Tér és Társadalom 11. évf. 1997/4. 25-43. p.

   Tér és Társadalom                                             1997   s 4: 25-43


  EGY KISTÉRSÉG SIKERÉNEK TITKA — AVAGY
     TETTEK ÉS TERVEK A NYUGATI-KAPU
 TÉRSÉGFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS „HÁZATÁJÁN"
 (Main Factors of Success of the „Nyugati-Kapu" Region: Plans
                 and Actions for Development)
                   SZÖRÉNYINÉ KUKORELLI IRÉN
  Magyarország gazdaságilag egyik legdinamikusabb területén, Gy őr-Moson-
Sopron megyében, annak észak-nyugati részén, az osztrák és szlovák hármashatár
menti területen helyezkedik el az a 12 település, amely számára az alábbiakban
összefoglalt koncepció készült (1. ábra).
  A Nyugati-Kapu Térségfejlesztési Társulás 1995-ben alakult meg. Az els ő
lépésben nyolc település önkormányzata (Bezenye, Dunakiliti, Dunasziget,
Feketeerdő, Hegyeshalom, Levél, Mosonszolnok, Rajka), illetve polgármestere
kötelezte el magát az önkormányzati határokat átlép ő gazdaságfejlesztés mellett.
Alapító tagnak számít a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat is, amely
erkölcsi és anyagi támogatással egyaránt részt vesz a társulás munkájában.
Alakuláskor a társulás területe 280,5 km 2, lakónépessége 15.000 fő volt. A
társulásnak jelenleg 12 tagja van, mert az alapító tagokhoz el őször Újrónafő, majd
Mosonmagyaróvár, Jánossomorja, és végül Várbalog is csatlakozott.
Mosonmagyaróvár csatlakozásával a térség városa, húzóereje is a társulás tagjává
vált, de székhelye továbbra is Levél. Az új belép őkkel együtt a társulás lélekszáma
már meghaladja az 50 ezer főt, területe az 586 km2-t. A "kapu" elnevezés ráillik a
térségre, hiszen Levél, Mosonmagyaróvár és Hegyeshalom települések az Ml-es
autópálya (E60-as fő útvonal), Mosonmagyaróvár, Rajka, Jánossomorja és Bezenye
az E65-ös, E75-ös út mentén fekszik, így a kistérségben három nemzetközi
főútvonal találkozik.
  A társulás 1996 évben a Megyei Területfejlesztési Tanács els ő pályázati kiírását
kihasználva, megpályázta a térségfejlesztési koncepció készíttetését, s így a
megyében elsők között készíttette el a térség társadalmi-, gazdasági analízisét és
fejlesztési koncepcióját. A kutatás során kapott eredmények arra utaltak, hogy a
térség nem egy átlagos vidéki térség, annak állapota, eredményei kedvez ő jegyeket
mutatnak a korábban górcs ő alá vett térségekhez képest. Már a kutatómunka els ő
fázisában megfogalmazódtak a kérdések, amelyek a hipotézis felállításához
vezettek.
  • Miben, mely mutatók alapján ítélhetjük az átlagnál kedvez őbb helyzetűnek a
      térséget?
  • Miben más ez a térség más határmenti régiókhoz képest?
  • Melyek a térség erősségei?
  • Melyek azok a tényezők, melyek gyorsították a térség fejl ődését
  • Mennyire homogén a térség, ami a fejlettséget illeti?
  • Lehet-e azt mondani a térségr ől, hogy "sikerrégió"?
                                          Szörényiné Kukorelli Irén:
Egy kistérség sikerének titka – avagy tettek és tervek a Nyugati-Kapu Térségfejlesztési Társulás „házatáján”
                                 Tér és Társadalom, 11. 1997. 4. 25–43. p.
           26      Szörényiné Kukorelli Irén                                             TÉT 1997    s4




                          Győ r-Moson-Sopron-mcgye
                                          Szörényiné Kukorelli Irén:
Egy kistérség sikerének titka – avagy tettek és tervek a Nyugati-Kapu Térségfejlesztési Társulás „házatáján”
                                 Tér és Társadalom, 11. 1997. 4. 25–43. p.
    TÉT 1997    s4                                  Egy kistérség sikerének titka...         27

     A feltett kérdésekre a rendelkezésre álló statisztikai adatok és a kutatás során
    megszerzett információk együttesen szolgáltak válasszal.

                           A térséganalízis főbb megállapításai

     Az analízis során részletesen vizsgáltuk a gazdaság legfontosabb jellemvonásait, a
    humán tényező fóbb aspektusait, az infrastruktúra jelenlegi kiépítettségi szintjét.
    A humán tényez ő főbb aspektusai
      A térség egészére a kedvez ő korösszetétel, a bevándorlás, az alacsony
    munkanélküliség jellemző, azaz dinamikus térség benyomását kelti. A térségben az
    elvándorlások száma a megyei értéknél jóval alacsonyabb, a vándorlási különbözet
    pozitív, azaz a térség népességbefogadó. 1980-tól a népességszám emelkedett
    (1980-ban 52.016 fő, 1995-ben 53.410 fő), az 1980 évihez képest 2,7%-kal. Ez
    akkor következett be, amikor az ország népessége csökken, mivel a természetes
    szaporodás országos trendjei itt is érvényesülnek, a népesség növekedése els ősorban
    a bevándorlással magyarázható.
      Köztudott, hogy a munkanélküliség Budapest után Gy őr-Moson-Sopron megyében
    a legalacsonyabb, de a megye rátájához képest - ahogyan azt a 2. ábra is mutatja -
    ebben a térségben még kedvez őbb a helyzet, s őt a vizsgálatok is alátámasztották azt,
    hogy a térségben gyakorlatilag munkaerő-hiány lépett fel.
      Jánossomorja, Mosonszolnok, Levél és Rajka települései, a második világháborút
    követő nagymértékű kitelepítések ellenére német nemzetiség ű jellegét megtartotta.
    A németnyelv-tudás a határon túli munkavállalást is lehetővé tette, és legálisan
    vagy illegálisan, de már az 1980-as évek végén megindult a munkavállalók serege a
    határon túlra, közülük legtöbben mez őgazdasági idénymunkát vállaltak, de jelent ős
    számú volt a mesteremberek munkavállalása is.
      A külföldi munkavállalásnak két hatása volt, részben megoldotta az 1990-es évek
    elején jelentkező munkanélküliségi problémát, vagyonosodási lehet őséget
    biztosított, illetve gazdasági kapcsolatok építését indukálta. Így a gazdasági
    tapasztalatok és egy gazdasági társaság indításához szükséges t őke és kapcsolat
    egyszerre volt jelen. Röviden úgy fogalmazhatjuk, hogy magas a térség
    lakosságának adaptációs képessége.
      Ugyanakkor érzékelni kell a lopakodó veszélyt is, hiszen ahol a megélhetés
    kedvezőbb feltételei vannak jelen, ott a deviáns, bűnöző bevándorlók rétege is
    megjelenik. A térségben ez a jelenség összefüggésbe hozható a tranzitforgalom
    folyamatos növekedésével. E kedvez őtlen folyamat kiszűrése csak úgy lehetséges,
    ha a negatív folyamat elé megyünk, s már annak kezelését kezdjük el.
    A gazdaság főbb vonásai
      A térség gazdasági szerkezetváltása a rendszerváltással egy id őben kezdődött el.
    Az osztrák és német tulajdonú vegyes vállalatok ebben a térségben jelentek meg
    először, alig találunk itt olyan települést, ahol ne m űködne külföldi érdekeltség ű
    gazdasági társaság.
                                          Szörényiné Kukorelli Irén:
Egy kistérség sikerének titka – avagy tettek és tervek a Nyugati-Kapu Térségfejlesztési Társulás „házatáján”
                                 Tér és Társadalom, 11. 1997. 4. 25–43. p.
          28      Szörényiné Kukorelli Irén                                             TÉT 1997    s4


                                             O




                                                                                                       Forrás : Saját szám ítás a T-Star (KSH, 1996) alapján
                                          Szörényiné Kukorelli Irén:
Egy kistérség sikerének titka – avagy tettek és tervek a Nyugati-Kapu Térségfejlesztési Társulás „házatáján”
                                 Tér és Társadalom, 11. 1997. 4. 25–43. p.
    TÉT 1997    s4                                  Egy kistérség sikerének titka...         29

       Mind a korlátolt felel ősségű, mind a betéti társaságok, továbbá az egyéni
    vállalkozások 1.000 főre jutó száma is meghaladja a Gy őr nélkül számított megyei
     átlagot, amely alapvet ően e térség erős gazdasági aktivitására utal. Úgy tűnik, a
     betéti társasági forma nagyvárosi jelenség, mivel a megyei átlag Gy őr nélkül
     5,18/1.000 lakos, a Gy őrrel együtt számolt átlag 7,63/1.000 lakos. Az utóbbi érték
     magasabb a Nyugati Kapu értékénél, bár közel van hozzá. Az egyéni vállalkozók
     száma is a megyei átlag körül mozog, els ő esetben megyei átlagnál magasabb,
     második esetben alacsonyabb annál (3. ábra).
       A nagy változások korszaka még nem zárult le, különösen egyes ágazatok -
     például a mez őgazdaság - nem mutatnak stabilitást, töretlen irányvonalat, stabil
    jövőképet. Éppen ezért megítélésünk meglehet ősen sok bizonytalanságot hordoz, de
     úgy véljük, hogyha a térség iparának meghatározó ága az élelmiszeripar, akkor a
     mezőgazdaságnak, mint alapanyag termel ő ágazatnak van jöv ője a térségben azért
     is, mert itt található a több mint egy évszázadra visszamen ő tapasztalattal bíró agrár
     felsőoktatási és kutatási központ, Mosonmagyaróvár is.
       A térség gazdasági szerkezete már tükrözi a földrajzi fekvéséb ől adódó arculatot,
     hiszen a kereskedelem, illetve a szálláshely- és vendéglátás szolgáltatás markánsan
    jelen van a térségben, nemcsak a térség városára, hanem kisebb településeire is
    jellemző (Levél, Hegyeshalom, Rajka). Az idegenforgalom jelentős szerepe nem a
     tipikus turisztikailag frekventált sajátosságokból származik, hanem a határátkelő
    funkcióból adódik. A megyén belüli jelent ősége éppen a megyei átlagokhoz
     viszonyított értékekb ől tűnik ki. A vendéglátással kapcsolatos szolgáltatások
     valamennyi fajlagos értéke a megyei átlag fölött van, különösen magas, mintegy
     kétszeres a térségben a vendéglátóhelyek száma a megyei átlaghoz képest.
       A tranzitturizmus szerepét a térségben jól szemlélteti az, hogy míg a kereskedelmi
     szállásférőhelyek fajlagos értéke és az 1000 f őre jutó vendégek száma is a megyei
     átlag fölött van, addig a tartózkodási id ő a megyei átlag alatti. Ez az összefüggés is
     felhívja a figyelmet arra, hogy a kés őbbiekben törekedni kell a turisztikai vonzer ő
     növelésére, két-három napos turisztikai csomagok összeállítására. A turisztikai
     létesítmények meglehet ősen koncentráltan (az Ml-es út menti településekben)
     helyezkednek el. A fő feladat nem is a térség megismertetése - hiszen a vendégek
     számából következik a térség ismertsége -, hanem a turizmus tranzit-jellegének
     oldása, amelynek egyik módja a tartózkodási id ő növelése a természeti adottságok
     kihasználásával.
       A gazdaság egészére igaz, hogy a pozitív folyamatok eredményei láthatóvá váltak
     a térségben. A térséget nem sújtja a munkanélküliség, a tercierizálódás folyamata
     nemcsak a térség városát, hanem több települést is érinti. A kiépült infrastruktúra és
     az autópálya, az adaptív képességgel rendelkez ő képzett és nyelvet ismer ő
     szakembergárda stabil kis- és középvállalkozások létrejöttéhez járult hozzá. A
     minden településen megjelen ő vegyes vagy teljes mértékben külföldi tulajdonú
     termelőüzemek biztos megélhetést nyújtanak a lakosságnak, s e jól m űködő,
     piacképes üzemek helyi adók formájában az önkormányzatok anyagi helyzetét is
     stabilizálni tudják (Mosonszolnok), de sok esetben szponzorként segítik a helyi civil
     szerveződéseket, oktatási intézményeket.
                                          Szörényiné Kukorelli Irén:
Egy kistérség sikerének titka – avagy tettek és tervek a Nyugati-Kapu Térségfejlesztési Társulás „házatáján”
                                 Tér és Társadalom, 11. 1997. 4. 25–43. p.
          30      Szörényiné Kukorelli Irén                                                                                                                                     TÉT 1997   s4




                                                                    .
                                                                    9        \
                                            7
                                       7A."7, 4:                             k.
                                                                                 A4
                                                               4                           0
                                                                ,
                                                               ''. .?) ' P4,
                                                                4-,
                                                                  ,i. N                              444,
                                                           ,      1,1
                                                                  .T             .c,..
                                                                                  .                                   4,
                                                   f;»,4
                                                           0,,                                                          ''''',;,,
                                                                                          ..,e .
                                                            '‘                             ' ''í. d, „,                              ljá
                                                                    9!)
                                                                    .°                                                                  -q,
                                  00
                                                                        %                                \ •
                                                                                                                                                     ?;,,
                                                                         4.                                                                      •
                                                                                 %                                  %/                                       442
                                                                                                                                                               /
                                                          N. . ,                         .......                                   %,,,,
                                                                                                                                           ::›
                 •




                                                                                                                                                      •9.,
                                                                                         ,L ap
                                                          5'a,
                     •




                                                                                                                               • ' .Q.,.,
                                                                 46 9,p
                                                                   4                                                                     'él
                                                                                                                                               -94
                                                     .,.., .,>.
                                                   % ;' Np                                                         *442%
                         •




                                                                                                                                   .e.                       -vb,.
                                                    %               .4: ,                                                                4+,
                                                                      ..-
                                                                      .'
                                                                      ,..,                                                                     4%
                                                                -"40,                                                                                        • -e„
                                                                      ,9                                                       ,4.),
                                                                                                                               i                                • ..„
                                                        ,                -                         t,d,                                  44 .                            •et
                                                                                                                                                 ‘,                        °00/
                                                                    wj4k
                                                                        9„,o
                                                                          k.                                       i 4,„,                               .,44„•
                                                   rá>                       A
                                                         ,0    4                  <",,,                            / --..
                                                                                                                        ..,
                                                                                                                                                             •
                                                                                                                                                             • A,,.
                                                                                         ....                  ,               .   P.,                          • ..,„
                                                                                                9
                                                                  '%                                                                 7(°k \./4.),;),:00
                                                                                                                                                       0/.
                                               1 '2-                                                a%                                                                                      Forrás : Saját szám ítás a T-Star (KSH, 1996) alapján
                                          öl
                                          F      rk),,,44,                   ;
                                                                                                                   4"›9'
                                                                                                                           /
                                                                                                                               4                          . 6.,
                                                               '°G--                     -'"'"' á
                                                                                                                                                     96› 000, 2/
                                                                                                                                                      ,,,
                                                                                                                                                       ,
                                               Ml\ %.s
                                                                             *3) 4,,
                                                                               4                                       4/            • '''''
                                                   \                                                                               4                               b/
                                                    G- .6,
                                                     9                                                                              04
                                                                                           '4.'/,,<„
                                                                                                         4,44                         4%     4,
                                                                                                                    4
                                                                                                                                                              %0„,.,
                                                                                                                           ...e,°)




                                                                                                                                                                       - 4 2,
                                                                                                   ra ,
                                                                        6.




                                                                                                           0
                                                                                                         00,
                                                                                  -4
                                                                                  5:
                                                                             r?",*



                                                                                                           .O
                                                                                                           ,.%
                                          Szörényiné Kukorelli Irén:
Egy kistérség sikerének titka – avagy tettek és tervek a Nyugati-Kapu Térségfejlesztési Társulás „házatáján”
                                 Tér és Társadalom, 11. 1997. 4. 25–43. p.

   TÉT 1997     s4                                 Egy kistérség sikerének titka...          31


   Az infrastruktúra kiépítettsége
      Ami a térség infrastrukturális ellátottságát illeti, nem vonhatunk párhuzamot a
   vonalas infrastruktúra kiépítettsége és a pozitív gazdasági folyamatok között.
   Összegezve megállapíthatjuk, hogy a térséget a nagy lakásépítési kedv és a hálózati
    infrastruktúra-építés - különösen, ami a csatornahálózatot illeti - jellemzi. A
    lakásépítési kedv nem egyenesen arányos a nagy alapterület ű lakások építésével,
   amit az is mutat, hogy az egy lakásra jutó alapterület nagysága a megyei átlag alatt
   marad. A vonalas infrastruktúrán belül a gázhálózat építésének kezdetén áll a térség,
   jelenleg a szervezés folyik. Ugyanakkor sem a személygépkocsi állomány, sem a
   telefonellátottság nem utal arra, hogy prosperáló térségr ől van szó, erre utal a
   mutatók megyei átlagtól való eltérése is. (4. ábra)

                                A kistérség földrajzi fekvése
     A Nyugati Kapu térsége határmenti térség, de még ebben a tekintetben is
   különbözik az ország más, hasonló helyzet ű területeitől. Az eltérések az
   alábbiakban ragadhatók meg:
     • A térséghez tartozik az ország mindig is legfontosabb, Nyugat-Európa felé
        tekintő határátkelőhelye, Hegyeshalom.
     • Itt hármas-határ szakasz található, amely mindkét szomszédos ország felé
        élénk forgalmú határátkel ővel rendelkezik (Hegyeshalom, Rajka) és mindkét
        határátkelőnél vasúti fővonal, főközlekedési út metszi a nemzeti határokat.
     • Magyarországnak az 1990-es évek Közép-Kelet-Európában lejátszódó
        politikai folyamatok következtében jelenleg hét hármas-határ szakasza van, de
        közülük legfontosabb, legnagyobb forgalmat lebonyolító a vizsgált térség, a
        Nyugati-Kapu. Ez következik a határátkel ők forgalmából, s következik a
        földrajzi helyzetéb ől is. Ilyen tulajdonságokkal rendelkez ő hármas-határ
        szakasza Magyarországnak ilyen rövid távolságon nincs még egy, hiszen a
        magyar-osztrák-szlovén határnál csak közúti, de nem országos jelent őségű
        átkelő van. A szlovén-horvát-magyar határnál két közúti átkel ő s egy vasúti
        átkelő van, szlovák-ukrán-magyar határnál a záhonyi határátkel ő Ukrajna felé
        országos, sőt európai jelentőségű, de a szlovákiai oldal felé az átkelés már
        távolabb esik, és kisebb jelent őségű. Az ukrán-román-magyar hármashatárnál
        Szatmárnémeti (Románia) felé van csak átlépés. A szerb-horvát-magyar
        hármashatár a politikai helyzet miatt gyakorlatilag alig üzemel, forgalma kicsi.
        Adottságaiban az általunk vizsgált határszakaszhoz hasonlítható a román-
        szerb-magyar hármashatár, de a határátkel ők áteresztő-képessége és forgalma
        nem közelíti meg a Nyugati Kapuét, s a határátkel ők egymáshoz viszonyított
        távolsága is jóval nagyobb.
     • Ez az egyetlen olyan határátkel ő, melyhez autópálya vezet, jelenleg
        Hegyeshalomhoz, de hamarosan elkészül az M15-ös szakasz is, s akkor
        Rajkához is, s ez az autópálya mindkét oldalon autópályához hasonló szint ű és
        minőségű pályához csatlakozik.
     • Figyelembe kell azt is venni, hogy ez a térség Szlovákia legfejlettebb
        térségéhez kapcsolódik, a fővároshoz Pozsonyhoz, mely alig 20 km-re
        található. Tehát valóban mondhatjuk, hogy még egy ilyen pozitív
        adottságokkal rendelkez ő határszakasza nincs az országnak.
                                          Szörényiné Kukorelli Irén:
Egy kistérség sikerének titka – avagy tettek és tervek a Nyugati-Kapu Térségfejlesztési Társulás „házatáján”
                                 Tér és Társadalom, 11. 1997. 4. 25–43. p.
          32      Szörényiné Kukorelli Irén                                              TÉT 1997' s 4




                                                      47.3




                                                                                                        Forrás : Saját szám ítás a T-STar (KSH, 1996) alapj án
                                          Szörényiné Kukorelli Irén:
Egy kistérség sikerének titka – avagy tettek és tervek a Nyugati-Kapu Térségfejlesztési Társulás „házatáján”
                                 Tér és Társadalom, 11. 1997. 4. 25–43. p.
   TÉT 1997     s4                                 Egy kistérség sikerének titka...          33


   A településpotenciál
     Annak a kérdésnek a megválaszolására, miszerint mennyire homogén a térség, a
   településpotenciál módszere szolgál. Ehhez településsoros mutatószámokat
   készítettem, s a vizsgált településkör valamennyi elemére egy sokváltozós, összesen
    16 mutatóra épül ő rangsort állítottam fel. Közülük három változó a demográfiai
   viszonyokról ad tájékoztatást (öregségi index, a vándorlási mérleg, és a
   munkanélküliségi ráta). Négy változó a gazdasági aktivitást jellemzi, mint az egyéni
   vállalkozói aktivitás, a társas vállalkozói aktivitás, és elkészítettem a
   településenkénti fajlagos értéket a "H", azaz a szolgáltatás és a vendéglátást érint ő
   gazdasági ágra és az "I" szektorra is, mely a szállítást, raktározást posta és
   távközlési ágazatot foglalja magában. A harmadik csoportba a turizmusra jellemz ő
   fajlagos mutatók foglalnak helyet, a negyedik csoportot az infrastruktúra mutatói
   alkotják.
     Az így kialakított mutatókat a Nyugati Kapu átlagához viszonyítottam, öt
   kategóriát állítottam fel. Minden egyes mutató értékét attól függ ően helyeztük el egy
   ötös skálán, hogy a viszonyított átlag körül, fölötte, vagy messze fölötte, alatta, vagy
   messze alatta van-e. Így minden egyes települést 16, 1-t ől 5-ig terjedő számérték
   jellemez. Feladatként e 12x16-os mátrix értékeit úgy kell sorba rendezni, hogy a
   sorrendet a homogenitás határozza meg. A rangsort a településátlaghoz hozzáadott
   településátlagtól mért átlagos eltérés adta, ahol a homogenitástól való eltérést
   büntető skalárral szoroztuk (büntet ő súly: 0,4). Az így előállított településsor a 16
   változó alapján megállapított sorrendet tükrözi (5. ábra).
     A települések így kapott sorrendje sok meglepetéssel nem szolgál. Nem meglep ő,
   hogy a 12 település közül a térség városa, Mosonmagyaróvár került az első helyre.
   A további sorrend már rejt némi meglepetést, els ősorban azt, hogy az nem mutat
   szoros korrelációt a népességgel. A második helyezett Levél elsősorban az
   idegenforgalomban betöltött szerepének köszönheti helyezését, az osztályozás
   szempontjából többször megel őzi Mosonmagyaróvárt is ezekben a mutatókban.
     A középmez őnyt hét település alkotja, melyeknél a demográfiai jellemz ők és a
   vállalkozási aktivitás meglehetősen homogén képet mutat. A lista alján
   Mosonszolnok, Újrónafő és Várbalog foglalnak helyet, közülük Mosonszolnok
   turisztikailag nem frekventált település, így a sorrendiség kialakításában a
   turizmusra vonatkozó értékek miatt került a "sereghajtó"-k közé.
     A sorrendben az utolsó két helyet Újrónafő és Várbalog települések foglalják el.
   Meg kell jegyezni, hogy az értékek szórása a 16 település közül Újrónaf ő esetében a
   legnagyobb (33), ami jelzi a település helyzetének ellenmondásosságát. Bizonyos
   mutatókban, mint például a vándorlási egyenleg, a legel őkelőbb helyezést éri el, s
   így érthető, hogy az épített lakásszám is magas, ami a bevándorlók lakásépítési
   kedvére utal. Ugyanakkor a vállalkozói aktivitás és a kereskedelmi
   szállásférőhelyek tekintetében az utolsó kategóriába tartozik. Az utóbbi hiányzik a
   faluban, ebben el őrelépés akkor várható, ha a kastélyt, mely a közelmúltig
   kórházként üzemelt, át tudják alakítani szállásfér őhellyé. A településkörben
   Várbalog utolsó helyezése nem okoz meglepetést, az aprófalu szinte minden
   mutatójában a térségi átlag alatt maradt, talán a személygépkocsik magas száma
   figyelmeztet a közlekedési árnyékhelyzetére. Jelenlegi helyzetén sokat javíthatna az
   Albertkázmérpusztán nyitható kerékpáros határátkel őhely, s ezzel megnyílhatna a
   turisták számára.
                                          Szörényiné Kukorelli Irén:
Egy kistérség sikerének titka – avagy tettek és tervek a Nyugati-Kapu Térségfejlesztési Társulás „házatáján”
                                 Tér és Társadalom, 11. 1997. 4. 25–43. p.
           34      Szörényiné Kukorelli Irén                                                                                                                                TÉT 1997 • 4




                                                                        A NyugatiKapu átlagát jóval meghaladó




                                                                                                                                              A NyugatiKapu átlaga körüli
                                                                                                                ANyugatiKapu átlaga feletti




                                                                       II
                                          Szörényiné Kukorelli Irén:
Egy kistérség sikerének titka – avagy tettek és tervek a Nyugati-Kapu Térségfejlesztési Társulás „házatáján”
                                 Tér és Társadalom, 11. 1997. 4. 25–43. p.

   TÉT 1997    s4                                  Egy kistérség sikerének titka...         35

     A sorrend és a sorrendiséghez tartozó szórás-értékek egy kvázi homogén térség
  jegyeire utalnak. Ugyanis abból, hogy a rangsorban a térség városa nem különül el
   arra következtethetünk, hogy hasonló fejlettség ű, csak kisebb népességszámú
  települések veszik körül. Ez alól csak a rangsor alján elhelyezked ő két település
  kivétel (Újrónafő és Várbalog), melyek a lemaradás relatív jegyeit hordozzák.
    A térség a tipikus vidéki térségekt ől abban különbözik, hogy itt a város és
  térségének településpotenciálja nem válik ketté, van a térségben a városon kívül
  három-négy olyan település, amelyik fajlagos mutatóiban a városhoz hasonló
  jegyeket hordoz, mint például Levél, Dunakiliti, Rajka, Jánossomorja. A 12
  település közül mindössze két település van, amelyek a relatív lemaradás jegyeit
  hordozzák, Újrónafő és Várbalog, de közülük is Várbalog az egyértelm űen
  leszakadó. Ezek a vizsgálatok arra engednek következtetni, hogy a
  Mosonmagyaróvár és Várbalog elhagyása esetén szinte homogén a térség.
  A fejl ődést gyorsító tényez ők
    A fejlődést soha nem egy tényez ő váltja ki, hanem vannak tényezők melyek
  erő sítik, vannak melyek gyengítik a annak folyamatát, s ezek egymásra hatva
  mindkét irányban érz ődnek. Ebben a térségben a fejl ődést erősítő, sőt a fejlődésben
  egymást erősítő tényezők figyelhetők meg.
    Az egyik ilyen ösztönz ő tényező a határmenti fekvés, az osztrák határmentiség, a
  nálunk jóval fejlettebb térséghez való kapcsolódás. Már az 1980-as évek közepét ől,
  amikor a gazdaság liberalizációja elindult, majd kés őbb a határ is egyre nyitottabbá
  vált, elindult el őször lakossági szinten, majd a gazdasági szerepl ők között is a
  kapcsolatkeresés, az együttm űködés. Ezt er ősítették azok a rokoni kapcsolatok,
  melyek szálai a második világháborúhoz és az 1956-os forradalomhoz vezetnek
  vissza. A német nemzetiségű Mosonszolnok, Jánossomorja, Levél, de még Rajka és
  Dunakiliti esetében is a települések lakossága élénkítette kapcsolatait a második
  világháború után kitelepített falubeliekkel, rokonokkal, melyek el őször a személyes
  kapcsolatok erő sítésében kerültek felszínre, majd a gazdaságban vegyes vállalatok,
  vagy teljes német, vagy osztrák tulajdonú cégek formájában. Ezt a folyamatot
  segítette a német nyelv ismerete, mely ezekben a településekben sokak számára az
  anyanyelvet jelenti. A német nyelv tudása a határon túli munkavállalást is lehet ővé
  tette, és legálisan vagy illegálisan, de már az 1980-as évek végén megindult a
  munkavállalók serege a határon túlra, közülük legtöbben mez őgazdasági
  idénymunkát vállaltak, de jelentő s számú volt a mesteremberek munkavállalása is.
    A külföldi munkavállalásnak kettő s hatása volt, részben megoldotta az 1990-es
  évek elején jelentkez ő munkanélküliségi problémát, illetve gazdasági kapcsolatok
  építését indukálta. Így a gazdasági tapasztalatok és a gazdasági társaságok
  indításához szükséges t őke és kapcsolatrendszer egyszerre volt jelen. Ezért jellemz ő
  a térségben a nem nagy tőkével, de stabilan m űködő kis- és középvállalkozások
  köre, a kevés osztrák t őkével megalapított vegyes vállalatok magas száma. Röviden
  úgy fogalmazhatjuk, hogy magas a térség lakosságának adaptációs képessége.
    A kapu-szerepb ől, a határátkel ő funkcióból adódik a tranzitforgalom nagysága.
  Ezt a forgalmat felismerve kereskedelmi szállásfér őhelyek kialakításával (amelyek
  fajlagos értéke meghaladja a megye bármely térségének átlagát), éttermek,
  kereskedelmi egységek nyitásával sikerült a térségben megállítani. E funkciók
                                          Szörényiné Kukorelli Irén:
Egy kistérség sikerének titka – avagy tettek és tervek a Nyugati-Kapu Térségfejlesztési Társulás „házatáján”
                                 Tér és Társadalom, 11. 1997. 4. 25–43. p.

           36      Szörényiné Kukorelli Irén                                              TÉT 199711 4

            erősítésével elindult a térségben a tercierizálódás folyamata, a munkaerő - beleértve
            a női munkaerőt is — lekötése a szektorban. Tehát a térségben a foglalkoztatás valódi
            átstrukturálódása indult el. Ez a folyamat főleg az autópályát és az MIS-ös utat
            érintő településekben figyelhető meg, sajnos az erőmű okozta környezeti gondok,
            majd politikai viharok, a Hágai Nemzetközi Bíróság döntésére való várakozás
            visszafogta a turizmus fejl ődésének pozitív folyamatait a társulás által érintett
            szigetközi településekben. A települési önkormányzatok döntéshozói és a
            potenciális vállalkozók várakozó álláspontra helyezkedtek, visszafogták a
            természetes növekedés ütemét. Ma ezekben a falvakban (Feketeerd ő, Dunasziget)
            megjelentek a külföldiek, az osztrákok, de nem mint turisták, hanem els ősorban
            mint ingatlanvásárlók.
              A pozitív folyamatok eredményei láthatóvá váltak a térségben. A térséget nem
            sújtja a munkanélküliség, a tercierizálódás folyamata nemcsak a térség városát,
            hanem több települést is érinti. A kiépült infrastruktúra és az autópálya, adaptív
            képességgel rendelkez ő képzett és nyelvet ismerő szakembergárda stabil kis és
            középvállalkozások létrejöttéhez járult hozzá. A minden településen megjelen ő
            vegyes vagy teljes mértékben külföldi tulajdonú termel őüzemek megélhetést
            biztosítanak a lakosságnak, s helyi adók formájában az önkormányzatok helyzetét is
            stabilizálják.

                                         Nyugati -Kapu — sikerrégió
              Az utolsó kérdésre kell még válaszolnunk, azaz "sikerrégió"-nak nevezhet ő-e a
            térség? Ehhez els ősorban azt kell tudnunk, hogy ez a fogalom valójában mit is takar.
            Úgy véljük, a sikeres régió mást jelent keleten és mást nyugaton. Mindig egy
            nagyobb gazdasági egységbe kell belehelyezni a vizsgált térséget ahhoz, hogy el
            tudjuk dönteni sikerességét, azaz a kérdés az, hogy a meglév ő adottságait mennyire
            volt képes kihasználni, lehet őségeivel mennyire tudott élni. Ez a képlet
            többszereplős, részesei a lakosság, az önkormányzat, a gazdasági és civil
            szervezetek stb.
              Ez a térség földrajzi helyzetét tekintve kedvezményezett. De nem beszélhetnénk
            sikerekről, ha ezzel az adottsággal nem tudott volna élni, a sikerhez tehát a helyi
            társadalom adaptív tagjai és a döntéshozói jelent ősen hozzájárultak. A háború után
            elzárt térség a nyitásra tudatosan készült, és a határmentiség el őnyét kihasználva a
            külső kapcsolatokra alapozta gazdaságát, beleillesztve ebbe a tranzitfogalom kínálta
            turizmus-fejlesztést is. Ma a Nyugati-Kapu térségében lejátszódó folyamatokat
            sikeresnek tekinthetjük, a térség a rendszerváltás után sikerrégióvá vált, de ennek
            megőrzése csak az előremenekülés stratégiájával. a mindennapok kemény munkája
            árán lehetséges.
              A sikeresség nem jelenti a tökéletességet, itt is megtaláljuk a térséget jellemz ő
            gyengeségeket, a leselked ő veszélyeket, de mint azt a térség SWOT-analízise is
            mutatja, több az erősség, és a lehet őség a térségben, mint a negatív folyamatokra
            utaló jel.
                                          Szörényiné Kukorelli Irén:
Egy kistérség sikerének titka – avagy tettek és tervek a Nyugati-Kapu Térségfejlesztési Társulás „házatáján”
                                 Tér és Társadalom, 11. 1997. 4. 25–43. p.
  TÉT 1997 4   s                                    Egy kistérség sikerének titka...        37


                                  A térség SWOT-analízise
                     Erősségek                                      Gyengeségek
   •   földrajzi fekvés                             •   Szigetköz problematikája
   •   jó infrastruktúra                            •   környezeti szabályozás
   •   autópálya                                    •   rekultiválatlan kavicsbánya területek
   •   hármashatár                                  •   rekultiválatlan ipartelepek
   •   európai közlekedési folyosók                 •   szennyezés-érzékeny talaj
       metszéspontja                                •   településközi utak hiánya
   •   kedvező gazdasági szerkezet                  •   szerény idegenforgalmi vonzer ő
   •   alacsony munkanélküliség                     •   belvízveszély
   •   külföldi tőke a gazdasági egységekben        •   kevés vendégéjszaka
   •   erdőgazdálkodás súlya magas                  •   térségi turizmus marketing hiánya
   •   kedvező demográfiai állapot                  •   kevés és rendszertelen programajánlat
   •   relatív fejlett térség
   •   természetvédelmi területek (Szigetköz,
        Hanság)
   •    hatalmas tranzitforgalom
   •    nagy szálláshelykínálat
   •    sok vendég, magas a külföldiek aránya
   •    a térség városa tagja lett a szövetségnek
                    Lehetőségek                                       Veszélyek
   •    Bécs-Pozsony-Gy őr eurorégió                •    határmentiség - romló közbiztonság
   •    hármashatármenti együttm űködés             •    veszélyeztetett ifjúság
   •    termálvíz                                   •    munkaerő hiány
   •    határátkelési funkció er ősítése            •    óriási tranzitforgalom - b űnözés
   •    raktározási funkció er ősítése                   növekedése - veszélyeztetett réteg a
        raktárbázis kialakítása                          fiatalság
   •
                                                    •    turisztikai programajánlat szegényes
   •    logisztikai központ kiépítése
        szállítmányozás ágazatban súlyának          •    Bős-Nagymaros ügyben elhúzódó
   •
                                                         állásfoglalás, bírósági per
        növelése
   •    a Fertőmenti és Dunamenti kerékpárút
        összekapcsolása
   •    be- és kiáramló utazók pár napos
        tartózkodássá való lekötése
   •    üdülőterületek kialakítása Szigetközben
   •    üdülési programcsomagok kidolgozása
   •    vendégváró szakemberek képzése
        különböző szinten és formában
   •    szolgáltatási szektor fejlesztése
   •    különböző nemzetiségek kultúrájának
        egymás között élése
   •    civil szervezetek er ősítése
   •    határon túli munkavégzés
   •    teljes települési infrastruktúra
        kiépülőben
   •    kamarák gazdaságszervez ő funkciója
   •    térségfejlesztési iroda m űködtetése
   •    a térség városában kihasználni az
        egyetem bázisán elindítható innovációs
        centrumot
                                          Szörényiné Kukorelli Irén:
Egy kistérség sikerének titka – avagy tettek és tervek a Nyugati-Kapu Térségfejlesztési Társulás „házatáján”
                                 Tér és Társadalom, 11. 1997. 4. 25–43. p.
           38      Szörényiné Kukorelli Irén                                             TÉT 1997     s4

             A térséganalízis eredményeire támaszkodva és a SWOT analízis meghatározását
           követően a térségre vonatkozó fejlesztési koncepció legfontosabb alapelveit
           kerültek meghatározásra, majd ennek segítségével a prioritásokat, s azok programjai
           fogalmazódtak meg a helyi döntéshozók, és a térségfejlesztésben érdekelt minden
           más szereplők segítségével.

                                A térségfejlesztési koncepció alapelvei

             A koncepció elkészítésének alapja kett ős, egyik oldalról az 1996-ban elfogadott
           Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Koncepció megszabja a térség
           fejlesztésének legfontosabb csomópontjait, a megyefejlesztésben elfoglalt helyét,
           amely helyi program készítése során követend ő . A koncepció készítésének másik
           oldala a mikrovizsgálatok alapján elkészült térséganalízis, amelynek eredményéb ől,
           a szintézisb ől a konkrét stratégiai irányok és a térségfejlesztéshez szükséges
           programok megfogalmazása következik.

           A legfontosabb igazodási pontok:
           • A térség a kvázi fejlett Gy őr-Moson-Sopron megyén belül is nagyobbrészt az a
               gazdasági innováció pólusterületéhez tartozik;
           • A nyugati határmentiség önmagában hordozza a gazdaság átstrukturálódásának
               felgyorsulását;
           • Közlekedési ellátottsága, s ebb ől fakadó szerepe egyedülálló az országban;
           • A Bécs-Pozsony-Gy őr formálódó eurorégió része.

           Az igazodási pontokból már következik:
           • nem elmaradott térség;
           • nem depressziós térség;
           • nem rurális jegyeket hordozó térség.

           Hanem:
           • kedvező népességstruktúrájú;
           • kedvező humán tőkével rendelkez ő;
           • kedvező gazdasági szerkezet ű és aktivitású;
           • a munkanélküliség nagyon alacsony;
           • a tercierizálódás folyamata a térség falvait is érinti.

           Sikerének titka:
           szubjektív tényez ők:
           • innovációra képes lakosság
           • a helyi döntéshozók adaptív képessége, széles-látókör űsége
           • az Önkormányzati döntéshozók együttm űködési készsége
           • a beáramló tőke fogadóképességének megteremtése
           objektív tényez ő:
           • földrajzi fekvés
                                          Szörényiné Kukorelli Irén:
Egy kistérség sikerének titka – avagy tettek és tervek a Nyugati-Kapu Térségfejlesztési Társulás „házatáján”
                                 Tér és Társadalom, 11. 1997. 4. 25–43. p.
   TÉT 1997     s4                                 Egy kistérség sikerének titka...         39

     A térség fejl ődése számára szerencsésnek nevezhet ő tényezők csak akkor válnak
   valóban hatásossá, akkor erő sítik a folyamatokat pozitív irányba, ha tudatos,
   összehangolt stratégiaépítés folyik. Ez a stratégiaépítés már a 90-es évek elején
   elkezdődött, részben azzal, amikor a településszövetség gondolata érlel ődött, s
   elindult egy alulról építkezés folyamata, részben azzal, hogy a megye a magyar
   megyék közül nagyon sokat megel őzve, els ők között kezdte el a megye számára a
   fejlesztési koncepció el őkészítését, majd elkészíttetését. E két irányból elindult
   folyamat erősítette egymást, s korán elvezetett a tudatos térségfejlesztéshez.

                       A térségfejlesztés folyamata és f ő pillérei

     A térségfejlesztés egy folyamat, és soha nincs "elég fejlett" térség. Ha ez a
   folyamat megtorpan vagy megáll, az magában hordozza a visszalépést. Csak egy út
   lehetséges, az el őremenekülés. Tehát ebben a fejlett, illetve a kvázi-fejlett térségben
   a fejlő dés folyamata csak akkor lesz töretlen, ha stratégiai irányokhoz igazodva
   akciótervet valósítanak meg, ha van mihez igazodniuk, ha van mit megvalósítaniuk.
   Mindehhez alapvet ően három alapvető fontosságú elemre van szükség:
   A három pillér:
   • meghatározott prioritások és az abból következ ő programok;
   • a térségfejlesztés szereplői, akik/amelyek lehetnek személyek, betöltött
       funkciók és intézmények;
   • források.
     Az eredményes területfejlesztés kistérségi szinten is csak akkor m űködik, ha
   mindhárom szegmens jelen van és részt is vesz a folyamatban.
   A térséganalízisb ől következ ő prioritások és programjai
     A prioritások, főbb fejlesztési irányok csak akkor térségspecifikusak, ha a
   térséganalízis megállapításain alapulnak. De minden hazai kistérség fejlesztési
   prioritásait két célirányzat alá kell rendelni, a térséganalízis eredményeit ől
   fiiggetlenül. Ez a két célirányzat:
     • A humán erőforrások fejlesztése;
     • Környezetbarát gazdaságfejlesztés a fenntartható fejl ődés elvei alapján.
     A Nyugati-Kapu Térségfejlesztési Társulás számára hat prioritás meghatározására
   került sor (a prioritások sorszáma nem jelenti a fontosságuk sorrendjét). Az egyes
   prioritások több programot és alprogramot tartalmaznak.

   A Nyugati-Kapu Térségfejlesztési Prioritásai:
   A. prioritás: Közösség-építés.
   B. prioritás: Tercierizálódás folyamatának er ősítése, a turizmus fejlesztése.
   C. prioritás: A térség K+F tevékenységének összekapcsolása a mez őgazdasági és
                  élelmiszeripari tevékenységgel.
   D. prioritás: Tájkép és tájérték, a környezet védelme.
   E. prioritás: Az infrastruktúra és közlekedési hálózat fejlesztése.
                                          Szörényiné Kukorelli Irén:
Egy kistérség sikerének titka – avagy tettek és tervek a Nyugati-Kapu Térségfejlesztési Társulás „házatáján”
                                 Tér és Társadalom, 11. 1997. 4. 25–43. p.
          40      Szörényiné Kukorelli Irén                                             TÉT 1997    s4

          A. prioritás: a közösségépítés prioritáshoz rendelt programok:
            A térségfejlesztés alapvet ő célja az adott területen él ő népesség életmin őségének
          javítása. Küls ő beavatkozással elérhet ő a gazdaság egyes ágazatainak fejlesztése,
          ezzel például a munkanélküliség csökkentése, a helyi jövedelmek emelése. Ha a
          fejlesztés idegen testként épül be, akkor az idegen testet a "szervezet" könnyen
          kidobhatja, vagy maga az idegen test választja ezt az utat. Ez csak arra utal, hogy
          egy külső fejlesztés csak akkor szolgálja a fejl ődést, ha az ott élők el tudják fogadni,
          sőt fontossága a közösség részér ől fogalmazódik meg.
            A fejlesztési programokat meg kell ismertetni a helyi lakossággal, annak
          különböző rétegeivel ahhoz, hogy el őször csak felkeltse a figyelmüket, majd
          véleményükkel a folyamatokat befolyásolni is tudják. Eredményes programokhoz
          nem elég a forrás megszerzése, a program elfogadtatása is szükséges, ezért a
          közösség-építésnek hatása van a jöv őkép formálására, amely az egész térséget érinti.
            A közösség-építés sokszerepl ős folyamat, melynek szintjei a következ ők:
            • Lakossági;
            • Helyi döntéshozói szint;
            • Gazdasági szereplők;
            • Helyi katalizátorok (pedagógusok, civil szervezetek aktív tagjai;
            • Térségi prominencia.
          A folyamat lépései:
            1. A térségfejlesztési koncepció megismertetése különböz ő rétegekkel;
           2. A civil szervezetek bevonása a térségfejlesztés folyamatába, a programok
                ismertetésébe;
           3. Image építés;
           4. Monitoring rendszer a térségfejlesztési feladatokra;
           5. A helyi társadalom építése;
                5.1. alprogram: veszélyeztetett (alkohol, drog) rétegek (ifjúság) kezelése;
                5.2. alprogram: munkanélküli réteg képzése, átképzése;
                5.3. alprogram: ifjúsági programok (pl. sportrendezvények, kulturális rendez-
                      vények);
                5.4. alprogram: civil szervezetek létrehozása, er ősítése (pl. nyugdíjasok egy-
                      lete, vendégvárók egyesülete, stb.)
           6. Az eurorégió építése - euro-mikrorégió építése.
          B. prioritás: A tercializálódás folyamatának erősítése, a turizmus fejlesztése
          prioritás programjai
            A térséganalízis eredményei azt mutatták, hogy a gazdaság szerkezetében
          túlsúlyban van a tercier szektor aránya, a meglév ő vállalkozások többsége ebben a
          szektort képviseli, a térségben a kereskedelemnek, a vendéglátásnak és az átmen ő
          turizmusnak meghatározó szerepe van. Ezt a funkciót kell tovább er ősíteni, mely
          csak összehangolt programokkal képzelhet ő el.
                                          Szörényiné Kukorelli Irén:
Egy kistérség sikerének titka – avagy tettek és tervek a Nyugati-Kapu Térségfejlesztési Társulás „házatáján”
                                 Tér és Társadalom, 11. 1997. 4. 25–43. p.
    TÉT 1997    s4                                  Egy kistérség sikerének titka...         41

      1. Komplex turisztikai program készítése.
      2. Vendégváró szakemberek képzése.
      3.A turisztikai kínálat növelése, a programkínálat lebontása és összehangolása a
         három mikrotérre vonatkozóan
        3.1. Hanság mikrotér szálláskínálat b ő vítése, a mikrotér bekapcsolása a turizmus
            áramlatba.
        3.2. Korridor települései: a turisták tartózkodási idejének növelése.
        3.3. Szigetköz települései: üdül őterületek kialakítása, szolgáltatási szektor
            bővítése.
      4. Szállítmányozási és raktározási funkció b ővítése.
    C. prioritás: A térség K+F tevékenységének összekapcsolása a mez őgazdasági és
    élelmiszeripari tevékenységgel
      Óriási elő nye a térségnek a Mosonmagyaróváron m űködő egyetem. Jelenleg ennek
    hatása az egész térségben nem érezhet ő . A rendszerváltás után a mez őgazdasági
    ágazat válsághelyzete kihatott a mez őgazdasági fels őoktatásra is, megjelentek a
    túlképzés tünetei, de egyúttal szükség volt a megváltozott piaci és termelési
    körülményekhez alkalmazkodó szakemberek képzésére, a korábban végzett
    szakemberek átképzésére. Az agrár-fels őoktatás túlélte a válságos éveket, a képzés
    iránti igény ma is fennáll. A térség részben az egyetemi oktatók száma miatt,
    részben a térségben lév ő agrár fels őoktatás hatása miatt, és a korábban nagy
    területeket lefed ő tangazdaságok működéséhez szükséges szakember gárda miatt is
    nagyon gazdag agrár szakemberekben. Ezt a szellemi t őkét kamatoztatni kell, s a
    térség mezőgazdaságában a szellemi tőkére alapozott min őségi agráriumot kell
    előtérbe helyezni. A kutatóbázis és a termel ők közötti kapcsolatot a lehet ő
    legszorosabbra kell szőni. Ki kell választani azokat a profilokat, melyekben ez a
    kapcsolat kiépíthető , s így egy K+F tevékenységgel átsz őtt agrárágazat jelenhet meg
    a térségben.
       1. Az agrárprogram kidolgozása;
       2. Együttműködésen alapuló kapcsolatépítési program a helyi mez őgazdasági
         termel ők és az egyetem között;
       3. Dán típusú szövetkezetek szervezése;
       4. Az agrárkamara és a gazdák közötti kapcsolat mélyítése;
       5. A termelés és az értékesítés konfliktusának oldása.
     D. prioritás: A tájkép és tájérték, a környezet védelme prioritás programjai
       A térség szigetközi településeire és a korridor mikrotérre a Szigetköz
     Rehabilitációs és Térségfejlesztési Terve, a Hanság mikrotérre a Fertő-Hanság
     Térség Regionális és Tájrendezési Terve részletes feltárást végzett a táji értékekre
     vonatkozóan és részletesen megfogalmazta a legfontosabb akciókat azok, s a
     környezet védelmére. Ezek ismeretében fogalmaztuk meg ennek a prioritásnak a
     programjait.
                                          Szörényiné Kukorelli Irén:
Egy kistérség sikerének titka – avagy tettek és tervek a Nyugati-Kapu Térségfejlesztési Társulás „házatáján”
                                 Tér és Társadalom, 11. 1997. 4. 25–43. p.
         42      Szörényiné Kukorelli Irén                                             TÉT 1997    s4

           1. Faluszépítő és egységes kép kialakító program - térségi szint ű szervezés;
           2. Vízbázis-védelem program;
           3. Bányatavak rekultivációs program;
           4. Vörösiszap- kezelés és ártalmatlanítás program;
           5. Zöldfolyosó program;
           6. Krisztina-berek lágyturizmus programja;
           7. Az épített környezet védelme program: sváb házak rehabilitációs terv.
         E. prioritás: Az infrastruktúra és a közlekedési hálózat fejlesztése
           A "D" és az "E" prioritás sok esetben összekapcsolódik, hiszen akár a hulladék
         elhelyezés, akár a szennyvíz-csatornázási program legalább annyira a
         környezetvédelemhez is tartozik, mint amennyire a infrastruktúrához sorolható,
         hiszen ezen infrastruktúra építés szolgálja a környezetvédelmet.
           1. A gázprogram befejezése, településenkénti fogyasztói rákötések - településen
             belüli úthálózat helyreállítása;
           2. A szelektív hulladékgyűjtés megszervezése, a lakosság felkészítése;
           3. Hulladékudvarok kialakítása;
           4. Kerékpáros útvonalak kijelölése, kitáblázása (K4: Dunakiliti-Mosonmagyar-
             óvár-Krisztina berek);
           5. Településközi utak építési programja, ütemezése;
               5.1. Várbalog-Mosonszolnok/Irénmajor-Hegyeshalom útszakasz megépítése;
               5.2. Jánossomorja-Újrónafő útszakasz megépítése;
               5.3. A Jánossomorja-Acsalag útszakasz kiépítése (kapcsolódás Tóközhöz).

                                      További lépések a siker felé

            A térségfejlesztés folyamata meghiúsulhat, ha a prioritások és programjaik nem
         jutnak túl a megfogalmazáson, a megvalósításukhoz nem gondoskodunk az egyes
         folyamatokban résztvevő szereplőkről és ha nem vesszük számba a megvalósításhoz
         szükséges pénzügyi eszközök forrástérképeit. A térségre vonatkozó területfejlesztési
         koncepció ezeket is tartalmazza. Ennek elkészülte után a területfejlesztés sikerének
         titka a prioritásokhoz tartozó programok megvalósítása a részletes projektekre
         történő bontással. Ez lassú folyamat, melynek eredménye csak hosszabb távon
         mérhető le, s csak akkor lesz eredményes, ha lehet őségekkel mind a lakosság, mind
          az önkormányzat döntéshozói, mind a gazdasági szervezetek élni tudnak, és élni
          akarnak. Az eddigi partnerségi viszony, az adaptációra képes helyi szerepl ők és a
         térség társadalmának, gazdaságának nyitottsága dönt ően hozzájárult a térség eddigi
          sikeréhez, de megtartásához nélkülözhetetlenek a további er őfeszítések, melyekre
          szépszámmal találunk példákat.
            A koncepció elfogadása óta a korábbinál is céltudatosabban folyik a
         térségfejlesztés. A prioritások programjainak megfelel ően még ebben az évben
          elkészül a turizmus és az agrárium fejlesztési programja, a szervezési el őkészületek
          után a közeljöv őben alakul meg a Nyugati-Kapu, illetve a szomszédos osztrák és
          szlovák kistérségek együttm űködésén alapuló „mini eurorégió", mely a
         nyitottságával, lehet őségeivel az újszerűség és a további siker záloga lehet.
                                          Szörényiné Kukorelli Irén:
Egy kistérség sikerének titka – avagy tettek és tervek a Nyugati-Kapu Térségfejlesztési Társulás „házatáján”
                                 Tér és Társadalom, 11. 1997. 4. 25–43. p.
    TÉT 1997     s4                                     Egy kistérség sikerének titka...             43

                                                Irodalom
    A térségfejlesztés társadalmi és gazdasági feltételei a Nyugat-Kapu településeiben I.            (1997)
      Közlemények 54. (Témavezet ő: Szörényiné Kukorelli kén) MTA RKK Nyugat-Magyarországi
      Tudományos Intézet, Győr, 135 o.
    A térségfejlesztés társadalmi és gazdasági feltételei a Nyugat-Kapu településeiben II. (1997)
      Közlemények 65. (Témavezető: Szörényiné Kukorelli kén) MTA RKK Nyugat-Magyarországi
      Tudományos Intézet, Gy őr, 45 o.
    G. Fekete É. (1997) A kistérségi tervezés néhány sajátossága. Tér és Társadalom 3. sz. 101-106. o.
    Guo, R. (1996) Border Regional Economics. Physica Verlag Schpringer Verlag Co. 1996. Heidelberg
      185 o.
    Győr-Moson Sopron megye területfejlesztési koncepciója (Témavezet ő: Rechnitzer János) V. köt.
      Koncepció. MTA RKK Nyugat-Magyarországi Tudományos Intézet, Gy őr, 1996
    Kovács Géza (1997) Tapasztalatok és megfontolások a fejlesztési koncepciók továbbfejlesztéséhez Tér
      és Társadalom 3. sz. 107-112. o.
    Szörényiné Kukorelli Irén (1995) A határon átnyúló kapcsolatok Györ-Moson-Sopron megye határmenti
      településeiben. Enyedi Gy. (szerk.) Bécs-Pozsony-Győr gazdasági háromszög együttm űködési
      lehetőségei és jövőbeli perspektívát (kutatási jelentés) MTA RKK Nyugat-Magyarországi
      Tudományos Intézet Közleményei 9., Győr, 20 o.
    Szörényiné Kukorelli kén (1996) Határon átnyúló térkapcsolatok a Nyugat-Dunántúlon. Pál Á,
      Szónokyné Ancsin G (szerk.) Határon innen - határon túl. JATE Gazdaságföldrajzi Tanszék - Juhász
      Gyula Tanárképző Főiskola Gazdaságföldrajzi Tanszék, Szeged, 354-366. o.


     SECRETS OF SUCCESS OF THE „NYUGATI-KAPU"
          REGION: PLANS AND ACTIONS FOR
                   DEVELOPMENT

                                         IRÉN SZÖRÉNYI

       The study aimed at reviewing the main factors of the success of the micro-region
     of "Nyugati-Kapu Regional Development Association". We focused on human,
     geographical and environmental conditions of development. Geographical situation
     determined by the vicinity of the national border and transportation routes of
     intemational importance are a major potential for economic development. It must be
     exploited by the local leaders and entrepreneurs through initiation of international
     co-operation and extension of economic relations. In this way, favourable
     geographical conditions must be combined by "human factors to achieve social
     progress in the region. A concept for regional development that rests on the analysis
     of endogenous resources and geographical potential (summarised in the SWOT
     analysis) shall give a further stimulus for the collaboration and success of mutual
     programs. The study also presents the priorities and programs that based on the
     concept and should be realised in the region.