Tér és Társadalom 12. évf. 1998/4. 1-19. p.

Tér és Társadalom XII. évf. 1998 s 4: 1-19

AZ ALFÖLD ÉS AZ ÚJ EURÓPAI
TERÜLETFEJLESZTÉSI PERSPEKTÍVÁK 1
(The Great Hungarian Plain and the New Perspectives of
Regional Development M Europe)

CSATÁRI BÁLINT

Bevezet ő
Az Alföld hazánk egyik legkarakteresebb nagyrégiója. Környezeti állapota és an-
nak veszélyeztetettsége, gazdaságának strukturális problémái, infrastruktúrájának
viszonylagos elmaradottsága, különleges szerkezet ű településhálózata, társadalmá-
nak erős identitása mind olyan történeti, földrajzi, társadalmi vagy összefoglaló
néven regionális tényez ő, amelyről mindig újra és újra értekeznünk szükséges.
Fontos tény, hogy az elmúlt másfél évszázad magyar területi fejl ődésének értéke-
lésében minden jelentős gazdasági, társadalmi, politikai fordulat után újra fellángol-
nak az Alföld viták. Akár úgy, hogy már megint „kettészakad az ország", akár úgy,
hogy „...az Alföld a magyarság szíve, s ami ott sikertelen, az más részeken er őre
kapni, s a hazára nagy befolyást gyakorolni nem fog". 2
S valóban, a reformkorban már találhatók itt feudális korlátoktól részben mentes
mezővárosok, melyeknek különlegesen organikus a gazdasági és társadalmi fejl ődé-
se. Az alföldi tanyarendszerek kialakulása sok esetben jobban hasonlít a frontier
típusú, amerikai utas agrárfejl ődéshez, mint a poroszhoz. A folyószabályozások
nyomán megnöveked ő mezőgazdasági élettér gyors elfoglalásával, a monarchia
védett piacán az Alföld valóban gyorsan zárkózott fel. Rendkívüli hatása volt a
régió szellemiségére Klebelsberg Kuno tudatos, az Alföld nagyvárosait és tanyavi-
lágát megcélzó oktatás- és kultúrpolitikájának is. Az esetenként ma már szinte idea-
lizáltnak feltüntetett, e régióra jellemz ő paraszt-polgári fejl ődés révén az alföldi
városok nagy többségében er ős oktatási intézményrendszer épült ki. Fontos mo-
mentumai voltak e fejlődésnek: a magas színvonalú munkakultúra, a szorgalom, az
egyes alföldi táj egységekhez is jellegzetesen köthet ő életforma különbségek, az er ős
és részben egyházi alapon is megszervezett, jól m űködő helyi önkormányzatok, a
lokális „mi tudatok" és kibontakozásuk lehet ősége. Az „úgynevezett" alföldi menta-
litást és identitástudatot, a táj- és földszeretetet a szépirodalom, a költészet vagy
éppen a népi írók mozgalma helyezte id őnként a közérdekl ődés és a magyar szelle-
miség középpontjába.
Mindezek alapján nyilvánvalóan nem véletlen, hogy az 1989/90-es rendszervál-
táskor ismét olyan fordulópontot értünk meg, amely a manapság Európában jellem-
ző regionális érdekl ődés viszonylagos fókuszába állította az Alföldet. Az alföldi
megyék megalakították a Nagyalföld Alapítványt, az els ő szabadon választott Or-
szággyűlés határozatot hozott a régió egységes, az ökológiai és az ökonómiai felté-
Csatári Bálint:
Az Alföld és az új európai területfejlesztési perspektívák.
Tér és Társadalom, 12. 1998. 4. 1–19. p

2 Csatári Bálint TÉT XII. évf. 1998 s4

telekre egyaránt tekintettel lev ő , sajátos Alföld-fejlesztés szükségességér ől. Kétéves
nagyszabású Alföld Kutatási Program folyt le. Az MTA Regionális Kutatások Köz-
pontján belül újjáalakult az Alföldi Tudományos Intézet. Egy 1994. májusi kor-
mányhatározat nyomán elindult az úgynevezett Alföld Program is, melynek bizo-
nyos részsikerei ugyan voltak, de akkor még — szakszer ű területfejlesztési törvény és
intézményrendszer hiányában — a sok, fontos határozatba foglalt terv megvalósulása
még nem teljesedhetett ki.
A múlt és napjaink Alföld „ügyeinek" e nagyon vázlatos áttekintése után méltán
tehető fel a kérdés: miben rejlik a ma és a közeljöv ő Alföld problematikája?
A rövid válasz az, hogy változatlanul az Alföld „másságában", az ország, s őt Kö-
zép-Európa más térségeit ő l való sajátos — szinte differencia specifikákként is defini-
álható — különböz ő ségeiben, amelyek egyszerre jelenthetnek a jöv ő számára el őnyt
és hátrányt. Az Alföld egészében nem elmaradott és/vagy leszakadó régiója az or-
szágnak, hanem „másságokkal", ha úgy tetszik tradíciókkal, képességekkel, fejlett
intézményrendszerű városhálózattal, adaptáció- és megújulóképes társadalommal,
komparatív mezőgazdasági el őnyökkel, igen értékes természeti-környezeti értékek-
kel rendelkez ő és a nagy kelet-közép-európai régiók felé nyitott, nagytávlatú
együttműködésre képessé tehet ő nagytáj. A hat megye 3,5 millió lakosának jöv ője
attól is függ, hogy most is megtalálja azokat a mai kornak megfelel ő, modernizációs
lépéseket, amelyeket egykoron többször is sikeresen megtalált.
Jelen tanulmányunk ehhez kíván néhány szempontot felvázolni. Arra vállalko-
zunk, hogy az ún. Európai Területfejlesztési Perspektíva c. dokumentum egyes f ő
fejezeteihez kapcsolódva áttekintjük, hogy milyen lehet őségei és korlátai vannak —
mintegy európai összevetésben — az Alföldnek.

A területi struktúrák és a kohézió az Alföldön
Az európai közösségi politikában fokozódó szerep jut az ún. egységes fejlesztés-
politikának. A fő cél, mint megannyiszor deklarálták, a területek kiegyensúlyozott és
harmonikus fejlődése, amely nem pusztán az általános területfejlesztést jelenti,
hanem mindig az adott területek sajátosságaiból kiindulva, az egyes térségek leg-
fontosabb fejlesztési összetev őinek figyelembevételét. Az ún. ágazatpolitikai
(pl. mezőgazdasági-, közlekedés-, vagy környezetpolitikai) célokat is szigorúan a
területi hatásaikra tekintettel valósítják meg. A területi kohézió a települések, a
mikrotérségek, a megyék, a régiók bels ő, eredményes partneri viszonyait megte-
remtő együttműködése.
Az Alföld egésze — mérete, mássága, érintettsége (pl. az új agrárpolitika vagy az
Európát átszel ő hálózatok fejlesztése, stb.) okán — mint régió, komoly, potenciális
regionális integrációs lehet őségekkel bír. Mint a korábbi Alföld Kutatási Program is
igazolta, régiónk legfontosabb fejlesztési összetev ői — pl. a szomszédos országokkal
összekapcsolódó vízrendszerének környezeti igényei, vagy a jelent ős közlekedési-
tranzit szerep — egybeesnek ezekkel a nagy, új összeurópai célkit űzésekkel. Az
Alföld e téren való alkalmazkodóképességének korlátai, gyengéi közismertek.
Csatári Bálint:
Az Alföld és az új európai területfejlesztési perspektívák.
Tér és Társadalom, 12. 1998. 4. 1–19. p

TÉT XII. évf. 1998 s4 Az Alföld és az új európai... 3

Hiányzik az a modern közúti és vasúti hálózati rendszer, amely ezt a tranzit-
fejlesztési lehető séget valóban teljes érték űen kialakíthatóvá tenné. Szűkek a kapa-
citások, kevés a híd, a nagyobb településeket elkerül ő út, a növekvő forgalom lebo-
nyolítására alkalmas, jól ellátott határállomás.
Sajnos a települési-társadalmi kohézió is gyenge még. Bár mind a bels ő térségi
együttműködéseket illető en, mind a határmenti, s őt az euroregionális kapcsolatok
tekintetében is kedvez ő jelek tapasztalhatók (Kárpátok Eurorégió, Duna—Körös-
Maros—Tisza Eurorégió megalakulása), de fontos tény, hogy küls ő, nemzetközi
integrációra és kohézióra csak sikeres, bels ő, település-, kistérség- és megyeközi
kohéziós együttműködések nyomán van valódi lehet ő ség. A területi kohézió alföldi
regionális sajátossága lehetne a sokszín ű, történeti-táji szervező dések újjáteremtése.
Ezek egy része, a legkülönböz őbb területeket lefed ő szervező dések, kistérségi
társulások, szövetségek formájában elkezdtek ugyan megszervez ődni, de a terü-
letfejlesztési törvény nyomán megalakított hivatalos KSH kistérségek nem tudták
„befogadni" ezeket a sokféleségükben egyfajta területi összetartozást, kohéziót
kifejező és részben megjelenítő , önszerveződő alföldi kistérségeket. A valódi
területi kohézióra épít ő, már az évtized els ő felében megalakult nagyszámú alföldi
kistérségi szervezet-csírák sokkal adekvátabb táji-térségi egységeket alkotva (pl.
Felső -Bácska, Dél-Békés) sem tudnak egyel őre továbbfejlő dni, aminek a másik oka,
hogy a területfejlesztés e szintjére érkez ő tényleges források mértéke annyira
elmarad a valódi és reális igényekt ő l, hogy szinte kilátástalanná teszi a szerepl ők
számára a szoros szervezeti-fejlesztési együttm űködés lehető ségét, s néha annak az
értelmét is.
A kohéziónak minden fentebb sorolt szinten más-más a tartalma. A szerepl ők e
pontosan meghatározott tartalmak, a megfelel ő források, illetve a területfejlesztési
folyamatok kohézióját biztosító professzionális intézményrendszer hiányában nem
tudják megvalósítani — a ma már nagy számban elkészült — kistérség-fejlesztési
koncepcióikat és programjaikat sem. Pedig az elmúlt két esztend őben az Alföld
Program keretében meghirdetett kormányzati (alföldi tanyafejlesztési, ökotérségi)
pályázatok iránt igen nagy volt a régió kistérségeinek az érdekl ődése. Valódi kohé-
ziót jelzett, de nem a hivatalos KSH kistérségek szintjén, illetve keretei között.
Az egész Alffild nagyrégiójának területi kohéziója — bár mind a hat megyére érvé-
nyesíthető , s így homogén területi problémák létezését, vagyis az „összalföldi"
problémák közös kezelésének és részben megoldásának lehet őségét, szükségességét
a kutatói szférán kívül is sokan elfogadják és hangoztatják — nemhogy er ősödne,
inkább gyengül. Ennek egyik oka, hogy az alföldi régiók és megyék az élez ődő
területi versenynek még mindig szinte kizárólagos vesztesei. Tehát aligha bízhatnak
benne, hogy együtt nyertesek lehetnek.
A másik ok valószínűsíthet ő en az, hogy a területfejlesztés regionális beosztásának
tervezetei között fel sem merült az Alföldnek, mint NUTS I szint ű régiónak a be-
sorolási lehető sége, holott ennek — a korábbi és a jelenlegi Alföld kutatások alapján
is — egyértelmű bizonyítékai vannak. Ez nemcsak az egész Nagyalföld területére sok
Csatári Bálint:
Az Alföld és az új európai területfejlesztési perspektívák.
Tér és Társadalom, 12. 1998. 4. 1–19. p

4 Csatári Bálint TÉT XII. évf. 1998 s4

tényező alapján kimutatható homogenitás alapján fogalmazható meg, hanem azok-
nak az új területfejlesztési perspektíváknak a tekintetében is, amelyek az ország,
vagy még inkább a Kárpát medence léptékében az EU csatlakozás után az Alföldre
érvényesíthetők lennének.
A továbbiakban megkíséreljük sorra venni az új Európai Területfejlesztési Pers-
pektíva című dokumentum vizsgált régiónkra érvényesíthet ő főbb elveit, és az azok-
ból kibontható alföldi lehetőségeket.

A közös mez őgazdasági politika
A közös mező gazdasági politika az ország és az Alföld reménybeli csatlakozásá-
nak kétségtelenül az egyik legneuralgikusabb pontja. Az elmúlt évek EU agrárpoli-
tikája elsősorban a nagy termelékenység ű mezőgazdaságnak adott prioritást. Ugyan-
akkor a túltermelés csökkentése érdekében „1993-94-ben mintegy 6 millió hektár
területet vontak ki a termelésb ől" (Európai Területfejlesztési Perspektíva 1998b,
32). Érdekes folyamat volt az állatállomány csökkentése, amely egyes területeken a
földművelés helyreállításához vezetett. Összességében a kevésbé intenzíven termel ő
régiók viszonylag kedvez őtlenebb helyzetbe kerültek.
Az Alföld agráriumának vélhet ően mindkét irányban — tehát az intenzív, a kompa-
ratív és egyedi, minőségi előnyeinket érvényesíteni képes, illetve az extenzív, tájkí-
mélő irányzatokat tekintve is — meg kell és lehet találnia a lehet őségeket az új pers-
pektíva keretei között. Érdekes tény, de az Alföld történeti fejl ődésének felível ő
szakaszaiban a mez őgazdaságnak mindig jelent ős szerepe volt. Igaz ez a múlt szá-
zad utolsó évtizedeire, a Monarchia védett piacaira, de érvényes a volt KGST kere-
tei között is. Ha a valóban versenyképes, egyedi min őséget el őállítani képes alföldi
élelmiszergazdaság mellett a régió megoldást tud találni új gazdasági ágazatok be-
fogadására, telepítésére, s a modern, fenntartható vidékfejlesztés keretei között az
ön- és tájfenntartó mez őgazdaság, erd őgazdaság támogatására, akkor nemcsak e
feltételrendszernek felelnénk meg, hanem az EU új környezetpolitikájának is. Hi-
szen e tekintetben a termel ő tevékenységeket szigorú ökológiai szabályok alapján
kell az adott környezeti adottságokhoz illeszteni.
Az alföldi mezőgazdasági tájkörzetek között különös súllyal kell megjelenniük az
ún. hungaricumokat védett és állandó min őségben előállító területeknek, tekintettel
a zöldség, gyümölcs, sz őlő- és bortermel ő térségekre vagy a régióban a kívánatosnál
és az elfogadhatónál jobban visszaesett állattartási ágazatokra is. Ekkor sem marad-
hat el azonban a mezőgazdaság dominanciájával jellemezhető alföldi térségek gaz-
daságának diverzifikálása.

A környezetpolitika
Az EU e téren érvényes prioritásai (vízvédelem, a nitrátosodás elleni fellépés, az
ökológiai hálózatok koncepciója, a fejlesztések környezeti hatásvizsgálatainak el ő-
írásai, LIFE, NATURA 2000 stb. előírásai) kiemelten érdekében állnak az Alföld-
nek is. Sőt ezekhez a programcsoportokhoz a nagy érték ű Nemzeti Parkok és tájvé-
Csatári Bálint:
Az Alföld és az új európai területfejlesztési perspektívák.
Tér és Társadalom, 12. 1998. 4. 1–19. p

TÉT XII. évf. 1998 s4 Az Alföld és az új európai... 5

delmi körzetek, a folyó menti területek vagy az országhatárokon is átnyúló vízrend-
szerek révén kiválóan csatlakozni is tudna a régió. Az alföldi regionális fejl ődés
jövőjének egyik kulcsterülete a szigorú környezet- és tájvédelem alkalmazása. E
területek szakmai és tervezési háttere is olyan min őségű, hogy nemzetközi együtt-
működésre, érdemi bekapcsolódásra már jóval a csatlakozás jogi aktusa el őtt képes
lehet. Ahhoz, hogy ez igazán sikeres lehessen, természetesen arra is szükség van,
hogy a régió gazdasága, településeinek társadalma is elismerje, hogy az Alföld eb-
béli értékei, és azoknak a jöv ő és Európa számára való meg őrzése, bemutatása elemi
fontosságú érdeke. A termelés és a védelem „látszólag" ellenérdekeltek. Az Alföld
ökológiai harmóniájának visszaállítása, táji rekonstrukciója azonban olyan euro-
konform hosszú távú érdek, amelyre mindenképpen tekintettel kell lenni.

Az Európát átszelő hálózatok

A közösségi politika e téren kett ős célkitűzést követ: valamennyi térség jobb meg-
közelíthetőségének elvét, a társadalmi-környezeti feltételekre is tekintettel a kombi-
nált közlekedési módok támogatását. Ezek az Alföldünkön is igen fontos elemek, de
a nagy lehetősége a régiónak nemcsak az ezeken az elveken alapuló megoldásokban
van, hanem a nagy európai transzverzális összeköttetések tényleges megvalósításá-
ban. A kiterjeszked ő európai közösségi határok révén Magyarország és az Alföld is
nagy távlatban — Románia, Ukrajna integrációja nyomán — Európának a valóságos
geográfiai centrumába kerül. Már ma is nagy a verseny abban a kérdésben, hogy a
nagy nyugat—kelet irányú folyosók hol haladjanak át, milyen összeköttetési lehet ő-
ségek teremthetők Észak- és Dél-Európa, vagy éppen a Mediterráneum és Ukrajna,
illetve Oroszország között. Az EU tag Görögország és a NATO tag Törökország
már ma is hatalmas átmen ő forgalmat bonyolít le az Alföldön keresztül. Hasonlóan
érinti a régiót a Duna vonalának komplex fejlesztése, vagy azok az egyre inkább
megfogalmazódó román igények, amelyek értelemszer űen az „Alföldön keresztül"
kívánják megoldani az európai csatlakozás közúti, vasúti feltételeit. Hatalmas fej-
lesztési lehetőségek rejlenek az Alföld városai, határmenti területei számára e lehe-
tőségek potenciális kihasználásában. A kombinált szállítási formák megteremtésé-
ben (debreceni repül őtér, tiszai hajózás, logisztikai központok, átrakó, csomagoló,
deponáló telepek, vámszabad területek, határokon átnyúló különleges gazdasági
vagy vállalkozási övezetek stb.).
Ezen nagy általános, összeurópai fejlesztési elvekhez és programokhoz való kap-
csolódásunk alföldi aspektusai tehát eléggé kézenfekv őnek látszanak. De a jövő
lehetőségei nemcsak ezekből vezethetők le, hanem a nagy regionális politikai célok
szerinti egyes nagy alprogramokhoz való csatlakozási lehet őségekből is. A mai
Európai Unió belső, regionális politikája is változások el őtt áll. Úgy tűnik, hogy a
közeljövőben jelentő s kutatás-fejlesztési programok indulnak el részben a területi
politikákat meghatározó, új „területi mutatók" kiválasztására, illetve a területi tipo-
lógiák kutatására.
Csatári Bálint:
Az Alföld és az új európai területfejlesztési perspektívák.
Tér és Társadalom, 12. 1998. 4. 1–19. p

6 Csatári Bálint TÉT XII. évf. 1998 s4

Az Alföldre is alkalmazni kell majd azt a hét kritériumból álló rendszert, amely a
földrajzi elhelyezkedés, a gazdasági er ő , a társadalmi és térbeli integráció, a terület
terhelése, a természeti és kulturális vagyon alapján komplexen határozza majd meg
azt, hogy milyen típusú fejlesztések preferálására, támogatására alkalmas az adott
régió, s hogy mindezek alapján hogyan, s mennyire alkalmas a területi integrációra.
Mint a fentebb kifejtettek már jelzik, az Alföld igenis alkalmas lehet erre.
Az utóbbiak rövid igazolására elég áttekinteni a tervezett EU területi politika új
irányai közül legalább kett őt.
A kiegyensúlyozottabb, policentrikus városrendszer
és egy új urbánus—rurális viszony kialakítása
Ennek az új európai területfejlesztési elvnek a lehetséges alföldi alkalmazhatósá-
gához és a régió „másságának" a bizonyításához felhasználtuk az ország és a régió
teljes településállományára elvégzett, 25 mutatót tartalmazó sokoldalú faktoranalí-
zist (Beluszky—Csatári 1998, 60).
A teljes településállományra elvégzett analízis vizsgálatba vont mutatórendszerén
(népességszám és változása, korösszetétele, munkanélküliség, vállalkozások élénk-
sége, jövedelemviszonyok, infrastrukturális és intézményi ellátottság mutatói, isko-
lai végzettség stb. 3 ) belül, illetve a mutatók között nagyon kevés szoros korreláció
található. Ez a faktoranalízis miatt kedvez ő tény, de arra is utal, hogy a változásokat
jelző mutatók között kevés az 'együtt-mozgás', a tényleges és kézenfekv őnek tűnő
egymásra hatás.
A teljes településállományon végzett vizsgálatban nem az ilyen elemzéseknél ál-
talában a differenciálódást mutató progresszív elemek, hanem a munkanélküliség, a
szociális elmaradottság igen magas negatív meghatározottsága emelkedett ki. Vagy-
is a teljes országos településállományon belül a differenciálódás els ősorban „lefelé",
negatív irányban er ős. Az Alföld ebben az országos összevetésben szinte homogén,
elmaradott terület (1. táblázat, I. ábra). Az igazán kedvező helyzetű települések
száma és népességaránya töredéke az országosnak.
1. TÁBLÁZAT
Az általános faktoranalízis fő faktoraihoz tartozó települések számának és
népességének megoszlása országosan és az Alföldön
(Distribution of the Number and the Population of Settlements Concerned to the
Principal F...etors of General Factor Analysis in Hungary and in the Great Plain)
Országos Alföld
Kategória Településszám Lakónépesség, 1996 Településszám Lakónépesség, 1996
db % fó % db % fő %
1 felett 451 14,71 1029498 12,54 14 1,82 59704 1,77
0—1 1227 40,03 3926509 47,81 243 31,64 1332961 39,56
-1 —0 914 29,82 2803927 34,14 341 44,40 1665516 49,43
-1 alatt 473 15,43 452658 5,51 170 22,14 311463 9,24
Összesen 3065 100,00 8212592 100,00 768 100,00 3369644 100,00
Forrás: saját számítás.
Csatári Bálint:
Az Alföld és az új európai területfejlesztési perspektívák.
Tér és Társadalom, 12. 1998. 4. 1–19. p

TÉT XII. évf. 1998 s4 Az Alföld és az új európai... 7

oa
Csatári Bálint:
Az Alföld és az új európai területfejlesztési perspektívák.
Tér és Társadalom, 12. 1998. 4. 1–19. p

8 Csatári Bálint TÉT XII. évf. 1998 s 4

A településméret és az ezzel szoros összefüggést mutató intézményrendszerre
utaló mutatók a második faktorba kerültek. Ez részben azt jelzi, hogy a nagyrend-
szer, tehát a teljes településrendszer bels ő és az 1. ábrán látható változásai a rend-
szerváltás óta csak másodlagosan méretfügg ők. Ez utalhat arra is, hogy a korábbi
településhierarchia változik, átalakul, s a kedvez ő települési folyamatok kevésbé
alapulnak a megel őző évtizedek „megszokott" településfejlesztési tényez őire, a
nagyságra, az intézményi ellátottságra. Az Alföld régiója e faktor tekintetében hiába
van sokkal kedvezőbb helyzetben, úgy tűnik, hogy ezeket az el őnyöket még csak
részben tudják települései kihasználni (2. táblázat, 2. ábra).
2. TÁBLÁZAT
Az általános faktoranalízis 2. faktorához tartozó települések számának és népessé-
gének megoszlása országosan és az Alföldön
(Distribution of the Number and the Population of Settlements Concerned to the
2. Factor of General Factor Analysis in Hungary and in the Great Plain)
Országos Alföld
Kategória Településszám Lakónépesség, 1996 Telepúlésszám Lakónépesség, 1996
db % fő % db % fó %
1 felett 415 13,54 5190444 63,20 179 23,31 2318373 68,80
0 1 — 889 29,00 1772903 21,59 293 38,15 724808 21,51
-1 — 0 1441 47,01 1126036 13,71 263 34,24 303401 9,00
-1 alatt 320 10,44 123209 1,50 33 4,30 23062 0,68
Összesen 3065 100,00 8212592 100,00 768 100,00 3369644 100,00
Forrás: saját számítás.
Igazolja ezt az is, ha pontosan ugyanazokkal a mutatókkal, de csak az Alföld tele-
püléseire végezzük el a hasonló módszer ű analízist. Akkor az országos összevetés-
ben „általánosan" elmaradott vizsgált régiónkban egészen más tényez ők határozzák
meg a változásokat. A differenciálódás az országosan kimutatható tényez őkkel
szemben nem „lefelé", hanem „felfelé" er ős. Az alföldi általános településátalaku-
lást reprezentáló főfaktor tartalmában az új gazdasági szervezetek és az egyéni vál-
lalkozások száma, sűrűsége, a magas gépkocsi ellátottság, tehát viszonylag kedvez ő
tényezők jelennek meg. A fentebbi számítással bemutatott, országos tekintetben
viszonylag homogénnek tűnő alföldi településhálózat magán a régión „belül" tehát
igen differenciáltan fejl ődik. Sokkal differenciáltabban, mint azt az országos ten-
denciáknál tapasztaltuk. A mai fejl ődés fő tényezői között ugyan itt sem a méret,
hanem sokkal inkább a földrajzi helyzet jelenik meg, az országos általános vizsgá-
lattal szemben. Az itt megjelen ő „kifejezetten progresszív" mutatók hatása a főfak-
torban az alföldi „másság" újabb bizonyítéka lehet. Ezek a kedvez ő jelenségek
azonban szinte csak a Dél-Alföldön érhet ők tetten, míg az Észak-Alföldön csak a
városok és közvetlen vonzáskörzeteik néhány települése esett a kedvez ő kategóriába
(3. ábra, 3. táblázat).
Csatári Bálint:
Az Alföld és az új európai területfejlesztési perspektívák.
Tér és Társadalom, 12. 1998. 4. 1–19. p

TÉT XII. évf. 1998 s4 Az Alföld és az új európai... 9

%.s

L
L

ES
.

"""'
•

0
0 L
'0 0

. "0

O> 0

' ' "z".

L.
O
Forrás: saj át szer kesztés.

L
O
Csatári Bálint:
Az Alföld és az új európai területfejlesztési perspektívák.
Tér és Társadalom, 12. 1998. 4. 1–19. p

10 Csatári Bálint TÉT XII. évf. 1998 s4
Csatári Bálint:
Az Alföld és az új európai területfejlesztési perspektívák.
Tér és Társadalom, 12. 1998. 4. 1–19. p

TÉT XII. évf. 1998 s4 Az Alföld és az új európai... 11

3. TÁBLÁZAT
Az alföldi települések általános faktoranalízisének fő faktoraihoz tartozó
települések számának és népességének megoszlása
(Distribution of the Number and the Population of Settlements Concerned to the
Principal Factors of General Factor Analysis in the Great Plain)

Kategória Településszám Lakónépesség, 1996
db % fő %
1 felett 120 15,63 1447664 42,96
0 —1 195 25,39 794018 23,56
-1-0 367 47,79 976078 28,97
-1 alatt 86 11,20 151884 4,51
Összesen 768 100,00 3369644 100,00
Forrás: saját számítás.

A falusi településekre elvégzett általános analízis legreprezentánsabb negyedík
faktora pontértékeinek térbeli képe részben hasonló az általános településvizsgálat
főfaktorához (4. táblázat, 4. ábra). Egyrészt a változásokat reprezentáló faktorok
tartalma itt sem utal méretfligg őségre. Másrészt a falusi átalakulás min ősége úgy
tűnik, igen erősen befolyásolt attól, hogy milyen min őségű és fejlődési dinamikájú
városi központhoz tartoznak a falvak. Bár általában még mindig igen fontos ennél a
településcsoportnál az infrastruktúra, a telefon vagy a gépkocsi-ellátottság hatása, de
az igazi differenciálódást az egyéni és társas vállalkozások száma és aránya „okoz-
za" e faktor értékei szerint. Az Alföld falvai e téren egyértelm űen igen kedvezőtlen
változásokat mutatnak, s messze elmaradnak más régióktól. Ennek magyarázata
lehet az is, hogy a mezőgazdasági tevékenységre utaló mutatók szinte semmilyen
összefüggést, változást nem indukáltak a faktorrendszerben, s e tradicionális falusi
gazdasági tevékenység alföldi falusi dominanciája egyértelm űen kedvezőtlen irány-
ba hat az Alföldön.
4. TÁBLÁZAT
A falvak általános faktoranalízisének 4. faktorához tartozó települések számának és
népességének megoszlása országosan és az Alföldön
(Distribution of the Number and the Population of Settlements Concerned to the
4. Factor of General Factor Analysis in Hungary and in the Great Plain)

Országos Alföld
Kategória Településszám Lakónépesség, 1996 Településszám Lakónépesség, 1996
db % ró % db % fó %
1 felett 385 13,42 669388 17,97 12 1,78 27880 2,04
0—1 1203 41,95 1651902 44,35 204 30,22 468184 34,33
-1 —0 873 30,44 1085055 29,13 327 48,44 668151 48,99
-1 alatt 407 14,19 317983 8,54 132 19,56 199685 14,64
Összesen 2868 100,00 3724328 100,00 675 100,00 1363900 100,00
Forrás: saját számítás.
Csatári Bálint:
Az Alföld és az új európai területfejlesztési perspektívák.
Tér és Társadalom, 12. 1998. 4. 1–19. p

12 Csatári Bálint TÉT XII. évf. 1998 s4

N
O
saj át szer kesztés.
Csatári Bálint:
Az Alföld és az új európai területfejlesztési perspektívák.
Tér és Társadalom, 12. 1998. 4. 1–19. p

TÉT XII. évf. 1998 s4 Az Alföld és az új európai... 13

A városokra, némileg bővített mutatórendszeren, elvégzett analízis szerint egészen
más kép rajzolódik ki. Egyrészt sokkal er ősebb a főfaktor magyarázó ereje (61,4%),
másrészt az egyébként mégiscsak homogénebbnek tekinthet ő városhálózaton belül
sokkal erősebb a differenciálódás, mint a teljes állományban. A f ő progresszív té-
nyezők: a vállalkozások száma, a magas születési arány, a kedvez ő lakásépítési
ütem, a magas iskolai végzettség, de a városok mérete is fontos elem. E tekintetben
az Alföld városai nem, vagy alig maradnak el más régiók központjaitól, s őt éppen a
régió sajátos városhálózata lehet az új regionális fejlesztés egyik kulcsa. Annál is
inkább, mert e településcsoportnál igen fontosak és sokkal er ősebben differenciál-
nak a gazdaság élénkülésére, s a humán er őforrások meglétére és adaptivitására
utaló mutatók, melyek — különösen az alföldi városok esetében — maguk után vonják
a beruházások élénkülését. A pozitív fófaktorpontérték ű 21 alföldi városban a ked-
vező irányú változások együttes jelentkezése a faktorban ismét az Alföld „másságá-
nak" egyik bizonyítéka (5. táblázat, 5. ábra).
5. TÁBLÁZAT
A városok általános faktoranalízisének fő faktoraihoz tartozó települések számának
és népességének megoszlása országosan és az Alföldön
(Division of the Number and the Population of Settlements Concerned to Principal
Factors of General Factor Analysis of Cities in Hungary and in the Great Plain)
Országos Alföld
Kategória Településszám Lakónépesség, Településszám Lakónépesség,
1996 1996
db % fő % db % fő %
1 felett 16 8,04 1717637 38,18 6 6,38 736729 36,62
0—1 30 15,08 1035155 23,01 15 15,96 450291 22,38
-1 — 0 151 75,88 1739697 38,67 73 77,66 824864 41,00
-1 alatt 2 1,01 6768 0,15 0 0,00 0 0,00
Összesen 199 100,00 4499257 100,00 94 100,00 2011884 100,00
Forrás: saját számítás.
Mindezek alapján egyértelmű, hogy az Alföld régió településhálózata alapvet ően
más megközelítésű és regionális szemléletű fejlesztést igényelhet. Jellemz ő például
a korábban kialakult városcsoportok újjáéledése. E városcsoportok kialakulása
európai jelenség, s alapvet ően azt is jelentheti, hogy a városok egyre „sokfélébbek",
a fejl ő désük az ún. komplementaritás irányába mozdul el. A fejlesztés és intéz-
ménytelepítés — jó közlekedési és kommunikációs összeköttetések esetén ugyanis —
hatékonyabb és hatásosabb is, ha nemcsak a már egyébként is túlterhelt nagyváros-
okba, hanem azok kiegészítő komplementer központjaiba is szervezetten folyik.
Szeged és Hódmez ővásárhely, Debrecen és a hajdú városok, Kecskemét Nagyk őrös
és Cegléd, Szolnok és a jász vagy nagykun városok tökéletesen illeszthet ők ehhez az
elvhez.
Csatári Bálint:
Az Alföld és az új európai területfejlesztési perspektívák.
Tér és Társadalom, 12. 1998. 4. 1–19. p

14 Csatári Bálint TÉT XII. évf. 1998 • 4

Forrás:sajátszerkeszté s .

g
go O
c
••••

C> 0,

O
Csatári Bálint:
Az Alföld és az új európai területfejlesztési perspektívák.
Tér és Társadalom, 12. 1998. 4. 1–19. p

TÉT XII. évf. 1998 s4 Az Alföld és az új európai... 15

Az új irányokat keres ő alföldi vidékfejlesztés is csak úgy lehet eredményes, ha a
vidékek városi központjainak min ősége, kisugárzó hatása er ősödik. A tipikus „vidé-
kek" központjainak tekinthet ő kisvárosok fejlesztése nevesítve is szerepel az Euró-
pai Unió új területfejlesztési perspektívái között. A kisebb városok fejlesztését kü-
lönösen a ritkábban lakott és gyenge gazdasági er ővel, potenciállal rendelkez ő tér-
ségekben igyekeznek szorgalmazni, ami éppen a sz űkös erőforrások, a szolgáltatá-
sok koncentráltabb felhasználását, illetve elérhet őségét teszi lehetővé.
A kisvárosok és vidékük kapcsolatrendszerében két f ő területi típus alakul ki Eu-
rópában. Azoké, ahol a vidék a város „nyomása alá kerül", s azoké, ahol a mez ő-
gazdaság egyoldalúsága és hanyatlása jellemz ő. Érdekes módon az Alföldön is
előfordul mind a két fő típus. Az előbbinél a város és vidéke konfliktusainak felol-
dása, a falvak és a városok közös, a környezeti terhelésre is tekintettel lev ő fejlesz-
tése lesz a jöv ő fő iránya, míg a másik esetben az úgynevezett fenntartható és
komplex vidékfejlesztés. Ez utóbbi területeket a diverzifikált fejlesztés irányába
igyekeznek terelni a helyi adottságok és sajátosságok maximális kihasználásával.
Természetesen tetemes állami, illetve közös pénzforrásból is támogatva, esetleg új
gazdasági ágazatok befogadását el ősegítve. A fejlesztési programok sora a mobil
munkahelyek létesítését ől a megújuló helyi energiaforrások alkalmazásáig vezet. Az
Alföld táji-természeti tagoltsága, Bácskától a Tiszahátig alkalmas lehet ilyen típusú
programok fogadására és végrehajtására. Ehhez persze az is szükséges, hogy a te-
rületfejlesztésnek minden szintjén, így a kistérségek szintjén is kialakuljon az a
rugalmas, professzionális tervez ő-fejlesztő-menedzser intézményrendszere, amely
képes e programok adaptációjára, megszervezésére, végrehajtására.

Az innováció és a tudás térbeli szétterítése

Természetesen e tanulmány terjedelme nem teszi lehet ővé azt, hogy a jövő európai
területfejlesztési perspektíváinak minden — az alapdokumentumban pontokba is
foglalt — irányát áttekintsük. A településhálózat-fejlesztési f őirányhoz is kapcsolva
további elágazások, alpontok vannak, amelyek pl. az „Azonos esélyek az infra-
struktúra és a tudás elérhet őségében", illetve „A természeti és kulturális örökség
körültekintő menedzselése és fejlesztése" címeket viselik. A társadalmi megújuló-
képességről, az innovativitásról, a tudásról szóló pontok általában véve nemcsak a
regionális politika eszmeiségét, szellemiségét kívánják szolgálni, hanem azt is rög-
zítik, hogy az elmaradottabb térségekben fejleszteni kell a fels őoktatást és a kuta-
tást. A humán erőforrások fejlesztése ugyanis a legprogresszívebb megoldás az
elmaradottság mérséklésére és felszámolására. Az Alföld — részben társadalmi tradí-
ciói, illetve városhálózatának még ma is viszonylag fejlett intézményhálózata révén
— szintén alkalmas ennek a megoldásnak a követésére. Ha összehasonlítjuk az or-
szág, illetve az Alföld statisztikai—területfejlesztési kistérségeinek általános és kultu-
rális fejlettségét egy sokmutatós rendszer segítségével, akkor világosan érzékelhet ő,
hogy a vizsgált régiónk sajátos városhálózata révén a kulturális, oktatási, közintéz-
Csatári Bálint:
Az Alföld és az új európai területfejlesztési perspektívák.
Tér és Társadalom, 12. 1998. 4. 1–19. p

16 Csatári Bálint TÉT XII. évf. 1998 s 4

ményi ellátottság kedvez őbb képet rajzol, mint a gazdaság és az infrastruktúra által
meghatározott általános fejlettségi szint.
Hatalmas kihívás tehát az Alföld városai, az Alföld társadalma számára, hogy ké-
pes lesz-e az új európai perspektívák elveihez szinte teljes mértékben illeszked ő
esélyeit, lehet őségeit kihasználni. Ma még nem d őlt el igazán az a kérdés sem, hogy
a humán erő források tudatos fejlesztésével a régió gazdasági színvonala is emelked-
ni, integrálódni, felzárkózni fog-e, vagy a most gyengébb gazdaság színvonalára
zuhan vissza a kultúra és oktatás színvonala is. Ha tovább veszít arányaiból és je-
lentőségéből az Alföld fels ő oktatási és kutatási kapacitása, ha bezárnak a vidéki,
kisvárosi gimnáziumok, ha nem indul meg a modern tudást, idegen nyelvismeretet is
adó, konvertálható szakképzés, akkor az utóbbi variáns bekövetkezése valószín űsít-
hető . Ha a mostani — és sajnos nemcsak látszólagos — válságjelenségek ellenére az
informatika, az innováció, a tudásalapú ipar, és a K+F együttesen is hatékonyságra
törekvő , valóban új ágazatként jelenik meg az Alföld tudatos fejlesztésében, akkor
valószínűsíthető a sikeres regionális integráció. Ennek egyik kulcsa a közlekedési és
kommunikációs kapcsolatok els ődleges fejlesztése (6. táblázat, 6. ábra).
6. TÁBLÁZAT
Az általános faktoranalízis 3. faktorához tartozó települések számának
és népességének megoszlása országosan és az Alföldön
(Distribution of the Number and the Population of Settlements Concerned to the
3. Factor of General Factor Analysis in Hungary and in the Great Plain)
Országos Alföld
Kategória Településszám Lakónépesség, 1996 Településszám Lakónépesség, 1996
db % fő % db % fó %
0,5 — 1,5 385 65,37 1201964 32,11 81 81,82 418917 34,04
1,5 — 2,8 157 26,66 2377593 63,53 16 16,16 810256 65,84
2,8 felett 47 7,98 163144 4,36 2 2,02 1456 0,12
Összesen 589 100,00 3742701 100,00 99 100,00 1230629 100,00
Forrás: saját számítás.

Zárógondolatok
Az bizonyos, hogy az Alföld jöv ője, sorsa — mint ezt az új, még nem véglegesített
európai regionális területfejlesztési perspektívákkal való vázlatos összevetése is
igazolta — az összeurópai területi, regionális fejl ődésben is egyre jellemzőbbé váló
szellemiségen, innovativitáson, kreativitáson, társadalmi-partneri együttm űködési
készségeken, illetve azok fejlesztésén fog els ősorban múlni, és csak másodsorban a
pénzügyi források nagyságán. Pontosítva: az európai regionális fejlesztési rendszer-
ben ezek a bizonyos források csak e „készségek", szakszer ű koncepciók, progra-
mok, tervek, jól működő intézményhálózat megléte, a humán er őforrások adaptivi-
tásának, a helyi társadalom megszervez ődésének „bizonyítása" esetén érhet ők el,
hívhatók le.
Csatári Bálint:
Az Alföld és az új európai területfejlesztési perspektívák.
Tér és Társadalom, 12. 1998. 4. 1–19. p

TÉT XII. évf. 1998 s4 Az Alföld és az új európai... 17
V11A/ 66 1661'14 311, ,103
Csatári Bálint:
Az Alföld és az új európai területfejlesztési perspektívák.
Tér és Társadalom, 12. 1998. 4. 1–19. p

18 Csatári Bálint TÉT XII. évf. 1998 s4

Az Alföld régiónak a bevezet őben taglalt és faktoranalízisekkel bizonyított „más-
sága", homogenitása, relatíve fejlett és jó eloszlású városhálózata, történelmi ta-
pasztalatai és karakteres regionális jellegzetességeinek az új európai területfejleszté-
si perspektíváknak való megfelelése reményt adhat a megújulásra, az elkerülhetetlen
modernizációra és a különleges földrajzi pozíciója alapján nemzetközi jelent őségű
integrációra is.

Jegyzetek
A tanulmány az MTA Stratégiai Kutatások Alföld II. Kutatási Programjához készült el őtanulmányok
felhasználásával készült.
2
Kemény Zsigmond aforizmája.
3
A mutatók adatai, a térképek és a táblázatok tekintettel a mért és közigazgatásilag bekövetkezett 1990-
96 közötti változásokra, az 1990-es bázisév települési és térképi állományára vonatkoznak.

Irodalom
Beluszky P. Csatári B. (1998) Kísérleti faktoranalízis-számítások az ország és az Alföld településállo-
—

mánya differenciálódásának meghatározásához. Alföld II. Kutatási Program, kézirat. Kecskemét,
MTA RKK ATI.
Csatári B. (1995) Az Alföld helyzete és perspektívái. Nagyalföld Alapítvány kötetei 4. Békéscsaba,
Nagyalföld Alapítvány.
Enyedi Gy. (1996) Regionális folyamatok Magyarországon. Budapest, Hilscher Rezs ő Szociálpolitikai
Egyesület.
Erdősi F. (1998) A transzeurópai hálózatok hatása a területi fejl ődésre. — Tér és Társadalom. 3.27-50. o.
Európai Területfejlesztési Perspektíva. (1998a)— Falu Város Régió 1. 33-35. o.
— —

Európai Területfejlesztési Perspektíva. (1998b) — Falu Város Régió 2. 25-41. o.
— —

Horváth Gy. (1998) Az európai regionális fejl ődés és politika távlatai. — Tér és Társadalom. 3.1-26. o.
Rechnitzer J. (1993) Szétszakadás vagy felzárkózás. Győr, MTA RKK.

THE GREAT HUNGARIAN PLAIN AND THE NEW
PERSPECTIVES OF REGIONAL DEVELOPMENT
IN EUROPE

BÁLINT CSATÁRI
The Great Hungarian Plain is one of the most contradictory large regions in Hun-
gary. The particular features of its historical development, the environmental
hazards, the transitory crisis of the agri-business and the economy in the region, the
extremely underdeveloped, peripheral situation of several micro-regions — on the
other hand, the rapid catching up and development of a few towns in the region and
the gradual appreciation of its transport corridors, considering that the Great Plain
will be the Eastern border region of the European Union after the enlargement: all
these factors underline the importance of the "difference", the uniqueness of the
Great Hungarian Plain.
Csatári Bálint:
Az Alföld és az új európai területfejlesztési perspektívák.
Tér és Társadalom, 12. 1998. 4. 1–19. p

TÉT XII. évf. 1998 III 4 Az Alföld és az új európai... 19

The Great Plain is homogeneous from the aspect of quite a large number of
regional factors, and its natural borders reach beyond the country borders. The
development of the region involves many elements which require a brand new view
and approach from both the regional policy of Hungary and the countries adjacent
to the Great Plain.
The study is actually a train of thoughts, partly established by regional and
municipal surveys, which compares the future possibilities of the Great Hungarian
Plain to the new, European level spatial approaches stated in the document called
"European Spatial Development Perspectives", accepted in 1997. The main finding
of the paper is that the endowments and possibilities of the Great Hungarian Plain,
lying in its individual regional, environmental, economic, transport and social
situation and its seftlement network, are better suited to these new, more subtle
European structural and cohesion principles than the former, often mechanical,
equalisation systems.
New and successful regional development solutions are offered for the Great Plain
by the integration to the Trans-European Networks (TEN-s), a complementary
urban development, the promotion of the relationship between the towns and their
rural hinterlands, the dissemination of innovation and knowledge, and the
preservation and creative management of the environmental and cultural heritage.
The spatial development of the Great Hungarian Plain, with a view to the shaping
Carpathians and the Danube—Tisza—Körös—Maros Euro-regions, has definite
"European dimensions", as well.