Tér és Társadalom 12. évf. 1998/1-2. 111-125. p.
TÉT 1998 s 1-2 Kitekint ő 111
MENTÁLIS TÉRKÉPEK A TURIZMUS
KUTATÁSBAN
A magyar középiskolások Olaszország képe
(The Role of Mental Maps in Leisure Choices)
MICHALKÓ GÁBOR
Bevezet ő
Minden kommunikációra épül ő szolgáltatás sikeressége a beállítódáson múlik. A
turizmus sajátossága, hogy a benne résztvev ők döntéseit már a szolgáltatás
igénybevétele el őtt az átlagosnál körültekint őbb elemzés előzi meg. Az úticél
kiválasztásánál nem a szolgáltatók kínálata, hanem a látogató turisztikai szükséglete
az elsődleges. Ezt a szükségletet a turista tudatában hordozott információk és
emóciók együttesen alakítják ki. Azonos feltételeket kínáló turisztikai célterületek
közül azok számíthatnak nagyobb arányú látogatóra, amelyek iránt pozitív
beállítódás tapasztalható. Egy országról, vagy annak társadalmáról értékel ő és
érzelmi komponenst egyaránt tartalmazó vélemény, az attit űd (Aronson 1992)
kialakításában az iskola mellett meghatározó szerepet játszik a fiatal korban tett
utazások során szerzett személyes tapasztalat is. Ez befolyásolhatja az egyént
önmaga vagy környezete következ ő úticélj ának kiválasztásában.
Egy társadalmi csoport adott országra vagy régióra vonatkozó tudattartalmának
ismeretében vajon prognosztizálható-e annak az utazás piacán tanúsított
magatartása? Laboratóriumi körülmények között feltehet ően igen. Azonban mind a
jelen kutatás, mind a turizmus résztvev őinek köre és környezete kizárja ezt a
feltételt. Tanulmányunkban arra keressük a választ, mi befolyásolja a
középiskolából kikerülő magyar fiatalokat Olaszórszággal, mint potenciális
célállomással kapcsolatos döntésük meghozatalában.
Elméleti kitekintés
Környezetünk térbeli rendjének gondolati úton képzett tükörképeinek
tudattartalmunkból való el őhívása közel négy évtizede foglalkoztatja a
geográfusokat. Lynch (1960) iskolateremtő munkája egy új fbldrajzi irányzat, a
behaviorista geográfia alapjait hozta létre. A tér észlelésének problematikája és az
ember térbeli magatartása közötti összellig,géseket vizsgáló szakemberek a
pszichológia és a geográfia eredményeit együttesen használják fel. A világ térbeli
rendjének szubjektív úton történő tudati újraértelmezésével keletkezett és
megrajzolt térképek (mental map) csoport-vagy rétegspecifikusak, tehát
szociológiailag is értelmezhet őek.
A témával foglalkozó vizsgálatok (Tiner 1996) kezdetben arra helyezték a
hangsúlyt, hogy megbízható módszereket dolgozzanak ki a tudatunkban tárolt és
szerkesztett térképek megjelenítésére és összehasonlítására. A térbeli környezetünk
Michalkó Gábor :
Mentális térképek a turizmus kutatásban
Tér és Társadalom 12. évf. 1998/1-2. 111-125. p.
112 Kitekint ő TÉT 1998 s 1-2
vizuális jellegének túlhangsúlyozásával éppen a térhez való szubjektív, értékel ő
viszonyulás maradt homályban, továbbá kevesebb figyelmet kapott a mental map-ek
manipulálhatóságának kérdése is (Cséfalvay 1990, 1994). A felmérések többsége a
városi térségekbe koncentrálódott, mivel ott könnyebben rekonstruálhatók az egyéni
térpályák fontosabb elemei, az útvonalak, a csomópontok és az ismert objektumok.
A kutatások felhasználóit is a városok döntéshozói, döntésel őkészítői körében kell
keresnünk, mivel a vizsgálati eredmények a lakóhelyi szegregáció, a
szuburbanizáció, vagy a városmarketing kérdéséhez adnak útmutatást
(Micheel 1995).
A mental map módszerének alkalmazása a turizmus kutatásokra is kiterjed. Egy
vizsgált térségben rövidebb ideig tartózkodó turista mentális térképének
kartografikus elemeihez könnyebben tapadnak szubjektív értékítéletek, mint egy a
környezetére immunissá vált helybeliéhez. Ezek ismeretében a fogadóterület
turizmusáért felelős döntéshozók sikerrel avatkozhatnak be az idegenforgalom helyi
folyamataiba. A turista útvonalára, tartózkodásának id őtartamára vonatkozó
döntései a meglátogatott hely számára extra bevételt jelenthetnek, ezért meg kell
ismerni a magatartása alakításában fontos szerepet játszó térfelfogást is
(Jenkin J. M- Walmsley D.J. 1993).
Diáktérképek
A térfelfogás formai alakításában komoly szerepet játszanak az iskolai
tanulmányok során használt térképek, illetve saját kézzel készített térképvázlatok. A
történelem, a földrajz, a m űvészettörténet és a nyelvórákon szerzett ismeretek
fokozatosan töltik fel az adott országról meglév ő gondolati képet. Így a középiskola
befejezésekor tudattartalmunkban malcrokörnyezetünk pozitív és negatív térségekre
bomlik. Amikor Gould (1973) arról kérdezte a német és olasz diákokat, hol
laknának legszívesebben Európában, ha szabad választásuk lenne, akkor nem tett
mást, mint egyszerre hívott el ő egy topográfiai és egy szubjektív értékítéleten
alapuló képet. A tanulók nem vizsgáltak olyan objektív tényez őket, mint lakáspiac,
munkaerőhelyzet, környezetvédelem stb., egyszer űen meglévő sztereotípiáik alapján
mérlegeltek: jó hely, rossz hely. Minél távolabbi térség mental mapjét kívánjuk
rekonstruálni annál nagyobb szerepe van az iskolai térképek használatának. A japán
diákok világképe - a falitérképeknek köszönhet ően - Mercator vetületben jelenik
meg, azonban a tudattartalmukba bevitt információik alapján Európát jóval
nagyobbnak látják Afrikánál (Wakabayashi 1996). Egy, a közelmúltban magyar
egyetemisták körében végzett kérd őíves felmérés arra kereste a választ, milyen
szívesen töltenék szabadságukat a felsorolt európai országokban. A válaszok alapján
megrajzolt térképek igaz bemutatják Európa pozitív és negatív térségeit, de az
attitűd lehetséges forrásait nem tárják fel (Bajmócy — Csikos 1997). A diákok mental
map-jeinek a turizmus kutatásban történ ő hasznosítása akkor válik lehetségessé, ha
térképeik mellett számbavesszük civilizációs ismereteiket, turisztikai
tapasztalataikat és attit űdjeiket is.
Michalkó Gábor :
Mentális térképek a turizmus kutatásban
Tér és Társadalom 12. évf. 1998/1-2. 111-125. p.
TÉT 1998 s 1-2 Kitekint ő 113
A felmérés résztvev ői és célterülete
Akár a magyarországi (Kiss - Bajmóczy 1996), akár a nemzetközi vizsgálatokba
(Jenkins - Walmsley 1993) bevont megkérdezettek számát vizsgáljuk,
megállapítható, hogy az eredmény az adott társadalmi csoportot tekintve nem
reprezentatív. Az általunk elvégzett felmérés résztvev őinek kiválasztásánál arra
törekedtünk, hogy a vizsgálat eredményét ne csak módszertanilag, hanem
tartalmilag is értékelhet ő , következtetések levonására alkalmas minta alapján
mutassuk be.
Az 1997 áprilisában elvégzett felmérés célcsoportja a magyarországi
gimnáziumokban érettségi el ő tt álló tanulók voltak. Ebben a korosztályban lezárul
az általános m ű veltséget adó középiskolai képzés, továbbtanulásuk során ismereteik
specializálódnak, a bennük kialakuló Olaszország-kép többé-kevésbé végleges. Az
érettségiző korosztály rövidesen maga dönt a külföldi vakáció úticéljáról, de
családja döntéseire is komoly befolyással bírhat.
A minta nagyságának meghatározását a M űvelő dési és Közoktatási Minisztérium
adatai alapján végeztük el. Az 1996/97-es tanévben gimnáziumi érettségire
jelentkezők 2%-a 636 tanuló volt (26,5% budapesti, 73,5% vidéki). Az öt
budapestin kívül Szentendre, Törökbálint, Dombóvár, Békéscsaba, Miskolc és
Celldömölk gimnáziumai vettek részt a felmérésben. A tanulóknak - tanári
felügyelet mellett - egy kétoldalas kérd ő ívet kellett kitölteniük iskoláik
osztálytermében, ahol munkájuk során sem falitérképet, sem iskolai atlaszt nem
használhattak. A kérd ő ív egyik oldalán olaszországi turisztikai tapasztalataikról,
sztereotípiáikról, civilizációs-és nyelvismereteikr ől, illetve azok forrásairól
kérdeztük, a másikon az általuk ismert olasz földrajzi nevek bejelölésére kértük
őket.
A kutatás célterületének kiválasztásánál olyan európai országot kerestünk amelynek:
• tekintetében a vizsgált korosztály saját turisztikai tapasztalatokkal
rendelkezhet,
• történelmérő l, kultúrájáról tanulmányaik során mélyebb ismereteket
szerezhetett,
• földrajzi elhelyezkedésérő l, topográfiai képér ől megbízható tudása lehet.
Ezen feltételeknek els ő sorban Olaszország felel meg, mivel elérhet őségének,
tengerparti üdül őterületeinek és gazdag kulturális kínálattal rendelkez ő városainak
köszönhető en a magyar utazóközönség kedvelt célpontja (1. táblázat).
1. TÁBLÁZAT
Olaszországba látogató magyarok száma
(Number of Hungarian Tourists Visiting Italy)
Kirándulók száma Turisták száma Összes látogató Vendégéjszakák
1994 10.451 93.583 104.034 593.370
1995 5.217 99.029 104.246 667.895
1996 2.887 71.040 73.927 505.719
Forrás: KSH
Michalkó Gábor :
Mentális térképek a turizmus kutatásban
Tér és Társadalom 12. évf. 1998/1-2. 111-125. p.
114 Kitekint ő TÉT 1998 s 1-2
Olaszország történelme és kultúrája az európai történelem és kultúrtörténet
meghatározó része, így a gimnázium mind a négy évfolyamának tantervei b őséges
ismeretanyag közvetítésére adnak lehet őséget. Olaszország "csizmaalakjának" és a
Földközi-tenger medencéjében való fekvésének ténye legkés őbb 10-11 éves korban
bevésődik és a történelem, illetve a földrajz órák térképgyakorlatán túlmen ően a
média kultúraközvetítésén keresztül rögzít ődik.
Olaszország, a tengerparti nyaralás színtere
Azt, hogy Olaszország a magyar idegenforgalmi piac számára valóban vonzó
termék, jól bizonyítja, hogy a megkérdezettek közel fele (48,9%) járt már a vizsgált
területen (22,6%-uk többször is). A személyes élményen túlmen ően - vagy azt
helyettesítve - a közvetlen környezet tapasztalatai is befolyásolhatják véle-
ményünket. Olaszország esetében erre jó alapot ad, hogy a megkérdezettek családi,
vagy baráti körének közel kétharmada (60,8%) járt már ott. A felmérésben
résztvevők mindössze 17,3%-a esetében mondható el, hogy sem ő, sem közvetlen
környezete nem járt még Olaszországban.
Az 1. ábrán azokat a településeket tüntettük fel, amelyeket az Olaszországba járt
magyar középiskolások legalább 1%-a felkeresett. A 27 település közül mindössze 4
található Rómától délre (Szicília, ill. Capri szigetének településként történ ő említése
azzal magyarázható, hogy az utazás ezen állomása pontszer ű helyként rögzít ődött a
diákok tudattartalmában). A leglátogatottabb település Velence (69,8%), amelynek
fekvése közlekedés-földrajzi szempontból lehet ővé teszi, hogy Magyarországról
elsődleges célpontként, illetve fontos turisztikai állomásként is felkeressék. Rómát,
a turisták 1/3-a látogatta meg, s ha tekintetbe vesszük, hogy Nápoly az
utazóközönség mindössze 11,3%-nak jelent vonzer őt, akkor a fővárost turisztikai
értelemben végállomásként is aposztrofálhatjuk. A vizsgált korosztály utazási
célpontjainak közel fele tengerparti (els ősorban az Adriai-tenger mellet fekv ő)
település, így nem csodálkozhatunk azon, hogy ez a tény az országkép
kialakításában is befolyásoló szerepet játszik.
Egy térségről a fejünkben él ő tudattartalom apró mozaikokból áll össze. A
legmeghatározóbb elemek azok a gondolatok (esetleg illatok, ízek, hangok),
amelyek először jutnak eszünkbe, amikor az adott ország nevét meghalljuk. A
felmérésben résztvev őket arra kértük sorolják fel (1-5), melyek az els ő gondolatok,
amelyek Olaszországról az eszükbe jutnak. A válaszokat a kiértékelésnél 24
témakörbe csoportosítottuk és a gondolat sorrendje szerint súlyoztuk.
Michalkó Gábor :
Mentális térképek a turizmus kutatásban
Tér és Társadalom 12. évf. 1998/1-2. 111-125. p.
TÉT 1998 s 1-2 Kitekint ő 115
1. ÁBRA
Olaszország látogatottabb települései a magyar középiskolások körében
(The Most Popular Destinations of Hungarian High School Students in Italy)
Tarvisio
•
Udine
Legnano
Torino
Caorle Bejelölési arány
•
A látogatások száma
nna=
217
100
'7E1—Ma 50
25
10
5
Szerkesztette: Michalk ő Gábor
Karlográlus: Kaiser Miklósné
Qóec
100 200
Michalkó Gábor :
Mentális térképek a turizmus kutatásban
Tér és Társadalom 12. évf. 1998/1-2. 111-125. p.
116 Kitekint ő TÉT 1998 s 1-2
Az érettségi el őtt álló magyar középiskolások fejében a következ ő kép él
Olaszországról (2. táblázat).
2. TÁBLÁZAT
Magyar középiskolások els ő gondolatai Olaszországról
(First Impressions of High School Students of Italy)
1. Tengerparti nyaralás 13. Egyéb
2. Velencei városkép 14. Gépkocsigyártás
3. Pizza 15. Turizmus
4. Római városkép 16. Földrajzi környezet
5. Tésztafélék 17. Szerelem
6. Maffia 18. Utca világa
7. Pápa 19. Pisai ferdetorony
8. Olasz mentalitás 20. Vulkánok
9. Csizmaország 21. Fagylalt
10. Történelme 22. Bor
11. Labdarúgás 23. Divat
12. Képzőművészet 24. Pompei
Forrás: Saját adatgyűjtés
Ha a diákok gondolati képeit turisztikai termékként értékeljük, akkor jól
kirajzolódik, hogy az els ő gondolat az a szabadid ő eltöltési mód, amelynek önmaga
is részese volt, vagy amelyre Olaszország kapcsán asszociál. A következ ő négy
gondolat közül kettő gasztronómiai, kett ő pedig klasszikus városlátogatással függ
össze. Megállapítható, hogy a magyar diákok Olaszországot a tömegturizmus
színtereként értelmezik, mivel fejükben helyesen él a leglátogatottabb mediterrán
tengerpart képe (Montanari 1,995). Amennyiben a további gondolatokat vizsgáljuk,
látható, hogy az ismeretek keverednek a sztereotípiákkal. A maffia intézményének
6. helyen történő szerepeltetése és gyakran a rossz közbiztonsággal való azonosítása
jól mutatja, hogy milyen káros hatással lehet a turizmusra a híradások, illetve
mozifilmek téves transzformálása.
A csoportosítás nem tudja visszaadni azokat az árnyalásokat, amelyek a
kérdőívekből kiolvashatóak. Az utca világa a galambok és macskák jelenlétét, a
halszagú, sikátoros városrészeket és a félelmetes közlekedési morált egyaránt lefedi.
Földrajzi környezet alatt az olajfák és a kabócák mellett a mediterrán éghajlat,
illetve táj értend ő .
Az olasz kultúra turisztikai célú transzformálása
A vizsgált korosztályban az úticél kiválasztásánál meghatározó szerepet játszhat,
hogy a nyaralást összekösse a középiskolában tanult idegen nyelv anyanyelvi
környezetben való gyakorlásának lehet őségével. Amennyiben a célország nyelvét
nem tanulta, egy külföldi utazás tapasztalatai meghatározóak lehetnek a második
idegen nyelv kiválasztásában. A megkérdezettek mindössze 6%-a tanult olaszul,
azonban 1/3-nak szándékában áll elsajátítani az olasz nyelvet. Egy ország
kultúrájának közvetítését, nyelvének gyakorlását, vagy választását az utazás mellett
ma már a háztartások többségében megtalálható kábeltelevíziók csatornái is
Michalkó Gábor :
Mentális térképek a turizmus kutatásban
Tér és Társadalom 12. évf. 1998/1-2. 111-125. p.
TÉT 1998 s 1-2 Kitekint ő 117
elő segíthetik. A megkérdezettek 38%-ának otthonában fogható olasz nyelv ű
TV-csatorna, de közülük mindössze 22,7% - alig többen, mint az olaszul beszél ők
száma - követi is a RAI UNO, vagy DUE műsorait, amelyek az utazási igény
kialakításában is komoly szerepet játszhatnak.
Egy ország politikai, gazdasági és kulturális életének külföldön dolgozó
képvisel ő inek ismernie kell, hogy állomáshelyük társadalma milyen forrásból szerez
ismereteket saját hazájukról. Fel kell tárni, hol vannak azok a kultúraközvetít ő
pontok, amelyek befolyással bírnak egy utazási döntés meghozatalára, ill. a
sztereotípiák kialakulására. Ennek érdekében a kutatásban résztvev őket arra kértük
állítsák sorrendbe az általunk megadott forrásokat (3. táblázat).
3. TÁBLÁZAT
Középiskolások Olaszországról meglév ő ismereteinek forrásai
(Sources of Information about Italy)
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
TV-mozi Történelem Földrajz Sajtó Baráti kör Utazási Kulturális
óra óra prospektus rendezvény
2,83 3,23 3,24 4,04 4,27 4,7 5,64
Forrás: saját adatgyűjtés
Látható, hogy a magyar középiskolások Olaszországról meglév ő ismereteiket
elsősorban a TV- és mozifilmekb ől, dokumentumm űsorokból, híradásokból és
reklámokból nyerik. E mellett meghatározó szerepe van az iskola világának, a
történelem és földrajzórákon elsajátított ismereteknek is. A sajtóból nyert
információk már kevésbé hangsúlyosak. Figyelemre méltó a baráti-családi kör
informatív szerepének háttérbeszorulása, mivel a tanulmány elején éppen azt
hangsúlyoztuk, hogy a megkérdezettek környezete milyen magas arányban járt már
Olaszországban. A diákság ritkán találkozik utazási irodák prospektusaival (ez is jól
bizonyítja, hogy a döntésnél nem els ősorban az utazási piac kínálata, hanem a
szükséglet a meghatározó). Az olasz vonatkozású kulturális rendezvények utolsó
helyre sorolása a legfőbb bizonyítéka annak, hogy milyen hatékonysággal és
mennyire széles körben sikerül az európai kultúra egyik meghatározó fellegvárának
múlt-és jelenbeli értékeit bemutatni Magyarországon.
A vonzer ő egyik összetevője maga a kulturális értelemben vett látnivaló, azaz a
nevezetesség. Ha tudatunkban egy országról él őképben területileg differenciáltan
helyezkednek el ezek a nevezetességek, akkor annak az országnak jó esélye van
arra, hogy az oda érkez ő turisták hosszabb id őt töltsenek el, ezzel növelve a
meglátogatott hely turisztikai bevételét. A fentiekben rámutattunk, hogy
Olaszország, mint a tengerparti nyaralás színtere él a magyar középiskolások
fejében. Ezt er ősíti meg felmérésünknek azon része, amelyben a válaszadók által
legismertebb olasz turisztikai nevezetességr ől érdeklődtünk. A megkérdezettek
összesen 31 nevezetességet említettek, ebb ől 3, amelyet a válaszadók 2/3-a
megnevezett (4. táblázat).
Michalkó Gábor :
Mentális térképek a turizmus kutatásban
Tér és Társadalom 12. évf. 1998/1-2. 111-125. p.
118 Kitekint ő TÉT 1998 s 1-2
4. TÁBLÁZAT
Legismertebb olasz turisztikai nevezetességek
a magyar középiskolások körében (%)
(The Best Known Places of Interest by Hungarian High School Students)
Sorrend Nevezetesség Összes Járt Nem járt
1. Colosseum 27,0 24,0 27,4
2. Velence 23,1 25,1 19,1
3. Pisai ferdetorony 17,8 14,8 19,1
4. Róma 8,6 7,1 9,2
5. Szent Péter Székesegyház 5,6 4,2 4,6
6. Vatikán 4,0 3,9 3,7
7. Szent Márk tér 2,8 3,9 1,5
8. Pompei 1,0 1,3 0,6
9. Etna 1,0 0,6 1,2
10. Szixtuszi kápolna 1,0 0,9 0,9
11-31. Egyéb 8,1 14,2 12,7
Forrás: Saját adatgyűjtés
A legismertebb olasz turisztikai nevezetességek listáját vizsgálva látható, hogy a
magyarországi középiskolások tudattartalmában a vonzásadottságok többsége
Rómához kötődik. Első helyen a főváros egyik jelképe, a Colosseum áll, de maga
Róma, mint komplex turisztikai termék is el őkelő helyen szerepel. Nem meglep ő a
Vatikán, illetve a területén található Szent Péter Székesegyház és a Szixtuszi
kápolna megjelenése, mivel az Olaszországról szóló tudósítások többsége
megjeleníti a pápai államot. Figyelemre méltó, hogy a listán egyetlen természeti
vonzásadottság található, az Etna. Velence és a Szent Márk tér ismertsége az összes
megkérdezetthez képest az Olaszországban jártak esetében pozitív el őjellel tér el,
ami alátámasztja, hogy a magyar középiskolások körében Velence a
leglátogatottabb turisztikai célpont. A táblázat adalékul szolgál a turisztikai
nevezetesség fogalmának problematikájához, mivel jól kirajzolódik, hogy érthetjük
alatta magát a konkrét látnivalót és annak tágabb környezetét, a sokoldalú turisztikai
tevékenységet biztosító települést is.
Olaszország mentális térképei
A térképek a kultúraközvetítés hatékonyságának eszközei, de a hétköznapoknak is
kevés olyan területe van, ahol valamilyen formában ne jelenne meg a térkép. A
vizsgált korosztály a társadalom azon csoportjának tekinthet ő, akiknek életében az
iskolától a reklámok befogadásán keresztül fontos szerepe van a térképeknek. Ritka
az az ország a Földön, amelynek határai annyira karakterisztikusak, mint
Olaszországé, így a csizmaforma az ország egyik szimbólumává válhatott. De
hogyan töltik ki a földrajzi nevek ezt a formát egy érettségi el őtt álló magyar
középiskolás tudatában, vagyis milyen a vizsgált korosztály Olaszországról alkotott
"mental map"-je?
A diákoknak egy Olaszország kontúrtérképen kellett elhelyezni az általuk ismert
olasz földrajzi neveket (a felmérés ezen részében nem vizsgáltuk, hogy a földrajzi
név térképi elhelyezése fedi-e a valós földrajzi fekvést). A diákok összesen
Michalkó Gábor :
Mentális térképek a turizmus kutatásban
Tér és Társadalom 12. évf. 1998/1-2. 111-125. p.
TÉT 1998 s 1-2 Kitekint ő 119
120 olasz földrajzi nevet írtak a térképükre, ezek közül a 2. ábrán azokat jelöltük,
amelyek a térképek legalább 10%-án szerepeltek. Olaszország esetében a
legfontosabb térképi elemnek tekinthet ő a főváros, Róma, amelyet a megkérdezettek
86,2%-a jelölt be. A települések közül Velence, a leglátogatottabb turisztikai
helyként 2/3-os jelölési aránnyal szerepel. Torino, Milánó, Genova, mint az észak
"ipari háromszöge" jelenik meg. Nápoly közel 50%-os megjelenítése köszönhet ő
ipari, turisztikai, illetve sportélete tudatosulásának. Mivel az olasz kultúra
fellegvárának tekintett Firenzét a megkérdezettek mindössze 23%-a jelölte be, így
feltételezhető , hogy a diákok tudatában az olasz reneszánsz színtere és Firenze
városa nem kapcsolódik össze. Trieszt, az els ő olaszországi település, amely vasúti
határátkelőhely révén a hosszabb várakozás miatt rögzít ődik a látogatók tudatában.
Palermo szereplése - a maffia városa kép közvetítése által - kiváló bizonyítéka a
média tudatformáló funkciójának. A természetföldrajzi ismeretekhez kapcsolódó
nevek többségének 30% feletti jelölése az iskolai földrajz órák hatékonyságának
köszönhető , bár a Földközi-tenger és a Vezúv 20% körüli említése nehezen
magyarázható. Az ország turizmusát is érintheti az a térképen nem látható tévedés,
miszerint a megkérdezettek 19,3%-a Szardínia szigetére a Franciaországhoz tartozó
Korzikát jelölte be.
A turizmus - ha kis mértékben is - el ősegíti egy országról meglév ő tudattartalom
térképi elemeinek rögzítését, mivel azok, akik jártak Olaszországban átlag 9,9, akik
nem, 8,5 földrajzi nevet tudtak megjelölni. Az Olaszországban jártak bejelölési
aránya az olaszul tanulók és a földrajzból érettségiz őknél is magasabb volt.
Egy ország turisztikai marketingpolitikája szempontjából nem hagyható figyelmen
kívül, hogy a potenciális piacainak résztvev ő i milyen mértékben választanák
idegenforgalmi célterületül ő ket. Mivel Olaszország a magyar piacon értékesíthet ő
turisztikai termékeket kínál és a földrajzi közelség lehet ővé teszi ezek elérhetőségét,
ezért Magyarország az olasz idegenforgalom számára potenciális piacnak
tekinthető . Felmérésünk során arra kerestük a választ, az érettségizett magyar
középiskolások - mint a piac meghatározóvá váló szegmense - rangsorában hol
helyezkedik el Olaszország, egy lehetséges turisztikai célterület.
A felmérés résztvev őinek egytő l ötig sorrendbe kellett állítani azokat a szabadon
választott európai országokat, ahova - ha lehet őségük lenne - szívesen
ellátogatnának.
5. TÁBLÁZAT
Potenciális turisztikai célterületek a magyar középiskolások körében
(Potential Targets of Leisure Trips of Hungarian Students)
1. Franciaország 6. Svájc
2. Spanyolország 7. Németország
3. Na. y-Britannia 8. Hollandia
4. Olaszország 9. Svédország
5. Görögország 10. Finnország
Forrás: saját adatgy űjtés
Michalkó Gábor :
Mentális térképek a turizmus kutatásban
Tér és Társadalom 12. évf. 1998/1-2. 111-125. p.
120 Kitekintö TÉT 1998 s 1-2
2. ÁBRA
Olaszország legfontosabb térképi elemei a magyar középiskolások fejében
(The Most Important Topographical Eelemnts of Mental Maps of Hungarian High School
Students)
1
A Velence n =636
miiánó pó_síkság_=- Bejelölési arány a
Torino
) megkérdezettek %-ában
L. G enova
Rórna 16
Róma 25
Róma 50
Fire%
Ráma 75
—
Ráma 86,2
Rómá ,
Nápoly
Szardínia Vezúv
Palefflo
Etna
Szerkesztette: Michalkó Gábor
Kartográlus: Kaiser Miklósné
°
100 200 km
Michalkó Gábor :
Mentális térképek a turizmus kutatásban
Tér és Társadalom 12. évf. 1998/1-2. 111-125. p.
TÉT 1998 s 1-2 Kitekint ő 121
Olaszország - a súlyozott átlag szerinti számítás alapján - negyedik helyet foglalja
el a magyar középiskolások turisztikai kívánságlistáján (5. táblázat). Az országok
sorrendjébő l nem rajzolható ki Európának egy olyan karakterisztikus régiója, amely
meghatározó vonzer ő vel rendelkezne a vizsgált korosztályban. Azonban
megerő sítést nyert, hogy a mediterrán tengerparttal rendelkez ő országok el őnyt
élveznek az úticél kiválasztásánál (Gómez 1995). Figyelemre méltó, hogy a
Magyarországgal szomszédos országok közül a sorrendben 17. Ausztria az els ő
említés.
Az utazás tervezésének meghatározó fázisa, amikor a meglátogatandó térségben
kiválasztjuk a célállomásokat. Az emberek többsége nem nyúl azonnal a térkép
után, hanem megpróbálja fejben összeállítani utazásának színtereit. Az is el őfordul,
hogy a fejében élő egyedi térkép alapján dönt egy adott térség mellett. Ha az utazás
tervezésének gondolati fázisában két, a valóságban egymástól több száz km-re fekv ő
települést szomszédosnak vél, akkor rövidebb tartózkodási id ővel kalkulál és a
szabadságát, illetve költési szintjét is ennek megfelel ően tervezi. A 3. ábra
bemutatja, hogy a megkérdezettek tudattartalmában, hol fekszenek Olaszország
általunk kiválasztott nagyvárosai. Megállapítható, hogy a válaszadók többsége a
települések fekvésének legfontosabb tényez őivel tisztában van. A szélsőségektő l
eltekintve Velence földrajzi fekvését tudták a legpontosabban meghatározni, az
ország északkeleti részébe, az Adriai-tenger partvidékére helyezték el. Milánó
esetében jelent ő s szórás látható, mivel nincs olyan földrajzi pont, amihez fekvése
viszonyítható lenne. A várost bejelöl ők többsége tudattartalmának el őhívásakor azt
tapasztalhatjuk, hogy Milánó valahol északon keresend ő. Firenze esetében az "arany
középút" elfogadása látszik beigazolódni. A válaszadók többsége igyekezett azt a
helyet megtalálni, amely az ország északi részének és a csizma szárának
metszéspontját jelenti. Róma földrajzi fekvésének meghatározása is komoly kihívást
jelentett az érettségi el ő tt álló középiskolások körében, mivel a közel 600 km-es
tirrén-tengerparti zónába kellett elhelyezni a fővárost. A többségnek azonban
sikerült a Nápoly és Pisa közötti partszakaszra bejelölnie Rómát. A fenti elemzés
rámutat, hogy egy település fekvésének tudattartalmunkban történ ő sikeres
rögzítéséhez és annak a tervezéskor történ ő előhívásához elengedhetetlen a térség
legfontosabb természetföldrajzi elemeinek ismerete.
Befolyásolja-e egy település földrajzi helyzetének tudattartalmunkban történ ő
rögzítését a vizsgált térségben tett utazás, ha az, az átlagnál magasabb földrajzi
képzettséggel párosul? A 4. ábra alapján megállapítható, hogy csak kis mértékben.
A 3. ábrához viszonyítva egyedül Velence esetében tapasztalhatjuk, hogy
koncentrálódik a valós és a bejelölt fekvés, a többi településnél csak a széls őséges
szórások száma mutat csökkenést. Minderre magyarázatul szolgálhat, hogy a
szű kített mintába került tanulók szervezett úton vettek részt, ill. a vasúti vagy a légi
közlekedést vették igénybe, ahol - a kötött útvonal miatt a térkép használatára nem
volt szükség.
Abban az esetben, ha egy településre vonatkozó el őzetes információk turisztikai
élményekkel is párosulnak, az adott hely térbeli felidézése eredményesebbé válik.
Ezt támasztja alá az 1. ábra, amely megmutatja, hogy az adott települést felkeres ők
hány százaléka tudta térképi formában is felidézni a település földrajzi helyét.
▪
Michalkó Gábor :
• Mentális térképek a turizmus kutatásban
Tér és Társadalom 12. évf. 1998/1-2. 111-125. p.
122 Kitekint ő TÉT 1998 s 1-2
3. ÁBRA
Olaszország városainak elhelyezkedése a magyar középiskolások fejében
(Place of the Best Known Italian Cities on Mental Maps of Hungarian High School Students)
(Alt students)
• •
rt c`3
e.r• • •
t 0
0013G0
00 00 * • • )
n = 636
O pilánó,a4bcR00 000 0000 ° •••
*g'
°Cica ° 00* o •
a ° cb°00D p:5f
i orr * 0 •° • Velence
0°ArDcPc% 130 °apa* * g
0,53 ° , o *ors • •
▪ .° : % 08
k
c . • cl'ib&o i ; P'` * * :0 •
1:13 " * 0 * ';‘ 1, *,1** 0 •
s ** *
* Firenze
*•* :*° 1 k **Firen. e *
z ,1
u Milanó
11:,* 0 • 5* * *0 s Róma
*.• •
• Velence
Etna
Szerkesztett: Michalkó Gábor
Kartográfus: Kaiser Miklósné Szicilia
100 200 km
Michalkó Gábor :
Mentális térképek a turizmus kutatásban
Tér és Társadalom 12. évf. 1998/1-2. 111-125. p.
TÉT 1998 s 1-2 Kitekint ő 123
4. ÁBRA
Olaszország városainak elhelyezkedése a magyar középiskolások fejében
(Olaszországban járt és földrajzból érettségiző tanulók körében)
(Place of the Best Known Italian Cities on Mental Maps of Hungarian High School Students)
(Including Students doing fonal exam irt Geography and/or who have been to Italy)
-..,.../ ` ‘f 0
a 00
Milanó
o a o a Elj D °
21 I,
(.)
. * c° n = 636
C# ••
oc Dcb
* * * 13*
.)
o 0
ot] ° * •
1 0 *
**
* Firenze
* Firenze
u Mítanó
s Róma
• Velence
s
s
e-
%Róma
slose.. •
• SE
—
•
Szerkesztelle: Michalkó Gábor
Karlográlus: Kaiser Miklósné
Szicília
P
e4ger
200 km
Michalkó Gábor :
Mentális térképek a turizmus kutatásban
Tér és Társadalom 12. évf. 1998/1-2. 111-125. p.
124 Kitekint ő TÉT 1998 s 1-2
A magyar középiskolások által felkeresett 27 olasz településb ől a bejelölési arány
mindössze 12 esetében éri el az 50%-ot. Ezek a látogatottabb szigetek (Capri és
Szicília 100%-os bejelölési aránya azt mutatja, hogy a szigetek olyan földrajzi
egységek, amelyek térbelileg biztosan felidézhet ő élményt jelentenek), az északi
"ipari háromszög" városai (Milánó, Torino, Genova), a kedvez ő fekvésű tengerparti
üdülőterületek, ill. azok környéke (Velence, Ravenna, Rimini, San Marino), Trieszt
és Udine mint közlekedési csomópont, továbbá Róma és Nápoly. (Teramo
feltehetően egy a felmérésbe vont csoport diákcsere állomása lehetett). Pompei,
Assisi, Verona, Pisa alacsonyabb bejelölési aránya azt mutatja, hogy azok az -
elsősorban kulturális vonzásadottságokkal rendelkez ő - idegenforgalmi célpontok,
amelyekről az utazás el őtt kevesebb információ állt rendelkezésre, illetve
elhelyezkedésük kevésbé volt ismert, a látogatás által nem értek el magasabb arányú
felidézhetőséget. Ezzel szemben az alapinformáció tekintetében kedvez őtlenebb
helyzetben lév ő üdülőterületek azért érhettek el 50%-ot meghaladó bejelölési
arányt, mert a területükön - a tömegturizmus keretében - töltött id őszak
meghatározóbb élményét jelentett a megkérdezettek számára. Az "ipari háromszög"
városainak bejelölése jó példája annak, hogy a térbeli felidézhet őség esetében a
valós turisztikai élménynél er ősebb szerepe van az alapinformációnak.
Összegzés
A Magyarországon egyedülálló kutatás feldolgozásában rámutattunk, hogy egy
turisztikailag potenciális célterület meglátogatását befolyásoló döntésben milyen, a
tudattartalmunkban raktározott információk és emóciók játszanak szerepet. Ezek
hogyan hatnak az útvonal kiválasztására, illetve egy, már megtett utalás mennyiben
járul hozzá egy térség földrajzi objektumainak tudattartalmunkban történ ő
rögzítéséhez.
A kutatást Olaszországban folytatjuk, ahol Szabó (1981) padovai felmérését
kibővítve összehasonlító vizsgálatot végzünk a jelen kutatás metodikáját és
eredményeit alapul véve.
Jegyzetek
A tanulmány a Magyarországi Olasz Kulturális Intézet hozzájárulásával készült.
Irodalom
Aronson E. (1992) A társas lény. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest, 401. o.
Bajmóczy P. - Csikos Cs. 1997: Európai országok népszer űsége egyetemi hallgatók körében.
Iskolakultúra. 6-7. 71-77. o.
Bajmóczy P. - Kiss J. (1996) Egyetemi hallgatók mentális térképei. Tér és Társadalom, 2-3. 55-68. o.
Cséfalvay Z. (1994) A modern társadalomföldrajz kézikönyve. IKVA, Budapest, 366 o.
Cséfalvay Z. (1990) Térképek a fejünkben. Akadémiai Kiadó, Budapest, 157. o.
Gómez M (1995) New tourism trends and the future of mediterranean Eurpoe. Tijdschrift voor
Economische en Sociale Geografie. 86. 1. 21-31. o.
Gould P. (1973) Ön mental maps. In: Downs, R. M. - Stea, D: Image and environment. Aldine, Chicago,
182-220. o.
Michalkó Gábor :
Mentális térképek a turizmus kutatásban
Tér és Társadalom 12. évf. 1998/1-2. 111-125. p.
TÉT 1998 s 1-2 Kitekint ő 125
Jenkins I. M - Walmsley D.J. (1993) Mental Maps of Tourists: A study of Coffs Harbour, New South
Wales. GeoJoumal. 29. 3. 233-241. o.
Lynch K. (1960) The Image of the City. MIT Press, Cambridge, Mass.
Micheel M. (1995) Greifswald - Das Image als Faktor der Stadtentwicklung. Europa Regional. 3. 2.
8-16. o.
Montanari A. (1995) Tourism and the enviroment: Limitations and contradictions in the EC's
mediterranean region. Tijdschrift voor Economische en Sociale Geografie. 86. 1. 32-41. o.
Szabó Cy. (1981) La storia ungherese nei testi scolastici italiani. In: Angela Marcantonio. V. Convengo
interuniversitario dei docenti di lingua e letteratura ungherese e di filologia ugro-finnica in Rab, 99-
109. o.
Tiner T. (1996) Az image-vizsgálatok helye és szerepe a városföldrajzi kutatásokban. Az angol és
amerikai image-kutatások sajátosságai. Tér-Gazdaság-Társadalom 22 tanulmány Berényi Istvánnak.
MTA FKI Budapest. 392. o.
Wakabayashi J. (1996) Behavioral Studies on Environmental Perception by Japanese Geographers.
Geographical Review of Japan. 69. 1. 83-94. o.