Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 91-101. p.
Tér és Társadalom 1996 s 2-3: 91-101
MUNKANÉLKÜLISÉG DEBRECENBEN, KÜLÖNÖS
TEKINTETTEL A TARTÓSAN ÁLLOMÁNYON
KÍVÜLIEK HELYZETÉRE
(Unemployment in Debrecen, with special regard to those unemployed for
a long time)
D IEBEL ANDREA
A regionális tényez ők Debrecen munkanélküliségének alakulásában
Debrecen helyzetét a munkanélküliség szempontjából alapvet ően meghatározza egyrészt
gazdasági-társadalmi környezete, tehát elhelyezkedése az ország területén belül, másrészt
a településhierarchiában megyeszékhelyként elfoglalt pozíciója.
Hajdú-Bihar megye központjaként a város gazdasági-társadalmi környezetét az Alföld
területe jelenti. Az Alföld hagyományosan és halmozottan hátrányos helyzetét, mélyet a II.
világháború után bekövetkezett változások még csak tovább fokoztak (a megkésett
iparosítás során technikailag elavult üzemek telepítése, infrastrukturális fejlesztések
elhanyagolása, a kedvezőtlen életkörülmények miatt a népesség szelektív elvándorlása
stb.) az 1989-es rendszerváltás és következményei tették végképp nyilvánvalóvá. Egy
ÉNy-DK irányú tengely (Budapest-Kecskemét-Szeged) mentén különülnek el egymástól
az alföldi agrárjellegű és ÉK-Magyarország elavult nehézipari körzetei, Nyugat-
Magyarország minden szempontból fejlettebb térségeit ől (Süli-Zakar 1994).
Az átmenethez kapcsolódó pozitív változások (vállalkozások térhódítása, gazdasági
szerkezet átalakulása stb.) és a negatív folyamatok (gazdasági teljesítmények visszaesése,
unkanélküliség növekedése stb.) eltér ő mértékben érintették az ország különböz ő
erületeit. Egyes régiók sikeresen alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez és
megfelelő adaptációs készséggel rendelkeztek az innovációk fogadására, melyben
eghatározó szerepet játszanak a térségek endogén adottságai - területi települési
rőforrásai -, másrészt a helyi gazdasági szerepl ők megújítási képessége. Más területek
rre nem lévén képesek - az emberi és infrastrukturális tényez ők fejletlensége miatt -
fokozatosan gazdasági-társadalmi periféria-helyzetbe kerültek. Az Alföld területének
"elentő s része az utóbbi, nehezen alkalmazkodó térségek közé sorolható.
Debrecen pozícióját a térségben - a munkanélküliség alakulása szempontjából -
edvező en befolyásolja a településhierarchiában elfoglalt helye. Debrecen hazánk
legnépesebb vidéki városa. Központi funkciói, regionális szerepköre révén már
vszázadok óta fontos centrumtelepülése a Tiszántúlnak. A II. világháború után kedvez ő
lehető séget jelentett a város számára, hogy az utóbbi évtizedek redisztributív fejlesztési
• olitikája elsősorban a megyeszékhelyek fejl ődésének kedvezett (az 1971-es terület- és
elepülésfejlesztési tv.). Az ebben az id őszakban érvényesül ő iparfejlesztési politikának
onban volt néhány szépséghibája, mely súlyos következményekkel járt a gazdasági, így
foglalkoztatási helyzetre nézve. Szinte mindvégig extenzív fejlesztési politika.
Diebel Andrea :
Munkanélküliség Debrecenben, különös tekintettel a tartósan állományon kívüliek helyzetére
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 91-101. p.
92 Diebel Andrea TÉT 1996 s 2-3
érvényesült az ipari beruházások terén, e pályáról a 70-es, 80-as években sem volt képes
teljes mértékben letérni a város. A modern húzóágazatok telepítése háttérbe szorult.
Leglátványosabb eredménye a vázolt ipartelepítésnek a munkahely-teremtés volt. 1973-ig
25.000 ipari munkahely létesült, mely jelent ős mértékű foglalkozási átrétegz ődést indított
el. A munkaerő megoszlása a különböző gazdasági szektorok között az 1970-es évek
közepére kiegyenlítetté vált.
Debrecen - mint megyeközpont - jóval kedvez őbb körülményeket volt képes a múltban
és jelenleg is biztosítani lakossága számára, mint a környezetében elhelyezked ő
települések. Gazdasági helyzetének alakulására (így a munkanélküliség mértékének
változására is) azonban er őteljesen rányomja bélyegét az, hogy a város egy leszakadóban
lévő, súlyos gazdasági-társadalmi nehézségekkel küzd ő térség központja.
Hajdú-Bihar megye és Debrecen munkanélkülisége a számok tükrében
A munkanélküliség az ország K-i felében jelentkezett legkorábban. A kezdetben csak két
megyére (Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád) kiterjed ő magas munkanélküliség 1991
ő szére már egy egész országrészt érintett (a Balassagyarmat-Békéscsaba vonaltól K-re),
ahol Debrecen kivételével a munkanélküliség értéke az országos átlag kétszerese volt.
Időben elő rehaladva egyre inkább kirajzolódott egy K-Ny irányú elkülönülés. 1993
decemberében Hajdú-Bihar megye, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-
Bereg, Szolnok és Békés megyével együtt a legrosszabb helyzetben lév ő megyék közé
tartozott. Az azóta eltelt id ő szak során helye, az országos rangsorban nem változott
számottevően.
A megye lakónépessége 1989 óta 549-550000 fő körül stagnál. A munkaképes korúak
aránya (közel 60%) kismérték ű emelkedést mutat (1995-ben 326500 f ő). A gazdaságilag
aktív népesség száma viszont évr ől-évre csökken (1991 évi 272700 főről, 1995 elejére
227500 főre mérsékl ő dött). Ez az érték a jelenlegi lakónépesség 40%-át jelenti. Megyei
szinten az inaktív népesség aránya növekv ő tendenciát mutat (az eltartottakkal együtt
jelenleg 56%).
Hajdú-Bihar évek óta a magas munkanélküliségi rátájú megyék közé tartozik. A
kezdetben országos átlagnál alacsonyabb rátaértékek a növekedés egyre nagyobb üteme
következtében 1991 júniusára már meghaladták az országos munkanélküliségi mutatókat.
A következő jelentő s dátum 1993 december, mely id őponttól kezdve megyénkben is
csökkenni kezdett a regisztrált munkanélküliek száma (a csökkenés jelenleg is tart, de azt
valójában nem az álláshelyek jelent ő s emelkedése okozza, hanem az ellátásból kikerültek
számának növekedése).
A munkanélküliség területi elhelyezkedésének alakulásában jóval nagyobb eltérések
tapasztalhatók kistérségi, mint nagytérségi szinten. Hajdú-Bihar megye területén belül
jelenleg 3 válságterület különíthet ő el: a Tisza-mente, az Erd őspuszták és Ligetalja
kistérségei. E térségek települései és Debrecen' munkanélküliségi mutatói között, ha a
regisztrációból kiesett munkanélküliek számával b ővített becsült értékeket vesszük
figyelembe, a különbség többszörös is lehet. A debreceni körzet foglalja el a legkedvez őbb
helyet a megye körzetei között. A város kedvez őbb munkaerő piaci helyzetét jelzi, a megye
többi településéhez képest az a tény is, hogy Debrecen a megye lakosságából 38,6%-ban
részesedik, a munkanélküliek számából viszont csak 27,1%-kal.
Diebel Andrea :
Munkanélküliség Debrecenben, különös tekintettel a tartósan állományon kívüliek helyzetére
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 91-101. p.
TÉT 1996 s 2-3 Munkanélküliség Debrecenben... 93
1. TÁBLÁZAT
A regisztrált munkanélküliek számának alakulása 1991-95 között
(The number of the registered unmeployed people, 1991-1995)
Országos (fő) Ráta (%) Hajdú-Bihar m. (fő) Ráta (%)
1991. június 165022 3,9 8658 3,6
1992. január 442532 9,2 25554 10,6
1992. június 587027 12,2 31374 13,0
1993. január 693983 12,2 31374 13,0
1993. június 657331 12,2 41490 13,0
1993. december 632050 12,1 41342 16,3
1994. december 519400 10,1 35342 14,2
1995. december 495893 10,4 33487 13,7
Forrás: A Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ adatai
Ha Debrecen (debreceni körzet) kedvez őbb értékeit kívánjuk magyarázni, akkor
regionális szerepköréb ől adódó domináns szerepét kell. A városba koncentrálódik a
nagyipar, az oktatási, a lakossági, az egészségügyi, a közigazgatási és a pénzintézeti
szolgáltatások döntő hányada. A privatizáció és az átalakulás folyamata tömeges
méretekben itt lelhet ő fel. A beinduló létszámcsökkentések el őször zömében a vidékről
ingázó munkásréteget érintették (a 80-as években 18.000 f ő). Tömeges méretekben a
gépipar, az építőipar, az élelmiszerfeldolgozó-ipar és a közlekedési vállalatok alkalmazták
Őket, főleg szakképzetlen, fizikai munkakörökben. A debreceni vállalatok összeomlása a
vidéket is magával rántotta, tovább növelve a különbségeket Debrecen és környéke között.
Az eltérések a munkanélküliek összetételében is megmutatkoznak. Az iskolai végzettség,
és az állomány-csoportok szerinti megoszlását tekintve is érvényesül Debrecen kedvez ő
pozíciója a megyén belül. A város foglalkoztatási jellegéb ől adódóan, mind nagyobb
szerep jut a munkanélküliek között a magasabb iskolai végzettség űeknek. Továbbá, lévén
a város, a megye kulturális, egészségügyi stb. centruma is, a megyei arányt meghaladó
mértékben nő a szellemi foglalkozásúak, köztük a diplomások száma. A megyeszékhelyen
élő munkanélküliek tehát kvalifikáltabbak, mint a megye más településein él ők.
2. TÁBLÁZAT
A regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerinti megoszlása (%)
(The sharing of registered unemp oyed people, by qualification)
8. ált. kev. 8. ált. szakiskola, szakközép gimnázium technikum főiskola,
szakmunkás egyetem
Debrecen 3,0 26,6 37,7 10,9 12,1 5,0 4,7
megyei átlag 7,2 37,2 35,6 7,3 8,0 2,7 2,1
országos átlag 7,0 34,0 35,2 9,4 8,6 3,4 2,4
Forrás: Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ (1995. december)
Diebel Andrea :
Munkanélküliség Debrecenben, különös tekintettel a tartósan állományon kívüliek helyzetére
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 91-101. p.
• 94 Diebel Andrea TÉT 1996 s 2-3
3. TÁBLÁZAT
A regisztrált munkanélküliek állománycsoportok szerinti megoszlása (%)
(The sharing of registered unemployed people by staff groups)
szakmunkás betanított munkás segédmunkás fizikai össz. szellemi össz.
Debreceni körzet 35 31 14 80 20
Megyei átlag 35 28 22 85 15
Forrás: Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ (1996 január)
Debrecen lakosságának munkanélküliség szempontjából
legveszélyeztetettebb rétegei
A munkanélküliség nem érintette egyformán a megyében él ő aktív népesség különböző
csoportjait:
- A munkanélküliek nemek szerinti megoszlását tekintve megállapítható, hogy a férfiak
veszélyeztetettebbek, mint a n ők.
- A munkanélküliek korcsoportok szerinti összetétele tükrözi, hogy a fiatalkorú
munkavállalók jelentő s elhelyezkedési nehézségekkel küzdenek. A regisztrált
munkanélküliek mintegy 30%-ának kora alacsonyabb 25 évnél. Debrecen iskolavárosként
évrő l-évre nagy számban bocsát ki iskoláiból pályakezd ő fiatalokat, a pályakezd ő
munkanélküliek aránya a megye körzetei között debreceni körzetben a legmagasabb
(12,7%). A munkanélküliek jelent ős csoportját alkotják a 35 évnél id ősebbek.
Elhelyezkedési esélyük évek óta fokozatosan romlik. A 45 éves kor felett munkanélkülivé
válók esélye pedig egy új munkahely megszerzésére minimális.
4. TÁBLÁZAT
A regisztrált munkanélküliek és az aktív keres ők korcsoportok szerinti megoszlása
Debrecenben (%)
(The active workers and the registered unemployed people by age)
20 év alatt 20-25 év 26-35 év 36-49 év 50 55 év
- 55 év felett
regisztrált munkanélküliek 16 I4 25 38 6 =1
aktív keres ők 5 II 27 44 9 4
Forrás: Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ (1996. január), 1990-es népszámlálás
A munkanélküliek állománycsoportok alapján történ ő megoszlásának elemzése során a
következő eredményekre jutottam:
- a munkáltatók helyzetük romlásakor a termeléssel közvetlen kapcsolatban álló fizikai
dolgozókat bocsátották el els őként, 1992-tő l azonban már egyre növekv ő számban küldtek
el szakmával rendelkez ő munkavállalókat is, akiknek fokozatosan n őtt az aránya a
munkanélküliek között. A szellemi állománycsoporton belül a létszámcsökkenés átlagos
mértéke kezdetben jóval alacsonyabb volt, mint a fizikai dolgozók körében. Több
ágazatban egyáltalán nem történt leépítés 1992-ig, s ő t egyes területeken növekedés volt
megfigyelhető (pl. üzleti szolgáltatások, közösségi-, közigazgatási szolgáltatások). 1992-
Diebel Andrea :
Munkanélküliség Debrecenben, különös tekintettel a tartósan állományon kívüliek helyzetére
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 91-101. p.
TÉT 1996 .2-3 Munkanélküliség Debrecenben... 95
től kezdve azonban, folyamatosan n ő az elbocsátott szellemi foglalkoztatottak száma és
aránya a munkanélkülieken belül. Az utóbbi id őszak létszámleépítései az oktatási
szférában (lévén Debrecen a régió legjelent ő sebb oktatási központja) jóval súlyosabban
érintették a megyeközpontot, mint a környez ő településeket.
Iskolai végzettség tekintetében hasonló tendenciák érvényesülnek, mint az
állománycsoportok szerinti megoszlás terén. Míg korábban úgy t űnt, hogy a magasabb
iskolai végzettség fokozott védelmet jelent a munkanélküliséggel szemben, mára már úgy
tűnik a felső fokú diploma sem jelent megfelel ő biztosítékot.
A munkanélküliek összetételének még egy dimenzióját érdemes megvizsgálni, a
munkanélküliség id őtartamának alakulását. A Debrecenre lebontott adatokat erre
vonatkozóan csak 1993-94 évekre találtam, de a számok jól érzékeltetik a kialakult
tendenciát, a tartósan munkanélküliek arányának rohamos emelkedését a munkanélkülivé
váltak között.
5. TÁBLÁZAT
A regisztrált munkanélküliek megoszlása, a munkanélküliség id őtartama szerint
Debrecenben (%)
(The registered unemployed people by the time without employment in Debrecen)
Időtartam 1993. december 1994. december
30 napnál kevesebb 3,6 3,2
31-90 nap 6,3 5,3
91-180 nap 12,2 11,5
181-360 nap 18,7 12,6
361-720 nap 33,8 21,8
720 nap felett 25,4 45,6
Összesen: 100,0 100,0
Forrás: Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ
Összességében: Debrecen adottságai, er ő teljesebb korábbi iparosodottsága, fejlettebb
infrastruktúrája, foglalkoztatott és munkanélküli lakosainak kedvez ő iskolai végzettsége,
központi szerepköre - az egyre er ősödő negatív tendenciák ellenére is - kiemelten
kedvezőbb helyet biztosítanak a városnak a megyén belül a foglalkoztatottság
szempontjából.
A munkanélküliek egy különösen veszélyeztetett csoportjának, a tartósan
munkanélkülieknek jellemzése
A munkanélküliség ténye eltér ő mértékben veszélyezteti a különböz ő társadálmi
csoportokat. A nem, a kor, az iskolai végzettség, a foglalkozás és a lakóhely határozzák
meg leginkább, hogy ki milyen valószín ű séggel kerül a veszélyeztetettek csoportjába. A
munkaerőpiacon létező előnyök és hátrányok, a munkanélküliség esetében a
munkavállaláskor tovább fokozódnak. A társadalom legvédtelenebb csoportjai a leginkább
esélyesek arra, hogy munkanélkülivé váljanak. A társdalom különböz ő rétegeiben eltér őek
a munkanélküliség okozta veszteségek is. A kialakult helyzetet az egyének más módon
Diebel Andrea :
Munkanélküliség Debrecenben, különös tekintettel a tartósan állományon kívüliek helyzetére
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 91-101. p.
96 Diebel Andrea TÉT 1996 s 2-3
élik meg. Ebben rengeteg tényez ő játszhat szerepet (korábbi életpálya, foglalkozás,
jövedelmi szint, más-más nemhez és korosztályhoz való tartozás stb.). Az, hogy hogyan
alkalmazkodnak az egyének a helyzethez nagymértékben befolyásolja újbóli
elhelyezkedésük esélyeit.
I. A tartós munkanélküliség kialakulása:
A munkanélküliek számának gyors ütem ű emelkedése mellett egyre növekv ő súlyú
probléma a munkanélküliség időtartamának növekedése. Gazdasági pangás idején a
munkáltatók el őször a számukra kevésbé értékes munkaer őtől válnak meg: az idősebb
korosztályba tartozóktól, a kevés gyakorlattal rendelkez ő pályakezdőktől, a szakképzetlen
munkaerőtől. Az ilyen adottságokkal rendelkez ő munkavállalók más munkáltatók számára
sem vonzóak, így elhelyezkedésük ideje elhúzódik, „tartósan munkanélkülivé" válhatnak.
A hosszú idő tartamú munkanélküliség alatt pedig helyzetük tovább romlik elhelyezkedési
esélyeikkel együtt:
• Szakmai téren kiesnek a gyakorlatból, szaktudásuk elavul.
• A pszichikai téren bekövetkező változás ennél súlyosabb a munkanélküliek elvesztik
magabiztosságukat, önbecsülésüket, megromolhatnak családjuk bels ő és küls ő
kapcsolatai.
Dolgozatomban a munkanélküli családjában történ ő belső kapcsolat-változásokkal, és a
család küls ő külvilághoz fűződő kötődéseinek megváltozásával foglalkozom. A bels ő és
külső kapcsolatokat védelme több szempontból is nagyon fontos:
• A küls ő kapcsolatok (barátok, ismerősök) az elhelyezkedés szempontjából dönt ő
jelentőségűek. Szükségesek a munka-lehet őségekről való információszerzés, illetve a
munkahelyre való beajánlás garanciavállalás miatt, továbká fontos az ismeretségi kör
megőrzése abból a szempontból is, hogy a munkanélküli valós önértékelése
megmaradjon a külvilágtól való elzárkózása ellenére.
• A bels ő családi kapcsolatok közvetetten határozzák meg az elhelyezkedés sikerességét.
Ha a munkanélküli mögött nincs nyugodt háttér, akkor az ezzel az id őszakkal járó
pszichikai megterhelés még versenyképtelenebbé teszi a munkanélkülit a
munkaerőpiacon.
• A modern társadalmakban egyes fontosnak tartott értékek veszítettek jelent őségükből
(pl. a vallás, lokalitás). Maradt a munka és a család, mint továbbra is meghatározó
viszonyrendszer. A munkahely elvesztése esetén a munkanélküli értékrendszerének
központjává a család válik.
A tartósan munkanélküliek kapcsolatrendszerének alakulása.
(Két - a debreceni és nyíregyházi - tartósan munkanélküliek körében végzett felmérés eredményei.)
A kutatási anyag nagyobb részét kitev ő debreceni felmérés 1993. novemberében indult
és 1994. februárjában fejez ődött be. Az 571 fős mintát a debreceni jelenleg is tartósan
munkanélküli vagy volt tartós munkanélküli lakosságából választottuk ki, akiknél már
többségében lejárt a segélyezés id őszaka. Az 571 fő közül 500 személyr ől kérdőíves, 71
személyről mélyinterjús adatfelvétel készült. A kérd őív a tartósan munkanélküliek
Diebel Andrea :
Munkanélküliség Debrecenben, különös tekintettel a tartósan állományon kívüliek helyzetére
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 91-101. p.
TÉT 1996 .2-3 Munkanélküliség Debrecenben... 97
szociális helyzetét és a munkaer őpiacon való elhelyezkedésük esélyét vizsgálta. Egy
további (Nyíregyházán interjús módszerrel készült) felmérés is segítségemre volt a kutatás
során, de csak kiegészít ő jelleggel, amely néhány probléma felderítésében használható.
A tartósan munkanélküliek jellemz ői a vizsgált minta alapján:
• Kor: szembetűnő, hogy a mintában szerepl ők majdnem fele 25 éven aluli, fiatal
pályakezdő munkanélküli.
• Nem: bizonyos kiegyenlít ődés figyelhet ő meg a tartós munkanélküliség ideje alatt a két
nem munkanélküliség által való veszélyeztetettségében.
• Családi állapot: a vizsgált személyek 40%-a házas, egy másik jelent ős csoportot a
hajadon, nőtlen egyének alkotják 47%-os részesedéssel.
• Iskolai végzettség: gimnáziumban, szakközépiskolában, főiskolán, egyetemen
végzettek, továbbá a 8 általánost sem végzettek aránya sokkal magasabb a tartósan
munkanélküliek között mint általában.
• Munkaerő piaci helyzet: az ellátásból kikerült személyek 23%-a tudott elhelyezkedni
bejelentett munkahelyen, sokan a leszázalékolásban, illetve el őnyugdíjban látják a
kiutat (3,2%). A fiatalok próbálják kitolni az elhelyezkedés id őszakát (amíg nem javul
a munkaerőpiaci helyzet), letöltik katonaidejüket vagy fels őfokú tanintézetekbe
jelentkeznek továbbtanulni (a minta 10%-a). A fennmaradó csoport egy további
részének jövedelempótló támogatást utaltak ki (17%). Van egy igen magas - 36%-os
arányt képvisel ő - csoport, amely segélyének lejárta óta teljesen ellátás nélkül van.
1. Külső kapcsolatok
A munkanélküliség időtartama alatt az érintettek jelent ős része súlyos önértékelési
válságba kerül, és ez kihat az egyének küls ő (baráti) kapcsolatainak alakulására is. Az
interjúk elemzése során arra a megállapításra jutottam, hogy a családok küls ő
kapcsolatrendszerének zavaráért, esetleg megsz űnéséért a következ ő tényezők okolhatók:
• A munkanélküliek kiszakadnak már megszokott közösségeikb ől a munkahely
megszű nésével és ha kapcsolataik nem voltak elég szorosak ebben a helyzetben lassan
teljesen felszámolódnak.
• A munkanélküliség miatti szégyenérzet a társas kapcsolatok alakulására fontos hatással
van.
• A munkanélküliek megromlott anyagi helyzete nem teszi lehet ővé baráti
összejövetelek finanszírozását, így akadályozza a kapcsolatok ápolását.
• Egyeseknél a fekete munka vesz el a korábbi munkaid őnél lényegesen többet, így
gyakorlatilag nem marad id ő a kapcsolatok fenntartására.
Közismert, hogy az emberi társas kapcsolatok hierarchikus, illetve körkörös
elrendező désben helyezkednek el az egyénhez viszonyítva. A szorosabb baráti
kapcsolatok a bels ő, kisebb érzelmi töltés ű ismeretségek a küls ő köröket alkotják.
Tapasztalataim szerint a munkanélküliség következtében bekövetkez ő változások
leginkább a küls ő köröket alkotó távolabbi ismeretségeket rombolják szét. Sokan azonban
fokozatosan elvesztik társas kapcsolataik nagyobb részét (akár a legbels ő baráti
kapcsolatokat is). A munkanélküliek között természetes találhatók olyanok is, akiknél ezek
a problémák nem jelentkeznek ilyen élesen. A vizsgált személyek egy csoportja arról
számolt be, hogy éppen most, a munkanélkülivé válás miatt növekedett a szabadidejük,
váltak kapcsolataik kiegyensúlyozottabbá.
Diebel Andrea :
Munkanélküliség Debrecenben, különös tekintettel a tartósan állományon kívüliek helyzetére
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 91-101. p.
98 Diebel Andrea TÉT 1996 s 2-3
A munkanélküliek között attól függ ően, hogy milyen mérték ű és irányú volt a küls ő
kapcsolatrendszerükben bekövetkezett változás, az alábbi csoportokat különítettem el.
6. TÁBLÁZAT
A tartós munkanélküliek küls ő kapcsolatrendszerének változása
(The changes of external connections at the long-lasting unemployed people)
A. B. C. D. nem vJlaszolt összesen
Fő 10 37 18 3 3 71
% 14,0 53,0 26,0 4,0 4,0 100,0
Forrás: (a Debrecenben készült 71 interjú alapján)
Az első csoportot (A) azon személyek alkotják, akik szinte minden küls ő kapcsolatukat
elveszítették, legjobb barátaikat is. Ebbe a csoportba a mintában szerepl ő személyek 1/7-e
tartozott. Leginkább a 46-55 éves korosztály, a férfiak (kétszer annyian, mint a n ők), a
házasok és az alacsonyabb végzettség űek kerültek ebbe a társaságba. Ez érthet ő, hiszen az
idősebb, alacsonyabb iskolai végzettség ű, férfi munkanélküliek vannak legkedvez őtlenebb
helyzetben jelenleg a munkaer őpiacon. Elhelyezkedésük esélye igen kicsi, így önbizalmuk
inkább sérült, mint társaiknak. Ezt kivetítik küls ő kapcsolataikra is.
B: Azok a személyek kerültek ebbe a csoportba, akik legközelebbi barátaikon kívül
minden külső kapcsolatukat elvesztették. Ez a mintában szerepl ők 53%-át jellemezte.
Leginkább 36 évnél id ősebb korú munkanélküliekre, elvált családi állapotúakra, az iskolai
végzettségnél a 8 általánost végzettekre jellemz ő ez a társas viszonyulási mód.
C: Az ezen csoportba tartozók bevallása szerint kapcsolataik min őségében nem változott
a helyzet a tartós munkanélküliség id őszaka alatt, azok túlnyomó részt fennmaradtak. A
külső kapcsolatrendszer ilyen módon való alakulása dönt ően a fiatalokra (a 25 év alatti
korosztályra) jellemz ő, férfiakra és n őkre szinte egyenl ő mértékben. Ők még nem érzik
olyan erő sen a munkanélküliség okozta veszteségeket, így azok kapcsolataik alakulására
sincsenek olyan negatív hatással. Többségüket még szüleik tartják el, így anyagi
problémáik kevésbé vannak. Másképpen szocializálódtak, mint az id ősebb korosztályba
tartozók, számukra már megszokott a munkanélküliség létezése, ez az állapot nem jelent
szégyent.
A negyedik csoportba (D) tartozók arról számoltak be, hogy a munkanélküliség ideje
alatt javultak baráti kapcsolataik, esetleg n őtt azok száma. A mintában szerepl ők 4%-a
alkotja ezt a csoportot. (25 éven aluliak, hajadonok/n őtlenek és középfokú végzettség űek.)
Ezekben az esetekben meghatározó volt a fiatalok egyénisége.
A vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy a B csoportba tartozók vannak túlnyomó
többségben a tartósan munkanélküliek között, tehát azok, akik csak legszorosabb baráti
kapcsolataikat képesek megtartani.
A nyíregyházi mintában - mely nagyobb százalékban tartalmaz több éve munka nélkül
lévő személyeket - magasabb azok aránya, akiknek nemcsak távolabbi ismeretségi köre
számolódott fel, hanem legközelebbi barátaikat is elvesztették. Ezek alapján egy olyan
tendencia látszik kirajzolódni, amely szerint a munka nélkül töltött id ő növekedésével az
A és B csoportban lévő k aránya növekszik, és a C és D csoportba tartozók száma
fokozatosan csökken.
Diebel Andrea :
Munkanélküliség Debrecenben, különös tekintettel a tartósan állományon kívüliek helyzetére
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 91-101. p.
TÉT 1996 s 2-3 Munkanélküliség Debrecenben... 99
2. Belső családi kapcsolatok
Nemcsak a külső, hanem a családok belső viszonyaiban is jelentős változások történnek
a hosszú időtartamú munkanélküliség alatt. A családi kapcsolatok közül egyrészt a szül ők
egymás közötti, másrészt a szül ő gyermek kapcsolat alakulását vizsgáltam.
A házastársak kapcsolatának alakulása a munkanélküliség ideje alatt, el őzetes
feltételezéseim szerint több tényez ővel is szorosan kapcsolatba hozható, például kor, nem,
családi állapot, iskolai végzettség és a munkaer őpiaci helyzet. A vizsgálatok során kapott
eredmények is arról tanúskodnak, hogy a változók egymással szignifikánsak.
Az életkor előrehaladtával egyre kevésbé segít a házastárs elviselni a munkanélküliség
következtében kialakult helyzetet, egyre magasabb azok aránya, akik kimondottan rosszul
fogadják társuk munkanélküliségét, - ennek oka lehet az is többek között -, hogy az
idősebb korosztály még a teljes foglalkoztatás ideológiáján szocializálódott, így
nehezebben képes feldolgozni és elfogadni társa munkanélküliségét.
Az iskolai végzettség is meghatározó lehet a kapcsolatok alakulását illet ően. Az iskolai
végzettség fokának növekedésével párhuzamosan csökkennek a munkanélküliség okozta
feszültségek a házastársi kapcsolatokban. A fels őfokú végzettség űek nem illeszkednek
teljes mértékben e tendenciákhoz, melynek oka hogy a hagyományos családi kapcsolatok
náluk lazultak meg leginkább (n ők emancipációja stb.).
Vizsgáltam, hogy melyek azok a legfontosabb konfliktusforrások, amelyek a házastársak
közötti vitákat kiváltják ebben az id őszakban. A megkérdezettek válaszai alapján
leggyakoribbaknak a következ ő okok bizonyultak:
• az anyagi helyzet romlása (a család gazdasági egység is, amely alapjaiban rendülhet
meg, amikor a bevételek jelent ősen csökkennek)
• az önértékelés válsága
• a háztartási munka (a férfiak gyakran munkanélküliségük ideje alatt is ragaszkodnak a
háztartási munkák hagyományos megosztásához)
• alkoholizmus (a munkanélküliség okozta feszültségek, a kialakult stresszhelyzet
megoldásához sokan az alkoholt választják társul)
A szül ő gyermek kapcsolat alakulása. A szülők munkanélkülisége jelent ős hatással van a
-
gyermekek életére is, a szül ők kapcsolatának alakulásán keresztül és közvetlenül is. Ezek a
hatások igen sokrétűek.
A fiatal há72spárok mivel gyakran önálló egzisztencia kiépítésre nem képesek, úgy
döntenek, hogy amíg a helyzet nem változik, nem vállalnak gyermeket. Ugyanakkor nem
szabad figyelmen kívül hagynunk azt a tendenciát sem, mely a fent említettel éppen
ellenkező irányban hat. A gyermekvállalás következtében munkanélkülivé vált
fiatalasszonyok, további munkahely perspektívák hiányában gyakran döntenek úgy, hogy
további gyermekek vállalásával tolják ki ezt a munkanélküliséghez képest, biztosabb
feltételeket nyújtó id őszakot.
Igen pozitív hatással jár a szül ő -gyermek kapcsolatra nézve az, hogy a munkanélküli
szülők otthon maradva, lényegesen többet tudnak foglalkozni gyermekeikkel. Kapcsolatuk
így mélyül, tartalmasabbá válhat.
Diebel Andrea :
Munkanélküliség Debrecenben, különös tekintettel a tartósan állományon kívüliek helyzetére
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 91-101. p.
100 Diebel Andrea TÉT 1996 .2-3
A gyermekek egy része szégyelli szülei munkanélküliségét, gyakran eltitkolják ezt a
tényt barátaik, ismer őseik előtt. A gyermekek nem egyformán értékelik édesanyjuk, illetve
apjuk munkanélküliségét, az édesanya és a n ők esetében enyhébb a megítélés.
A gyerekek szüleiket példaadó személynek tekintik. Ha azt látják, hogy szüleik magas
képzettségük ellenére sem tudnak elhelyezkedni, akkor ez nem fogja őket továbbtanulásra
motiválni. A gyermekek krízis megoldási módokat is tanulnak a családban. Ha szüleik
alkohol segítségével oldják meg problémáikat, akkor ők is hasonlóan fognak cselekedni
ilyen esetben.
Munkanélküli szül őknek, mivel nem képesek gyermekeik ellátását a korábbi szinten
biztosítani burkolt támadásokat kell elviselniük t őlük. A gyermekek szemében a szül ők
presztízse csökkenhet, mivel szerepük egy részét nem tudják megfelel ően ellátni.
A munkanélküli szül ő saját küls ő kapcsolatrendszerének megváltozása miatt nem tudja
gyermekének a megfelel ő társas környezetet biztosítani nevelkedése során, a kés őbbiekben
ez hátrányokat okozhat a gyermek számára.
Összefoglalás
Dolgozatomban a munkanélküliség id őtartamának a munkanélküli kapcsolat-rendszerére
való hatását vizsgáltam kérd őíves és interjús módszert alkalmazó felmérés segítségével.
Tudjuk, hogy a hosszú id őtartamú munkanélküliség rendkívül veszélyes állapot, mert
egy bizonyos idő után rögzülhet. A munka nélkül töltött id ő alatt érzékeny szakmai és
pszichikai veszteségeket szenvednek el az egyének. Elvesztik szakmai gyakorlatukat,
tapasztalatukat, így egyre kisebb esélyük lesz az elhelyezkedésre. A kudarcok önértékelési
válsághoz vezetnek, önbizalmuk csökken, reményvesztettek lesznek és e miatt egy id ő
után már meg sem próbálnak elhelyezkedni.
Mindezek a tényez ők hatással vannak a munkanélküli kapcsolatrendszerére is,
melyeknek viszont az eredményes álláskeresés szempontjából meghatározó szerepük van.
A munkanélküliség id őtartamának növekedésével az emberek többsége egyre inkább
leépíti küls ő kapcsolatait és bels ő családi kötődései is gyakran meglazulnak,
megromlanak. A külső kapcsolatok megszűnésének leggyakoribb okai a munkanélküliség
miatt kialakult szégyenérzet, továbbá az, hogy a társas kapcsolatok fenntartásához
nincsenek biztosítva a megfelel ő feltételek. A házastársi konfliktusokat kiváltó legf őbb
okok az anyagi helyzet megváltozása, az önértékelés válsága, az alkoholizmus és a
háztartási munka megosztása. A munkanélküliségnek a szül ő-gyermek kapcsolatra is
hatása van, amely a gyermekek jöv őjét is erőteljesen meghatározhatja.
Jegyzetek
A településekre lebontott adatok hiányossága miatt voltam kénytelen több ízben Debrecen helyett, a debreceni
körzet értékeit használni az elemzés során, melyek azonban - véleményem szerint - nem jelentenek
veszélyesen nagy torzítást, hiszen a debreceni körzethez tartozó 4 kistelepülés (Sárárad, Mikepércs,
I lajdúsámson, Nyíradony) össznépessége a debreceni körzet lakosságának mindössze 8%-át jelenti. A Hajdú-
Bihar megyei Munkaügyi Központ által kialakított körzetbeosztást használtam a kutatáshoz.
2 Egy debreceni kérd őíves felmérés alapján.
Diebel Andrea :
Munkanélküliség Debrecenben, különös tekintettel a tartósan állományon kívüliek helyzetére
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 91-101. p.
TÉT 1996 .2-3 Munkanélküliség Debrecenben... 101
Irodalom
A munkaerőpiacon érvényesül ő folyamatok alakulása Hajdú-Bihar megyében az 1995-Ös esztend őben. Hajdú-
Bihar Megyei Munkaügyi Központ kiadványa
Angelus R. Tardos R. (1991) A "gyenge kötések" ereje és gyengesége.
- - Társas kapcsolatok. Gondolat Kiadó,
Budapest
Bánfalvy Cs. (1989) A munkanélküliség. "Gyorsuló idő" sorozat. Magvető Kiadó, Budapest
-
Bánfalvy Cs. (1992) A munkanélküliséghez való alkalmazkodás. Világosság, 1992/2. szám.
Beluszky P. (1992) Néhány megjegyzés az alföldi településfejl ődéshez.- In: Végkiárusítás 1.
Társadalomföldrajzi Tanulmányok 19. 59 92. o. MTA RKK, Budapest
-
Beluszky P. (1993) "Tradicionális" területi hátrányok és terápiájuk Magyarországon. 1948-92. - In: Település,
gazdaság, igazgatás a térben (Szerk.: Kovács K.) MTA RKK Pécs
Bőhm A. (1992) Depressziós zónák helyi társadalmai. Esély, 1992/2.
Csoba J. (1992) A munkanélküliség kialakulásának okai és az ezzel járó társadalmi problémák (kézirat)
Fóti J.-Illés S. (1992) Pályakezdők munkanélkülisége Magyarországon 1990-92-ben. Statisztikai Szemle, 1993
november
Frey M.-Gere I. (1992) A munkanélküliség szociális hatásai. Esély, 1992/3.
Hajdú-Bihar megye munkaer ő piacát jellemző folyamatok az 1993-as esztend őben. (1994) a Hajdú-Bihar
Megyei Munkaügyi Központ kiadványa
Hajdú Bihar megye Statisztikai Évkönyve 1994.
-
Laki T. (1992) Munkanélküliség és gazdasági átalakulás. Magyar Tudomány, 1992 október
Rechnitzer J. (1993) Szétszakadás, vagy felzárkózás. MTA RKK Győr, 189. o.
Süli-Zakar I. (Szerk.) (1994) Tanulmányok Debrecen városföldrajzából. KLTE Társadalomföldrajzi Tsz.
Debrecen 1994.
Tímár J. (1993) A hazai munkanélküliség jellemzői és kezelése a nemzetközi tapasztalatok fényében (kézirat)
Utasi Á. (1991) Az interperszonális kapcsolatok néhány nemzeti sajátosságáról.- In: Társas kapcsolatok (Szerk.:
Utasi Á.) Gondolat Kiadó, Budapest
Absract
It is known that long term unemployment is an extremely dangerous situation, as it can
stabilise after a certain period of time. During the time spent without a job, individuals
suffer serious professional and psychical losses. They lose their professional experience,
skills, which decreases their chances to find new jobs. Failures lead to crises of the self-
image: Their self-confidence weakens, they lose hope and, due to these, they do not event
try to find a job after a while.
As the period of unemployment increases, most of the people eliminate their external
connections and even their inner family ties often get loose and decline. The most frequent
reasons for eliminating the external connections is the feeling of shame because of being
unemployed, and also the fact that the conditions necessary to maintain social connections
are not given. I examined the system of the inner family connections with respect to the
development of the connection between the spouses and that of the parents with their
children. The most common reasons triggering spouse conflicts are the changes in the
financial conditions, the crisis of the self-image, alcoholism and the division of household
jobs. Unemployment has a very complex effect on the connection between the parents and
the children, too, which can strongly determine the future of the latter.