Tér és Társadalom 13. évf. 1999/3. 1-2. p.


   Tér és Társadalom                                        XIII. évf. 1999   s 3: 1-2


                                      ELŐSZÓ

  A Tér és Társadalom a tértudományok, a térbeli jelenségek tudományos megfi-
gyelésének és elemzésének szakfolyóirata. Mit keres benne a közigazgatás? A vá-
lasz sokkal könnyebb, mint ahogy el őször gondolnánk: pontosan annyit, amennyit a
közigazgatás formál a téren, illetve amennyit a tér formál a közigazgatáson. A tér és
közigazgatás szorosan összefügg, még akkor is, ha err ől időnként hajlamosak va-
gyunk megfeledkezni. Folyóiratunk tematikus száma akár mementó is lehet a köz-
igazgatás térbeli struktúráját alakító politikusok számára: a regionalizálás lázában ne
feledkezzenek meg arról, hogy a közigazgatás és tér kapcsolata kölcsönös, minden
beavatkozást komplex mérlegelés alapján kell megszervezni.
  A hazai közigazgatás-szervezés a rendszerváltás után jelent ős változásokon ment
át, különösen a területi struktúrát tekintve, annak ellenére, hogy a szintek száma, a
megyék határa változatlan maradt. Az önkormányzati modell bevezetése ugyanis
olyan mélységű változás volt, amely szükségszer űen hatott a térbeli struktúrára:
  — Az önkormányzás demokratikus tartalma, az önkormányzati jogalanyiság ki-
      terjesztése következtében a helyi önkormányzatok száma mintegy megduplá-
      zódott, gyökeresen átrendezve, dezintegrálva ezzel a helyi igazgatási és szol-
      gáltatás-szervezési viszonyokat.
  — Az önkormányzati és dekoncentrált igazgatási szektor er őteljes szétválasztása
      következtében a korábbi „egység" felbomlott. A kormányzat irányítása alá
      tartozó igazgatási szervek önálló életre keltek, saját érdekeik és törvényszer ű-
      ségeik mentén formálva a közigazgatás térbeli struktúráját, új típusú regionális
      struktúrák jelentek meg.
  — A közigazgatás nem csak szervezetileg, hanem m űködési módszereit tekintve
      is pluralizálódott, új formák, eszközök jelentek meg a hagyományos bürokrati-
      kus, költségvetési típusú modellt kiegészítve. A közvetett közigazgatás, a part-
      nerségi intézmények, a piaci szerepl ők megjelenése a közpolitikákban jelent ős
      hatással vannak a szolgáltatások, gazdaságfejlesztés, infrastruktúra jöv őbeni
      fejlődésére.
  — A dezintegrálódás és pluralizálódás perforálta a közigazgatás szervezeti és
      földrajzi határait, emellett a politika szándékosan is „lebegtette" a megye-
      kérdést, s ezzel megfosztotta a területi közigazgatást kulcsfontosságú közép-
      szintjétől, ugyanakkor azonban megnyitotta a területi középszint újraszervezé-
      sének lehet őségét.
  A területi közigazgatás az utóbbi években szorosan összekapcsolódott a terület-
fejlesztési politikával. Sajátos módon, amire az általános igazgatás illetve hata-
lomszervezés nem volt képes, azt a területpolitikai modellváltás, a területfejlesz-
tési törvény hatályba lépése kényszerítette ki: az utóbbi évek határozott prog-
ramjává vált az integráció, koordináció, valamint a középszint ű decentralizáció.
                                   ELŐSZÓ
                   Tér és Társadalom 13. évf. 1999/3. 1-2. p.


2    Előszó                                                     TÉT XIII. évf. 1999   s3

Ennek jegyében jelentek meg a Nyugat-Európában már elterjedt partnerségi intézmé-
nyek, s vált újra elevenné a megye-vita, pontosabban a regionalizálás alternatívája.
  A szám nem tudja felölelni a közigazgatás-szervezés, s őt még a területi közigaz-
gatás-szervezés valamennyi témakörét, izgalmas kihívását sem. Csupán arra vállal-
kozik, hogy rámutasson a legújabb jelenségekre, s felvázolja a tértudományok és az
igazgatás-tudomány együttm űködésének lehetséges területeit. L őrincz Lajos, Ádám
Antal, Balázs István tanulmányai vázolják fel azt a tudományos, nemzetközi, alkot-
mányos hátteret, amelyek tartalmában, m űködési formáit tekintve egyaránt jelent ő-
sen befolyásolják a magyar közigazgatás jöv őbeni fejlődését. A szám többi szerz ője
(Zongor Gábor, Pálné Kovács Ilona, Pfeil Edit) a területi közigazgatás jöv őjére,
illetve a közigazgatási és a regionális politika direktebb összefüggéseire koncentrál.
   A harmadik évezred küszöbén a magyar közigazgatás-szervezés egyik legnagyobb
modernizációs kihívása kétségtelenül a regionalizmus. Annak érdekében, hogy racio-
nálisan fel lehessen mérni egy ilyen területi reform feltételeit és következményeit, a
jövőben szorosabb együttműködésre lenne szükség a területi tudományok és a köz-
igazgatás-tudomány, s különösen a tudomány és a politika között.

                                                                   Pálné Kovács Ilona