Tér és Társadalom 10. évf. 1996/4. 113-123. p.

                                              Tér és Társadalom 10.     1996   s   4: 113-123



         A LEGELTETÉSES ÁLLATTENYÉSZTÉS
         MEGHONOSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI
          ÉS KORLÁTAI SOMOGY MEGYÉBEN
          (The possibilities and limits of introducing grazing animal
                         husbandry in Somogy county)


                        BOKORNÉ KITANICS TÜNDE



                        Somogy megye ökológiai adottságai
   Somogy megye területének mintegy kétharmada dombvidék. Ezek közül délkeleten a
Mecsek nyúlványaként folytatódó Zselic és az északkeleten elhelyezked ő Tabi-
dombvidék a legnagyobb. Mindkét tájegység felszíne er ősen szabdalt. A sz űk völgyek,
meredek domboldalak, a sok patakvölgy és szurdok e területeket a nagyüzemi termelés
számára nehezen hozzáférhet ővé teszik.
   A talajok ötféle alapkőzeten alakultak ki: 53%-ban löszön, 30%-ban homokon, 8%-
ban folyami üledéken, 5%-ban agyagon és 4%-ban pedig lápon és t őzegen. Az alapkőze-
ten meghatározza a talajmin őséget, de megfelel ő műveléssel, másodlagos anyagok ada-
golásával és a talajviszonyokhoz alkalmazkodó technológiával a termésátlagok eltér őek
lehetnek. Somogyra bár els ősorban az erd őtalajok és a csernozjomok jellemz őek, a
nyugati részen kialakult barna erd őtalajoktól a keleti csernozjomig mégis a teljes talajso-
rozat fellelhető. A legjobb szántóföldek a Mezőföldön, a Kaposvölgyben és a Marcali-
háton találhatók. A többi körzet talajai gyengébb min őségűek.
   Az I. táblázat láthatóvá teszi az ország nagyobb tájkörzeteinek csapadékeloszlását
havi bontásban. Legtöbb csapadék Nyugat-Dunántúlon és Dél-Dunántúlon esett. Évente
három csapadék maximum van: február, május—június és szeptember—október körül. A
táblázatból számított szórásértékek alapján megállapítottam, hogy a csapadék eloszlása
Dél-Dunántúlon és Kelet-Magyarországon a legegyenletesebb.
   A Dél-Dunántúl csapadékeloszlása jellemz ő Somogy megyére is. A csapadék évi
mennyisége a megyében 550-880 mm. Az átlagos csapadékmennyiség délnyugatról
északkelet felé haladva egyre csökken. A Dráva mentén és a Homokvidék déli részén
750-800 mm csapadék hull évente. A Mez őföld somogyi része viszont az évi 500-550
mm-es csapadékával a megye legszárazabb körzetének számít (1. ábra).
   A napfényes órák száma 1850-2000 között alakul és földrajzilag a csapadékeloszlás-
sal ellentétes irányba változik.
   A megye területén az évi átlagos középh őrmékséklet 9,5-10 °C között van.
Bokorné Kitanics Tünde : A legeltetéses állattenyésztés meghonosításának lehetőségei és korlátai Somogy megyében
                                   Tér és Társadalom 10. évf. 1996/4. 113-123. p.

            114     Bokorné Kitanics Tünde                                                             TÉT 1996      s   4

                                                          1. TÁBLÁZAT
              A nagyobb tájegységekre jellemz ő csapadék mennyisége és eloszlása (10 éves átlag)
                     (Quantity and breakdown of precipitation in the main small region
                                            [average of ten yearsJ)
                                                                                                             (milliméter)
                  Tájegység                                        Hónapok                                     Összesen
                                     I.   II.    III.   IV.   V.   VI.   VII. VIII.   IX.   X.   XI.    XII.
            Észak-Dunántúl          32    83    55      30    57   71    26    34      70   25   26     42        551
            Nyugat-Dunántúl         59    68    52      31    70   74     60   73     91    95   48     41        760
            Dél-Dunántúl            48    56    49      35    65   72    56    68     82    83   35     39        688
            Dunántúl átlag          46    65    52      33    66   72    44    59     81    66   33     40        666
            Duna—Tisza köze         31    44    41      40    77   81    32    28     58    36   28     24        550
            Észak-Magyarország      28    52    48      43    75   86    52    37     54    34   35     28        572
            Kelet-Magyarország      25    38    42      35    81   80    48    43     55    41   38     39        565
            Nagyalföld (Szolnok)    29    36    38      33    85   78    44    28     42    35   39     26        513
            Forrás: KSH
                                                         1. ÁBRA
                                        Évi csapadékeloszlás a Dél-Dunántúlon
                                      (Annual precipitation in South Transdanubia)




                              800

                          800 mm

                          750 — 800 mm

                          700 — 750 mm

                11111     650 — 700 mm

                          600 — 650 mm



             Forrás: Magyarország Éghajlati Atlasza
Bokorné Kitanics Tünde : A legeltetéses állattenyésztés meghonosításának lehetőségei és korlátai Somogy megyében
                                   Tér és Társadalom 10. évf. 1996/4. 113-123. p.

     TÉT 1996 s 4            A legeltetéses állattenyésztés meghonosításának lehet őségei...       115

                        A m űvelési ágak megoszlása Somogy megyében
        Somogy megye az ország összes földterületének 6,1%-át foglalja magában. Hasonló
     arányt képvisel a term őterület is (6,3%). A földterület m űvelési ágak szerinti megoszlá-
     sát mutatja a 2. táblázat. 1980 és 1994 között a szántó aránya el őször (1993-ig) csök-
     kent, majd nőtt. E művelési ág aránya Somogyban az országosnál alacsonyabb.
        A gyepterületek rohamos mértékben csökkentek, 75 ezer ha-ról 57 ezre ha-ra. Rész-
     arányuk Somogyban szintén az országos átlag alatt van.

                                             2. TÁBLÁZAT
                              Földterület művelési ágak szerint (május 31)
                         [Breakdown of lands by branch of cultivation (31. May)]
                                                                                               (Hektár)
             Müvelési ág              1980          1990         1992          1993        1994
     Szántó                         268 754      265 364       264 401      262 987      263 430
     Kert                            20 545       25 491         2 133         2 133       2 122
     Gyümölcsös                       6 674        4 532         4 373         3 957       3 956
     Szőlő                            5 995         6230         6 279         6 012       6 019
     Gyep                            75 087       59 338        57 816        57 758      57 007
     Mezőgazdasági terület          377 055      360 955        335002       332 847     332 534
     Erdő                           148 607      149 755       151 194      166 121      166 705
     Nádas                            2 182        2 976         2 891         2 911       3 339
     Termőterület                   530 741      516 671       492 049      504 942      505 734
     Művelés alól kivett terület     69 831       85 509        74 968        62 397      63 249
     Összesen                       600 572      602 180       567 017      567 339      568 983

        Az erdő területe növekedett mintegy 18 ezer hektárral. E m űvelési ág az, amelynek
     területi részesedése jóval az országos átlag felett van, 29%-os részarányát egyedül az
     ország északi régiója közelíti meg.
        A művelési ágak tájkörzetenkénti megoszlását mutatja a 3. táblázat. Országos átlag
     feletti a szántó aránya a Kapos-völgyébén (62%). A szántók helyzete általában kedvez ő,
     egybevág a domborzati viszonyok alakulásával. A „képet" a dombvidékek rontják le,
     ahol sok kisméretű szántó ékel ődik a gyepek és az erdők közé. Legnagyobb arányú a
     gyep (21%) a Zselicben. Országos átlag körüli a Marcali-háton (12,5%) és a Somogyi-
     homokvidéken (10%). A gyepek változatos területi képet mutatnak. Legnagyobbrészt
     vízfolyások mentén fordulnak el ő, illetve a nehezen művelhető, gyengébb talajminőségű
     lejtős domboldalakon.
        Az erdő részaránya a Zselicben (40%), messze felülmúlja mind az országos, mind a
     megyei átlagot. Az átlagnál (országos és megyei) jóval nagyobb a Dráva melléke és a
     Somogyi-homokvidék erd ősültsége is.
         A 2. ábrán a 17 AK-nál gyengébb minőségű földek láthatók. Ezek nagyobb részben a
     Somogyi-homokvidéken, a Zselicségben és a Tabi-dombvidéken találhatók. Szembet ű-
     nő, hogy az (általam megjelölt) 50%-nál magasabb területi arányt képvisel ő szántók
     milyen nagy területen találhatók e gyenge (17 AK alatti) min őségű talajokon. Mind
     ökológiai, mind Ökonómiai megfontolásból ajánlatos lenne, hogy e gyenge term őképes-
     ségű szántók helyett gyepeket telepítsenek.
Bokorné Kitanics Tünde : A legeltetéses állattenyésztés meghonosításának lehetőségei és korlátai Somogy megyében
                                   Tér és Társadalom 10. évf. 1996/4. 113-123. p.

             116       Bokorné Kitanics Tünde                                                TÉT 1996 s 4

                                                3. TÁBLÁZAT
                     Földterület megoszlása m űvelési ágak szerint, területi részletezésben*
                                             (1991. március 31.)
             (Breakdown of lands by branch of cultivation, in territorial division [31. March 1995])

               Mezőgazdasági táj-   Szántó     Kert,    Szőlő   Gyep    Mezőgaz    Erdő   Termöter összes
                    körzet                   gyümölcs                    dasági              ület  földterüle
                                                ös                       terület                        t
              Mezőföld Ill.          38,1       6,2       1,8    6,0      52,1     15,0     67,8     100,0
              Kaposvölgye            62,1       6,0      0,8     7,0      75,9     12,3     88,2     100,0
              Marcali-hát            35,1       5,9       1,7   12,5      55,2     21,0     78,2     100,0
              Dráva melléke          39,5       4,5      0,5      8,5     53,0     29,0     82,1     100,0
              Tabi dombvidék         47,0       6,3       1,7     8,6     63,6     22,2      86,6    100,0
              Zselic                 28,0       5,1      0,5    21,0      54,6     40,0   " 94,6     100,0
              Somogyi homokvidék     44,0       4,6      0,5     10,0     59,1     28,4     87,7     100,0
              Megyei átlag           44,1       4,9       1,0    9,8      59,8     24,9     85,7     100,0
              Elmaradott térségek    38,4       4,1       1,2    13,5     57,2     29,3      87,3      100,0
              Országos átlag         50,7        4,7      1,5    12,7     69,6     18,2     88,5      100,0

             *Községsoros adatok
             Forrás: KSH Somogy Megyei igazgatósága AMG, tablók. Mezőgazdasági Statisztikai Zsebkönyv, KSH,
                     Budapest, 1991.

                A 3. ábrán a legelők elhelyezkedését térképeztem fel a jobb (17 AK feletti) min őségű
             talajokon. Egyedül a Marcali-háton található nagyobb arányban gyep (Balaton mentén) e
             jobb termőképességű földeken is. Ebből következik, hogy a gyepek nagyobb arányban a
             rosszabb min őségű talajokon találhatók.
                 A gyep arányának növelése a megyében indokolt lenne. A lejt ős szántó művelése sok
             nehézséggel jár, nagy a talaj lemosódásának veszélye, a termések kisebbek, mint a sík
             területeken. A lejt őn a gyep a legmegfelel őbb talajvédő. A lejtő 1%-a a gyep termését
              1,6-2,0%-kal csökkenti, ami kevesebb a szántóföldinél, mert ott a lejt ő 1%-a 2,4-2,7%-
             os terméscsökkenést jelent. Ezek a tények igazolják az ökológiához igazított termelés-
              szerkezetet. Ezért a 15%-nál nagyobb lejtés ű szántókat gyepesítésre, a 25 foknál mere-
              dekebb részeket erd ősítésre javasolnám. A lejtőkön, domboldalakon megfelel ő hozzáér-
             téssel és művelési móddal gazdaságos legeltetéses állattartás valósítható meg.

                                        Az állattartás Somogy megyében
                 1996. március 31-én a megyében 40 000 szavasmarha és ebb ől 18 000 tehén volt. A
             4. táblázat mezőgazdasági tájkörzetenként mutatja az állatállomány megoszlását.
                Legtöbb szarvasmarha a Somogyi homokvidéken és a Tabi dombvidéken található.
             Ugyanitt koncetrálódott a juh- és a lóállomány is.
                Szembetűnő, hogy a megye legnagyobb összefügg ő gyepterületével rendelkez ő
             Zselicségben tenyésztik a legkevesebb szarvasmarhát. Ez a tény is a gyepterületek fo-
             lyamatos „leértékel ődését" mutatja, illetve azt, hogy a legel őre alapozott szarvasmarha-
             tartást majdnem teljes mértékben felszámolták. Ennek a tartástechnológiának a
             „visszahonosítása" a megye mez őgazdaságának stratégiai feladata lenne.
Bokorné Kitanics Tünde : A legeltetéses állattenyésztés meghonosításának lehetőségei és korlátai Somogy megyében
                                   Tér és Társadalom 10. évf. 1996/4. 113-123. p.

    TÉT 1996 s 4         A legeltetéses állattenyésztés meghonosításának lehet őségei...       117
Bokorné Kitanics Tünde : A legeltetéses állattenyésztés meghonosításának lehetőségei és korlátai Somogy megyében
                                   Tér és Társadalom 10. évf. 1996/4. 113-123. p.

              118    Bokorné Kitanics Tünde                                                                                                                                       TÉT 1996   s   4




                                       Házinyúl
                                                                                                 cl.        -.-.     t--              c,         .c,     oo




                                                                                                                                                                     68001
                                                                                                 v-,        c:,      v,               oo         r---    c,
                                                                                .1-              N          t--      .0               r--.       0       0
                                                                                      10         M          kr,      .0               .4-        00      .0
                                                                                                 .-.        •-•      -•               N          •-•




                                      Kecske
                                                                                •r,              .-•••      C)       0                ---•       0




                                                                                                                                                                     1
                                                                                                            00       .0               .0         m       -•-•
                                                                                N                9
                                                                                                 C 3        M        kr.              m          7       ---•




                                      szárnyas
                                                                                                0          0.        m            0              00      v1,




                                                                                                                                                                       310 735
                                       Egyéb
                                                                                                           CS,       0.          N               •-•     ---•
                                                                                00              t---       m                 o    00             .0      cl-
                                                                                                ct         .0        N            .1-            •-•     m
                                                                                                •-•        m         .O.              kr,        N       N



                                                                                                0          kg->     N                .4.




                                                                                                                                                                       793 25 7
                                                                                                                                                 M


                                                     :19qqa
                                                                                                M          -•       1.--             O.          M       •-•



                                                                   (MI
                                                                                0.              01         ..0      Q'               oo          V")     M
                                                                                                a          t--      .ZI.             M           ,0      rn
                                      ITyúkfé le
                                                                                v-,             --.        N        N                0           N       .1.
                                                                                                .-.        .-•-•    •-•              N           •-•

                                                                                kr,           0,
                                                      US3ZSSQ




                                                                                                                                                                      I 42 9463
                                                                                              .4.          Cr,      0                m          .4.      m
                                                                                kn            r-           ,n       •-s              '0         ..4.     .4.
                                                                                00            kr,          00       N                kr,        m        •r>
                                                                                00                         0        --
                                                                                                                    •                0          v1
                                                                                                                                                ..       t ....•
                                                                                              'A           N        N                M                 cr,
                                                                               er.           o.           o.       c::,             oo         M        N
                                                                                                                   •-•              -.         .-•
                                     Sertés




                                                                                                                                                                     120 897 1
                                                   1.13S3ZSSQ




                                                                                              0           c--      O.               ..0        kr,      .-•
                                                                                             [..-         Cr,      •4-,             N          -.       0
                                                                              --             0            .4.      t--              00         0.       N
                                                                                             t-- •        t--      0                0.         •-•      s0
                                                                                             s-s          a        N                N          N
                                             ebből:




                                                                                             m                     --               --
                                             tehén




                                                                                                          0                                    c0       .4.
                                                                                                                                                                   1789£




                                                                              f•-•           --•          --•      ,D                          01
                                     Szarvasmarha




                                                                                                                                    M                   01
                                                                              a              s0           ,0       ,n               0          m        (,!
                                  I                I4S=SSQ




                                                                              0              m            c›       .1.
                                                                                                                                                                   6108




                                                                              t-             .c,          ,r,      oo               00         m        ..1-
                                                                              m              c            c-.4     v1               c,         co       v:D
                                                                                             —            ,--,     ,-,              N          ••••••


                                                                                                           u
                                                                                                                                   ...Y
                                                                                                                                    'Q
                                                                                                                                   -0
                                     Mezőgazdasági




                                                                                                   ..wu                            ....
                                                                                                   -a)
                                       tájkörzet




                                                                                                     >,    5d      .-14            ....
                                                                                            &)             ,•,     .0
                                                                                                                                     0
                                                                                           ..W 0          .0       •..•             E           cu
                                                                                           .a.) ...%d               >               0
                                                                              ••,:i         q.> .0        .0                        ,          7o"'     00
                                                                                                                                                                    Összesen




                                                                                            E ,..
                                                                                               °:°        —          o
                                                                                            ,„             es      -0               6,5         >
                                                                                                                                                .       ,)
                                                                                                           g       ..,
                                                                                                                   ,,s,                         8.      —
                                                                              '9                                                   E            03
                                                                                           C5      43              F0
                                                                                                                    -              C
                                                                                                                                   Cl]                  N.
                                                                                                                                                        9
Bokorné Kitanics Tünde : A legeltetéses állattenyésztés meghonosításának lehetőségei és korlátai Somogy megyében
                                   Tér és Társadalom 10. évf. 1996/4. 113-123. p.

     TÉT 1996 s 4         A legeltetéses állattenyésztés meghonosításának lehet őségei...       119

                             Somogy megye ökológiai adottságai
                               és a gyepgazdálkodás feltételei
         Gyepgazdálkodási szempontból az éghajlati viszonyoknak van els ődleges szerepük,
     azon belül is áz évi csapadékmennyiségnek és eloszlásának. A gyep vegetációban
     egyenletes csapadékellátást igényel. Ezért a legel ők hozama a vegetációs id őszakban
     akkor egyenletes, ha a csapadék eloszlása is hasonló. Hazai viszonyok között a gyepek
     hozama a tájegységre jellemző csapadék mennyiségének és eloszlásának megfelel ően
     nagyon eltérő. A csapadék meghatározó szerepét módosíthatják a talaj hidrológiai vi-
     szonyai, elsősorban a talajvíz mozgása és szintje. Kedvez ő talajvízszint csökkenti a
     csapadékhiány káros hatását. Ilyen területek els ősorban a völgyfenék és az árterületek
     mélyen fekvő 4iyepterületei.
         A pázsitfűfélék előnye, hogy a széls őséges talajok (futóhomok, meszes-szódás és sa-
     vanyú szikesek) kivételével különböző talajtípusokon jól termeszthet ők. Természetesen
     a talaj minősége és a hozamok nagysága között összefüggés mutatható ki.
         A gyepgazdálkodás szempontjából el őnyt jelent, ha a talajvízszint nem emelkedik -50
     cm fölé és nem süllyed -2 m alá. A gyepgazdálkodás során figyelembe kell venni a
     domb- és hegyvidéki folyó és patakvölgyek sajátos hidrológiai viszonyait. Itt ugyanis a
     domborzati viszonyok nagyon befolyásolják a talaj vízgazdálkodását.
         A domborzati viszonyok több szempontból befolyásolják a gyepgazdálkodást. A
      10%-nál meredekebb lejtőkön már szántóföldi művelés nem végezhet ő és erdő sincs. Itt
     a gyepgazdálkodás az egyedüli hasznosítási mód. E domboldalak azonban vízben szegé-
     nyek. Az itt található gyepéknek a talajvéd ő, az eróziót megakadályozó szerepe a legfon-
     tosabb, de időszakonként juhokkal legeltethető is.
         A hazai gyepterületek potenciális term őképessége csak 30-50%-ban van kihasználva.
     Kedvező természeti viszonyok között a jelenlegi hozamok viszonylag kevés ráfordítás-
     sal megduplázhatók.
         Az évi csapadéktól függően az elérhet ő szénatermés:
         —sik-üde talajokon 15-20 t/ha
         —sík-közepes talajokon 12-16 t/ha
         —sík-száraz talajokon 9-11 t/ha.
         Lejtős területeken a term őképesség 20-30%-kal kevesebb. A gyakorlat szerint a ter-
     mőképességet tejtermelésnél 8-10 t/ha, húshasznú tehénállománynál 3-4 t/ha, juhtartás-
     ban 2-3 t/ha hozamig érdemes fokozni,
         Az eltartható állatlétszám kiszámításánál tehát feltételezzük, hogy az állomány téli és
     nyári tömegtakarmány-szükségletének a 80%-át a gyepterületr ől legeltetjük le, illetve
     takarítjuk be. A területen eltartható állatok száma tehát függ a gyepterület hozamától és
     az álltatok egész évi szükségletét ől (5. táblázat).
         A gyep termőképességét elsősorban a csapadék mennyisége és eloszlása befolyásolja.
     A 6. táblázatban Összefoglalva látható Somogy megye ökológiai sajátosságai. Megál-
      lapítható., hogy a gyepgazdálkodás szempontjából legkedvez őbb éghajlati viszonyok a
     Dráva-mellékén, a Zselicségben, valamint a Somogyi-homokvidéken találhatók. E táj-
      egységek szántóterületeinek aranykoróna-értéke kedvez őtlen, 13,9-19,1 AK közötti. A
     hegy- és,dombvidéken a talajok gyenge term őképessége és az alacsony termelési szín
      vonal erőteljesen korlátozza az ésszer ű talajhasználati mód és termelési szerkezet ki-
      alakítását. E vidékeken ugyanis sok az ún. feltétlen terület, ahol csak meghatározott
     művelési ág keretében történ ő talajhasznosítás jöhet számításba, és a különböz ő szántó-
Bokorné Kitanics Tünde : A legeltetéses állattenyésztés meghonosításának lehetőségei és korlátai Somogy megyében
                                   Tér és Társadalom 10. évf. 1996/4. 113-123. p.

             120       Bokorné Kitanics Tünde                                                                         TÉT 1996 s 4

             földi növények eredményes termesztése is jóval kockázatosabb, mint másutt. A helyes
             talajhasználatnál a lejt ő meredekségével egyenes arányban csökken a szántóföld és n ő az
             erdő, a legelő és a rét aránya. A lejt őszázalék emelkedésével növekednie kell a fedett
             területek arányának a szántóterület rovására. Hegy- és dombvidéken tehát a gazdálkodás
             és az ésszerű talajhasználat fó kiindulási elve: szántó és fedett (erd ő-, gyep-) területek
             legkedvezőbb arányainak kialakítása a lejtési viszonyoknak megfelel ően. A racionális
             földhasználat gyakorlatának a táji adottságokhoz kell igazodnia. A 17-25%-os lejt őál-
             lományban a gyep, a 25%-on felüli lejt őkategóriában pedig az erd ő helyezkedjen el.
             Visszautalva a 3. ábrán látottakra: a gyepterületek általában a 17 aranykórona alatti
             minőségű földeken találhatóak. A gyenge, 7-10 AK, barna erd őtalajon is - megfelel ő
             fűfaj megválasztásával (magyar rozsnok, nádkép ű csenkesz vezérnövényű gyepeken) -
             biztonságos termést lehet elérni. Mélyebb területeken a réti ecsetpázsitos vezénövény ű
             gyeptípushoz a tarackos tippan és a széleslevel ű réti perje társitását szorgalmazták.

                                                                 5. TÁBLÁZAT
                                                Gyepterületek állateltartó-képessége
                                              (Capacity of pastures to sustain livestock)

              Megnevezés        Egy állat éves                         A gyep szárazanyag termése (tonna )
                                 szárazanyag
                                  szükséglet       1         2         3          4        5        6           7        8          9
                                  80%-a (t)                                 eltartható á latok száma (db/ha)
             Fej őstehén           4,38          0,23       0,45     0,68      0,93       1,20    1,38         1,60     2,83    2,03
             Hústehén              3,65          0,27       0,55 •    0,82       1,10     1,38     1,64    1,90         2,18      2,46
             Növendék -
                                   2,19          0,48       0,93      1,37       1,80    2,30     2,74     3,20         3,65      4,10
             marha
             Anyajuh                   0,73       1,37      2,75      4,10       5,50    6,90     8,50     9,60        10,90   12,20




                                                                   6. TÁBLÁZAT
                   Somogy megye ökológiai adottságainak összefoglaló táblázata tájkörzetenként
                    (A comprehensive summary of the ecological endowments of Somogy cpunty
                                               by small regions)

                           Tájkörzet                   A szántók átlagos        • Csapadékmennyiség             Napsütés évi összege
                   •                                      AK-értéke                     (mm)                           (óra)
             Mezölbld III.                                   28,5                       600-650                       2000-2050 .
             Tabi-dombvidék                                  15,6                       650-700                       1950-2000
             Kaposvölgye                                     21,8                       650-750                       1950-2000
             Zselicség                                       15,3                       700-750                       1900-0950
             Somogyi homokvidék                              13,9                       700-750                       1850-1900
             Marcali-hát                                     21,5                       650-750                       1900-0950
             Dráva melléke                                   19,1                       750-800                       1800-1850
Bokorné Kitanics Tünde : A legeltetéses állattenyésztés meghonosításának lehetőségei és korlátai Somogy megyében
                                   Tér és Társadalom 10. évf. 1996/4. 113-123. p.

     TÉT 1996 s 4           A legeltetéses állattenyésztés meghonosításának lehet őségei...     121

        Somogy megy ökológiai adottságai — az országoséval ellentétben — megfelelnek a
     gyep igényeinek. Ennek ellenére a gyep területe évr ől-évre csökken a megyében (7.
     táblázat).

                                          7. TÁBLÁZAT
                          A gyepgazdálkodás fontosabb adatainak alakulása
                                     (Major data of pasturage)

                    Év                               Terület                   Termésátlag
                                                    (ezer ha)                     (t/ha)
                1981-1985                              70                          1,4
                1986-1990                              63                          1,0
                   1992                                58                          0,7
                   1993                                58                          0,6
                   1994                                57                          0,8
     Forrás: Somogy megye statisztikai évkönyve, KSH —, 1994.


         A rendelkezésre álló — és a jövőben környezetvédelmi megfontolásból várhatóan nö-
      vekvő — gyepterületek kihasználtsága rendkívül alacsony, ezért feltétlenül növelni kell a
      kérődző, illetve a gyephasznosító állatfajok létszámát. Ez alatt nem csupán a hagyomá-
      nyos értelemben vett .szarvasmarha- és juhtenyésztés fejlesztését értjük, hanem számos
      új, gyepre alapozott állattenyésztési ágazat és technológia meghonosítását és kifejleszté-
      sét, amelyekre Somogy megye természeti adottságainál fogva vállalkozhatunk, és ame-
      lyeknek a termékeit a piac igényli. Ilyen ágazatok a:

      Húsmarha
         A 30-100 ha, jobbára er ősen tagolt nagyüzemi Módszerekkel nem m űvelhető gyepte.-
     rületekkel rendelkező magánvállalkozók számára megélhetést kínál a húsmarhatartás.
     Kedvező, hogy a vágómarha iránti kereslet és ezzel együtt az árak is növekednek. A
     gazdaságos hegy- és dombvidéki húsmarhatartás feltétele egy olyan fajta, amelyik jól
     elviseli a mostohább tartási körülményeket, de vágóértéke megfelel a piaci igényeknek.
     Például hereford, limousine, charolais, egymással vagy a magyartarkával keresztezve.
     Az állatok legalább 230 napot legeljenek, korszer ű legelőhasználat mellett. Egy hektár
     jól kezelt gyep területén a legeltetési id őszakban négy anyatehén eltartható.

      Juhtartás
         A juhtenyésztés a legel őhasznosítás egyik hagyományos formája. Versenyképesebb
      az ágazat ha a merinónál nagyobb hozamokkal rendelkez ő és jó minőségű végterméket
      szolgáltató intenzívebb hústípusú juhval valósítjuk meg. A szaporaságot a booroola gén
      bevitelével növelhetjük. Az amerikai suffolk, texel és más extrém hústípusú fajtákkal
      kiváló vágóértékű, exportképes hízóbárányok nyerhet ők.
         A nagyobb kiterjedésű, kis hozamú legelőket csak juhtenyésztés útján lehet gazdasá-
      gosan hasznosítani.
Bokorné Kitanics Tünde : A legeltetéses állattenyésztés meghonosításának lehetőségei és korlátai Somogy megyében
                                   Tér és Társadalom 10. évf. 1996/4. 113-123. p.

             122     Bokorné Kitanics Tünde                                                          TÉT 1996 s 4


            Lótartás
               A gyepterületek hasznosításának egy speciális, de ígéretes lehet ősége a húslótartás. A
            világpiacon erőteljesen megnőtt a vágóló, de elsősorban a pecsenyecsikó iránti kereslet.
            A hidegvérű ló élőtömegtermelésben a legjobb húsmarha állományokkal is versenyké-
            pes, és erre a célra a közepes-gyenge min őségű gyepterületek is megfelelnek. A hegy- és
            dombvidéki lótenyésztés éS lótartás célja lehet még:
               —a tenyészállatnevelés
               —sport- és turisztikai célú haszonállat-el őállítás.

             Gím- és dámszarvas tenyésztés
               A zárttéri (farmszerű) dámvadtenyésztés a széls őségesen gyenge legelők hasznosítá-
            sában versenyképes a többi állatfajjal. El őny, hogy húsuk korlátozás nélkül bevihet ő a
            legtöbb országba. A szarvasfélék biológiai igényei jól illeszthet ők a rendelkezésünkre
            álló ökológiai adottságokhoz.
               A kérődző állatok és a gyepterületek természetes kapcsolatát büntetlenül megszakí-
            tani nem lehet, ezért az elkövetkez ő évtizedekben alapvet ő feladat a természeti adottsá-
            gokhoz alkalmazkodó racionális technológiák kidolgozása és m űködtetése. A gazdasá-
            gos műkötetéshez viszont tulajdonosi érdekeltség és értékarányos piaci viszonyok szük-
            ségesek.


                                                          Irodalom
             Babinszky M.— Széles Gy. (1994) A gyepgazdálkodás neuralgikus pontjai. A költségtakarékos állattartási
                 irányzatok fejl ődésének közgazdasági alapkérdései. (Kézirat) PATE, Kaposvár.
             Dorgai L. — Laczkó 1. (1987) A hegy- és dombvidéki gazdálkodás ökonómiája. Mezőgazdasági Kiadó, Buda-
                 pest.
             Horváth S. (1988) Magyarország megyét. Kossuth Könyvkiadó, Budapest.
             Kitanics T. (1994) A Dél-dunántúli régió ökológiai adottságainak gazdasági elemzése. (OTDK dolgozat)
                 PATE, Kaposvár.
             Pécsi M. (1981) A Dunántúli-dombság (Dél-Dunántúl). Magyarország tájföldrajza 4. kötet. Akadémiai
                 Kiadó, Budapest.
             Sarudi Cs. (1994) Az agrártermelés és a területfejlesztés gazdasági összefüggései Somogy megyében.
                 (Kandidátusi értekezés)
             Stefier J. — Hom P. (1995) A magyar állattenyésztés kitörési pontjai. „Agro-21 " füzetek, 11. 168-175. o.
             Somogy megye statisztikai évkönyve.Központi Statisztikai Hivatal, Kaposvár, 1995.
             Varga G. (1996) A legteljesebb takarmány a gyep. Kistermelők lapja, 9. 4. o.
             Vinczeffy 1. (1993) Legelő- és gyepgazdálkodás. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Bokorné Kitanics Tünde : A legeltetéses állattenyésztés meghonosításának lehetőségei és korlátai Somogy megyében
                                   Tér és Társadalom 10. évf. 1996/4. 113-123. p.

     TÉT 1996    s   4    A legeltetéses állattenyésztés meghonosításának lehet őségei...       123




           THE POSSIBILITIES AND LIMITS OF INTRODUCING
          GRAZING ANIMAL HUSBANDRY IN SOMOGY COUNTY

                                 TÜNDE BOKOR-KITANICS

        Approximately two thirds of the territory of Somogy county is hilly areas. The aver-
     age of the slopes of the county is 8-11%. Compared to the large regions of Hungary,
     South Transdanubia has the most precipitation, also, its distribution is the most balanced
     here.
        Somogy county is one of the regions in Hungary which have the best ecological en-
     dowments for pasturage.
        Because of the characteristic hilly surface of the county, a rational land use is neces-
     sary. In the case of a right land use, the more steep a slope, the smaller the share of
     plough-land and the larger the share of forest, pasture and meadow. The ideal case
     would be if grass were dominant on slopes of 17-25% and forests on slopes steeper than
     25%.
        In the territory of Somogy county, large-scale plough-lands can be found on poor
     quality, steep hillsides. I suggest that grassy areas be planted to replace the plough-lands
     which have a low fertility. Grass plays an important role in the exchange of lands. The
     cultivation of steep plough-lands abounds in difficulties, there is a great danger of soil
     erosion, also, crops are'smaller than in plain lands. On slopes, grass is the best protector
     of the soil.
        On the slopes and hillsides, a profitable grazing animal husbandry can be imple-
     mented with the right skills and cultivation.
        The ecological potential of Somogy county is under-utilised, as both the number of
     grassy areas and grazing animals is decreasing.
        For private entrepreneurs, cattle breeding could provide a certain living.
        The traditional way of using the pastures is sheep breeding, which can utilise the
     larger and less fertile pastures, as well.
        A specific way of using the grassy lands is breeding horse for its meat.
         The extremely weak pastures could be grazed by red and fallow deer.
         The decreasing and derelict grassy areas are still reserves for the Hungarian agricul-
     ture. These grassy areas, however, should not be taken out of cultivation but should help
     us to rationalise agriculture, animal breeding, fodder production and to improve the
     profitability of producing animal products.


                                                                   Translated by Zoltán Raffay
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/4. 124. p.




                                       Bőszénfai határ (Körtvélyesi L.)