külföldi érdekeltség ű gazdasági szervezet (KSH 1998) tulajdo-
nosainak nagy többsége két jól elkülöníthet ő csoportra osztható. Az egyik csoportba
tartoznak a fejlett országok, akik a tényleges t őkebefektetést hozzák az országba. A
vállalkozások számát tekintve a legnagyobb befektet ő Németország, majd Olaszor-
szág és az Amerikai Egyesült Államok, utánuk pedig Nagy-Britannia és Franciaor-
szág következik. Ez az öt ország mintegy 12 000 vállalkozásban érdekelt, amib ől
csaknem 9300 működik. A nem szomszédos, de nem is fejlett gazdaságú országok
közül jelentő s még Oroszország szerepe, amely közel 1000 cégben rendelkezik
tulajdonjoggal.
Kovács Csaba :
Jugoszláv és román vállalkozások Magyarországon a kilencvenes években
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 89-97. p.
90 Kovács Csaba TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3
A másik nagy csoportot a hét szomszédos ország alkotja. Érdekeltségeik számát
az I. ábrán részletesen is megtekinthetjük. Ezek közül Ausztria egyben a fejlett
országok közé is tartozik, és a szervezetek számában a második helyet foglalja el
Németország mögött. Jugoszlávia az alapított szervezetek számát tekintve nem
sokkal marad el Ausztriától, de sokkal több az id őközben megszűnt jugoszláv vál-
lalkozás, mint az osztrák.
1. ÁBRA
1989-1999 között Magyarországon bejegyzett vállalkozások,
amelyekben a szomszédos országoknak érdekeltsége van
(Registered Enterprises with Foreign Direct Investment Shares
of the Neighbour Countries)
4500
4000
3500 -
j 3000
2500
'9 2000
3
1500
1000
500
0 n
Jugoszlávia Románia Ukrajna Szlovákia Ausztria Szlovénia Horvátország
LU 1999-ben működő vállalkozás 1999-re megszűnt vállalkozás
Forrás: Complex CD Céghírek 1999.
A következő helyeken Románia, Ukrajna és Horvátország sorakozik, Szlovákia
leszakadva követi őket, Szlovénia — Ausztria után a második legfejlettebb szomszé-
dunk — jelenléte pedig nagyon csekély.
A mennyiségi különbségek mellett a min őségi különbségeket és a tényleges beru-
házásokat a 2. és 3. ábrák szemléltetik. A cégformát tekintve a jogi személyiség ű
gazdasági társaságok közül a korlátolt felel ősségű társaságok, a jogi személyiség
nélküli gazdasági társaságok közül pedig a betéti társaságok együttesen alkotják a
szomszédos érdekeltségek 85-95%-át. A kft.-k és bt.-k együttes aránya hasonló az
összes hazai gazdasági szervezeten belül is, de ott egyensúlyban vannak egymással.
A szomszédos érdekeltségek azonban eltérnek ett ől, két markáns csoportot alkotva.
Az egyik csoportot a szegény szomszédaink alkotják (Jugoszlávia, Románia, Uk-
rajna, Horvátország). Ennek a csoportnak közös jellemz ője, hogy a betéti társasá-
gok alkotják a cégek kétharmadát, a korlátolt felel ősségű társaságok aránya pedig
mindössze 20% körüli. A másik csoport is eltér a hazai átlagos megoszlástól, de
Kovács Csaba :
Jugoszláv és román vállalkozások Magyarországon a kilencvenes években
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 89-97. p.
TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3 Jugoszláv és román ... 91
éppen az ellenkez ő irányba. Ausztria, Szlovénia és Szlovákia esetében a kft.-k al-
kotják a társas vállalkozások 60-70%-át, míg a bt.-k a 20-30%-át.
2. ÁBRA
A szomszédos országok érdekeltségeinek megoszlása gazdálkodási forma szerint
(Distribution of the Foreign Direct Investments of the Neighbour Countries
in Legal Form)
100%
90%
80%
70%
60%
aj egyéb
50%
E rt.
40%
▪ kft.
30%
bt.
20%
10%
0%
Jugoszlávia Románia Ukrajna Szlovákia Ausztria Szlovénia Horvátország
Forrás: Complex CD Céghírek 1999.
3. ÁBRA
A szomszédos országok érdekeltségeinek megoszlása cégvagyon szerint
Magyarországon 1999-ben
(Distribution of the Foreign Direct Investments of the Neighbour Countries
in Subscribed Capital)
100% MIMIN
10E s
E• •
EMIN sE s sEs
s EE
ss
IEEE IE. EE
90% • IEE s E• s EE
MIE• sE s
IE.
NEN
MIMIN
EEE
El«
EEE
11 s 10 millió Ft
80%
sss
EME EME
El«
sEs felett
IE. MEM
70% IE s EEM
EE s
MEM
EEE
s RE. MEM
ME s
EME
01-10 millió Ft
60% sss EEE
s ss
I
EMIN
50% EMIN
s MIN
0100 ezer—I millió Ft
40%
30%
0100 ezer Ft alatt
20%
10%
0%
Jugoszlávia Románia Ukrajna Szlovákia Ausztria Szlovénia Horvátország
Forrás: Complex CD Céghírek 1999.
Kovács Csaba :
Jugoszláv és román vállalkozások Magyarországon a kilencvenes években
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 89-97. p.
92 Kovács Csaba TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3
Az alapító cégvagyon szerinti megoszlás (3. ábra) hasonló képet mutat a cégfor-
mákéhoz, ami nem meglep ő , hiszen a betéti társaságok vonzereje éppen az alacsony
tő keigény. Ezzel szemben a legnagyobb befektetést igényl ő részvénytársaságok
csak Ausztria és Szlovákia esetében képviselnek kimutatható mennyiséget. 10 mil-
lió forint feletti beruházásokat komolyabb mértékben csak Ausztria hajtott végre.
A vállalkozások területi megoszlása változó képet mutat a különböz ő országok
esetében. Amint a 4. ábrán látható, Budapest részesedése itt is ugyanolyan kiemel-
kedő , mint a vállalkozások esetében általában. A csaknem 9300 vállalkozás 45%-a
Budapesten talál otthonra, a második és harmadik helyezett Csongrád (11%) és
Bács-Kiskun megye (6%) a jugoszláv vállalkozásoknak köszönheti helyezését. A
szomszédok beruházásai els ő sorban a szomszédos megyékben a legnagyobb mérté-
kű ek, természetesen Budapest kiemelked ő szerepe mellett. A kevés érdekeltséggel
rendelkez ő Szlovénia cégeinek fele Budapesten, negyede pedig Zala megyében
található. A szlovák érdekeltségek esetében érzékelhet ő legjobban a megszokott
fő város—nyugat—kelet megoszlás, köszönhet ő en a hosszú közös határnak, ami szinte
azonos Magyarország kelet—nyugati kiterjedésével. Kevés cégeinek 43%-a buda-
pesti székhelyű , majd a nyugati fejlettebb megyék következnek (Komárom-
Esztergom, Győ r-Moson-Sopron), a keleti megyék (Borsod-Abaúj-Zemplén, Nóg-
rád) pedig csak a nem határos megyéket el őzik meg. Ausztria — az egyetlen jelen-
tős, tényleges befektet ő — esetében szintén a fő város a legvonzóbb (55%), ezután
következik Győ r-Moson-Sopron, Vas, és Zala megye, majd tovább haladva az or-
szág belseje felé Veszprém megye és a főváros holdudvaraként Pest megye.
A fenti három országtól némileg eltér ő képet mutat a két nagy délszláv állam —
Horvátország és Jugoszlávia —, valamint Ukrajna helyzete. Közös jellemz őjük, hogy
a fő város itt is fontos szerepet játszik, de nem áll az els ő helyen a cégek számát
tekintve. Horvátország esetében Baranya megyét Somogy megye követi és csak a
harmadik a főváros, míg Ukrajna esetében az egyetlen szomszédos megyében, Sza-
bolcs-Szatmár-Beregben van az ukrán érdekeltségek 45, Budapesten pedig 36%-a.
Jugoszlávia helyzete hasonló ehhez a két országhoz, de a polgárháborús helyzet
további sajátos vonásokat kölcsönöz ezeknek a cégeknek (1., 4. és 5. ábra). A zava-
ros helyzetnek köszönhető en sok céget alapítottak, de sok meg is sz űnt már ezek
közül. Csongrád megye kiemelked ő helyet foglal el a cégek számát tekintve, ugyan-
akkor az e megyében érdekelt jugoszláv cégek 86%-a betéti társaság, amelyek
87%-a 10 000 Ft vagy az alatti t őkével lett bejelentve. A második helyezett Buda-
pest mögött a szintén szomszédos Bács-Kiskun megye következik.
Mivel Csongrád és Bács-Kiskun megye a jugoszláv vállalkozások több mint felé-
nek ad otthont, érdemes megvizsgálni, hogy térbeli eloszlásuk, telephely választá-
suk milyen általánosságokat mutat (6. ábra). A településeken található vállalkozá-
sok számát vizsgálva Szeged kiemelked ő első helyezése (767 jugoszláv vállalkozás)
és Kecskemét második helye (133) azt mutatja, hogy a települések népességszám
nagysága, illetve a település-hierarchiában elfoglalt hely meghatározó vonzer ő.
Kovács Csaba :
Jugoszláv és román vállalkozások Magyarországon a kilencvenes években
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 89-97. p.
TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3 Jugoszláv és román ... 93
C3)
. CC; •03
N
> .as (1:1 ITS co
.CII
E m '2 es 'E 'ő
...
en -m c •ezs 'c , CD
> 7.1
o
cn E « cf o 0 C—jrs)
= CC D (n < CO 1
L_I ur 1 h:\ T-1111ffi
—,
Forrás: KSH.
Kovács Csaba :
Jugoszláv és román vállalkozások Magyarországon a kilencvenes években
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 89-97. p.
94 Kovács Csaba TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3
Kovács Csaba :
Jugoszláv és román vállalkozások Magyarországon a kilencvenes években
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 89-97. p.
TÉT XIV. évf. 2000 • 2-3 Jugoszláv és román ... 95
Kovács Csaba :
Jugoszláv és román vállalkozások Magyarországon a kilencvenes években
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 89-97. p.
96 Kovács Csaba TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3
További vizsgálati szempontként az 1000 főre jutó jugoszláv vállalkozások szá-
mát használva azt tapasztaljuk, hogy a legmagasabb értékek a térségben található
három jugoszláv—magyar határátkel ő közelében találhatók. Végezetül a két megye
fő közlekedési útvonalait megnézve láthatjuk, hogy azok szintén jelent ős vonzerővel
bírnak.
A román vállalkozások területi elterjedése eltér a többi szomszédos ország érde-
keltségeitől (4. és 5. ábra). Románia esetében is a főváros és környéke a legvon-
zóbb, hiszen a cégek 72%-a itt talál otthonra, de a keleti, gazdasági szempontból
elmaradottabb megyék szinte semmilyen vonzó hatást nem gyakorolnak a román
vállalkozókra. A nyugati, fejlettebb megyék ugyanolyan vonzer ővel bírnak, mint a
közvetlenül határos megyék.
Összegzésként megállapítható, hogy a jugoszláv vállalkozások esetében a polgár-
háborús helyzet jelent ős mértékben befolyásolja a vállalkozások alapítását, t őke-
erejét, gazdálkodási formáját, térbeli eloszlását. Sokat csak fiktív vállalkozásként
alapítottak, minimális befektetéssel, hogy a munkavállalási engedély megszerzésé-
nek hosszadalmas és bizonytalan folyamatát kikerüljék. A sok megsz űnt vállalkozás
is arra utal, hogy sokan csak a háborús viszonyok el ő l menekülve alapítottak céget
Magyarországon, és amikor megsz űnt a veszély, felszámolták azt. A térbeli elosz-
lásnál a település-hierarchiában elfoglalt hely, a határátkel őhöz való közelség, és a
közlekedési elérhet őség illetve ezek kombinációja játssza a fő szerepet. Mindezek
ismeretében nem meglep ő Szeged kiugró értéke, mivel ez az a település, ahol e
három feltétel teljes mértékben, egyszerre teljesül. Románia esetében szintén meg-
figyelhető a nagyszámú, minimális t őkével alapított vállalkozás jelensége, de itt
nem a polgárháborús helyzet a f ő tényező, hanem a gazdasági kényszer. Mivel a
gazdaságilag gyenge keleti országrészben nincs annyi lehet őség, és politikai okok
sem játszanak közre, hogy a határ közelsége fontos legyen, a román érdekeltség ű
vállalkozások a magyar település-hierarchia és gazdaság csúcsát, Budapestet, veszik
célba. Pest megye jelent ős részesedése csak a főváros hatásának tulajdonítható,
hiszen az agglomerációba települ a fővárosból kiszorult, de annak közelségét min-
denképpen igénylő vállalkozások zöme.
Irodalom
Árva L.—Diczházi B. (1998) Globalizáció és külföldi t őkeberuházások Magyarországon. Budapest,
Kairosz Kiadó/Növekedéskutató.
Benedek T. (1998) Külföldi érdekeltség ű vállalkozások működésének jellemzői Magyarországon.
3.213-217. o. —PénzügyiSzeml.
Erdősi F. (1988) A határ menti térségek kutatásáról. A sajátos helyzet ű térségek terület- és településfej-
lesztési problémái. — Erdősi F.—Tóth J. (szerk.), Pécs, MTA RKK—TS-2/2 Program Iroda. 18-30. o.
Magyar Statisztikai Évkönyv 1997. (1998) Budapest, Központi Statisztikai Hivatal.
Pál Á.—Szónokyné Ancsin G. (1994) Határon innen — határon túl. Alföldi társadalom. V. kötet. — Lengyel I.
(szerk.), Békéscsaba, 191-210. o.
Pál Á. (1996) Dél-alföldi határ menti települések társadalom-gazdaságföldrajzi jelen űsége. Határon
innen — határon túl. — Pál Á.—Szónokyné Ancsin G. (szerk.), Szeged, JATE Gazdasági Földrajzi Tanszék
—JGYTF Földrajz Tanszék. 181-190. o.
Pitti Z. (1998) Bejött, de mit hozott a t őke? — Társadalmi Szemle. 3.14-32. o.
Kovács Csaba :
Jugoszláv és román vállalkozások Magyarországon a kilencvenes években
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 89-97. p.
TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3 Jugoszláv és román ... 97
YUGOSLAVIAN AND ROMANIAN ENTERPRISES IN
HUNGARY IN THE 1990S
CSABA KOVÁCS
Particularly great attention has accompanied the inflow of foreign direct investments to
Hungary. These enterprises have played an outstanding role in modernising the economy and
improving export capabilities and employment. At the end of 1990's 26 000 firms with for-
eign direct investment have been active in Hungary with a total subscribed foreign capital of
20 billion USD. This work is concerned with spatial distribution of the enterprises with
"foreign direct investment" from Romania and Yugoslavia and the economic and social
factors that have influenced its appearance and development.