Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 133-140. p.
Tér és Társadalom 1996 s 2-3: 133-140
A TELEPÜLÉSEK BELS Ő SZERKEZETÉNEK
VIZSGÁLATA
A LAKOSSÁG TÉRBELI ELOSZLÁSA ALAPJÁN
(A survey of the inner structure of the settlements by the spatial
distributíon of population)
KOCSIS ZSOLT
Bevezetés
Győ r, Szombathely és Veszprém összehasonlítása számos problémát vet fel. Vajon a
hasonlóságok vagy a különbségek hangsúlyozása legyen-e a fontosabb. Most azonban
másodlagos a kérdés, mert a bels ő szerkezet feltárása a külön-külön is érdekes feladat, az
azonosságok és az eltérések csak az összehasonlításban kapnak nagyobb szerepet. Az
1980. és 1990. évi népszámlálások számlálókörzetsoros adatainak számítógépes feldol-
gozása számos eredményt hozott, melyek részben módszertani jelent őségűek, részben a
városok térszerkezetének feltárását tették lehet ővé, természetesen az évtizednyi, rövid
időtáv és a rendelkezésre álló népszámlálási adatok adta korlátok között.
Ezért a tanulmány egyfajta kísérletnek is számít, az alkalmazott módszer és a felhasznált
adatok próbája, hogy a 2000. évi népszámlálás után három id őpontra elvégezhet ő legyen
az újabb vizsgálat. Ez azért is ígérkezik nagyon érdekesnek, mert az 1980-as adatok még
elég jól mutatják a szocialista rendszer uniformizáló hatását, az 1990-es adatokban már
fellelhető k a nagyobb szabadságfok jelei, a panel lakótelepekkel szemben az egyéni
lakásépítések térnyerését, míg a következ ő népszámlálás talán már egy majdnem teljesen
piacgazdaságra épül ő társadalom képét hozza.
Kiinduló helyzet, felhasznált adatok
A városszerkezet szempontjából fontos tényez ő k közül a domborzati-vízrajzi adottságok
igen eltérőek. Győ rben a nagy vízfolyások alapvető en meghatározzák a városképet, hiszen
a forgalom számára komoly akadályt jelentenek. A nagy költségek miatt viszonylag kevés
híd épült, ami az úthálózatot az átkelési pontokhoz koncentrálja.
Szombathely esetében a két kis patak nem befolyásolta dönt ő a városképet, a kis medrek
nem hagytak mély nyomot az utcahálózatban.
Veszprémben a dombok jelentik a domináns elemet, a meredek kiemelkedések és a
viszonylag mély, szűk völgyek határozottan kirajzolódnak a város térképén.
Természetesen a népesség maga és abszolút száma is alapvet ő a városszerkezet
kialakításában. Részben a lakosság által űzött foglalkozások, a különböz ő gazdasági
létesítmények, részben az egyéb társadalmi-gazdasági funkciók, a lakófunkció térigénye
miatt.
Kocsis Zsolt :
A települések belső szerkezetének vizsgálata a lakosság térbeli eloszlása alapján
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 133-140. p.
134 Kocsis Zsolt TÉT 1996 .2-3
Az 1. ábra a modern népszámlálások adatai alapján mutatja be a városok
népességfejl ő dését a jelenlegi közigazgatási határokra vonatkoztatva.
1. ÁBRA
A vizsgált városok népességszámának alakulása
(The number of population in the cities)
130000
110000
90000
—4,— Győ r
70000
—111— Szombathely
ÁL— Veszprém
50000
30000
10000
1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 1995
Forrás: KSH.
1. TÁBLÁZAT
A vizsgált városok néhány belterületi és külterületi adata (1995. január 1.)
(Some inner and outer city-area data of the cities)
Megnevezés - város Győr Szombathely Veszprém
Földterület (ha) 17479 9752 12693
Lakónépesség ( fő) 127236 83694 64622
A központi belterület lakónépessége (fő) 114188 84657 59792
Az 1970 után csatolt falvak lakónépessége (f ő) 14754 873 3534
Központi belterület aránya a lakónépességb ől (%) 88,28 98,87 93,62
Forrás: KSH.
Látható, hogy a három város népessége közel sem egyenl ő. Kisebb településeken a
területhasznosítás is egyhangúbb lehet, a különböz ő övezetek, zónák kevésbé
hangsúlyosak, vagy egyáltalán nem alakulnak ki. Mivel magyar viszonylatban még
Veszprém népessége is nagynak számít, ezért megfelel ően kis alapegységet választva
elegendően finom tagolását adhatjuk a város szerkezetének.
Mivel a statisztikai adatok háztartásonkénti, személyenkénti adatai nem hozzáférhet ők,
de nem is lehetne feldolgozni azokat (els ősorban a térképi ábrázolás lenne költséges,
problematikus, többek között a térben egymás fölött elhelyezked ő személyek, lakások
miatt), ezért kézenfekv ő a 150-350 főt magukba foglaló számlálókörzetek használata.
Sajnos, a számlálókörzetek beosztása nem teszi lehet ővé korábbi adatok felhasználását,
ami azért is gondot okoz, mert tíz év igen kis id ő, ezért a városokban lezajlott társadalmi
folyamatok dinamikája csak nehezen adható vissza. Ez a kijelentések értékéb ől is sokat
Kocsis Zsolt :
A települések belső szerkezetének vizsgálata a lakosság térbeli eloszlása alapján
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 133-140. p.
TÉT 1996 s 2 3- A települések bels ő szerkezetének... 135
elvesz, hiszen nehezen igazolható, hogy pl. tendenciáról van szó, nem pedig véletlen,
rövid életű folyamatról. Az 1980-1990-es népszámlálások rendelkeznek az össze-
hasonlítást lehetővé tevő azonos területi vonatkoztatással, a korábbi népszámlálások nem,
viszont a 2000. évi az utolsó kett ő bázisán zajlik majd, ezért adataik összevethet ők lesznek
a térben is.
A rendelkezésre álló adatok eltér ő struktúrája miatt csak huszonhat mutató került
felhasználásra, ezek azonban már mindkét id őpontra majdnem teljesen azonos
körzetbeosztással kerültek felvételre, tehát az összehasonításra alkalmasak.
A huszonhat mutatóból négy a népesség korszerkezetét írja le, egy az iskolázottságát,
hat a foglalkozási struktúrát, illetve az aktivitást. Végül tizenöt a lakásállomány
infrastrukturális felszereltségét, a lakások korát, a házak lakás- és emeletszámát, a
lakásellátottságot (pl. egy lakásra jutó lakó, család, háztartás, a családok, háztartások
nagysága, stb.) mutatja be.
Az adatok ábrázolása Mapinfo szoftver segítségével a városok digitalizált térképén,
számlálókörzetsorosan történt. Ez nagyban megkönnyítette a feldolgozás, kiértékelést, de
a kijelentések alátámasztására, illusztrálására is kiválóan alkalmas.
A térképek a kereskedelemben beszerezhet ő várostérképek er ősen csökkentett
tartalmának digitalizálásával készültek, majd új rétegként felkerült a számlálókörzetek
határa is.
A népszámlálási körzetek használata igen nagy előny a korábbi városszerkezeti,
első sorban morfológiai vizsgálatokkal szemben, ahol a hagyományos kézi rajzolás adta
lehető ségek miatt általában városrendezési körzetek szintjén készültek a feldolgozások és
az ábrák is.
Ugyancsak komoly elő ny volt a nagy merítés, hiszen a szükségb ől kihagyott
számlálókörzetek (intézményi háztartások - kollégiumok, gyermek- és nyugdíjas otthonok,
munkásszállások, stb., illetve a külterületek - gát őrházak, kisebb mezőgazdasági jellegű
telepek, üzemek, stb.) nélkül is általában a városok népességének 95%-a a vizsgálat
tárgyát és alanyát képezte.
A külterületek a dunántúli városoknál hagyományosan kis százalékát jelentik a városi
népességnek, ráadásul teljesen torz kor- és foglalkozási struktúrájuk az adatok
feldolgozásánál hasonló problémákat jelentett volna, mint az intézményi háztartásoké.
Kétségtelen, hogy ezek is város részét képezik, de a feldolgozás során olyan mennyiség ű
többlet munkát eredményeztek volna, amelynek eredmény-oldalon nincs meg a megfelel ő
haszna.
A számlálókörzetek egyébként sok kellemetlenséget okoztak, ami arra vezethet ő vissza,
hogy a Központi Statisztikai Hivatal a saját maga számára gy űjti az adatokat els ősorban, a
szervezeten kívüli felhasználók igényei alig játszanak szerepet az adatbázisok
struktúrájának kialakításában. Igaz ez mind a vonatkoztatási alap, mind a felvett mutatók
esetében.
A számlálókörzetek határai ugyanis túlságosan nagy ingadozást mutatnak, lehatárolásuk
gyakran önkényes. A kutatható térszerkezet legkisebb elemeiként több figyelmet
érdemelnének. Szükségszerű módosulásuk (építkezések, bontások) nem okoz problémát,
ennyi pontatlanságot a vizsgálat még elbírna, de a térképi ábrázolásuk nehézkes. A kis
népesség miatt a panelházak néhány lépcs ő háza kitesz egy-egy körzetet, ezek pedig alig
láthatók a város térképén.
Máskor viszont hatalmas, városrész nagyságú számlálókörzetek is vannak, amelyek a
tematikus ábrázolásokon hatalmas, egybefügg ő foltként jelennek meg. Azt a látszatot
Kocsis Zsolt :
A települések belső szerkezetének vizsgálata a lakosság térbeli eloszlása alapján
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 133-140. p.
136 Kocsis Zsolt TÉT 1996 .2-3
keltik, hogy a város jelentékeny részét képezik az éppen bemutatott szempontból,
miközben egyetlén számlálókörzetként arányuk az össznépességen belül általában
ezrelékes nagyságrend ű.
Ez a probléma vetette fel az adatok intenzitás szerinti vonalkázással való bemutatásának
korlátait. Más módszer azonban nem adódott, mert a pontokkal történ ő ábrázolás a
számlálókörzetek igen nagy területbeli szórása miatt ugyanúgy torzította a képet, a színes
ábrázolás pedig a sokszorosítás, a publikálás során okozott volna gondokat, ráadásul az
eredmény ott sem lett volna sokkal korrektebb.
Mindezek ellenére a számlálókörzetsoros adatok feldolgozása és bemutatása sokkal jobb
eredményt adhat, mint a kérd őíves, viszonylag kis mintára támaszkodó felmérés. Igaz, az
adatok nem frissek, nincs mód egyéni válaszok adására, de mivel majdnem teljes merítést
jelentenek, a levont következtetések megalapozottak.
Eredmények
A munka abból a feltételezésb ő l indult ki, hogy a lakóhely, lakókörnyezet befolyásolja,
alakítja az embert, az viszont szintén átalakíthatja lakókörnyezetét. Egy település életében
nem közömbös, hogy a népesség (összesen vagy városrészenként értelmezve) rendelkezik-
e azokkal a képességekkel, lehet őségekkel, amelyek pozitív irányú átalakítást tesznek
lehetővé. Más esetben pedig jövedelmi szintje, társadalmi helyzete, kora, stb. okán akarva-
akaratlanul is a leromlás felé mozdítja el lakókörnyezetét, annak infrastruktúráját,
épületállományát lelakva a városrész megítélését, presztízsét, ezáltal az ott él ők
megítélését is rontva, tovább rontva.
Ugyancsak meghatározó, hogy a város tud-e olyan területeket kínálni, amelyek
megfelel ő feltételeket nyújtanak a társadalmi élettevékenységek, a munka, a pihenés, stb.
számára. Amennyiben nem, akkor az aktívak, a társadalmilag, anyagilag mobil lakosok
elhagyják a várost.
Ezért is fontos a lakosság térbeliségének kutatása, mert települések társadalmi
térszerkezete (foglalkozási-, korstruktúra, stb.) a lakásmutatókkal kiegészítve nagyon jól
jelzi az adott városrészek pillanatnyi helyzetét, lehet őségeit. A település bels ő terében
zajló átrendez ődési folyamatokat ismerve id őben be lehet avatkozni, hogy egy-egy
lakónegyedet megmentsenek a pusztulástól, hogy egy-egy elesett társadalmi rétegnek jobb
lakókörnyezetet teremtve ment őövet dobjanak.
A feltevés egyik fele inkább a szociológia tárgykörébe tartozik: a városi térben elfoglalt
hely részben tükrözi a társadalmi helyzetet, részben okozója, részben következménye
annak. A lakosokra gyakorolt átalakító hatása jelen kutatás módszereivel, eszközeivel
közvetlenül nem igazolható.
Közvetve érvényesül, amennyiben az uniformizált panel lakótelepeken 1990-re a
lakosok foglalkozási- és korszerkezete is egyöntet űbb lett, mint 1980-ban volt. Mivel
kevés változatosságot kínál a panel, lakói részben elszürkülnek, részben kicserél ődnek,
olyanok költöznek be, akiknek meg kell elégedniük a körülményekkel.
A másik felét sokkal jobban alátámasztják az adatok: az ember átalakítja
lakókörnyezetét, a teret, amelyben lakik.
A térinformatikai rendszerben történ ő ábrázolás segítségével jól nyomon követhet ők a
városi téren belüli mozgások. Ezekb ő l arra lehet következtetni, hogy a vizsgált id őpontban
az egyéb ágakban tevékenyked ő, általában idő sebb aktív korú lakosok, a jobb
Kocsis Zsolt :
A települések belső szerkezetének vizsgálata a lakosság térbeli eloszlása alapján
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 133-140. p.
TÉT 1996 .2-3 A települések bels ő szerkezetének... 137
lakáskörülményekből ítélve magasabb jövedelemmel rendelkez ők bizonyos
koncentrálódása a kertvárosias, többnyire a csatolt falvak területén található
lakókörzetekben nem véletlen.
Mivel a korábbi időponthoz képest jelentősen csökkent a bels ő területek abszolút
túlsúlya, a lakótelepek magas részesedése az ilyen adatokkal jellemezhet ő lakosok
körében, a csatolt falvak esetében nem csupán a városi átlagba simuló elmozdulásról van
szó.
A korábban egyértelm űen falusias jellegű városrészek, a csatolt falvak
(szub)urbanizálódása, az infrastruktúra bizonyos elemeinek városias szintre emelkedése, a
lakosság kor- és foglalkozási szerkezetének városiasodása nem oka a magasabb státuszú
rétegek kiköltözésének, hanem következménye.
Az idő sebb falurészeken fennmaradó alacsonyabb színvonalú lakásállomány, az öregebb
korszerkezet, az ipari és mez őgazdasági foglalkoztatottak viszonylagos magas aránya
megmaradt. Az új utcákból álló falurészekben viszont városias népesség foglalkozási
szerkezete (egyéb és szellemi keres ők túlsúlya), a laksűrű ség magasabb (kisebb kertek,
több szintes házak, stb.), jobb a lakások felszereltsége, magasabb a szobaszáma.
A város belső területér ől kiköltözők városiassá formálják új lakóhelyüket, míg a
hagyományos, els ő sorban építészeti értelemben vett városias (magas házak, nagy
laksűrű ség) panel lakótelepek népessége a falvakéhoz kezd hasonlítani.
A települések szerkezete általában négy övezetre osztható. A legbels ő történelmi mag
megőrizte centrumszerepét, lakófunkciói feléled őben vannak, lakásállománya fokozatosan
javul, lakókörnyezetként presztízse gyorsan emelkedik.
A második övezet a kisvárosias, néha kertvárosias, villanegyed szer ű városrészek
övezete. Ezekben terjednek a belvárosból kiszoruló különböz ő gazdasági tevékenységek.
A lakások nagyobb alapterület ű ek (általában régi polgárházakról van szó), ezért kisebb
vállalkozásokat képesek befogadni.
A harmadik övezet a lakótelepeké. Itt a lakosság korösszetétele változatos, de
foglalkozási szerkezete az ipar és az egyéb ágak által meghatározott. A lakótelepek els ő
ütemei elöregedőben vannak, a legkés ő bb épített tömbökben még sok fiatal, gyermek él.
A negyedik övezet az utóbbi évtizedekben a városokhoz csatolt falvak területe. Itt
egyöntetű en a népesség fiatalodása, a lakások korának és min őségének, nagyságának
emelkedése figyelhet ő meg. A foglalkozási szerkezet alapján városiasnak nevezhet ő
területekről van szó.
A településen belüli térben elmozduló népesség a városrészeket is elmozdítja egy
min őségi skálán. A magasabb jövedelmű rétegek beköltözése megemeli a városrészek
presztízsét, az alacsony jövedelm űeké csökkenti. Ennek megfelel ően a városon belül p1. az
elit negyed is vándorlásba kezd. A belvárosok korábbi elhanyagolása után a hagyományos
kertvárosok, majd az utolsó évtizedben a csatolt falvak területére került. 1990-ben
Veszprémben és Győrben is kimutathatóan ez a mozgás részben ismét a régi városmag felé
irányul.
Szombathelyen a belváros sosem vesztette el presztízsét, a két háború között épült, jó
minőségű lakásállományának köszönhet ően meg tudta ő rizni lakófunkcióit és az állami
nagyberuházások, lakásépítések is megkímélték. Ezért a városmagot viszonylag ritkán
csúfítják el modern, a környezetbe nem ill ő épületek, ugyanakkor felújítása sem olyan
kampányszerű en történt, történik, mint Veszprémben és Gy ő rben az óvárosoké.
Kocsis Zsolt :
A települések belső szerkezetének vizsgálata a lakosság térbeli eloszlása alapján
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 133-140. p.
138 Kocsis Zsolt TÉT 1996 s 2-3
Mivel a belváros nem szorult komolyabb rehabilitációra, ezért a tehet ősebbek kiáramlása
nem volt jelentős az elmúlt évtizedekben, ugyanakkor a visszaáramlás sem lehet olyan
markáns, mint a másik két város esetében.
A sűrű beépítettség miatt azonban nem is lehet a magasabb jövedelm űek beköltözésének
célpontja, azok inkább a csónakázó tó körüli, zöldterülettel b ővelkedő területeket
preferálják.
A mozgások irányultságában felfedezhet ő különbségek okai sokrét űek. Jelen kutatás
nem is tudja ezeket feltárni, de még a lehetséges tényez ők felsorolása is meghaladhatná e
tanulmány kereteit.
Minden esetre megemlítend ő a természeti tényez ők és a történelem által befolyásolva
kialakult és fennmaradt régi városszerkezet eltér ő fontossága. (Győrben kifejezetten nagy
kiterjedés ű a történelminek tekinthet ő városmag, Veszprémben sokkal kisebb volt,
ráadásul nagy részét elpusztították az elmúlt évtizedek építkezései. Szombathelyen pedig
tulajdonképpen csak a közintézmények nagyobb épületei jelentik a történelmet, a
lakóházak között igen kevés a komoly értéket képvisel ő műemlék, így a történelmi mag
néhány utcányi.)
Ugyancsak fontos a helyi és az országos politika szerepe. Közismert a megyeszékhelyek
közötti rivalizálásnak pl. a toronyházak építésében is megnyilvánuló hatása, de
napjainkban is határozottan irányíthatja a város a térszerkezetet formáló folyamatokat,
hiszen a különböző beépítési lehetőségek felkínálása, a városi telekpolitika, a rendeletek
útján más és más irányba lehet terelni lakásépítéseket, a városon belüli mozgásokat.
Végül megfelelő adatok és információk hiányában csak utalni lehet a helyi társadalom,
illetve a helyi gazdaság, azok résztvevőinek vásárlóerejére is.
A vizsgálat azt is bizonyította, hogy a számlálókörzetekb ől felépülő városrendezési
körzetek, a tradicionális városrészek nem alkotnak összefügg ő, egységes területeket. Túl
nagy megfigyelési egységek ahhoz, hogy egy város társadalmának térszerkezetét
bemutathassák.
A települések morfológiai elemzése is csak ezen a kiindulási egységen alapulhat, mert
kisebb városokban egy-egy lakónegyed túl nagy területet jelenthet. Egymástól élesen
elkülönülő lakókörnyezetek is eltűnhetnek egy szürke, semmit mondó városrendezési
körzet átlaga mögött.
Az adatok sokváltozós elemzése viszonylag objektív, a kutató által végzett
paraméterezést sem torzítja jelent ősen a képet. Későbbi időpontban újra lefolytatható, a
vizsgálat más településekre is elvégezhet ő, ezért különösen alkalmas összehasonlító
kutatások végzésére. Megfelel ő számítástechnikai háttérrel olcsó és gyors módszer egy
adott település, vagy több település összehasonlító városszerkezeti kutatására.
A földrajzi információs rendszerek ugyan el őször a természeti földrajzban kerültek
alkalmazásra, de a társadalomföldrajz is jól tudja hasznosítani ezeket. Nem csak a
tematikus térképek el ő állításával szolgálhatja a kutatást egy földrajzi információs rendszer,
hiszen megfelel ő adatokkal feltöltve különböz ő városi térfolyamatok modellezését, a
várostervezést, fejlesztést is lehet ővé teszi, segíti. Az adatok feldolgozása terén olyan
hatékony eszközt jelent, amely jelent ő sen meggyorsítja az eredmények elkészültét és így
közlését is.
Az adatok bemutatásával pedig korábban szinte elérhetetlen pontossággal és
gyorsasággal lehet a városszerkezet különböz ő elemeit bemutatni, hiszen pl. a kis terület ű
számlálókörzetek egy hagyományos technikával készült tusrajzon nem is voltak
bemutathatók.
Kocsis Zsolt :
A települések belső szerkezetének vizsgálata a lakosság térbeli eloszlása alapján
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 133-140. p.
TÉT 1996 s 2-3 A települések bels ő szerkezetének... 139
A városok vizsgálata digitalizált térképek segítségével, térinformatikai keretek között
történt. Tulajdonképpen egy modell került megalkotásra, hogyan lehet a várost érint ő
problémákat térbeli egységekhez kapcsolódó adatok formájában megfogni, vizsgálni,
később kezelni.
Megfelelő érdeklődés mellett, komolyabb eszközigénnyel szinte korlátlan a felhasználási
lehetőség. A demográfiai hangsúlyú elemzés is nagyon jó szolgálatot tehet városi szint ű
stratégiai döntések meghozatalánál. Akár számlálókörzet szint ű népesség-prognózis
alapját is képezheti, vagy egy fájdalmasan aktuális példaként említhet ő alkalmazási terület:
néhány évre előre tervezni lehet, melyik városrészben hány iskolát kell bezárni tanulók
hiányában.
Ugyancsak alkalmas a rendszer telekhatáros térképekre alapozva az ingatlanárakkal
feltöltve azok alakulásának modellezésére, el őrejelzésére.
A társadalmi mozgások figyelésével megel őzhető egész városrészek lepusztulása.
Megfelelő beavatkozással az elöregedés, az épületállomány leromlása megel őzhető,
ezáltal az ott lakók számára jobb min őségű lakókörnyezet, jobb élet és ezáltal jobb
kilátások, szebb jövő biztosítható.
Irodalom
Becsei J. (1986) Településen belüli társadalom és morfológia. Alföldi Tanulmányok XII. 80-97. o.
Berényi I. (1992) Az alkalmazott szociálgeográfia elméleti és módszertani kérdései. Földrajzi Tanulmányok 22.
Budapest.
FaRmann, H. (1991) Faktorökológia - kutatási koncepció zsákutcában? Tér és Társadalom 1. 73-85. o.
F. Kovács E. (1991) Városok sokváltozós térben. Budapest.
Kárpáti Z. (1991) Városszerkezet és a polgárosodás esélyei. Kutatási beszámoló, Kézirat. Budapest.
Kocsis Zs. (1990) Győr regionális térszervező funkcióinak néhány elemének vizsgálata térben és id őben.
Kézirat, egyetemi szakdolgozat, Gy őr, 66. o.
Kocsis Zs. (1992) A faktor- és klaszteranalízis alkalmazási lehet őségei a városszerkezet kutatásában Gy őr
példáján. Kézirat, egyetemi doktori disszertáció, Halimba, 203. o.
Kocsis Zs. (1993) Three phases of urbanization of Gy őr. Architektura a Urbanizacia, megjelenés alatt,
Bratislava.
Kocsis Zs. (1994) The historical and recen1 problems of suburbanization in Gy őr. In: Seconde Conference
Intemational d' Histoire Urbaine, Strassbourg, 1-7. o.
Konrád Gy. - Szelényi I. (1989) Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz. Budapest.
Központi Statisztikai Hivatal és megyei igazgatóságainak kiadványai:
Az 1980. És 1990. évi népszámlálás adatai. Külterületi és számlálókörzetsoros adatok. Gy őr-Sopron, Vas és
Veszprém megyék kötetei.
Az 1990. évi népszámlálás adatai. CD-ROM sorozat 3. sz. Budapest.
3yőr-Moson-Sopron, Vas és Veszprém megyék statisztikai évkönyvei. Gy őr, Szombathely, Veszprém.
.ichtenberger, E. (1987) Stadtentwicklung und dynamische Faktorialökologie. Wien.
Szelényi I. (1990) Városi társadalmi egyenlőtlenségek. Budapest.
rózsa I. (1995) Budapest zöldterületeinek földrajzi vizsgálata. Földrajzi Értesítő 3-4. sz. 193-212. o.
Kocsis Zsolt :
A települések belső szerkezetének vizsgálata a lakosság térbeli eloszlása alapján
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 133-140. p.
140 Kocsis Zsolt TÉT 1996 .2-3
Abstract
The study started from the concept that the place of residence, the residential
environment shape and influence people who, in return, can also transform their residential
environment. It is not indifferent in the life of a seftlement whether its population is
endowed or not with the skills and possibilities which enable transitions of a positive
direction. In other cases, because of their income level, social position, age etc., they
cannot help bringing their residential environment towards deterioration, running down
infrastructuré and buildings, thus worsening, further worsening the judgement and prestige
of certain parts of the towns and this way also of those who live there.
It is also decisive if a town can provide or not areas offering acceptable conditions for
social activities, work, recreation etc. If not, the active, socially and fmancially mobile
citizens will leave the town.
Among other things, that is why researches on the spatial characteristics of population
are important: The social spatial structure of the individual settlements, supplemented with
housing indices, are very good indicators of the present situation and opportunities of
certain parts of the towns. Knowing the rearrangement processes in the inner space of the
settlements, intervention may come in time in order to save some blocks from
deterioration and give some handicapped social layers a last chance by creating a better
residential environment.
Half of the concept is of rather sociological nature: The place occupied in the urban
space partly reflects, partly causes and partly is the result of the social position. Its
population-transforming effects indirectly work, as in the uniform block of flats the
occupational and age structure of the population became much more homogeneous by
1990 than it was in 1980. As the panel flats offer little versatility, their population partly
becomes apathetic, partly is exchanged and those move in who have to make do with the
existing conditions. The other half is much better supported by data: Human beings
transform their residential environment, the space in which they live.