Tér és Társadalom 1. évf. 1987/4. 80-87. p.
        80

            El őadás a „Sajátos helyzet ű térségek terület- és településfejlesztési problémái" c. konferen-
            cián. Szombathely, 1986. nov. 4-5. Kézirat. Pécs.
        GULÁCSI G. 1986: Infrastruktúra — fejlesztés — tanácsi beruházások — területfejlesztési politika.
            = Országos Tervhivatal Tervgazdasági Intézete. Tervgazdasági Közlemények. 1. szám.
        HRUBI L. — FARAGÓ L. — HORVÁTH GY. — KRAFTNÉ SOMOGYI G.— PÁLNÉ KOVÁCS I.
            — SAS B. 1985: Baranya megye többszörösen hátrányos helyzet ű településeinek fejlesztési
            lehető ségei. (Baranya m. Tanácsának megbízásából készült vizsgálat zárótanulmánya.) Kéz-
            irat. Pécs.
        MORRIL, R. L. — SYMONS, J. 1977: Efficiency and Equity. Aspects of Optimum Location.
            Geographícal Analysis, IX. July, pp. 215-225.
        MOSE LEY, M. J. 1979: Accesibility: the rural challenge. Methuen and Co. LTD, London.




                  VALÉR ÉVA:


        A VI. ÖTÉVES TERVI TELEPÜLÉSFEJL Ő DÉS EREDMÉNYEINEK
        ÉS PROBLÉMÁINAK ÉRTÉKELÉSE



                  1986 tavaszán a VÁTI I. Tudományos Irodája megbízást kapott az ÉVM
        Építészeti és Településfejlesztési F ő osztályától, hogy a megyei hosszú távú terület-
        és településfejlesztési koncepcióknak a múltra vonatkozó fejezetei alapján készítse el
        a VI. ötéves tervi településfejl ődés értékelését. A feladat az volt, hogy
           — az ország egész településhálózata vonatkozásában vázoljuk a f ő bb célkit űzése-
               ket, és azokat vessük össze a valóságban kialakult tendenciákkal;
           — az átfogó értékelésen belül térjünk ki az egyes speciális megyei folyamatokra,
              összevetve azokat egymással és az országos tendenciákkal;
            — tárjuk fel a már régebben meglev ő — de a tervid őszakban nem változott —,
              továbbá a tervid ő szakban kialakult újabb feszültségeket, és jelezzük a jöv őben
              várható problémákat.
                  Az anyag kidolgozása során a népgazdaság VI. ötéves tervér ő l szóló 1980. évi
        III. törvénybő l indultam ki, amely a célkit űzéseket tartalmazó legf őbb hivatalos do-
        kumentumnak tekinthet ő .



        I. A településhálózat fejl ődése


                 A tervtörvény 50. §-a nyolc pontba foglalta össze a települések és a telepü-
        léshálózat fejlesztésében elérend ő célokat.
                   „I1) A településhálózatot—a termelés és a településfejlesztés összhangját fokozottabban
        érvényesítve — az eddigieknél arányosabban kell fejleszteni. A városok fejlesztése jobban igazod-
        jon vonzáskörzetük lakosságának igényeihez, szükségleteihez. A településhálózat hosszú távú
        céljainak megfelel ően tovább kell csökkenteni az azonos és a különböz ő szerepkör ű települések
        közötti ellátási különbségeket. Közeledjenek egymáshoz a városokban és a községekben él ő la-
                                                  VALÉR ÉVA:
               A VI. ötéves tervi településfejlődés eredményeinek és problémáinak értékelése
                                  Tér és Társadalom 1. évf. 1987/4. 80-87. p.                81

kosság munka- és életkörülményei, er ősödjön az erre hivatott községek népességmegtartó képes-
sége. (2) A korábbi tervid őszakhoz képest mérsékl ődjön a népességnek városokba áramlása."
          A megyei koncepciók a településhálózatnak a terv céljainak megfelel ő fejl ő -
désér ő l számoltak be. Úgy értékelték, hogy a VI. ötéves tervben a településhálózat ará-
nyosabban fejl ődött, mint a hetvenes években. A hetvenes évek településhálózat fej-
lesztésének aránytalanságait az OTK merev hierarchia-rendszerének tulajdonították,
úgy, mintha nem a megyei tanácsok fogadták volna el az alsóbb szint ű települések
szerepköri besorolását, és nem megyei szinten történt volna a fejlesztési eszközök
túlzott, szerepkör szerinti differenciálása. A településhálózat arányosabb fejlesztését
a VI. ötéves tervben annak tulajdonították, hogy az új településpolitikai koncepció
készítésének folyamata, majd annak parlament általi elfogadása feloldotta a merev
hierarchiából fakadó hátrányokat.
           A tervtörvény — az 1971-es területfejlesztési irányelvvel megegyez ően — el ő-
irányozta az azonos és a különböz ő szerepkör ű települések közötti kiegyenlít ő dést.
A változások ilyen megközelítésével a megyei koncepciók nem foglalkoztak, és ez a
statisztikai adatok alapján sem volt vizsgálható, mivel az 1984-es Terület Statisztikai
Évkönyv már nem tartalmaz szerepköri bontást annak ellenére, hogy a települések
szerepköri besorolása „de jure" még hatályban volt. Korábbi vizsgálataim azt igazol-
ták, hogy a hetvenes években sem szerepköri kategóriák szerint valósultak meg a ki-
egyenlít ő dési tendenciák, és megítélésem szerint a VI. ötéves tervi fejl ő dést sem ez
jellemezte. A településnagyság, a településhálózati kapcsolatrendszer (pl. agglomeráló-
dás), a funkcionális struktúra szerint jobban differenciálódott a településfejl ődés,
mint az 1971-es szerepköri besorolás szerint.
          A megyei koncepciók és a statisztikai adatok egyaránt igazolták, hogy a vá-
rosba áramlás mérséklésére és a községek népességmegtartó képességének fokozá-
sára irányuló célkit űzés megvalósult. Az 1980-as 96 város közül 19-nek csökkent a
népessége, további 19-ben olyan kis mérték ű volt a növekedés, hogy stagnáló népes-
ség ű nek tekinthet ő k, a többiben pedig (3 kivételével) a növekedési ütem mérsékl ő -
dött. A lezajlott folyamatok alapján azt mondhatjuk, hogy a tervtörvényben szerep-
l ő „arra hivatott községek", melyeknek népességmegtartó képessége fokozása volt a
cél, a városkörnyéki és agglomerációs községek, az iparral és egyes középfokú intéz-
ményekkel rendelkez ő nagyközségek, a jól m ű köd ő mez őgazdasági nagyüzemek szék-
helyközségei és az üdül őterületek falvai voltak, ezekben n őtt a népesség száma. Az ap-
rófalvak népességszámának csökkenése nem mérsékl ődött, ezt minden aprófalvas
megye jelezte.
         „(3) A fővárosban kiemelten kell fejleszteni a lakásellátást, az általános iskolai ellátást,
a meglevő egészségügyi intézmények rekonstrukcióval történ ő fejlesztését, a kereskedelmi ellá-
tást és a tömegközlekedést."
          A vizsgált statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy ezek a fejlesztési
célok megvalósultak. A lakásállomány növekedési üteme az országos csökkenéssel
Szemben növekedett, igen nagy volumen ű volt a kórház-rekonstrukció. Az általános
Iskolai osztályokban ugyan kissé nagyobb a zsúfoltság, mint országosan (de kisebb,
mint más városokban ► , a váltakozva használt osztályok aránya azonban alacsonyabb
az országosnál. A boltok 1000 lakosra jutó területének növekedési üteme az országos
mérsékl ő déssel szemben fokozódott (de még így is a legrosszabbul ellátott megyékhez
                                    VALÉR ÉVA:
 A VI. ötéves tervi településfejlődés eredményeinek és problémáinak értékelése
82                  Tér és Társadalom 1. évf. 1987/4. 80-87. p.

hasonló), a közlekedés pedig a metróépítéssel és az Árpád-híd szélesítésével jelent ő sen
javult.
           „14) A nagyvárosokban és a városokban f ő ként az alapellátás meglev ő mennyiségi szük-
ségleteinek kielégítését szolgáló, az ellátás min őségét javító — a lakás- és általános iskolai fejlesz-
tést és az intézményhálózat felújítását el ő nyben részesít ő — fejlesztéspolitika érvényesüljön.
(5) Er ősíteni kell a településegyüttesek, agglomerációk, a városok és környékük termelési, ellátási
és kulturális kapcsolatait, következetesebben kell arra törekedni, hogy a munka- és életkörülmé-
nyekben meglevő indokolatlan különbségek mérsékl ődjenek. A nagyvárosok lakásigényeinek egy
részét a környez ő településekben, a vonzáskörzetben, a lakásépítés feltételeinek javításával kell
kielégíteni. (51 Er ő teljesebben kell fejleszteni a közép- és kisvárosokat avégett, hogy közeledjen
egymáshoz a közép- és fels ő fokú központok alapellátásának színvonala."

           A megyei anyagok alapján megállapítható, hogy a tervnek megfelel ően nagy
hangsúlyt kapott a VI. ötéves tervben a városok alapellátásának mennyiségi fejleszté-
se, és javult az ellátás min ősége is. Ezt az elemzett statisztikai adatok is igazolták, kü-
lönösen a bölcső dei, óvodai és kereskedelmi ellátás terén. B ő vült a kisvárosok háló-
zata, 29 nagyközség várossá nyilvánítására került sor, és e településekben éppen a
várossá nyilvánítás érdekében volt igen lendületes az alapellátás — azon belül f ő leg a
közm ű ellátás — fejl ődése. A megyei koncepciók nem foglalkoztak azzal, hogy er ő-
södtek-e a városok és a környez ő községek termelési, ellátási és kulturális kapcsola-
tai, de a kapcsolat er ő södése a középfokú ellátás terén kétségtelen.
         „(71 A községekben az alapellátásnak els ősorban azokat az elemeit kell fejleszteni,
amelyek fokozzák a népességmegtartó képességet. Az alapfokú ellátás a községek egy csoportjá-
ban, a kiemelt alsófokú központokban, a számottev ő iparral bíró, városkörnyéki és agglomerá-
ciós településekben differenciáltan, szélesebb körben és az átlagosnál gyorsabb ütemben fejl őd-
jön. Központi eszközökkel, a települések fejlesztésére rendelkezésre álló anyagi eszközöknek a
községek számára kedvez őbb elosztásával és egyéb kedvezményekkel, s a lakossági er őforrások
bevonását ösztönz ő intézkedésekkel a községeket vonzóbbá kell tenni az ott él ő k számára." (8) A
községek többi csoportjában — ideértve a gazdasági feladataikat továbbra is megtartó aprófalvakat
és szórványtelepüléseket — fokozottabb társadalmi összefogással, folyamatosan mag kell valósí-
tani az egészséges ivóvízellátást, be kell tölteni a körzetiorvosi állásokat, javítani a közlekedési
feltételeket. Javítani kell az alapvet ő élelmiszerek és a napi cikkek kínálatát, s emelni a lakossagi
szolgáltatások színvonalát."
         A megyei koncepciók alapján megállapítható, hogy a községhálózat fejl ődése
igen differenciált volt a VI. ötéves tervben, és valóban a kiemelt alsófokú központok-
ban, iparosodott nagyközségekben volt dinamikusabb a fejl ő dés. A megyei koncep-
ciók nem utaltak arra, hogy a városkörnyéki és agglomerációs községek hogyan fej-
l ő dtek. A statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy ezek jelent ős részében
növekedett a népesség száma, de más vizsgálatok (például azok a tanulmányok, me-
lyeket Heves és Nógrád megye koncepcióinak megalapozásához magam készítettem)
azt tárták fel, hogy e településekben az átlagosnál lassúbb volt az ellátottság fejl ődése.
          A fejlesztési eszközök városok és falvak közötti megoszlása valóban válto-
zott a községek javára, ezt minden megyei koncepció hangsúlyozta. Arról azonban
nem szóltak, hogy ez egyáltalán nem a falvakra jutó fejlesztés volumenének növe-
kedéséb ő l adódott, hanem a városokra jutó volumen csökkenéséb ő l. Az állami lakás-
építés visszaszorulása következtében ugyanis jelent ő sen csökkent a városok fejlesz-
tésének központi eszközökkel történ ő finanszírozása. Így ez az arányváltozás a ked-
vez ő nek egyáltalán nem tekinthet ő „lefelé nivellálás" eredménye volt.
          A kis- és aprófalvak, szórványtelepülések fejlesztési céljai csak részben tel-
                                                VALÉR ÉVA:
             A VI. ötéves tervi településfejlődés eredményeinek és problémáinak értékelése
                                Tér és Társadalom 1. évf. 1987/4. 80-87. p.                83

jesültek. Javult a körzeti orvosi ellátás és a kereskedelmi ellátás, de a tarifaemeléssel
és a „gazdaságtalannak" min ősített autóbuszjáratok leállításával romlottak a köz-
lekedési feltételek, és alig történt változás a szolgáltatások terén. A megyék jelent ős
erő feszítéseket tettek az egészséges ivóvíz biztosítására, de a csatornázás elmaradása
és a folyékony hulladékok összegy űjtésének, elszállításának hiányosságai miatt a hely-
zet inkább romlott, a közegészségügyileg veszélyeztetett települések száma n őtt.



II. A jövőre vonatkozó javaslatok


         A jöv ő re vonatkozóan eléggé szegényesek a megyei településhálózat-fejlesz-
tési koncepciók. Miközben egyenkénti fejlesztési javaslatot tartalmaznak az összes
városra és városi jogú nagyközségre — kissé elvéve ezzel a települési önállóság kibonta-
kozásának lehet ő ségét —, a községhálózatot nem differenciálják, ennek fejlesztésére
vonatkozóan csak általános célkit ű zéseket fogalmaznak meg, ami viszont nem nyújt
elég segítséget a községi önállóság kibontakozásához. Szinte minden megyében ter-
vezik a középfokú ellátás területi decentralizációját, de nem térnek ki arra — sem a
településhálózati, sem az ágazati fejezetekben —, hogy a középfokú ellátás mely té-
nyező it kívánják decentralizálni.
         A megyék érezhet ő zavarban vannak az alsó szint ű településhálózat fejlesz-
tésével. Az OTK és a megyei tervek szerepköri kategóriarendszerét már nem hasz-
nálják, de gondolkodásukban még érezhet ő en jelen van, más elnevezések viszont alig
alakultak ki a községek különböz ő típusaira.
         Minden megyei koncepció hangsúlyozza, hogy változtatni kell a fejlesztési
eszközök városok és falvak közötti megoszlásán, növelni kell a falvakra jutó hánya-
dot. A VII. ötéves tervi „fejkvóta" meghatározásakor azonban oly mértékben dif-
ferenciáltan határozták meg az 1 f őre jutó összegeket (200-tól 2000 Ft-íg), hogy ez
aligha fog megvalósulni. Van ugyan olyan megye is, ahol bizonyos községtípus fejkvó-
tája magasabb bizonyos várostípus fejkvótájánál, de ez szórványos jelenség. Igen
nagy jelent őséget tulajdonítanak a megyei céltámogatási rendszernek, mint a telepü-
lésfejlesztés megyei szintr ő l való befolyásolása eszközének. Sajnálatos, hogy a VII.
ötéves tervben még túl kevés önállóságot kaptak a megyék a céltámogatások körének
meghatározásában. A megyei koncepciók hangsúlyozzák, hogy a településhálózat
fejl ő désében a jöv ő ben döntő súlya kell legyen a településközi együttm ű ködés fej-
lődésének, de úgy t ű nik, hogy erre sem a differenciált fejkvóta, sem a megyei céltá-
mogatások VII. ötéves tervi rendszere nem ösztönzi még a helyi tanácsokat.



III. Az V. és VI. Ötéves tervid őszak változásainak összevetése


         A településfejl ődés — lakás-, közm ű- és intézményellátás — 22 vizsgált té-
nyező jét összefoglalva megállapítható, hogy országos szinten egyértelm űen kedvez ő
változás következett be
a) — a 100 lakásra jutó lakosszámban,
                                    VALÉR ÉVA:
 A VI. ötéves tervi településfejlődés eredményeinek és problémáinak értékelése
84                  Tér és Társadalom 1. évf. 1987/4. 80-87. p.

    — az országos közúthálózat kiépítettségében,
   —   az országos közúthálózat hosszában (bár csak a csökkenés üteme mérsékl ődött ► ,
   —   a csatornázott lakásállomány növekedési ütemében,
   —   a körzeti fogorvosok számának növekedésében,
   —   a 10 ezer lakosra jutó bölcs ődei férő helyszámban,
   —   az 1000 lakosra jutó óvodai fér ő helyszámban,
   —   az 1 általános iskolai osztályteremre jutó tanulószámban,
   — a váltakdzva használt általános iskolai osztálytermek arányában,
   — az 1000 lakosra jutó bolti területben,
   — az 1000 lakosra jutó vendéglátó területben,
   —. az 1000 lakosra jutó vendéglátó terület növekedési ütemében,
   — az 1000 lakosra jutó középiskolai tanteremszámban.
b) Az ellátottság javulása csökken ő fejl ő dési ütem mellett, tehát az V. ötéves tervi-
   hez képest kedvező tlen tendenciával következett be
   — a lakásállomány növekedésében,
   — a vezetékes vízzel ellátott lakásállomány növekedésében,
   — az autóbuszállomány növekedésében,
   — a lakossági személygépkocsi állomány növekedésében,
   — az általános körzeti orvosok számának növekedésében,
   — a m ű köd ő kórházi ágyak számának növekedésében,
   — az 1000 lakosra jutó bolti terület növekedési ütemében.
c) Egyértelm űen kedvező tlen változás következett be
   — az 1000 lakosra jutó lakásépítésben, annak fokozódó csökkenése miatt,
   — a középiskolai oktatásban az 1 osztályteremre jutó tanulólétszám növekedése
        miatt.
          A településfejl ő dési folyamatok tehát jelentő s részben és mértékben le-
lassultak a VI. ötéves tervben — szoros összefüggésben a gazdasági növekedés mér-
sékl ő désével —, de nem torpantak meg, és nem volt olyan mérték ű a lelassulás, mint
ahogy az a köztudatban szerepel.



IV. A megyék fejl ődése


         Megvizsgálva, hogy az egyes megyék és a f őváros helyzete, illet ő leg fejl ődési
üteme hány tényező tekintetében és milyen irányban tért el az országostól, négy cso-
portot alkottam. Magasan átlag feletti fejl ődési ütem űnek tekintettem Somogy me-
gyét, melynek fejl ődése 5 tényező ben tért el pozitív irányba az országos változási
tendenciától, és egyben sem negatív irányba. Átlag feletti fejl ődési ütem űnek tekin-
tettem azokat a megyéket, melyekben 3-4 tényez ő esetében tért el pozitív és csak
1-2 tényező esetében negatív irányba a fejl ő dés az országos tendenciától. Ilyen volt
Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Heves, Szolnok, Vas, Veszprém megye,
valamint Budapest. Átlagos fejl ődési ütem ű nek tekintettem azokat a megyéket, ahol
pozitív és negatív irányba az000s számú (2-3) tényez ő fejl ődése tért el az országos-
tól. Ez Baranya, Fejér, Gy ő r-Sopron, Hajdú, Komárom és Szabolcs-Szatmár megyét
                                                 VALÉR ÉVA:
              A VI. ötéves tervi településfejlődés eredményeinek és problémáinak értékelése
                                 Tér és Társadalom 1. évf. 1987/4. 80-87. p.
                                                                                          85

 e llemezte. Átlag alatti fejl ő dési ütem ű nek tekintettem azokat a megyéket, ahol több
 ényez ő változása tért el negatív irányba (3-4) az országostól, mint ahány pozitív
irányba (1-2). Ebbe a csoportba Bács-Kiskun, Nógrád, Pest, Tolna és Zala megye
tartozott. Mélyen átlag alatti fejl ő dési ütem, az országostól csak negatív irányba való
 kérés sehol sem volt jellemz ő .
         A megyéknek ebb ő l a megoszlásából az a következtetés vonható le, hogy a
  I. ötéves tervi településfejl ő dés kevésbé szolgálta a nagytérségi kiegyenlít ődést,
  int a hetvenes évek fejlesztései. A leginkább elmaradott megyék közül csak Békés,
 orsod-Abaúj-Zemplén és Vas megye fejl ő dési üteme volt átlag feletti (meggy őz ő dé-
   m, hogy Somogy megye magasan átlag feletti fejl ődése a Balaton környékére kor-
i tozódott). A szintén elmaradott Baranya és Szabolcs-Szatmár megye fejl ődése csak
 tlagos volt, Zala megye elmaradottsága pedig n ő tt, míg a legfejlettebb észak-dunán-
 úli megyékben legalább átlagos volt a fejl ődés üteme.



V. Tartós és újonnan kialakult feszültségek


        A VI. ötéves tervi településfejl ődésben dönt ő többségében olyan feszültsé-
gek enyhítésére kellett törekedni, melyek már a korábbi id őszakban is fennálltak,
   várhatóan jellemezni fogják a következ ő id ő szakot is, fő ként a VII. ötéves tervet.
les
 zen tartós feszültségek mellett azonban vannak olyan feszültségek is, melyek a
  I. ötéves terv id ő szakában alakultak ki, és olyanok, amelyek várható kialakulását a
  egyei hosszú távú terület- és településfejlesztési koncepciók jelezték.
          A népesedési folyamatokban tartós feszültséget jelent a lakosság fokozódó
  érték ű elöregedése, különösen az apró- és törpefalvakban (valamint a f ő városban)
 z egyedülálló 60 éven felüliek igen magas aránya. A VI. ötéves tervben kialakult új
  zültségnek tekinthet ő az ország népességszámának csökkenése, a halálozásoknak
  születéseknél nagyobb száma. Ugyancsak tartós feszültséget okoz a demográfiai
 ullám végigvonulása a gyermekintézményeken. E tartós feszültségen belül a VI. öt-
éves tervben (és még a VII. ötéves terv elején is) az általános iskolás korosztályok el-
tlielyezése jelentette a legnagyobb problémát, a VII. és VIII. ötéves tervben e kor-
osztályok középiskolai oktatásában jelentkezik a feszültség, a kilencvenes évek kö-
zepét ő l munkába állításuk és a családalapításukkal kapcsolatos lakásigények jelentenek
majd problémát. A népesség területi eloszlásában tartós feszültségforrás a községek
népességszámának csökkenése, a tartós elvándorlások következtében romló korstruk-
túra. Ez a feszültség a VI. ötéves terv során enyhült, de csak a községhálózat egy ré-
szében, az aprófalvak többségében a népességszám csökkenése fokozódik.
         A foglalkoztatás terén tartós feszültségnek tekinthet ő — területileg differen-
 iáltan — a meg nem felelés a munkaer ő kereslet és kínálat között, a szakképzettség
  kintetében. A VI. ötéves terv id ő szakában kialakult új feszültséget jelent a teljes és
 atékony foglalkoztatás egyidej ű biztosításának igénye, és fokozódása várható a
 osszú távú id ő szakban. Ennek lényege az, hogy a hatékony foglalkoztatás megye-
i sítása a vállalatok feladata, a teljes foglalkoztatás biztosítása pedig a tanácsoké,
                                        VALÉR ÉVA:
     A VI. ötéves tervi településfejlődés eredményeinek és problémáinak értékelése
                        Tér és Társadalom 1. évf. 1987/4. 80-87. p.
86

amelyek nem rendelkeznek kell ő információval a vállalati munkaer ő gazdálkodási
elképzelésekr ő l.
            Tartós feszültséget okoz, hogy az ország egyes kisebb térségeiben foglal-
koztatási nehézségek vannak, a teljes foglalkoztatottság csak nagy volumen ű és eléggé
nagy távolságú ingázással biztosítható. A VI. ötéves tervben kialakult új feszültség-
forrásként jelentkezett a közlekedési tarifaemelés, ami igen megdrágította az ingá-
zást vagy a dolgozó, vagy a foglalkoztató vállalat számára. A jöv ő ben várhatóan fe-
szültséget fog okozni az, hogy a nagyobb ipari központok intenzív fejl ő dése miatt
csökken az ott foglalkoztatható létszám, várhatóan csökken az ingázás, és ennek
kapcsán n ő a helyi munkaalkalmak iránti igény. Különösen nagy gondot okoz ez az
elmaradott területeken, ahol a foglalkoztatandó munkaer ő alacsony szakképzettsége
miatt nehezen hozhatók létre igazán korszer ű , hatékonyan m ű köd ő munkahelyek.
A VI. ötéves tervben kialakult feszültségnek tekinthet ő az érettségizett lányok elhe-
lyezkedési igénye és a rendelkezésre álló munkahelyek struktúrájának eltérése. A
lencvenes évek derekától a nagylétszámú korosztályok munkába állítása fogja növelni
a foglalkoztatási feszültségeket.
            A lakásellátás terén tartós feszültségnek tekinthet ő a városokban jelent-
kező mennyiségi lakáshiány. A VI. ötéves tervben e feszültség csökkenését eredmé-
nyezhette volna a városi népességszám növekedési ütemének csökkenése, s őt, számos
város népességszámának csökkenése. Ez azonban nem következett be a lakásépítési
tevékenység lanyhulása, azon belül az állami lakásépítés jelent ős visszaszorulása, a
magánlakásépítésben a lakásárak másfélszeresre való növekedése miatt.
            A közm űellátás terén tartós feszültséget jelent egyfel ő l a vezetékes vízellá-
tás viszonylag alacsony aránya és az egészséges ivóvízzel nem rendelkez ő , közegész-
ségügyileg veszélyeztetett települések nagy száma, másfel ő l a csatornahálózatba be-
kapcsolt lakások alacsony aránya, a csatornázatlan települések nagy száma, az ösz-
szegy űjtött szennyvizek tisztítatlansága. Tartós és növekv ő feszültség forrása a víz-
ellátás prioritása miatt a közm űolló nyílása. A VI. ötéves tervben kialakult új feszült-
ségként jelentkezett az a körülmény, hogy a vízbázis elszennyez ődése miatt a kQzegész-
ségügyileg veszélyeztetett települések száma n ő tt, néhány vezetékes vízzel már ellá-
tott település újból veszélyeztetetté vált.
            A közlekedés-hírközlés terén tartós feszültséget jelent az országos útháló-
zat egy részének nem kielégít ő szélessége és teherbírása, a belterületi utak alacsony
kíépítettsége. Nem új, de a VI. ötéves tervben felismert feszültséget képvisel a „zsák-
utcás" települések nagy száma, a községi összeköt ő utak hiánya, ami gátolja a kis-
térségi településközi kapcsolatok fejl ő dését. Új feszültségként jelent meg a VOLÁN-
vállalatok gazdaságosságra való törekvése hatására a kistelepülések autóbuszközleke-
désének romlása, és jelent ő s feszültséget hozott létre a tarifaemelés a koncentráltan
telepített munkahelyek, intézmények, kereskedelmi hálózat megközelítésében. Ugyan-
csak tartós (de egyre fokozódó) feszültségként jelentkezik a hiányos és korszer űtlen
telefonellátottság, ami egyre inkább gátjává válik a vidéki termel ő üzemek piaci alkal-
mazkodásának.
             Az egészségügyi ellátás terén tartós feszültségként jelentkezik a m ű köd ő
kórházi ágyakon belül az aktív és krónikus ágyak nem megfelel ő aránya, valamint az
általános és speciális szociális otthoni fér ő helyek kis száma. Figyelemre méltó, hogy
                                                VALÉR ÉVA:
             A VI. ötéves tervi településfejlődés eredményeinek és problémáinak értékelése
                                Tér és Társadalom 1. évf. 1987/4. 80-87. p.
                                                                                             87

az egészségügyi ellátás terén új feszültségek nem keletkeztek a VI. ötéves tervben, és
ilyenek várható létrejöttét sem jelezték a megyék.
         Az oktatás terén tartós feszültséget jelent, hogy az általános iskolák zöme
 em rendelkezik megfelel ő épülettel, a tanítás szétszórt, sok a szükségtanterem, ke-
 és a tornaterem és napközis terem. Új feszültségként jelent meg a VI. ötéves tervben
  középiskolák zsúfoltsága, és a jöv őben ennek a feszültségnek a fokozódása várható.
 ovábbi feszültség forrása lesz az, hogy a középiskolák b ő vítésére nemcsak a tanuló-
zám növekedése miatt lesz szükség, hanem az oktatás tartalmi változásai miatt is, és a
 i ntegy 40 %-nyi többlet helyiségigény a meglev ő középiskolák b ő vítésével — ahogy
 megyék tervezik — aligha lesz biztosítható.
         A kereskedelem-vendéglátás terén tartós feszültséget jelent a kistelepülések
• olt- és vendéglátó hálózatának korszer űtlensége, az áruellátás gyakoriságának, vá-
lasztékának megoldatlansága.
         A településfejlesztés finanszírozása terén tartós feszültségnek tekinthet ő a
községekre jutó fejlesztési eszközök kis volumene. Ehhez járult új feszültségként a
VI. ötéves tervben a városokra jutó fejlesztési eszközök er őteljes csökkenése. Tar-
 ós feszültség forrása a községi lakosság nagyarányú anyagi hozzájárulása a település-
fejlesztéshez, és e feszültség csökkenése a városi TEHO bevezetésének sikertelensége
miatt egyel ő re nem várható. A településfejlesztés új finanszírozási rendszere — a túl-
zottan differenciált fejkvóta miatt — egyel ő re kevéssé járul hozzá a városokra-köz-
égekre jutó fejlesztési eszközök arányában fennálló feszültségek csökkentéséhez,
és nem segíti el ő a településközi együttm ű ködés kibontakozását sem.