Tér és Társadalom 2. évf. 1988/1. 43-57. p.

1988. 2. évf. 1. sz. pp. 43-57.

MÉSZÁROS REZSŐ :

A FALUSI TELEPÜLÉS TÉRBELISÉGE A LAKOSSÁG TÉRPÁLYÁI
ALAPJÁN

A társadalom és a gazdaság fejl ődésének egy-egy adott id őszakában mindig
kialakul olyan térkategória (térméret), amely az adott szakasz alapszint ű mozgás-
folyamatainak keretet ad. Tulajdonképpen erre épül az a felismerés, hogy a társa-
dalmi, gazdasági folyamatokat adekvát területi egységekkel lehet megfelel ően sza-
bályozni. Ezt a térszervez ődést tömeges kutatói érdekl ődés faggatja, miközben vál-
takozó meggy őződéssel tódulnak el ő a különböz ő térkategóriák: gazdasági körzet,
vonzáskörzet, agglomerációs övezet, városegyüttes, falutömörülés, kisvárosi térség,
kistérség stb. Lényegében mind valamilyen szempont alapján elhatárolt, strukturált
vagy homogén, természeti-fizikai térrész, amelynek legfontosabb elemei a települé-
sek. Végül is földrajzilag valamennyi a településközi kapcsolatok horizontális kiter-
jedésének mértékével írható le. A kétségtelenül a társadalmi, gazdasági térszerkezet
fő erő vonalait hordozó településközi kapcsolatok pedig az ember, az anyag és az
információ áramlásával fejezhet ő k ki.
Egy település térbeli kapcsolatai azonban ennél gazdagabbak, nem sz ű kít-
hető k le csak a külső , a települések közötti kapcsolatokra. Abból indulok ki, hogy
minden település lakossága valamilyen irányban, valamilyen intenzitással és valami-
lyen céllal mozgásával kijelöl, részben vagy egészében kitölt egy térrészt. Ez az em-
ber tevékenységét ő l kap funkcionális tartalmat, illetve az egyén ebben a térben mo-
zog, hogy funkcióit m ű ködtesse. Ilymódon is kifejez ődhetnek a munkamegosztás-
ban elfoglalt helyzet koordinátái.
Az említett térkategória vizsgálatok lényegében a vonzáshatások, egy-egy
funkció által m ű ködtetett irányok feltárását végzik el. Az embert általában csak mint
munkaerő t, esetenként mint fogyasztót vizsgálják e mozgásfolyamatban, térkap-
csolati rendszerben. Kevéssé figyelnek az emberek térbeli mozgásaiból összeálló
áramlási irányok (térpályák) kialakulási és hatásmechanizmusaira. Talán nem bo-
torság arra keresni a választ, hogy egy település (adott állapotában) milyen mozgás-
teret * biztosít az ott lakók számára, illetve funkcionális (ellátásbeli) hiányosságai

*A szociológia is gyakran használja a mozgástér, társadalmi mozgástér kifejezéseket, amelyeken
általában az emberi-társadalmi viszonyoknak azt a mez ő jét érti, amelyben az egyén önmaga cse-
lekvéseit megvalósíthatja. A geográfia mozgástéren konkrét, távolságmértékkel kifejezhet ő terü-
letet ért, ahol az egyén vagy közösség gazdasági, társadalmi (az életvitellel kapcsolatos) tevé-
kenységét végzi.
Mészáros Rezső : A falusi település térbelisége a lakosság térpályái alapján
Tér és Társadalom 2. évf. 1988/1. 43-57. p.
44

milyen mozgásterekbe kényszeríti lakóit. Érdekes lehet megismerni azt is, hogy mi-
lyen ezeknek a térbeli pályáknak az id őszerkezete, pontosabban az egyes id őszaka-
szokban (nap, hét, hónap stb.) hogyan változnak a térpályairányok, távolságok,
mennyiségek. Vajon elégségesen kifejezi, leírhatóvá teszi-e mindez a település tér-
beliségének tartalmát, méretét?
E kérdésekbe s ű rített feladat megoldásához a szakirodalom meglehet ősen
kevés támpontot ad. Bár a térpálya, településközi kapcsolat, mozgástér stb. több ta-
nulmány címében is helyet kap, mint korábban utaltam rá, más értelemben haszná-
latos. A kutatási koncepció felépítéséhez, mintegy szemléleti alapozásként, a magyar
szerz ő k közül ENYEDI GY. (1983), BELUSZKY P. (1982), BERÉNYI I. (1983),
BARTKE I. (1982), PAPP A. (1975), LETTR ICH E. (1968), BÁNLAKI P. (1985),
BÖHM A. (1985) munkáit használtam. A rendelkezésemre álló külföldi szakírók kö-
zül a tér felosztásával foglalkozó R. BRUNET (1972), a falusi közlekedési ellátás és a
népességmozgás napi id őszerkezetét elemz ő M. J. MOSELEY (1977), a térszerkezet
elemeit rendszerez ő A. CLIFF — P. HAGETT — J. K. ORD (1975), a falusi térkap-
csolatokat is érint ő P. CLOKE (1979) és I. A. DAWSON (1983), valamint a falusi
tér- és társadalmi struktúrát monografikus igénnyel körüljáró A. GILG (1985) volt
segítségemre.
A vizsgálat 1986. januárjában indult el. Kutatási tapasztalataim és persze a
települési fogadókészség alapján sikerült öt olyan települést megnyerni a közrem ű-
ködésre, amely kielégíti azt a lényeges szempontot, hogy eltér ő legyen a települési,
településkörnyezeti adottság. Bócsa tipikus tanyás agrárfalu Bács-Kiskun megyében,
Óföldeák, Földeák és Maros/e% Csongrád megye kifejezetten városi térben elhelyez-
ked ő települései, míg a Békés megyei Zsadány városhiányos, s őt megyehatár menti
térben fekszik. Az el ő zetes mintavétel alapján kialakított kérdőív (15 kérdéscso-
portban mintegy 50 kérdést tartalmaz) felhasználásával a belterület teljes feln őtt
(18 év feletti) lakosságára kiterjed ő felmérést végeztünk. Jelen tanulmányban a bó-
csai információkból levezetett néhány fontosnak vélt következtetést szeretném bemu-
tatni. Szerencsés b ő vítménynek tekinthet ő , hogy Bócsán alkalom volt némi külterü-
leti vizsgálódásra is. A belterületr ő l beérkezett 863 kérd ő ív szinte a teljes belterületi
lakosságot lefedi, a 136 külterületi kérd ő ív a külterületi népesség 15 %-át jellemzi.

Bócsa a kiskunsági homokvidék tipikus tanyás települése. Több évszázados
történelmének csak a legutolsó néhány évtizedében rendelkezik tényleges falumag-
gal. A korábban Bócsapusztaként emlegetett tanyacsoport teljes mértékben Soltvad-
kerthez köt ődött — valamennyi alapellátási intézmény ott volt elérhet ő . A homok-
kal vívott emberpusztító küzdelemben megfáradt bócsapusztai öregek Vadkertre vo-
nultak vissza: valamirevaló gazdának ott volt „városi háza". A közel másfélezer ta-
nya még az 1930-as években sem rendelkezett iskolával, majdnem totális volt az
írástudatlanság. A felszabadulás utáni, a korábbihoz képest kétségtelenül gyors fej-
lődés eredményeként sem tudott azonban a dinamikusan fejl őd ő falvak közé emelked-
ni. Sőt, megyei vagy dél-alföldi megmérettetésben még kedvez őtlenebb min ősítést
kapott.
Mészáros Rezső : A falusi település térbelisége a lakosság térpályái alapján
Tér és Társadalom 2. évf. 1988/1. 43-57. p.
45

Az 1960-as és a korai 70-es évek adatai alapján BE LUSZKY P. és SIKOS T. (1982 b.1
úgy értékelte a különféle osztályozások számára „megbonthatatlan" egységet képez ő Kisk ő rös-
Kecskemét—Kiskunmajsa közötti településsort — benne Bócsát —, hogy a homokhátságon számos
tényez ő kombinációja sajátos tanyakörzetet hozott létre. E körzetben tekint vissza a tanyás te-
lepülésrendszer a leghosszabb történelmi múltra. A sz ő l ő-, gyümölcs-, zöldségtermesztés elapró-
zott birtokviszonyokat, néhány holdas parcellákon igen s ű rű tanyahálózatot hozott létre. Ez ked-
vezett a szakszövetkezetek tartós fennmaradásának, de a társadalmi átalakulást, a településfej-
lesztést különösebben nem gerjesztette. CSATÁRI B. (19841 úgy véli, hogy a volt városi legkül-
ső tanyazónában kialakult Bócsa a belterületi népesség számának növekedése ellenére is gyenge
színvonalú település. A foglalkozási szerkezetváltás lassú, az ipari keres ő k száma csekély. A gaz-
dálkodás típusa konzerválta a tanyarendszert. A Dél-Alföld falvainak tipizálását célzó kísérletem-
ben (MÉSZÁROS R. 19821 — a 70-es évek közepének adatai alapján — Bócsát olyan agrárfunk-
ciójú tanyás falvak közé soroltam, amelyek nem vagy alig rendelkeznek a fejl ődés bels ő erőforrá-
saival, hozzátéve, hogy e típus településeinek sorsát els ősorban lokális tényez ő k alakítják: fejl ő -
d ő , stagnáló vagy hanyatló irányokat er ősíthetnek fel.
E megállapítások sok vonatkozásban ma is helytállóak, mégha Bócsán jelent ős válto-
zások is történtek, éppen egyfajta bels ő erő forrás eredményeként. Lehetséges persze, hogy ezt
látni kellett volna a tipizálások során. Lehetséges, hogy a helyi er őforrások valódi lehet őségei,
tényleges szerepe elsikkad a tipizálási mutatványokban. Valószín ű bb azonban, hogy a körülmé-
nyek változnak gyorsan, s vetnek felszínre addig nem volt lehet őségeket.
1986-ban mértékadó becslés szerint Bócsa lakosságának a száma nem éri el a
2000 f ő t, s ez közel másfélezerrel kevesebb, mint 1949-ben volt. De míg akkor a
belterületen a lakosság alig néhány %-a élt, 1986-ban már közel a fele (45 %-a) bel-
területi lakos. Az utóbbi 15 év alatt a belterület lakossága megkétszerez ődött. Figyel-
met érdemel, hogy a lakosság több mint harmada 30 év alatti, s őt, a 40 évesnél fia-
talabbak a nagyobb felét alkotják a lakosságnak (a tanyán ezek az arányok alacso-
nyabbak: a 30 év alattiak 22, a 40 év alattiak 39 %-ot tesznek ki). Mindenesetre ez a
demográfiai összetétel önmagában is fontos helyi er őforrás, lényegében a település
életképességének társadalmi alapjaként min ősíthető . Ennek kialakulását nagymér-
tékben segítette az a tény, hogy a belterületre irányuló 1973-85 közötti nagy köl-
tözési hullám dönt ően 30 év alattiakat hozott ide, s őt, hasonló folyamat zajlott le a
külterületen is (1. ábra). Ennek jelent ő sége akkor sem csorbul, ha szembeállítjuk az
ebben az id ő ben történt elköltözésekkel, amely ugyan szintén a munkaképes kor-
osztályt érintette, de mint láttuk, dönt ően a külterület lélekszámát csökkentette.
Érdekességként talán megemlíthet ő , hogy a vizsgált populációból a belterület la-
kosságának 28, a tanyaiaknak 48 %-a 1 évesnél id ősebb korában került Bócsára.
Pedig a 70-es évek közepén a falu fontos gazdasági bázisa, a nagyüzemi
mező gazdaság igencsak mélyponton volt: veszteséges volt a termel őszövetkezet,
erő sen hullámzott a szakszövetkezet eredményszínvonala. Mégis, az elmúlt másfél év-
tized a fellendülés id őszakaként jellemezhet ő . Olyan sajátos településformáló folya-
mat megy végbe, amelynek gerjeszt ője helyi szellemi er őforrás, kiváló helyzetfelis-
merő képesség. Nem történt más, mint hogy érzékelték és alkalmazták az ország
mező gazdaságának gazdálkodási, szervezeti fejl ődéséb ő l a település fejlesztési kon-
cepciójába illeszthet ő elemeket: a melléküzemág felfuttatása, a kisgazdasági termelés
integrálása, ösztönz ő mezőgazdasági bérezés. Id ő ben felismerték azt is, hogy a falu
életképességét er ősítő gazdasági intézkedéseket szükséges kiegészíteni az életkörül-
ményeket javító lehet őségekkel. Sikerült megvalósítani olcsó telekosztást és ked-
vező hitelfeltételeket a lakásépítésre. Mindez dinamizálta a településmag fejl ődését és
Mészáros Rezső : A falusi település térbelisége a lakosság térpályái alapján
Tér és Társadalom 2. évf. 1988/1. 43-57. p.
46

7. ábra
Mészáros Rezső : A falusi település térbelisége a lakosság térpályái alapján
Tér és Társadalom 2. évf. 1988/1. 43-57. p.
47

t'rbeli bő vülését (a településmag fizikai térbelisége mintegy megkétszerez ődött).
özbevet ő leg szükséges utalni arra, hogy az imént vázolt folyamat is igazolja azon
ézetet, miszerint egy település népességszámának csökkenése nem feltétlenül negatív
jelenség. A bels ő struktúra progresszív változása esetünkben is azt jelzi, hogy feltehe-
tő leg egy új egyensúly-állapot kialakulásának folyamata zajlik.
A népesség térbeli koncentrálódását azonban nem követte (legalábbis ha-
sonló ütemben nem) az infrastruktúra fejl ődése. Még mindig nincs például gyógyszer-
tár, húsbolt, könyvesbolt a faluban, a telefonellátottság, illetve a településközi tele-
fonkapcsolat technikai színvonala, az egyébként igen alacsony országos színvonal
alatt van. Ugyanakkor majd minden család rendelkezik autóval, motorkerékpárral,
a lakosok 80 %-a kerékpártulajdonos. Gazdag a családi tulajdonú mez őgazdasági kis-
géppark, tartósan stabil a termelési, építkezési kedv. Ez az állapot a meghatározó
háttere a helyi feln őtt lakosság térpályáinak.
A térpályák feltárására a kérd őív alábbi kérdései szolgáltak:
Együtt él-e gyermekeivel:
Ha nem, hol laknak gyermekei:
Szándékozik-e elköltözni a faluból:
Ha igen, hova:
Hány év múlva tervezi az elköltözést:
Helyben él-e rokona:
Ha nem, hol él rokona:
Milyen gyakran látogatja ő ket:
Munkahelye:
Foglalkozása:
Milyen közlekedési eszközzel jár munkába:
Hányszor jár havonta:

Kecskemétre Kisk ő rösre Kiskunhalasra más településbe:

vásárolni

gyógykezelésre

tanulni

szórakozni

egyéb (hivatali, családi célból):

Általában milyen közlekedési eszközzel utazik:
Van-e háztáji vagy illetményföldje:
Ha igen, milyen messze van a lakásától:
Hetente hányszor jár oda:
Alkalmanként mennyi id őt tölt ott:
Van-e kiskertje:
A kiskert a lakóháznál van-e:
Ha nem, milyen messze van a lakásától:
Hetente hányszor jár a kiskertbe:
Alkalmanként mennyi id őt tölt ott:
Eladásra termel-e mezőgazdasági terméket:
Ha igen, hol adja el (a település neve):
Mészáros Rezső : A falusi település térbelisége a lakosság térpályái alapján
Tér és Társadalom 2. évf. 1988/1. 43-57. p.
48

Saját maga szállítja-e a terméket:
Ha igen, milyen gyakran:
Lakóházának kertjében termel-e eladásra:
Ha igen, hol adja el (a település neve):

A térpályák földrajzi értékelhet őségére a legcélszerűbb rendező eljárásnak az
időstruktúra a/apján végzett elemzés bizonyult. A térpályák id ő megoszlásában két f ő
differenciáló körülmény ismerhet ő fel:
1/ A napi rendszeresség ű térpályák mennyisége, tartalma és iránya min ősé-
gileg más, mint az id őben ritkább gyakoriságú térpályáké.
2/ A gazdasági tartalmú térpályák meghatározó része mez őgazdasági jelleg ű ,
így döntően a vegetációs id őszakhoz kötött, tehát intenzitása féléves periódusonként
módosul, m ű ködésének határozott ritmusa van.
Bócsa feln őtt lakosságának térpályái 6 id őegységbe sorolhatók: naponta,
hetente több alkalommal, hetente, kéthetente (havonta két alkalommal), havonta,
havi gyakoriságnál ritkábban végzett térbeli mozgás. A havi gyakoriságnál ritkább
mozgások az összes kimozdulásnak 1 %-át sem teszik ki, szerepük a falu térbeliségé-
nek formálásában jelentéktelen, részletes elemzésük mell ő zhet ő .

Napi térpályák

Az összesített információkból azonnal észrevehet ő , hogy rendkívül er ős a
bels ő , a településen belüli térpálya-rendszer (2. ábra). Ez szoros összefüggésben van a
település gazdasági struktúrájával. Bócsa gazdasági szerkezete, a tevékenység térbeli
rendjét illet ő en zárt, a település terének külterületi részére korlátozódik. A belterü-
leten számottev ő gazdasági egység nincs. Ezt a településhez köt őd ő térbeli koncent-
rálódást a foglalkozási szerkezet is jól érzékelteti (1. táblázat).
A bel- és külterület összesen 63 ingázója túlnyomó részben (80 %-ban ab-
ban a kis méret ű , Bócsa körüli térben mozog (Soltvadkert, Kisk ő rös, Kiskunhalas ► ,
amely, mint látni fogjuk, a többi térpályának is alapvet ő mozgástere. (Megjegyzem,
a maradék 20 % ingázó sem messzire, Kecskemétre, Jakabszállásra és Tázlárra jár
dolgozni.) A kistérbeliség ű munkaer ő mozgást jelzi a munkába járásra használt köz-
lekedési eszköz típusa is: háromnegyed részben gyalog, kerékpárral és motorkerék-
párral járnak munkába.
Míg a f ő munkaid ő ben végzett gazdasági tevékenység zöme a külterületen
zajlik, a munkaid ő n kívüli gazdasági tevékenység (ami szintén mez őgazdasági jelle-
g ű ) inkább a belterülethez kötött, s egyértelm ű en a kiskert-gazdálkodással függ össze.
Közismert, hogy a magyar falu morfológiáját mindig jellemezte a lakóházhoz kap-
csolódó kert, amely korábban a család önellátását szolgálta, manapság az önellátó
funkció mellé specializált árutermel ő funkció is kialakult (prim ő r zöldség, virág, kis-
állattenyésztés ► . Az új falusi lakóházak, melyek Bócsán az utóbbi években nagy szám-
ban épültek, szintén rendelkeznek e funkcionális morfológiai jeggyel (bár stílusuk-
hoz a kisállattenyésztés épületei már nem illeszthet ő k!). E belterületi kertek összes-
sége olyan be/területi agrárteret képez, amely számottev ő szektora a falu mez őgazda-
Mészáros Rezső : A falusi település térbelisége a lakosság térpályái alapján
Tér és Társadalom 2. évf. 1988/1. 43-57. p.
49

vég re hajtott tevékenység

I1
külter ületen
belter üle ten

_ • En . : a) a, N
.1 9
-
..... -0 2 b
-0 -S -1-§ .1:-_- -

N c N N-v '6-.,,
. -0
81
0
' 8
C *0
84
•0
.Y
U1
-9
1.7)
...=
C
0 -
1,1
-*V
>,
01
N . LA 0 „.
0 1:10
N
co_5£ . a.
g g O
C
, 0
_lt
rr

6asRuajanaa
I695DpZO6 16DSDpZID6 W3U

2. ábra
Mészáros Rezső : A falusi település térbelisége a lakosság térpályái alapján
Tér és Társadalom 2. évf. 1988/1. 43-57. p.
50

1. táblázat
Foglalkozási szerkezet

az értékelt populációból való
részesedés, %

belterület külterület

nem Bócsán dolgozik 6,5 11,8

egyéni gazda 6,5 8,1

tsz-tag 21,1 11,8

Bócsán dolgozik szakszöv.-tag 21,7 22,8

palackozó üzemben dolgozik 9,0 2,9

más szektorban dolgozik 13,8 8,8

háztartásbeli 11,2 19,8

nyugdíjas (járadékos) 8,5 12,5

tanuló 1,7 1,5

sági produktumának. Bócsa kiskertjeinek 92 %-a a lakóházak telkén van, 6 % a kül-
területen és 2 % más település agrárterében. A mez őgazdaság gazdálkodási típusa (a
szakszövetkezet nagy szerepe) külterületi bérlet kertzóna kialakulását meggátolta,
pontosabban nem volt igény ilyen jelleg ű mező gazdasági tevékenységre. Állítható
tehát, hogy a kisgazdasági mez ő gazdaságnak a kiskertágazata, a téli hónapokat ki-
véve, a f ő munkaid ő n túl naponta 2-3 órára a lakóhely mikroteréhez köti a feln őtt
lakosságot. A kisgazdaság másik ágazata — a háztáji, illetményföld használat — a
vegetációs id őszak egy rövidebb szakaszában m ű ködtet napi térpályákat, de általában
heti 8-10 óra elfoglaltságot jelent, ám nagyobb részben a külterületen. A háztáji és
illetményföldek negyede 500 m-nél közelebb van a lakóházhoz, ötöde 500-1000 m
között helyezkedik el. 26 %-a még mindig közel, 3 km sugarú körön belül van és
csupán 28 %-a található ennél távolabb.
A napi térpályák másik nagy csoportja nem gazdasági célú. Természetes,
hogy ennek egyik része a napi bevásárlással függ össze (ez a tevékenység a bels ő ta-
nyazóna népességét is a belterületre vonzza ► . A másik részt az emberek közötti kü-
lönféle kapcsolattartás térpályái alkotják. Itt, már csak a mennyiség miatt is, a rokoni
kapcsolatok érdemelnek külön is kiemelést. Figyelemre méltó és a település egyfajta
zártságát is kifejezi, hogy az összes rokoni kapcsolat háromnegyed része helyben van,
Mészáros Rezső : A falusi település térbelisége a lakosság térpályái alapján
Tér és Társadalom 2. évf. 1988/1. 43-57. p.

mégha némely esetben nem is történik naponta érintkezés, ezt a rokoni kapcsolat-
tömeget mégiscsak a napi térpályák lehet őségének kell tekinteni. Végül érdemes
észrevenni, hogy valamennyi napi, nem gazdasági tartalmú térpálya méretére jel-
lemz ő , hogy a falu közigazgatási határát nem lépi át.

Heti — havi térpályák

A napi rendszerességnél ritkább gyakoriságú térpályák meghatározó rész-
ben 4 település felé irányulnak: Kecskemétre, Kisk őrösre, Soltvadkertre és Kiskun-
halasra (3. ábra).
Az adatokból azonban az is kit ű nik, hogy
— 82 fő csak 1 alkalommal hagyja el a falut havonta. Bár ez nem egy megha-
tározó korosztály jellemz ője, felt ű n ő , hogy e csoportba tartozók 60 % a n ő;
-

— 72, zömében 50 év feletti, bócsai pedig még havi rendszerességgel sem hagy-
ja el a települést;
— ugyanakkor meglep ően sokan, 138 fő , mind a négy településbe eljut ha-
vonta. Míg a n ő k és a férfiak aránya közel 50-50 %, az ide sorolható knak
már több mint a fele (58 %) 40 év alatti életkorú.
Ha az egyes id ő egységeket elemezzük, két markáns vonást vehetünk észre.
Egyrészt minden id őegységben nagy tömeg ű a Kisk ő rösre mutató térpálya; másrészt
az utazási gyakoriság csökkenésével növekszik Kecskemét vonzó hatása.
A térpályák tartalmát vizsgálva megállapítható, hogy Bócsa feln őtt lakossága
túlnyomó részben vásárlási céllal hagyja el a falut (2. táblázat).
2. táblázat
térpályákat alakító utazási esetek száma, tartalma és id őszerkezete

Kecskemét Kisk ő rös Kiskunhalas Soltvadkert

vásárlás 278 151 153 67
gyógykezelés 11 54 23 8
havonta
szórakozás 21 10 3 12
egyéb 22 28 12 15

vásárlás 132 178 90 47
havonta két gyógykezelés 18 57 9 15
alkalommal szórakozás 25 13 9 5
egyéb 18 19 7 24

vásárlás 95 137 78 141
gyógykezelés 11 39 4 12
hetente
szórakozás 23 11 7 2
egyéb 25 24 16 28

vásárlás 13 27 11 26
hetente
többször
gyógykezelés
szórakozás —
4 5
4 —
3
—
5

egyéb 4 10 3 3
Mészáros Rezső : A falusi település térbelisége a lakosság térpályái alapján
Tér és Társadalom 2. évf. 1988/1. 43-57. p.

Kiskörös°
D
Soltvadkert

Kiskörös
C OCSA

Soltvadkert
Kiskunhala

o
Kecskeirat

Kiskörös
A 30CSA
Soltvadkert o

K iskunhala

3. ábra
Mészáros Rezső : A falusi település térbelisége a lakosság térpályái alapján
Tér és Társadalom 2. évf. 1988/1. 43-57. p.
53

Mint látható, az egészségügyi ellátás f ő helye Kisk ő rös, míg a szórakozást
illetően Kecskemét, Kisk ő rös, Kiskunhalas egyaránt kedvelt. A feln őtt lakosság igen
kis számú tanulási célú térpályája Kisk őrös felé irányul. A kérd ő ívek részletesebb
elemzése azonban néhány igen fontos árnyalatra is felhívja a figyelmet:
— magas a belterület 60 év feletti lakosságának aránya a Kecskemétre, Kis-
kő rösre, Soltvadkertre utazók között. Ám Kecskemétre csak havi 1, leg-
feljebb 2 alkalommal, Kisk őrösre inkább 2 hetente, míg Soltvadkertre már
heti gyakorisággal;
— éles kontrasztja ennek, hogy a tanyavilág (értékelt) 60 évnél id ősebb la-
kossága vásárlási célból nem utazik Kecskemétre;
— a 18-40 év közötti n ő k közül tucatnyian havi rendszerességgel utaznak
Budapestre vásárolni, szórakozni;
— szórakozási célú utazást szinte kizárólag csak a 18-30 év közötti korosz-
tály jelölt meg.
Az egyéb célú utazások között az ügyintézés Kisk ő rösre és Soltvadkertre
kényszeríti a bócsaiakat, ám az egyéb cél között inkább az emberi (rokoni, családi)
kapcsolattartás m ű ködteti a térpályák zömét. Nagyon érdekes és Bócsa térbeliségére
is markánsan utal, hogy a nem helyi rokoni kapcsolatok nagy része igen kis földrajzi
térben koncentrálódik. A nem helyi rokoni kapcsolatok több mint fele (58 %-a)
20 km-es körzetben van, jelent ősebb küls ő rokon-tömörülés csak Kecskeméten (12 %)
és Budapesten (11 %) található. A megyén kívül, az ország legkülönböz ő bb vidékein,
20 településben él bócsai lakos rokona, de ez az összes nem helyi rokoni kapcsola-
toknak mindössze 16 %-át képezi, és rendkívül rendszertelen, gyakran évi gyakori-
ságnál is ritkább térpályákat alakít ki.
A jelenlegi térpálya-rendszer formálásában még egy tényez ő érdemelhetne
figyelmet, nevezetesen a mezőgazdasági termékek szállításához kapcsolódó térpálya.
A saját termelés ű mez őgazdasági termékek szállítására adott információk azonban
nem elégségesek megalapozott következtetések levonására, túlságosan kevesen adtak
értékelhet ő adatokat. Annyi azonban megállapítható, hogy a mez őgazdasági termé-
kek nagy részének mozgása Bócsán belül történik (piac, különböz ő felvásárló helyek,
borkombinát). Ami kikerül a faluból, annak iránya azonos a többi küls ő térpályával,
csupán Dunaújváros és Budapest érdemel említést, az adott termék értékesítési id ő-
szakában 2-3 naponkénti gyakorisággal.
A Bócsára eddig jellemz ő demográfiai folyamat, a népesség számának csök-
kenése feltehet ő en a jövő ben is folytatódik. Ennek mértékét a mindenkori küls ő és
belső hatások alakítják. Jelenleg 82 fő (47 a belterületr ő l, 35 a külterületr ő l) szándé-
kozik elköltözni a faluból 5 éven be/ül. Bócsa sorsa szempontjából fontossá válható
körülmény, hogy egyrészt az elköltözni szándékozók harmada 30 év alatti; másrészt
az összes elköltözend ő 60 %-a n ő . Tehát, kis túlzással, megállapítható, hogy a fiatal
n ő k tömegei akarják elhagyni a falut. Ez els ő megközelítésben a helyben létesülhet ő
új családok csökkenésére hívja fel a figyelmet, távlataiban népesedési torzulást okoz-
hat. A céltelepülések között Kecskemét és Soltvadkert a legkívánatosabb (4. ábra ► .
Tehát a távozni szándékozók többsége is a jelenleg m ű köd ő térpályákon mozdul el és
annak céltelepülésében tervezi új otthonát.
Mészáros Rezső : A falusi település térbelisége a lakosság térpályái alapján
Tér és Társadalom 2. évf. 1988/1. 43-57. p.
54

30-

20 -

10 -

tol
So ltva dker t

0
tro in , -7:1. ›, >.
2 c N 01 C
oo -o in tv
=0 o. > .0 .0
-o
0 .0
_y 2 oi
Ó
_Y op .2
A n
;c o
—, L
É o
m ó _ 1—

4. ábra

Egy település vizsgálatából lesz ű rt következtetések aligha alkalmasak meg-
alapozott általánosítások kinyilatkoztatására. Mégis el ő merészkedem néhány efféle el-
képzeléssel, remélve, hogy a további elemzések eredményei meger ősítik azokat.
1/ Úgy vélem, hogy a falusi település térbelisége értelmezhet ő azzal a térbeli
alakzattal, amelyet a lakosság térpályáinak összessége kialakít. Ez a lakosság térbeli
mozgásának ritmusától függ ő , változó alakzat. Vagyis az egyes id őegységekben, az
irányultság súlypontjait is változtatva, vagy túllépi a település statikus, adminisztra-
tíve kijelölt terét, vagy azon belül marad.
2/ Feltételezem, hogy a térpályák tartalmi és id ő szerkezetének ismerete
közelebb visz a területi munkamegosztás alapszint ű térstruktúrájának megismeréséhez:
— alkalmas lehet a különböz ő téregységek bels ő , nemcsak gazdasági, kap-
csolatrendszerei tartalmának, irányainak feltárásához;
Mészáros Rezső : A falusi település térbelisége a lakosság térpályái alapján
Tér és Társadalom 2. évf. 1988/1. 43-57. p.

— láthatóvá tehet funkcionális mikrotereket, lehetséges, hogy éppen azokat,
amelyeket — meghatározás híján— összefoglalóan kistérségeknek emlege-
tünk.
3/ A lakossági térpályák alapján megismert településközi kapcsolatrendszer
fontos új információkat adhat a településhálózati hierarchia m ű ködési mechanizmusá-
nak jobb megértéséhez.

R OD A LOM

BARTKE I. 1982: A társadalom és a gazdaság területi szerkezetének alapvonásai I—I I. Tervgazda-
sági Közleményék, 3. sz.
BÁNLAKY P. 1985: Társadalmi mozgásterek. In: Helyi társadalom III. Strukturális viszonyok a
helyi társadalomban. MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete, Budapest, pp. 99-128.
BELUSZKY P. 1982.a: Társadalmi térfolyamatok a Cserehát — Aggtelek karszt vidékén. Föld-
rajzi Értesít ő , 4. sz. pp. 467-482.
BELUSZKY P. — SIKOS T. T. 1982.b: Kutatási jelentés a Bács-Kiskun megyében végzett faluti-
pológiai vizsgálatokról. Földrajzi Értesít ő , 1. sz. pp. 83-119.
BELUSZKY P. 1985: A vonzáskörzetek gazdasági és közigazgatási kérdései. RKK Dunántúli Tu-
dományos Intézet, Közlemények 32. sz. Pécs, pp. 15-20.
BERÉNYI I. 1983: A településkörnyezet társadalomföldrajzi vizsgálata. Földrajzi Értesít ő , 1. sz.
pp. 37-47.
B Ő HM A. 1985: Társadalomszerkezet, település, helyi társadalom. I n.: Helyi társadalom III. Struk-
turális viszonyok a helyi társadalomban. MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete, Bu-
dapest, pp. 27-56.
BRUNET, R. 1972: Memoires et études, Paris.
CLIFF A. D. — HAGETT P. — ORD J. K. 1975: Elements of spatial structure. A quantitative
approach. Cambridge, Cambridge University Press.
OLOKE P. 1979: Key settlements in rural areas, Methuen, London.
CSATÁRI B. 1984: Falvak. In: Bács-Kiskun megye gazdaságföldrajza (f őszerk.: KRAJKÓ GY.),
Kecskemét.
DAWSON I. A. 1983: Shopping centre development, Longman.
ENGLISH P. W. MAYFIELD R. C. ed. 1972: Man, space and environment, Oxford University
Press.
ENYEDI GY. 1983: A magyar településhálózat átalakulása, Magyar Tudomány, 4. sz. pp. 341-352.
G I LG A. 1985: An íntroduction to Rural Geography, E. Arnold, Australia.
LETTRICH E. 1968: Kecskemét és tanyavilága, Akadémiai Kiadó, Budapest, Földrajzi Tanulmá-
nyok 9.
MATHEIKA M. 1975: A települések közötti és a településeken belüli kapcsolatok jellegér ő l, kü-
lönböző hálózati dimenziókban. Földrajzi Értesít ő , 3. sz. pp. 417-421.
MÉSZÁROS R. 1982: A falusi átalakulás alapvet ő térfolyamatai a Dél-Alföldön. Akadémiai
Kiadó, Budapest.
MOSELEY M. J. 1977: Rural transport and accessibility (El ő adás a II. Brit — Magyar Földrajzi
Szemináriumon, Szeged, p. 15., kézirat)
P PP A. 1975: Az agglomeráció-fejl ődés helyzete és sajátosságai Debrecen környékén. Földrajzi
Értesítő , 4. sz. pp. 479-488.
Mészáros Rezső : A falusi település térbelisége a lakosság térpályái alapján
Tér és Társadalom 2. évf. 1988/1. 43-57. p.

M ÉSZÁROS, REZSŐ :

THE SPATIAL DIMENSION OF THE VILLAGE BASED ON POPULATION
STREAMS

(Summary)

Each stage of socio-economic development establishes its own spatial category (or spatial
size) which provides frameworks for the basic processes at the given stage. This spatial develop-
ment is widely analysed by scientists as a result of which various spatial categories ,have been
produced: economic regions, attraction zones, agglomerations, urban regions, local areas etc. As a
matter of fact each of them is a physical spatial unit, either structured or homogeneous, delimited
according to certain criteria. Their most important elements are the settlements. Spatial categories
can be described in geography by the horizontal extent of inter-settlement interactions. The
spatial interactions of a settlement cannot be, however, reduced to its external, inter-settlement,
relationships. The population of each settlement delimits and partly or fully fills in an area by its
movements in certain directions with given intensity and with some objectives. This areas receives
its functional content from the people's activities; the individual moves within this area to activate
its functions.
The above mentioned analyses of spatial categories paid little attention to the mechanism
of how the directions of streams (spatial paths) made of people's spatial movements develop and
how they exert their impacts. It may be justified to find an answer to the question what is the
scope like which a settlement provides for its inhabitants or how does the lack of its functions
confine the inhabitants' scope of activities. It is interesting to learn about the time structure of
these streams, namely, how their directions and distances change over time (daily, weekly,
monthly). Would this all express the content and size of a settlement's spatial dimension in a
satisfactory manner?
In order to solve the tasks condensed in the above questions, a survey was initiated in five
villages. The present paper contains the major results of the survey conducted in Bócsa, a
Hungarian village, on the basis of which it is exptected that further analyses would confirm the
following statements:
— the spatial dimension of a rural settlement can be interpreted by the spatial form that
results from the totality of population streams. This is a variable form that follows the rythm of
the spatial moves of the population. I n certain periods, as the centre of gravity of the directions
changes, it either expands beyond the static administrative area of the settlement or remains within
that;
— knowing the content and the time structure of spatial streams brings us closer to the
understanding of the basic spatial structure of the territorial division of labour;
— the inter-settlement interaction system as revealed by population streams provides im-
portant new information for the better understanding of how settlement hierarchy operates.

Translated by Eta Daróczi
Mészáros Rezső : A falusi település térbelisége a lakosság térpályái alapján
Tér és Társadalom 2. évf. 1988/1. 43-57. p.
57

MECAPOW, PE)KE:

r1POCTPAHCTBEHHOCTb CEJIbCKOM 110CEIlEHLIFI HA OCHOBE r1POCTPAHCTBEHHbIX
OP6HT Er0 WHTEI1E0

(Pe3K3me)

KaxcAoro oTAenbHoro yrana pa3eHTHR 06tAecTea N X03Ri4 CTBa xapaKTepHo o6pa3oeaHme
-
TaKoH npoci-paHcreeHHoH KaTeropiot (npocTpaHcreeHHocira), KoTopas onpeAenner pamKH
OCHOBHbIX npoueccoe nepe/yeklmeHmn Ha AaHHom 3Tane. OpraHH3a Akin npocTpaHcrea paccnpa-
wHeaeTcs C OCO6b1M HHTepecom 8 HccneAoBaHmix, no xoAy KOTOP1b1X npopmealorcs Hapymy
pa3rra4rabie npocTpaacTeeHHble KaTeropww: 3KOHOMN4BCKIIN paNOH, 30Ha TFIMTeHIIR, nOFIC
arnomepauww, npoc -rpaHereo C manbimil ropoAamm, mkiKpoperwoH in T. n. B cylAHocira ece OHN
FIBI1RIOTCA KaKIIMN - HHEIYAb, CTPYKTYPHbIMN NnN fOMOrcHHbIMN, 4aCTFIMN npHpoAHo-ckm3w4ec-
Koro npoc-rpaHcrea, o6oc0eneHHb1mii no onpeAeneHHbim acneKTam, N mmeiou.kmmii ceoHmH
OCHOBHb1M11 3nemerframm HaceneHHbie nyHKTbl. B KOHBLIHOM HTore npourpaHcreeHHbie KaTero-
pHH mory-r 61,1Tb reorpacbwHecKw onHcaHm creneHb10 ropH3oHTanbHoro pactuwipeHHR memnoce-
fleH4eCKIAX cen3eH. CTONT NCX0,1:114Tb N3 TOM, ‘ITO X0 3anonHmoT MaCTb npocTpaHcrea QHA ceón. OT esTenb-
HOCTI1 menoeeKa ece 3T0 nonymaeT ci>yHKuwoHanbHoe coAepmaHme: wHAHBHAyym nepemeLua-
eTCA no 3TOMy npocTpaHcisy C uenbio 3aCTaBHTb ero cwHKuHoHHpoearb.
YnomnHyrwe occneAoearras no npocTpaHcraeHHum KaTeropkinm peAKo o6paLuatoT sHmma-
HHe Ha mexaHH3mbi o6pa3oBaHvIn 14 BMIFIHNFI HanpasneHoi" TemeHwn (npocTpaHcreeHHbix
.1
operai»), cnaraK3u.raxcn 143 nepemeLAeHHH nioAeH no npocTpaHcrey. Ka>KeTcm 060CHOBaHHbIM
nocTaBLITb BOnpoc, Ka KOYt npocTop OTKpbleaercs HaceneHHb1M nyHKTOM 41,11R CBONX o6wraTenek
11/1N )Ke, Ha KaKwo TpaeKropkno cpyHKAHoHanbHan HeKOMnneKTHOCTb nocenefran ebraymAaeT
>Kmrenei;i? npeArionaraeTcsi IlwrepecHbl M BCKOblTb 14 spemeuHylo cTpyKTypy Op ő HT, II meri Ho: KaK
MEIHRIOTCR Hanpaeneiran N AnmHbl npocTpaHcreeHHbIX op6HT B OTAenbHbie OTpe3KI4 epemeHm (3
AeHb, e HeAerno, B mecnu)? Ranee, ece 3T0 40CTaTO4H0 1114 empa>Kaer coAepmaHHe N O6beM
npoci-paHcreeHHocira noceneHLin?
£1,nn peweinoi 3aAaHkin, cryu.4eHHoro B 3T14 BOnO0Cbl, HaHankicb aHKeTHbie kiccneAoeaHmn
B nriTH cenax. HacTontAan CTaTbR coAepmwr ea>KHeHwme pe3ynbTarbi HccneAoBaHHH e cene
hova, Koropme AaFor HaAemAy B TOM, LITO AanbHeHwHe pa3pa6oTKH noweepAnT:
— IlpOCTpaHCTBeHHOCTb CenbCK01- 0 noceneHwn mower 6bITb HwrepnpeirapoeaHa KaK ra npocT-
paHc-reeHHas cbopmauktn, KoTopan o6pa3oebieaercn COBOKynHOCTb10 npoc-rpaHcreeHHblX op6HT
HaceneHHH. 3Ta ckopmauras Henoc -ronHHas N 3aewcwr OT pHrma npocipaHcreeHHwx nepemew,e-
H14-i mmTeneH. TaKHm oópa3om, B pa3Hbie nepwo,:kbi epemeHki — meHns N u,eHrp ismecira
HanpaeneHHocTki — oHa rni60 nepecTynaer craTmciraHecKme, aAMIAHLICTOaTilBHO Ha3HaveHHbie
npeAenbi npocrpaHcTea, nw60 ocraercn 3HyTpki Hero.
— BCKpbITIle CyLLkHOCTHOi.í 14 epemeHHoH urpyK-rypbi npoci- paHcreeHHbix op6HT npHenH3HT Hac
K no3HaHmo 6a3oeoH npourpaHcraeHHoH crpyKTypm TeppwropHanbHoro pa3AerteHos TpyAa.
— CHcrema me•noceneHvecKilx e3ammoces3eH, onpeAeneHHan Ha ocHoee npocTpaHceeHHbix
TpaeK-ropHH AewmeHkin mwreneH, Aacr Ham eamHyK3 Hoeyio HHcf>opmaukno APA ny4wero noHm-
maHms mexaHH3ma ct>yHKL.4oHkipoeaHwin Hepapxkni ceTH HaceneHHux nyHKTOB.

flepeeen: TaMaw Bayko