Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 111-121. p.
Tér és Társadalom 1996 s 2-3: 111-121
HAJDÚBÖSZÖRMÉNY TELEPÜLÉSMORFOLÓGIAI
KÉPZŐDMÉNYEINEK VÁLTOZÁSAI A XIX-XX.
SZÁZADBAN
(Morphological changes in the 19-20th centuries in Hajdúböszörmény)
TÓTH ANTAL
Jelen tanulmány azokat a településmorfológiai képz ődményeket (alaprajz, utcahálózat,
telekrend, beépítési mód) vizsgálja, amelyek között a város élete folyik. Hiánypótlásra
törekszik, hiszen az urbanizáció morfológiai vonatkozásai még napjainkban sincsenek
kellően feltárva (Csapó 1990). Dolgozatomban elsősorban a település alaprajzának és
arculatának fejl ődéstörténetét elemeztem.
Választásomat Hajdúböszörmény településföldrajzi sajátosságai indokolják. A város
megjelenésében ma is hordozza történetiségét; legértékesebb m űemléke maga a város,
illetve annak településszerkezete.
A településstruktúrák egyik jellemz ője a szerkezet (városalaprajz, utcahálózat
rendszere). Egy település alaprajzának kialakulása hosszú és bonyolult folyamat
eredménye, a természeti és társadalmi adottságok függvénye. Dinamikus struktúra ez,
amely állandó változásban van.
Hajdúböszörmény alaprajzát a maga falukorabeli állapotából örökölte. A város az ún.
kétbeltelkes vagy ólaskertes települések legklasszikusabb példája. Nem tudjuk mikor
alakult ki ez a településforma (egyes kutatások - p1.: GyőrfB, - a honfoglalás korabeli
magyar társadalom téli szállásrendjéb ő l eredeztetik), a hajdúk már örökölték ezt a
településszerkezetet.
A sík térszínen fejl ődő települések a kerek formára törekszenek. A városközpontnak
mindig vonzó ereje van, így ha nincs más tényez ő, ami ezt akadályozná, a város a
központtól kifelé gy űrű sen növekszik. A központ a várostest geometriai központjában
fekszik, és azt a perem fel ől a központ felé haladva különböz ő övezetek veszik körül.
A település legbelső magja a várakhoz hasonló jellegzetes er ődítmény (templomerőd)
volt. A templomot fal- vagy kőkerítés vette körül (maradványa ma is látható a református
templom mellett, a Böcskai téren). A bels ő ségben a lakóházak rendszertelenül épültek,
közel álltak egymáshoz, kezdetben telek vagy kerítés, igazi utcák nélkül. Árokrendszer,
palánk (hajdúpalánk) vette körül ezt az elliptikus, majdnem kör alakú bels ő magot,
amelyen 4 kapu biztosította az átjárást. Az Árokalj átmenetet képzett a belváros és a
kertségi övezet között. A kertségi övezet gazdasági (ólaskertek) és védelmi funkciót látott
el. Tölcsérszerűen kiszélesedő sugaras utcák, és ugyancsak körkörös forma jellemezte.
Minden beltelekhez tartozott egy-egy kert, innen kapta nevét ("kétbeltelkes") ez a
település alaprájzi típusa (Győrjft) (1. ábra). A kettőstelek-birtoklás a hajdúk félkatonai
jellegű településrendszerének legékesebb bizonyítéka. Ez a településstruktúra a
hajdúvárosok mindegyikére jellemz ő volt, de legtisztábban Hajdúböszörmény képviselte a
rendszer jellegzetességeit (Kathy 1979.).
Tóth Antal :
Hajdúböszörmény településmorfológiai képződményeinek változásai a XIX-XX. században
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 111-121. p.
112 Tóth Antal TÉT 1996 s 2-3
É
.... _"
• •F m szo
.... . .11
•
11› igi
*'S
allaz,l,j•?,
•s=izr o
bY 4....z7iri t:iF,
11:1; 1•1
*11:9,71,,PQW
s
.110 . •
-,••
5_, ilt
*f,n1 1,1
1
'="1111".
4: 0:1#11
;1 7‚br. 11,
44
lie e a
1. ÁBRA
Hajdúböszörmény alaprajza I782-ben (Györfft István után) ik.
(The sematic map of Hajdúböszörmény in 1782, after Györffi, I.)
••,., pa ste, 0
,w, A.
1::::x:fil ri :11:
1.
: iI,! :.
;! 1
1' .?
:7,90110es s v•-4.1
rt s :::i:
•,:..-
.,,t,k !1a 4,':-.11i1:91•1101‘10;
,'.,,. . •
; .,. 4 1
.:;;;,;,%,.".,._ 4almt,;,/
s•
ik-i...„, ,,,,.., -..----
ag...me!..k-.- ,-.,_. ":11:;?.., 9:"
2. ÁBRA .'-'!!!!•40,0>,,C.••:. , ,;3. ,",.
rr.re.,...0N,!2‹..1!... .....
%011.1 s
d111111111111{111151111111I s \ • ''‘‘‘
Hajdúböszörmény alaprajza 1842-ben (Györfft István után) 11111 , 111110111r0113% Ma.
(The sematic map of Hajdúböszörmény in 1842, after Györffy I.)
l
r
3. ÁBRA
Hajdúböszörmény alaprajza 1926-ben (Györffy István után)
(71w sematic map of Hajdúböszörmény in 1926, after Györfft 1.)
Tóth Antal :
Hajdúböszörmény településmorfológiai képződményeinek változásai a XIX-XX. században
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 111-121. p.
TÉT 1996 s 2-3 Hajdúböszörmény... 113
Bár a kutatás ezúttal nem terjedt ki a település külterületére, azt feltétlenül meg kell
'egyezni, hogy a várost három részre osztott határ övezte. A bels ő legelőt a szántóterület
követte, azon kívül pedig a nagy kiterjedés ű legelők, vagy puszták öve (küls ő legelő)
húzódott.
A városmagot 5 sugárszer ű út (Debrecen-Nánás, Hadház-Újváros, Dorogi út)
keresztezte. Ez a tradicionális törzsúthálózat ma is alapvet ően meghatározó eleme
Hajdúböszörmény alaprajzának. A város térbeli középpontja körül fokozatosan íves
vonalvezetésű utcák, egymással többé-kevésbé párhuzamosan haladó körutak alakultak ki,
amelyek a város térbeli növekedésének bizonyítékai. A bels ő városmagot egyre inkább
sűrű beépítettség, apró telkek, sz űk utcák kezdték el jellemezni.
A XVIII. sz. második felétől a telkek aprózódása, a beépítetlen területsáv beépítése
előrehaladt. A városi lakosság lélekszámának növekedése (1718: kb. 1700 f ő; 1780: 5610
fő; 1828: 14660 ró a természetes szaporodás, de még inkább a nagyarányú beköltözés
révén) (Szendrey 1973.), az intenzív földhasznosítás, a tovább már nem osztható bels ő
háztelkek vezettek a nagy kiterjedés ű kertek és az Árokalja területének benépesüléséhez,
amely a XVIII. sz . végétől (1797) már szabályozott formában zajlott. A XIX. sz . első
felében a kertövezet teljesen beépült lakóházakkal (1782-ben még csak a kertek 1/4-én
volt lakóház, 1842-ben szinte 100%-án) (1., 2. ábra). 1810-ben a régi belsőségen 633 ház
állt, míg az árokalji részen 324, a kertségi területen pedig már 1098 (Rácz 1973). A régi
kertségek beépülésével felbomlott a kétbeltelkes elrendez ődés, a beltelkek és a kert
függetlenedett egymástól, a XIX. sz . második felében a város szerves részévé vált az
egykori ólaskert és az Árokalja területe. Az 1926-os alaprajzot (3. ábra) tanulmányozva
megállapítható, hogy az egykori mag és a kertségi öv beépítettségének mértékében és a
teleknagyságban a különbségek már jóval kisebbekké váltak.
Az óriási kerteket sokan felparcellázták, de az úthálózat és a kertségi tömbök körvonala
megmaradt. A nagyméret ű kertek építészeti feltárását zsákutcákkal, zugokkal oldották
meg, amelyek a településszerkezet egyik jellegzetességét adják. A zugok, zsákutcák
elágazásával az ősi telektömbök belsejében valóságos labirintusok alakultak ki (3. ábra).
Hajdúböszörmény alaprajzának sajátossága, a szabályos (körutak, sugárutak) és a
szabálytalan (zegzugos utcahálózat) jelleg.
A város alaprajzának alakulását a kés őbbi évtizedekben nagyban befolyásolta a
különböző szőlőskertek létrehozása. A sz őlőskerteket a város bels ő legelőjének területéb ől
alakították ki gazdasági okok (kerti kultúra elterjedése) miatt és a sivár, homokos terület
művelésbe vétele céljából. 1715-ben a Vénkert, 1791-ben a Nadrágoskert, 1794-ben a
Zaboskert, 1797-ben a Középkert nevű szőlőskerteket hozták létre. Az 1840-es évektől
kezdődött el a küls ő szőlőskertek kialakítása.
A kedvező talajadottságok és a város belterületeinek állandó és nagyarányú
népességnövekedése (1890: 21238, 1910: 28159 fő) (Szendrey 1973) miatt engedélyezték
1895-től a Középkertben a lakóházépítést. Hivatalosan is megindulhatott a telekosztás, a
régi szőlőskertek egy része fokozatosan benépesült, s a Középkert, Vénkert területe már az
1930-as népszámlálásnál sem számított külterületnek (4. ábra).
Ugyancsak a XX. század els ő évtizedeiben kezdtek kialakulni az ún. Kisböszörményben
a napszámosok, nincstelen agrárproletárok szegényes otthonai, amelyek kés őbb ugyancsak
belterület részévé váltak (4. ábra).
Tóth Antal :
Hajdúböszörmény településmorfológiai képződményeinek változásai a XIX-XX. században
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 111-121. p.
114 Tóth Antal TÉT 1996 2-3
-1 . , a. •
(q
1
1A
Tóth Antal :
Hajdúböszörmény településmorfológiai képződményeinek változásai a XIX-XX. században
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 111-121. p.
TÉT 1996 s 2-3 Hajdúböszörménv... 115
Az 1930-as években a város északi és déli részein az ún. Északi- és Déli-Lucernás
területén volt telekosztás (4. ábra). Ezek csak 1945 után épültek be. A rendezett
utcavonalak az egyenes, derékszögben keresztez ődő utcák már a tervszer űség
bizonyítékai. A cigánytelep felszámolása után a cigánycsaládokat a Déli-Lucernás újonnan
kialakított utcáiban (Bolyai J. u., Liszt F. u.) telepítették le (4. ábra).
A külső körúton túl is új lakótömbök jöttek létre, és az egykori hajdútelepülés legküls ő
vonalát is túllépve újabb körút van kialakulóban (Kölcsey F. u. - Vásár tér - Bánság tér -
Temető tér - Muraköz tér - Petneházi D. u. - Kurucz u. - Városkert u.) (4. ábra).
A XX. sz. későbbi évtizedeiben nemcsak az egykori bels ő mag, Árokalja, kertség
területén törekedtek a zártabb, a területet jobban kihasználó építkezésekkel nagyobb fokú
horizontális zártság megvalósítására, hanem az egykori sz őlőskertek benépesülése,
beépülése is egyre nagyobb méreteket öltött. Például a Vénkertben 1959-1996. között
147%-kal, 371-ről 544-re nőtt meg a lakások száma, ami a beépítettség növekedésének
egyik bizonyítéka.
A településhálózat struktúrája a fejl ődés ellenére elavult volt, Hajdúböszörmény még az
1950-es évek elején is falusias benyomást keltett. Ezért 1957461 megkezdték a város
hosszú távú rendezési tervének elkészítését. A három-, majd ötéves tervek keretében
állami és szövetkezeti többszintes bérlakások építését határozták el. Sajnos egyes
építkezések az utcahálózatok törésvonalait, a településszerkezetet nagyon megbontották,
pótolhatatlan károkat okoztak a város építészeti emlékeiben.
A település alaprajzában nagy változásokat okozott az '50-es, '60-as évek ipartelepítése
is. Az '50-es években indult meg az els ő iparvállalatok megalakítása, letelepítése
Hajdúböszörményben (Textilipari Vállalat, Tejüzem, Faipari Vállalat, Gépjavító Állomás,
Műszaki KTSZ), amelyet a '60-as évek második felében újabb üzemek, gyáregységek
létrehozása, a városba vonzása követett (Szalag- és Zsinórgyár, Rico Kötszerm űvek,
Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. alkatrészgyára, L őrinci Vattagyár gyáregysége).
Az ipari övezetet ott alakították ki, ahol rendelkezésre állt nagyobb szabad terület, és a
talajadottságok is megfelel őek voltak. A nagy helyigény ű üzemek, gyáregységek, így az
egykori szőlőskertek és a régi bels őségi perem közötti egykori bels ő legelő területén
épültek fel. A keleti ipari övezet a Vénkert és Középkert közötti szabad területen a Keleti
köztemetőtől É-ra a Kinizsi P. utca, illetve K-re a Külső Hadházi út mentén jött létre (4.
ábra). A nyugati iparövezet (a Köztemet őtől D-re, DK-re - Kórház tér, Küls ő Újvárosi u.)
kialakítása inkább csak papíron valósult meg, a valóságban itt csak néhány telephely (pl.:
Mezőgép) alakult ki (4. ábra).
Az elmúlt évtizedek során tehát a földrajzi értelemben vett város térbelileg jelentősen
kitágult. A belterület nagyarányú népességnövekedése magával hozta újabb területek
beépítését és új házhelyek osztását, aminek következményeként a belső lakóöv jelentősen
kiterjedt, és kialakult egy küls ő lakóöv is (Csapó 1990). Az Alföld iparosítási
programjának keretében végrehajtott ipartelepítés pedig egy jelentékeny iparövet hozott
létre Hajdúböszörmény keleti részén, amely szintén hozzájárult a város belterületének
növekedéséhez.
Bár a településszerkezet az elmúlt évszázadok során jelent ős mértékben átalakult, ma is
őrzi a kétbeltelkűség emlékét, ugyanis a település övezetekre tagolódik.
Tóth Antal :
Hajdúböszörmény településmorfológiai képződményeinek változásai a XIX-XX. században
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 111-121. p.
116 Tóth Antal TÉT 1996 .2-3
Ezek az övezetek a következ ők:
I. Bels ő mag
Viszonylag sűrű beépítés ű, és nagyjából elliptikus formájú (az elliptikus forma
nagytengelye K-Ny-i, kistengelye É-D-i irányú). Utcái a bels ő mag kontúrját követik,
vagyis közel körkörös alakúak. A gy űrűsen növekvő elliptikus alakzatok a város
területi növekedését mutatják. Az É-D-i, illetve a K-Ny-i irányba kirajzolódó utcák
megközelít őleg azonos területekre osztva metszik át, de még van egy É-i sugárirányú
átvezetés is.
A későbbi telekmegosztások ellenére is mindmáig érzékelhet ő az eredetileg
szabályosan kialakított telekrendszer, vagyis megközelít őleg szabályos alakúak az
általában kisméretű telkek.
2. Árokalja
Az óriás telkek felparcellázása érdekes utcahálózatot, a nagyméret ű tömbök
felszámolására szolgáló zsákutcák, zugok rendszerét alakította ki. A nagy kertek
feldarabolódása után a telkek általában szabálytalan alakúakká váltak. A telekméretek
kisebbek, nagyfokú szóródást mutatnak.
3. Kertség
A régi külső árok helyén egy átlagosan 2 km átmér őj ű körút keletkezett. Számos
sugárút szeli át, de ezeknek nagyobb része nem kapcsolódik a belváros hasonló
útjaihoz, az utak csak az egykori ólaskert öv bels ő peremén kezdődnek (pl.: Debreceni
u., Batthyány L. u.). A szabálytalan alakú telkek mai állapotukban is szépen mutatják a
rendezést sok helyen nélkülöz ő, zugokkal kuszált korábbi településképet. A
telekméretek általában nagyobbak, és többé-kevésbé táblaszer űek.
4. Újosztás
Hasonlóan a bels ő mag területéhez, az egyes telkek itt is koncentrikusan elhelyezked ő
utak között, szabályos elrendez ődésben sorakoznak. A körútra történ ő kijárás ugyanis
lehetővé tette a szétdarabolódó kertek szabályos felparcellázását (Novák 1975).
5. Egykori sz őlőskertek (Vénkert, Középkert, Zaboskert), Kisböszörmény, Északi- és Déli
Lucernás
Az utcavonalak rendezettek, jellemz őek az egyenes, derékszögben keresztez ődő utcák.
A telkek általában nagyobbak, bár a méretek szóródása itt is jellemz ő. Az elmúlt
évtizedek beépülése ellenére még napjainkban is ezek a területek a legkevésbé
beépítettek.
A tanulmány második részében összehasonlító morfológiai vizsgálat eredményeit
dolgoztam fel. A korábbi morfológiai kép elemzését, az összehasonlítás lehet őségét
Mendöl Tibor hatvan évvel ezel őtt készült településföldrajzi kutatásai tették lehet ővé.
Elsősorban a városmag alakjának, helyének, szerkezetének és nagyságának változását
vizsgáltam a morfológiai formaelemek, beépítési módok feltárásával, azok térbeli
elrendeződésének térképre vitelével.
Mendöl Tibor módszerét alkalmazva bizonyos körzeten belül minden utcát bejártam, s a
térképen minden egyes lakóházat, intézmény épületét el őre meghatározott kulcs szerint
számmal, illetve bet űvel jelöltem. Külön jelet alkalmaztam az üzletek jelölésére. Az
összehasonlíthatóság érdekében az 1936-ban használt formaelemeket használtam a mai
állapot leírásánál; kiegészítve a II. világháború után új típusként megjelen ő családi
házakkal, a '80-as évek modern, azonos terv alapján épített, földszintes, tet őtér-beépítéses,
Tóth Antal :
Hajdúböszörmény településmorfológiai képződményeinek változásai a XIX-XX. században
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 111-121. p.
TÉT 1996 s 2-3 Hajdúböszörmény... 117
vagy egyemeletes társasházaival és a '60-as évek elejét ől Hajdúböszörményben új
elemként megjelenő többszintes sorházakkal, lakótömbökkel.
Amíg a város alapvet ő szerkezeti rendjében az elmúlt két évszázad során lényeges
változás nem történt, addig megjelenésében, arculatában kétszer, háromszor is
átformálódott.
Hajdúböszörményben a XIX. sz . közepétől indult el a fejlődés a város térbeli
megjelenésében. A bels ő részeken a falusias, fés űs beépítés helyett városias, helyenként
teljesen zártsorú építkezés kezd ődött. A XIX. század második felét ől tudatos
városrendezés keretében alakítják ki a főtér, a Bocskai tér képét. A régi, földszintes köz-
és magánépületeket lebontották, városias jelleg ű, közcélú épületeket építettek a helyükre.
A gimnázium, a városháza, az elemi iskola felépítésével, a régi református templom
átalakításával, a kerületház kib ővítésével az ország egyik legszebb tere alakult ki.
A XIX. sz . végére a legrégibb 4 utca zártsorú beépítést kapott, a megemelt földszintes,
eklektikus házak párkánymagassága elérte az átlagos, egyemeletes házakét. A vertikális
tagoltság alacsony szint ű volt. Az emeletes házak nem alkottak összefügg ő sort, legfeljebb
szétszórtan bár, de egymás közelében helyezkedtek el (1935-ben a bels ő mag épületeinek
csak kb. 6%-a volt emeletes). A városmag igen élesen kirajzolódó, a településnek szinte a
geometriai középpontjában alakult ki. Hatalmas, szépen parkozott a f őtér, melyet az igen
nagy, egyemeletes középületek csaknem körülzártak. Az er ősen hézagos üzletnegyed, mint
egy ötágú csillag, az innen sugarasan szétágazó fő útvonalak elejét foglalta el - nagyjából
az ólaskertek övéig. A fő útvonalak által határolt körcikkek belsejében azonban nagy volt a
morfológiai zűrzavar, a falusias formacsoport reliktumai a f őtér szomszédságában is
felbukkantak (pl.: a mai Hajdúkerület u., Iskola u., Újvárosi u.) (Mendöl 1936).
Hajdúböszörmény a magjában kisvárosias, óriásfaluszer ű település volt - a kicsi
városmagból például még a XIX. sz . végén is egészen falusias jellegű utcán lehetett csak
kijutni a vasútállomáshoz. Az 1885-ben átadott vasútvonal (Debrecen-Hajdúnánás között)
a későbbiekben természetesen pozitív változásokat eredményezett a morfológiai képben,
hiszen a kedvező forgalmi fekvés a Rákóczi utca, Kálvin tér környékére vonzotta a
lakosság módosabb kispolgári rétegét.
Hajdúböszörményben ekkor morfológiai szempontból 3 domináns övezetet lehetett
elkülöníteni:
Városközpont
Kisvárosi formacsoport, azaz a kisvárosi zárt lakónegyed és az er ősen hézagos
kisvárosi üzletnegyed jellemezték. A kisvárosi zárt lakónegyedben a házak
hossztengelye párhuzamos volt az utcával. Attól függ ően, hogy összeépültek, vagy
elkülönülten álltak, különböztethet ő ek meg a zártsorú és a félig zárt kispolgári
sorházak. Udvar, kert csak a telektömbök belsejében volt. A kisvárosi üzletnegyedre a
szakboltok, az áruház és a piac jelenléte volt jellemz ő . A városközpontban voltak
megtalálhatók a legjelent ő sebb középületek is. Itt is kevés volt a többszintes épület
(egyemeletesnél magasabb nem is volt). A négy domináns övezet közül ennek volt a
legkisebb a területe.
Félagrár öv
Ahogyan a neve is mutatja, kevert forma, azaz hézagos kispolgári sorházak, és -
első sorban - falusias típusú épületek jellemezték.
Falusias öv
Ez volt a legnagyobb területű , s területe egyre növekedett a népesség számának
gyarapodásával. Falusias formájú, hézagos sorú, földszintes házak jellemezték. Az
Tóth Antal :
Hajdúböszörmény településmorfológiai képződményeinek változásai a XIX-XX. században
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 111-121. p.
118 Tóth Antal TÉT 1996 s 2-3
épületek hossztengelye az utcára mer őleges volt. A teleklábas típusú telektömbökön
belül nagy telkek, azokon pedig laza, fés űs falusias beépítés, és az
agrártevékenységhez szükséges nagy udvarok voltak megtalálhatók. Gyakorlatilag ez a
falusias öv az óriásfalu megmaradt övezete volt.
Negyedik övként lehet megemlíteni a legküls ő övet , az egykori sz őlőskerteket, az ún.
"laza agglomerációt", amely többnyire nem érintkezett közvetlenül a régi zárt
településsel, tő le vagy egy lakatlan öv, vagy pedig a kialakulóban lév ő, nagy
helyigényű gyárakat, raktárakat és a pályaudvart magába foglaló iparforgalmi öv
választotta el. Legfontosabb morfológiai jellemz ője, hogy nem alkotott egységes
formacsoportot, rendkívüli sokszín űség jellemezte.
A XX. század második felében lényegesen megváltozott a morfológiai kép
Hajdúböszörményben is. Az 1960-as évtizedben nagyszabású városépítési program indult
el, s eredményeként egyre inkább kirajzolódott a település városias arculata. A cél a
horizontális terjeszkedés meggátlása, a vertikális terjeszkedés támogatása volt. Ennek a
célnak a több emeletes lakótömbök feleltek meg. Olyan helyeket kellett keresni a
városban, ahol alacsony volt a beépítettség (a szanálási arány ne legyen nagyobb 15%-
nál), de fejlett volt (vagy könnyen fejleszthet ő) a közműhálózat.
Az '50-es évek végén épült az els ő többszintes lakás a Balthazár D. u. - Szoboszlói u.
sarkán. 1965-ig a Kossuth L. utcán, 1965 és 1980 között a Szoboszlói - József A., Mester
és Munkácsy M. utcákon épültek bérlakások, a '80-as évtizedben pedig a Györössy-kert
területén (4. ábra), az Attila és Désány I. utcákon. A bels ő mag és a kertség területén
kispolgári, falusias, hóstáti városrészeket szanáltak, és helyükre korszer ű emeletes
lakóházakat emeltek. A '90-es évek városképe így több lakóterületen alig emlékeztet a 20-
30 évvel korábbira. Az új morfológiai elem, a többszintes tömbös beépítés jobban
megváltoztatta néhány évtized alatt a város arculatát, mint az el őző évszázadok
együttvéve. A lakótelepek építésével megn őtt a település vertikális szintje. Míg az 1960-as
évtized el őtt még a városmagnak volt a legmagasabb vertikális szintje, addig ez
napjainkban a bels ő lakóöv peremére került.
A többszintes lakótelepek építése - a települési környezet min őségére gyakorolt
kedvezőtlen hatásai mellett - azonban több esetben helyrehozhatatlan károkat okozott a
település szerkezetében és ai városképben is. Az ilyen típusú építkezés megjelent a város
belső magjában is (Kossuth L. u., Weszprémi G. u., Pet őfi S. u.), és a vertikális problémák
mellett az üzletbérházak hiánya is sok, els ősorban funkcionális gondot okoz az adott
területeken. (Financiális problémák miatt még a '80-as évtized végén épült Pet őfi -
Weszprémi utcai többemeletes lakóházak földszintjén sem jöhetett létre üzletsor).
Ma - a nehéz gazdasági viszonyok közepette - a tömblakás építés szünetel, csak
magánerős építkezések folynak a településen.
A lakótelepek építése idején kevesebb figyelem és pénz jutott a város egyéb
belterületeire, többek között a belváros eredeti állapotban megmaradt részeire is, ahol az
épültek nagy része ma rekonstrukcióra szorulna. Több településrészen a falusias viszonyok
konzerválódtak (pl.: a Vénkert területén még 1959-ben sem volt emeletes ház). Kedvez ő
változást jelentett a családi társasházas építkezés meger ősödése az egykori sz őlőskertek
területén. Jobb telek-kihasználással, telkek megosztásával, több utca zegzugos futásának
megszüntetésével, zsákutcák egy részének kinyitásával, új utcák nyitásával segítette a
város vezetése a magáner ős építkezést. A Középkert és a Vénkert területén is nyitottak új
utcákat (p1.: Nefelejcs u., Elek J. u., Kovács A. u., Kövi M. u.). Közm űvesítettek,
Tóth Antal :
Hajdúböszörmény településmorfológiai képződményeinek változásai a XIX-XX. században
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 111-121. p.
TÉT 1996 s 2 3- Hajdúböszörménv... 119
házhelyeket osztottak ki. Ennek eredményeként ma már a Vénkertben is találunk emeletes
családi házakat, és a házaknak már többsége, 49%-a tartozik a családi házas, villás
típusba, míg a korábban domináns falusias típusú házak aránya 47%-ra esett vissza.
Az egykori ólaskert öv morfológiai sokszínűségével tűnik ki. Minden beépítési mód
megtalálható területén, szórványként a társas- és ikerházas csoportos beépítés is (Gombos
A. u.), amely a településrész modern városi arculatát er ősíti.
Viszonylag új morfológiai elemet jelent az egykori sz őlőskertek és a régi bels őségi
perem közötti belső legelőn kialakított nagy helyigényű gyárak, üzemek, raktárak és a
pályaudvar alkotta iparforgalmi öv, amely nemcsak a városi arculat kialakulását segítette,
hanem a városi munkaer ő foglakoztatásában is óriási szerepet játszik, s így funkcionális
értelemben második munkahelyövként értékelhet ő .
Külön kell szólnunk a Bocskai tér morfológiai átalakulásáról. Két, építészetileg semleges
épülettel lezárták a tér D-i, D-Ny-i részét. A két épületet (M űvelődési Központ, volt
MSZMP-székház) a tér szerves egészébe akarták beilleszteni, ami - szubjektív
véleményem szerint - els ő sorban az egykori pártháznál nem igazán volt sikeres. A
település morfológiailag a múlt és a jelen keveréke, arculata igen változatos.
Legfontosabb övezetei:
Városközpont
A szanálások ellenére megtalálhatók az egykori kisvárosi formacsoport bizonyítékai: a
zárt földszintes (kispolgári) és a félig zárt földszintes (hézagos kispolgári) sorházak,
néhány helyen (pl.: Pet ő fi S. u.) a többszintes, zárt beépítés is. Sok helyen a zártsorú
egyemeletes házak földszintjének utcai részén üzleteket alakítottak ki. Ezek általában a
nem mindennapi szükségleteket ellátó szaküzletek. A második világháború után a
városközpontban is elterjedt a családi házas építkezés; szórványként társasházi, s még
napjainkban is falusias beépítések is jellemzik. A '60-as évekt ől - új formai elemként -
többszintes, tömbös beépítés is történt a bels ő lakóöv néhány nagyobb telektömbjének
belsejében, ami a városközpont vertikális szintjét nagy mértékben megemelte. Sajnos
ezeknek a lakótelepeknek a megépítése esztétikai értelemben sokat rontott a
hangulatos, kisvárosias jellegű városképen. Természetesen továbbra is itt találhatók
meg a legjelentő sebb közintézmények is. A városmag területe az elmúlt évtizedek
morfológiai, funkcionális változásai eredményeképpen megnövekedett ÉK-i (Bethlen
G. u. - üzletsor; Györössy-kerti lakótelep - amely új alközpontként funkcionál), K-i
(Pető fi S. u. - piac; kisvárosi üzletnegyed kialakulása) és D-i (Szent I. tér - Kálvin tér)
irányokban. A funkcionális értelemben vett városmag tehát itt már nem szabályos kör
alakú, hanem csápszer ű nyúlványokkal oválisan megnyúlt.
Családi házas öv
Egykor az egységes falusias öv része volt - ma már morfológiailag nagyon vegyes
összetételű . A falusias típusú épületek háttérbe szorultak, helyüket új típusú épületek
vették át. A régebbi építés ű családi házak sátortet ősek; a legújabbak tet őtér-
beépítésűek, ső t igen gyakran többszintes modern lakások. Az elmúlt három évtized
során ezen az övön belül is épült néhány kisebb lakótelep (pl.: Attila u., Désány L u.).
A családi házas övön belül els ősorban a kedvez ő forgalmi fekvés határozza meg a
településrészek fejl ő dését. Üzletekkel viszonylag jól ellátott; a kisebb üzletek,
vegyeskereskedések egy-egy kisebb körzet ellátását biztosítják.
Falusias öv
Egy része teljesen megszűnt, egyre kisebb részre szorul vissza, hiszen ebbe az övbe is
fokozatosan behatolt az urbanizáció. Ahol még fellelhet ő, ott az utcavonalhoz
Tóth Antal :
Hajdúböszörmény településmorfológiai képződményeinek változásai a XIX-XX. században
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 111-121. p.
120 Tóth Antal TÉT 1996 s 2-3
viszonyítva szabálytalan összevisszaságban találhatók meg az utcavonalát esetleg el
sem érő, falusias jellegű lakóházak. A teleklábas típus dominál, azaz a falusias házak
egy- vagy kétablakos keskeny vége néz az utcára, a házak egyik hosszanti oldala a
telekhatárhoz simul, a másik pedig az udvar felé nyílik. A mindennapi szükségleteket
kielégítő kisebb vegyeskereskedések, ABC üzletek még napjainkban is egészen
szétszórtan találhatók a területén, ami a falusias öv viszonylagos ellátatlanságának
bizonyítéka.
A szerkezeti és morfológiai képz ődményekre (alaprajz, beépítési mód) vonatkozó
kutatásaimat a funkcionális övek lehatárolására szeretném kiterjeszteni. Az el őzetes
kutatásaim során hat ilyen övet tudtam elkülöníteni (Csapó 1990):
Városmag
Bels ő lakóöv a./ városias része
b./ lakótelepek (bels ő lakóöv tömbös része)
c./ falusias része
Küls ő lakóöv a./ városias része
b./ falusias része
Ipari terület
Beépítetlen, egyéb terület
Külterületek - tanyák, amelyeknek már csak egy kis része lakott.
Ezek részletes feltárása folyamatban van, s reményeim szerint kutatásaim sikerrel
hozzájárulhatnak Hajdúböszörmény tradicionális küls ő képének megóvásához; új,
jellemző jegyek bevonásával segíthetik a várostervezés, városfejlesztés munkáját.
Irodalom
Becsei J. (1976) Békéscsaba térbeli alkata. - In: Békéscsaba földrajza (Szerk.: Tóth J.). Békéscsaba, 415-488. o.
Bencsik J. (1975) A sz őlőskertek építése Hajdúböszörményben. - In: A Hajdúsági Múzeum Évkönyve
Hajdúböszörmény, 219-232. o.
Csapó T. (1990) Nagykanizsa funkcionális morfológiája. - Földrajzi Értesítő, XXXIV. 1-4. 151-173. o.
Dám L. (1972) A hajdúböszörményi sz őlők népi építkezése. - Közlemények a debreceni KLTE Néprajzi
Intézetéb ől, 25.
Den Hollander, A. N. J. (1980) Az Alföld települései és lakói. - Mg.-i Kiadó, Budapest. 112. o.
Győrffy I. (1926) Hajdúböszörmény települése. Föld és Ember. Szeged, 36.14 o.
Hajdúböszörmény Általános Szabályozási és Övezeti Terve 1983. - Kelet-Magyarországi Tervez ő Vállalat
Hajdúböszörmény Egyszer űsített Általános Rendezési Terve 1959. - Városépítési Tervez ő Vállalat.
Kathy 1. (1979) Hajdúböszörmény építészete. - In: Kathy I.-Sz. Kürti K.: Hajdúböszörmény Építészete-
Képz őm űvészete. Hajdúböszörmény, 11-58. o.
Mendöl T. (1936) Alföldi városaink morfológiája. - Közlemények a Debreceni Tisza István Tudományegyetem
Földrajzi Intézetéb ől, Debrecen. 78. o.
Mendöl T. (1963) Általános településföldrajz. - Akadémiai Kiadó, Budapest. 567. o.
Novák L. (1975) Hajdúböszörmény telek- és településrendszere. - In: A Hajdúsági Múzeum Évkönyve
Hajdúböszörmény,. 179-218. o.
Nyakas M. (1973) Városigazgatás a felszabadulás után. In: Hajdúböszörmény története (Szerk.: Szendrey I.).
Hajdúböszörmény. 162-188. o.
Rácz I. (1973) A hajdúszabadság birtokában. - In: Hajdúböszörmény története (Szerk.: Szendrey I.).
Hajdúböszörmény. 62-120. o.
Szendrey I. (1973) A város népesedése. - In: Hajdúböszörmény története (Szerk.: Szendrey I.).
Hajdúböszörmény. 256-283. o.
Újlaky Z.-né (1973) Ipar és kereskedelem Hajdúböszörményben 1872-t ől napjainkig. - In: Hajdúböszörmény
története (Szerk.: Szendrey I.) Hajdúböszörmény. 492-523. o.
Tóth Antal :
Hajdúböszörmény településmorfológiai képződményeinek változásai a XIX-XX. században
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 111-121. p.
ÉT 1996 .2-3 Ha'clúböszarmé 121
Abstract
The present study examines those seftlement morphological formations (base map, road
etwork, arrangement of the sites, way of building up), in which the life of a town takes
lace. It attempts to fill a gap in the field, as the morphological aspects of urbanisation still
ave not been explored to the necessary depth. In my study I mainly analyse the
evelopment history of the base map and image of the seftlement.
The choice of the seftlement is explained by the seftlement geographical features of
ajdúböszörmény. The town still bears its history in its appearance: Its most precious
onument are the town itself and its morphology.
In the second half of the survey I processed the findings of a comparative morphological
xamination. The analysis of the former morphological picture and the comparisons are
ade possible by Tibor Mendöl's research in seftlement geography, carried out 60 years
ago. Primarily I examined the evolution of the shape, location, structure and size of the
core of the town, by exploring morphological forms and ways of construction, putting their
spatial arrangement onto a map.