Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 63-72. p.
Tér és Társadalom XIV. évf. 2000 s 2-3: 63-72
A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK
FEJLŐDÉSI PÁLYÁI
(Development Paths of Industrial Parks in Hungary)
KULLMANN ÁDÁM
Magyarországon jelenleg 112 szervez ődés rendelkezik ipari park címmel. Köztük
vannak olyanok, amelyek több ezer f őt foglalkoztató vállalkozásoknak adnak helyet
és országos hírnévre tettek szert. Mások a fejlesztés kezdetén állnak, sok esetben
egyetlen vállalkozás sem m űködik a kijelölt területen. De nemcsak az ipari parkok
pillanatnyi fejlettsége tér el, hanem a potenciális fejl ődési pályájuk is különbözik. A
tanulmány ezt kívánja feltárni.
Ipari parkok létrejötte Magyarországon
Az első ipari parkok az átalakulás utáni els ő években jöttek létre Magyarországon.
Győ rben az önkormányzat osztrák partnerrel (egy ingatlanfejleszt ő és egy bank
közös vállalkozásával) kezdett zöldmez ős fejlesztésbe. Székesfehérváron a Video-
ton ipari parkot hozott létre, hogy így tegye lehet ővé az együttműködést a nyugati
vállalatokkal, illetve az átállást a nyugati piacokra. Ugyanitt a Ford beszállítójaként
a városba települt Loranger végezte el egy korábbi katonai terület rekonstrukcióját.
Hamarosan további ipari parkok jöttek létre, szintén az ország északnyugati részén,
a nagyobb külföldi beruházások körül. Így alakult meg, pl. a Szentgotthárdi és az
Esztergomi Ipari Park az Opel illetve a Suzuki gyárát magában foglalva, vagy a
Flextronics ipari parkja Sárváron. Az évtized közepén aztán már a nyugati határtól
távolabb is megkezd ődtek a fejlesztések. A Dél-Dunántúlon a két nagyobb megye-
székhely, Pécs és Kaposvár, Észak-Magyarországon az ipari szerkezetváltással
küzdő Ózd, az Alföldön a Budapestr ől autópályán egy óra alatt elérhet ő Kecskemét
járt az élen.
A kormány 1996-ban kezdte meg az Ipari Park Program el őkészítését. A Gazda-
sági Minisztérium 1997-ben kiírta az els ő pályázatot az Ipari Park címre, amelyet
azóta évente megismételt. Az ipari parkok száma 1997-ben 28, 1998-ban 75, 1999-
ben 112 lett a kormányzati szerepvállalás hatására. Az ipari park cím visel ője, illet-
ve az ipari parkban működő vállalkozások jogosultak a pályázati rendszerekben
valamint a jogszabályokban megfogalmazott feltételek szerint az ipari park min ő-
sítéshez kötött támogatások elnyerésére pályázatot benyújtani, illetve preferenciákat
igénybe venni. A cím elnyeréséhez többek között megvalósíthatósági tanulmányt és
üzleti tervet kell készíteniük a pályázóknak, amely bemutatja, hogy az ötödik év
végére az ipari park területén a vállalkozások száma legalább 10, a foglalkoztatottak
száma legalább 500 lesz.
Kullmann Ádám : A magyarországi ipari parkok fejlődési pályái
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 63-72. p.
64 Kullmann Ádám TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3
Az ipari park nem könnyen meghatározható gy űjtőfogalom, amelyben a termelés-
re koncentráló szervez ődések (a szűken értelmezett ipari parkok) mellett tudomá-
nyos és technológiai parkok, logisztikai központok is találhatók (Markó 1999, 4).
Az ipari park címmel rendelkez ő magyarországi szervez ődések között is találhatók
ilyenek: p1. a lágymányosi Infopark, a Trans-Sped által üzemeltett Logisztikai Szol-
gáltató Központ és Ipari Park Debrecenben. Az országban számos olyan létesít-
mény is van, amely ipari park-szer űen működik, de az ipari park címet nem pá-
lyázta meg. Ismert a móri, a rétsági példa. A továbbiakban mégis az ipari park
címmel rendelkez ő szerveződéseket vizsgáljuk, lévén ezekr ől állnak rendelkezésre
rendszerezett adatok (a Gazdasági Minisztérium gy űjtésében).
Az ipari parkok elemzése régiónként
Az ipari parkok fejlettsége mindenekel őtt az ott m űködő vállalkozások adataival
fejezhető ki. Bár a fejlettség kétségkívül ennél összetettebb fogalom, az ipari park a
vállalkozások működési feltételeit hivatott el ősegíteni, ezért az ipari park is els ő-
sorban a vállalkozások adataival jellemezhet ő. A vállalkozások összesített adatai
közül tanulmányunkban számukat, foglalkoztatottaik számát, beruházásaik értékét
és árbevételüket van módunk bemutatni. A 112 parkról régiók szerinti csoportosí-
tásban összesített ábrák készültek.
Az ipari parkok száma
1. ÁBRA
Az ipari parkok száma régiónként és a cím elnyerésének éve szerint
(The Number of Industrial Parks by Region and the Year of Winning the Title)
25
ipari parkok sz áma (db)
20
0 1999
15 E 1998
1997
10
Nyugat-Dun.
Közép-Mo. Észak-Mo. Dél-Alföld Országos
Közép-Dun. Dél-Dun. Észak-Alföld átlag
Forrás: Gazdasági Minisztérium 1999.
Kullmann Ádám : A magyarországi ipari parkok fejlődési pályái
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 63-72. p.
TÉT XIV. évf. 2000 s 2- 3 A magyarországi ipari parkok... 65
Az első ipari parkok többnyire a Dunántúlon, ezen belül is f őleg Közép- és Nyu-
gat-Dunántúlon jöttek létre. Az 1997-es ipari parkok fele ebben a két régióban ta-
lálható. 1999 végére ez az országon belüli egyenl őtlenség a parkok szempontjából
nem egyszerűen kiegyenlítődött, hanem a parkok számát tekintve az alföldi régiók
még el is hagyták a nagyobb ipari hagyománnyal rendelkez ő területeket. Úgy tűnik,
a kedvezőbb adottságokkal rendelkez ő területeken kisebb jelentőséget tulajdonítot-
tak az ipari park cím elnyerésének.
Vállalkozások és foglalkoztatottaik száma
A vállalkozások és foglalkoztatottaik száma az ipari parkok esetében fontos jelz ő-
szám, hiszen a parkok lényege, hogy több vállalkozásnak nyújtsanak közös szol-
gáltatásokat, és az együttm űködő vállalkozások körén szinergikus hatás alakuljon
ki, illetve munkahelyeket teremtsenek a térség munkavállalói számára.
2. ÁBRA
Az ipari parkokban m űködő vállalkozások jellemz ői
(The Characteristics of Firms in Industrial Parks)
Vállalkozások száma az ipari parkokban jelenleg, Foglalkoztatottak szám az ipari parkokban jelenleg,
régiónként és a cím elnyerésének éve szerint régiónként és a cím elnyerésének éve szerint
35000
• 1:,
•-• 30 000
1 150 01999 25 cm
01999
e 19911 20 000 e l 558
1 01997 1
15 000 il 1997
10 000
503 0 _
t.4
KM K13 ND DD ÉM ÉA DA Átlag
0 ..° ''
KM KD ND DD ÉM ÉA DA Átlag
Beruházási érték az ipari parkokban jelenleg. Árbevétel az ipari parkokban jelenleg,
régiónként és a chnelnyeréeánek éve szerint régiónként és a címelnyerésének éve szerint
gnn nry,
180 000 —
@€
E temm
El
140 000
't innrrn
i•
u9orvw
íÉáÉái`
13 199?
i
853
floocoo .1998
,
' 11 ''
300000 e 1997
• I 203000
= I 1 00 000
Km KD m) DD ÉM ÉA DA Á11sg KM KD ND DD ÉM ÉA DA álalt
Forrás: Gazdasági Minisztérium 1999.
A 2. ábráról leolvashatjuk, hogy 1997-ben többnyire már olyan pályázók nyerték
el a címet, akik több működő vállalkozással rendelkeztek, míg a kés őbbi években
jellemzően még a betelepítés el őtt álló területek jutottak ipari park címhez. A kü-
lönbség nemcsak az évek, de a régiók között is megfigyelhet ő. Kiugró az Észak-
magyarországi régió értéke, ami nagyrészt egyetlen ipari parknak köszönhet ő: a
Kullmann Ádám : A magyarországi ipari parkok fejlődési pályái
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 63-72. p.
66 Kullmann Ádám TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3
régió ipari parkjaiban található vállalkozások közel 50%-a az Ózdi Ipari Parkban
lelhető fel.
A Közép- és Nyugat-Dunántúl ipari parkjainak alkalmazotti létszáma is többszö-
rösen meghaladja más régiókét. Köszönhet ő ez mindenekel őtt az 1997-ben címet
elnyert, de valójában már az évtized els ő felében létrehozott ipari parkoknak. Hiába
vált egyenletessé azóta az ipari parkok eloszlása az országban, a cím az egyes régiók-
ban lényegesen eltér ő szerveződéseket takar.
Beruházási érték és árbevétel
A beruházási érték és az árbevétel szempontjából még inkább nyomasztó a Kö-
zép- és Nyugat-Dunántúl illetve az 1997. évi ipari parkok fölénye, mint az el őző
ábrák alapján. Ráadásul az árbevétel koncentrációja a közép- és nyugat-dunántúli
ipari parkokban ma magasabb, mint az ipari park program indulásakor. 1997 óta az
ipari parkok számát tekintve kiegyenlít ődés figyelhet ő meg az országban, ugyanak-
kor az itt működő vállalkozások teljesítménye között bizonyos szempontból tovább
nő a különbség.
Az ipari parkok fejlettsége
Az egyes régiókban 12 és 20 között van az ipari parkok száma. A régiónként
összesített adatok elfedik az egyes ipari parkok fejlettségét. Természetesen 112
ipari parkot nem tud egyenként kezelni ez a tanulmány, ezért a fejlettség alapján
csoportokat képeztünk.
Az ipari parkok „élmez ő nyét" (I. csoport) besorolásunkban hét szervez ődés al-
kotja, amelyek a vállalkozások és foglalkoztatottaik számán túl a beruházási érték
és az árbevétel alapján emelkednek ki a mez őnybő l. Ezek: a Videoton és a Loranger
székesfehérvári ipari parkja, valamint a Gy ő ri, a Szombathelyi, a Sárvári, a Szent-
gotthárdi és az Esztergomi Ipari Park. Valamennyi a Dunántúl északi illetve nyugati
részén található, és a multinacionális vállalatok már az évtized els ő felében, a kor-
mány ipari park programja el őtt letelepedtek itt. Ezek heten a 112 magyarországi
ipari park beruházási értékének közel 60%-át, árbevételének közel 80%-át adják.
A következő (II.) csoportba azok az ipari parkok sorolhatók, amelyek már most
teljesítik a vállalkozások és foglalkoztatottaik számában a központilag támasztott
feltételeket, miszerint a szerz ődéskötést követő negyedik évben az ipari parkok
vállalkozásainak száma legalább 10, foglalkoztatottainak száma legalább 500 lesz.
Az említett hét ipari parkkal együtt 22 ilyen volt 1999 végén. Közülük 19 már a
szerző déskötés évében rendelkezett legalább 10 vállalkozással illetve 500 alkalma-
zottal. Mindössze 4 olyan ipari park van, amely már az Ipari Park cím birtokában
jutott el a kritériumok teljesítéséig. Ezek közül is csak egy, Tatabánya ért el jelent ős
fejlő dést (1998-ban vállalkozásainak száma több mint 20-szal, alkalmazottainak
száma közel 2000-rel n őtt). Más esetekben szerény mérték ű fejlődés is elég volt a
Kullmann Ádám : A magyarországi ipari parkok fejlődési pályái
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 63-72. p.
TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3 A magyarországi ipari parkok... 67
kategória-határ átlépéséhez. Megjegyezzük, hogy ellenpélda is akad: egy ipari
parkban a szerződéskötés után csökkent 500 fő alá a foglalkoztatottak száma.
Három további ipari park említhet ő, amely — bár egyelőre nem rendelkezik 10
vállalkozással — jelent ős teljesítmény-javulást mutatott fel a cím elnyerése óta. A
lágymányosi Infopark, valamint a Flextronics nyíregyházi és zalaegerszegi ipari
parkja egyaránt 1999-re jutott fogadókész állapotba, és néhány nagyvállalat betele-
pülésével rögtön meghaladták a küszöbként meghatározott 500 fős alkalmazotti
létszámot. (Itt érdemes megjegyezni, hogy a Flextronics sárvári ipari parkja is jó
évet zárt 1999-ben: több mint ezer f ővel nőtt az alkalmazottak száma. Ebben az
évben összesen mintegy kilencezer fővel bővült az 1997-98-ban címet elnyert ipari
parkok foglalkoztatottainak száma, aminek több mint harmadát adta a Flextronics
három ipari parkja.) A lágymányosi, a nyíregyházi és a zalaegerszegi ipari parkkal
együtt 26 teljesíti a két kritérium egyikét (12 ipari park rendelkezik 10 vállalkozás-
sal, 14 ipari park rendelkezik 500 foglalkoztatottal). Ezek azok az ipari parkok,
amelyek viszonylag kis növekedéssel elérhetik a parkszer ű működéshez szükséges
feltételeket (III. csoport).
Az ipari parkok 30%-ában sem a vállalkozások, sem a foglalkoztatottak száma
nem éri el a kritériumot (IV. csoport). További 25% egyáltalán nem rendelkezik
működő vállalkozással (V. csoport). Közöttük is megkülönböztethet ők azok, ahol
még az infrastruktúra kiépítése sem történt meg; ezek a parkok tehát jelenleg még
nem alkalmasak vállalkozások fogadására (VI. csoport). Meg kell jegyeznünk, hogy
adott esetben olyan ipari parkok is hamar el őreléphetnek, ahol pillanatnyilag nin-
csenek működő vállalkozások. Pl. a Tiszaújvárosi vagy a Dorogi Ipari Park eseté-
ben már olyan betelepül ő nagyvállalkozásról (Jabil illetve Sanyo) írt a sajtó, amely
egymaga teljesíti az 500 fős foglalkoztatotti küszöböt. (Csak zárójelben tesszük
hozzá, hogy egy-egy beruházás letelepítéséhez nem feltétlenül szükséges az ipari
park fejlesztés.)
Az ipari parkok fejlettsége szerint tehát hat csoport képezhet ő, amelyek. hat egy-
mást követő fejlettségi szintet jelölnek. Igaz, csak kevés ipari park járja végig mind
a hat lépcs őt (pl. Győr), mások eleve feljebb kezdik, illetve várhatóan nem érik el a
második—harmadik szintet sem.
Területi magyarázó tényez ők
Mint azt már a regionális bontásban készült grafikonoknál láthattuk, az ipari par-
kok fejlődésében jelentős a területi differenciálódás. Az ipari parkok fejl ődése
egyelőre beruházás-vonzó képességükön múlik, tehát nagyban összefügg a telep-
hely-minőségi tényezőkkel. A beruházók általában számos szempont alapján vá-
lasztják ki a számukra megfelel ő helyet. Ezeknek a szempontoknak egy része nehe-
zen mérhet ő, más része csak egyes beruházók számára fontos. Az alábbiakban há-
rom olyan szempontot vizsgálunk meg, amelyek a legtöbb ipari park fejl ődését
meghatározzák. Ezek: az ipari park nyugat-európai elérhet ősége, a település népes-
sége, az adott kistérségben a feldolgozóiparban foglalkoztatottak aránya. El őbbiek-
Kullmann Ádám : A magyarországi ipari parkok fejlődési pályái
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 63-72. p.
68 Kullmann Ádám TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3
nek az ország térszerkezetében való meghatározó voltát számos tanulmány igazolta
(Nemes Nagy 1998). A feldolgozó-ipari foglalkoztatottak arányának bevonását az
indokolja, hogy az ipar speciális igényekkel rendelkezik.
Az ipari parkok fejlettsége nyugat európai elérhet őségük szerint
-
A nyugat-európai elérhet őséget az ipari parkból (illetve azokban a kistérségekben,
ahol nincs ipari park, a kistérség központjából) Bécs eléréséhez szükséges id ővel
jellemeztük, amit egy térinformatikai szoftver állított el ő. Bécs gyakorlatilag tet-
szőleges nyugat-európai várossal helyettesíthet ő volna a vizsgálatban.
1. TÁBLÁZAT
Az ipari parkok fejlettsége nyugat-európai elérhet őségük szerint
(Development Level of Industrial Parks According
to the Western European Accessibility)
Elérhetőség Kistérségek Ipari par- Ipari parkok Érett ipari Érett ipari
(perc) száma (A) kok száma aránya (B/A) parkok parkok
(B) száma (C) aránya (C/A)
60-135 13 6 46% 3 23%
135-210 39 24 62% 8 21%
210-285 47 26 55% 4 9%
285-360 35 21 60% 4 11%
360-435 16 10 63% 1 6%
Összesen 87 20
Megjegyzés: az „ipari parkok száma" és „az ipari parkok aránya" az ipari parkkal rendelkeh kistérségek
számát és arányát jelöli. Hasonlóan az „érett ipari parkok száma, aránya" az érett, vagyis a minisztériumi
kritériumokat teljesítő ipari parkkal rendelkező kistérségek számát, arányát jelöli.
Forrás: Gazdasági Minisztérium 1999.
Az 1. táblázat szerint két fő csoport határozható meg az ország nyugati határához
mért távolság alapján. Az egyik csoportba azok a kistérségek sorolhatók, amelyek
210 percnél közelebb találhatók, a másik f ő csoportban pedig azok vannak, amelyek
ennél messzebb fekszenek. A 210 perces határnál (amit a Nagykanizsa—Kecskemét-
Hatvan vonal jelöl) jelent ő sen csökken a sikeres ipari parkok aránya.
Az ipari parkok regionális elhelyezkedése szorosan összefügg az alapítás id ő-
pontjával. Míg 1997-ig az ipari parkok els ő sorban a Dunántúl északi részén jelentek
meg, addig mára a gyenge nyugat-európai elérhet őséggel (és a feldolgozóipari ha-
gyományok hiányával) jellemezhet ő alföldi térségek rendelkeznek a legtöbb ipari
parkkal. Egy érdekes példa: az 1996-ban elkészült Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei
fejlesztési program egy ipari park létesítését t űzte ki célul a megyeszékhelyen, nem
is a gazdaság vagy az infrastruktúra fejlesztéséhez köt ődően, hanem a megye küls ő
megítéléSének javítása érdekében — két évvel kés ő bb hét ipari parkot jelöltek ki a
megyében.
Kullmann Ádám : A magyarországi ipari parkok fejlődési pályái
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 63-72. p.
TÉT XIV. évf. 2000 III 2-3 A magyarországi ipari parkok... 69
Az ipari parkok fejlettsége a település népességszáma szerint
A népességszám szerint vizsgálva az ipari parkokat kirajzolódik a folyamat, mi-
szerint az ipari parkok számának növekedésével egyre kisebb települések jutottak
ipari park címhez. Míg az 1997-ben címet kapott ipari parkok fele a 30 ezer f őnél
nagyobb népességszámú településeken található, addig az 1998-99-es pályázati
körökön sikeres szervez ődések négyötöde már ennél kisebb településekre esik.
Az ipari parkok általában a népesebb városokban lehetnek sikeresek, hiszen itt
koncentrálódnak azok a gazdasági és lakossági szolgáltatások, amelyek a vállalko-
zások működéséhez illetve a menedzserek komfortjához nélkülözhetetlenek.
2. TÁBLÁZAT
Az ipari parkok fejlettsége a település népességszáma szerint
(Development Level of Industrial Parks According to the Population
of the Settlements)
Népesség Települések Ipari par- Ipari parkok Érett ipari Érett ipari
száma (A) kok száma aránya (B/A) parkok parkok
(B) száma (C) aránya (C/A)
Budapest 1 1 100% 0 0%
100-300e fő 8 8 100% 4 50%
50-100e fő 12 11 92% 4 33%
30-50e fő 18 13 72% 3 17%
20-30e fő 25 13 52% 3 12%
15-20e fő 27 13 48% 2 7%
10-15e fő 50 13 26% 1 2%
5-10e fő 138 16 12% 2 1%
0-5e fő 2852 12 0% 1 0%
Összesen 100 20
Megjegyzés: az „ipari parkok száma" és „az ipari parkok aránya" az ipari parkkal rendelke25 települések
számát és arányát jelöli. Hasonlóan az „érett ipari parkok száma, aránya" az érett, vagyis a minisztériumi
kritériumokat teljesítő ipari parkkal rendelkez ő települések számát, arányát jelöli.
Forrás: Gazdasági Minisztérium 1999.
A 2. táblázat utolsó oszlopa egyértelműen igazolja a népességszám és az ipari
park eredményessége közötti összefiiggést. A sajátos helyzet ű Budapest kivételével
az egyre nagyobb népesség ű települések csoportjában egyre magasabb a fejlett ipari
parkkal rendelkező települések aránya. (Néhány ipari park — pl. Sajóbábony,
Alsózsolca — egy-egy nagyváros szomszédságában fekv ő kisebb településen található.
Ezeknél meggondolandó, hogy melyik település népességszámát szerepeltessük. Az
ilyen esetek száma ugyanakkor alacsony, ezért a trendet nem befolyásolják.)
Az ipari parkok fejlettsége a kistérség feldolgozó-ipari foglalkoztatottainak
aránya szerint
A 3. táblázat kategóriái a feldolgozóiparban dolgozók ezer lakosra jutó aránya
alapján lettek felállítva. Jól látható, hogy az ipari parkok annál inkább elérték a
minisztériumi kritériumokat, minél magasabb a kistérségben a feldolgozóiparban
Kullmann Ádám : A magyarországi ipari parkok fejlődési pályái
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 63-72. p.
70 Kullmann Ádám TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3
dolgozók aránya. Az összefüggés nem egyértelm ű: az ipari park sikerének követ-
kezménye avagy záloga-e a feldolgozó-ipari foglalkoztatottak magas aránya. Véle-
ményünk szerint az ipari parkok sikeréhez szükséges a feldolgozó-ipari foglalkoz-
tatottak viszonylag magas aránya, mert a betelepül ők számára ők jelenthetik a po-
tenciális munkaerőt, míg pl. a mez őgazdaságban, kohászatban dolgozók nem.
A három szempont egyesíthető , pl. az ipari parkok egyes szempontok szerinti sor-
számának összegzésével. Az így kapott érték alapján nevezhetjük kedvez őnek vagy
kedvezőtlennek az ipari park településének helyzetét.
3. TÁBLÁZAT
Az ipari parkok fejlettsége a kistérség feldolgozó-ipari foglalkoztatottainak
aránya szerint
(Development Level of Industrial Parks According to the Share of Employees
in the Processing Industry)
Feld. fogl. 1000 Kistérségek Ipari parkok Ipari parkok Érett ipari Érett ipari
lakosra jutó száma (A) száma (B) aránya (B/A) parkok szá- parkok
aránya ma (C) aránya (C/A)
190-135 9 7 78% 5 56%
135-105 11 9 82% 3 27%
105-75 26 17 65% 4 15%
75-45 53 36 68% 8 15%
45-15 50 18 36% 0 0%
Összesen 87 20
Megjegyzés: az „ipari parkok száma" és „az ipari parkok aránya" az ipari parkkal rendelkei• kistérségek
számát és arányát jelöli. Hasonlóan az „érett ipari parkok száma, aránya" az érett, vagyis a minisztériumi
kritériumokat teljesítő ipari parkkal rendelkező kistérségek számát, arányát jelöli.
Forrás: Gazdasági Minisztérium 1999.
Az ipari parkok csoportosítása
A bemutatott kétféle csoportosítási mód — vagyis az ipari parkok fejlettsége és a
területi magyarázó tényez ő k — szerint egy kereszttábla szerkeszthet ő, amelyben
elhelyezhető valamennyi ipari park (4. táblázat). Megfigyelhetjük, hogy a legin-
kább fejlett ipari parkok a legkedvez őbb háttérrel rendelkez ő területeken vannak,
bár a legkedvező bb helyzetű területeken sem csak fejlett ipari parkok találhatók.
Fontos észrevenni, hogy a kedvez őtlen háttérrel rendelkez ő térségekben jelenleg
nincs olyan ipari park, amely egyszerre 10 vállalkozással és 500 foglalkoztatottal
rendelkezne, ugyanakkor alacsony a m űködő vállalkozások nélküli ipari parkok
aránya is közöttük. Kijelenthetjük, hogy eredményes ipari parkot nehéz megfelel ő
háttér nélkül létrehozni, ám önmagában a kit űnő háttér sem garancia arra, hogy jól
működő ipari park fog kialakulni. A táblázat alapján levonhatjuk azt a következte-
tést, hogy az ipari park háttereként szolgáló térség er őteljesen behatárolja a parkok
növekedési lehet őségeit, így a kedvez őtlenebb térségekben lév ő ipari parkok más
fejlő dési pályát tudnak bejárni.
Kullmann Ádám : A magyarországi ipari parkok fejlődési pályái
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 63-72. p.
TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3 A magyarországi ipari parkok... 71
4
.,g
Várpalota
le ,0 T 2 >,,,J
,
Sz olnok
''' •", >
IA
fzi 5 5) ' F,, ',S, i4-3.7., ''
r:,....=-E>
4 .48 r5 N
.t:' ti ,cd '-' cn
uoulos
• t' >, :8 ,9 ?) (2 ,;(, 71 0> 2
) :
4,7i e'o -e5)
..m ,,14.)801:>41;3
'C..),..,A
s ,,I,4 r:4
-0 Z
•:- ° w
M
Sajóbábony
._U
Zalaegerszeg Ganz
Várpalota Palota
;°'°".) _sl.,,,
. A V 6,
Móra halom
Szeghalom
,) ) :E 1,01 ' E-,:),,.
Letenne
';. 0 4 -0 a..,4' p2 g";; ; -
AI
.0.,. -.
> . ,0 1g o
‹al. e) ,----,1-4
„ „ ,,,
1-:. >2g, Q* g cZ ' rz'
rz) ° 4 ((s
>,
Székesfehérvár Alba
Ve szp rém Videoton
Mosonmagyaróvár
•`6'
Veszp rém Bakony
Ti
Zalaegerszeg
Nagykanizsa
-
-o > ,,,zi „.1.
Budaörs
Sarkad
Tuz sér
Il.o,41,2 `'..c,,,,,,„'%!.F,
Ajka
6' 4§ T-> Á , ) 3 - 9 9 43 :2
- O J
92 L D <)' s,°2 '1 2 2 P.
c..) 2 E ,?,-,0 0
1.4 ..0;_,c, ,C,'
o f-s
Kecs kemét Heliport
Z >-
Ti
Celldömölk
, %'
Kecskemét
Tatabánya
, c
g ?:), ...'-2 ; ,...g
k ›4:3 ..,2 noz, .a.,9
Pápa
Eger
...-1 ,,2 1 ,,, ,,>
II
-,_? ›
O 6,,
,,,4
Sz ékesfehérvár Videoton
Székesfehérvár Sóstó
Sz entgotthárd
Szombathely
Esztergom
Sárvár
Györ
.--.
gzaitpwi saclazmi uaDozanpa)i
(wpazs 2asolow9la `iud!9zo2lopia3 `urezsSassad.?u)
ullimuaiod !RsupzeS )faspildám v
Kullmann Ádám : A magyarországi ipari parkok fejlődési pályái
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 63-72. p.
72 Kullmann Ádám TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3
Végül a 4. táblázatban — az ipari parkok egyediségét hangsúlyozandó — d őlt betű-
vel jelöltük meg azokat az ipari parkokat, amelyek ágazati specializációval rendel-
keznek, aláhúzással pedig azokat, amelyek a munkanélküliségi ráta alapján megha-
tározott, a vállalkozási övezetekkel azonos kedvezményeket élvez ő kiemelt térsé-
gekben találhatók. Utóbbiak — nyilván nem véletlenül — mindenekel őtt a kedvezőt-
len helyzetű településeken találhatók. Ezeknek az ipari parkoknak a létrehozását a
rászorultság indokolhatja.
Irodalom
Markó I. (1999) Az ipari parkok információs rendszere. Budapest, PROMEI.
Nemes Nagy J. (1998) A földrajzi helyzet szerepe a regionális tagoltságban. Munkaer őpiac és
regionalitás az átmenet időszakában. — Fazekas K. (szerk.), Budapest, MTA KTI, 147-167. o.
DEVELOPMENT PATHS OF INDUSTRIAL PARKS
IN HUNGARY
ÁDÁM KULLMANN
The first industrial parks were established right after the transition in Northern
Transdanubia. Seeing their success, the government launched its Industrial Park
Programme in 1997. Up to 1999, 112 organisations were awarded the title Indus-
trial Park-' All of them have a business plan which plan to locate at least 10 compa-
nies with 500 employees altogether in 5 years.
Industrial parks differ in current stage of development. 7 of them account for
close to 60% of the total investments carried out by companies in industrial parks.
Further 15 also fulfil the criteria having 10 companies and 500 employees. Ön the
other hand, the number of `empty' industrial parks is 28.
The development of the industrial parks is determined by regional characteristics,
like Western European accessibility, number of population, rate of employees in
manufacturing. Most developed industrial parks can be found exclusively in most
favoured regions.