Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 231-236. p.
Tér és Társadalom 1996 s 2-3: 231-236
A POTENCIÁLIS VÁROSOK KÖRNYEZETI
ÁLLAPOTÁNAK ÉRTÉKELÉSE, MIN ŐSÍTÉSE
(The evaluation and qualification of the state of environment in some
potential towns)
OLÁH FERENC
Előzmények, kutatási cél
Egy átfogó kutatás, vizsgálat keretében — el őzetesen kijelölt — 177 település környezeti
állapotának felmérését, az összehasonlíthatóság követelménye miatt számszer űsített
módon való értékelését, min ősítését, valamint csoportosítását kellett elvégezni.
Az egészséges környezet az ember életmin őségének alapvető tényezője (NKTK, 1994). E
szempontra alapozva a vizsgálat célja a kiválasztott településeken él ő lakosság számára
nyújtott környezeti feltételek kedvez ő, kevésbé kedvező voltának feltárása volt.
A hazai igények, kutatások, az ENSZ, az OECD és az Európa Tanács konvenciói,
ajánlásai alapján 1994-ben elkészült a Nemzeti Környezet- és Természetpolitikai
Koncepció. Erre alapozva még ugyanezen évben megjelent a korábbi "A környezet
állapota és védelme" c. KSH. kiadvány korszer űbb változata "Hazánk környezeti
állapotának mutatói" címmel. A folyamatot 1995. májusában az "1995. évi 1111. törvény a
környezet védelmének általános szabályairól" c. előterjesztés Országgy űlés általi
elfogadása, törvényer őre emelése zárta.
Módszer
Vizsgálatunkban négy — egyenként is összetett — szempont alapján végeztük el a
települések aktuális környezeti állapotának felmérését, értékelését. Szempontonként
különböző jellegű — statisztikai és/vagy kartográfiai — adatbázist használtunk, az értékelést
— alább részletezett módon — pontozásos rendszerben végeztük.
A vizsgálatban felhasznált adatsorok — általában — még nem els ődlegesen a környezeti
állapot-felmérések szempontjai alapján vannak összegy űjtve. Az adatok hiánya, nehéz
összevethető sége azonban már nem olyan mérték ű, hogy körültekintő értékeléssel
homályban maradnának a környezet állapotát befolyásoló f ő folyamatok, és alapvet ő
tévedések terhelnék a tájegységek, térségek állapotának megítélését (HKÁM 1994).
A kép finomítása, az állapotok és állapotváltozások részletesebb megismerése érdekében
elengedhetetlen, hogy minél el ő bb megvalósuljon a környezeti állapotjellemzés és
értékelés egységes, és az európai gyakorlattal harmonizáló rendszere.
Ez — számos más terület mellett — a regionális kutatás és tervezés fejl ődése, a terület- és
településfejlesztés hatékony működése érdekében sem nélkülözhet ő.
A KTM már 1993-ban rögzítette a környezet állapotára vonatkozó jelentések tartalmát,
figyelemmel az OECD-országok paraméter-rendszerére, amely biztosítani hivatott a
környezeti állapotok összehasonlíthatóságát.
Oláh Ferenc : A potenciális városok környezeti állapotának értékelése, minősítése
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 231-236. p.
232 Oláh Ferenc TÉT 1996 .2-3
Jelen munkánkban a fenti összeállításból az általunk, s a kit űzött cél elérése érdekében
legfontosabbnak tekintett mutatók rendszereit választottuk ki, s alkalmaztuk.
Természeti környezeti mutató
Kiemelten fontos min ősítési szempont, hiszen "... az ország természeti környezete
nemzeti örökségünk, pótolhatatlan és megismételhetetlen értékek hordozója" (NKTK
1994). Ez a mutató négy részterület pontszámaiból tev ődik össze:
Erdősültség
Az egészséges környezethez alapvet ően fontos a települések lakott- és közigazgatási
területén lévő zöldterületek és erd ők minél jelentősebb részaránya. Az elérhet ő statisztikai
forrásokban csak a városok zöldterületeinek adatai szerepelnek, a vizsgálatunkba bevont
nem városi jogállású településeké nem, így csak az erd ősültség mértékével számoltunk.
Ennek megfelel ően alakult az adható pontszám is, azaz:
- a település közigazgatási területéb ől az erdővel borított terület megközelít ő részaránya 0 5 pont
-
Felszíni vizek
Egy település környezeti állapotának megítélését el őnyösen befolyásolhatja (településkép,
optimális légnedvesség, leveg őtisztaság, vízbázis), ha megfelel ő tisztaságú élővízzel
(patak, folyó, tó) rendelkezik, s ronthatja, ha az er ősen szennyezett:
- a településen, közigazgatási területén milyen vízmin őségi osztályba tartozó felszíni víz található 0 1 0 pont
-
Felszín alatti vízmin őség védelmi területek
Ezek akár karsztterületen, akár porózus, törmelékes üledékes k őzetű területen találhatók,
felszíni szennyeződésre kiemelten érzékenyek. Lévén kivétel nélkül - jelenleg és
távlatokban is - regionális jelent őségű ivóvízbázisok, szerepeltetésük az értékelési
rendszerben különösen fontos. A felszíni vízmin őség védelmi területek ugyan szintén az
érzékeny kategóriába tartoznak, viszont regionális jelent őségük kisebb, s az innen kiemelt
víz döntően öntözésre, s csak kisebb hányada szolgál ivóvíz biztosítására:
- a település közigazgatási területe milyen arányban fed le kiemelt vízmin őség védelmi területet
- 0 5 pont
-
Védett természeti értékek
A védett területek természeti környezeti állapotát elvileg optimálisnak kell tekinteni.
Azonban más-más tevékenységi körök megengedettek, így más-más folyamatok, hatások
jelentkeznek a különböző védettségi szintbe sorolt területeken. Minél magasabb fokú a
természetvédelmi oltalom, annál közelebb állhat az aktuális természeti környezeti állapot
az elméleti optimális szinthez:
- a település területén milyen védettségi fokozatba sorolt védett természeti érték található 0-10 pont
Infrastrukturális környezeti mutató
A természeti környezeti sajátosságok mellett a települések infrastrukturális ellátottsága is
hasonló jelentő séggel bír az értékelési rendszerben.
Oláh Ferenc : A potenciális városok környezeti állapotának értékelése, minősítése
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 231-236. p.
TÉT 1996 s 2-3 Magyarországi települések... 233
Közmilvesítettség
A lakosság életmin őségét alapvetően meghatározza, hogy milyen kommunális
infrastrukturális helyzet jellemz ő a településen. Ennek értékelésére szolgál a három
részmutató, amelyek mindegyike a közüzemi vízszolgáltatás és -csatomázottság adatain
nyugszik:
—a közüzemi vízhálózatba bekötött lakások a település lakásszáma százalékában 0-10 pont
— a közcsatorna-hálózatra rákapcsolt lakások a település lakásszáma s77glékában 0 - 10 pont
— a közcsatoma hálózat hossza a közüzemi vízhálózat hosszának százalékában 0-10 pont
Hulladékelhelyezés a település területén
Speciális települési környezeti gond a keletkez ő kommunális, mezőgazdasági, ipari
hulladékok összegyűjtése, tárolása, kezelése. Nagyon jelentős különbségek származnak
abból, hogy szervezett-, rendezett-e a különböz ő típusú hulladékok gyűjtése, tárolása.
Természetesen szintén különbséget kell tenni aszerint is, hogy a létesített lerakó felszíni
szennyeződés, érzékenység szempontjából milyen típusú, k őzetminőségű területen
található:
—ha rendelkezik kommunális hulladéklerakóval;
a felszíni szennyez ődés-érzékenység szempontjából milyen kategóriájú területen találhatóható 0 - 6 pont
—ha területén mez őgazdasági és/vagy ipari hulladéklerakó található;
a felszíni szennyeződés érzékenység szempontjából milyen kategóriájú területen található 0- 6 pont
—az ipari és/vagy mez őgazdasági veszélyeshulladék-lerakat felszíni szennyez ődés érzékenység szempontjából
milyen kategóriájú területen található (ha nincs veszélyes-hulladék lerakat: 5 pont) 0- 5 pont
Leveg őmin őségi mutató
A települési környezeti állapotfelmérés fontos eleme a leveg őminőség meghatározása. A
települések levegőjét elsősorban a közlekedésb ől, valamint a fűtési idényben a
háztartásokból származó égéstermékek és por szennyezi. Ilyen tartalmú településsoros
adatok természetesen — a mérés hiánya miatt — nincsenek. A leveg őminőségi mutató
meghatározásánál ezért alkalmaztam az alábbi számítási, értékelési módszert:
—a vezetékes gázszolgáltatásba bekapcsolt lakások aránya 0-10 pont
— a településen átvezet ő közút kategóriája alapján 0- 8 pont
—ha a településen erőteljes por, füstkibocsátással járó iparág található: - 2 pont
A négy vizsgálati szempont alapján legkedvez őbb környezeti állapotú település
maximum 95 pontot kaphatna.
Eredmények
A részpontszámok összesítése után kialakult egy sorrend a vizsgált települések között (1.
ábra). A legalacsonyabb pontérték — 18 pont és a legmagasabb — 69 pont egy-egy
— —
településen jellemz ő érték. Ezen széls ő értékek közelébe szintén csak néhány település
került. A többség — 138 település a 26 50 pont közötti intervallumban található. A 177
— -
vizsgált település kategorizálását az alábbi módon végeztem el, alkalmazkodva az egyik
kiindulási feltételhez, amely szerint 5 — lehet őleg megközelítően azonos számú elemet
tartalmazó — csoportba kell őket besorolni (2. ábra).
Oláh Ferenc : A potenciális városok környezeti állapotának értékelése, minősítése
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 231-236. p.
234 Oláh Ferenc TÉT 1996 .2-3
Az első csoportba a legkedvezőbb környezeti állapottal jellemezhet ő 29 település került,
69 és 51 pont közötti összesített értékkel. Területi elhelyezkedésüket vizsgálva kit űnik,
hogy egynegyedük a budapesti agglomeráció részét képezi, ezen belül is többségük a
budai oldalon található. Összességében jellemz ő, hogy többségüknél mind a négy
értékelési szempont alapján az átlagnál több ponttal rendelkeznek (2. ábra). Kivétel nélkül
magas pontértéket kaptak az infrastrukturális közm űellátottság alapján. Néhány település
kivételével a legkevesebb pontot a hulladékelhelyezés, -kezelés révén kapták, s ez jelzi az
egyébként országosan is egyik legsúlyosabb problémát a települési környezetek
vonatkozásában. Szintén koncentráltabb a Duna-menti agglomerációs sávban és a Balaton
környékén a kedvez őbb környezeti állapotú települések el őfordulása.
Az előbbi térségben lévő négy település közös sajátossága, hogy szintén a
hulladékelhelyezés, -kezelés, valamint a leveg őminőség alapján az átlag alatti pontértékkel
bírnak (2. ábra). Ez azért figyelemreméltó, mert többféle szempontból is kiemelt térségben
— a Dunakanyar, az Almás-Táti-Duna-völgy területén — találhatók, s ez a negatív
sajátosságuk hosszabb távon csökkentheti pl. az idegenforgalmi vonzerejüket is.
Szembetűnő még, hogy az Észak-magyarországi-Középhegység területén — jelent ősebb
iparral vagy múlttal rendelkez ő — öt település került az els ő kategóriába. Kifejezetten
alföldi település kett ő szerepel ebben a csoportban.
A második csoportba tartozik 43 település, 41-50 pont közötti összesített értékekkel. A
települések több, mint harmada itt is koncentráltan — az agglomerációban s annak
közvetlen szomszédságában, vonzásában — található (2. ábra). Figyelmet érdemel még a
Kisalföld északnyugati része, valamint a Közép-Tiszántúl területe. Természeti környezeti
állapotuk nem rosszabb, mint az els ő csoportba tartozó településeké, viszont szélesebb
skálán helyezkednek el, nagyobb a differencia. Hulladékelhelyezés és leveg őminőség
tekintetében nincs számottev ő különbség a két csoport települései között. Második
csoportba kerülésüket els ősorban a közművesítettségi mutató átlagosan alacsonyabb
pontértékei indokolják.
A harmadik kategória 32 települése 36-40 pont közötti értékkel rendelkezik. Ebben a
csoportban már jelent ősebb a területi dekoncentráció (2. ábra). Csak a Dunántúl
legdélebbi — főleg baranyai — részét, a Csepel-Mohácsi-sík vizsgált településeit, valamint a
Nyírség északnyugati, s a vele szomszédos tokaji-hegységi térséget jellemzi a vizsgálati
cél szempontjából még elfogadhatónak min ősített környezeti állapot. Viszonylag még
magasabb a közm űvesítettségi mutató, ugyanakkor alacsony pontértékeket kaptak a
hulladékelhelyezés terén.
Az utolsó két kategória 73 települése (2. ábra) mind infrastrukturális, mind természeti
környezeti mutatóik alapján — és els ősorban az 5. csoport települései — a legrosszabb
adottságokkal rendelkeznek. Néhány kivételt ől eltekintve a hulladékelhelyezés, -kezelés
területén is igen súlyos problémát jeleznek a rendkívül alacsony pontértékek. Talán csak a
levegőminő ségi mutató értékében kisebb a lemaradásuk az els ő három csoport
településeitől. Itt is megfigyelhet ő azonban, hogy ezen települések jobb légállapota csak a
nyári, nem fútési félévben jó. A téli id őszakban magas a füstgázok és a
koromszennyező dés mértéke, hiszen alig néhány település rendelkezik vezetékes
gázszolgáltatással, s ezekben is alacsony a hálózatra rákapcsolt lakások aránya.
Oláh Ferenc : A potenciális városok környezeti állapotának értékelése, minősítése
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 231-236. p.
TÉT 1996 .2-3 Magyarországi települések... 235
L ÁBRA
A vizsgált települések elhelyezkedése rangsorban
(lhe potential iowns irt Hungary by rank)
`4,
• 1-177. A vingeflat eredményeként kialakult serreed
2. ÁBRA
A települések környezeti állapotának értékelése
f7he environmental porential of settlemenrs - main groups)
Csoport Ponthatár Elemszám
ide
O 51-69 29
D 41-50 43
3 6 36-40 32
4 O 31-35 36
o 18-30 37
Oláh Ferenc : A potenciális városok környezeti állapotának értékelése, minősítése
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 231-236. p.
236 Oláh Ferenc TÉT 1996 s 2-3
E két csoport településeinek térbeli elrendez ődésében megfigyelhet ő sajátosságok: Az
alföldi vizsgált települések döntő többsége, mintegy kétharmada, ide tartozik. A budapesti
agglomeráció délkeleti helyzetű települései — néhány kivétellel — szintén itt találhatók. A
Dunántúlon a vizsgált Fejér és Somogy megyei települések többsége került e kategóriákba.
Összegzés
A fenti eredmények hangsúlyozottan csak az aktuális környezeti állapotról tájékoztatnak.
Egyes településekre vonatkozóan, egyes vizsgálati szempontok alapadataiban a
közeljövőben is történhetnek — reményeink szerint csak pozitív — változások, s ezek
következtében a jelenlegit ől különböző is lehet egy-egy település környezeti állapotának
megítélése, pozíciója.
Szükség szerint egy-egy települést kiragadva, a jelen vizsgálatban alkalmazott áttekint ő
jellegű értékelésnél szélesebb, pontosabb adatbázisra támaszkodva tovább finomítható az
értékelési rendszer és az általa mutatott állapot is valóságh űbb lehet.
A környezet védelmér ől rendelkező 1995. évi UH. törvény előírja a Nemzeti
Környezetvédelmi Program kidolgozását. A Programnak tartalmaznia kell — számos más
eleme mellett — az ország aktuális környezeti állapotának bemutatását, az elérni kívánt
állapotot, az ehhez szükséges kutatásokat, konkrét tevékenységeket is.
Jelen munka talán ehhez is szolgáltathat némi támpontot, kiindulási alapot.
Irodalom
Az 1995. évi Llll. törvény a környezet védelmének általános szabályairól, 1995. Budapest. (in. Bándi Gy.:
Környezetvédelmi kézikönyv, KJK. 239-288. o.)
Hazánk környezeti állapotának mutatói. 1994. Budapest. KTM. 67 o.
Magyarország Nemzeti Atlasza. 1989. Kartográfiai Vállalat, Budapest. 395 o.
Nemzeti Környezet- és Természetpolitikai Koncepció. 1994. Budapest. KTM. 97. o.
Megyei Statisztikai Évkönyv 1994, 1995. KSH. Megyei Igazgatóságok, 19 megyei kötet
Abstract
The purpose of a comprehensive research, survey was to carry out the evaluation,
qualification and classification of the state of environment in 177 — preliminary selected —
settlements, for the criterion of comparability, in a numeric way.
We have to emphasise that the fmdings only inform us about the present state of the
environment. In the basic data of some aspects of the survey, in some settlements changes
can take place in the near future. As a consequence of this, the perception and position of
the state of the environment in an individual settlement can be different from what they are
like today.
Focusing on the individual settlements and building on a database which is wider and
more precise than the comprehensive evaluation applied in this survey, if necessary, the
evaluation system can be further improved and the situation which it reflects can be more
accurate.