Tér és Társadalom 11. évf. 1997/3. 143-155. p.
Tér és Társadalom 1997 s 3: 143-156
GYORS TÉNYKÉP
KÜLFÖLDI BEVÁNDORLÓK ÉS BEFEKTET ŐK
SZEGEDEN
(Immigrants and Foreign Investors in Szeged)
SZÓNOKYNÉ ANCSIN GABRIELLA
Az utóbbi években Magyarországon végbement társadalmi-gazdasági átalakulás
nehézségei mellett megjelent egy új, a korábbi 40 évben ismeretlen jelenség: a
nemzetközi migráció (a határok átjárhatósága és a környez ő országokban lejátszódó
politikai, háborús folyamatok teremtette vándorlási hullám), melynek fogadására az
önkormányzatok, a kormányzati és a regionális politika nem volt felkészülve. A
vizsgált időszakot megel őző négy évtizedben Magyarországon az ország
elhagyására az akkori nemzetközi normák szerint nem volt lehet őség, hasonlóan
"testvéri" együttm űködés szabályozta a hazánk területére bevándorolni kívánók
számát is. Magyarországra a bevándorlási készség a környez ő országokból a
többszöröse volt az engedélyezettnek. A nehéz körülmények között él ő magyar
etnikumú népességből sokan választották volna új otthonul Magyarországot. Ebben
az időszakban az évenként engedélyezett bevándorlás 1984-ig 1500 f ő volt, 1984 és
1988 között már 2000 fő fölötti értéket is elért (Tóth 1993). A szűkre szabott
lehetőségek miatt a határon kívül él ő, áttelepülni vágyó magyar kisebbség számára
az egyetlen járható üt a házasságkötés volt. Így ezekben az években sok
álházasságot kötöttek, különösen az Erdély és a Kárpátalja területér ől átjött fiatalok.
A több mint 40 éves zártság, az évtizedekig elhúzódó, lefojtott vándorlás után, az
1980-as évek végén lezajlott politikai-gazdasági események (els ősorban a
Szovjetuniótól való függ őség lazulása, majd megszűnése, másodsorban Ceausescu
hatalmának eltörlése és végül a déli háború kirobbanása) Kelet-Közép-Európa
századvégi legnagyobb migrációját indították el. A legnehezebb feladat
Magyarországra hárult. Az új bevándorlási törvények bevezetése (Tóth 1996) és a
megfelelő intézmények létrehozása ellenére, több év elteltével még ma is arról
beszélünk, hogy migrációs stratégiát kell kidolgozni, ahogy L. Rédei Mária (1997)
megfogalmazta: „A helyzetünk tudatos felismerésének hiánya, valamint az, hogy
nem alakítottunk ki migrációs és menekültügyi stratégiát, odavezetett, hogy ma is az
1992-es kérdésekkel szembesülünk."
A menekültek, bevándorlók ellátásában, társadalmi beilleszkedésük el ősegítésében
a helyi önkormányzatok szerepe felértékel ődött. A letelepedettek szociális,
egészségügyi, gyermekvédelmi ellátása, támogatása nem elkülönült szférában,
hanem a helyi közösség rendszerén belül valósul meg, ami azt is jelenti, hogy e
rendszer ellátását m űködtető önkormányzatok, közigazgatási vezet ők feladata a
településekben szétszórtan él ő menekültek, bevándorlók támogatása, és ügyeinek
megfelelő intézése. E problémát felismerve a migrációval foglalkozó kutatók a
Menedék Egyesület 1997. május 30-án megrendezett konferenciáján felhívta az
önkormányzatok figyelmét e téma fontosságára és megfogalmazta a helyi
közigazgatás feladatait.
Szónokyné Ancsin Gabriella : Külföldi bevándorlók és befektetők Szegeden
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/3. 143-155. p.
144 Gyors ténykép TÉT 1997 s3
A tanulmány célja az 1988-1995 között Szegeden lejátszódott migrációs folyamat
bemutatása a KSH Népességtudományi Kutató Intézet adatai alapján a bevándorló
népesség számának alakulását, szerkezetét és a városban megjelen ő külföldi
érdekeltségű vállalkozásokat, mint a bevándorlással együtt járó jelenséget elemzi.
Azért tartom fontosnak a téma kutatását, mert feltételezésem szerint Szeged a vidéki
városok közül az ország egyik legjelent ősebb migrácós célállomása.
Továbbiakban a bevándorlók adatai azokra a tartózkodási engedéllyel rendelkez ő
külföldi állampolgárokra vonatkoznak, akik legalább egy évet Magyarországon
töltöttek és egy évnél hosszabb időre szóló tartózkodási engedélyt kaptak és 1995
áprilisában még az országban tartózkodtak.
Külföldiek Szegeden
Szeged a dél-alföldi régió legnagyobb gazdasági- és közlekedési csomópontja,
kulturális, szellemi centruma, a "balkán kapuja". A város határ menti földrajzi
fekvése és nagysága (területe és népessége) miatt ideális térség a külföldr ől jövő
letelepedni kívánók számára. A bevándorló népesség megjelenése Szegeden új
gazdasági és társadalmi folyamatokat eredményezett, melyek hatása összefonódott a
rendszerváltás és az átalakulás folyamataival.
A vándorlás jelentő ségét, mértékét az 1000 lakosra számított arányszámmal
jellemezhetjük (1. ábra). Ez az érték Szegeden minden évben felülmúlja az
országos átlagot, s őt 1989-ben, de különösen 1993-ban többszörösen meghaladja
azt. A városban lejátszódott migráció jelent őségének nagyságát csak a
magyarországi vándorlási folyamatokkal együtt vizsgálva mutathatjuk be.
1. TÁBLÁZAT
Magyarországon tartózkodó külföldiek megoszlása
(Foreign citizens in Hungary by sending countries)
1980-1988 1988-1994
száma aránya száma aránya
ország A B A B A B A B
Románia 6094 3429 13,4 13,4 98744 65006 65,1 47,1
Jugoszlávia 1059 908 2,3 3,6 15467 14865 10,2 10,8
egyéb o. 38203 22242 84,3 87,0 37430 58230 24,7 42,2
összesen 45356 25579 100,0 100,0 151641 138101 100,0 100,0
Forrás: KSH Népességtudományi Intézet
A=belépők (Az adatok azokra a külföldi állampolgárokra vonatkoznak, akik tartózkodási engedéllyel
legalább egy évet Magyarországon töltöttek, vagy egy évnél hosszabb id őre szóló tartózkodási
engedélyt kaptak függetlenül attól, hogy jelenleg az országban tartózkodnak-e.)
B=tartózkodási engedéllyel rendelkez ő k (Az adatok azokra a külföldi állampolgárokra vonatkoznak,
akik tartózkodási engedéllyel legalább egy évet Magyarországon töltöttek, vagy egy évnél hosszabb
idő re szóló tartózkodási engedélyt kaptak és 1995 áprilisában még az országban tartózkodtak.)
Az 1988-tól napjainkig bekövetkezett bevándorlási, menekülési hullám komoly
kihívást jelentett hazánk számára. Ezalatt mintegy 200 ezer fővel n őtt az ország
lakossága. A migránsok 65%-a Romániából érkezett hazánk területére, közülük
sokan továbbutaztak (34,2%), más országban kerestek új otthont maguknak.
Jugoszláviából lényegesen kevesebben jöttek Magyarországra, viszont 95%-uk még
ma is az országban tartózkodik.
Szónokyné Ancsin Gabriella : Külföldi bevándorlók és befektetők Szegeden
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/3. 143-155. p.
TÉT 1997 s3 Gyors ténykép 145
1. ÁBRA A Magyarországon és Szegeden tartózkodó külföldiek aránya
(Proportion offoreign citizens in Hungary and city of Szeged)
12
10
L
Szeged
e s Magyard.
4
2
1988 1989 1990
11 L
1991 1992 1993 1994
Szegeden tartózkodó külföldiek országos aránya a belépés éve szerint (%)
(National proportion offoreigners staying in Szeged by the year of entering)
35
30
25
20 •
15
10 Fi II 13 román
jugoszl.
5
0
rim
p. T 11 11
o Szeged
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994
Szónokyné Ancsin Gabriella : Külföldi bevándorlók és befektetők Szegeden
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/3. 143-155. p.
146 Gyors ténykép TÉT 1997 s3
2. TÁBLÁZAT
Szegeden tartózkodó külföldiek megoszlása
(Foreign citizens in Szeged by sending countries)
1980-1988 1988-1994
száma aránya száma aránya
Ország A B A B A B A B
Románia 86 31 4,8 5,1 3618 2246 37.3 28,0
Jugoszlávia 103 90 5,7 14,7 4350 4195 45.0 52,2
Egyéb o. 1604 490 89,5 80,2 1719 1591 17.7 20,2
Összesen 1793 611 100,0 100,0 9687 8032 100,0 100,0
Forrás: KSH Népességtudományi Intézet
A=belépők (lásd elóbb)
B=tartózkodási engedéllyel rendelkezők (lásd előbb)
Szegedre 1988-1995 között közel 10 ezer külföldi érkezett, közülük 8032 fő még
ma is a városban tartózkodik. A Szegeden él ő külföldiek közül a legtöbben két
országból, Romániából és a volt Jugoszlávia területér ől jöttek (az összes bevándorló
82%-a). A városba érkez ő jugoszlávok, vajdasági magyarok 97%-a még ma is itt él.
A Romániából, elsősorban Erdélyből jövők 62%-a maradt csak a városban. A volt
jugoszláv területekr ől a városba érkez ők aránya az országos adatokból
kiemelkedően magas 1990, 1991-ben érkez ők 25%-a, majd az 1992-ben, 1993-ban
és 1994-ben a Magyarországra jöv ők 30%-a maradt Szegeden (1. ábra). A Romá-
niából hazánkba érkez ők közül sokkal kevesebben, csak néhány százalék jött
Szegedre, az 1989-es maximum idején sem érte el a 10%-ot.
Az elmúlt 7 év migrációjára jellemző, hogy két nagy hullámban érkeztek
külföldiek hazánkba és Szegedre is. Megvizsgálva az éves adatokat, 1989 es és -
1993 as maximum mutatható ki. (2. ábra). Az 1989-es keletről jövők (Romániából
-
érkező, többnyire magyar nemzetiség ű) hullámát 1993-ban felváltja a délről érkező
jugoszlávok (többségében vajdasági magyarok) nagy csoportja. Hazánkban a hét év
során mindvégig a román betelepül ők voltak többségben, a délr ől jövők csupán
erősítették a második hullámot.
Szegeden élesen elkülönült e két betelepülési hullám, mind nagyságában, mind
irányában. 1989-ben a Szegedre érkez ők 83%-a, közel 2000 ember jött keletr ől. Ez
a hullám 1990-re lecsendesedett és megn őtt a délről jövők aránya. Három éven
keresztül évente 1000 főnél több jugoszláv állampolgár érkezett Szegedre. Mára a
környező országok stabilizációja elkezd ődött, ami azt is jelenti, hogy a jöv őben nem
várható tömeges bevándorlás hazánk területére és Szeged városába sem. A volt
jugoszláv területekre történ ő visszavándorlás is lassan és fokozatosan következett
be. A jövő nagy feladata a bevándorlási törvény tökéletesítése és a letelepedni
kívánók társadalmi beilleszkedési lehet őségeinek a megteremtése. Ezért is tartom
fontosnak e téma kutatását, különösen települési szinten, hiszen ezen feladatok
megoldása els ősorban a helyi vezetőkre vár.
Szónokyné Ancsin Gabriella : Külföldi bevándorlók és befektetők Szegeden
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/3. 143-155. p.
TÉT 1997 s 3 Gyors ténykép 147
2. ÁBRA A Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok száma a
belépés éve szerint
(Foreign citizens in Hungary by the year of entering)
Jugoszl!
—Rorráni
össz
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994
Szegeden tartozkodó külföldiek száma a belépés éve szerint
(Foreign citizens in Szeged by year of entering)
2000
1800 -
1600 -
1400 Jugoszl
— — Román
1200 -
össz
1 -
......... -*
800 -
600 -
400 -
N..„„
200 1, • ****
..... - • ••
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995
Szónokyné Ancsin Gabriella : Külföldi bevándorlók és befektetők Szegeden
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/3. 143-155. p.
148 Gyors ténykép TÉT 1997 s 3
Jugoszlávok Szegeden
1989-ig Jugoszláviából Szegedre jöv ők száma (akik egy évnél hosszabb ideig
maradtak a városban) még a 100 f őt sem érte el (2. táblázat). A politikai krízis,
majd az elhúzódó háború el ől menekülő k nagy számban érkeztek a városba. Az els ő
két évben az áttelepül ők többsége fiatal férfi, akik a katonaság el ől szöktek
Szegedre (3.,4. ábra).
1993-tól már nemcsak férfiak, hanem közel ugyanannyi n ő is érkezett a városba
(első sorban vajdasági magyarok). Míg eleinte a kivándorlás motívuma politikai
eredetű volt, később a gazdaságok váltak meghatározóvá. A gazdasági menekültek
esetében jellemző a tő ke átmentése, a nagyfokú vállalkozási hajlandóság.
A városba érkező népesség korszerkezete azt mutatja, hogy 1993-tól már családok
érkeznek Szegedre, ugyanis megn őtt a fiatal és az idős korúak aránya. A Szegedre
jött fiatal, mobil népesség esetében várható a fokozatos visszatelepülés, de a
családok esetében, különösen, akik lakást vásároltak már Szegeden, a végleges
letelepülés várható.
Romániai magyarok Szegeden
A Romániából áttelepültek, fő ként magyar nemzetiség űek kivándorlásának
motívuma kezdetben szintén politikai, kés őbb inkább gazdasági jellegű volt. Az
áttelepülő népesség társadalmi szerkezetére jellemz ő, hogy két csoport különíthető
el. Nagy létszámú csoportot alkotnak a betelepült értelmiségiek, foglalkozásukat
tekintve tanárok, orvosok, mérnökök. Az 1989-ben és ezután bevándorlók többsége
viszont alacsony iskolai végzettséggel rendelkez ő, fő leg fizikai munkát vállalók
csoportjából kerül ki. Közöttük magas az illegálisan foglalkoztatottak aránya.
1989-ben többségében a férfiak túlsúlya és a fiatal, aktív korosztály nagyobb
létszáma jellemző. Később a férfi-nő arány megegyezik és a fiatal- és idő skorúak
aránya növekedett az áttelepültek körében.
Külföldi vállalkozások Szegeden
A vizsgálat alapját a Complex CD Céghírek 1996. március 31-i adatokat
tartalmazó kompakt lemezr ől kigyűjtött adatok képezték. Ez tartalmazza a
Magyarországon bejegyzett összes m űködő vállalkozást és azok fő bb paramétereit.
A külföldi tő kével alapított vállalkozások 2,6%-át Szegeden jegyezték be. Ezek
között kiugróan magas a jugoszláviai magyarok vállalkozásainak aránya: a
hazánkban működő jugoszláv érdekeltség ű vállalkozások 34,3%-a itt m űködik
(3. táblázat).
Hasonló határközeli vállalkozásnak tekinthet ő Pécs városában a horvát
befektetések nagy száma és Nyíregyházán az ukrán vállalkozások megjelenése.
Szónokyné Ancsin Gabriella : Külföldi bevándorlók és befektetők Szegeden
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/3. 143-155. p.
TÉT 1997 s3 Gyors ténykép 149
3. ÁBRA A Szegeden tartózkodó jugoszlávok a belépés éve és nem szerint
(Yugoslavian citizens in Szeged by gender and year of entering)
900
800
700
600
500
400
300
200
100
0
O férfi
s nő
A Szegeden tartózkodó román állampolgárok a belépés éve és nem szerint
(Rumanian citizens by gender and year of entering)
1200
1000
800
600
400
200
-1984 1985-1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995
év O férfi
• rtő
Szónokyné Ancsin Gabriella : Külföldi bevándorlók és befektetők Szegeden
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/3. 143-155. p.
150 Gyors ténykép TÉT 1997 s3
4. ÁBRA Szegeden tartozkodó jugoszláv állampolgárok a belépés éve szerint
korcsoportonként
(Yugoslavian citizens in Szeged by age and year of entering)
100%
90%
80%
70%
60% 1260-x
50% O 40-59
s 15-39
40%
00-14
30%
20%
10%
0%
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995
Szegeden tartozkodó román állampolgárok a belépés éve szerint
korcsoportonként
(Rumanian citizens in Szeged
100%
90% -
80% -
70% -
60% -
ii " il I i 1 O 60-x
o 40-59
50% - s 15-39
40% - s 0-14
30% -
z0% -
10%
0% MEC=
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995
Szónokyné Ancsin Gabriella : Külföldi bevándorlók és befektetők Szegeden
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/3. 143-155. p.
TÉT 1997 s3 Gyors ténykép 151
3. TÁBLÁZAT
A külföldi érdekeltség ű vállalkozások Szegeden (1996, %-ban)
(Enterprises with foreign capital in several Hungarian cities by capital-exporting
countries, %)
Települések Jugoszláv Román Ukrán Horvát Kínai
Szeged 33,5 3,6 3,3 4,1 0,5
Pécs 1,5 1,0 1,4 23,8 0,4
Debrecen 0,1 1,6 2,3 - 0,4
Nyíregyháza 0,1 1,1 8,5 - 0,6
Budapest 10,9 25,5 28,6 13,2 81,7
Magyarország 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
Jugoszláv vállalkozások
A jugoszláv cégalapítások kiugróan magas száma Szegeden 1992-ben és 1993-ban
a háború erősödésével magyarázható, majd 1994-t ől fokozatosan csökkenő
tendenciájú (5. ábra). Az 1980-as évek közepén már valuta formájában elkezd ődött
a tőkeátmentés, ugyanis sok jugoszláv vállalkozó a Szegedi OTP-ben helyezte el
tőkéje nagy részét és ott biztonságban érezve tárolta. Ahogy lehet őség nyílt rá az
1990-es évek elején, tőkéjét felhasználva vállalkozásba kezdett Szegeden, f őként a
kereskedelmi szférában. A városban létrejött jugoszláv vállalkozásokra 1992-ig a
magasabb alaptőkéj ű jellemző, melyek sikerét garantálta a vállalkozók nagy
szakértelme is, amit korábban az otthoni vállalkozások révén megszereztek.
A folyamat eredményeként jelent ős üzletláncok létesültek Szegeden, melyeket a
többlábon állás és a siker jellemez ma is. Az 1992-ben és 1993-ban megalakult új,
jugoszláv érdekeltség ű cégek 85%-a a betéti társasági formát választotta (6. ábra).
Ebben az időben a háború előli menekül ők (főként fiatalok) már nem rendelkeztek
komoly befektethet ő tőkével. Így a kis alapt őkéjű vállalkozások tömegét alapították,
melyek alapmotívuma sok esetben a munkavállalási engedély megkerülése volt.
Egyéb külföldi befektetések
A román vállalkozások száma csekély a városban, összesen 25. A Romániából
áttelepültekre jellemző, hogy kevés tőkével rendelkeztek és inkább munkavállalás
céljából jöttek.
Még ennél is kevesebb az ukrán vállalkozások száma. A jugoszlávéhoz hasonlóan
a román vállalkozások esetében is magas a betéti társaság-alapítások aránya (76%).
Az ukránok és a volt Szovjetunió területér ől érkezők, a várost inkább üzleti
találkozóhelyként használják, mivel a jugoszláv ill. román üzletemberek számára a
három határú város ideális fekvés ű, és nagyságánál fogva is rendkívül kedvez ő
üzleti tárgyalások céljára. A kínai vállalkozók viszont többségében korlátolt
felelősségű társaságokat alapítottak Magyarországon és Szegeden is, viszonylag
magas (1 millió Ft körüli) alapt őkével.
Szónokyné Ancsin Gabriella : Külföldi bevándorlók és befektetők Szegeden
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/3. 143-155. p.
152 Gyors ténykép TÉT 1997 s3
5. ÁBRA A jugoszláv vállalkozások a cég tevékenysége megkezdésének id őpontja
szerint
(Number of enterprises with Yugoslavian capital by the year of establishment )
1400
1200
1000
Szeged
800 1-
Magyaro.
600 +
400
200
0
1991 1992 1993 1994 1995
6. ÁBRA A jugoszláv vállalkozások Szegeden az alapt őke nagysága és a
cégalapítás időpontja szerint
(Yugoslavian enterprises by capital and year of registration)
20 ezer Ft alatt
21-1000 ezer Ft
« - 1000 ezer Ft felett
1991 1992 1993 1994 1995
•
Szónokyné Ancsin Gabriella : Külföldi bevándorlók és befektetők Szegeden
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/3. 143-155. p.
TÉT 1997 • 3 Gyors ténykép 153
• --
i • —.• • • ... • "•••
.
../
.•••
.., .
....• •
cz, ,
••••s •••.,
V 1 • V
g: ,0
•••• "••s
l•• • ' • '
•
. . • -,. ../ . . •
• • \••••• • • • •
/ . • • • • s • ••••
.": • .... .^.,..,.. ......,ag ... ••'". ..''',' t \ a.......r. .•
'...
• ••
..." ) C... • ••••• ,,•. —•
I •••••:1>•• 1
./. i 1
•
•'• • "
) .s.-• •-. • •••••
\ .
.
..-. i
• • •
•
•• 4:1
.)(—• •.e• • • ••
• •• •
• •
1• • • • • ,
• /:, • . • • . •1 • • •
•
I
• ' •
_ • .••••
• . •
•,‚
•s •••• ▪ ry
• •
•/ •
•• • V
• . • • j
•••
▪ •••• ry
• r •-• •
;'S • . .
• • •
• • .3
N• • • • '1 t •
Szónokyné Ancsin Gabriella : Külföldi bevándorlók és befektetők Szegeden
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/3. 143-155. p.
154 Gyors ténykép TÉT 1997 s3
..,N, .....
s...... c..— 1
.3 t i
i 1
• i
% i
C,-) i
....-"• ....)
., i ..,
I
t
s 9
t
•
••
s
r•-s ••• • J.
•
1
N O
s
1,4
111111111 E
c•- ^".• ,'
• •
. .
•
.
•
. .
• ' • • • ••
.
s• ,.: 4.—,
. . • 11 111 s
•-• •—• •••
Szónokyné Ancsin Gabriella : Külföldi bevándorlók és befektetők Szegeden
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/3. 143-155. p.
TÉT 1997 s3 Gyors ténykép 155
A vállalkozások területi elhelyezkedése
A jugoszláv vállalkozások Szeged összes városrészében megtalálhatók és a
legtöbb telephely a Tarján város és Fels őváros lakónegyedében helyezkedik el
(7. ábra). Bár a román cégek sokkal kisebb számban vannak jelen Szegeden, területi
elhelyezkedésük az el ő bbi csoporthoz hasonlók, annyi különbséggel, hogy ezek a
vállalkozások Szeged város küls ő övezetében nem fordulnak el ő. A vállalkozások
többsége bérelt lakásokban m űködik, ezt igazolja a telephelyek területi
elhelyezkedése is a városon belül. A kis alapt őkéj ű (20 ezer Ft-nál kisebb
alaptőkéj ű) vállalkozások (8. ábra) a szűken értelmezett belvároson kívül, a
lakónegyedekben találhatók és ezek közül is leginkább Tarján telep és Fels őváros
olcsó bérű lakásaiban. A magas alapt őkéjű cégek (1 millió Ft feletti) a belvárosban
tömörülnek, bár ezek esetében is fontos térség a már említett két lakónegyed.
Irodalom
Dövényi Z. (1997) Adalékok a Magyarországon él ő "idegenek" területi megoszlásához. 97-105 o.
(In: Migráció és politika, Szerk: Sik E., Tóth J.) MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest.
Hárs Á. (1995) Idegen népesség, migráns munkaer ő, Európa Fórum V. évf. 1.sz. 45-58. o.
Illés S. (1995) A területi mobilitás volumenének változásai. Statisztikai Szemle 73. 7.sz. 543-555. o.
Juhász J. (1994) A Magyarországot érint ő nemzetközi vándorlás. Demográfia 37. 1. sz. 32- 59. o.
L. Rédei M. (1994) Az 1956-1992 közötti nemzetközi népességmozgások jellemz ői Magyarországon.
Földrajzi Értesít ő XLIII évf. 1-2. füzet 57-74 o.
L. Rédei M. (1997) Magyarország nemzetközi migrációs vonásai a 90-es években (kézirat)
Pál Ágnes - Szónokyné Ancsin Gabriella (1994) Határon innen - határon túl. Határ menti települések
összehasonlító gazdasági elemzése a Dél-Alföldön. Alfbldi Társadalom. Békéscsaba. 241-245.o.
Sik E.(szerk.) (1992) Menekül ő k, vándorlók, szerencsét próbálók. MTA. Politikai Tudományok Intézete,
Budapest.
Sik E.(szerk.) (1992) Útkeres ők. MTA. Politikai Tudományok Intézete, Budapest.
Szónokyné Ancsin G. (1996) A jugoszláv betelepül ők társadalmi-gazdasági struktúrája Szegeden. (In:
Migráció és politika Szerk: Sik E., Tóth J.) MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest.
Tóth Pál P. (1993) A nemzetközi vándorlás, Magyarország, KSH Népességtudományi Kutató Intézet,
Budapest.
Tóth Pál P. (1996) A Magyarországra menekül ők, 1988-1994. Statisztikai Szemle 74. 5-6. sz.
438-459. o.
Tóth Pál P. (1997) Menedékesek Magyarországon 1996 szeptemberében. (In: Migráció és politika
Szerk: Sik E., Tóth J.) MTA Politikai Tudományok Intézete. Budapest.