Tér és Társadalom 13. évf. 1999/4. 135-139. p.
Tér és Társadalom XIII. évf. 1999 s 4: 135-139
KONFERENCIA BESZÁMOLÓ
A SZERKEZET-ÁTALAKÍTÁS ALATT LÉV Ő RÉGI
IPARVÁROSOK ÉS IPARI TÉRSÉGEK JÖV ŐJE
— A FOCUS PROJEKT
Krakkó, 1999. november 8-9.
Az 1980-as évek végére a közép- és kelet-európai országokban is egyre inkább
érezhető vé vált a fordista tömegtermeléshez köt ődő gazdasági paradigmaváltás, ami
jelentő s problémákat okozott e térség országaiban a nagy nyersanyag-kitermel ő és
alapanyaggyártó vállalatokat koncentráló hagyományos ipari térségekben. E prob-
lémák felerősödéséhez jelentő s mértékben hozzájárultak az 1990-es évek elején
elindult, és a rendszerváltáshoz köt ődő gazdasági—társadalmi átalakulás folyamatai
is. A közép- és kelet-európai országokban, a hagyományos iparvárosokban és ipari
térségekben bekövetkez ő strukturális változások a területfejlesztés számára is kihí-
vást jelentenek. A régi ipari térségek szerkezet-átalakítása a területi tervezés számá-
ra gyakorlatibb feladatot kínál, fontos, hogy ezeket a tapasztalatokat nemzetközi
szinten megosszuk egymással, és egy kutatási projekt keretében összehasonlítsuk e
stratégiák feltételeit. -
A Területi Tervezésért, az Építésügyért és a Városfejlesztésért felel ős Német Szö-
vetségi Minisztérium kezdeményezésére 1992-ben létrehozták a területi kutatások-
kal foglalkozó közép-- és kelet-európai intézetek együttm űködési hálózatát (Net-
work of Spatial Research Institutes in Central and Eastem Europe). A részt vev ő
intézetek a hálózat legfontosabb céljaként a területi tervezéssel és a területfejlesz-
téssel kapcsolatos európai kérdések közös kutatását, illetve az újabb kutatási
együttműködési lehető ségek megnyitása érdekében az aktuális, kutatási eredmé-
nyekkel kapcsolatos információcserét jelölték meg. További célként t űzték ki a
területi kutatás stabilizálását, a politikai tanácsadást és közös kutatási projektek
kezdeményezését a különböz ő közép- és kelet-európai országokban.
A hálózat a megfogalmazott célok elérése érdekében FOCUS néven (The Future
of Old Industrial Cities and Regions Undergoing Structural Changes — A szerkezet-
átalakítás alatt lév ő régi iparvárosok és ipari térségek jöv ője) egy közös kutatási
projektet indított útjára. A FOCUS projekt résztvev ői Németország, Ausztria, Len-
gyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Románia, Bulgária és
Ukrajna intézetei, míg társult tagként a projekttel együttm űködnek a Balti államok
kutatóhelyei is. A projekt finanszírozását az EU INTERREG IIC Közösségi Kez-
deményezése mellett a Közlekedésügyért, az Építésügyért és Lakásügyért felel ős
Német Szövetségi Minisztérium, a Gazdaságért és Közlekedésért felel ős Osztrák
Szövetségi Minisztérium és a részt vev ő intézetek vállalták magukra. A projekt
koordinálását a drezdai IÖR (Institute für Ökologische Raumentwicklung — Ökológiai
KONFERENCIA BESZÁMOLÓ
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/4. 135-139. p.
136 Konferencia beszámoló TÉT XIII. évf. 1999 s4
és Területfejlesztési Intézet) vállalta magára. Magyarországot az együttm űködésben
a VÁTI képviseli.
A projekt során végzett munka két fő részre osztható. A projekt els ő lépéseként
1999 novemberében, Krakkóban nemzetközi konferencia került megrendezésre
azzal a céllal, hogy a résztvev ők munkájának segítségével meghatározzák a közép-
és kelet-európai országokban található hagyományos ipartérségek közös jellemz őit,
vonásait, problémáit, illetve, hogy megkülönböztessenek bizonyos típusú térsége-
ket. Ezt követ ően a következő lépés a közös tapasztalatcserén alapuló, a válságtér-
ségek szerkezetváltásával kapcsolatos gazdasági, társadalmi és ökológiai problémák
transznacionális megoldására irányuló fejlesztési stratégiák kezdeményezése lesz,
ennek megfelelően a 2000 ő szén Drezdában tartandó konferencia már a fejlesztési
stratégiákkal szándékozik foglalkozni.
A Krakkóban rendezett konferencia legfontosabb kérdése: Vajon lehetséges-e
olyan térség típusok meghatározása, amelyek hasonló szerkezet-átalakítási problé-
mákkal kényszerülnek szembenézni szerte Közép- és Kelet-Európában? E kérdés
megválaszolása érdekében a következ ő kérdésekre keresték a választ a konferencia
résztvevői:
— Melyek a régi iparvárosok és ipari térségek tipikus problémái Közép- és Kelet-
Európában?
— Miben gyökereznek ezek a problémák, és vajon hasonló körülmények között
jelentkeznek-e?
— Milyen indikátorokkal lehet bemutatni e térségeket?
— Vajon a különböző országokban egyaránt alkalmazhatók a szükséges indikáto-
rok adatbázisai?
A konferencia plenáris ülésén a tapasztalt kutatók ismertették a hagyományos
ipartérségekre, az ott tapasztalható szerkezet-átalakítási folyamatokra és fejl ődési
lehető ségekre vonatkozó általános megállapításaikat. Ezek közül az egyik legfonto-
sabb, hogy a vizsgált térségek fejl ődésében kiemelkedő szerepet játszott a külföldi
működő tőke megjelenése, illetve az endogén er őforrások megléte és hasznosítása,
míg a területi politika az elmúlt évtizedben csak jóval kisebb mértékben volt képes
befolyásolni a folyamatokat.
A hálózat tevékenysége a konferencián a résztvev ők közötti párbeszéd fokozása
érdekében három munkacsoportban folyt, melyek tárgya:
1. munkacsoport: A régi iparvárosok és ipari térségek speciális problémáinak
jellemzése;
2. munkacsoport: A régi iparvárosok és ipari térségek válságának okai;
3. munkacsoport: A régi iparvárosok és ipari térségek bemutatását szolgáló indiká-
torok.
A közép- és kelet-európai fiatal kutatók részvételének támogatása érdekében az
egyes munkacsoportokban 4-5 fiatal kutató kapott lehet őséget, hogy az adott tárgy-
körben beszámoljon kutatási eredményér ől.
Bár az 1. munkacsoportban elhangzott el ő adások a közép- és kelet-európai ipar-
térségek különböző típusait mutatták be, és egymástól földrajzilag távol es ő térsé-
KONFERENCIA BESZÁMOLÓ
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/4. 135-139. p.
TÉT XIII. évf. 1999 s4 Konferencia beszámoló 137
gekre irányították a figyelmet (Észtországtól Ausztriáig, vagy a német—cseh határtól
a Dnyeper menti iparvidékig számos problémával találkozhattunk), több közös
vonás is felfedezhető volt e térségek és problémájuk kapcsán. A hagyományos
iparvárosok vagy ipari térségek fejl ődését hátrányosan befolyásoló tényez ők közül
a munkacsoport munkája során összesen hétféle különböz ő problémakör került
meghatározásra:
— Földrajzi fekvésből adódó problémák
Főként a fontosabb európai és országos gazdasági központokból való elérhet ő-
ség (vagy elérhetetlenség) jellemzi;
— Gazdasági problémák
Ezek alapja a hajdan domináns gazdasági ág/ágazat hanyatlása és leépülése, az
új, innovációra képes ágazatok megjelenésének hiánya, illetve ebb ől adódóan a
térség gazdasági versenyképességének alacsony szintje;
— Mentális és kulturális problémák
Leginkább a térségben élő lakosságnak a múltra jellemző gondolkodásmódja, a
problémák külső megoldására és az új befektet őkre való várakozás, a rugalmas-
ság, illetve a saját er őre való támaszkodás hiánya, az alacsony színvonalú vagy
specializált oktatás sorolódnak e problémakörbe;
— Társadalmi problémák
Legfontosabb ismérve az átlagjövedelmek tartós és érezhet ő mértékű csökkené-
se, a munkanélküliség megjelenése és drasztikus növekedése, illetve a jövedel-
mek közötti különbségek jelent ős mértékű szélesedése;
— Politikai problémák
Az újonnan jelentkező problémák megoldatlanságából ered ő, az adminisztráció
rugalmatlanságából és a régi beidegz ődések uralkodásából, illetve a zöld és a
barna mezős beruházások ellentétéb ől adódó politikai problémák;
— Ökológiai problémák
A talaj-, a víz- és a légszennyezés növekedése, a megnövekedett egészségügyi
kockázat, illetve a lepusztult tájkép és a degradálódó városi terek alkotják e
problémakört;
— Imázzsal kapcsolatos problémák
A potenciális befektet ők és lakosok tudatában kialakult kép a városról, vagy a
térségről jellemzően negatív, és csak igen nehéz fáradságos munkával változtat-
ható meg.
A hagyományos iparágak tipikusan megjelen ő problémái között a globális erede-
tűk, vagy a kelet-európai térségre jellemz ők mellett speciális, helyi problémák is
felfedezhetők. A globalizációval és a poszt-fordista gazdasági paradigmával a ha-
gyományos kitermelő és alapanyagipar elvesztette a termelési folyamatokban be-
töltött, korábban meghatározó szerepét, a gazdaság húzóerejévé egyre határozottab-
ban a tudás alapú iparágak válnak (globális hatás). A volt szocialista országokban
történt rendszerváltás, illetve ahhoz kapcsolódóan a KGST piac összeomlása csak
felgyorsította e folyamatot (kelet-európai hatás). Nemzeti és regionális szinten főleg
a politikai keretek nem támogatták a hajdani óriásvállalatokkal jellemezhet ő
KONFERENCIA BESZÁMOLÓ
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/4. 135-139. p.
138 Konferencia beszámoló TÉT XIII. évf. 1999 s4
hagyományos nehézipart, míg szinte valamennyi ipartérségben számolni kellett a
helyi jellegű problémákkal is.
Az ágazat specifikus input-output szerkezete és a versenyképesség szerint a ha-
gyományos ipari ágazatok többféle típusa került meghatározásra:
kizárólag bányászat, a térség gazdaságában csak a bányászat játszott jelent ős
szerepet, feldolgozás nem történik (pl. uránium bányászat — Johanngeorgenstadt,
szénbányászat — Petrozsény-völgye),
— bányászat és a hozzá kapcsolódó ipari tevékenységek, els ősorban a barnakőszén,
bauxit és vasérc bányászat, illetve az ezekhez szorosan köt ődő energetikai ipar,
alumínium és vaskohászat (pl. Ruhrgebeit, Fels ő-Szilézia, Tatabánya—Oroszlány),
— nehézipari dominancia, els ősorban acélgyártás, gépgyártás, nehézgépgyártás
illetve hadipar (pl. Közép Vah-völgye, Kelet-Szlovákia, Borsod),
— vegyipari dominancia,
— textilipari dominancia,
— különleges sajátossággal rendelkező gazdaság (pl. Gdansk-i kikötői agglomeráció).
A hagyományos ipari térségek klasszifikációja során a következ ő tényez ők ját-
szották a legnagyobb szerepet:
a térség település-szerkezete,
— a térségre jellemző gazdasági struktúra,
a város/térség mérete.
E tényezők szerinti vizsgálódás eredményeként három jól elkülöníthet ő térség-
típus azonosítható:
Mono funkcionális települések
-
Olyan kis- illetve középvárosok tartoznak e csoportba, amelyek gazdasága kizá-
rólag egy kiemelked ő jelentőséggel rendelkező iparág köré szervez ődött. Az ilyen
városok esetében gyakori, hogy egy nagyvállalat képezi szinte a teljes gazdaságot.
A szerkezetváltás folyamata a gazdasági szerkezet egyoldalúságának köszönhet ően
e városokban jár a legkomolyabb problémákkal. Jó példa erre a már említett urán-
bányára épül ő Johanngeorgenstadt.
Több funkciós térségek
Diszperz jellegű települések (nagyobb központokkal), ahol leggyakrabban a szén-
bányászat illetve az acél- és a nehézipar dominál, mely iparágak negatív imázst
adnak a térségnek. E térségekben a problémák igen komolyak, azonban azok egy
részét a térség kezelni képes. E csoportba tartozik például a fels ő-sziléziai iparvidék.
Sokfunkciós nagyvárosok
Olyan nagyvárosok és térségeik alkotják e csoportot, amelyek gazdaságában
egyetlen iparág sincs különleges helyzetben, egyik sem rendelkezik domináns sze-
reppel, aminek köszönhet ően imázsuk is gyakran pozitív. A különböz ő hagyomá-
KONFERENCIA BESZÁMOLÓ
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/4. 135-139. p.
TÉT XIII. évf. 1999 s4 Konferencia beszámoló 139
nyos iparágak szélesebb skálája és a tercier szektor er ősebb jelenléte lehetővé teszi
a problémák kezelését. Például ilyen sokfunkciós nagyváros Krakkó, ahol a nehéz-
ipar mellett jelentős szerepe van az idegenforgalomnak, az oktatásnak és a kulturá-
lis centrum szerepéb ől fakadó szolgáltatásoknak ís.
Végső soron a Krakkóban megrendezett konferencia célja a közép- és kelet-
európai országokban található hagyományos iparvárosok és ipari térségek klasszifi-
kációja, a problémák okainak vizsgálata és rendszerezése, illetve a jellemzéshez
használatos közös indikátorok azonosítása volt. Közvetlenül a konferenciát követ ő-
en, 2000. év folyamán elkészül a konferencia eredményeit feldolgozó munkaanyag,
melyet eljuttatnak a szerkezetváltás alatt álló városok és térségek széles köréhez.
Ezután kidolgozásra kerül az esettanulmányok összehasonlító elemzése, mely során
a régi iparvárosok és ipari térségek helyzetének áttekintését követ ően meghatároz-
zák azok speciális problémáit, jellegzetességeit, e problémák okait, a helyzetet
legtökéletesebben bemutató indikátorokat, majd a projekt szempontjából fontos
szereplőket. Elő reláthatólag 2000 májusában, Drezdában kerül sor egy workshopra
az összehasonlító elemzések megbeszélése érdekében. 2000 őszén pedig egy újabb
konferencia kerül megrendezésre a hálózatban résztvev ők számára, melynek témája
már a hagyományos iparvárosok és ipari térségek fejlesztési stratégiája lesz. A
konferencia fő célja a kutatók és a különböző résztvevők bevonása e stratégiák
megtárgyalásába és kidolgozásába.
Grosz András