Tér és Társadalom 14. évf. 2000/1. 163-178. p.


Tér és Társadalom                                    XIV. évf. 2000   s   1: 163-192



                             GYORS TÉNYKÉP

     VIDÉKFEJLESZTÉS ÉS FINANSZÍROZÁS AZ
    EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON 1
(Rural Development and Its Finance in the European Union and
                        in Hungary)

                                KOVÁCS TERÉZ
  Az Európai Unióban a vidékfejlesztés legszorosabban a struktúrapolitikához és az
agrárpolitikához köt ődik. Az EU a jelenlegi programozási id őszakban (1994-1999
közötti évek) a 2081/93. számú EK rendelet hatályba lépése után hat célterület
részesült területfejlesztési támogatásban. Ezek a következ ők:
  1) Elmaradott régiók fejl ődésének és szerkezeti alkalmazkodásának el ősegítése
      (a továbbiakban: 1. célterület).
  2) Az ipar hanyatlása által súlyosan érintett terület (a továbbiakban: 2. célterü-
      let).
  3) Tartós munkanélküliséggel sújtott terület, ahol különösen a fiatalok és a mun-
      kaerőpiacról kirekesztett egyének munkába történ ő beillesztése a cél (a továb-
      biakban: 3. célterület).
  4) A munkások alkalmazkodásának megkönnyítése a munkaer őpiacon végbeme-
      nő változásokhoz (a továbbiakban: 4. célterület).
  5) A mezőgazdasági területek fejl ődésének elősegítése
      a) A cél a mez őgazdasági szerkezet átalakulásának a közös mez őgazdasági
          politikai reform keretében történ ő felgyorsítása;
      b) A mezőgazdasági területek fejl ődésének és szerkezeti átalakulásának el ő-
           segítése a vidéki térségekben (a továbbiakban: 5/a és 5/b célterület).
  6) Finnország és Svédország alacsony néps űrűségű területeinek támogatása (a to-
      vábbiakban: 6. célterület).
  Az elmaradott területek támogatásának jellemz ője a többcsatornás finanszírozás:
a különböző célterületeket nem csak egy-egy alap támogatja, az egyes alapok több
célterületet is támogatnak. A támogatások eszköze a Strukturális Alapok (az Euró-
pai Mező gazdasági Orientációs és Garanciaalap — EAGGF, az Európai Szociális
Alap — ESF, az Európai Regionális Fejlesztési Alap — ERDF) és a Halászati Orien-
tációs Pénzügyi Alap — FIFG.
  Az EU célterületeinek támogatásait az 1. táblázatban szemléltetjük.
                                    Kovács Teréz:
      Vidékfejlesztés és finanszírozás az Európai Unióban és Magyarországon.
                    Tér és Társadalom, 14. 2000. 1. 163–178. p.


164   Gyors ténykép                                          TÉT XIV. évf. 2000     s   1

                                   1. TÁBLÁZAT
                       A célterületek támogatásának eszközei
                             (Funds for the Objectives)

          Célterület                  A célterülethez rendelt Strukturális Alapok
1. célterület                   ERDF, ESF, EAGGF Orientációs Osztály
2. célterület                   ERDF, ESF
3. célterület                   ESF
4. célterület                   ESF
5/a célterület                  EAGGF Orientációs Osztály, FIFG
5/b célterület                  EAGGF Orientációs Osztály, RDF, ESF
6. célterület                   ERDF
Forrás: Halmai 1995.
  A célterületek támogatását szolgáló alapok között nagyon jelent ős szerepet foglal
el az EAGGF (European Agricultural Guidance and Guarantee Fund), amely az
agrár- és vidékfejlesztési kiadások támogatására szolgál.
  Az EGK Tanácsa 1962-ben döntött az EAGGF létrehozásáról, és 1984-t ől az
EAGGF két osztályra (section) tagozódik. Ezek:
 — a Garancia Osztály, amely a piaci és ártámogatási politika, tehát kimondottan
   a mezőgazdasági támogatás eszköze, de a szorosan mez őgazdasághoz köt ődő
   vidékfejlesztési programok is ebb ől az alapból kapnak támogatást;
 — az Orientációs Osztály, amely az agrárstruktúrát átalakító politika finanszíro-
   zását szolgálja. Ebb ől finanszírozzák a vidékfejlesztést valamennyi fenti célte-
   rületen.
  Az EU költségvetésének legnagyobb részét (50%-át) az agrártámogatásokra fordítják.
  A mezőgazdasági jellegű támogatások lényegében az exporttámogatás, az inter-
venciós és struktúrafejlesztési kiadások egészére kiterjednek.
  Az EU költségvetésének kiadásait teljes egészében közösségi bevételekb ől kell
fedezni. Annak főbb forrásai:
  — agrárlefölözések és a cukorilletékek egésze,
  — közösségi vámok egésze,
  — a tagállamok bruttó hazai termékének (GDP-jének) meghatározott százaléka. 2
  Az EK megalakulásának is fontos tényez ője volt az agrárgazdaság közös szabá-
lyozása. Miután e területen valósult meg leginkább a nemzetállami kereteket túllép ő
szupranacionális szabályozás, így az európai mez őgazdaság az erőteljesebb integrá-
ció tipikus területévé vált. A Közös Agrárpolitika (CAP) annak ellenére kiemelked ő
jelentőségű maradt, hogy a régió országainak fejl ődésével a nemzetgazdasági telje-
sítményen belül a mez őgazdasági arány csökkent (jelenleg átlagosan 2,8%-ot ér el).
  Az EK-költségvetésnek sokáig a kétharmadát is meghaladó részét az agrártámo-
gatások tették ki. A Közös Agrárpolitika kiadásainak növekedése egyre nagyobb
                                         Kovács Teréz:
           Vidékfejlesztés és finanszírozás az Európai Unióban és Magyarországon.
                         Tér és Társadalom, 14. 2000. 1. 163–178. p.


TÉT XIV. évf. 2000   s   1                                    Gyors ténykép         165

problémát okozott a közösségen belül is. Ezért 1984-ben a mez őgazdasági kiadások
emelkedésének korlátozásáról döntöttek. Először az 1988-1992 közötti id őszakra a
CAP kiadásai bővülésének ütemét az EK teljes GDP-növekedési rátájának 74%-ára
korlátozták. (Azaz 1% GDP-növekedés esetén az EAGGF maximum a korábbi
összeg 0,74%-ával növekedhet. E követelményt „Agrárirányelvnek" is nevezik.) Ez
az intézkedés jelenti a CAP-reform alapelemét, ám konkrét megvalósítása nagyon
lassan halad. A CAP-reform különböz ő kérdéseket vet fel a következ ő fordulóban
csatlakozó országok — többek között Magyarország — kapcsán is.

                             Az EU mez őgazdasága
  A CAP első fontos szakasza az 1970-es évek elejéig tartott. Ebben az id őszakban
fokozatosan kiépítették a közös piacrendeket, és integrálták az agrártermékek kö-
zösségen belüli piacát.
  A CAP fejlődésének második szakaszában — a nyolcvanas évtized elejéig — mo-
dernizálták a gazdaságokat, a mez őgazdasági termel ők jövedelme közeledett más
társadalmi csoportok jövedelméhez.
  Leglátványosabb változás a munka termelékenységének növelésében és az agrár-
foglalkoztatottak arányának csökkenésében volt tapasztalható (1960-ban a hat ala-
pító tagországban 15,2 millió fő, 1990-ben 4,6 millió fő dolgozott a mezőgazdaság-
ban). Elkerülhetetlen következmény lett a nagymérték ű önellátás, majd a túlterme-
lés.
  A Közösség élelmiszer-önellátási szintje alapításkor 85%-os volt, ám a nyolcva-
nas évekre néhány termékcsoport kivételével (olajnövények, fehérjetakarmányok,
egyes gyümölcsfélék, juhhús) meghaladta a 100%-ot. (Különösen érvényes ez a
cukor, a gabonafélék, a tej- és tejtermékek valamint a marhahús esetében.) A feles-
legek levezetésének fő módszere az export nagymérték ű — mintegy 45-50%-os —
támogatása, ami hozzájárult a világpiaci árak csökkenéséhez is.
  Az exporttámogatások és az agrártermékek értékesítéséhez kötött egyéb támoga-
tások egyrészt oda vezettek, hogy a Közös Agrárpolitika a költségvetés legnagyobb
tételévé vált, másrészt nemzetközi kereskedelem-politikai feszültséget idézett el ő.
Mindez sajátos hatással lesz a következ ő körben csatlakozó országok agrártámoga-
tására is.
  A GATT Uruguay-fordulóján a tárgyalások f ő szereplői (az USA és a Cairns-i
csoport) a mez őgazdasági támogatások nemzetközi szintjének csökkentését (s őt
megszűnését) tűzték ki célul. Ezáltal jelentős nyomás nehezedett a CAP-reformra.
A brüsszeli bizottság első átfogó CAP-reformtervét 1991 januárjában hozták nyil-
vánosságra (MacSharry-terv). A javaslat nagy vihart váltott ki az európai — f őleg a
francia — gazdák körében. Hosszas viták után végül 1992 májusában az eredeti
javaslat sok tekintetben mérsékelt változatát fogadták el. Az Európa Tanács 1999.
márciusi berlini ülésén sem született radikális el őrelépés az agrártámogatások le-
építése tekintetében. Nem vezették be a mez őgazdasági közvetlen támogatások
nemzeti finanszírozását, ami kétségkívül egy radikális változás lett volna.
                                    Kovács Teréz:
      Vidékfejlesztés és finanszírozás az Európai Unióban és Magyarországon.
                    Tér és Társadalom, 14. 2000. 1. 163–178. p.


166    Gyors ténykép                                          TÉT XIV. évf. 2000   s   1

  A reform fő irányvonala az ár- és jövedelempolitika szétválasztása (decoupling),
az árak jelentő s, a világpiaci árakhoz való közelítését célzó csökkentése, ezzel
egyidej űleg a termel ők jövedelempozíciójának közvetlen támogatásokkal történ ő
kompenzálása. Az ár- (különösen a gabonaár-) csökkenéseknek arra kell ösztönöz-
nie a termelőket, hogy a kevésbé intenzív (belterjes) termelési eljárásokat alkal-
mazzák, és így csökkenhetnek a hozamok is.
  A reform további intézkedései:
 — A „kistermel ők" preferált helyzete. Kistermel őnek minősül a 20 ha körüli
   földművelés vagy 15 állategység tartása (pl. egy fej őstehén egy állategységet
   jelent). Rájuk bizonyos korlátozások nem vonatkoznak.
 — Termőföld-pihentetés (set aside), amit ki lehet váltani nem élelmiszer- (pl.
   gyógy- és fűszer-) növény termesztésével is.
 — A fiatal farmerek kiemelt támogatása és a farmerek korai (55 évt ől kezdődő)
   nyugdíjaztatása. Ezáltal az életképes birtokméret kialakítását kívánják el őse-
   gíteni.
 — Többfunkciós mez őgazdaság kialakítása. A mez őgazdaságnak nemcsak ter-
   melő, hanem foglalkoztatási és környezetvédelmi célú funkciója is van. Az
   élelmiszertermelés mellett fontos szerepe van a gazdasági aktivitás fenntartá-
   sában, továbbá a természeti környezet, a hagyományos táj meg őrzésében. A
   CAP-reformhoz kapcsolódóan elhatározták, hogy a jöv őben a mezőgazdaság
   támogatására szánt összegnek a jelenleginél nagyobb hányadát, perspektiviku-
   san 30%-át strukturális programok finanszírozására fordítják. E programok
   azonban nem klasszikus gazdasági, hanem a földhöz és a vízhez köt ődő prog-
   ramok. Tehát a vizek védelmére, a szántóterület fiivesítésére, erd ősítésére, a
   biotermelés terjesztésére, az állattenyésztés extenzifikálására, a környezetvé-
   delemmel harmonizáló technológiák támogatására irányulnak. Országonként,
   régiónként dolgoznak ki programokat, amelyek megvalósítását 50-75%-ban
   közösségi pénzeszközökkel finanszírozzák.
  Összegzésként elmondható, hogy az EU várhatóan fokozatosan egy egészséges
korstruktúrájú szűk farmertársadalmat alakít ki, amely támogatások nélkül is képes
lesz megélni. Ezzel párhuzamosan leépítik a termelési típusú támogatásokat és
azokat az összegeket, amelyeket innen elvonnak, a mez őgazdaság egyéb, nem ter-
meléshez kötődő tevékenységeire fordítják, s ebben az összefüggésben jelenik meg
a mezőgazdasághoz köt ődő vidékfejlesztési támogatás. Jelzi ezt az is, hogy a CAP
reformjára kidolgozott részletes programjavaslatok nevét is megváltoztatták, még-
pedig Európai Közös Agrár- és Vidékfejlesztési Politikára — CARPE (Common
Agricultural and Rural Policy for Europe).
  A CARPE javaslat lényege, hogy a mez őgazdasági politikának abba az irányba
kell fejlődnie, hogy ne csak az ágazati politika érvényesüljön, amely a gazdálkodó-
kat segíti a termékpiacon, hanem egy területileg meghatározott, komplex vidéki
térségfejlesztést segítsen megvalósítani.
                                         Kovács Teréz:
           Vidékfejlesztés és finanszírozás az Európai Unióban és Magyarországon.
                         Tér és Társadalom, 14. 2000. 1. 163–178. p.


TÉT XIV. évf. 2000 s 1                                         Gyors ténykép        167

                        Magyarország mez őgazdasága
   Magyarország EU társulásával elindult a mez őgazdaságban is a jog- és intézmé-
nyi harmonizációs folyamat. Minden kormány több-kevesebb törvényt, kormány-
illetve miniszteri rendeletet hozott annak érdekében, hogy az ágazat a szabályozók
tekintetében minél jobban hasonlítson az EU rendszerére. E területen azonban még
sok tennivaló van. Főleg a mező gazdaság piaci rendjének a létrehozása, illetve
megfelelő működtetése, valamint az agrár-szakigazgatás kiépültsége tekintetében.
Ezeknek a feladatoknak az elvégzése a feltétele annak, hogy mez őgazdaságunk a
csatlakozás után integrálódni tudjon a Közösségbe.
   A CAP fejlő désének második szakaszában (az 1980-as évek elejéig) modernizál-
ták a gazdaságokat, és a mez ő gazdasági jövedelmeket közelítették más társadalmi
csoport jövedelméhez. Magyarországon e folyamat nem zajlott le. A mez őgazdaság
modernizációjának elmaradása lehet az ágazat integrációjának f ő akadálya. Ma még
nem dő lt el, hogy a modernizálást, ami egyúttal szerkezetátalakítást is jelent, ki és
mikor fizeti meg!
  Négy alternatíva lehetséges:
  — a csatlakozás el őtt a magyar költségvetés;
  — a csatlakozás után az EU;
  — senki, és az ágazat szociális feszültségekkel lesz teli;
  — vegyes finanszírozás lesz (magyar és EU-költségvetési támogatás révén).
  Görögország csatlakozásakor (1981) a brüsszeli támogatások jelent ős részét a
farmerek életszínvonalának emelésére fordították, de nem történt meg a mez őgaz-
daság modernizálása. Az eredmény egy nagyon gyenge teljesít őképességű mező-
gazdaság. 1989-ben, pl. Hollandiában egy lakosra 760, Görögországban pedig
csupán 71 kg tejtermelés jutott. (Ráadásul a görög tejtermelés az egyébként rendkí-
vül alacsony hazai fogyasztásnak is csak 84%-át fedezte.) E kirívó különbségek
megszüntetése céljából Görögország többlet tejkvótát kapott.
  Magyarországon még az el őző kormány ideje alatt az agrárprogramban a mez ő-
gazdaság két kategóriáját határozták meg. Ezek a versenyképes mez őgazdaság és a
szociális funkciójú mez ő gazdaság. (A jelenlegi kormány ideje alatt ez utóbbit fog-
lalkoztatási célú mez őgazdaságnak hívják, és egyre több szó esik a mez őgazdaság
környezetvédelmi funkciójáról.)
  Még a Horn-kormány elfogadta az agrárgazdaság fejl déséről szóló 1997. évi
                                                             ő
CXIV. törvényt. A törvény meghatározza az agrárgazdaság f őbb célkitűzéseit, és
többek között szól arról is, hogy a kormánynak a meglév ő bázison ki kell alakítania
az európai követelményeknek megfelel ő agrár-szakigazgatást, valamint — a terület-
fejlesztésről és a területrendezésrő l szóló törvénnyel összhangban — a vidékfejlesz-
tés területi feladatait ellátó intézményrendszert. Az agrárgazdaság fejl ődéséről
szóló törvény talán legfontosabb mondandója mégis a 2. §-ban található: „A Kor-
mány kialakítja és az Országgyű lés elé terjeszti az agrárpolitika középtávú tervét,
valamint a földmű velésügyi miniszter útján jelentésben évente beszámol az Or-
                                     Kovács Teréz:
       Vidékfejlesztés és finanszírozás az Európai Unióban és Magyarországon.
                     Tér és Társadalom, 14. 2000. 1. 163–178. p.


168    Gyors ténykép                                          TÉT XIV. évf. 2000   s   1

szággyűlésnek az agrárgazdaság helyzetér ől, a mezőgazdasági termel ők jövedelem-
viszonyairól, a főbb agrárpolitikai célok megvalósításáról, a tett intézkedésekr ől,
valamint az 1. § (1) bekezdése szerint biztosított költségvetési támogatás felhasz-
nálásáról." A törvény a mez őgazdaság költségvetési támogatására (a mez őgazdaság
közvetlen céljaira és a vidékfejlesztés agrárcélokat szolgáló programjaira) az 1998.
évi bázishoz viszonyítottan reálértékben legalább a hazai bruttó termék (GDP)
évenkénti növekedési ütemével arányosan növelt összeg ű támogatást irányoz el ő.
Az Európai Unió évente megjelenteti a saját agrárbeszámolóját „The agricultural
situation in the European Union" címen. Ezzel azonos jelentési kötelezettséget lát el
a magyar törvény is a mindenkori miniszter számára.
  Az agrárgazdaság fejlesztésér ől szóló törvény szerint készíteni kell egy középtávú
agrárpolitikai tervet. Ezt célszer ű lenne „Magyarország Mezőgazdaság-fejlesztési
Tervének"(MMFT) nevezni. Ez egy ágazati jelleg ű terv, mely a magyar mez őgaz-
daság egészének középtávú fejlesztési terve, amely a 2000-2006-ig terjed ő idő-
szakra a nemzeti fejlesztési célok kijelölésén túl figyelembe veszi az EU fejlesztési
irányelveit is. Ebben meg kell fogalmazni azt is, hogy a magyar agrárgazdaságnak
milyen értékei vannak, amit be tud vinni az EU-ba. Az MMFT tartalmazná egyrészt
azokat a nemzeti célokat és programokat, amelyek az EU-csatlakozás után sem
válnak az EU által támogatott társfinanszírozási rendszer részévé, másrészt az EU
által is támogatott célokat és programokat öleli fel.
  A Magyar Mezőgazdaság-fejlesztési Terv az agrárgazdaság egészének fejleszté-
sére vonatkozó elgondolásokat tartalmazó terv, amely magában foglalja:
  — a támogatáspolitikai prioritásokat,
  — a támogatási célok teljes rendszerét és ezek indoklását,
  — a nemzeti és az EU által is támogatott fejlesztéseket,
  — a regionális fejlesztési elképzeléseket.

                            Vidékfejlesztés az EU-ban

  A vidékfejlesztési politika az EU struktúrapolitikájában csak az 1990-es évek
elején jelent meg, tehát viszonylag kés őn. Ez azonban nem jelent id őbeli késést,
hanem egy szerves fejl ődés következménye. Amikor szétfoszlott a végtelen gazda-
sági növekedés illúziója, és a társadalom többsége felismerte, hogy a mez őgazdaság
egyoldalú profitorientációja, továbbá a természeti és egyéb er őforrások pazarlása
környezetpusztításhoz és fejl ődési zsákutcához vezet. Ennek alternatívájaként fo-
galmazódott meg a fenntartható fejl ődés iránti igény: ez olyan társadalom kialakítá-
sát követi, amely az élet min őségét a fogyasztás mennyisége fölé helyezi.
  A fenntartható fejl ődés kulcstényezőj évé a vidék vált, és ennek keretébe ágya-
zódnak be azok az erőfeszítések is, amelyeket az EU az utóbbi évtizedben a vidék-
fejlesztésért tesz.
  Az Európa Tanács 1995-ben elfogadta a Vidéki Térségek Európai Chartáját,
amely megfogalmazta a vidéki térségek hármas — gazdasági, ökológiai és társadal-
                                         Kovács Teréz:
           Vidékfejlesztés és finanszírozás az Európai Unióban és Magyarországon.
                         Tér és Társadalom, 14. 2000. 1. 163–178. p.


TÉT XIV. évf. 2000   s   1                                     Gyors ténykép        169

mi—kulturális — funkcióját. 1996-ban született meg a Corki Nyilatkozat, amelyben a
vidékfejlesztés céljainak meghatározása szerepel.
  A vidékfejlesztés az EU regionális politikájában konkrét elnevezéssel és támoga-
tási forrással is megjelenik. Magyarország egész területe a csatlakozás után az 1.
célterületbe nyer besorolást. Az Európai Mez őgazdasági Orientációs és Garancia
Alap Orientációs Osztálya forrásaiból az 1. célterületen a vidékfejlesztési támogatá-
sok a regionális programokba integráltan jelennek meg.
  Az 1. célterületen a komplex regionális programok részeként az alábbi főbb vi-
dékfejlesztéshez kapcsolódó tevékenységeket finanszíroznak:
 —   a mezőgazdaság versenyképességének javítása,
 —   mezőgazdasági és erdészeti termékek feldolgozása,
 —   tevékenységi kör diverzifikálása, falusi turizmus,
 —   alternatív jövedelemforrások,
 —   mezőgazdasági infrastruktúra, általában a vidéki infrastruktúra fejlesztése,
 —   a gazdálkodás harmonizálása a természettel,
 —   organikus gazdálkodás,
 —   hagyományos termékek előállításának modernizációja,
 —   a kulturális örökségek meg őrzése.
  Az EU mezőgazdasága költségvetésén belül két tétel van:
  — a Közös Agrárpolitika, amely a mez őgazdaság közvetlen céljait szolgálja és
  — a Vidékpolitika, amely agrárcélokat szolgál.
  A mezőgazdaságon belül a Közös Agrárpolitika mellett támogatott vidékfejleszté-
si tevékenységek a következ ők:
  — fiatal farmerek támogatása;
  — korai (55 évtől kezdődő) nyugdíjazás támogatása;
  — kompenzáció a kedvez őtlen adottságú területeken folytatott gazdálkodáshoz;
  — agrárkörnyezeti programok vállalásának támogatása;
  — mezőgazdasági területek erd ősítés miatt keletkez ő (bevétel) kiesésének pótlása;
  — ökológiai szempontból fontos és védelmi célú erd ők támogatása.
  A mezőgazdasághoz köt ődő vidékfejlesztési tevékenységeket az EAGGF Garan-
cia Osztálya támogatja.
  Az uniós vidékfejlesztési támogatásokhoz az egyes országok részér ől társfinan-
szírozás társul. Ezzel párhuzamosan létrejöttek a nemzeti vidékfejlesztési progra-
mok és a vidékfejlesztés intézményei. A vidékfejlesztés ebben a rendszerben két
fázisra oszlik. Az els ő a program (terv) elkészítése és elfogadtatása Brüsszelben. A
második fázis a terv megvalósítása, amely a tervek „eladásával" kezd ődik. Ezt
különféle helyi szervezetek, irodák végezik. A vidékfejlesztés további intézmény-
rendszerei:
  — a monitoring szervezet,
  — az ellenőrző szervezetek — a terv megvalósítása el őtt, a közbüls ő fázisban és a
    megvalósulás végén,
                                    Kovács Teréz:
      Vidékfejlesztés és finanszírozás az Európai Unióban és Magyarországon.
                    Tér és Társadalom, 14. 2000. 1. 163–178. p.

170    Gyors ténykép                                         TÉT XIV. évf. 2000   s   1

  — a kifizető ügynökségek (és a finanszírozás csatornáinak feltárása),
  — A terv hatásának mérésével külön szervezet foglalkozik, hiszen Brüsszelben
     be kell bizonyítani, hogy a pénz, amit adtak, eredményesen lett felhasználva a
     térség fejlődésének érdekében.
  A Strukturális Alapok kisebb hányada közösségi kezdeményezés ű programokat
finanszíroz, ezen belül jelent ős az 1994-től induló LEADER II. program. A
LEADER II.-ön belül a helyi, alulról jöv ő kezdeményezéseken alapuló innovációs
és modellértékű tevékenységeket támogatnak a vidéki térségekben. A programok
megvalósításában rendkívül nagy szerepe van a helyi akciócsoportoknak. Ezek a
vidékfejlesztési programok dönt ően az alsóbb szinteken, a magyarországi kistérsé-
geknek megfelelő térségekben valósulnak meg leginkább.

                       Vidékfejlesztés Magyarországon

  Magyarországon a vidékfejlesztés az 1990-es évek elején—közepén került a poli-
tikai érdekl ődés elő terébe. Így lemaradásunk az EU-tól e tekintetben minimális. A
vidékfejlesztés intézményrendszere viszont a mai napig nem épült ki. A területfej-
lesztésről és a területrendezésr ől szóló 1996. évi XXI. törvény meghatározta a me-
ző gazdasági vidékfejlesztési térségeket mint a területfejlesztés egyik kezdeménye-
zett térségét. A vidékfejlesztést ebben az összefüggésben tehát a területi különbsé-
gek felszámolására irányuló igény hozta létre. Vagyis, dönt ően a megkésett fejl ődés
behozásának és a felzárkózás intézményesítésének a szükséglete, és csak elenyész ő
részben a fenntartható fejl ődés iránti igény.
  A Horn-kormány idején a Mez őgazdasági Minisztériumban és a Környezetvé-
delmi Minisztériumban is készült egy-egy vidékfejlesztési program, ami mögött
érdekütközés is meghúzódott. A minisztériumok jogállásában bekövetkezett válto-
zások következtében a mez ő gazdaság, a területfejlesztés és a vidékfejlesztés a Me-
ző gazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium hatáskörébe került. Így a politika és a
finanszírozás ma egy helyen jelenik meg.
  A keleti kib ő vítés kapcsán az EU elhatározta, hogy a tagjelöltek számára ún. elő-
csatlakozási alapokat hoz létre. Ezek a PHARE II, az ISPA és a SAPARD. A kelet-
európai országok különböz ő arányban részesülnek az EU-csatlakozást el ősegítő
támogatási keretb ől (2. táblázat).
  A SAPARD (Special Accession Programme for Agriculture and Rural
Development) támogatása — a rendelet szerint — egyrészt hozzájárulás a közösségi
vívmányok végrehajtásához a Közös Agrárpolitika és az ahhoz kapcsolódó politi-
kák vonatkozásában, másrészt a tagjelölt országok mez őgazdaságának és vidéki
területeinek fenntartható felzárkóztatása során jelentkez ő elsődleges és speciális
problémák megoldására szolgál. Évi kerete a tíz tagjelölt ország számára összesen
520 millió euro, amit az EAGGF Orientációs Osztályából biztosítanak.
                                         Kovács Teréz:
           Vidékfejlesztés és finanszírozás az Európai Unióban és Magyarországon.
                         Tér és Társadalom, 14. 2000. 1. 163–178. p.


TÉT XIV. évf. 2000    s   1                                    Gyors ténykép        171

                                 2. TÁBLÁZAT
                   A kelet-európai országok részesedési arányai
                   az EU-csatlakozást elősegítő támogatásokból
(The Share of the Eastern European Countries from the Pre-accession Instruments)
                              Ország
             Bulgária                                      8,0-12,0
             Csehország                                    5,5-8,0
             Észtország                                    2,0-3,5
             Lengyelország                                30,0-37,0
             Lettország                                    3,5-5,5
             Litvánia                                      4,0-6,0
             Magyarország                                 7,0-10,0
             Románia                                      20,0-26,0
             Szlovákia                                     3,5-5,5
             Szlovénia                                      1,0-2,0
             Összesen                                    84,5-115,5
            Forrás: Magyar Mezőgazdaság 1999, 8.
  A SAPARD (3. táblázat) keretében Magyarország 2000 és 2006 között évi mint-
egy 38 millió euro, illetve átszámítva 9,5 milliárd forintnyi támogatásra számíthat.
Ezt a támogatást csak akkor kapjuk meg, ha felkészülünk a fogadására (és elvileg
annak is van realitása, hogy az említett forrás dupláját megszerezzük, ha más tag-
jelöltekhez képest sokkal jobban felkészülünk a támogatási források fogadására és
felhasználására). A források elosztása az egyes tagjelölt országok között az alábbi
kritériumok alapján történt:
  — a mezőgazdaságban foglalkoztatott népesség aránya,
  — a mezőgazdaságilag művelt terület aránya,
  — a vásárlóerő paritáson számított egy főre eső bruttó hazai termék, GDP,
  — konkrét helyzet az adott területen.
                                     3. TÁBLÁZAT
                              A SAPARD-forrás felosztása
                               (Distribution of SAPARD)
                         Ország                  1999-es áron (euro)
             Bulgária                                 52 124 000
             Csehország                              22 063 000
             Észtország                               12 137 000
             Lengyelország                          168 683 000
             Lettország                              21 848 000
             Litvánia                                29 829 000
             Magyarország                            38 054 000
             Románia                                150 636 000
             Szlovákia                                18 289 000
             Szlovénia                                 6 338 000
             Összesen                               520 000 000
            Forrás: Magyar Mezőgazdaság 1999, 8.
                                    Kovács Teréz:
      Vidékfejlesztés és finanszírozás az Európai Unióban és Magyarországon.
                    Tér és Társadalom, 14. 2000. 1. 163–178. p.


172    Gyors ténykép                                         TÉT XIV. évf. 2000   s   1

  A SAPARD tervezési, pályázati rendszere a Strukturális Alapok el őírása szerint
működik, a kifizetések, a monitoring és az értékelés rendjére pedig az EAGGF
szabályai érvényesek.
  — A források elnyeréséhez az Unióval egyeztetett, tehát a Bizottsággal elfogad-
      tatott nemzeti mez őgazdasági és vidékfejlesztési terv szükséges;
  — A programok kidolgozásának, végrehajtásának és monitoringrendszerének
      összhangban kell lenniük a Strukturális Alapok konkrét szabályaival, és így
      elő kell segíteniük az uniós jogrend (acquis communautaire) átvételét, különös
      tekintettel a Közös Agrárpolitikára;
  — A társfinanszírozás követelmény. A magyar kormánynak el kell döntenie,
      hogy a nemzeti részt milyen forrásból fedezi.
      E tekintetben három lehet őség van:
      — az agrártámogatások rovására,
      — külön költségvetési tételként jelenik meg,
      — többcsatornás finanszírozás, több tárca összefogásával.
  — Az elfogadás, egyeztetés mechanizmusa a tagországok regionális programjá-
       val megegyező;
  — A hatékonyságuk megállapítása érdekében a programban szerepl ő intézkedé-
       sek támogatásait el őzetes és időközi elemzés, valamint folyamatos monito-
       ring- és utólagos értékelés alá kell vonni, amelyek célja az eredményesség és a
       hatások vizsgálata a megfogalmazott célkit űzésekkel szemben;
  — Gondoskodni kell a tagországokhoz hasonló kifizetési ügynökségek létrehozá-
       sáról;
  — A tagjelölt országoknak éves jelentést kell benyújtaniuk a Bizottsághoz legké-
       sőbb a következő év hatodik hónapjának végéig.
   1999. év közepére elkészültek a megyei, a regionális és az országos SAPARD-
programok, és készülnek a kistérségi stratégiai programok is. A megyei és a regio-
nális programokat „SAPARD mez őgazdasági és vidékfejlesztési program"-nak, az
országos programot "Magyarország Vidékfejlesztési Terv"-ének hívják.
  Ez a terv az el őcsatlakozási szakaszban nagyobb részt mez őgazdasági, kisebb
részt vidékfejlesztési programokat tartalmaz és a rangsort a megyei és a regionális
SAPARD-prioritások alapján állította össze a VÁTI Vidékfejlesztési Osztálya. Az
így kialakított prioritási sorrend az alábbi (a SAPARD-rendeletben megjelent prio-
ritási sorrendet a magyar prioritások el őtt szerepl ő sorszámok jelöljük):
  2) Mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és értékesítésének javítása
  5) Alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenység fejlesztése és
       sokszínűsítése
  4) Környezet- és tájvédelmet szolgáló mez őgazdasági termelési módszerek
   1) Mezőgazdasági üzemek beruházásai
   12) Vidéki infrastruktúra fejlesztése
   8) Falvak megújítása és fejlesztése
   11) Szakképzés fejlesztése
                                         Kovács Teréz:
           Vidékfejlesztés és finanszírozás az Európai Unióban és Magyarországon.
                         Tér és Társadalom, 14. 2000. 1. 163–178. p.


TÉT XIV. évf. 2000   s   1                                     Gyors ténykép        173

 9) Birtokrendezés
 14) Erdészet, beleértve az erd őtelepítést és az erdei termékek feldolgozását
 13) Mezőgazdasági vízkészlet-gazdálkodás
 15) Szaktanácsadás és tájékoztatás az e rendelet által meghatározott intézkedésekhez
 7) Gazdálkodói csoportok létrehozása
 3) Állat- és növényegészségügyi ellen őrzés szerkezetének és min őségének javítása
 10) Ingatlan-nyilvántartás kialakítása és aktualizálása
   Magyarország Vidékfejlesztési Tervét az Európa Bizottsághoz 1999. november
15-ig kellett beadni, az elfogadtatás pedig fél évre rá történik meg. Tehát a pályáz-
tatás 2000 tavaszán—nyarán elkezd ődik.
   A támogatás fogadására haladéktalanul ki kell építeni a vidékfejlesztés intéz-
ményrendszerét, illetve a területfejlesztés és a mez őgazdaság meglév ő intézmény-
rendszerét kell alkalmassá tenni a SAPARD fogadására.
   A területfejlesztési törvény által szabályozott regionális fejlesztési intézményeken
(Országos Területfejlesztési Tanács, regionális területfejlesztési tanácsok, megyei
területfejlesztési tanácsok) túl, velük párhuzamosan vagy ezekt ől merőben eltérő
szervezeteket a vidékfejlesztésre nem kell létrehozni. Azok keretei között azonban
új, speciálisan vidékfejlesztéssel foglalkozó intézményi elemeket kell m űködtetni.
A vidékfejlesztés cél-, eszköz- és intézményrendszerét törvényi szinten kell szabá-
lyozni. (Ez elképzelhet ő lenne a területfejlesztésr ől és területrendezésr ől szóló
törvény módosításával, p1. egy vidékfejlesztési fejezet beépítésével.)
   Az Országos Területfejlesztési Tanácsot át kell alakítani olyan testületté, amely
alkalmassá teszi a Tanácsot SAPARD-támogatás fogadására, felel ősséget visel
annak rendeltetésszer ű felhasználásáról, a monitoring- és az ellen őrzési rendszer
működtetésér ől. Az Országos Területfejlesztési Tanácsnak az a részlege, amely e
feladatot ellátja, lehetne a Nemzeti Vidékfejlesztési Testület.
   A regionális fejlesztési tanács a vidékfejlesztés mai intézményrendszerének leg-
 kritikusabb pontja. Egyrészt azért, mert a Területfejlesztési és területrendezési tör-
 vény nem ruházta fel a decentralizált források feletti döntés jogával. Másrészt a
 régió mint tervezési—statisztikai egység nem illeszkedik be az államigazgatási hie-
 rarchiába. Valószín ű, ezt a problémát a törvénymódosítás és a közigazgatási reform
 oldja meg. A SAPARD miatti lépéskényszer azonban nem engedi meg a várako-
 zást. Áthidaló megoldásként regionális vidékfejlesztési munkabizottságokat kell
 létesíteni, és a pályázatokat ehhez a szinthez benyújtani, illetve ott elbírálni. Az EU
 PHARE HU9705 Regionális Kísérleti Program Alap m űködtetése során az ország
 két régiójában folyt már regionális szinten pályáztatás, amit a regionális fejlesztési
 ügynökség kht.-k bonyolítottak le. A megyei területfejlesztési tanácsokban szintén
 megyei vidékfejlesztési munkabizottságokat lehetne létrehozni. A pénzeszközöknek
 csak kisebb részét lenne célszer ű megyei szinten megpályáztatni. A kistérségekben
 pedig mindenképpen célszerű lenne vidékfejlesztési irodákat létrehozni. Ezek fela-
 data a „pályázatok eladása", a pályázók felkészítése, segítése.
                                     Kovács Teréz:
       Vidékfejlesztés és finanszírozás az Európai Unióban és Magyarországon.
                     Tér és Társadalom, 14. 2000. 1. 163–178. p.


174    Gyors ténykép                                          TÉT XIV. évf. 2000    s   1

  A finanszírozás lebonyolítására Nemzeti Kifizet ő Ügynökségeket kell létrehozni.
Ez az Agrárintervenciós Központ továbbfejlesztésével lehetséges, mivel a vidék-
fejlesztés szorosan összefügg az agrártámogatási rendszerrel és annak korszer űsíté-
sével. A Nemzeti Kifizet ő Ügynökség tartaná a kapcsolatot Brüsszellel és együtt-
működne a Bizottsággal. Ennek az együttm űködésnek ki kell terjednie az el őkészí-
tésre, végrehajtásra, beleértve a finanszírozást, annak kiértékelését, valamint az
intézkedésre vonatkozó monitoring és értékel ő tevékenységet is.
  A megyei FM hivatalokat alkalmassá kell tenni a teljes kör ű agrár-szakigazgatási
feladatok ellátására. A folyamatos és az uniós igényeknek megfelel ő adatgyűjtés az
ő feladatukká kell, hogy váljon.

         Magyarország vidékfejlesztése az EU-csatlakozás után

  A 2000-2006 közötti idő szakra vonatkozó EU-költségvetés két szempontból is
behatárolja a magyar vidékfejlesztés integrálását az EU támogatási rendszerébe.
  Egyrészt a Berlinben elfogadott költségvetési kerettervben külön tételként szerepel:
  — a tizenötök támogatása,
  — a csatlakozni kívánó országok felkészülésével, valamint az Unió kib ővítésével
       kapcsolatos támogatás.
  Másrészt a tizenötök pénzügyi kerettervében a mez őgazdasági kiadások között is
két tétel szerepel (4. táblázat):
  — a Közös Agrárpolitika,
  — a vidékfejlesztés és az ehhez kapcsolódó intézkedések.
      2000-ben a tizenötök esetében a mez őgazdaság az összes kifizetés 45,6%-át
teszi ki. A programozási id ő további hat évében arányaiban növekszik ez az összeg
úgy, hogy összességében eléri a 49,1%-ot. (A mez őgazdasági támogatások enyhe
növekedése a programozási id ő további éveiben főleg a vidékfejlesztés javára tör-
ténik, de jelent ős a tisztán mez őgazdasági támogatás-növekedés is a 2002-2003.
évben.) 2000-ben azonban a Közös Agrárpolitikára az összes kötelezettségvállalás
40,7%-át, vidékfejlesztésre 4,9%-át fogják fordítani. Tehát a harmadik évezred els ő
évében a mező gazdasági támogatáson belül csak 10,5% fordítódik vidékfejlesztés-
re, a többi kiadás tisztán mez őgazdasági jellegű támogatás.
  2000-ben a struktúrapolitikára a költségvetés 35,8%-a fordítódik. A Strukturális
Alapokba az összes kiadás 32,8%-a kerül. Jelent ős változás, hogy a rendelkezésre
álló keretbő l a korábbi hat helyett három célt támogatnak. Az 1. céltámogatás vál-
tozatlan formában fennmarad. A 2. cél keretében nyújtandó támogatások a szerke-
zeti problémákkal küzd ő térségeknek jutnak, és itt többek között lehetnek mez ő-
gazdasági és a halászattól fiigg ő, vagyis vidékfejlesztési területek is. Így a jöv őben a
2-es és az 1-es célterületek egy-egy része lesz vidékfejlesztési jelleg ű (S. táblázat).
  A Strukturális Alapok 5%-a közösségi kezdeményezések finanszírozását hivatott
biztosítani. Ezen belül a LEADER II. a vidékfejlesztést támogatja.
           •z
           •                                                    Kovács Teréz:
                                  Vidékfejlesztés és finanszírozás az Európai Unióban és Magyarországon.
                                                Tér és Társadalom, 14. 2000. 1. 163–178. p.


  TÉT XIV. évf. 2000                                     s          1                                                                                                            Gyors ténykép                                         175




                                                                                                                 8 es1 •"'l
                                                                                                                    Q                      §
                                      ;7 g;; ,r 1(;/ \
                                                     (.9                           D R tn .1•                    eq                                                                                           —
                                                                                                                              fln v",                      O CN C> NI.
                                                                                                                                                           Q 00                                          C>                  c5 ti
                                                                                                                                                                                                              ^,


                                      0 = C)                                „                                                                                                          co
                                                   9, Q Q 8
                                           •
                                          CN oo                                                                                                                                                          C> v,
                                      CN
                                       „     0 k" »,
                                                A'        8 o N 8 ^.s' Pl 2 9P,
                                                              8     . V")                                                                                                              ; cN v, '^ "'
                        O              ,t                 'th
                                                                                                                                                                                       ^
                                      Req (."1                                                                                                                            W                   No0 C>
                       „,, .>
                       ....
          ,-.
            o            E            •    0>         vl                                                                                                                  C>
                                      X)          O. 00                                                                       C>
          '0 0 be                     t.„1.     V1 C) "'                                                    088 NI C)                              S s2
                                                        V")                                                       HOC
          "0 ,o                                                                                   !h                v, g                           V1
                                                                                                                                                                                              5'
          • ... s0
          —
                        2                  M                                                                                                                                                                  8 —            C5 ti

          :,-,-
               .zS '”'
                -
            ' óo ,§.
              .-
          s0 '.›                      C> C>
                                         to  1,, C>
                                             co r-                                                                            C:, 0                                         ... co 0                 C>0 1 •
                                                                                                                                                                          N •- s
                                                                                                                                                                            ∎
          qb s:2 .z,
           ..                            'V                00
                                             esE 'E) V> C> 1,,                                              0 8 a Css,1 C 1 3                sY,
                                                                                                                                             ,                                                        0
                                         CN MNN b et et                                                                 Cs1   N,           = =                                 ".                             c'S
          C'sl ts; 0
                O.) N
E-,
<0.,
N Cs4 2 ..-
-.4 z>    L.
 ' ' .,                ,0 Nco              C> 0                           ,n
14                     "",
4 Cá) Z 14-1                                    cfl               '1 1'
                                                                   "      "'            tn t, v, V, 8 8
                                                                                               'C' C'        C5  S Q 9'
                                                                                                                      ",                                                                                                     S e%
                                (99
                                  ,                                                                fq C,1    V,
S‹ - ,.1
                                        CN   C> 00                                         "1”            N, ^. ^. CN cN "' R                                                                        N e° -;
                                      R„ 't N,                                                                                                                                                          Cl\
E-4t. o                r_,.
                  .., ...,
                       ,»
4 ,- %, ,
   %.,
                                      §       ,n                          un C> 0 10
                      ,.,
                       -,       8
                                           00
                                           't't                           Zt5 Css          3                E3                       eg    g                °
                                                                                                                                                           e", C>
           Só ...,....%o        esi   N co ,t ^, co                              v, "1- .1-                 v,                                                                                                      -4Ö -4
                                                                                                                                                               ""
                                                                                                                                                           CN CN                                              Q
            ,,.,     ...
            o. '' )
          ...,mz,
           ,s2 ;0 o                   •         g— 0                             4'10                                                                                                                                        ,ct
            ,z, •...                  ON V>
                                      „ „      C'b
                                      0) v0 ,f est
                                               „                          („1                               v,
                                                                                                                        E3           e,1   g 2 R c,
                                                                                                                                             ti.,    "'
                       LT..
                        k'                                        N                                                                               qco                                                         CN
                                                                                                                                                                                                              oc,
                                                                                                                                                                                                                             c5 ti
           ,,,) ..... ..„
            ,,,, ...,
          ....
           ..,         INÉ
                       ,..>                     ...
          ..'C         o                                                                                                                                                          -,—,
                       C                                                                                                                                                                                                   I .„
                      rz:                                                                                                                                                         ';2                               --,,,› .„ ,)
                                                                                                                              .,,, .. ,..,
                                                                                                                              •c.„ .
                      ....                      1                                                                                                                               § :,..:,                            :,., • ..-
                                                                                                                                                                                                                                           Presidency Conclusions 1 999, 26.


                                                                                                                               ti„,,,                                             ,
                                                —                                                                              -., .
                                                                                                                               ( 0 1                                      *