Tér és Társadalom 12. évf. 1998/3. 77-92. p.
Tér és Társadalom XII. évf. 1998 s 3: 77-92
BESZÁLLÍTÓI KAPCSOLATOK ÉS AZ IPARI
EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETSÉGES KLASZTEREI A
KÖZÉP-DUNÁNTÚLON'
(Possible Networks of Suppliers and Industrial Cooperation in
the Mid-Transdanubian Region)
DŐRY TIBOR
Az ipari terek és beszállítói kapcsolatok
A modern ipari terek kialakulásának természetrajza már a nyolcvanas években ki-
emelten foglalkoztatta a magyar kutatókat is (Enyedi-Rechnitzer 1987, Korompai
1991, Nikodémus 1991). A területfejlesztés oldaláról azonban mindeddig nem me-
rült fel gyakorlati igény arra, hogy valamely hazai térség, régió esetén tisztázni
kellene az innovációs terek természeti szerkezetét, a modern ipari átalakulás
komplex folyamatát, a rugalmas termelési rendszerek funkcionális térbeli tagolódá-
sát.
A nemzetközi szakirodalom gyakran kissé egyoldalúan, a technológia politika
globalizációs érvényesülésén keresztül mutatja be az ipari terek kialakulását. Ha-
sonlóképpen háttérbe szorul a multinacionális vállalatok korporatív szerkezetéb ől,
vagy ennek ellenpontjaként a kis- és középvállalkozásokra alapozó regionális ön-
fejlődéséből következő innovációs folyamatok áttekintése is (Nikodémus-Ruttkay
1994).
A regionális tényez ők szerepének, a térbeli gazdasági tömörülésekb ől adódó gaz-
dasági előnyöknek elsőként Marshall (1979) tulajdonított kiemelt hangsúlyt. Szá-
mos térség vállalkozásainak sikertörténete (Szilicium-völgy, bostoni 128-as út, M4-
es folyosó) bizonyítja, hogy a területi integrációs folyamatok elszórt szigetei ki-
emelkedő gazdasági sikereket képesek elérni. Természetesen a fejlett ipari orszá-
gok, így az Európai Unió feltörekv ő térségei is követend ő mintaként kezelik a felso-
rolt "sikerrégiókat". Baden-Württemberg, az olasz "Harmadik Itália", a francia
technopoliszok (Grenoble, Montpellier) egymástól gyökeresen eltér ő fejlődési-
növekedési pályát futottak be. A kis- és középvállalkozások gyors gazdasági növe-
kedésére alapozó gazdaságfejlesztési kísérletek alapján azonban nem lehet egyér-
telmű sikeres receptet találni - a tényez ők rendkívül összetett kombinációja miatt - a
folyamatok reprodukálására. A felível ő térségek (Horváth 1993; 1997) számára
ugyanis a különböz ő eredetű és természet ű modernizációs elemek szerencsés ötvö-
zeteként bekövetkez ő gazdasági siker jelentette a hírnevet.
A közgazdasági szakirodalomban ismert, hogy a feldolgozóipari termelés növeke-
dése pozitív hatással van a gazdasági növekedés általános ütemére. Azért mond-
hatjuk ezt, mivel a feldolgozóipar kibocsátásának növekedése, magán az iparon
belül is hatással van a termelékenység növekedési ütemére, valamint közvetve hoz-
zájárul a többi ágazat, így a szolgáltató szektor b ővüléséhez is. A feldolgozóipar
Dőry Tibor:
Beszállítói kapcsolatok és az ipari együttműködés lehetséges klaszterei a Közép-Dunántúlon.
Tér és Társadalom, 12. 1998. 3. 77–92. p.
78 Dőry Tibor TÉT XII. évf. 1998 s3
bő vülésének hatására egyre gyorsabban szívódik fel a munkaer ő-felesleg, ill. a nö-
vekedés lehető vé teszi, hogy egyre gyorsabban növekedjen a fogyasztásba "átöm-
lesztendő " javak mennyisége. Mindemellett általánosan igaz az is, hogy az iparosí-
tás az egész gazdaságban felgyorsítja a technológiai változásokat (Káldor 1989).
Ha a feldolgozóipari termelés növekedési ütemének okait fürkésszük, akkor a
problémát két szakaszban célszer ű számba venni: egyrészt a kereslet forrásainak,
másrészt pedig a lehetséges kínálatot megszabó tényez ők szempontjából. Ennek
megfelelő en a kereslet három forrását különböztethetjük meg: a fogyasztást, a hazai
beruházások alakulását és a nettó kivitelt.
Káldor szerint számba véve ezen tényez ő k hatását, a fogyasztás oldaláról azt
mondhatjuk, hogy az ipari termelés b ő vülése reáljövedelem növekedéssel jár együtt,
ami pedig fokozza az iparcikkek iránti kereslet növekedési ütemét. A kereslet növe-
kedésének fontosabb magyarázatát adják a t ő keberuházások, ugyanis az általuk elért
kapacitásb ő vülés már önmagában is növeli a szektor termékei iránti kereslet növe-
kedési ütemét, így megteremti a további terjeszkedés ösztönz őit és eszközeit. Ha
pedig a kereslet növekedésének harmadik tényez őjét vizsgáljuk, akkor számos,
feltörekvő ország tapasztalatára hivatkozva állíthatjuk, hogy a fogyasztási cikkek
importhelyettesítési folyamata fokozatosan kiteljesedik, és ezáltal az expanzív fejl ő-
dés e szakasza lezárul. A második fázisban az ország egyre növekv ő mértékben a
feldolgozóipari fogyasztási cikkek nettó export őrévé válik. Ezt követi a t őkejavak
importhelyettesítése, majd a fejl ő dés negyedik szakaszában valószín űsíthető, hogy
az ország a tőkejavak nettó export őrévé válik.
Kínálati oldalról két meghatározó növekedési korlátot tart nyilván a szakirodalom,
a termékkorlátot és a munkaerőkorlátot. Az ipari szektor a termelés b ővülésével
egyre több, a feldolgozóiparon kívül el ő állított terméket és szolgáltatást vesz fel,
azonban ezzel párhuzamosan - az importhelyettesítés ellenére is - lényegesen meg-
növeli a behozatali igényt, ami a fizetési mérleg romlását eredményezi.
A leírt elméleti közgazdaságtani fejtegetések aktualitását adja a Közép-
Dunántúlon megfigyelhet ő jelentős mértékű ipari termelés - és ezzel párhuzamosan
az export - b ő vülés, a beruházási tevékenységek kiemelked ő mértéke, ill. a munka-
erő iránti kereslet fokozódása. Ha a növekedés el őbb felsorolt tényező inek hatását
elemezzük, megállapítható, hogy a Közép-Dunántúlon a gazdasági növekedés szinte
kizárólagos "motorja" az exporthányad tartósan magas és egyre növekv ő értéke. A
folyamat vezérlésében elenyész ő szerepet játszik a lokális, regionális fogyasztás, ill.
a hazai beruházások aránya is csak törtrésze a külföldi vállalati központokból irá-
nyított befektetéseknek. A régió gazdasági sikereit egyértelm űen az új üzemek kibo-
csátásának egyre fokozódó üteme, ill. ebben a néhány vállalkozásban (számuk nem
több egy tucatnál 2 ) elért termelékenység növekedés jelenti. Ezen vállalkozások
beruházásai miatt a térségben szinte a természetes ráta közelébe süllyedt a munka-
nélküliek száma, ill. a munkaer ő iránt megmutatkozó kereslet szükségessé teszi,
hogy egyre nagyobb körzetb ő l ingázzanak naponta munkások százai. S őt az egyes
szakmák iránti igény már-már a fejl ődés gátjává válhat.
A térségben megfigyelt jelenségek nagyvonalú makrogazdasági elemzésével meg-
állapítható, hogy a regionális gazdaság b ő vülésének tendenciája tartósan pozitív, és
a megkezdett, valamint a befejezett beruházásoknak köszönhet ően valószínűsíthető
a terület gazdaságának további fejl ő dése is. Ezen tanulmány - divatos szóval élve - a
Dőry Tibor:
Beszállítói kapcsolatok és az ipari együttműködés lehetséges klaszterei a Közép-Dunántúlon.
Tér és Társadalom, 12. 1998. 3. 77–92. p.
TÉT XII. évf. 1998 s3 Beszállítói kapcsolatok és a ... 79
fenntartható fejl ődés feltételeinek vizsgálatával, és ezen belül is kiemelten a terme-
lés bővülés más gazdasági szektorokra való kiterjesztésének lehet őségeivel, a hazai
beszállítási arány b ővítésének lehetséges útjairól szól.
A Közép-Dunántúl Regionális Fejlesztési Stratégiája keretében folytatott gazdasá-
gi-társadalmi vizsgálat tapasztalatai alapján ugyanis jogosan feltételezhetjük, hogy
ebben a térségben is tapasztalhatók olyan jelek, gazdasági eredmények, melyek
hosszabb távon "ipari körzet" kialakulásához vezethetnek. Ez ma még természete-
sen csak kiinduló hipotézis, és számos tényez ő, ill. éppen a nevezett stratégiára
épülő programok járulhatnak hozzá leginkább a Közép-Dunántúlon "ipari körzetek"
létrejöttéhez. A nemzetközi tapasztalatok ismeretében azonban felhívjuk a figyelmet
egyúttal arra is, hogy a hosszú távú és tartós gazdasági sikerhez a térségben található
vállalkozások (hazai és külföldi nagy-, valamint kis- és középvállalkozások) között
az együttm űködési és beszállítói kapcsolatok rendkívül intenzív fejl ődésének kell
végbemenni a kívánt cél eléréséhez.
Ennek a lehetséges forgatókönyvnek valamifajta hátteret kölcsönözve feltérké-
peztük a térség azon vállalkozásait, amelyek kiinduló hipotézisünk szerint beszállí-
tói hálózatok meghatározó vállalkozásai lehetnek. Annak tudatában tettük ezt, mivel
közismert, hogy a beszállítói kapcsolatoknak jelent ős szerepük van a technológia
transzferben, az innovációk diffiziójában. Egyúttal ez a kapcsolatrendszer a meg-
rendelő igényének kielégítésén túl is hozzájárul a beszállító vállalat m űszaki, veze-
tési és szervezési színvonalának emeléséhez. Ez pedig mind a régió, mind Magyar-
ország fejl ődése szempontjából különleges fontosságú. Bár az igazsághoz tartozik,
hogy a piacon maradáshoz az egyes beszállítóknak egymással is komolyan verse-
nyezniük kell, valamint magas minőségi követelményeket kell teljesíteniük 3 .
Napjainkban sok szó esik a beszállítók szerepének növelésér ől (a Gazdasági Mi-
nisztérium által koordinált beszállítói programról), a hazai hozzáadott termelési
érték arányának növelésér ől. Ebben a vonatkozásban azonban sok esetben nem
egészen világos, mit is takarnak ezen vállalatközi kapcsolatok. Az Európai Unió
Statisztikai Hivatala definíciója szerint,
- a beszállítói kapcsolatokban a megrendelő részt vesz a termék kialakításá-
ban, a gyártó számára részletes technikai dokumentációt vagy meghatározott
specifikációt ad
- a termékek forgalmazásáért a megrendel ő a felelős olyan módon, hogy
- a beszállítónak nincs joga a szerz ődés lejártáig a terméket más fogyasztó
számára értékesíteni és/vagy
- a termék beépítése után a termék a megrendel ő védjegyét hordozza.
Úgy gondoljuk, hogy a területfejlesztésben érdekeltek (intézmények, gazdasági
szervezetek, stb.) számára egyértelm ű a beszállítói kapcsolatok szerepének megíté-
lése. A területi gazdaság érdekeit az szolgálja ugyanis leginkább, ha a termékek,
szolgáltatások el őállításához helyben, de legalábbis az adott régióban megtalálhatók
a szükséges alapanyagot, félkész terméket beszállító vállalatok. A kutatók állás-
pontja szerint a Magyarországon letelepedett multinacionális vállalatok akkor nem
válnak "sivatagi katedrálisokká", ha sikerül nekik helyi (a régióban, de legalább
Magyarországon letelepült) beszállítókat, alvállalkozókat találniuk, s ezáltal be-
ágyazni, a helyi gazdasághoz sok szállal kötni őket. Szerencsés esetben tehát a ter-
meléshez szükséges anyagokat, szolgáltatásokat, vagy azok egy részét helyben ké-
Dőry Tibor:
Beszállítói kapcsolatok és az ipari együttműködés lehetséges klaszterei a Közép-Dunántúlon.
Tér és Társadalom, 12. 1998. 3. 77–92. p.
80 Dőry Tibor TÉT XII. évf. 1998 s3
pesek lesznek beszerezni. Ez már csak azon múlik, hogy sikerül-e az adott feladat-
hoz kötődő, olyan vállalkozást találni, amely képes lesz kiváltani (tisztán nyereség
elven hozott, profit érdekeket szem el őtt tartó döntés alapján) korábbi beszállítóját 4 .
Ha vannak, vagy lesznek olyan hazai vállalkozások, akik aktív beszállítóvá képesek
válni, és lehetőleg nagy számban, vagy kulcsfontosságú területeken lesznek ilyenek,
akkor már nem kell arra gondolni, hogy a külföldi tulajdonos önkényes döntése
alapján áttelepíti gyárát még olcsóbb bér ű országba. Ekkor ugyanis már neki is
érdeke lesz Magyarországon maradni, hiszen vállalkozása annyira "beágyazódik" a
hazai, a regionális gazdaságba, hogy csak újabb nagy összeg ű beruházások, kocká-
zatok árán lenne képes új telephelyet nyitni a világ más táján.
A fejlesztési stratégia készít őiként rendkívül fontosnak érezzük ezen gondolko-
dásmód elsajátítását, hiszen ennek birtokában lehet majd elérni, hogy a felel ős dön-
téshozók, kormányzati, önkormányzati szakemberek megfelel ően kezeljék a beszál-
lításokkal kapcsolatos programokat, és mindent elkövessenek a befektetés-ösztönzés
feltételrendszerének kialakításakor mind helyi, mind regionális szinten.
Az Európai Unióban súlyának megfelelő en kezelik a beszállítói kapcsolatokat és
rendszereket, és a kifejezetten erre irányuló program kiemelt célnak tekinti
- a beszállítói piacokra vonatkozó ismeretek b ővítését,
- a minőségtanúsítási és szabványosítási eljárások harmonizálását,
- a nagy- és a kisvállalatok közötti együttm űködés elősegítését.
Az Unió kezdeményezései három fő irányt jelentenek:
1. a beszállítók számára kedvez ő gazdasági környezet megteremtése az egysé-
ges európai piac perspektívájával,
2. a fő - és alvállalkozók (beszállítók) közötti információ és kommunikáció ja-
vítása,
3. az európai beszállítások el őmozdítása "harmadik országban".
Az OECD országok sikeres tapasztatai is azt mutatják, hogy az egyes régiók di-
namikus fejl ő désének kulcsát többek között a kis- és középvállalkozások jelentik. A
régiók dinamikus fejl ő désének feltétele, hogy a terület vállalkozásai szoros együtt-
működési, beszállítói kapcsolatokat alakítsanak ki egymással, a kis- és középvállal-
kozások és a nagyvállalatok között alakuljanak ki beszállítói hálózatok, a vállalko-
zások fejlő désének alapját innováció-orientált stratégia képezze, intenzív kutatás-
fejlesztési (K+F) tevékenységet végezzenek, és vásároljanak K+F eredményeket.
A magyar nemzetgazdaságon belül a gazdaság fejl ődése szempontjából két, egy-
mástól jelent ősen eltérő és különböző út rajzolódik ki (Matolcsy 1997). Az első
döntően a külföldi működő tőke innovációs, ill. a versenyképességet er ősítő és in-
tegrációs szerepére épít, míg a második lehetséges út emellett egyenl ően épít a hazai
tulajdonú vállalkozásokra, ezeken belül is kis- és középvállalkozói szektorra. Az
első utat az innovációs-gócpontok kiemelkedése (Budapest és térsége, Észak-
Dunántúl), a gócokban megnövekedett termelékenység, a regionális különbségek
növekedése, valamint fokozódó pénzügyi egyensúlyhiány jellemzi. A második út az
innovációs gócok összekapcsolását, hálózatokkal való körülvételét, valamint a hazai
tulajdonú, meger ő sített kis- és középvállalkozások által teremtett új munkahelyek
segítségével megoldandó a foglalkoztatási probléma megoldását körvonalazza.
Dőry Tibor:
Beszállítói kapcsolatok és az ipari együttműködés lehetséges klaszterei a Közép-Dunántúlon.
Tér és Társadalom, 12. 1998. 3. 77–92. p.
TÉT XII. évf. 1998 s3 Beszállítói kapcsolatok és a ... 81
Beszállítói kapcsolatok a rendszerváltozás után
A hazai beszállítások helyzetét elemezve azt mondhatjuk, hogy a rendszerváltozás
utáni folyamatok a hazai piacon belüli, az amúgy sem túlságosan kiterjedt beszállí-
tói kapcsolatokat több szempontból is kedvez őtlenül befolyásolták. Ezek közül is
kiemelkedik három olyan körülmény, ami hátrányos helyzetbe hozta a beszállítókat
az amúgy is elterjedtebb bérmunka alkalmazásával szemben (Bagó 1991):
1. A beszállítói kapcsolatokban leginkább érintett ágazatokat az ipari termelés
visszaesése különösen súlyosan érintette, termékeik jelent ős hányadát első-
sorban ugyanis a KGST piacokra szállították.
2. Méretének és létszámának védelme érdekében sok nagyvállalat számos ko-
rábbi partnerkapcsolatát felszámolta, ismét "autarchiára" törekedve olyan
beszállítóit is leépítette, melyek a specializáció, a gazdaságosság, a verseny-
képesség szempontjából hasznosak voltak számára.
3. Az import gyors (túlzottan gyors) liberalizálása ugyancsak jelentős mérték-
ben hozzájárult a belföldi beszállítók kiszorulásához.
A tartósabb beszállítói kapcsolatok kialakulásához stabil gazdasági környezet
szükséges. A rendszerváltozást követ ő első időszakban a vállalatok vezetése - a
privatizációra és az államot képvisel ő, tulajdonosi szerepkörben fellép ő intézmé-
nyek nehezen el őrelátható lépéseire várva - a legtöbb esetben rendkívül bizonytalan
körülmények között folytatta munkáját. Ugyanakkor a korábbi korlátok eltörlése, a
külföldi tőke, a multinacionális vállalatok, a közös vállalkozások b ővítették a be-
szállítások lehetőségeit.
A jövő tendenciáit elemezve azt mondhatjuk, hogy a magyar, így a régióban talál-
ható kis és középvállalkozások sem számíthatnak tehát arra, hogy azonnal - de még
-
középtávon sem - a beszállítói piramis előkelő szintjére kerülhetnek. Kezdetben
ugyanis nem kapnak fejlesztési megbízásokat, illetve az így elért kvázi-
monopolhelyzet következtében hosszú távon is biztos megrendeléseket. Amire vi-
szont joggal törekedhetnek: a közvetlen beszállítók alvállalkozói lehetnek, s ennek
megfelelően kapcsolódhatnak a széles nemzetközi tapasztalatokkal rendelkez ő vál-
lalatok rendszereihez. Azonban az igazán kritikus, m űszakilag igényes alkatrészek,
például a motor alkatrészei esetében még erre is csak akkor van esélyük, ha jól
kiépített piaci kapcsolatokkal rendelkez ő külföldi partnert tudhatnak maguk mellett,
mögött.
A korábbi állapothoz képest természetesen ez a jöv őkép is nagy el őrelépést jelent,
hiszen ezeknek a beszállítóknak is el kell sajátítaniuk az igényes vev ők által megkö-
vetelt termelés-szervezési, technológiai módszereket. Gyakran új termékeket és
termelési eljárásokat kell bevezetniük, amihez szakért ői és pénzügyi segítséget is
kapnak partnereikt ől. Ezek a változások egyértelm űen az új termelési rendszerek
magyarországi terjedését, a hazai modernizációt szolgálják, ill. hosszú távon segíte-
nek elérni azt, hogy a magyar vállalatokat is egyenrangú partnerként kezeljék a
nemzetközi piacokon.
A korábbi Ipari és Kereskedelmi Minisztérium a 1994 decemberében készített,
"Ipari struktúraváltozások elemzése" c. tanulmánya alapján állítható, hogy a magyar
feldolgozóipar legtöbb ágában (kivétel a ruházati ipar!) kisebb a beszállítások sze-
repe és súlya, mint a fejlett piacgazdaságokban. Az ipari termelés rendszerváltozást
követő nagy visszaesése nyomán a korábbi beszállítói kapcsolatok jelentős részét
Dőry Tibor:
Beszállítói kapcsolatok és az ipari együttműködés lehetséges klaszterei a Közép-Dunántúlon.
Tér és Társadalom, 12. 1998. 3. 77–92. p.
82 Dőry Tibor TÉT XII. évf. 1998 s3
felszámolták; új kapcsolatok azonban csak kisebb számban jöttek létre, els ősorban
az autóalkatrész-gyártás és a ruházati ipari bérmunka területén.
A beszállítók kiválasztását sok szempont befolyásolhatja, amelyek között kitünte-
tett helyen található a magas szintű és tartósan azonos minőség, ill. a pontos szállí-
tási feltételek (just in time) (1. táblázat).
1. TÁBLÁZAT
A beszállítók kiválasztásában szerepet játszó tényez ők rangsorolása
(Priority of Factors in Selection of Suppliers)
Tényező Gép- Híradás- Közúti jármű- Ruházati ipar
gyártás technika gyártás
Minőség 1 1 1 1-2
Szállítási feltételek 2 3 4-5 3-4
Ár 3-5 5 2 1-2
Rugalmasság 3-5 2 4-5 3-4
Fejleszt ői potenciál 3-5 6 6 6
Szakmai hírnév 6 4 3 5
Megj.: 1 - alapvet ő fontosságú, 6 - kevésbé fontos
Forrás: Román (1995): Beszállítások a feldolgozóiparban
Vállalati megkérdezések tapasztalatai
A bevezető ben ismertetett elméleti felvetések igazolására empirikus vizsgálatot
kezdeményeztünk a Közép-Dunántúl közép- és nagyvállalatai körében. Célunk az
volt, hogy a beszállítások iránti keresleti oldalt "megszondázzuk". Ennek keretében
választ szerettünk volna kapni azokra a kérdésekre, hogy milyen tényez ők megléte
esetén lehetne a térség hazai és multinacionális nagyvállalatainak több hazai beszál-
lítója, ill. milyen tapasztalataik vannak a megkérdezett gazdasági szervezeteknek a
gazdasági együttműködés területén.
A felmérésbe olyan termelő vállalkozásokat igyekeztünk bevonni, amelyek alap-
tőkéje meghaladja a 100 millió forintot és legalább 100 főt foglalkoztatnak. Ezeknek
a kritériumoknak megfelel ő cégeknek közel egyharmada különböz ő okokra hivat-
kozva elhárította megkeresésünket. Végül 27 vállalkozásnál6 lezajlott interjú ta-
pasztalataira hagyatkozva készítettük el elemzésünket'.
Beszállítói kapcsolatok
A beszállítói kapcsolatok vizsgálata során - a közép-dunántúli régióra koncentrál-
va - súlyponti kérdés volt, hogy mennyiben nő a regionális piac jelentősége a cégek
beszerzési és értékesítési kapcsolataiban. A multinacionális cégek esetében azt ta-
pasztaltuk, hogy a beszerzés és értékesítés területén dönt ően külföldi partnerekkel
(az anyavállalat külföldi üzleti partnereivel) állnak kapcsolatban, míg néhány ko-
rábbi állami vállalat (pl. az IKARUS MÓRI ALKATRÉSZGYÁRTÓ Kft [további-
akban IMAG.]) a rendszerváltás után is meg őrizte korábbi belföldi kapcsolatait, de
a nyugat felé történ ő nyitás itt is meghatározóvá vált. A multik esetében az értéke-
sítési piac szinte 100%-át külföldi partnerek uralják, ezen belül a német és az ame-
rikai vállalatok dominanciája jellemz ő . Ez a tendencia a beszerzési, beszállítói kap-
Dőry Tibor:
Beszállítói kapcsolatok és az ipari együttműködés lehetséges klaszterei a Közép-Dunántúlon.
Tér és Társadalom, 12. 1998. 3. 77–92. p.
TÉT XII. évf. 1998 s3 Beszállítói kapcsolatok és a ... 83
csolatok esetében is fennáll, bár elenyész ő mértékben ugyan, de belföldi beszállí-
tókkal is rendelkeznek. Ez a termeléshez közvetlenül nem kapcsolódó szolgáltatások
igénybevételét jelenti: könyvel ői, könyvvizsgálói feladatok elvégzését, banki szol-
gáltatások igénybevételét, üzemi étkeztetést, őrző-védő szolgáltatást, egyes esetek-
ben a karbantartást is helyi, vagy a térségben található cégeken keresztül oldják
meg.
Számos ipari nagyvállalat (p1. a Magyar Alumínium Rt, az ALCOA-KÖFÉM) a
Közép-Dunántúlon kialakulófélben lév ő hálózattal rendelkezik. A régióban új beru-
házást tervez a jövőben az ALCOA, ALCOA Automatic néven. A jöv őben, - el őze-
tes tervek szerint - Tatabányán fogják gyártani az AUDI számára az A6-os modell
alumínium karosszéria-elemeit. A felhasznált alapanyag szintén az ALCOA-
KÖFÉM-től fog származni.
Valódi beszállítói hálózatok kialakulását mutatja, hogy az egyik telephely termé-
két használja fel a másik üzem alapanyagként. Megpróbálják az üzemek közötti
együttműködést fejleszteni, ami az információs rendszer, valamint a munkaer ő-
gazdálkodás hatékonyabbá tételét is jelenti. A régióban letelepedett multinacionális
vállalkozások és a t őkeerős hazai nagyvállalatok (VIDEOTON, MAL) egyik célja
közép-európai bázisok létrehozása, a már m űködők mellett.
Az egy vállalaton belüli hazai telephelyek közötti kooperációs kapcsolatokon kí-
vül a külföldi érdekeltségű vállalatok részéről is igény mutatkozik a belföldi beszál-
lítói kapcsolatok er ősítésére. Az AFL (Alcoa Fujikura Limited) például folyamato-
san keres magyar beszállítókat együttm űködés céljából, de eddig nem talált megfe-
lelő partnert igényei kielégítésére. Megpróbálták néhány környékbeli kisvállalko-
zással felvenni a kapcsolatot, de ez mind a mai napig eredménytelen maradt. Ennek
oka, hogy az eddig vizsgált lehetséges beszállítók min őségben, de főleg mennyiség-
ben nem tudtak megfelelni a cég elvárásainak. Az autóipari tevékenységet folytató
vállalatoknál a minőségi követelményeket a nemzetközi min őségügyi szabványok-
nak való megfelelés jelenti. A mennyiségi követelményekhez való alkalmazkodás
legfőbb akadályát a környez ő vállalkozások tőke- és kapacitáshiánya jelenti.
Sok vállalat konkrét elvárásokat fogalmazott meg a hazai alvállalkozókkal szem-
ben (ezek a mai gazdasági életben általános érvény űnek tekinthetők):
- mennyiségi követelmények,
- minőségbiztosítási rendszer,
- megfelelő technológiai színvonal, számítástechnikai rendszer,
- menedzsment, szervezési-vezetési ismeretek,
- megfelelő szakképzettség,
- elő- és utókalkuláció,
- önállóság.
A megkérdezett vállalkozások tapasztalatai alapján a felsorolt követelmények tel-
jesítése általában problémát jelent a beszállítóvá igyekv ő (másod-, és harmadvona-
las) cégeknek. A megrendel ő cég segítségével lehet őség nyílik a korszerű minőség-
biztosítási rendszerek bevezetésére és a megfelel ő információs rendszer kiépítése is
alapkövetelmény. Mindennek költségét természetesen a beszállítónak kell vállalnia,
ami sok esetben meghaladja a potenciális beszállítók lehet őségeit. Azok a problé-
mák, melyeket az alvállalkozónak önállóan kell megoldania a megfelel ő szakkép-
zettség, gazdálkodási, menedzsment és marketing ismeretek megszerzése, a folya-
Dőry Tibor:
Beszállítói kapcsolatok és az ipari együttműködés lehetséges klaszterei a Közép-Dunántúlon.
Tér és Társadalom, 12. 1998. 3. 77–92. p.
84 Dőry Tibor TÉT XII. évf. 1998 s3
matszervezési eljárásokban való jártasság területén jelentkeznek. Így meglátásunk
szerint tehát ezeken a területeken lenne szükség jelent ősebb állami, önkormányzati
szerepvállalásra.
A megkérdezések során felvet ődött, hogy piacképes-e a magyar vállalkozói men-
talitás? Ugyanis tapasztalatok szerint a hazai vállalatok nem fektetnek kell ő hang-
súlyt a vezet őképzésre, nehézséget okoz számukra a piaci igényeknek való megfe-
lelés, alkalmazkodás, valamint a gyorsan változó feltételek rugalmas kezelése. Ezen
hiányosságok ellenére azt mondhatjuk, hogy jó irányba fejl ődik a hazai vállalkozók
hozzáállása, üzleti ismerete, s nem sok szégyellnivalójuk van a sokkal kedvez őbb
keretfeltételek (els ősorban makrogazdasági) mellett dolgozó európai versenytársa-
ikkal szemben.
A multinacionális cégeknél megfigyeltekkel ellentétben, a mintában szerepl ő hazai
vállalatok (pl. VIDEOTON, az IMAG) jelent ős belföldi beszállítói kapcsolatokkal
rendelkeznek. Az IMAG tradicionális magyar vállalat, s így ismeri a közép-
dunántúli régióban fellelhet ő gazdasági-piaci lehet őségeket, és ezek kihasználására
törekszik. Ebb ő l következik, hogy a régión belüli piac egyre inkább meghatározóvá
válik számos cég számára, és jellemz ően székesfehérvári, móri és a környez ő, alkat-
részeket szállító kisvállalkozásokkal kooperálnak. Például az IMAG megítélése
szerint ezen beszállítói kör b ővítésének akadálya, hogy a kisvállalkozások nehezen
képesek megfelelni a versenyfeltételeknek. A t őkehiány nemcsak a termelés volu-
menét, hanem a technológiai és a humán fejlesztést is determinálja.
A vizsgált vállalatok közül a VIDEOTON és az IMAG az egyetlen, melyr ől el-
mondható, hogy felismerte a regionális piacok jelent őségét, annak kiaknázásából
származó el őnyöket (fő leg a szállítási költségek megtakarítása révén). Az IMAG
tervei között szerepel ezen piaci szegmens er ő sítését szolgáló esztergomi beruházás
is. A SUZUKI üzem közelében egy összeszerel ő üzemet szándékoznak létesíteni,
melynek célja a szállítási költségek megtakarítása. Eddig a készre szerelést a móri
üzem hajtotta végre, ezt a funkciót veszi majd át az új telephely, kihasználva azt,
hogy az üléseket külön részenként szállítva kisebb a helyigény, mint a kész ülések
szállítása során. Így az elmélet és gyakorlat találkozásának példájaként, egyazon
város lesz az összeszerelés és az értékesítés helyszíne.
Szakképzés, munkaer ő gazdálkodás
A munkaerő fej lesztésben, a megfelel ő mennyiségű és minőségű (azaz képzettsé-
gű) munkaerő rendelkezésre állásában valamennyi cég közvetlenül érdekelt, amit jól
érzékeltet a vállalatok aktív kezdeményez ő hozzáállása, magatartása ezen a terüle-
ten.
Az olcsó, viszonylag jól képzett hazai munkaer ő a külföldi tulajdonú cégek fő te-
lepítési tényez ői közé tartozik, így a munkaer ő-gazdálkodás, a humánpolitika kez-
dettő l fogva nagy hangsúlyt kap a vállalatok bels ő életében, gazdálkodásában. A
vállalatok letelepülésük utáni legfontosabb feladatai közé tartozott a megfelel ő
munkakultúra és munkamorál meghonosítása, a magyar munkaer ő mintegy "hoz-
záidomítása" az elvárt követelményekhez (két ill. három m űszakos munkarend, ill.
folyamatos mű szakok elfogadtatása magasabb bérezés fejében, amit egyébként a
nyugati szakszervezetek elutasítanak).
Dőry Tibor:
Beszállítói kapcsolatok és az ipari együttműködés lehetséges klaszterei a Közép-Dunántúlon.
Tér és Társadalom, 12. 1998. 3. 77–92. p.
TÉT XII. évf. 1998 s3 Beszállítói kapcsolatok és a ... 85
A munkaerő gazdálkodás területén ma a legéget őbb probléma a Mór és Székesfe-
hérvár térségében jelentkez ő munkaerőhiány. A potenciális munkaer ő kínálat terén a
multinacionális cégek napjainkban már versenyezni kényszerülnek, így alakulhatott
ki az a helyzet, hogy a vállalatok 40-50 km-es körzetb ől kénytelenek dolgozóikat az
üzemekbe szállítani.
A munkaerőképzéssel, szakképzettséggel kapcsolatban valamennyi cég konkrét
elvárásokat fogalmazott meg. Szinte mindegyik vállalat nagy gondot fordít a saját
munkaerő továbbképzésére, els ősorban az idegen nyelvek, valamint a minőségbizto-
sítás területén.
A vállalatok által megjelölt hiányszakmák:
- logisztikai és minőségbiztosítási mérnökök,
- tapasztalatokkal rendelkez ő pénzügyi szakemberek,
- hegesztők, gépészek és gépkezel ők,
- öntőmunkások.
Fejlesztések, beruházások
Az általunk vizsgált cégeknél az volt az általános tapasztalat, hogy a vállalatok
folyamatosan, a piaci igényekkel párhuzamosan hajtják végre fejlesztéseiket, ame-
lyek legtöbbször kapacitásbővítő beruházások, mennyiségi és min őségi fejlesztések
és egyúttal a vállalatközi együttm űködések folyamatos és szoros stratégiai kapcso-
latok fenntartását feltételezik.
A fejlesztések, beruházások üteme azt tanúsítja, hogy a felkeresett vállalkozások
dinamikus expanziót hajtanak végre, szinte mindenütt (ahol átláthatók a tulajdonvi-
szonyok, ill. szakmai befektetők a cég tulajdonosai) nagymérték ű beruházási tevé-
kenység tapasztalható.
A felkeresett cégeknél megtörtént vagy éppen folyamatban van a min őségbiztosí-
tási rendszerek fejlesztése, tanúsítása, ami egy "valamire való" beszállító lételemé-
nek tekinthető. A QS 9000, az ISO 9000-9003, valamint a VDA (amerikai autóipari
szabvány) feltételeinek az elmúlt év(ek)ben a cégek eleget tettek, a legújabb célként
már néhol kiépítés alatt áll az ISO 14001, az ISO 9000 környezetvédelmi követel-
ményekkel kib ővített változata is.
Önkormányzatokkal való kapcsolatok
Valamennyi cég pozitívan ítélte meg a helyi önkormányzattal való kapcsolatát. Az
önkormányzat els ősorban a beruházáshoz szükséges terület biztosításában, ill. az
infrastruktúra megteremtésében játszott fontos szerepet.
A helyi adó mértékét többségük (Székesfehérvár gyakorlatát leszámítva) elfogad-
hatónak tartja, hiszen az önkormányzat nem veti ki a maximális kulcsokat a helyi
termelőkre. A bürokrácia - mint mindenütt - itt is problémát jelent, de az engedé-
lyeztetési eljárás egyszerűsítése terén az önkormányzatok jó úton haladnak.
A vállalatok önkormányzati fejlesztési támogatást kevésbé vettek igénybe, ennek
oka, hogy nem megfelel ő mennyiségű az erre elkülönített pénz, és az eljárás túlzot-
tan hosszadalmas. A nagyvállalatok többsége nem is els ősorban pénzügyi támoga-
tást vár az önkormányzattól, sokkal inkább az infrastruktúra és a települési környe-
zet javítását, szociális szolgáltatások, ill. az oktatási intézmények fejlesztését a lete-
lepülni szándékozó munkaerő számára. Nagy segítség lenne az új munkatársak szá-
Dőry Tibor:
Beszállítói kapcsolatok és az ipari együttműködés lehetséges klaszterei a Közép-Dunántúlon.
Tér és Társadalom, 12. 1998. 3. 77–92. p.
86 Dőry Tibor TÉT XII. évf. 1998 s3
mára a bérlakás kínálat b ővítése, újabb lakások, bérlakások építése, mely a megkér-
dezettek szerint szintén önkormányzati feladat.
Kamarák szerepének megítélése
A kamarák feladata többek között a vállalatok tevékenységének el ősegítése, a cég-
adminisztráció, a vállalkozások letelepedésének el ősegítése, fejlesztési pályázatok
kiírása és elbírálása. Ennek tükrében a kamarák tevékenységének megítélése egyér-
telműen negatív. Úgy tűnik, ma a kamarák nem képesek ellátni tulajdonképpeni
feladataikat. Ezt mutatja a vállalatok által adott kedvez őtlen értékelés is: többségük
egyenesen "kidobott pénznek" tartja az éves kamarai díjat, véleményük szerint az
érdekvédelmi szervezetek tevékenységét alacsony hatékonyság és erős bürokrácia
jellemzi. A vállalati kezdeményezéseknek nem, vagy csak késlekedve tesznek ele-
get. Például a VIDEOTON beszállítói programját a területi kamarák (a megyei
kereskedelmi és iparkamarák) nem mindegyike találta felvállalandó feladatnak. A
VIDEOTON illetékes igazgatója szerint beszállítójává váláshoz sok hazai kis- és
középvállalkozásnak van esélye, és a beszállítói fórumok szervezésével a Kamarák
saját "ázsiója" is növekedhetne.
Az EU csatlakozás hatása
Magyarország EU csatlakozását a vállalatok mindenképpen kedvez őnek tartják a
régió fejl ő dése szempontjából. A régiót versenyképesnek ítélik, mely "megállja a
helyét" az új, megváltozott viszonyok között is, ill. képesnek találják további fejl ő-
désre. A csatlakozástól els ő sorban a közlekedési kapcsolatok további javulását,
egyszerűsödését ill. bizonyos mérték ű migrációs folyamatokat várnak.
A csatlakozás el ő nyeit, hátrányait összevetve, az integrációt a cégek általában po-
zitívan élik meg. A várható el őnyök között említik a vámeljárás, adminisztráció
egyszerű södését, ill. azt, hogy már nem lesz szükség vámszabadterületekre. (A vizs-
gált cégek közül többen vámszabadterületen termelnek.) Els ősorban a multinacio-
nális vállalatoknál mérvadó az a követelmény, hogy a gyártott termék (ill. a hozzá
felhasznált alapanyag) 60%-ának EU tagországból kell származnia, mert csak így
minő sül EU terméknek, így esik kedvez őbb vámtarifa alá. Ez egyik lényeges aka-
dálya a magyar beszállítói kör b ő vítésének. A csatlakozás másik, elkerülhetetlen, és
a cégek oldaláról hátrányos következménye viszont a munkabérköltségek növekedé-
se.
A felmérés tapasztalatainak összefoglalása
A Közép-Dunántúlon formálódó ipari övezet, körzet legfontosabb közös jellem-
zője, hogy valamennyi idetelepült, külföldi nagyvállalat tevékenysége - valamilyen
módon - az autóiparhoz kapcsolódik. A vállalatok az autógyártás különböz ő részte-
rületeit, eltér ő mozzanatait végzik tevékenységük keretében, így nem feltétlenül
jelentenek egymás számára potenciális versenytársat.
Az ugyanazon iparághoz való kapcsolódás, a vállalatok közti verseny részleges
hiánya, illetve a cégek viszonylag kis területen (egy-egy településen belüli, mint p1.
Mór, Székesfehérvár, Veszprém, Tatabánya) való koncentrációja prognózisunk
szerint közép, de inkább hosszú távon lehet ő vé teszi egy, az autóipari termelésre
specializálódott csoport ("klaszter") kialakulását a Közép-Dunántúlon belül. Ehhez
Dőry Tibor:
Beszállítói kapcsolatok és az ipari együttműködés lehetséges klaszterei a Közép-Dunántúlon.
Tér és Társadalom, 12. 1998. 3. 77–92. p.
TÉT XII. évf. 1998 s 3 Beszállítói kapcsolatok és a ... 87
azonban szükséges a vállalatok közötti együttm űködés intenzitásának további nö-
velése, ami ma még kevésbé jellemz ő . Egy-két kivételtől eltekintve, nem találtunk
példát egyazon városon vagy régión belüli kapcsolatkeresésre. A vállalatok szemlé-
letét erőteljes külpiaci-orientáció, a szomszéd cégekkel való viszonyt a "békés egy-
más mellett élés" politikája jellemzi. Természetesen ez érthet ő is, hiszen a vállala-
tok, különösen a multinacionális cégek, els ősorban a külföldi értékesítési piacokat
keresik, a relatív kis felvev ő-képességű magyar piac mellett és fő céljuk a világpiaci
részesedés növelése.
Ma még nem óriási, de érezhet ően fokozódó probléma a munkaer ő megszerzése,
melyben az egyes vállalatok egyértelműen egymás versenytársai. A multiknál a
munkaerő gazdálkodás - a magas min őségi és teljesítmény követelmények fenntartá-
sa - életbevágó fontosságú, a keleti nyitás egyik meghatározó tényez ője. Mivel va-
lamennyi vállalat stratégiája a dinamikus növekedés, gyaníthatóan megvannak a
belső, endogén fejlődés lehetőségei. Így a vállalkozások növekedését, tevékenységi
körük szélesítését hátráltathatja a térség sz űkös munkaer ő kínálata, ami egy olyan
közös probléma, amely közös konfliktuskezelést igényel minden érdekelt bevonásá-
val.
A Közép-Dunántúlon kirajzolódó ipari körzet lehetséges klaszterei
Nemcsak tudományos kérdés, hogy egy adott térségben a gazdaság mely
klaszterei, csoportjai jelennek meg, hanem a régió döntéshozói (mind a magán,
mind a közösségi szektor) számára is segítséget nyújthat ezen megközelítés. Ennek
során a területi gazdaság nem csak ágazati megközelítésben képezi a vizsgálat tár-
gyát, hanem a klaszterek meghatározásával lényegében olyan támpontot ad a területi
szereplőknek, melynek segítségével könnyebben hozhatnak újszerű stratégiai és
taktikai döntéseket, ill. új fejl ődési pályára terelhetik a regionális gazdaság fejl ődé-
sét (Hrubi 1994).
Az ágazati klaszterek - Lasuén szerint - térben is koncentrálódnak, hiszen a tech-
nológiai változások sorozataként fellép ő gazdasági növekedés eredményeképpen
fokozódnak a küls ő és belső megtakarítások, a vállalkozások közötti kapcsolatok
révén pedig bővülnek a piaci és a termelési komplementer hatások. Az innováció-
kon alapuló fejlődési folyamatban az ágazati klaszterek szoros egymásra utaltsága
együtt jár az urbanizációs folyamat által gerjesztett regionális klaszterek kialakulá-
sával, ill. megteremtik a regionális növekedés feltételeit (Rechnitzer 1994).
A következő néhány pontban azokat a klasztereket tárgyaljuk röviden, amelyek az
empirikus, vállalati megkérdezéseken alapuló, valamint statisztikai mutatók kiérté-
kelésén nyugvó kutatásaink szerint a Közép-Dunántúlon kirajzolódni látszanak, ill.
nézetünk szerint a jöv őben megerősödhetnek.
Autóalkatrész- és gépjárm űipari klaszter
Ezen klaszter létrejötte t űnik a legvalószínűbbnek a térségben, hiszen az autóalkat-
rész gyártásnak (pl. Bakony M űvek) és a gépjárműiparnak (pl. Ikarus) itt már a
rendszerváltozás el őtt is komoly hagyományai voltak. Az ágazat szerepének foko-
zódását azonban a kilencvenes években letelepedett nyugati befektet ők megjelené-
sével bizonyíthatjuk, hiszen az Esztergomban letelepedett Suzukinak több hazai
Dőry Tibor:
Beszállítói kapcsolatok és az ipari együttműködés lehetséges klaszterei a Közép-Dunántúlon.
Tér és Társadalom, 12. 1998. 3. 77–92. p.
88 Dó'rj; Tibor TÉT XII. évf. 1998 s3
beszállítója található ebben a körzetben, s folytathatnánk a sort a Móron letelepedett
autóipari vállalkozásokkal, ill. a Ford székesfehérvári gyárával.
Elemei:
- a régióban letelepedett autógyárak, azok közvetlen beszállítói,
- az autógyártás második, harmadik vonalához tartozó - általában a külföldi,
közvetlen beszállítók hazai és külföldi beszállítói,
- az autóiparhoz, szélesebb körben a gépgyártáshoz kapcsolódó termel ő szol-
gáltatók, mint pl. karbantartó, kutató-fejleszt ő, informatikai és egyéb vállal-
kozások.
A nemzetközi ipartelepítési tendenciáknak megfelel ő en állítható, hogy a klaszter
megerősödése a jövőben tovább fokozódik, hiszen a nyugati járm űgyártók továbbra
is folytatják az él ő munka igényes termelési fázisok "olcsóbb bér ű országokba" tör-
ténő áthelyezését, ill. álláspontunk szerint el ő bb vagy utóbb meg fog jelenni a régi-
óban az igazán t ő keintenzív fejlesztés is. Ebben a vonatkozásban utalni szeretnénk
az AUDI Győrben létesíteni tervezett motorfejleszt ő laboratóriumára, ill. a KNORR
BREMSE budapesti fejleszt ő központjára.
Elektronikai és elektrotechnikai ipari klaszter
A kirajzolódó klaszter jellegét és méretét tekintve is kisebb, mint az el őző pontban
tárgyalt autóalkatrész- és gépjárm ű ipari csoportosulás. Az elektronikai és elektro-
technikai vállalkozások inkább szigetszer űen jelennek meg a térségben, fő bb cso-
mósodási pontjai Székesfehérváron, Tatabányán és Veszprémben találhatók. Termé-
szetesen ezen központok kisugárzó hatása majdnem az egész régióban érezhet ő .
Elemei:
- kitüntetett és központi szerepet tölt(het) be a VIDEOTON és az általa nyúj-
tott integrált gyártási szolgáltatások, ill. ezt a cél szolgálja a holding aktív
régióbeli terjeszkedési politikája is,
- a térségben letelepedett nemzetközi vállalkozások (pl. IBM, Philips), ill. a
hozzájuk kapcsolódó beszállítók
A klaszter fejlő dését meghatározzák a nevezett vállalkozások, ill. a majdan letele-
pülő vállalkozások, valamint a hozzájuk kapcsolódó, kisebb szolgáltató cégek. Te-
kintettel arra, hogy a magyar elektronikai és informatikai szakemberek kiválóan
megállják helyüket a világ vezet ő vállalatainál, az ágazat további dinamikus növe-
kedése prognosztizálható. Figyelembe kell azonban venni azt, hogy ezen a területen
rendkívül nagy összegű beruházások szükségesek, fő képpen a termelés tekintetében,
hiszen azt néhány nagy világcég uralja (pl. hardvergyártás). A különféle informati-
kai, programozási és tesztelési szolgáltatások azonban lehet ő séget nyújtanak a hazai
kis- és középvállalkozások számára is a klaszterhez kapcsolódáshoz.
Vegyipar, m űanyag feldolgozás
-
Meg lehet kockáztatni a vegyipar, ill. a m űanyag-feldolgozóipar önálló
klaszterként való megjelölését is, azonban fontos hangsúlyozni az ágazat nagy mér-
tékű kötő dését az autóiparhoz, valamint az elektronikai iparhoz.
Bázisát els ő sorban a Veszprémhez, ill. térségéhez köt ődő vállalkozások jelentik.
Dőry Tibor:
Beszállítói kapcsolatok és az ipari együttműködés lehetséges klaszterei a Közép-Dunántúlon.
Tér és Társadalom, 12. 1998. 3. 77–92. p.
TÉT XII. évf. 1998 s3 Beszállítói kapcsolatok és a ... 89
Ajánlások, javaslatok
A beszállítások elméleti hátterének áttekintése és az esettanulmányok alapján le-
vonható következtetések szerint lényeges, hogy a térség vállalkozásai közötti sok-
irányú együttm űködés, fejlett és széles kör ű beszállítói kapcsolatok, ilL ezek tartós
hálózata alakuljon ki.
Fontos ismételten hangsúlyozni, hogy a modern iparban a megbízható min őség, a
szállítási határid és egyéb követelmények maradéktalan teljesítése alapvet ő krité-
ők
rium. Ugyanis a növekv ő termelékenységre és a csökken ő önköltségre épül ő árak
mellett csak folyamatos fejlesztésekkel, a szervezeti tanulás különböz ő formáinak
igénybevételével tartható csak fenn a vállalkozások versenyképessége, ellenkez ő
esetben pedig veszélybe kerülhet beszállítói pozíciójuk.
Korábbi kutatások és az általunk végzett empirikus vizsgálatok bebizonyították,
hogy a regionális területfejlesztési stratégián belül is önálló programként lehetne
kezelni a regionális beszállítói kapcsolatok, együttm űködések kezelését, a szervez ő-
dő hálózatok segítését.
Ehhez azonban elengedhetetlennek látszik, hogy megfelel ő képünk legyen a be-
szállítók és a beszállítói kapcsolatok helyzetér ől. Ezen munka részben már meg is
kezdődött, hiszen a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) hálózatához
tartozó központok, alapítványok, illeszkedve a Kormányzat (a korábbi Ipari, Keres-
kedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium koordinálásával megkezd ődött) beszállítói
célprogramjához a saját megyéjük területén felmérést végeznek a beszállítóként
egyáltalán szóba jöhet ő vállalkozások áttekintésér ől. Ez egyfajta szűrő tevékenység,
amelyet a tervek szerint a kiválasztott potenciális beszállító cégek szakmai (els ősor-
ban oktatási, minőségtanúsítási felkészítése) fog követni. Az MVA beszállítói prog-
ramjának stratégiai célja:
— az exportképes termékek növelése, az import kiváltása,
— a hazai gyártású termékekben a hozzáadott érték növelése,
— a hazai gyártású termékekben az innováció és a kutatás-fejlesztési "hányad"
növelése,
— a kis- és középvállalkozások gyártó- beszállítói pozíciójának er ősítése,
— munkahelyteremtés és megtartás.
Lényeges azonban megállapítani azt is, hogy az említett célprogram csak három
ágazatot (gép- és járm űipart, fémmegmunkálást; az elektronikai és elektrotechnikai
ipart; valamint a m űanyag- és gumiipart) fog át, amit a tervek szerint a kés őbbiek-
ben fognak kiszélesíteni. Éppen ezért tartjuk lényegesnek a területfejlesztési straté-
gia keretén belül - a gazdasági kamarákra, az MVA hálózatához tartozó szerveze-
tekre támaszkodva -, hogy a gazdálkodó szervezetek, kiemelten a kis- és középvál-
lalkozások kapjanak információkat a potenciális partnerekr ől, a beszállítókat kere-
sők követelményeirő l. Ehhez kapcsolódóan meg kell szervezni a képzést, tanács-
adást, tapasztalatcserét, felhasználva a partnerközvetítés Magyarország számára is
rendelkezésre álló nemzetközi fórumait.
Az európai programok (Román 1995) figyelembevételével nemcsak országos, de
helyi szinten is figyelemmel kell kísérni, hogy milyen pozitív vagy negatív hatást
gyakorolnak a bevezetni kívánt új rendeletek, szabályok - els ősorban önkormányzati
szinten.
Dőry Tibor:
Beszállítói kapcsolatok és az ipari együttműködés lehetséges klaszterei a Közép-Dunántúlon.
Tér és Társadalom, 12. 1998. 3. 77–92. p.
90 Dőry Tibor TÉT XII. évf. 1998 s3
Különösen fontosnak tartjuk az Európai Unióban kidolgozott "Regionális Innová-
ciós Stratégiák (RIS)" adaptációját és a hazai régiókban történ ő kimunkálását, mert
a tapasztalatok szerint azok hatása már rövidtávon megjelenik.
Megfontolandó a közjogi kamarák közre- és együttm űködésével, adott esetben
pénzügyi támogatásával a beszállítások esetén szóba jöhet ő vállalkozások szakmai
szövetségeinek, ill. a jelenlegi és potenciális beszállító vállalatok által létrehozandó
szervezetek segítése; regionális vállalatcsoporti hálózatok kiépítése, amelyek a
kamarák területi szerkezetéhez igazodva, azokon belül szakmák szerint elkülönülve
nyújtanának integrációs keretet a kis- és középvállalkozások számára. Nemzetközi
tapasztalatok szerint ugyanis a beszállítói kapcsolatok és hálózatok építésének,
fejlesztésének fő bázisát ezek a piaci alapon m űködő, s az egyes vállalkozások kö-
zött létrejöv ő formális és informális kapcsolatok alkotják. Éppen ezért a regionális
fejlesztési stratégiában érdekelt szervezetek akkor töltik be leghatékonyabban fela-
datukat, ha a vállalkozások közötti kommunikációt, kapcsolatfelvételt, információ-
közvetítést és a konkrét igényekre alapozva az oktatást, szakmai továbbképzést meg
tudják szervezni, és le tudják bonyolítani.
Jegyzetek
A tanulmány "A Közép-Dunántúl területfejlesztési koncepciója" c. kutatás keretében készült, amelyet
a Közép-Pannon Regionális Fejlesztési Társaság Rt. támogatott.
2
Megjegyezzük, hogy az utóbbi egy-két évben Magyarországon megfigyelt bruttó hazai termék (GDP)
növekedésért szinte kizárólagosan néhány multinacionális vállalat (IBM, PHILIPS, AUDI, SUZUKI,
TUNGSRAM stb.) magyar üzemel felel ősek (Matolcsy 1997). Ez önmagában nem is lenne probléma,
de ezen multinacionális vállalkozások termelésük b ő vítéséhez nem magyar vállalkozások szolgáltatá-
sait veszik igénybe, csupán szigetszer ű növekedési pólusokat alkotnak, s nem járulnak hozzá a magyar
régiók dinamizálásához.
A minő ségbiztosítási tanúsítvány és az auditált min ő ségbiztosítási rendszer megléte alapvet ő követel-
mény ("ugródeszka") a beszállítói tárgyalások megkezdéséhez, minden egyéb feltétel csak ezután kö-
vetkezik.
Természetszer ű leg mindez a korábbi beszállítók ellenállásába ütközik és ők mindent meg fognak tenni
annak érdekében, hogy továbbra is az adott gyár beszállítói maradjanak. Érdekes a német beszállító
vállalatok példája, amelyek nem nagyon t ű rik, hogy pl. a BMW vagy a Daimler-Benz számára más
külföldi cég szállítson, és mindent elkövetnek a nevezett gyárak vezetésénél, hogy továbbra is ők ma-
radjanak a kedvezményezettek, s ő t akkor is beszállítók maradnak, ha számukra ezen piaci szegmens
veszteséget hoz. Ebb ő l a példából is látszik, hogy mennyire lényeges neves cégek beszállítójának len-
ni, hiszen ez egyfajta garanciát is jelent további partnereik számára, akiken azután megkeresik az el-
maradt profitot.
5
Ma Gazdasági Minisztérium.
6
A megkérdezett vállalkozások a következ ő k voltak: Ajka Kristály Üvegipari Kft., ALCOA-FUJIKURA
LIMITED HUNGARY Kft, ARTESIN Kft. (ZYTEC Kft.), ASG Gépgyártó Kft., Bakony M űvek
Autóalkatrészgyártó Rt., Balaton Bútorgyár Rt., BOWDEN Kit., Emerson Electric Magyarország Kft.,
Garzon Bútor Rt., GASZTROMETÁL Gép és Berendezésgyártó Rt., IBM Storage Products Kft.,
IKARUS MÓRI ALKATRÉSZGYÁRTÓ Kft., ITT Automotive Magyarországi Kft., Le Belier Ma-
gyarország Formaöntöde Rt., LEAR CORPORATION HUNGARY Kft., MACHER Gépészeti és
Elektronikai Kft., Magyar Alumínium Rt., Magyar Suzuki Rt., Móritech Kft., NORIT Kozmetikai
Kft., Payer Industries, PHILIPS Végszerel ő Központ Magyarország Kft., R&M ALUFE Fémszerkezeti
ROBIX Hungary Kft., Székesfehérvári Metál Fék- és Köször ű gépgyár Rt., TULIPÁN Ruhaipari
Rt., Uni Montex Kft., Videoton Holding Rt.
.
Hivatkozva a kis számú mintára, az elemzés során a hangsúlyt a vállalatok észrevételeire, javaslataira
helyeztük, hiszen ilyen alacsony elemszámnál a statisztikai módszerek alkalmazása torzítaná a mon-
danivalót.
Dőry Tibor:
Beszállítói kapcsolatok és az ipari együttműködés lehetséges klaszterei a Közép-Dunántúlon.
Tér és Társadalom, 12. 1998. 3. 77–92. p.
TÉT XII. évf. 1998 s3 Beszállítói kapcsolatok és a ... 91
Irodalom
Bagó E. (1991) A nagy- és kisvállalatok kapcsolata. Közgazdasági Szemle, 9. sz.
Dusek T. (1997) A területfejlesztés megújítási iránya, az ipari körzetek. In: Az ipar, a kereskedelem és
az idegenforgalom regionális szint ű fejlesztésének hazai feltételrendszere és alapvet ő harmonizációs
feladatai az EU csatlakozásból adódóan. (kézirat), Készült az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi
Minisztérium megbízásából. MTA RKK NYUTI, Győr, 1-18. o.
Enyedi Gy. - Rechnitzer J. (1987) Az innovációk tárbeli terjedése a magyar mez őgazdaságban. In: Tér és
Társadalom, 4. 69-88. o.
Horváth Gy. (szerk.) (1993) Régiók és városok az olasz modernizációban. MTA RKK, Pécs 384. o.
Horváth Gy. (szerk.) (1997) Régiók felemelkedése és hanyatlása. Regionális átalakulás a brit szigete-
ken. MTA RKK, Pécs 440. o.
Hrubi L. (1994) A Dél-Dunántúl gazdaságszerkezete és ipara. In: Tér és Társadalom 1-2. 83-107. o.
Káldor M. (1989) Az Egyesült Királyság lassú növekedésének okai. In: A gazdaságelmélet - gazdaság-
politika. KJK, Budapest 156-186. o.
Korompai A. (1991) Innovációs parkok és terjedési folyamatok szerepe a területfejlesztésben (kézirat)
22. o.
Matolcsy Gy. (1997) Innováció és kis- és középvállalati fejlesztési stratégia. In: Tanulmányok a kis- és
középvállalkozások fejlesztési stratégiájáról. OMFB, Budapest, 13-41. o.
Nikodémus A. (1991) Az innovációterjedés földrajzi modelljei. In: Aula 1. sz.
Nikodémus A. - Ruttkay É. (1994) A gazdasági modernizáció elemei a hazai regionális fejlődésben.
Kandidátusi értékezés, Budapest
Rechnitzer J. (1994) A regionális gazdasági növekedés elméletei. In: Fejezetek a regionális gazdaságtan
tanulmányozásához (Szerk.: Rechnitzer), MTA RKK, Gy őr-Pécs, 142-167. o.
Román Z. (1995) Beszállítások a feldolgozóiparban. Közgazdasági Szemle 12. 1165-1176. o.
POSSIBLE NETWORKS OF SUPPLIERS AND
INDUSTRIAL COOPERATION IN THE MID-
TRANSDANUBIAN REGION
TIBOR DŐRY
Nowadays, the issue of networks of suppliers and industrial cooperation is given a
special attention. So far, in the fields of regional economics and spatial planning in
Hungary, there has been no attempt to analyse the structures of zones of innovation,
the complex processes of modern industrial change and the territorial aspects of
flexible production systems within any Hungarian region. The article tries to address
this challenge, on the one hand by applying some of the modern theories of
economics and on other hand by analysing the empirical data of my interviews with
company leaders in the Mid-Transdanubian region. These interviews were
conducted for the purpose of setting up a complex regional development plan for
the above-mentioned region. The analysis of networks of suppliers and industrial
cooperation in Hungary after 1989, the comparison with European Union practises
and the experiences of the companies in the region together may actively contribute
to the improvement of networks of industrial cooperation. Ön the basis of
theoretical investígation on the structures of networks of suppliers and industrial
cooperation and the results of my empirical research, it should be noted that to
catalyse regional development in any region, there needs to be existing a multilevel,
developed and wide-ranging web of supplier networks and industrial cooperations.
Dőry Tibor:
Beszállítói kapcsolatok és az ipari együttműködés lehetséges klaszterei a Közép-Dunántúlon.
Tér és Társadalom, 12. 1998. 3. 77–92. p.
92 Dőry Tibor TÉT XII. évf. 1998 s3
As a result of our research, we would like to conclude that it is necessary to set up
various chambers and alliances of companies which participate or will participate in
the regional networks of suppliers and industrial cooperations. These alliances and
chambers should cooperate in building up new alliances between various economic
actors, creating innovation strategies for regional development, producing and
passing on information concerning different companies in the given region and in
organising professional trainings and courses on the basis of the needs of the
regional actors.