Tér és Társadalom 11. évf. 1997/4. 1-7. p.
Tér és Társadalom 1997 s 4: 1-7
A SIKERES VÁROS
(Key Issues for Prosperity of Cities)
ENYEDI GYÖRGY
Bevezetés: verseng ő városok
Bizonyos versengés mindég folyt a városok között, hol a hatalomért (főváros,
megyeszékhely vagy püspöki székhely szerepért), hol gazdasági el őnyökért
(vásártartás, szabadkiköt ő). Korábban kevésszámú szerepl ő között dőlt el a verseny:
csak kevés város volt alkalmas egy adott szerepkörre, s a verseny - ritka kivétellel -
az államterületen belül maradt. Napjaink városversenyében szinte minden város
részt vehet, s a verseny átlépi az országhatárokat.
A városverseny általánossá válását gazdasági és politikai változások egyaránt
magyarázzák. A gazdasági folyamatok közül az els ő okcsoport a gazdaság
szerkezeti átalakulása - melynek során a szolgáltatások szektora lett a f ő
foglalkoztató - valamint az iparvállalatok új szervezete - a többtelephelyes
vállalatok, a beszállítói rendszer, a rugalmas termelés. A második: a világgazdaság
globalizációja, a transznacionális nagyvállalatok vezérl ő szerepe. Az els ő okcsoport
azt eredményezte, hogy a gazdaság szinte bárhova települhet, a korábbi, ipari
gazdasági korszak telepít ő tényezői - pl. nagy tömegű munkaerő, energiaforrás,
szállítási útvonalak - zömmel érvényüket vesztették. Az egyes helyek jellemz őinek
és minő ségének kis különbségei már meghatározó jelent őségűek lehetnek az
elhelyezkedési döntésekben. A második okcsoport a városverseny nemzetközivé
válását segítette. Ugyancsak ebbe az irányba hatott a fejlett Európában a
nemzetállam meggyengülése; a nemzetközi integrációk er ősödése, s a másik
póluson: a közigazgatási decentralizáció, a régiók és városok döntési
autonómiájának erő södése.
A tőke átlépi az országhatárokat, de az egyes országokban különböz ő fejlődési
feltételeket talál. Ez még az integrált Európai Unión belül is igaz: a fejl ődési
tényezők hely-specifikusak. A tényez ők egy része - pl. olcsó munkaer ő,
adókedvezmények - gyorsan módosulhat. Az ezekre alapozó t őkebefektetés mindég
"ugrásra kész", rövid távú, könnyen áttelepíthet ő beruházásokat keres. Az ilyen
tőkét vonzó város felvirágzását gyorsan válthatja fel a hanyatlás. A tartós
emelkedést olyan helyi tényez ő k biztosítják, melyek nehezen módosulnak, s nem
teremthetők meg egy-kettő re mindenütt. Ilyen mindenek el őtt - még a kedvez ő
földrajzi fekvésnél, épített környezetnél és a városi infrastruktúránál is tartósabban -
amit Andersson kreatív régiónak nevezett (Andersson 1985): az információgazdag
környezet, az információáramlási csomópontok, a tudásalapú innovatív ipari
környezet. Röviden: a város lakóinak szellemi t őkéje, tudás-készlete.
Enyedi György: A sikeres város
Tér és Társadalom, 11. 1997. 4. 1–7. p.
2 Enyedi György TÉT 1997 s4
Mi a siker?
A verseny mindég nyerteseket és veszteseket jelent - a nyertesek a sikeres városok.
Ám nem könnyű megmondani, minek alapján min ősülhet egy város sikeresnek.
Jensen Butler (1997) szerint a legfontosabb a város tartós jövedelemgeneráló
-
képessége. Ez nagyon fontos elem, de nem elégséges siker-magyarázat. El őször is, a
városban el őállított bruttó hazai termék (a GDP) növekedése még nem jelenti
automatikusan a városi polgárok jólétének er ősödését - ez attól függ, hol és hogyan
használják fel a növekményt. Azután: a város nem egységes egészként vesz részt a
gazdasági versenyben, hanem különböz ő érdekcsoportokra bomlik, melyek érdekei
egymással gyakran ellentétesek. A lemaradó városok sem abszolút vesztesek, nem
zérusösszegű játékról van szó: egy városrendszeren belül valamennyi város (persze
különböző mértékben) el őnyt húzhat a versengésből. Számos más város-siker
felfogás is létezik Ashworth Voogd 1996, Brunet 1989, Conti Spriano 1990, Lever
- - -
1992 etc. - melyek általános tanulsága, hogy a sikert els ősorban strukturális
tényezők határozzák meg, s a siker csak több tényez ő egyidejű hatása esetén jelenik
meg.
A siker tényez ői
A siker tíz, egymással szorosan összefügg ő tényezőjét sorolom fel, melyek
együttes jelenléte biztosítja a város sikerét.
1. A sikeres város képes a gazdasági szerkezet változtatására. Mind a
világgazdaság, mind a magyar gazdaság szerkezete jelent ősen s állandóan
módosul. A sikeres város képes a változásokhoz alkalmazkodni, s gazdasági
szerkezetében az emelked ő, értéknövel ő, multiplikátor hatású ágazatokat
túlsúlyban tartani. A tartós válságba jutott magyar városokat az elavult gazdasági
szerkezet megmerevedése, vagy a szerkezet leépülése esetén, az emelked ő
ágazatokkal való felváltás képtelensége jellemzi. Hogy melyik az "emelked ő"
ágazat? Ez helytől, időtől függően nagyon különböző lehet. Bailly és Maillat
(1991) szerint a sikeres városban a szolgáltató szektor kerül túlsúlyba,
kiszorulnak az ipari funkciók. Hazánkban a poszt-indusztriális korszak még
kezdeti állapotú, s sikernek számíthat a Nyugat-Európából kitelepül ő, a hazainál
fejlettebb technológiájú, s jobb piaci pozíciójú feldolgozóipar megjelenése is. A
tercier szektor el őnyomulása általános jelenség, az egyoldalú ipari szerkezet
sérülékennyé teszi a helyi gazdaságot, ám feltételezésem szerint a magyar
városok többségének ipari jellege egyel őre erős marad - ami nem jelent
foglalkoztatási többséget!
2. A sikeres város szolgáltató szektorában magas az értékhúzó ágazatok aránya.
Amennyiben a foglalkozási szerkezeten belül a szolgáltatás kerül túlsúlyba, nem
közömbös, hogy ezen belül milyen a nagy értékhozzáadó ágazatok aránya. A
szolgáltatások széles köre, amely az alapellátást biztosítja, a városban
nélkülözhetetlen, de nem a siker jelz ője. Ilyen a javító szolgáltatás, a
kiskereskedelem, az általános iskola, stb. A siker jele mindenek el őtt a magas
szintű üzleti szolgáltatások - pénzügyi szolgáltatások, biztosítás, tanácsadó
cégek, üzleti szakosodási ügyvédi irodák, stb. - jelenléte. Jelent ős érték-
hozzáadó lehet ezen kívül a kutatás-fejlesztés, magas szint ű kulturális
szolgáltatás, fels őoktatás.
Enyedi György: A sikeres város
Tér és Társadalom, 11. 1997. 4. 1–7. p.
TÉT 1997 s4 A sikeres város... 3
3. A sikeres várost a tudás-alapú termelés jellemzi. A tudás-igényes helyek egyre
nagyobb szerepet játszanak a jövedelemtermelésben. Egyre több tanulmány
dokumentálja, hogy az emberi t őke - a társadalom változásra való képessége -
kiemelkedő szerepet játszik a nemzeti növekedési ráták különbségeinek
magyarázatában. A magasan kvalifikált munkaer ő jelentős fogyasztó, különleges
igényeket támaszt a településkörnyezettel, a szolgáltatásokkal, általában az élet
minőségével szemben. Egyes különösen tudásigényes ágazatok telephely-
kiválasztásában kifejezetten szerepet játszik, hogy vezet ő munkatársaik
szeressenek ott lakni. A tudásigényes ágazatok esetében nem csak a munkaer ő
vándorol a munkahelyekhez, a fordítottja is gyakori.
A nemzetközi szakirodalom a tudásigény ű termelés kapcsán els ősorban a
csúcstechnológiát: az elektronikát, az informatikát, a robottechnikát, a
legkorszerűbb technológia jelenlétét említi. Hazánkban a csúcstechnológia
nagyon kevés helyen talál magának alkalmas feltételeket. E roppant t őkeigényes
s kockázatos ágazatban, mind a termékfejlesztést, mind a termelést néhány
transznacionális vállalat irányítja, ezek legfeljebb néhány beszállító-telephelyet
nyitnak Magyarországon. A tudásigényes termelésben nagyobb az esély a
hagyományosabb ágazatok - vegyipar, gépkocsigyártás, gépipar - szélesebb
városkörben való megjelenésére. Eddig még nem fordult kell ő figyelem a helyi
hagyományos tudásból táplálkozó, alacsony technológiájú, esetenként
kézműipari hátterű ágazatok felé, pedig ezek a szerény mérték ű hazai tőkére
alapozódhatnának, s a kevésbé fejlett régiók városaiban is megjelenhetnek. Az
alacsony technológia nem primitív technológiát jelent, hanem olyan ipari
tevékenységet, mely viszonylag kevésbé t őke- és technológia-igényes, az emberi
szaktudásra támaszkodik, s kiváló min őségű terméket állít el ő. Maskell (1996)
szerint a fejlett kisterület ű európai országokban nagy a jelentősége az alacsony
technológiájú, kiváló minőségű termékek előállításának s exportjának. Példaként
a dán bútoripart és játékipart elemzi, melyek kiváló termékei a fejlett országok
igényes piacán magas árakat érnek el. Hozzátehetnénk az olasz divatipart, vagy a
kelet- és közép-olasz gazdasági fellendülést, amely helyi t őkére, helyi
kooperációs hagyományokra, s kezdetben olyan fogyasztási cikk iparágakra
alapozódott, melyek technológiája a helyi munkaer ő számára elsajátítható volt
(bútor-, cip ő- és háztartási csempe-ipar) (Horváth 1993).
4. A sikeres városban erős az innovációs képesség. A sikeres város is
szakadatlanul rákényszerül gazdasági szerkezetének megújítására. A mai piac-
vezérelt gazdaságban a termékek életciklusa eléggé rövid, a termék-innováció a
siker fenntartásának el őfeltétele. Az innovációt létrehozó központok száma
csekély - hazánkban jószerével csak a f őváros - ám az innováció befogadására
készen kell állnia a sikeres városnak. Ehhez nélkülözhetetlen a kutatás-fejlesztés
jelenléte. Új technológia bevezetése, adaptálása nemigen történhet meg
sikeresen a fejlesztési szakemberek közrem űködése nélkül; a K+F szektor
nemcsak önálló kutatási eredmények elérését szolgálja.
5. A sikeres városban döntések születnek. A mai gazdasági tér egyik jellemz ője,
hogy a döntéshozatal, a stratégiai tervezés, az innovációk létrehozása f őleg a
nagyvárosokba települnek. A nagyvállalati és pénzintézeti központok a profitból
előnyösen részesülnek, alkalmazottaik magasan kvalifikáltak és magas
Enyedi György: A sikeres város
Tér és Társadalom, 11. 1997. 4. 1–7. p.
4 Enyedi György TÉT 1997 s4
jövedelműek. A helyi döntéshozatal a sikert stabilabbá teszi - ezért van szükség
kisebb városokban, ahová nagyvállalati vagy bank-központok nem települnek,
helyi tulajdonú gazdaságra is. Ha a városban m űködő termelő üzemeket vagy
pénzintézeteket mind kívülről, más városból irányítják, a siker eléggé gyenge
lábakon áll.
6. A sikeres városban erős és gyarapodó a középosztály. Az új gazdasági szerkezet
átalakítja a városi társadalom szerkezetét is. Összezsugorodik a
szakmunkásréteg, részben annak következtében, hogy a szaktudás beépül a
számítógép-vezérelte technológiák szoftverébe. A tudásigényes termelés,
különösen pedig a magas szintű üzleti, kulturális, tudományos szolgáltatások
jelenléte jelentős számú fels őfokú képzettségű, átlag feletti jövedelm ű
vállalkozót, s alkalmazottat jelent. A növekv ő s remélhetőleg a jövőben
anyagilag is gyarapodó középosztály jelenléte a város egész fejl ődését serkenti.
Olyan igényeket jelent fogyasztásban, a szabadid ő eltöltésében, a lakásban, a
város épített környezetében, melynek hatására a városi kereskedelem, a
városkép, a városi élet is magasabb színvonalat érhet el. A sikeres város
társadalmában nemcsak egy szűk gazdag elit, hanem egy szélesed ő középosztály
is jelen van.
Ugyanakkor a munkaer ő-szükséglet változásával sokan kiszorulnak a munkaer ő-
piacról. A sikeres város vidéki, esetleg külföldi bevándorlókat is vonz, azonban
nemigen tudnak a legális gazdaságban elhelyezkedni. A képzetlen,
marginalizálódó képesség, a társadalomból kihullók száma is gyarapszik.
Paradox módon a sikeres városban a társadalmi polarizálódás, a társadalmi
konfliktusok keletkezése is er őteljes.
7 . A sikeres város nagy érték ű környezetet nyújt. A képzett és kulturálódó
középosztálynak jelent ős a nem-anyagi értékek iránti igénye. Nem a
jövedelemszerzés az egyetlen szempontja, hanem az is, hogy jövedelmét vonzó
kulturális, természeti és épített környezet ű városban kívánja elkölteni. A
gazdaságilag sikeres város polgárai elvárjál a városi terek esztétikus
továbbépítését, színvonalas lakásokat, a változatos kulturális életet, a természeti
környezet védelmét és ápolását, jó iskolákat, közbiztonságot, stb. Ezért igényes
várospolitika, a színvonalas közszolgáltatások biztosítása els őrendű
gazdaságfejlesztő tényez ő. A tudásigényes ágazatokban, a magas szintű üzleti
szolgáltatásokban foglalkoztatott képzett munkaer ő iránt nagy a kereslet,
nemcsak munkahelyek, hanem városok között is választhatnak. Statisztikai
adatokkal nehéz meghatározni, hogy melyik város a vonzó, ebben szubjektív
ítéleteknek, a sikeres városmarketingnek is szerepe van. Az mindenesetre
figyelemreméltó, hogy Közép-Anglia vagy a Ruhr-vidék szerkezeti válságba
jutott iparvárosai nem újraiparosítással, hanem a kulturális szolgáltatások
fejlesztésével keresték a funkcionális megújulást.
8. A sikeres város jól kezeli konfliktusait. A sikeres város - nem gondtalan város!
Sőt, a siker maga számtalan új konfliktus forrása. Például gyorsan növekszik a
gépkocsiállomány, új lakások épülnek, növekszik a lakosság, s ezzel nem tart
lépést az úthálózat és a közm űvek bővülése, állandósulnak a közlekedési dugók,
stb. Megnőhet a környezetterhelés, romolhat a környezet állapota. Mint már erre
a városi társadalommal kapcsolatban utaltunk, egyes társadalmi rétegek -
Enyedi György: A sikeres város
Tér és Társadalom, 11. 1997. 4. 1–7. p.
TÉT 1997 s4 A sikeres város... 5
pl. elavult iparágak szakmunkásai - kiszorulhatnak a munkaer őpiacról; a siker
vonzására bevándoroltak beilleszkedni képtelen részével együtt marginális
csoportot alkothatnak, akik jelenléte egy gazdagodó városban különösen
szembeötl ő, s amelyek a városi önkormányzatoknak s a város civil
szervezeteinek kezelni kell, azaz a közvélemény által elfogadható szinten kell a
konfliktusokat tartani. Ha erre a helyi önkormányzat s társadalom nem képes, a
város társadalmi környezete oly mértékig romolhat, hogy ez a gazdasági
sikereket is aláaknázhatja. Úgy t űnik, hogy a siker negatív kísér ő jelenségei nem
kerülhetők el, legalábbis a fejlett európai országokban, az elmúlt 25 évben
követett neoliberális gazdaságfelfogás, s ennek egyik következményeként a jóléti
állam leépülése. A gazdasági sikerek árnyoldalaként tartósan elmélyített a
társadalmi problémákat (Herbert-Smith 1989).
9. A sikeres városnak jelent ősek a küls ő kapcsolatai. A gazdaság nemzetközivé
válása alaposan megnövelte a városok küls ő kapcsolatait. A hagyományos város
a közvetlen környezetével - a vonzáskörzetével épített ki kapcsolatrendszert. Az
ipari forradalom után alakultak ki a városok régión túlnyúló kapcsolatai, az ipar
nagy távolságból beszerzett nyersanyagai és távoli piacokra szállított
késztermékei formájában. A mai modern város a világ bármely pontjával
kapcsolatba léphet, nemcsak eseti kereskedelmi kapcsolatba, hanem tartós
információs-hálózati kapcsolatba is. A küls ő kapcsolatok annyira fontosak, hogy
a város-versengés fő színterét jelentik. A sikeres város kedvez ő feltételeket nyújt
a külső kapcsolatok fejlesztésében: a szállítási csomópontok, légi- és vasúti
összeköttetések, telematikai hálózatok, információs források, az utazók fogadása
(szállodai kapacitás) formájában. Fontos a kapcsolatok tartóssága, a város
betagozódása egy nemzetközi nagyrégió városrendszerébe. Nem mindegy, hogy
melyikbe, a kelet-európaiba, a délkelet-európaiba, a közép-európaiba, az
európaiba? Hiszen különböző jellegi impulzusok érhetik, eltérő jellegű
innovációk érkezhetnek az egyes városrendszerekb ől. A magyar városok közül
egyedül Budapestnek van esélye az európai nagyvárosi rendszerbe beépülni,
ezért oly fontos az egész magyar városhálózat számára Budapest sikere. A
sikeres vidéki városoknak a közép-eur,ópai városrendszerben kell helyet
találniuk, erős versenytársak között, a dél- és kelet-magyarországi városoknak is,
amelyek innovációs kapu szerepet vállalhatnak Kelet-és Délkelet-Európa
számára.
10.A sikeres városban növekszik a jövedelem és a foglalkoztatás. A fentebb leírt
tényezők együttes eredménye, hogy a sikeres városokban magas és/vagy gyorsan
növekszik az egy lakosra jutó bruttó hazai termék. Általában ez a várospolitika
célja is. A városi önkormányzat azonban csak akkor érdekelt közvetlenül a helyi
gazdaság fejlődésében, ha nemcsak az ezzel járó többletfeladatokat kell
vállalnia, hanem a helyben keletkez ő adóból jelentős fejlesztési forrásokhoz jut.
Amennyiben az adó költségvetési centralizálása er ős, a várospolitikának nem a
helyi gazdaság fejl ődése, hanem a központosított jövedelemforrásból való
részesedése az érdeke. Ez esetben a városverseny tétje az elosztó hatalom
kegyeinek megszerzése. A városfejlesztés és a helyi gazdaság fejl ődése elválhat
egymástól, konfliktusba kerülhet, egymást gyengítheti. Ez volt a jellemz ő a
szocialista id őszakra, s ettől még ma sem távolodtunk el teljesen.
Enyedi György: A sikeres város
Tér és Társadalom, 11. 1997. 4. 1–7. p.
6 Enyedi György TÉT 1997 s4
A helyi lakosság sem érdekelt olyan gazdasági fejl ődésben, mely nem b ővíti a
foglalkoztatást, s alacsonyan tartja a jövedelmeket. Ez is lehetséges, ez az
értéknövekmény felhasználási módjától és helyét ől is függ.
A sikeres város
A város-siker tíz tényez őjét összegezve megpróbáljuk meghatározni a sikeres
várost. Azt nevezem sikeres városnak, amelyben növekszik az el őállított jövedelem,
e jövedelem jelent ő s része helyben marad újra-befektetésre, vállalkozói- és személyi
jövedelemre, adók formájában városm űködtetésre és fejlesztésre, a személyi
jövedelemnövekedésb ő l a lakosság széles rétegei részesülnek, s e gazdasági
növekedés nem károsítja a város természeti, épített és kulturális környezetét. A siker
nem megy magától (csak a hanyatlás megy magától), a megszerzett sikerért nap,
mint nap, a városok versenyében újra kell küzdeni. A sikeres települések - városok
és falvak - száma növekszik Magyarországon, Észak- és Kelet-Magyarországon is.
Van, ahol még szigetszer űen jelentkeznek, van, ahol fejlett régiókká, fejl ődési
tengelyekké formálódnak össze. Minél több város lép a sikeresek közé, annál
közelebb jutunk a sikeres Magyarországhoz. A területfejlesztési politikának nagy
figyelmet kell fordítania a település-siker támogatására.
Irodalom
Andersson A. (1985) Creativity and regional development Papers of the Regional Science Association,
56. 5-20. o.
Ashworth G. J. - Voogd H. (1997) A város értékesítése Budapest, KJK
Bailly A. - Maillat D. (1991) Service activites and regional metropolitan development: a comparative
study In: Daniels P. W. (Ed.) Service and Metropolitan Development London, Routledge, 129-145. o.
Brunet R. (ed.) 1989 Les villes européennes Montpellier — Paris, RECLUS-DATAR
Cont, S. - Spriano G. (1990) Efetto Citta Torino, Agnelli
Enyedi Gy. (1996) Regionális folyamatok Magyarországon Budapest, Hircher Rezs ő Egyesület
Enyedi Gy. (1997) Budapest: Return to European. In: Ch. Jensen Butler, a. Shachar, J. van Weesep,
-
(eds) European cities in competition Aldershot, Avebury 274 299. o.
-
Erdősi F. (1992) Telematika Budapest, Távközlési Kiadó
Herbert D. - Smith D. M. (1989) Social Problems and the City Oxford: Oxford University Press
Horváth Gy. (szerk.) (1993) Régiók és városok az olasz modernizációban Pécs, MTA RKK
Jensen Butler Ch. (1997) Competition between cities, urban performance and the role of urban policy: a
-
theoretical framework In: Ch. Jensen Butler, a. Shachar, J van Weesep, (eds) European cities in
-
competition Aldershot, Avebury 3-43. o.
Lever W. F. (1993) Competition within the European urban system Urban Studies 30, 935-948. o.
Maskell P. (1996) Localised low tech learning Papaer presented at the 28 th International Geographical
Congress, Den Haag
Enyedi György: A sikeres város
Tér és Társadalom, 11. 1997. 4. 1–7. p.
TÉT 1997 s 4 A sikeres város... 7
KEY ISSUES FOR THE SUCCESS OF CITIES
GYÖRGY ENYEDI
Recently, each urban seftlement is involved in the international competition of
cities. This rivalry is stimulated by structural changes in the world economy,
globalisation, and the unravelling international integration. Under these
circumstances, success of cities rests on local human resources, flow of information
and propensity of local economy for innovation.
The main factors of social and economic progress are the followings:
• Inclination of local economy to structural changes that involves growth and
differentiation in the service sector and high tech industries in Hungarian
cities;
• Knowledge-based production and increasing role for local industries of high
added value (including traditional sectors of specialised skills);
• Propensity for innovation and renewal of local economy;
• Concentration of centres for economic decision-making and strategic
planning;
• Social stability with strong middle class basis (not excluding the possibility
of social conflicts as a result of immigration and unemployment);
• Attractive natural and built environment (including public services of high
level);
• Successful management of local conflicts such as insufficient infrastructure
capacities, unemployment and ímmigration;
• Integration into international and national networks of cities and flow of
information, goods, services and persons.
Local factors specified above must be established and exploited to set up the basis
of permanent innovation and growth of cities to make them successful in a
competitive environment.