Tér és Társadalom 11. évf. 1997/3. 107-111. p.
Tér és Társadalom 1997 s 3: 107-111
TAPASZTALATOK ÉS MEGFONTOLÁSOK A
TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK
TOVÁBBFEJLESZTÉSÉHEZ 1
(New Viewpoints and Suggestions for Improving Regional
Development Strategies)
KOVÁCS GÉZA
Üdvözlendőnek tartom, hogy a konferencia rendez ői az új kihívások elé került
területi tervezést választották annak témájául. Számos jel arra mutat, hogy az utóbbi
időben - nem kismértékben a hazánkban bekövetkezett társadalmi-gazdasági
változások következtében - a területi tervezés iránti igény újból er ősödik.
Ugyanakkor szükségszerűen változik a területi tervezés szemlélete,
problémakezelési módja is. A kép teljességéhez hozzátartozik, hogy a korábbi
évtizedekben, a tervgazdasági rendszer keretében területi tervezés hazánkban
változó intenzitással folyt. Ennek okát részletesebben lehetne boncolgatni, de elég
talán tanulságként azt hangsúlyozni, hogy ebben mindenképpen szerepet játszott a
területi tervezés változó intézményesültségi foka és ezzel együtt a kormányzati
szerveknél az érdekérvényesít ő képessége is. Kár lenne, ha megismétl ődne ez a
hullámzás és az érdekérvényesít ő képesség is csorbát szenvedne.
A területi tervezésben makro-, mezo- és mikro-szint ű elemek és intézmények
egyaránt jelen vannak. Felértékel ődik a mikro-szféra szerepe a települési és
kistérségi regionális tervezési tevékenység révén. Ez összefügg a helyi társadalmak
szerepének növekedésével. Emellett a probléma természetéb ől adódóan növekszik a
középszint ű szervek - mindenekel őtt a megyei önkormányzatok - tervezési
tevékenységének a szerepe is, a maga változatos formalizált és informális
rendszerében. A középszintű irányító szervek „kett ős arculattal" vesznek részt a
tervez ő munkában: egyrészt, összeköt ő kapocs szerepét töltik be országos és helyi
szervek között, másrészt, ütköz ő zónaként is működnek.
A helyi szerveknek tervezési tevékenységükben ismerniük kell az országos, benne
a kormányzati törekvéseket és azok megyei adaptációját. Ugyanakkor az országos
törekvések társadalmunk újszer ű berendezkedéséb ől adódóan több tekintetben
települési és megyei törekvések összegezéseként is felfoghatók. Ezek persze
feszültségektől, konfliktusoktól terhelten jelennek meg. Napjaink egyik
ellentmondása például az, hogy a demokratizálódási folyamat eredményeként
megvalósuló döntési decentralizáció nincs összhangban a pénzügyi er ő források
decentralizációjával. Sőt, megfigyelhető, hogy szűkös pénzügyi források esetén
gyakran erősödik a kísértés a pénzügyi er őforrások túlzott centralizálására.
Amennyiben a növekedés, élénkítés beindul (ehhez egyel őre külső impulzusok is
kellenek) és tartóssá válik, joggal lehet számolni azzal is, hogy megn ő a települések
jövedelemtermel ő képessége. Megfelelő mechanizmusokkal segíteni lehet, hogy a
növekvő jövedelmek nagyobb hányada maradjon a helyi szerveknél a települési
döntések valóra váltása érdekében. Ez nagyon lényeges, mind a termelés és
Kovács Géza :
Tapasztalatok és megfontolások a területfejlesztési koncepciók továbbfejlesztéséhez
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/3. 107-111. p.
108 Kovács Géza TÉT 1997 s3
szolgáltatás, mind a demokratikus folyamatok stabilizálódása és feler ősödése
szempontjából.
Nagyon fontos az is, hogy az ún. naturális (ökológiai, műszaki, gazdasági,
társadalmi) és a pénzügyi folyamatok összhangban legyenek egymással. Amint
„A közép és hosszú távú stratégiák összekapcsolásának lehet őségei és korlátai"
című OTKA-kutatásomból is kiderült, a pénzügyi folyamatok - rendszerint rövidebb
távot magában foglaló, túlzottan költségvetési szemlélet miatt - gyakran inkább
keresztezik a távlatosabb, jó irányba haladó naturális folyamatokat, ahelyett, hogy e
fejlődést biztosítanák a pénz közvetít ő funkciójából adódóan.
Gyakran hangzanak el prognózisokkal, jöv őképekkel, forgatókönyvekkel,
koncepciókkal, programokkal, stratégiai tervekkel kapcsolatos fejtegetések, és azt
tapasztaljuk, hogy a viták jelent ős része egymás kölcsönös félreértéséb ől származik.
Fontos tehát e fogalmak pontos értelmezése.
• A prognózisok azt vizsgálják, hogy a múlt és a jelen fejl ődésfolyamatai
milyen hosszú időn keresztül, milyen valószín űségi értékek mellett, milyen
intenzitással élnek tovább a jövőben. Itt tehát fejl ődési folyamatokról, azok
előrejelzéséről van szó. A jövő ilyen értelemben következmény jelleg ű
jövőként jelenik meg;
• A jöv őképek egy későbbi időpontra, pl. 2000-re, vagy 2020-ra értelmezett
"állapot-ábrázolások". Ezek a jöv őképek tehát egy valószín űsített kívánatos
és egyben lehetséges jöv őt ábrázolnak, mintegy normatív jöv őként és azt
sugallják, hogy a további történelmi fejl ődés tengelyén visszafelé haladva
mit kell közben tennünk annak érdekében, hogy az elképzelt, kívánatosnak és
egyben lehetségesnek tartott jövő valóra váljon;
• Aforgatókönyvek valójában egymás mellé rakott fejl ődési pályákat írnak le a
készítőik által elképzelt feltételekkel és következményekkel. Ezek nagyon
széles skálán mozoghatnak és csak a munkafolyamat kés őbbi fázisában kerül
sor annak eldöntésére, hogy melyeknek, milyen valószín űségű
megvalósításával számolhatunk;
• Koncepción felfogásmódot, elgondolást értünk. Ez azt jelenti, hogy a
koncepció jól összehangolt gondolati rendszeren felépül ő elképzelés, egy
adott terület, térség fejlesztésével kapcsolatban;
• A programok valójában szándéknyilatkozatok. Körvonalaznak egy
elképzelést, cél- és feltételrendszert arra vonatkozóan, hogy ezt szeretnék
megvalósítani, ha döntési helyzetbe kerülnek. Így tehát programja pártoknak,
mozgalmaknak, s a legkülönböz őbb szerveknek lehet;
• A tervek adott céloknak és megvalósítási feltételeiknek körvonalazásán
alapuló konzisztens döntési rendszernek az el őirányzatai. Tervük azoknak
van, vagy lehet - még ha a szóhasználat esetleg félreérthet ő is - akik döntési
helyzetben vannak.
A fentieket azért igyekeztem hangsúlyozni, mert a prognózisok, jöv őképek,
forgatókönyvek, koncepciók, programok, tervek valójában egymásra épülnek. Meg
kell őrizni azonban rugalmas kezelhet őségüket, óvakodni kell attól, hogy valamilyen
merev rendszerré váljanak, és attól is, hogy a kidolgozás folyamatában merev
előírásokkal próbáljuk őket "egységesíteni".
Kovács Géza :
Tapasztalatok és megfontolások a területfejlesztési koncepciók továbbfejlesztéséhez
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/3. 107-111. p.
TÉT 1997 s3 Tapasztalatok és megfontolások... 109
Fontos a távlati gondolkodás, a stratégiai koncepciók, programok, tervek
kidolgozása. Részint azért, mert ezeknek több tekintetben még híján vagyunk,
részint pedig azért, mert átalakuló társadalmunkra egészében is jellemz ő az
előrelátás időtartamának túlzott lesz űkülése. Instabil viszonyaink közepette a
lakosság körében érthet ően felerősödött a rövidtávú gondolkodás, a pártok esetében
pedig a választási ciklusokban történ ő , középtávú gondolkodás. Hosszan lehetne
érvelni amellett, hogy társadalmi-gazdasági problémáink ugyanakkor stratégiai
gondolkodás, stratégiai koncepciók, programok, tervek nélkül nem oldhatók meg.
Ezek képezhetik az alapját annak is, hogy a választási ciklusokkal meg-megújuló
kormányzati struktúrák a távlati célokat meg tudják valósítani úgy, hogy a
különböző idő szakok kormányzati szerveinek munkája egymásra épül, korrekciós
lehető séget és folytonosságot egyaránt biztosítva.
Az itteni vitában az is felvet ődött, hogy az "alsóbb szintű egységek" nem tudják
kielégítően használni a fels őbb szintű szervek által készített területfejlesztési
koncepciókat. Ez részben összefügghet azzal, hogy e munkák valójában még korai
szakaszukban vannak. Az elindult regionális koncepció-alkotási folyamat egyben
tanulási folyamat is, és ennek eredményeként valószín ű, hogy a későbbiekben a
különböző szintű területfejlesztési programok közötti kapcsolat harmonikusabb lesz,
természetesen a rugalmasság meg őrzésével. Ugyanakkor lehet őségeket kell keresni
ahhoz is, hogy a hiányzó, jelen esetben országos szint ű információkat tudományos
kutatómunkával, más jelleg ű dokumentumok szakért ői elemzésével próbáljuk
beszerezni.
Ez utóbbiak felvetik a tudományos kutatások és tudományos kutatóintézetek
szerepét a térségi fejlesztési koncepciók és programok, valamint tervek
kidolgozásában. Tapasztalataink szerint a tudományos kutatómunka nagyobb
mértékben tudná segíteni a stratégiai koncepciók és tervek kidolgozását, ha az
elemzéseit, következtetéseit közelebb vinné a gyakorlati igényekhez. Anélkül
természetesen, hogy a kutatók a döntéshozók felel ősségét átvállalnák. Minthogy a
döntések valójában alternatívák közüli választást jelentenek, célszer ű erősíteni a
tudományos kutatómunkában az alternatívák felvázolását, a meghozott döntések
várható pozitív hatásainak kimutatását. Ide kívánkozik annak felvetése is, hogy a
mező gazdasági K+F-bázisok összeomlásának következményeihez hasonlóan nagy
bajok származnának abból, ha a kibontakozó és fellendül ő területfejlesztési
koncepció, program, valamint tervalkotási tevékenységben aktívan közrem űködő
tudományos bázisok megszűnnének.
A területfejlesztési koncepciók, programok, tervek kidolgozásának napjainkban
különösen fontos és újszer ű elemét képezik a kistérségi fejlesztési koncepciók,
kistérségi fejlesztési koncepciók önálló formában kerülnek kidolgozásra, tehát nem
egy hierarchizáltan merev településhálózat-fejlesztési koncepció lebontásának,
gyakran "maradék-elv alapján" történ ő körvonalazásának eredményeként.
G. Fekete Éva elő adása összhangban van az én ilyen irányú tapasztalataimmal is,
amelyet a zselici kistérségi fejlesztési koncepció kidolgozása kapcsán szereztem. E
munkában ott egy gondolkodási keret felvázolásaként m űködtem közre. Abban a
gondolkodási keretben egyaránt szerepeltek globális, több országra kiterjed ő
nagytérségi, országos, megyék közötti, valamint megyei összefüggések, amelyek a
külső környezetét alkották Zselic térségének, e térségekre gyakorolt, hol
Kovács Géza :
Tapasztalatok és megfontolások a területfejlesztési koncepciók továbbfejlesztéséhez
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/3. 107-111. p.
110 Kovács Géza TÉT 1997 s3
közvetlenebb, hol áttételesebb hatásukkal. A zselici természeti táj kínálta adottság
lehetővé tett egy környezetbarát, a fenntartható fejl ődést preferáló modellben való
gondolkodást. A történelmi hagyományokat Össze lehet kapcsolni a
modernizációval, mérlegelték Kaposvár modernizálódó fejl ődésének térségekre
gyakorolt hatását, az Alpok-Adria térség informális struktúrájában rejl ő
lehetőségeket, kapcsolatok elmélyítését a volt Jugoszlávia térségével, a volt
németajkú települések külföldre került lakóinak vállalkozói t őkével való
megjelenését és sok más tényez őt is.
Pozitív fejlesztése Bányának - egy korábban pusztuló kis lélekszámú falunak - a
Bányai Panoráma Egyesület által épített közösségi háza rendszeres intellektuális
eszmecserék színhelye, ilyen értelemben egy innovációs góc szerepét tölti be.
Ezeken az eszmecseréken rendszeresen részt vesznek a települések polgármesterei,
jegyzői, valamint a megye önkormányzatának elnöke, tisztségvisel ő szakértői,
olimpikonok, különböző egyetemek professzorai, akadémiai bizottságok tagjai,
országgyűlési képviselők, a térség fejlesztésében érdekelt vállalkozók, a Somogyiak
Baráti Körének akadémikus elnöke, erd őmérnöki diplomával rendelkez ő és az előző
kormányban környezetvédelmi államtitkári teend őket ellátó alelnöke és más
szakértői. Ugyancsak nagyon fontos tényező az, hogy az egyesület elnökasszonya e
térség szülöttje, aki elkötelezettséggel, fantáziagazdagsággal, jó kapcsolatteremt ő és
szervező készséggel e tevékenységet állandóan mozgásban tartja.
A kistérségi fejlesztési koncepciók esetében egyébként ugyancsak rugalmasan,
változatos terekben kell gondolkodni. E kistérségi terek igazodhatnak természeti
adottságokhoz, adott infrastrukturális fejlesztési célokhoz, statisztikai
körzethatárokhoz, de ez utóbbiakat át is léphetik, mint ahogy a megyei határokat is
átléphetik. A nemzetközi kapcsolatok elmélyülésével az országhatárokon is
átnyúlhatnak, természetesen változó és tökéletesed ő mechanizmusokkal.
A változatos terekben való gondolkodás azt is jelenti, hogy más térségekben más
összefüggések kapnak nagyobb hangsúlyt. Így pl. Taszár kistérségi fejlesztésében az
utóbbi időben a katonai és civil repülőtér kombinált fejlesztése, nemzetközi és hazai
repülőtéri funkciók egyesítése került napirendre. Más jelleg ű kistérség, pl. Ózd is,
amely köztudottan válságövezetben fekszik. Figyelembe véve azt, hogy országosan
túlméretezett az 1950-es években kiépült hazai kohászati kapacitás, üdvözlend ő az a
kistérségi fejlesztési koncepció, amelyet itt Fónagy János úr ismertetett Ózddal
kapcsolatban. Eszerint Ózd jöv őjét egy több generációban gondolkodó, "több lábon
álló", tehát változatosabb, gazdagabb tevékenységi struktúrát magában foglaló,
kellő kisugárzó hatással rendelkez ő városként képzelik el. A tapasztalatok szerint a
túlspecializált, alapvetően egyoldalú gazdasággal rendelkező települések
rugalmatlanok, ezért törékenyebbek. A funkciókban gazdagabb települések fejl ődési
lehetőségei kedvezőbbek. Minden gond ellenére ez jól látható a Mazák György által
bemutatott székesfehérvári és veszprémi példáján is, jóllehet pl. Veszprém, mint az
egyik hazai "papok városa" a régebbi évtizedek fejlesztési rendjének preferencia-
rendszerében inkább hátrányos, mint el őnyös helyet foglalt el.
Tanácskozásunkon nem kapott jelent őségének megfelel ő hangsúlyt a
piacgazdasági rendszerben való m űködéssel összefügg ő vállalkozói létforma és
ezzel kapcsolatban a döntési kockázatok témaköre. A piacgazdaság keretében a
vállalkozásoknak nyertesei és vesztesei egyaránt vannak. Japánban például a
Kovács Géza :
Tapasztalatok és megfontolások a területfejlesztési koncepciók továbbfejlesztéséhez
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/3. 107-111. p.
TÉT 1997 s3 Tapasztalatok és megfontolások... 111
nagyobb vállalatoknak bedolgozó, beszállító kisvállalkozók 20%-a évenként
tönkremegy, megsz űnik vállalkozó lenni. Ilyen esetekkel nálunk is fokozottan
számolni kell a multinacionális, más szóval globális vállalatok hazai fokozottabb
megjelenése esetén általában is és térség-specifikusan is.
A kistérségi fejlesztési koncepciók kidolgozásának jelenlegi szakaszában a
Zselicben nem törekedtünk arra, hogy mindenre kiterjed ő, részletes kistérségi
fejlesztési koncepció készüljön. A kistérségi fejlesztési koncepció a települési
sajátosságok bemutatása után arra vállalkozott, hogy "étlap"-szer űen felvázoljon
olyan projekteket, amelyek a szakért ők szerint a továbbiakban megfelel ő
vállalkozók jelentkezése esetén megvalósíthatók. Ezek vázlatos leírását adják a
megvalósítható programok céljának, várható eredménynek, ráfordítási igényeknek.
E projektek között nincs fontossági sorrend. Továbbra is fontos figyelemmel kísérni
a kistérség környezetének változását is, és annak korrekciós következményeit is
kistérségi koncepciók fej lesztésekor. Ez ad a munkának további folyamatosságot. A
koncepciók stratégiai tervvé válása sok tekintetben a projekteken keresztül valósul
meg. Üdvözlend őnek tartanám, ha e témakörrel kapcsolatos eszmecseréket
megismételhetnénk újabb és újabb témák igény szerinti bekapcsolás aival.
Jegyzetek
Az előadás A területi tervezés új kihívása: a területfejlesztési koncepció c. konferencián
hangzott el. (Gy őr, 1997. április 3-4.)