Tér és Társadalom 13. évf. 1999/4. 107-117. p.
Tér és Társadalom XIII. évf. 1999 s 4: 107-117
KITEKINT Ő
JELENLEGI TRENDEK AZ AMERIKAI EGYESÜLT
ÁLLAMOK URBANIZÁCIÓJÁBAN
(Current Trends of Urbanisation in the USA)
VÉGH NORBERT
Bevezetés
Az Amerikai Egyesült Államokban napjainkban a lakosság közel 80%-a a hiva-
talos városhatárokon belül, a városokat körülölel ő hatalmas szuburbanizált agglo-
merációkban (a városokhoz szociológiailag és gazdaságilag köt ődő urbanizált terü-
leteken), illetve a kiterjedt poszt-szuburbán régiókban él (1. ábra). A jelen dolgozat
célja, hogy egy általános képet nyújtson az Egyesült Államokban jelenleg végbe-
menő urbanizációs folyamatokról. Az amerikai városfejl ődés eredményei várhatóan
jelentkezni fognak a világ más részein, többek között Magyarországon is, tehát
fontos, hogy az új urbán formák társadalmi és térszerkezeti konzekvenciáival tisz-
tában legyünk.
1. ÁBRA
A városi és a vidéki lakosság megoszlása az Amerikai Egyesült Államokban
1790 és 1990 között
(The Percentage of Urban and Rural Population in the United States between
1790 and 1990)
Forrás: U.S. Bureau of the Census (1998).
Végh Norbert :
Jelenlegi trendek az Amerikai Egyesült Államok urbanizációjában
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/4. 107-117. p.
108 Kitekint ő TÉT XIII. évf. 1999 s4
A tanulmány első része, a könnyebb érthet őség végett, röviden bemutja a közel-
múlt városfejlődésének legfontosabb elemeit. A második rész elemzi a jelenlegi
urbán trendeket, majd részletesen bemutja az igen gyorsan fejl ődő Southwest két
előretörő „city régió"-ját: Orange Countyt (Kalifornia) és Las Vegast (Nevada). E
két kiemelkedő térség elemzésekor kiemelten foglalkozik a globalizáció és a gazda-
sági fejlődés városfejlődésre gyakorolt hatásaival, valamint a környezetvédelmi és a
bevándorlás okozta problémákkal.
Az Informatika urbanizációja (1990—?)
A telematika igen gyors fejl ődésének eredményeként a gazdasági fejl ődés kulcs-
szereplőjévé lépett el ő az informatika. A világ gazdaságában lejátszódó szerkezeti
változások a városok viszonylagos jelent őségét világszerte átrendezték, és sok város
esetében ez a fizikai alakzat és a városlakók, valamint a gazdasági társulások térbeli
eloszlásának átalakulását eredményezte. A telekommunikáció és a számítástechnika
fejlődésének eredményeként a telemunka — munkavégzés otthon a számítógépen az
irodaház helyett — igen széles körben elterjedt. A folytatódó dekoncentráció mellett
egyes városok — a csúcstechnológia és az információs technológia központjai — ki-
emelkedő helyet foglalhatnak el a településhierarchiában, ami a városszerkezet kon-
centrációjához vezet. A kisebb régiók és városok sokkal gyorsabban tudtak alkal-
mazkodni a változó gazdasági körülményekhez, mint egész országok (Sassen
1994). Következésképpen, el őször is bizonyos kulcsrégiók és városok sikeres szín-
terei lettek az innovációk és beruházások új hullámának. Ilyen régió például Orange
County Kaliforniában. Másrészt viszont egyes városoknak komoly problémakkal
kell szembenézniük a városfejl ődésnek ezen új szakaszában. Las Vegas Nevadában
egyike azon városoknak, ahol a jelen problémái széls őségekben is jelentkeznek.
E két város vagy helyesebben város-régió elemzése támpontokat adhat az egész
amerikai városhálózat jöv őbeli fejlődésére vonatkozóan. Orange Countyt gyakran
Amerika jöv őbeli urbánus fejlődését megtestesítő térségként említik, Las Vegas
pedig jelenleg a legyorsabban növekvő város az Egyesült Államokban (1. táblázat).
1. TÁBLÁZAT
A népesség százalékos változása 1990 és 1997 között
(Population—percent change, 1990-1997)
Metropolisz Százalék Helyezés
Las Vegas 48,0 1
Laredo 37,5 2
McAllen—Edinburg—Mission 33,2 3
Boise City 29,7 4
Naples 28,7 5
Phoenix—Mesa 26,9 6
Fayetteville—Springdale—Rogers 26,6 7
Austin—San Marcos 26,6 8
Wilmington 24,7 9
Provo—Orem 24,5 10
Los Angeles—Riverside—Orange County 7,4 146
Forrás: U.S. Bureau of the Census (1998).
Végh Norbert :
Jelenlegi trendek az Amerikai Egyesült Államok urbanizációjában
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/4. 107-117. p.
TÉT XIII. évf. 1999 s4 Kitekint ő 109
Orange County, Kalifornia
A hetvenes évek közepét ől kezdve a Los Angeles központú kaliforniai város-
régió, amely San Diegotól San Franciscoig terjed, fokozatosan a technológiai és
kulturális innovációk magterületévé vált. Robert Geddes szerint „id őszakonként
egy-egy város testesíti meg az 'új' imázsát: a történészek az adott éra 'sokk-
városának' nevezik. Napjaink 'sokk-városa' Los Angeles, ahogy az angliai Manc-
hester volt a XIX. században, New York pedig századunk els ő felében. Los Ange-
lest manapság úgy jellemzik, mint az els ő olyan amerikai várost, amely teljesen
elszakította magát az európai növekedési és szerkezeti modellt ől. Richard
Weinstein, építész és városszakért ő szerint a „Los Angelest jellemző épített környe-
zet egy olyan növekedési mintát mutat, amely már jelenleg is minden második
amerikai otthonára jellemz ő, és amely kisebb változtatásokkal a fejlett világ legtöbb
új településének növekedési modellje is." (Geddes 1997, 40-46)
Egy európai ember számára Los Angeles nem más, mint az Egyesült Államok ur-
bánus kultúrájának klasszikus megtestesít ője. Ha egy kicsit specifikusabbak aka-
runk lenni, úgy is mondhatjuk, hogy a látogató egy autókkal és kamionokkal telített
végtelen autópálya-hálózat látványára van felkészülve, amikor egy amerikai metro-
polisba érkezik, és ezt meg is találja Los Angelesben. Az autópályák úgy funkcio-
nálnak, mint az emberi keringési-rendszer. A probléma abból ered, hogy bár Los
Angelesben az „erek" a legújabb és legjobb technológiával készültek, a forgalom
gyakran még így is elviselhetetlenül nagy, ez pedig egészségtelen „keringéshez"
vezet. Los Angelest az autó alakította ki, követve az amerikai térszemlélet mintáját,
valamint a személyes tér prioritásának gondolatát. Napjainkra a város teljesen szét-
terült, és a mi Dunántúlunkkal megegyez ő nagyságú térségre terjed ki, otthont adva
több mint 17 millió embernek, és 'ki tudja mennyi' illegális bevándorlónak. Los
Angeles tipikus az ezredforduló amerikai városait jellemz ő kihívások és problémák
tekintetében: szétterül ő nagyváros, gazdasági átalakulás a globalizációnak megfe-
lelően, hatalmas forgalmi dugók, leveg őszennyezettség valamint nagyszámú kép-
zetlen bevándorló beáramlása. A magasan képzett szakemberek bevándorlása szin-
tén jelen van (brain-drain), de ez inkább a származási országokban jelent komoly
problémákat.
A környezetével együtt jelent ős szerkezetátalakuláson keresztülmen ő Los Ange-
lest gyakran úgy emlegetik, mint a szétterjed ő városok „nagymamáját". A város
földrajzi szétterülése gyorsabban zajlik és tovább nyúlik, mint a lakosság számának
emelkedése.
A szétterül ő városokat megfigyel ő Sierra Club adatai szerint az ún. Great
metropolitan esetében Los Angelesben, amely magában foglalja Riverside, San
Bernardino valamint Orange és Ventura megyéket, 296 000 acres (1 acre-4,000 m 2)
nagyságú területet építettek be 1982 és 1992 között, ez pedig majdnem 20%-os
növekedést jelent. Mivel Los Angeles tovább terjed kelet felé, Riverside—San
Bernardino pedig nyugatra, az egész Los Angeles—Riverside—San Bernardino-
Orange County—Ventura County régió gyakorlatilag egy önálló megalopolisszá
alakult, amely méretében megegyezik Connecticut állammal. 1980 és 1990 között
Végh Norbert :
Jelenlegi trendek az Amerikai Egyesült Államok urbanizációjában
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/4. 107-117. p.
110 Kitekint ő TÉT XIII. évf. 1999 s4
Riverside-San Bernardino központi városának lakossága több mint 43%-kal csök-
kent, miközben a környez ő szuburbiák lakossága 66%-kal növekedett. Az északon
Venturával kezdődő és délen San Clementéig, keleten pedig San Bernardinoig
nyújtózó metropolitán Los Angeles területét hasonló növekedés jellemezte, és nincs
jele annak, hogy a folyamat jelent ősen lassulna (Sierra Club Report, 1998)
(2. táblázat).
Ez a jelenség az egész Egyesült Államokra jellemz ő: „az 1970 és 1990 közötti két
évtizedben", írja Robert Geddes, „a New York régió csupán 8 százalékos népesség-
növekedést mutatott, miközben a város urbanizált területe robbanásszer űen, mint-
egy 65 százalékkal megnövekedett. Chicago 4 százalékkal növelte népességét,
mialatt urbanizált területe 46 százalékkal növekedett. Még olyan városok is növel-
ték az urbanizált területük nagyságát, amelyek lakossága csökken őben volt; Cleve-
land népessége például, 8 százalékkal csökkent, miközben a város földrajzi kiterje-
dése 33 százalékkal megn őtt." (Geddes 1997, 40-46) A „city-régiók", ahogy
Geddes nevezi ezeket a területeket, szinte „belerobbannak" az őket övező vidékbe.
A szétterjedés sebessége nyolc-tízszerese a lakosságnövekedés mértékének.
2. TÁBLÁZAT
A népesség nettó változása 1990 és 1997 között
Population-net change, 1990-1997
Metropolisz Népesség Helyezés
Los Angeles 1 077 357 1
Atlanta 667 684 2
Dallas-Fort-Worth 645 731 3
Phoenix-Mesa 601 041 4
Houston-Galveston-Brazoria 589 012 5
Washington-Baltimore 480 122 6
San Francisco-Oakland-San Jose 423 228 7
Las Vegas 409 453 8
Chicago-Gary-Kenosha 402 355 9
Seattle-Tacoma-Bremerton 397 572 10
Forrás: U.S. Bureau of the Census (1998).
Orange County (county=megye), amely Nagy Los Angeles déli részét alkotja
szinte minden olyan fórumon felmerül, ahol a városok szétterülése a téma. Orange
Countynak, „ahol bármi lehetséges, de semmi sem valós," körülbelül 2,3 millió
lakója van, akik kb. 30 városban élnek. A legnagyobb városok az összlakosság kb.
10%-át tömörítik. San Diego Countyban a hasonló nagyságú népesség 50%-a San
Diego városában él. A hagyományos urbanizált régiókkal szemben Orange
Countyban nem találunk olyan kiemelked ő várost, amely mű vészeti és kereskedel-
mi központként funkcionálna. Orange County, Amerika legkifejlettebb urbanizált
„fülkéje", ahol a kapcsolódások ma már a csúcstechnológián alapulnak, nem pedig
a földrajzi közelségen, és ahol a város és a szuburbia klasszikus definíciói többé
már nem időtállóak. Talán ez a megye - nagyobb és kevésbé s űrűn lakott, mint a
Végh Norbert :
Jelenlegi trendek az Amerikai Egyesült Államok urbanizációjában
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/4. 107-117. p.
TÉT XIII. évf. 1999 s4 Kitekint ő 111
legnagyobb városok, de kisebb, mint a legkisebb államok — fogja átvenni a város
szerepét mint a jöv ő urbánus központja (Kaplan 1998).
Edward W. Soja, kiemeli, hogy a hasonló metropolitan-régiók fontossága napról-
napra növekedik az Egyesült Államokban, „mert minden nap felbukkan egy újabb
Orange County — Boston, New York, San Francisco, Chicago, Washington, Dallas-
Forth Worth, Miami, Atlanta körzetében —, ez pedig az ipari városok XIX. századi
megjelenlése óta az urbán tájak és az őket leíró kifejezések leglátványosabb meg-
változását eredményezi." (Soja 1992, 95)
Valóban megfigyelhetjük, hogy számos új szakkifejezés került be az amerikai
szakirodalomba. Az új szakszavak mindegyike arra törekszik, hogy jobban vissza-
adja a hangulatát az új településformának, amit legegyszer űbben talán úgy írhatunk
le, hogy az információs korszak szuburbiája. Kaplan az „urban pod" (urbán fülke)
kifejezést alkalmazza, de a szakszavak száma majdnem olyan nagy, mint az el őretö-
rő poszt-szuburbiáké. Rob Kling, Spencer Olin és Mark Poster a Beyond The Edge
The Dynamism of Postsuburban Regions (A peremen túl: A poszt szuburbán régiók
-
dinamizmusa) című könyvükben röviden felsorolják ezeket az új szakszavakat,
mielőtt ők is bevezetnek egy újat. Íme egy rövid lista: „technoburbs" (Robert
Fishman), „urban villages" [urbán falvak] (Kenneth Jackson), „middle landscape"
[középtájak] (Peter Rowe), „edge cities" [peremvárosok] (Joel Garreau) és
„exopolis" (Soja) (Kling Olin Poster 1995). Kling és munkatársai használják talán
— —
a leginkább sokatmondó kifejezést, amikor Orange Countyt és a hozzá hasonló
metropolitan régiókat leírják: poszt szuburbán.
-
Szerintük a poszt-szuburbia helyes definíciója a következ ő : „a poszt-szuburbán
régiók azon, alapvetően decentralizált térbeli elemei — amelyekben kereskedelmi,
rekreációs, vásárlási, m űvészeti és vallási valamint lakóterületi funkciót betölt ő
terek egymástól térben elválasztva léteznek, és els ősorban a személyautóközlekedés
kapcsolja össze őket." (Kling Olin Poster 1995) Ez a definíció az új város-régiók
— —
eszenciája. A kulcskifejezések: decentralizált és személyautó. Az egyik fontos
elem, hogy sok városi tevékenység centrumokban játszódik le, ugyanakkor ezek a
centrumok funkciójukban különböznek, és 15-30 perces autóút választja el őket
egymástól. A lakók rendszerint átlépik a városhatárt, amikor a munkahelyükre vagy
bevásárolni mennek, illetve ha ki akarnak kapcsolódni. Debra Gold Hansen és Mary
Ryan kiemelik, hogy „a személyautók áramlása az autópályahálózaton egyrészt az
alapvető infrastruktúrát hangsúlyozza, másrészt a poszt-szuburbia társadalmi életé-
nek metafórájaként szolgál." (Kling Olin Poster 1995) Mikor a látogató a poszt-
— —
szuburbia metropolitán régiójában autózik, igen nehéz dolga lesz, ha az adott tele-
pülés nevét próbálja kitalálni, mivel nincs látható határ az egyes centrumok között.
Két szomszédos centrum rendszerint nem különbözik sem küls őre, sem pedig szer-
kezetükben, ráadásul néhol tábla sem jelöli a kisebb centrumok határát.
A „hagyományos" városokhoz — városközponttal, városházával, templommal,
múzeumokkal, üzleti negyeddel — szokott látogató bizonyosan zavarba jön például
Orange County térbeli fekvése láttán. Továbbá, a poszt-szuburbán régiók rendsze-
rint számos, de különböz ő funkcióval rendelkeznek (például bevásárló vagy szóra-
Végh Norbert :
Jelenlegi trendek az Amerikai Egyesült Államok urbanizációjában
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/4. 107-117. p.
112 Kitekint ő TÉT XIII. évf. 1999 s4
koztató centrumok), amelyek több más centrumból vonzzák a látogatókat. A lakó-
és bevásárló funkciók vagy akár a bevásárló és ipari funkciók keveredése helyett a
poszt-szuburbiában egymástól térben egyértelm űen elkülönülnek a lakóházakkal,
bevásárlóközpontokkal vagy ipari parkokkal beépített területek.
A poszt-szuburbia autómobil „függ ősége" miatt a területfejleszt ők és építészek
úgy tervezték meg a bevásárlóközpontokat, hogy kifejezetten „gyalogos-ellenesek"
legyenek (Kling Olin Poster 1995). Az autópályák betonfelszíne dominálja a tájat,
— —
és az európai szem számára döbbenetes látvány, ahogy a több ezer autó száguld a
Modern korok „ösvényein".
Az öt, hat vagy sokszor még ennél is több sávos autópályák behálózzák Los An-
gelest, különösen Orange County poszt-szuburbán régióját. Orange County terve-
ző it gyakran vádolják azzal, hogy túlméretezték az autópályarendszert. Ez lehet,
hogy a jelen pillanatban jogos vád, de a történelem bizonyítja, hogy amikor hiány-
zik a megfelelő infrastruktúra, kaotikus jelenetek játszódhatnak le az autómobil
által dominált amerikai kultúrában. Jane Jacobs mára klasszikussá vált könyvében
(The Death and Life of Great American Cities [A nagy amerikai városok élete és
halála]) leír egy ilyen kaotikus jelenetet: „Amikor 1960-ban a tömegközlekedési
dolgozók sztrájkja miatt a szokásosnál többen igyekeztek Los Angelesbe kocsival, a
légifelvételeken jól lehetett látni, hogy az autópályák és az autóutak szinte kivétel
nélkül teljesen megteltek, és bedugultak a hatalmas forgalomtól, a hírekben pedig
többször lehetett hallani a parkolóhelyek hiánya miatt kitört verekedésekr ől." (Ja-
cobs 1992, 354) Valójában ma a helyzet lényegesen rosszabb. A hirhedt „highway
shootings" (országúti lövöldözések) nemcsak Los Angeles területét, hanem az egész
országot jellemzik.
Az autópályarendszert ugyan 1960 óta jelent ősen bővitették, de a kamionok és a
személyautók számának emelkedése követte az utak kapacitásának növekedését.
Sok amerikai háztartásban ma már több mint két autó van. Sok mindenre fény de-
rül, ha az „autó-éhségr ő l" kérdezzük az ameriakiakat: „A mi családunknak négy
autója van. Én ugyan csak az egyiket használom, de a másik három sem csak áll a
garázsban. A feleségem, az egyetemista és a középiskolás lányom használja a többi
autót, nap, mint nap... Nem látok rá esélyt, hogy visszatérjünk kett ő vagy akár
három autó használatára, egy autó pedig egész egyszer űen képtelenségnek hangzik.
Nem hiszem, hogy bárki más is csökkentené az autóinak számát. Ennek a magyará-
zata nemcsak az, hogy az amerikaiak meg vannak őrülve az autókért (bár ez is két-
ségtelenül igaz). Ha valakinek autója van, az szabadságot, kényelmet és rugalmas-
ságot jelent... ...a személygépkocsi a legtöbb szabadságot adó eszköz, amit valaha
is feltaláltak." (Kling Olin Poster 1995) Az autók átvették a Vadnyugat lovainak a
— —
szerepét. A személygépkocsik mindennapos használatát tehát a gyakorlatiasság
mellett még a szabadság pszichológiai élménye is indukálja, hiszen a személyautó
„a legtöbb szabadságot adó eszköz, amit valaha is feltaláltak".
Lehetne-e a tömegközlekedés a megoldás? Nos, a térszerkezet itt újabb problémát
okoz: mivel a centrumok többszáz négyzetkilométer területen vannak szétszóródva,
nem lehet olyan folyosókat találni, amelyek mentén hatékony tömegközlekedési
Végh Norbert :
Jelenlegi trendek az Amerikai Egyesült Államok urbanizációjában
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/4. 107-117. p.
TÉT XIII. évf. 1999 s4 Kitekint ő 113
rendszert lehetne kiépíteni. Érdekes lenne egy olyan tanulmányt készíteni, amely
megvizsgálná, hogyan tükrözi a poszt-szuburbán szétterjedést az iskolabuszok út-
vonala. A szerz őt igen meglepte, hogy a lakóterületek nagyon alacsony néps űrűsé-
ge, így a központok hiánya miatt a legtöbb gyereket az otthona el őtt szedi fel és
rakja le az iskolabusz. Ez teljesen képtelen helyzet valakinek, aki egy európai vá-
rosban nőtt fel.
A mindennapos tevékenységek térbeli elhatárolása az embereket is eltávolítja
egymástól. Az ilyen térségek földrajzi eloszlása a közösség kiépítését is majdhogy-
nem lehetetlenné teszi. A poszt-szuburbia lakói soha nem sétálnak el egy étterembe
vagy más hasonló szórakozóhelyre, inkább távoli centrumokba autóznak, ha embe-
rekkel akarnak találkozni. Mitöbb, a legtöbb los angelesinek autózni kell akkor is,
ha csak sétálni akar egyet. Lehetne vitatkozni azon, hogy ez a helyzet mulatságos
vagy elkeserítő-e. Robert D. Kaplan, amikor ellátogatott Los Angelesbe, megje-
gyezte, hogy „lassan kezdtem rádöbbenni, hogy Los Angeles valójában a gyalogo-
sok városa. Észak-Amerika legnagyobb konfekció részlege is a városban található,
ahol a keskeny utcák tömve vannak latinokkal és ázsiaiakkal, akár a korai XX.
század New Yorkja. Hasonló a helyzet a Third Street Promenade-on és Mexican
East Los Angelesben. Autóra azonban mindenképpen szükség van, ha el akarunk
jutni egyiktől a másikig." (Kaplan 1998, 85)
Mindezen gyalosogos-zónák ellenére Los Angeles és Orange County majdhogy-
nem azonnal összeomlana gépjárm űvek nélkül. A személyautó az „üzemanyaga"
annak az Orange Countynak, amely gazdasági teljesítménye alapján a Föld els ő
harminc országa közé tartozik. Az 1960-as évek végét ől kezdve Orange County
„információ gazdasága" kezdte túln őni a hagyományos ipart. Az 1970-es és 1980-
as évek Orange Countyja, amely 28 önálló gazdasági és kulturális élettel rendelkez ő
városból állt, fokozatosan integrálódott a kapitalista világpiacba, és aktív részese
lett a globalizáció folyamatának (Kling—Olin—Poster 1995). Az elmúlt két évtized
folyamán az új vállalattulajdonosok, menedzserek és alkalmazottak olyan
metropolitan területté alakították, amely az ipari társadalmon túllép ő dinamikus
világot jelképezi. Az 1940-es években Orange County egy rurális terület volt,
amely elkülönült Los Angelestől. Az 1950-es és 1960-as években a Los Angelest
övező szuburbiagyűrű részévé vált. Az 1970-es években megkezd ődött egy önálló
kulturális és gazdasági komplexum kialakulása. A poszt-szuburbán térszerkezet
nem puszta véletlen. A szerkezet magánvállalkozók és az ő érdekeiket képviselő
politikusok komplex és koordinált döntéshozatal-sorozatának az eredménye (Kling-
Olin—Poster 1995). Kling említ egy jó példát, amely bizonyítja a fenti folyamatot.
Orange County legnagyobb magán-telektulajdonosa az Irvine Company, amely Irvine
városát húsz év alatt egy nagy ranchb ől százezres várossá fejlesztette, ahol a munka-
erő 58%-a ma már az információs szektorban dolgozik (Kling—Olin—Poster 1995).
Orange Countyt alapvetően érintette a nagyrészt Ázsiából és Latin-Amerikából
érkező nagy számú bevándorlás, amely átalakította egész Dél-Kaliforniát az elmúlt
évtizedekben. Kaplan hangsúlyozza, hogy „hamis az a benyomás, hogy Orange
County 2,6 millió lakója fehér. A megye lakosságának majdnem negyede latino,
Végh Norbert :
Jelenlegi trendek az Amerikai Egyesült Államok urbanizációjában
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/4. 107-117. p.
114 Kitekint ő TÉT XIII. évf. 1999 s4
ami két és félszerese az országos átlagnak; 11 százalék ázsiai, majdnem háromszo-
rosa az országos átlagnak. Csupán két százalék a feketék aránya, ami egyhatoda az
országos átlagnak." (Kaplan 1998, 92) Orange County bővülő szolgáltatási szektora
vonzza a fizikai dolgozókat, ez pedig a „szolganép" (servitory class) növekedéséhez
vezet. Kling megjegyzi, hogy a megye az „illegális mexikói bevándorlók számát
tekintve a negyedik helyen áll az országos rangsorban." (Kling Olin Poster 1995)
— —
Kaplan szintén megemlíti a nagyszámú kínai, thai, koreai, vietnámi, pakisztáni,
iráni és guatemalai bevándorlót, miközben hangsúlyozza a régió pozitív szerepét,
mint a csendes-óceáni térség kiemelked ő nemzetközi civilizációja.
A jelentős számú latino és ázsiai, akiket rendszerint agrár munkaer őként említe-
nek, valójában fontos szerepet játszanak a csúcstechnológiát képvisel ő szektorok-
ban. Rendkívül olcsó munkaer őt kinálnak például a számítógépeket, orvostechnikai
és más csúcstechnológiát képvisel ő iparágak összeszerel ő csarnokaiban. A küls ő
szemlélőnek az lehet a benyomása, hogy bár az illegális bevándorló szónak negatív
a konnotációja, ezek az emberek mégis alapvet ő fontosságúak Orange County gaz-
dasági szerkezetében.
Világszerte ismert az anaheimi Disneyland, ami szintén Orange County részét al-
kotja. Lehet, hogy Orange County Disney fantáziavilágának egy peremterülete?
Disneylandnek nem lehetne találni jobb környezetet, hiszen már a környék is idegen
világ a bolygónk legtöbb lakója számára. Michael Steiner a következ őképpen írja le
Disneylandet: „egy álmot vált valóra: olyan m űtáj, amely magában foglalja az
összes régiót, amely a modern Amerikában ma már szimbolikus jelent őségű, és
amelyet ma már a Földön mindenütt újra meg újra lemásolnak." (Steiner 1998, 3)
Orange Countynak van még egy közös tulajdonsága Disneylanddel: mindenütt
lemásolják az Egyesült Államokban és várhatóan a legtöbb fejlett országban is.
Továbbá Orange County nagy részét szintén aposztrofálhatjuk „m űtájként", amely
később Amerika „szimbolikus jelent őségű" tája lehet.
Disneyland fantáziavilága terjeszkedik Orange County fantáziavilágában. Elgon-
dolkodtató, hogy az utazási irodák eddig miért nem kínáltak Orange County túrákat
a kiváncsiskodó turistáknak... Edward W. Soja maga járta be a megyét, majd Dis-
neyland és Orange County-beli replikáinak vátozatos képével tért haza: „Manapság
Disneyland másolatai szinte folklorikusnak t űnnek, a múlt képeit mutatják. Orange
County fennmaradó része maga mögött hagyja ezeket az abszolút hamisítványokat,
és egy új varázslatos képet hoz létre, a teljesen valós abszolút fantasztikus repro-
dukciójával." (Soja 1992, 95)
Orange County urbánus fejl ődésének figyelemmel kisérése igen fontos, hiszen
Észak-Amerika más régiói is hasonló problémáknak néznek elébe a közeljöv őben.
További kutatások szükségesek, hogy a poszt-szuburbiák megjelenésével felmerül ő
problémákat és lehetséges megoldásaikat megismerjük. Mindannyiunk hasznára
válhat, ha tanulunk Orange Countyból, és ez lehet az egyik út egy jobb, humánus,
hatékony és fenntartható településmodell kialakítása felé.
Végh Norbert :
Jelenlegi trendek az Amerikai Egyesült Államok urbanizációjában
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/4. 107-117. p.
TÉT XIII. évf. 1999 s4 Kitekint ő 115
Las Vegas, Nevada
Fantáziavilág, urbánus terjeszkedés és az Egyesült Államok leggyorsabban nö-
vekvő városa. Virágzó város a Mojave-sivatag közepén. Mi lehet a magyarázat Las
Vegas puszta létezésére? A népesedési statisztikák szerint 1990 és 1997 között
Las Vegas Metropolitan Statistical Area (MSA) lakossága 409 453 fóvel emelkedett,
így elérte a 1 262 099 fót. A 48%-os növekedés azt jelenti, hogy a Mojave-
sivatagban található Las Vegas MSA els ő helyen áll az Egyesült Államok leggyor-
sabban növekvő városainak rangsorában (US Bureau of the Census 1998).
A város valójában az egykoron vízben gazdag Las Vegas Valleyben található. A
város történetében az els ő említésre méltó esemény 1890-ben volt, amikor a vasút-
építő társaságok Las Vegas Valleyt jelölték ki megállóként és leend ő pihenőhely-
ként. Ez a döntés biztosította ugyan a város létezésének kezdeteit, de önmagában
nem garantálta az alapokat a jöv ő évszázad virágzásához. Meglep ő, de a modern
Las Vegas megszületése a Nagy Gazdasági Válság éveihez köthet ő, hiszen ekkor
mind a Hoover Gát építése, mind a szerencsejátékok legalizálása növekedéshez
vezetett. A Hoover Gát Project b őséges munkaerőalkalmat kínált, így az egész
országból vonzotta az embereket. Továbbá a gát a Colorado folyón azt is jelentette,
hogy a Lake Mead környéki száraz területek vízellátása ideiglenesen megoldódott.
Miközben a Hoover Gát építése folyt, a szerencsejáték-ipar is megérkezett Las
Vegasba, ez pedig fokozatosan átalakította a város fizikai és társadalmi szerkezetét.
A The New Yorker egyik számában Paul Goldberger azt írja, hogy „Las Vegast arra
az alapelvre építették, hogy az emberek annál mélyebben nyúlnak a zsebükbe, mi-
nél több fantazmagóriát látnak." (Goldberger 1998, 72) Las Vegas kitűnő munkát
végzett a fantázia szülemények kreálásában, tudatában annak, hogy csak illúziók
alkotásával tudja fenntartani és fokozni fejl ődését a nyilvánvaló földrajzi körülmé-
nyek miatt. Goldberger a méreteket említi, mint a siker új meghatározóját Las
Vegasban, szemben a korábbi évtizedeket jellemz ő neon- és óriásplakát áradattal,
amelyről Venturi írt klasszikusnak nevezhet ő Learning from Las Vegas (Tanulni
Las Vegasból) (1972) című könyvében. Valóban, a Las Vegas Sun 1999. január 2-i
számának címlapja közölt egy cikket Gary Thomson és John Wilen tollából „A
Velencei, a monumentális szerencsejáték központ" címmel. A cikk egy új hotel-
kaszinó (A Velencei) építéséről szól. Nem lehet meglepődni a bevezető mondat
állításán: „Az els ő dolog, ami az embert magával ragadja a Velencei hatalmas mé-
rete." Másrészről, A Velencei a Las Vegast leginkább formáló monumentalizmus és
a fantázia keverékének terméke. Az öreg kaszinók helyét folyamatosan átveszik a
világ híres építményeit lemásoló új kaszinók. Az új hotel-kaszinókról szólva
Goldberger megjegyzi, hogy „A Párizs ban lesz egy 50 emeletes Eiffel Torony
-
másolat a bejáratnál; a Velencei-ben ott lesz a Dózse Palota és a Szt. Márk Torony,
és Las Vegas saját Rialto Hídja, amely egy hatsávos autópálya bejárata fölött ha-
lad." (Goldberger 1998, 73) Ezek a replikák egy trendet jelképeznek, amely a város
mindenek feletti "Vidámpark" jellegét hangsúlyozzák. A Velencei elkészültével
Végh Norbert :
Jelenlegi trendek az Amerikai Egyesült Államok urbanizációjában
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/4. 107-117. p.
116 Kitekint ő TÉT XIII. évf. 1999 s4
Dél-Nevada hotel-motel szobáinak száma el fogja érni a 116 626 szobát, ebb ől az
adatból jól látszik, hogy a Vidámpark működik (Thomson—Wilen 1999).
A Las Vegas „Vidámpark" a több mint 6 kilométer hosszan elnyúló Strip (a főut-
ca) mentén terül el, tele ötcsillagos hotel-kaszinókkal, mint a The Mirage (Káprá-
zat), Treasure Island (Kincses Sziget), Caesar's Palace (Cézár Palotája), The Lu-
xor and New York, New York. Ahogy Mike Davis írja, "napjaink Las Vegasa ezt a
jelenséget is az extremitásokig viszi. A kormány és a jogi hivatalok egy részének
kivételével a szerencsejátékipar minden más polgári tevékenységet a központból a
peremekre tolt ki." (Davis 1995) A város központja kétségtelenül a Strip, amely
valószínű leg a Föld leglátványosabb utcája, és ahol az amerikaik — szinte termé-
szetellenes módon — nem autókban ülnek, hanem egyik kaszinótól a másikig sétál-
nak. Goldberger Disneylandet hasonlítja Las Vegashoz, amikor a város vidámpark
jellegérő l ír, kiemelve, hogy a Las Vegas vidámpark sajátos jellemz őkkel bír a
virágzó szerencsejátékipar miatt: „Ellentétben Disneylanddel, amihez sokszor ha-
sonlítják, a Las Vegas Vidámpark ingyenes. Mindenki részt vehet benne, csak az
utcára kell kimenni." (Goldberger 1998)
Két másik szempont alapján is összehasonlítható Las Vegas és Orange County
(egyesek szerint Las Vegas megkülönböztéthetetlen Orange Countytól, ha az ember
egyszer hátrahagyja a kaszinókat) (Goldberger 1998, 72). Először is, a növekvő
lakosságszámmal párhuzamosan a város térben is igen gyorsan terpeszkedik. A
Sierra Club vizsgálatai szerint az 1990-es évek els ő hat évében Las Vegas urbani-
zált területe 238%-kal növekedett (Sierra Club Report 1998). Mivel a város a
Mojave-sivatagban van, a település terjeszjedése igen komoly veszéllyel jár mind a
város, mind a sivatag továbbélésére. „Las Vegas már régen túlhaladt a saját termé-
szeti környezetének infrastruktúráján..." — állítja Mike Davis — „... tekintve a pa-
zarló vízfogyasztást: 360 gallon/fő/nap (1 gallon=3,78 liter) szemben Los Angeles
211, Tucson 160, és Oakland 110-es fogyasztásával." (Davis 1995) Másodszor
pedig: Las Vegasban jelenleg óriási autópálya-építkezések folynak. Davis felhábo-
rodva állapítja meg, hogy Las Vegas nem tanult abból a kaliforniai tapasztalatból,
hogy az autópályák építése egy ördögi körhöz vezet, hiszen így mégjobban szétter-
jed a város, és a lakosságszám is tovább emelkedik.
Las Vegas Észak-Amerika azon városa, ahol jelen korunk városainak problémái
sokszor széls őségesen jelentkeznek: a természeti környezet lebecsülése, városter-
jeszkedés, légszennyez ő dés, közlekedési dugók valamint hanyag várostervezés. A
környezetpolitika egyik alaptétele, hogy ha a természett ől elveszünk valamit, azt a
természet el ő bb vagy utóbb visszeveszi. Las Vegas problémáit illet ően mára
egyertelmű, hogy az els ő számú objektívaként egy olyan módszert kell találni,
amellyel megállítható a város lakosságának növekedése, és így elkerülhet ő az, hogy
a „környezeti terrorizmus" egy totális háborúba torkolljon.
Végh Norbert :
Jelenlegi trendek az Amerikai Egyesült Államok urbanizációjában
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/4. 107-117. p.
TÉT XIII. évf. 1999 s4 Kitekint ő 117
Összegzés
Jelen tanulmány alapvet ő célja az Amerikai Egyesült Államok jelenkori urbanizá-
ciós folyamatainak bemutatása és rövid elemzése.
A tanulmány az urbán trendeket két, a jövő beli városfejl ődés szempontjából meg-
határozó fontosságú területen elemzi, bemutatva a városok szétterjedéséb ől, a sze-
mélyautók számának növekedéséb ől, valamint a környezet elhanyagolásából szár-
mazó problémákat, illetve kiemelve az információs technológiák és a telematika
szerepét a jelenlegi városfejl ődésben. Mivel hasonló folyamatok jelentkezhetnek a
jövőben szerte a fejlett országokban és Magyarországon is (pl. az elmúlt évben a
világ tíz leggyorsabban fejl ődő régiója között szerepl ő Székesfehérvár környékén),
igen fontos, hogy tisztában legyünk, és tanuljunk azokból a problémákból, amelyek
ezeket a „sokk-városokat" jellemzik. Csak ha a jelenlegi döntéshozók figyelembe
veszik a fejlettebb területek tapasztalatait, van esély egy — a legtöbb városlakó ér-
dekeit szolgáló — várospolitika megalkotására.
Irodalom
Cséfalvay Z. (1994) A Modern Társadalomföldrajz Kézikönyve. Budapest, IKVA Könyvkiadó Kft.
Davis, M. (1995) House of Cards, Las Vegas: Too Many People in the Wrong Place, Celebrating Waste as
a Way of 4fe.
Internet: http://tamalpais.sierraclub.org/sierra/199511/vegas.html
Geddes, R. (1997) Metropolis Unbound: The Sprawling American City and the Search for Altematives.
— The American Prospect. 35. 40-46. o.
Gilfoyle, J.T. (1998) White Citíes, Linguistic Turns, and Disneyland The new Paradigms of Urban
History. — Reviews in American History. 1.
Goldberger, P. (1998) The Sky Line. — The New Yorker. 1998. szeptember 14. 72-75. o.
Jacobs, J. (1992) The Death and Life of Great American Cities. New York, Vintage Books.
Kaplan, D. R. (1998) An Empire Wilderness, Travels Into America's Future. New York, Random House
Inc.
Kling, R.—Olin, S.—Poster, M. (eds.) (1995) Postsuburban California: The Transformation of Postwar
Orange County, California. University of Califomia Press.
Sassen, S. (1994) Cities in a World Economy. Thousand Oaks, Pine Forge Press,
Sierra Club Sprawl Report,
Internet: http://www.sierraclub.org/transportation/sprawl/sprawl_report/.
Sierra Club (1998) „Five Most Sprawl-Threatened Medium Cities",
Internet: http://www.sierraclub.org/transportation/sprawl/sprawl_report/.
Soja, W. E. (1992) Inside Exopolis: Scenes from Orange County. Variations on a Theme Park. — Sorkin,
M. (ed.), New York, The Noonday Press.
Steiner, M. (1998) Frontier as Tomorrowland: Walt Disney and the Architectural Packaging of the
Mythic West — Montana the Magazin of Western History. 3.
Thompson, G.—Wilen, J. (1999) Venetian Builds Toward a Monumental Gamble — The Las Vegas Sun. 2
January.
Internet: http ://www. I asvegas sun. com/sunb in/stories/archives/1999/j an/02/508219882. html.
U.S. Bureau of the Census (1998) State and Metropolitan Area Data Book 1997-98, table B-I. Internet:
http://www.census.gov/.