Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 73-87. p.

Tér és Társadalom XIV. évf. 2000 s 2-3: 73-87

A KÜLFÖLDI T ŐKE SZEREPE A BUDAPESTI
AGGLOMERÁCIÓS ÖVEZET FELDOLGOZÓ-IPARI
TÉRSZERKEZETÉNEK KIALAKÍTÁSÁBAN
(The Role of Foreign Capital in Developing the Spatial Structure
of the Processing Industry in the Budapest Agglomeration Belt)

SÁGI ZSOLT

Bevezetés

A kilencvenes évtizedben a hazai gazdaság alapvet ő területi jellemzője a differen-
ciálódás. A budapesti agglomeráció gazdaságának fejl ődése, átalakulása napjaink
Magyarországának egyik legszembet űnőbb, legdinamikusabb folyamata. A gazda-
sági aktivitás, az extenzív és intenzív fejl ődést jellemző mutatók gyökeres változást
jelentenek, amelyhez fogható gazdasági metamorfózist csak a hagyományos iparvi-
dékek leépülése vagy az Észak-Dunántúl dinamizálódása jelent. Az agglomerációs
övezet a gazdasági rendszerváltozás egyértelm ű nyertesének tekinthet ő. Az övezet
gazdasági térszerkezete azonban nem homogén, s őt akkora különbségek adódhat-
nak, amelyek már megkérd őjelezhetik a terület — els ősorban fejlesztési szemponto-
kat szem előtt tartó — elkülönítését, önállóságát. A rendszerváltás óta eltelt évek a
társadalmi—gazdasági tér több dimenziójában új térstruktúrát alakítottak ki. Igaz ez
nemcsak az agglomeráció központját jelent ő főváros, hanem vizsgálatunk földrajzi
terét képez ő agglomerációs övezet vonatkozásában is. Tanulmányunk csak az agg-
lomerációs övezet gazdaságát veszi górcs ő alá, bár tisztában vagyunk azzal a
ténnyel, hogy a végeredmény nehezen értelmezhet ő az agglomeráció központjának
figyelmen kívül hagyásával.
A külföldi tőke beruházásainak jó része a tercier szektorban realizálódott. Sok szó
esik manapság a tercier szektorról. Valóban, a legszembet űnőbb változások ebben
az ágazatban zajlanak, els ősorban a kereskedelem, a szállítás, a gazdasági szolgál-
tatások terén. Ki ne vásárolt volna már egy Cora, Metro, Auchan avagy egy Tesco
hiper-, szuper- és más jelz ővel ellátott „market"-ben? Több kiváló munka is meg-
jelent e témában az utóbbi id őben. Tanulmányunk egy másik gazdasági szektort — a
posztindusztriális kor „vesztesét" — választotta vizsgálódásának középpontjába: a
feldolgozóipart.
A külföldi tőke térszerkezetét, az övezet feldolgozó-ipari térstruktúrájára gyako-
rolt hatását a Hoppenstedt Bonnier Magyarország közép- és nagyvállalatai (1999)
című cégkatalógusa, illetve közel ötven céginterjú alapján próbáltuk megrajzolni.
Konkrétan ez az 1998-as jegyzett alapt őke, az 1997-es éves bevétel és az 1998-ban
foglalkoztatott munkaer ő vizsgálatát ölelte fel. A Hoppenstedt kézikönyv számos
cégnél nem adta meg a jegyzett alapt őke tulajdonosi szerkezetét és a három alap-
adat valamelyikét, ezért pótlólagos információkat is kellett szerezni. Bár a felmérés
Sági Zsolt :
A külföldi tőke szerepe a budapesti agglomerációs övezet feldolgozó-ipari térszerkezetének kialakításában
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 73-87. p.
74 Sági Zsolt TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3
nem tekinthet ő így teljes körűnek és metodikailag is kifogásolható, de reprezentatív
jellege alapul szolgálhat a folyamatok irányvonalának meglátására.

A külföldi t őkebefektetések hatása a magyar ipar általános helyzetére

Az országos ipari termelés az 1989 és 1992 között lezajlott visszaesést követ ően
1993 óta növekszik, 1998-ban elérte a 14%-ot, melynek következményeként a ter-
melés volumene elérte a rendszerváltás el őtti, 1989-es szintet. A termelés szerke-
zete, az iparágak, ágazatok aránya gyökeres változáson esett át. A válságból való
kilábalásban és a szerkezet átalakulásában meghatározó szerepe volt a m űködőtőke
beáramlásának. Néhány év alatt új, exportorientált iparágak és szakmakultúrák
fejlődtek ki, kiemelkedő en gyorsan fejl ődött a személygépkocsi- és alkatrészgyár-
tás, az elektronika és az informatika. A privatizáció során f őként szakmai befekte-
tők valamint a zöldmez ős beruházások révén gyorsan n őtt a külföldi és vegyes
tulajdonú vállalatok aránya. 1998-ra a feldolgozó-ipari vállalkozások 57%-a külföl-
di tulajdonba került.
A kilencvenes évek elején a kisvállalkozások voltak a gazdasági növekedés hor-
dozói, 1997-re viszont a 300 fő feletti nagyvállalatok vették át ezt a szerepet. Ezek
lényegében a transznacionális vállalatokkal azonosíthatók. A feldolgozó-ipari beru-
házások 80%-a külföldi érdekeltség ű vállalkozásokban realizálódott.
Technológiai szintek szerint az átlagosnál er ősebb a magyar ipar polarizáltsága.
Az OECD átlagnál magasabb a fejlett (high-tech) ágazatok termelési és foglalkoz-
tatottsági aránya, ugyanakkor rendkívül magas a fordista ágazatok (low-tech) ará-
nya is. A multinacionális cégeknél folytatott ipari termelés zöme high-tech tevé-
kenység. Míg 1992-ben a high-tech termékek aránya mindössze 2,8% volt a ma-
gyar exportban, addig 1997-re ez az arány 13,8%-ra n őtt.
Az ipar területi elhelyezkedésében a többi nemzetgazdasági ághoz hasonlóan a
polarizálódás folyamatai játszódnak le. A kelet—nyugati dichotómia ugyan oldódni
látszik (az utóbbi néhány évben tapasztalható, hogy a befogadóképesség — els ősor-
ban a munkaer ő oldaláról — telítő dött a Dunántúlon, és a működ őtőke beruházás
kezd szétterülni kelet felé), de az arányok harmonizálódásáról még messze nem
beszélhetünk.
1997-ben a külföldi t őke a növekv ő méretű behatolás szakaszában volt Magyaror-
szágon. 1997-ig a külfóldi t ő kebefektetések 46%-a érkezett a Központi Régióba
(Budapest és Pest megye). A régió részaránya id őben valamelyest csökken ő ten-
denciát mutatott. A külföldi t ő keberuházások ágazati megoszlása is változott id ő-
ben. Az ipar részaránya az 1993-as 66%-ról 1997-re 48%-ra csökkent. Ebben az
évben a feldolgozóiparon belül a külföldi tulajdonban lév ő vállalatok az összes
nettó árbevétel 70%-át adták.
1997 végéig a zöldmez ő s ipari beruházások összege 3,05 milliárd dollárt tett ki,
amely 220 projektb ő l állt. 1997 végéig a hazánkba beruházott külföldi t őke 20%-a
zöldmező s ipari beruházás volt. A zöldmez ős ipari beruházások országonkénti sor-
rendjét az USA vezeti Németország és Japán el őtt. Az ipari projektek számát illet ően
Sági Zsolt :
A külföldi tőke szerepe a budapesti agglomerációs övezet feldolgozó-ipari térszerkezetének kialakításában
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 73-87. p.
TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3 A külföldi t őke szerepe a ... 75

Németország vezet az USA el őtt. Az amerikai befektetések általában nagyobb
összegűek, főként multinacionális cégekr ől van szó. A német és az osztrák beruhá-
zók között számos kis- és középvállalkozás található. A beruházások összegéb ől
70%-kal Észak-Dunántúl részesedett, megel őzve a 17%-os részarányú Központi
Régiót. Ugyanez a helyzet az ipari projektek számát illet ően. 1997-ig 103 illetve 50
projekt kezdte meg működését a fenti két területen. Észak-Dunántúl egyre növelte a
részarányát a többi régióhoz képest.
Becslések szerint az elmúlt években az ipari termelés növekedésének négyötöde a
zöldmezős külföldi befektetéseknek köszönhet ő. Ez azt jelenti, hogy az ipari ter-
melés területi szerkezetében mélyreható változások történtek. A dinamikus növeke-
dés kizárólag 4-5 északnyugati megyére és Pestre koncentrálódik. Budapesten szám
szerint nem jelentéktelen a beruházási projektek száma, de mind a befektetés össze-
gében, mind a termelési értékben, mind az alkalmazottak számában nincs jelent ős
részesedése. Az összes zöldmez ős külföldi ipari beruházás több mint 85%-a a Nyu-
gat- és Észak-Dunántúlra, valamint a Központi Régióba áramlott. Az országos je-
lentőségű aktivizálódó térségek közé sorolható Gödöll ő térsége is. Jelent ős zöldme-
zős beruházások történtek Veresegyház, Szada, Gödöll ő, Budaörs, Törökbálint és
Dunaharaszti településeken. A zöldmez ős ipari beruházások révén létrejött új kapa-
citások 1997. évi árbevétele 700 milliárd forintot tett ki.

A külföldi jegyzett t őke elhelyezkedése
A Hoppenstedt cégkatalógusa (1999) alapján az agglomerációs övezetben talál-
ható 350 alaptőke adattal is leírt feldolgozó-ipari cégb ől (közép- és nagyvállalat)
85-ben van jelen külföldi tőke. A tisztán külföldi tulajdonú közép- és nagyvállalat-
ok aránya — a megyei és országos analóg folyamatokhoz hasonlóan — n őtt az évek
során. Jelenleg az övezetben 45 ilyen közepes- és nagyvállalat m űködik, s az 50%-os
arányuk igen magas. Meg kell említenünk emellett, hogy sok vegyesvállalat tulaj-
donszerkezetében a hazai t őkének csak reprezentatív szerepe van.
A budapesti agglomerációs övezetben a külföldi érdekeltség ű feldolgozó-ipari
vállalkozások jegyzett t őkéje 1997-ben 35,65 milliárd forintra rúgott. A kizárólag
külföldi tulajdonú vállalatok jegyzett t őkéje 31,7 milliárd, a vegyes tulajdonú vál-
lalatoké 4 milliárd forint volt. A vegyesvállalatok t őkéjének 77%-a van külföldi
tulajdonban (3,1 milliárd Ft). 1997-ben az övezet feldolgozóiparában jegyzett
összes alaptőke 58%-a külföldi volt, s ez 34 milliárd forintot tett ki. Ez 1%-kal
haladta meg az országos arányt. Biztosra vehet ő, hogy a külföldi tőke mennyisége
még nagyobb az agglomerációs övezetben, de a Hoppenstedt nem közli például a
Tetra Pak, a Tchibo, az SKF, a Kludi, a Schöller—Budatej, a Sony, az Adtranz Du-
nakeszi MÁV Járműjavító és a Schlumberger Industries adatait.
A külföldi jegyzett t őke a települések jogállása szerint viszonylag nagy
dichotómiát mutatott: a városokban 41, a községekben 59%-a összpontosult. Az
ipar városi koncentrációjának gyengülését mutatja ez az érdekes arány. Hozzá kell
tennünk, hogy a városi jogállás — különösen az övezetben — már sok esetben nem
Sági Zsolt :
A külföldi tőke szerepe a budapesti agglomerációs övezet feldolgozó-ipari térszerkezetének kialakításában
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 73-87. p.
76 Sági Zsolt TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3

jelent funkcionális központi szerepet. Sokszor a városok és a községek népessége
között sincs számottev ő különbség, sőt néhány község lélekszáma nagyobb, mint
egyes városoké. Így a városi és községi arányok összevetése csak korlátozottan
alkalmazható a feldolgozó-ipari tevékenység hierarchiától függetlened ő terjedésé-
nek bemutatására. A külföldi befektet ők invesztícióit meghatározó prioritások kö-
zött a legfontosabb mindenesetre nem a település-hierarchiában elfoglalt hely. Mind-
ez az ipar hierarchikus eloszlását gyengítette. Ez a megállapítás azonban csak gaz-
dasági mikrotereken, dinamikus zónákon belüli viszonyokra igaz. A stagnáló terü-
leteken a nagyobb települések vonzóbb célpontok.
A területek közötti eloszlás is azt mutatja, hogy az övezet feldolgozó-ipari tér-
struktúrájának átrendez ődését elsősorban a külföldi t őkeberuházások térbeli elosz-
lása okozta. A keleti szektorban található a külföldi jegyzett t őke közel harmada
(30,4%). E mikrorégió gazdasági dinamizálódását egyértelm űen a feldolgozóipar-
ban történt külföldi beruházások eredményezték. A következ ő három térség nagyjá-
ból hasonló arányban részesült a külföldi t őkeberuházásokból: a nyugati a külföldi
jegyzett tő ke 23,3, a déli 20,7, az északi 16,8%-át tömöríti. A nyugati szektor gaz-
dasága látványos fejl ődésének egyik elemét a külföldi t őkének köszönhet ő ipari
dinamizálódás alkotja. A szocialista korszak észak—déli irányultságú ipari térszer-
kezetével szemben (ill. mellett) egy kelet—nyugati bontakozott ki a kilencvenes
években, els ősorban a külföldi tőkének köszönhető en. Ugyanakkor a hagyományos
észak—déli ipari tengely ipari reorganizációjában is tevékeny részt vállalt a külföldi
tőke. A délkeleti térség a külföldi t ő ke térszerkezetében fehér folt. Így ez utóbbi
terület szakítja csak meg az agglomerációs gy űrű egészére jellemz ő dinamikát.
1. TÁBLÁZAT
A feldolgozó-ipari jegyzett t őke megoszlása az agglomerációs övezetben
(The Distribution of Subscribed Capital in the Processing Industry
in the Budapest Agglomeration Belt)
Összes Vegyes és külföldi Tisztán külföldi
Terület
tulajdonú tulajdonú
cégek jegyzett alapt őkéje, millió forint
Északi szektor 10 045 5 742 5 692
Keleti szektor 14 808 11 275 7 265
Délkeleti szektor 2 893 122 5
Déli szektor 11 274 7 061 5 918
Nyugati szektor 12 982 8 641 7 325
Északnyugati szektor 6 065 3 654 1 722
Az övezet városai 29 060 15 355 10 640
Az övezet községei 29 007 21 050 17 287
Az övezet 58 067 36 495 27 927
Forrás: Hoppenstedt 1999.

Az övezetben a feldolgozóiparban jegyzett külföldi t őke részaránya magasabb,
mint a hazai tő ké részesedése, mintegy 58%-a az összt őkének. A községekben már
Sági Zsolt :
A külföldi tőke szerepe a budapesti agglomerációs övezet feldolgozó-ipari térszerkezetének kialakításában
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 73-87. p.
TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3 A külföldi t őke szerepe a ... 77

kétszeresen meghaladja a külföldi jegyzett t őke volumene a hazaiét. A városokban
még alatta marad a hazai t őke összegének, de nem szignifikánsan (47%). Biztos,
hogy a nem közölt alapt őke adatokkal a városokban is meghaladná a hazai jegyzett
tőkét. A külföldi jegyzett t őke részaránya a keleti szektorban a legmagasabb, 70%.
A külföldi jegyzett tőke mennyisége a déli, nyugati és az északi területeken is meg-
haladja a hazait (az összt őke 61, 62 és,57%-a). Az északnyugati és a délkeleti tér-
ségben a hazai t őke még fölényben van. Ez azonban nem a nagyméret ű hazai tőke-
volumennek, sokkal inkább a külföldi t őke hiányának tudható be.
A Hoppenstedt adatai alapján a külföldi t őke jelenléte a feldolgozóiparban 29
agglomerációs településen mutatható ki. 17 településen már fölénybe is került a
külföldi tőke: a legjobban Szadán, Gyálon, Budakeszin, Törökbálinton, Sz ődligeten
és Dunaharasztin. E települések mindegyike legalább tízszer annyi külföldi, mint
hazai tőkét összpontosított. Természetesen a beruházást megel őzően jelentéktelen
ipari potenciálú településekre történt komoly invesztíció is oka ennek a felt űnő
aránytalanságnak, de a multinacionális cégek beruházásai az övezeti szinten fontos
ipari centrumokban is átbillenthették a mérleg nyelvét: Vácott másfélszer, Gödöll őn
kétszer nagyobb a külföldi tőke nagysága. Néhány régi (Dunakeszi, Szentendre) és
újabb keletű (Budaörs, Százhalombatta, Solymár) ipari központban a hazai t őke
még őrzi fölényét. Ennek oka vagy a jelent ősebb külföldi ipari beruházás hiánya
(pl. Szigetszentmiklós, Érd, Százhalombatta; bár utóbbi esetében a MOL Rt.
kőolajfinomítójának adatát figyelembe véve a külföldi t őke fölénye jelentkezne),
vagy a hazai tőke viszonylag jelentős tömörülése (pl. Budaörs). Pótlólagos informá-
ciók beszerzése után valószín űsíthető, hogy Dunakeszin is nagyobb már a külföldi
tőke aránya.

A külföldi invesztíciók hatása a t őkemozgásokra
Az övezetben a külföldi jegyzett t őke matematikai koncentrációja 0,12, amely
meghaladja a jegyzett összt őke és a hazai töke (0,08) koncentrációját is. Az elméleti
koncentrációt pedig tízszeresen múlja felül. A matematikai koncentráció nem fedi
teljesen a földrajzi koncentráció fogalmát, f őleg jelen esetben, amikor a vizsgált
terület nem minden egységében van jelen a vizsgált érték. Így azonos matematikai
koncentráció földrajzi térszisztémák több konfigurációját engedi meg.
A 0,12-es koncentráció a földrajzi térben legalább négy gócpontot eredményez:
Budaörs térségét, Gödöll ő környékét, Vácot és Dunaharasztit. A külföldi t őke leg-
magasabb koncentrációja a délkeleti, az északi és a déli szektorban figyelhet ő meg.
Az északi szektorban Vác, a déliben Dunaharaszti egyeduralkodó a külföldi t őke
reprezentációjában (a délkeletiben hasonló Ócsa helyzete, de a kis abszolút mutató
csökkenti e tény övezeti térszerkezeti jelent őségét). Vác korábban is hegemón sze-
reppel bírt az ipari térszerkezetben, s ezt meger ősítette a külföldi tőke. Dunaharaszti
viszont új centrumként emelkedett ki az invesztíciók hatására.
A keletiben és az északnyugatiban már kiegyensúlyozottabb a szerkezet, a legho-
mogénebb pedig a nyugatiban. A keleti szektorban egy településpár, Gödöll ő és
Sági Zsolt :
A külföldi tőke szerepe a budapesti agglomerációs övezet feldolgozó-ipari térszerkezetének kialakításában
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 73-87. p.
78 Sági Zsolt TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3

Szada tömöríti a külföldi t őke túlnyomó többségét. A közepes matematikai kon-
centráció tényét gyengíti, hogy e két település szomszédos, így a földrajzi térbeli
tömörülés er ős. Az északnyugati szektorban Szentendre és Pilisvörösvár vezet ő
pozíciója mellett három kisebb jelent őségű központ emelkedik ki: Solymár,
Piliscsaba és Pomáz (koncentráció 0,48). Ez a földrajzi térben is átmenetet eredmé-
nyez a széls őséges tömbösödés és a teljesen homogén földrajzi térszerkezet között:
a fővárossal érintkező és a nyugati területek felé összeköttetést biztosító részen
települt meg a külföldi t őke.
A nyugati szektorban már négy hasonló jelent őségű centrum található: Budakeszi,
Törökbálint, Budaörs és Zsámbék. A statisztikai homogenitást gyengíti, hogy a
földrajzi térben e települések jó része Budapest határán tömörül, s csak Zsámbék
képviseli a nyugat felé terjeszked ő folyosót.
A hazai tőke koncentrációja több övezeti szektorban is markánsan eltér a külföldi
tőkéétől, így az össztőke matematikai koncentrációjának kialakulása a két érték
eredőjeként jön létre. A hazai t őke koncentrációja a nyugati és az északi szektorban
a legnagyobb, a többiben jóval homogénebb. A külföldi t őke koncentrációja külö-
nösen a déli, a délkeleti és az északnyugati szektorban haladja meg a hazai t őke
tömörülését. A nagy külföldi t őkevolumen révén azonban az össztőke koncentráció-
ját csak a déli térségben képes érdemben befolyásolni.
A nyugati területen viszont a külföldi t őke koncentrációja marad jóval alatta a ha-
zai tőkéének, s ez dönt ően befolyásolja az össztőke végül homogén elméleti tér-
szerkezetét. Az északi és kiváltképp a keleti szektorban hasonlóak a koncentrációs
adatok, így egyik tőkefajta anomáliája sem volt dönt ő tényező az összt őke koncent-
rációjának kialakulásakor.
Nem mindegy azonban a földrajzi térszerkezet szempontjából, hogy a két t őke-
fajta települése hogyan fedi egymást. Korrelációjuk az övezetben 0,48; ez közepes
érték. A hazai és külföldi t őke földrajzi elhelyezkedésének korrelációja az északi
szektorban volt a legnagyobb, szinte teljesen lefedte a két struktúra egymást. Felté-
telezve, hogy a hazai tőke térszerkezete a külföldi t őke megjelenésekor hasonló
volt, mint jelenleg, a külföldi t őke feltűnése az ipar térszerkezetében semmilyen
módosulást nem eredményezett, maradt a magas koncentrációs szint (Vác hegemó-
niája). Magas a korreláció az északnyugati térség esetében is, a viszonylag szerény
mennyiségű külföldi tőke jórészt már meglév ő ipari központokba települt. Nagyobb
azonban a koncentrációja, s nem mindegyik létez ő ipari telephelyen jelent meg. Új
településeken nem történt beruházás. A külföldi invesztíciók megjelenése tehát
tovább fokozta a meglév ő központok szerepét.
A keleti szektorban közepes a korreláció, a meglév ő ipari központok (Gödöllő)
mellett új területeken is megjelent az iparban befektetett külföldi t őke (Szada, Csö-
mör, Veresegyház). Ugyanakkor a korábbi második központban, Pécelen nem tör-
tént jelentős tőkeberuházás. A két térszerkezet tehát kevésbé illeszkedik. A külföldi
tőke az ipari tevékenység er ősödésének térbeli terjedését két irányba befolyásolta:
szelektíven hatott a korábbi központokra, és új településeken övezeti szinten jelen-
tő s aktivitást gerjesztett. Közepes koncentrációja miatt az iparilag lefedetett terüle-
Sági Zsolt :
A külföldi tőke szerepe a budapesti agglomerációs övezet feldolgozó-ipari térszerkezetének kialakításában
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 73-87. p.
TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3 A külföldi t őke szerepe a ... 79

tek nagyságát növelte. A fejletlenebb, több válságzónát magában foglaló alföldi és
észak-magyarországi régió felé képez egy új modernizációs folyosót.
A déli szektorban a korreláció alacsony a hazai és a külföldi t őke térszerkezete
között. Dunaharasztin — egy korábban nem kiemelked ő településen — megjelent
multinacionális cég rendkívüli volument és koncentrációt hordoz (igaz egyéb tele-
püléseken szinte hiányzik a külföldi t őke). Ezzel koncentráltabbá tette az ipar föld-
rajzi térszerkezetét, mivel a recessziótól nagyban sújtott déli térségben jelent ős
központok számolódtak fel, s ez alacsony matematikai és egyben földrajzi koncent-
rációt eredményezett. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a MOL Rt. százhalom-
battai telephelye is jelent ős koncentrációt hordoz. Ezt beépítve viszont ellenkez ő
előjelű hatást vált ki a Dunaharasztin megjelent külföldi t őke — a koncentráció új-
bóli csökkenését és térbeli kiegyenlít ődést.
A nyugati szektorban is igen alacsony a korreláció (0,3). A külföldi t őke alacsony
koncentrációban, közel hasonló volumennel jelent meg a korábban jelent ős (Buda-
örs) és a kisebb jelentőségű (Budakeszi, Törökbálint, Zsámbék) ipari településeken,
s ezzel homogénebbé tette az ipar térszerkezetét, csökkentette a statisztikai koncent-
rációt. A földrajzi tömörülést viszont kevésbé oldotta. Látványos intenzitással né-
hány csomópontban már összefonódott az észak-dunántúli (pl. Bicske, Esztergom,
Dorog) és a budapesti agglomeráció feldolgozó-ipari tere. Délkeleten nem mutat-
ható ki összefüggés a két tőkecsoport településében.
A külföldi tőke — amellett, hogy jó része a már meglév ő centrumokba települt — új
területeket is meghódított.
A külföldi jegyzett t őke település-hierarchikus meghatározottsága (korreláció
0,39) jelentősen alatta marad az összt őke és a hazai t őke hasonló mutatójának (0,54
ill. 0,6). Ennek a ténynek az az üzenete, hogy a külföldi t őke kevésbé veszi figye-
lembe a településméretet, s ezzel hozzájárul az ipari tevékenység diffúziójához
(feltételezve, hogy a szocializmusban az ipar f őként városi illetve központi funkció-
kat ellátó településeken tömörült, és a városok lélekszáma általánosan nagyobb
volt), s az agglomerálódás fokozódásához. Ráadásul, mivel csak a székhely szerinti
cégeket elemeztük, ezek a valódi döntési központokat is jelentik, s nem a telephe-
lyek kirajzását. A dekoncentráció mellett és helyett megjelent a decentralizáció. A
szektoronkénti helyzet már árnyaltabb képet mutat. A korreláció magas az észak-
nyugati, nyugati és északi szektorban (0,7 felett). A keletiben csak közepes érték
jelentkezik, a déli és délkeleti térségben szinte semmi összefüggés nincs a telepü-
lésnagyság és a külföldi tőke jelenléte között.
A népességre vetített fajlagos mutatók szintén a községek jelent őségének emelke-
dését mutatják. A feldolgozóiparban bejegyzett egy f őre jutó külföldi alapt őke az
övezetben 53,8 ezer forint. Az övezet községeiben és városaiban a populációra
vetített külföldi alapt őke között nincs determináns különbség. A községekben 54,7,
a városokban 52,6 ezer forint esik egy főre. A nem városi jogállású települések
felzárkózása egyértelm ű. A községek nagy tömegére természetesen még nem jel-
lemző a külföldi tőke jelenléte, a hasonló fajlagos értéket féltucatnyi község magas
mutatója okozta. A szektorok vizsgálatakor az abszolút értékekhez hasonló eloszlást
Sági Zsolt :
A külföldi tőke szerepe a budapesti agglomerációs övezet feldolgozó-ipari térszerkezetének kialakításában
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 73-87. p.
80 Sági Zsolt TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3

tapasztaltunk. Két kiugró értékkel találkoztunk, amely több mint kétszeresen felül-
múlta az övezeti átlagot. A nyugati szektorban volt a legmagasabb a fajlagos érték,
amit a keleti szektor követett. A települések rangsorában Szada került az élre kiugró
értékkel (2,1 millió Ft/fő ). Ezt követi Dunaharaszti, Zsámbék, Budakeszi, Törökbá-
lint, Gödöllő és Vác; mind 150 ezer forint/fő értékkel. Több község és kisebb tele-
pülés magas mutatója meger ősíti a decentralizációról fent elmondottakat.

A külföldi és vegyes tulajdonú cégek bevételének térszerkezete

A bevétel vizsgálatát azért tartottuk fontosnak, mert — bár eredményességi tartal-
mat is hordoz — jobban kifejezi a térszerkezetet, mint az alapt őke. A külföldi vagy
vegyes tulajdonban lévő feldolgozó-ipari cégek adták az övezetben a szekunder
szektor 1997. évi bevételének 60%-át, mintegy 150 milliárd forintot. A tisztán kül-
földi tulajdonú ipari cégek bevétele 114,3 milliárd forintra rúgott, amely az övezet
ipari vállalatai összbevételének 45%-át tette ki. A vegyes és külföldi tulajdonú
cégek bevételének 56%-át az övezet városaiban, 44%-át a községekben települt
ipari vállalkozások adták. A jegyzett t őkétől eltérően — amely már mind az össztő-
ke, mind a külföldi t őke tekintetében a városok gyengül ő szerepét bizonyítja — a
bevétel nagyobb része még a városokban elhelyezked ő cégeknél realizálódik, bár a
kiegyenlítődés tendenciája egyértelm ű. A városok közül a Gödöll őn, Vácott és
Budaörsön települt cégek a bevétel 9/10-ét teljesítették. A községek közül
Dunaharaszti messze kiemelkedik a községi forgalom több mint harmadával. A
sorrendben jövő Veresegyházzal, Szadával, Biatorbággyal és Törökbálinttal a köz-
ségekben elhelyezkedő vegyes és külföldi tulajdonú ipari cégek forgalmának há-
romnegyedét tették ki.
A szektorok között messze kiemelkedik a keleti, a bevétel 40,6%-ával. A sorrend-
ben következő — hasonló nagyságrendű bevételt elérő — déli és nyugati szektorral
(20% körül) az éves bevétel négyötödét koncentrálták.
Az övezetben a vegyes vagy külföldi tulajdonú ipari cégek bevétele — mint már
fentebb jeleztük — meghaladja a hazai cégek forgalmát, bár nem érte el az országos
átlagot (70%). Hasonló a helyzet az övezet városaiban (az összforgalom 56,8%-a)
és községeiben (57,6%-a) is. A keleti, a déli és a nyugati szektorban szintén a kül-
földi vagy vegyes tulajdonú cégek fellé billen a mérleg, a keleti szektorban még az
országos átlagot is felülmúlja (77,7%). Az északiban kiegyenlített arány figyelhet ő
meg, míg a többi térségben a hazai cégek hegemón szereppel bírnak a forgalom
alakulásában.
A külföldi vagy vegyes tulajdonban lévő cégek évi bevételének övezeti koncent-
rációja 0,14, amely a hazai cégek bevételének 0,06-os koncentrációját több mint
kétszeresen múlja felül. Ez természetes, hiszen a külföldi cégek elterjedtsége (f ő-
ként a bevétel zömét adó multinacionális cégek esetén) — az er ősödő diffúzió ellené-
re — korántsem fedte még le az egész agglomerációs övezetet. A négy csomópont a
földrajzi térben a jegyzett t őkéhez hasonlóan a bevétel esetén is jelentkezik.
Sági Zsolt :
A külföldi tőke szerepe a budapesti agglomerációs övezet feldolgozó-ipari térszerkezetének kialakításában
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 73-87. p.
TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3 A külföldi t őke szerepe a ... 81

A legerősebb koncentráció az északi szektorban található (Vác a földrajzi térben
is egyedüli koncentrációt képvisel). Közepes értékek jellemzik a délkeleti, déli és
keleti térséget. Földrajzilag mindez a délkeleti és a keleti szektorban egypólusú
(Ócsa—Gyál ill. Gödöllő környéke), délen kétpólusú (Érd—Diósd—Dunaharaszti)
szisztémát alakít ki. A leghomogénebb szerkezet a nyugati és északnyugati szektort
jellemzi (0,27). Nyugaton a nagy bevétel ű települések a főváros és az autópályák
mellett csoportosulnak, északnyugaton Budapest határát gy űrűszerűen övezik. A
hazai cégek bevételének koncentrációja szektoronként 0,18 és 0,48-as érték között
mozgott. A két szélső értéket a déli és az északi szektorban érte el. A külföldi cégek
bevételének koncentrációja a nyugati szektor kivételével mindenütt meghaladta a
hazai cégek analóg mutatóját. Különösen nagynak mutatkozott a differencia a déli,
a délkeleti és az északi térségben. A külföldi t őke az összbevétel koncentrációj ának
kialakításában érdemben csak az északi és a déli szektorban vett részt, mindkett ő-
ben jelentősen növelte a koncentráció mértékét.
A külföldi vagy vegyes tulajdonban lév ő vállalatok bevételének a települések nagy-
ságrendjével való korrelációja 0,47, ami némileg alatta marad az összbevételének. A
hazai cégek korrelációja jóval er ősebb (0,6) még ma is, amikor már 10 év telt el a
centralizált, esetleg dekoncentrált gazdasági szerkezetet favorizáló tervgazdaság bu-
kása, a szerves helyi gazdaság kiépülésének kezdete óta. Ez meger ősíti a külföldi
beruházásoknak a település-hierarchia és ipari kapacitás kapcsolatát gyengít ő, a jegy-
zett tőke vizsgálatánál már megállapított szerepét. Egyes szektorokban — nyugati,
keleti, északi — azonban magas a korreláció, itt a külföldi befektetések zöme a na-
gyobb és általában iparilag addig is jelent ősebb településeket részesítette el őnyben. A
privatizált vállalatok többnyire a nagyobb településeken helyezkedtek el, így az ily
módon megjelenő külföldi tőke eloszlása determináltabb a település-hierarchia által.
A zöldmezős beruházások mozgástere már nagyobb volt, de itt sem mondható el,
hogy a településnagyság ne lett volna a beruházások egyik meghatározója.

2. TÁBLÁZAT
A feldolgozó-ipari éves bevétel megoszlása a budapesti agglomerációs övezetben
(The Distribution of Annual Turnover in the Processing Industry
in the Budapest Agglomeration Belt)
Összesen Vegyes és külföldi Tisztán külföldi
Terület tulajdonú tulajdonú
feldolgozó-ipari cég bevétele 1997-ben millió forintban
Északi szektor 35 936 17 670 16 900
Keleti szektor 78 514 61 024 45 954
Délkeleti szektor 6 048 580 150
Déli szektor 56 666 31 704 24 219
Nyugati szektor 50 299 27 391 25 016
Északnyugati szektor 25 870 10 818 2 065
Az övezet városai 138 164 80 535 59 940
Az övezet községei 115 167 68 652 54 364
Az övezet 253 333 149 817 114 304
Forrás: Hoppenstedt 1999.
Sági Zsolt :
A külföldi tőke szerepe a budapesti agglomerációs övezet feldolgozó-ipari térszerkezetének kialakításában
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 73-87. p.
82 Sági Zsolt TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3

A populációra vetített bevétel az abszolút adatok szerkezetéhez hasonló, a városok
szerepe azonban még hangsúlyosabb. Az övezetben 244 ezer forint a vegyes és
külföldi tulajdonban lévő cégek egy fő re jutó éves bevétele. A városokban maga-
sabb (314 ezer), mint a községekben (192 ezer). A szektorok rangsorát a keleti és a
nyugati vezeti 656 és 408 ezer forintos értékkel. 29 település — ahol jelen van a
külföldi tőke — közül a vegyes és külföldi tulajdonban lév ő cégek egy főre jutó éves
bevétele főként a keleti szektor néhány településén (Szada, Veresegyház, Gödöll ő)
és Dunaharasztin éri el a maximum értékeket (1 millió forint/f ő felett). A nyugati
szektor településeinek jelent ő s része (Biatorbágy, Zsámbék, Budaörs, Törökbálint,
Budakeszi), valamint más szektorokból Vác, Diósd, Solymár és Pomáz szintén
kiemelkedett, bár kisebb nagyságrendet képviseltek (250-700 ezer Ft/f ő). Itt is
jelentkezik a kelet—nyugati irány dominanciája.

A külföldi t őkeinvesztíciók származási helye
(a tőke, a bevétel és a munkaer ő megoszlása)
A feldolgozóiparban megjelent külföldi t ő ke országonkénti származási helye nem
mutat alapvető eltérést az országos képt ő l. Az övezetben is — a kumulált adatok
alapján — Németország vezet és az USA követi.
1. ÁBRA
A feldolgozó-ipari külföldi és vegyesvállalatok jegyzett t őkéjének megoszlása
származási országonként a budapesti agglomerációs övezetben
(The Distribution of Capital Stock of Foreign Firms and Joint Ventures in the Processing
Industry by Countries Taking Part in Investments in the Budapest Agglomeration Belt)

Görögo.
Hollandia 2% Egyéb
2% 4%
Svájc
3% Németország
Ausztria 37%
7%
Kanada
10%

Nagy-Britannia
14%
USA
21%

Forrás: Hoppenstedt 1999.
A harmadik legjelentő sebb befektető az övezetben azonban nem Ausztria, hanem
Nagy-Britannia. Kanada rendkívül masszív jelenléte sem jellemz ő országosan.
Ausztria csak ötödik a rangsorban, képviselete szerényebb, mint az országos.
Sági Zsolt :
A külföldi tőke szerepe a budapesti agglomerációs övezet feldolgozó-ipari térszerkezetének kialakításában
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 73-87. p.
TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3 A külföldi t őke szerepe a ... 83

Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ne lenne meghatározó a jelenléte a budapesti
agglomeráció gazdaságában: például a kereskedelmi szektor alapt őkéjének 26%-át
az osztrákok jegyzik. Erősnek tekinthető még a svájci és a holland tétel is. Fentebb
említettük, hogy néhány nagyobb külföldi vállalat alapt őke adatát nem közli a
Hoppenstedt. E cégek figyelembevételével a japán, a svéd, a holland, a francia és a
német befektetések összege nagyobbnak bizonyult volna.
A mintában szerepl ő külföldi vállalatok országonkénti éves bevétel adatainak
vizsgálata különbségeket mutatott az alapt őke adatokhoz képest. A legnagyobb
bevételt a második legtöbb t őkét befektető amerikai cégek érték el (mintegy 61,5
milliárd forint, a külföldi érdekeltségű cégek bevételének 41%-a). Ez nem is meg-
lepő , hiszen az amerikai beruházók jelent ős része multinacionális mamutcég (az
amerikai érdekeltségű cégek átlagbevétele 8,7 milliárd Ft). Az amerikai cégek be-
vételeinek átlagtól való eltérése igen nagy. Ennek oka, hogy a globális cégek mel-
lett kisebb vállalatokban is jelen van az USA t őke, ezek főként vegyesvállalatok. A
legtöbbet befektet ő német tulajdonú cégek 35,7 milliárdos bevétele csak a második
helyre elég (24%). A bevételek alapján a német cégek között az európai nagyválla-
latoktól a közepes regionális cégeken át kisebb családi vállalkozásokig a teljes
méretskála megtalálható. Németországot Ausztria (15 milliárd Ft, 10%) és Kanada
követi (10,7 milliárd Ft, 7,1%). Az osztrák cégek méretstruktúrája a némethez ha-
sonló, bár az átlagtól való eltérésük kisebb, mint a német cégeké. A két brit cég
egyike közismert multinacionális, a másik európai nagyvállalat. Ezenkívül még egy
kanadai és egy svéd cég sorolható a globális cégek közé. Az egyéb európai befek-
tetők már nem érik el ezt a szintet. Plusz információk birtokában feltehet őleg a
német, az amerikai, a holland, a japán és a francia cégek bevétele is nagyobbnak
bizonyult volna.
2. ÁBRA
A feldolgozó-ipari külföldi és vegyesvállalatok éves bevételének megoszlása a t őke
származási országaiként a budapesti agglomerációs övezetben, 1997-ben
(The Distribution of Annual Income of Foreign Firms and Joint Ventures
by Countries Taking Part in Investments in the Budapest Agglomeration Belt)

Hollandia Franciao.
Svájc 2% 1% Egyéb
3% 0,3%
Nagy-Br.
4%
Svédo. USA
6% 43%
Kanada
7%
Ausztria
10%
Németo.
24%

Forrás: Hoppenstedt 1999.
Sági Zsolt :
A külföldi tőke szerepe a budapesti agglomerációs övezet feldolgozó-ipari térszerkezetének kialakításában
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 73-87. p.
84 Sági Zsolt TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3
A minta alapján a befektet ő országok cégei az övezet ipari munkaerejének harma-
dát foglalkoztatták. Ezen belül az USA cégei az alkalmazottak 40, a német vállala-
tok 25, a franciák 8,2, a kanadaiak 7,4, az osztrákok 5,8%-ának biztosítottak kere-
seti lehető séget. Az USA a bevételekhez hasonlóan itt is els ő. Globális cégei foglal-
koztatják a legtöbb alkalmazottat. Különösen zöldmez ős projektjeik jelent ősek,
hiszen ezek — országos szinten is — nagy számú új munkahelyet teremtettek. A né-
met cégek, ahhoz képest, hogy mekkora az el őnyük a jegyzett t őkében, kevesebb
munkaerő t alkalmaznak. Munkahelyeik jó része már létezett, hiszen a privatizáció-
ban is számottev ő szerepet játszottak. A privatizáció után pedig inkább a létszám
leépítése, semmint fejlesztése volt napirenden. Hozzá kell tenni, hogy a drasztikus
lépéseket ez ügyben általában már nem a külföldi vásárló tette: az elbocsátások
nagy része a tranzakció el ő tt végbement. A dolgozók száma természetesen össze-
függésben van az adott iparág munkaer őigényével és a termel őkapacitások áthelye-
zésének arányával is. Ekképp az országok beruházásainak iparág-specifikussága
befolyásolja a munkaerő számát. Az övezetben bejegyzett külföldi cégek egy része
— bár telephelyük másutt nincs — nem minden alkalmazottját foglalkoztatja helyben.
Jó példa erre a német Schöller és az amerikai Coca-Cola Amatil. A Schöller a 400
alkalmazottból mindössze 180-at, a Coca-Cola 1600-ból kb. 800 f őt dolgoztat a
cégbejegyzés helyén. A többi munkás az országban elszórtan, els ősorban a kereske-
delmi depókban dolgozik.
3. ÁBRA
A feldolgozó-ipari külföldi és vegyesvállalatok foglalkoztatottjainak megoszlása a
tőke származási országaiként a budapesti agglomerációs övezetben, 1998-ban
(The Distribution of Number of the Employees of Foreign Firms and Joint Ventures
in the Processing Industry by Countries Taking Part in Investments in the Budapest
Agglomeration Belt)
Nagy-Br.
2% Egyéb
Görögo. 6%
2%
Ausztria
6%
Kanada USA
8% 41%

Franciao.
9%

Németo
26%

A zöldmez ős beruházások szerepe

A zöldmezős ipari beruházások rangsorát országos viszonylatban az USA vezeti
(41%) Németország (32%) és Japán (10%) el őtt (a gyárak átköltöztetését figyelmen
kívül hagyva). Hasonló arányokkal találkozhatunk az agglomerációs övezetben is.
Becsléseink szerint a zöldmez ős ipari beruházások jegyzett t őkéit összegezve az
Egyesült Államok vezet (7 milliárd forint: pl. Coca-Cola, United Technologies
Automative, Avon, Procter & Gamble); nem sokkal marad le Németország (5,3
milliárd forint: pl. Nordenia) sem. Harmadik Nagy-Britannia (2,1 milliárd forint: pl.
Glaxowellcome), negyedik Ausztria (1 milliárd Ft, pl. Schwarzmüller). Nagy-
Britannia helye meglep ő, hiszen országosan jelentéktelen a szerepe a zöldmez ős
ipari beruházásokban. Meg kell jegyeznünk, hogy a Gödöll őn megvalósult SONY
beruházást nem állt módunkban figyelembe venni — lévén a Hoppenstedt nem kö-
zölte adatait. A SONY adataival a japán zöldmez ős beruházás szerepe is jóval je-
lentősebb lenne. Hasonló a helyzet a holland Tetra Pak-kal. Az övezet iparába ke-
rült külföldi működőtőke minimálisan fele zöldmezős beruházásokban öltött alakot.
Ez becsléseink szerint meghaladja az országos átlagot, ami érthet ő, hiszen mára az
ipari zöldmezős beruházások egyik központjává vált az agglomerációs övezet.
A zöldmezős beruházásokat illet ően különösen a keleti szektor emelkedik ki (Gö-
döllő térsége), de jelent ős a nyugati (Budaörs, Törökbálint) és a déli szektor is
(Dunaharaszti). Az amerikai befektet ők inkább a keleti térséget részesítették el őny-
ben, de délen valósult meg a legjelent ősebb projekt. Az amerikai zöldmez ős befek-
tetések mind nagyberuházások, bár legtöbbjük általában az amerikai befektetések
méretének alsó határához volt közelebb. A német zöldmez ős beruházások legna-
gyobb tétele szintén a keleti szektorban, Szadán realizálódott, de a kisebb befekte-
tők főleg a nyugati térségben telepítettek. A brit, svájci, holland, svéd zöldmez ős
beruházások is a nyugati szektorban tömörültek. A beruházások minden mérete
előfordult körükben. A brit projekteket inkább a nagy méret jellemezte. A minta
összes zöldmezős beruházását elemezve a keleten és délen megvalósult projektek
átlagos mérete meghaladja a nyugati szektorban jelentkez őt, és volumenük szórása
is kisebb.

Összefoglaló gondolatok
Az 1998-ig beruházott 17 milliárd dollár külföldi t őke nagy hatást gyakorolt Ma-
gyarország gazdasági térszerkezetére. Ez alól az ipar sem kivétel. A külföldi t őke-
invesztíciók területi differenciája a jól ismert okok miatt tovább er ősítette a gazda-
sági erőtérben amúgy is meglév ő nagy különbségeket. Ez a régiók, nagyrégiók
szintjén mindenképp bizonyítható. A kisebb területeken, mezorégiókban — így az
általunk vizsgált budapesti agglomerációs övezetben — nem egyirányúsítható a
feldolgozó-ipari térstruktúrára gyakorolt hatása. Megfigyelhet ő, hogy a befekteté-
sek megvalósulásakor fejlettebb területeken kimagasló a t őke abszolút mennyisége
és a külföldi vállalatok termelési eredményei, jelent ős szerepet töltenek be a mun-
Sági Zsolt :
A külföldi tőke szerepe a budapesti agglomerációs övezet feldolgozó-ipari térszerkezetének kialakításában
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 73-87. p.
86 Sági Zsolt TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3
kaerőpiacon. Igazolható hiánya az agglomeráció legelmaradottabb délkeleti terüle-
tein. Ez a makrorégiók közötti eltérés analógiája. Ugyanakkor megfigyelhettük a
tő ke megjelenését és eredményeit a relatíve fejletlenebb keleti szektorban, és a
kvázi hagyományos ipari válságövezetekben: az északi és a déli térségben. Itt egy-
értelmű a külföldi tő ke homogenizáló szerepe. Ez a folyamat makroregionális szin-
ten még gyerekcip őben jár.
A külföldi tőke meglehetősen koncentrált megjelenés ű. Elsősorban igaz ez a meg-
állapítás a relatíve fejletlenebb területekre. Diffúziója azonban már itt is elindult —
különösen igaz ez a keleti szektorra — hozzájárulva a fejletlenebb területek felzár-
kózásához.
A külföldi vállalatok ténykedése oldotta az ipar település-hierarchikus meghatáro-
zottságát, városi koncentrációját. A helyi gazdaságok kiépülésével együtt ez szintén
a területi különbségek tompulását segítette el ő.
A magyarországi új, ma még befejezetlen, dinamikus fejl ődési pályájú ipari—ke-
reskedelmi—logisztikai központok sorába (Gy őr, Székesfehérvár) illeszthet ő a Bu-
dapest—Budaörs—Törökbálint háromszög is. Megfigyelhettük, hogy e centrum ki-
alakításában a külföldi tulajdonú ipari cégek is jelent ős szerepet játszottak, még ha
a tercier szektor els ősége nem is vitatható. A Gödöll ő környékén kibontakozó új
magterület alapjának lerakásában viszont elvitathatatlan a feldolgozóipar szerepe. A
világgazdaságba való betagozódás magyarországi hordozójaként az ipar újjáéledt,
és a „posztindusztriális" korban is számottev ő tényez ő.

Irodalom
A budapesti agglomeráció. (1998) Budapest, KSH.
A budapesti agglomerációs övezet. (1972) Budapest társadalmának és gazdaságának száz éve. 1872/73-
1972. Budapest, 237-248. o.
Árva L.—Dicházi B. (1998) Globalizáció avagy a külföldi tőkeberuházások hatása Magyarországon.
Budapest, Kairosz Kiadó/Növekedéskutató.
Bartha Gy. (1998) Nemzetköziesedés, globalizáció, nemzetközi városok. Budapest. Nemzetközi város.
—BarthGy.(szerk),Budapest,13-26.o
Bartha Gy. (1999) Gazdasági folyamatok a budapesti agglomerációban. Társadalmi—gazdasági átalakulás
a budapesti agglomerációban I. — Bartha Gy.—Beluszky P. (szerk.), Budapest, 131-143. o.
Benko, G. (1992) Technológiai parkok és technopoliszok földrajza. Budapest, MTA RKK.
Berényi J.—Somogyi D. (1995) A külföldi működőtő ke Magyarországon. — Külgazdaság. 4.37-56. o.
Budapest kézikönyve. Magyarország megyei kézikönyvei 20. (1998) Budapest, CEBA Kiadó.
Budapesti Statisztikai Évkönyv. (1998) Budapest, KSH.
Enyedi Gy. (1996) Regionális folyamatok Magyarországon. Budapest, Hilscher Rezső Szociálpolitikai
Egyesület.
Hastenberg, H.V. (1999) Foreign direct investment in Hungary: The effects on the modernization of the
manufacturing industry and the demand for labor. Utrecht.
Hastenberg, J.J.W.V. (1998) Külföldi nagyvállalatok, multinacionális vállalatok a budapesti iparban.
Budapest. Nemzetközi város. — Bartha Gy. (szerk.), Budapest, 83-100. o.
Iván L. (1993) Külföldi tőkeérdekeltségű vegyesvállalatok létesítésének területi vonatkozásai Magyaror-
szágon. — Földrajzi Értesítő. 1-4.66-77. o.
Kóródi J.—Márton G. (1968) A budapesti és a Pest megyei ipar fejl ődésének és fejlesztésnek problémái.
A magyar ipar területi kérdései. Budapest, 88-104. o.
Losoncz M. (1996) A gyógyszeripar és az Európai Unió. — Ipargazdasági Szemle. 4.28-45. o.
Magyarország közép- és nagyvállalatai. (1999) Budapest, Hoppenstedt-Bonnier Kft.
Nagy S. Gy. (1998) A külföldi működőtő ke a budapesti agglomeráció kereskedelmében. Budapest.
Nemzetközi város. Bartha Gy. (szerk.), Budapest, 101-121. o.
—
Sági Zsolt :
A külföldi tőke szerepe a budapesti agglomerációs övezet feldolgozó-ipari térszerkezetének kialakításában
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 73-87. p.
TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3 A külföldi t őke szerepe a ... 87

Nagy S. Gy. (1999) Külföldi m űködőtőke a budapesti agglomerációban. Társadalmi—gazdasági átala-
kulás a budapesti agglomerációban I. — Bartha Gy.—Beluszky P.(szerk.), Budapest, 155-165. o.
Nemes Nagy J. (1993) A formálódó piacgazdaság regionalizmusa. Település, igazgatás, gazdaság a
térben. — Kovács K. (szerk.), Pécs, MTA RKK. 203-223. o.
Nemes Nagy J. (1998) A tér a társadalomkutatásban. Budapest, Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület.
Pest megye kézikönyve. Magyarország megyei kézikönyvei 13. (1998) Budapest, CEBA Kiadó.
Pest Megyei Statisztikai Évkönyv. (1998) Budapest, KSH.
Petruska I. (1996) A versenyképesség és innováció sajátosságai a hazai m űanyagiparban. — Ipargazdasági
Szemle. 1-3.315-322. o.

THE ROLE OF FOREIGN CAPITAL IN DEVELOPING THE
SPATIAL STRUCTURE OF THE PROCESSING INDUSTRY IN
THE BUDAPEST AGGLOMERATION BELT

ZSOLT SÁGI
Until 1998 17 billion US dollars has come into Hungary as foreign direct investments
(FDI). FDI has had an important influence on the economic spatial structure in Hungary
including the processing industry. The territorial disparity of the FDI increased the existent
divergence on the economic spatial structure. This phenomenon is provable between the
macro-regions. In the smaller territorial units — for example in the examined Budapest ag-
glomeration ring — its effect isn't one-way on the structure of processing industry.
It' s obvious, that the quantity of FDI and the output of foreign firms are outstanding in the
more developed areas that were already in a better position when the projects had been reali-
zed. Foreign firms also have an important role in the local labour market. The lack of FDI is
understandable in the most undeveloped south-east sector. This distribution is an analogy of
the divergence between the macro-regions.
Ön the other hand the appearance and effects of the FDI is observable in the moderately-
developed eastern sector (the area of Gödöll ő) and the traditional industrial micro-regions
like the northern and eastern sectors. The territorial equilibrant function of FDI is unambigu-
ous here. This process on the territorial levei of the macro-regions has been starting for some
years, though it is still in its infancy. The placing of the foreign capital stock is considerably
concentrated. This observation is principally real in the relatively undeveloped territories.
However the diffusion of the investments has already started — especially in the eastern sec-
tor. It contributes to economic development of these underdeveloped areas.
The activity of foreign firms moderate the influence of settlement-hierarchy and city con-
centration on the capacity of the processing industry.
The Budapest—Budaörs—Törökbálint triangle can be put on the list of dynamic centres with
incompleted development (Székesfehérvár, Gy őr). The foreign firms in the processing in-
dustry played an impörtant part on development of this innovation zone, even if the priority
of the tertiary industry (the service sector) isn't uncertain. However the foreign companies in
the processing industry take upon themselves the bulk of development of a new core area in
the Gödöll ő micro-region.