Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 1-2. p.
Tér és Társadalom XIV. évf. 2000 s 2-3: 1-2
A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNY
BÁZISINTÉZETE
(Principal Institution of Regional Science in Hungary)
(Beköszöntő az Ifjú Regionalisták II. Konferenciájára —
Győr, 2000. június 1-2.)
HORVÁTH GYULA
Az MTA Regionális Kutatások Központja hálózati formában m űködő, komplex
társadalomtudományi intézet, a területfejlesztés kutatási bázisa, a regionális tudo-
mány megteremtésének, művelésének és oktatásának meghatározó, az európai tu-
dományos rendszerekkel kompatibilis intézménye. Az RKK stratégiai célja a terü-
let- és településfejlesztés hosszú távú hazai és nemzetközi folyamatainak, a
globalizáció térstruktúráj ának, ezek munkamegosztási viszonyainak, intézmény- és
eszközrendszereinek multidiszciplináris kutatása, eredményeinek beágyazása a
magyar regionális fejl ődésbe, európai kapcsolati rendszereinek feltárása, mindazon
elemek rendszerezése, amelyek hozzájárulnak a területi folyamatok változásához, a
regionális fejlődésbeli különbségek mérsékléséhez.
Az 1943-ban alapított Dunántúli Tudományos Intézet bázisán 1984-ben jött létre a
jelenleg négy intézetb ől álló, az ország kilenc településén m űködő intézeti hálózat.
A másfél évtizedes múltra visszatekint ő tudományos intézet jelenleg 110 munkatár-
sat foglalkoztat, s a kutatói állomány több mint fele tudományos min ősítéssel ren-
delkezik. A tudományterületek széles spektrumát átfogó intézmény nagy el őnye,
hogy országos hálózatot alkot, így él ő kapcsolatot tud tartani a területi egységekkel,
az azokban zajló folyamatokról közvetlen információkat szerezhet. Ugyanakkor a
különféle társadalomtudományok együttm űködése lehetőséget teremt a komplex
feltárásra, a regionális tudomány követelményeinek eleget tev ő elméleti és mód-
szertani vizsgálatokra.
Az RKK keretében folyó kutatások mindig nyitottak voltak az európai regionális
tudomány eredményeire, a domináns műhelyekkel folyamatos tudományos kap-
csolatban álltak és állnak az intézeti egységek és a kutatók. Már a nyolcvanas évek-
ben megkezdődött az európai térfolyamatok magyar tanulságainak összegy űjtése, a
korszerű regionális politika eszköz- és intézményrendszerének tanulmányozása.
Ezért volt képes az RKK gyorsan bekapcsolódni a rendszerváltozás utáni folyama-
tok elemzésébe, részt vállalni a magyar regionális politika tudományos megalapo-
zásában. Meghatározó szerepl őjévé vált a regionális tudomány magyarországi kép-
zésének, művelésének, illetve a tudományos utánpótlás nevelésének.
Az RKK az új évezred küszöbén fontos kihívások elé néz. Ezekre új kutatási
programokkal kell válaszolnia, s módszeresen kell felkészülnie a területi folyama-
tokban bekövetkez ő változások regisztrálására, illetve információkat kell adnia a
Horváth Gyula : A magyar regionális tudomány bázisintézete
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 1-2. p.
2 Horváth Gyula TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3
lehetséges fejlesztési irányok meghatározásához. Ennek szellemében a következ ő
kutatási irányok fogalmazódtak meg:
1) Az európai területi fejl ődés irányai a XXI. században
Az európai területi folyamatoknak szembe kell nézniük a globalizáció következ-
ményeivel, ennek megfelel ően meg kell újítani a regionális politikát, figyelembe
véve azt is, hogy az európai gazdasági tér már Kelet- és Közép-Európát is magában
foglalja. Nélkülözhetetlen tehát vizsgálni mindazokat az új területfejlesztési intéz-
ményeket, eszközöket, szervez ődéseket, hálózatokat, amelyek az új évszázad euró-
pai térszerkezetét befolyásolhatják.
2) A kelet-közép-európai átalakulás területi folyamatai
A területi kutatásoknak vizsgálnia kell a szomszéd országok térbeli folyamatait,
azok átstrukturálódásának jellegét és sajátosságait. Egyértelm ű ma már, hogy ebben
a makrorégióban rendkívül különböz ő folyamatok zajlanak, ezek sajátosságait a
térfolyamatokban is nyomon kell követni. Ugyanakkor a nemzetstratégia megala-
pozása érdekében érdemes alaposan szemügyre venni a határ menti együttm űködé-
sekben rejlő lehetőségeket.
3) A városhálózat európai versenyképessége
A hazai regionális kutatásokban nem kapott kell ő hangsúlyt a városoknak, mint a
regionális fejl ődés gyújtópontjainak funkcióváltása, átrendez ődésének iránya, háló-
zati rendszerének ismérvei. A városhálózat mindegyik szintjének, a nagyvárosok,
közép- és a kisvárosok szerepeinek és m űködési tereinek alapos feltárása új lendü-
letet adhat a magyar területfejlesztésnek.
4) A régió mint a decentralizáció intézménye
Az évtized közepére szükségessé válik a magyar közigazgatási rendszer megújítá-
sa, EU-kompatibilitásának megteremtése. A régiónak mint a területi igazgatás és
irányítás új szintje funkcióinak meghatározása, intézményrendszereinek felvázolá-
sa, illetve a lehetséges eszközrendszer pontosítása nélkülözhetetlen a hazai moder-
nizáció szempontjából.
5) Vidékfejlesztési stratégia
A vidéki terekben rejl ő területfejleszt ő adottságok tudományos megalapozását
folytatni kell, hiszen szerepeik és hatásaik felértékel ődésének vagyunk tanúi. Szük-
séges tehát vizsgálni a növekedés tényez őit a vidéki térségekben, a közlekedési
viszonyok alakulását és azok hatását, s végül a területfejlesztés szerepl őinek alkal-
mazkodását.
Az RKK nyitva áll mindazok el őtt, akik azonosulni tudnak kutatási programjával,
részt kívánnak venni azok kidolgozásában. Ez különösen igaz a fiatal doktorandusz
hallgatókra, de mindazokra is, akik a regionális tudomány fejl ődéséhez hozzá kí-
vánnak járulni, legyen szó akár kutatóról, politikusról, az üzleti élet szerepl őjéről.