Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 77-90. p.

                                                   Tér és Társadalom                   1996 s 2-3: 77-90



          A "MARADÉK" BIHARORSZÁG F ŐVÁROSA:
                   BERETTYÓÚJFALU
                                (Berettyóújfalu vonzáskörzete)

         (The capital city of the "remaining" Bihar-land: Berettyóújfalu)
                        (The attraction zone of Berettyóújfalu)


                                   GYÖNGYÖSI LÁSZLÓ

  „Csonka-Biharban minden csonka. Nincsen egyetlen kerekded, határain belül záruló tájegysége, csupa
határain túl kiegészülő tájdarabokból rakódik össze mozaikszer űen. Semmi sem kezd ődik, vagy fejez ődik be
területén, minden csak átfut rajta: csonka, egymással össze nem függ ő folyószakaszok, vasútvonalszakaszok és
csak újabban kiegészül ő útszakaszok. Igazi szíve ennek a csonknak nincs. Nagyjából a közepe táján
kiválasztották a legnagyobb falut, s kinevezték megyeszékhellyé. Berettyóújfalu a szó geometriai és
közigazgatási értelmében vett központ, faluban elültetett városmag - ma még alig egyéb. Rajt van egy
vasútvonalon, amely Várad felé tart. A megye derekának valóban ez a vonal az üt őere. Ám északon és délen
vele össze nem függ ő vonalak futnak, szintén a virtuálissá vált központ, Várad irányába, ezeken most
megfordult a vérkeringés, Debrecen, illetve Békéscsaba felé. Ennek a két városnak gazdasági súlya er ősen
érvényesül: a kis Berettyóújfalu semmiképpen sem veheti fel a versenyt..."
  Mendöl Tibor debreceni egyetemi tanár 1928-ban, Bihar-vármegye földrajzában
megjelent sorainál szemléletesebben nem lehet bemutatni a két világháború közötti
Berettyóújfalut. Ez a periódus a település életében a szerény mérték ű Janus-arcú
urbanizáció idő szaka. A fennálló rendszer a revíziós politika sikerében bízva,
provizórikusan fenntartotta a csonka vármegyét megyeszékhelyével együtt. Az új helyzet
és szerepkör készületlenül érte a települést. Ez a nem várt fordulat tette lehet ővé, hogy ma
Berettyóújfalu vonzáskörzetér ől beszélhetünk.
  Tanulmányom célja a város jelent ős vonzáskörzettel rendelkez ő funkcióinak bemutatása,
a részletesebb történeti háttér nélkül, fő ként a jelen helyzetre koncentrálva. Munkámat
nagyban segítette és kisebb történeti összehasonlításra is lehet őséget adott, hogy Mendöl
Tibor az 1950-es években, Beluszky Pál 1962-ben és Csatári Bálint 1977-ben már
foglalkozott Berettyóújfalu vonzáskörzetének problematikájával. A jelent ős
vonzáskörzettel rendelkez ő funkciók közül részletesebben itt: a közigazgatást és
közintézményeket, a kiskereskedelmet, a középfokú oktatást, az egészségügyet és az
idegenforgalmat mutatorh be. A rendelkezésemre álló adatok segítségével összegzésként
kísérletet teszek a város komplex vonzáskörzetének kijelölésére.

                  A közigazgatás és a közintézmények vonzáskörzete

  A közigazgatási vonzáskörzet viszonylag könnyen vizsgálható. A közigazgatási határok
pontosan kijelölik a közigazgatási vonzásterületet, a közigazgatási hivatalok (bíróság, adó,
telekkönyvi hivatal stb.) is meghatározott területen fejtik ki hatásukat. Bihar vármegye
közigazgatási beosztása az abszolutizmus koráig kevés változáson ment keresztül. 1861-
ben öt járásra osztották Bihar vármegyét az addigi négy helyett. A járásokat a könnyebb
                                  Gyöngyösi László :
                    A "maradék" Biharország fővárosa : Berettyóújfalu
                     Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 77-90. p.

78   Gyöngyösi László                                                       TÉT 1996 s 2-3

 igazgatás miatt szakaszokra bontották. A sárréti járás központjai közül még hiányzott
 Berettyóújfalu.
   Az 1872-es újjászervezés alapegysége a szolgabírói szakasz lett a járásokon belül. A
 sárréti járás négy szolgabíróságában már Berettyóújfalu is szerepel. Igazgatása alá
 tartozott: Csökm ő, Darvas, Esztár, Furta, Gáborján, Hencida, Pocsaj, Berettyó-
 szentmárton, Szentpéterszeg, Újfalu, Váncsod, Vekerd, Zsáka. S őt már bizonyos-mértékig
 ki is emelkedett hasonló társai - Biharkeresztes, Báránd, Derecske - közül. A járás
 adóhivatalának, orvosának, állatorvosának székhelye Berettyóújfalu. 1884-ben a
 szakaszok járásokká alakultak, így Berettyóújfalu 1884-t ő l járási székhely lett. Ez a
 közigazgatási beosztás 1918-ig maradt fenn.
   A trianoni békeszerződés után Bihar vármegyének kb. negyedrésze maradt (26,2%) a
magyar államhatáron belül. Politikai szempontok miatt Bihar megyét továbbra is
 fenntartották, és székhelye Berettyóújfalu lett. Közigazgatási vonzásterülete így hirtelen
megnövekedett 2788 km2-re, kb. 160000 fő által lakott területre és 61 községre terjedt ki.
A kezdetben 6, majd 7 járásból álló megye egyik járása volt a berettyóújfalui járás.
   Az 1949/50-es közigazgatási reform Bihar megye nagy részét Hajdú megyével
egyesítette. Így Berettyóújfalu elvesztette megyeszékhely funkcióját. Közigazgatási
vonzáskörzete ismét csak a járás területére korlátozódott. 17 önálló tanácsú község
közigazgatási központja lett. Ezen falvak lakossága 1960-ban 42300 fő volt.
   Az új járási beosztás nem igazán t űnik ésszerűnek, ennek oka, hogy a járási székhely
funkciójára alkalmas települések - Derecske, Berettyóújfalu, Biharkeresztes - egymás
közelében találhatók. A vasúton mindössze hét kilométerre fekv ő Mezőpeterd nem
tartozik a járáshoz, míg a 33 km-re lév ő Csökmő, vagy a 42 km-re lév ő Újiráz igen.
Ésszerűbb lett volna talán az utóbbi két települést Szeghalomhoz csatolni. Egyes
közigazgatási ágakban Berettyóújfalu hatásköre még a járás határain is túlterjedt. A
járásbíróság, a telekkönyvi hivatal jogköre a biharkeresztesi járás területére is kiterjedt.
   1984-ben megszüntették a járásokat az országban. Néhány, korábban járási szint ű
funkció, pl.: bíróság, telekkönyvi hivatal, továbbra is a korábbi területek felett gyakorolta
jogkörét.
   1990-ben a rendszerváltás nyomán önkormányzatok alakultak az addigi tanácsrendszer
helyett. Az önkormányzatok lényegesen nagyobb önállóságot kaptak, mint a korábbi
tanácsok, így a közigazgatási központok jelent ősége, szerepe, országosan csökkent.
   Berettyóújfaluban 1994. január 1-jén m űködő középfokú intézmények, vagy
közszolgáltató szervek száma 47. Ebb ől 7 intézmény csak a város szükségleteit elégíti ki,
és 10 intézményt a városi önkormányzat önállóan tart fenn. Ezek vonzáskörzete nem
mindig mérhető egyszer űen. Gondolok itt az oktatás, a kultúra, a pénzügy, a kereskedelem,
a közlekedés terén m űködőkre. A 47-b ő l 15 intézmény vonzáskörzete kijelölt. (1.
melléklet). Átlagosan 31,5 település ellátása tartozik hatáskörükbe. Ezen településeken kb.
 60000 fő él.

                        Az er ős kiskereskedelmi vonzáskörzet

  A kiskereskedelmi vonzáskörzet alakulását adminisztratív kötöttségek nem
befolyásolják, ezért ennek vizsgálata a komplex vonzáskörzetek kijelölésénél is nagyon
fontos. Berettyóújfalu kiskereskedelmi vonzását kedvez ően befolyásolja a bihari térségen
                                       Gyöngyösi László :
                         A "maradék" Biharország fővárosa : Berettyóújfalu
                          Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 77-90. p.

TÉT 1996 .2-3                                 A „maradék" Biharország f városa...
                                                                      ő               79

Belüli, centrális fekvése. A város kiskereskedelmének zömét - még ma is - a Berettyóújfalu
 s Vidéke Körzeti ÁFÉSZ bonyolítja le, bár visszaszorulása jelenleg is tart.
   Az egy lakosra jutó összes kiskereskedelmi cikk eladási forgalma 108740.- Ft volt 1992-
ben, ami a megyében a legnagyobb.(!) Ha ezt az adatot a város lélekszámához
viszonyítjuk, akkor ez jelent ős vonzásterületre utalhat.
   Az 1000 lakosra jutó bolti alapterület 829 m 2, ami kimagaslóan a legnagyobb a
megyében, a kereskedelmi, vendéglátóhelyi alapterület 189m 2, ami a középmezőnyben
helyezkedik el.
   Az 1000 lakosra jutó kereskedelmi szálláshelyek száma 10,8, ami az országos átlag
  0%-a, a hasonló nagyságú településeken.
   A KSH Megyei Igazgatóságának adatai alapján Berettyóújfalu a megye legjelent ősebb
kiskereskedelmi vonzáskörzetével rendelkez ő települése.
   Mivel a vonzás területi kiterjedésének és intenzitásának megállapítására nem voltak
adatok, ezért két vizsgálatot végeztem. Az els ő során a Lakberendezési Áruház vonzását
vizsgáltam meg, mert itt regisztrálják a vev ők lakcímét. Az 1991-93 közötti id őszak
legforgalmasabb hónapjait vettem alapul (1991. május, október, 1992. május, október,
1993. május). A vizsgált id őszakban összesen 440 vásárlás történt, ebb ől 222 esetben
berettyóújfalui volt a vásárló. Ez a vásárlások 50,45%-a. A vásárlók további 34,8%-a 20
km-en belül lakik, 35 km-en kívülrő l csak 5 vásárló érkezett, amely az összes vásárlások
  ,1%-a. (2. melléklet)
   A 47 település közül - ahonnan a vásárlók érkeztek - Bakonszeg, Vekerd,
Szentpéterszeg, Biharkeresztes, Sáp, Váncsod, Bihartorda vonzódik kizárólagosan
Berettyóújfalu felé. Jelent ő s a vonzás még Berekböszörmény, Hencida, Gáborján,
Mező peterd, Zsáka, Tépe és Nagyrábé esetében.
   A másik vizsgálat alkalmával vev ő számlálást végeztem 1993. augusztus 16-17-én a Vas-
mű szaki Szaküzletben és az Elektro Szaküzletben. 93 vásárlás történt a két napon. A
vásárlók 49,5%-a helybeli, több, mint fele (50,5%-a) 22 környez ő településről származik.
Ezek mindegyike 35 km-en belülrő l érkezett a vásárlók további 43%-a. Legintenzívebb
(hegemón) a vonzás Bakonszeg, Szentpéterszeg, Nagyrábé, Zsáka, Mez ősas, Sáp és
Mezőpeterd esetében.
   A két vizsgálat eredményei szerint a Berettyóújfaluhoz kizárólagosan vonzott
települések száma 17, ezeken összesen 22337 ember él. A dominánsan vonzott területeken
további 9 település található, ahol 20907 lakos van.
   Lényegében véve Berettyóújfalu.kiskereskedelmi vonzáskörzete K, ÉK, DK felé nyúlik
ki legtávolabbra A Ny-i irányból Püspökladány, É-ról Debrecen, DNy-ról Szeghalom
vonzáskörzetei szorítják vissza Berettyóújfalu vonzását. Az 1962-es és 1977-es
felmérésekhez hasonlítva a kiskereskedelem vonzó szerepe lényegesen nem változott. A
piac és az állatvásárok tekintetében jelent ő sen csökkent, a megjelent szakboltok révén
kisebb mértékben növekedett.

                Az iskolaváros középfokú oktatási vonzásterülete

  Berettyóújfaluban az iparostanonc iskola 1885-ben nyitotta meg kapuit, a mez őgazdasági
népiskolát 1905-ben alapította Brózik Dezs ő. A fiú polgári iskolát 1913-ban, a leány
polgári iskolát 1915-ben nyitották meg. Gimnáziumi oktatás csak 1945. szeptemberében
indult meg községünkben. 1969-ben alakult Berettyóújfalu második középiskolája, a
                                Gyöngyösi László :
                  A "maradék" Biharország fővárosa : Berettyóújfalu
                   Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 77-90. p.

80    Gyöngyösi László                                                    TÉT 1996 .2-3

 Bessenyei György Szakközépiskola. A mezőgazdasági szakmunkásképzés 1963-tól, az
 ipari szakmunkásképzés 1974-t ől kapott új lendületet.
   Berettyóújfalu négy középfokú oktatási intézményében az 1993/94-es tanévben 2274
 tanulót oktattak, akik 110 településr ől érkeztek. Az 1000 lakosra jutó középiskolások
 száma 136,5, a megye városai közül a legnagyobb. Ez az arány az 1990/91-es tanévben
 csak 63,5 fő volt, ami szintén a legmagasabb volt a megyében. Az oktatási
 intézményekben négy iskolatípus van. A 2274 tanulóból 156 gimnazista (6,9%), 1.063
 szakmunkás (46,7%), 1002 szakközépiskolás (44%) és 53 technikus (2,4%) volt.
   A tanulókból 69.1 helybeli és 1583 vidéki, ez a tanulók 69,6%-a. A vonzáskörzet
 alakításában els ősorban a szakmunkásképz őknek és szakközépiskoláknak van szerepük.
   A Brózik Dezs ő Mez őgazdasági Szakmunkásképz ő és Szakközépiskola 278 tanulójából
 csak 42 helybeli, tehát a 72 településr ől kerül ki a tanulók 84,9%-a. Az Eötvös József
 Szakképz ő Intézetben az 1059 tanulóból 764 nem berettyóújfalui, ez a tanulók 72%-a. A
 Bessenyei György Szakközépiskola 538 tanulójából 361 vidéki (67%-a). Az Arany János
 Gimnázium és Szakközépiskola 399 tanulójából már csak 222 nem berettyóújfalui
 (55,6%-a).
   A város oktatási vonzáskörzetének a települések lélekszámához viszonyított arányát
 szemlélteti a 2. és 3. melléklet. A legintenzívebben - a település lakosságának több, mint
20%-a vonzódik: Bakonszeg, Vekerd, Sáp, Nagyrábé, Zsáka, Furta, Darvas, Csökm ő,
 Újiráz, Komádi, Magyarhomorog, Mez ősas, Told, Váncsod, Mez őpeterd, Gáborján, Bojt,
 Bedő. Ezeknek a településeknek az össznépessége 24011 f ő . Még további 17 település
vonzódik erősen Berettyóújfaluhoz - ezen településekb ő l a lakosság több, mint 10%-a jár
 ide középiskolába - összlélekszámuk 39847 f ő.
   Két iskolatípust, két végletet, külön is megvizsgáltam. A legkisebb vonzással a
gimnázium rendelkezik. A három tanévben (1991/92., 1992/93. és 1993/94.) 229 tanuló
járt ebbe az iskolatípusba, ebb ől 127 fő (55,5%) helybeli. A 26 településr ől a legnagyobb
arányú a vonzás Zsáka, Furta, Gáborján, Bed ő és Nagyrábé esetében. Az egészségügyi
szakközépiskolába 238 tanuló járt a jelzett id őszakban. A helybeliek aránya itt már csak
35,3%, a 154 vidéki tanuló 39 településről érkezett. Ebben az esetben a legintenzívebben
vonzott települések: Nagyrábé, Gáborján, Magyarhomorog, Körösszegapáti
.Megfigyelhető, hogy az eltelt id őszakban, 1962-1994 a vonzásterület sz űkült. A
visszahúzódás okozói a derecskei, biharkeresztesi, püspökladányi gimnáziumok
   A középszintű összesített vonzáskörzet vizsgálatánál megfigyelhet ő, hogy a vonzás D,
DK, DNy-i irányba hegemón, főként a megye déli részének városhiányos területén.
Domináns a vonzás továbbá K-i és ÉK-i irányba. Északról Debrecen, Ny-ról
Püspökladány csökkenti Berettyóújfalu vonzását. A Beluszky által elvégzett felméréshez
(1962) viszonyítva jelent ősen megnőtt az oktatási vonzás, a szakirányú képzés
megindulásával. Ez a folyamat az 1977-es vizsgálat után (Csatári 1977) talán még
fokozottabb lendületet vett.

                   Az egészségügyi funkciók jelent ős vonzása

 Berettyóújfaluban az els ő szervezett egészségügyi intézmény 1913-ban alakult. (Sárréti
Tüdővész Ellen Védekez ő Egyesület, valamint a Stefánia Szövetség). Az egyesületeknek
1913-ban gondozóintézete alakult. 1918. októberében államosították a tüd őszanatóriumot.
                                         Gyöngyösi László :
                           A "maradék" Biharország fővárosa : Berettyóújfalu
                            Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 77-90. p.

  ÉT 1996 s 2-3                                  A maradék" Biharorsza • ővárosa...         81

    A trianoni békediktátum után Bihar megye elvesztette minden kórházát (Nagyvárad,
    agyszalonta, Belényes) és két tüd őszanatóriumát. A magyarországi Bihar megye 161
   zer lakosa kórház nélkül maradt. 1921-ben indult akció új kórház építésére és 1928-ra
   pült fel és nyílt meg 106 ággyal az akkor modern, új Bihar Megyei Közkórház
    erettyóújfaluban, négy orvossal. A kórházi ágyszám tíz év múlva, 1938-ig, 168-ra b ővült,
    az orvosok száma 7-re emelkedett ugyan, de ez is elégtelennek bizonyult. A második
   ilágháború tovább rontotta az egészségügyi ellátás színvonalát. Csökkentek az anyagi
  ehetőségek, az orvosokat a frontra vitték, az épületet 170 tüzérségi találat érte, a m űtő és
  aboratóriumi felszerelés 90%-a elpusztult. A gyógyítás hónapokig szükségkórházban
  olyt. Az újjáépítést 1945. novemberében kezdték meg.
    1951-ben a csekély ágylétszámú kórház terhelésének csökkentése elkerülhetetlenül
   övetelte a szervezett szakrendel ő létrehozatalát. Még ez év június 12-én a megyei
  endel őintézet kihelyezett' részlegeként megkezdte munkáját a Rendel őintézet, mely 1952.
  anuár 1-jén önállósult.
    1961-ben Hencidán 50 ágyas munkaterápiás, epilepsziás osztály létesült, mely a maga
   emében sokáig egyedülálló volt hazánkban, ezzel 174-re emelkedett a kórház ágyszáma.
 1965 novemberében dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter ünnepélyes keretek között
 ítadta a 222 ágyas főépületet, a röntgent, laboratóriumot, a rendel őintézetet, valamint a
    szolgáló létesítményeket.
    1973-ra felépült a 144 ágyas Psychiátriai (Elme-) osztály és újjáépült a Tüd őosztály.
   zekkel a fejlesztésekkel 653 lett a kórház ágyszáma. 1992-ben adták át a területi Kórház
   otelszárnyát. 496 millió forintos beruházás nyomán új helyre költözött a szülészet-
   őgyógyászat, az urológiai osztály, az intenzív részleg, a központi sterilizáló és a vérellátó
   llomás. A berettyóújfalui kórházat szerencsére nem érintik a jelenlegi „racionalizáláSok",
. őt 1995-ben újabb 600 millió Ft-os beruházással megindult az elaggott épületrészek
  e lúj ítása.

 I. Területi Kórház
   A berettyóújfalui kórház 1929-ben 1464 beteget részesített orvosi ellátásban, 1957-ben
több, mint 8000, 1991-ben 14805, 1993-ban 15975 beteget. Jelenleg 10000 lakosra jutó
kórházi ágyak száma 397.4, a megyében a legmagasabb, és az átlagos ápolási id őtartam
(17,2 nap) is els ők között van. A majdnem 700 ágyas kórház kihasználtsága 1991-ben
105,4%-os volt, ami szintén jelent ősen felülmúlja az országos és megyei átlagot.
   A kórház 12 osztállyal m űködik jelenleg. Legtöbb beteget a Pszchiátriai-, a Sebészeti-, a
Belgyógyászati-, a Szülészet-n őgyógyászati- és az Ideg-osztály kezeli. Legkevesebbet a
KAIBO, a Szemészet, az Urológia és a Fert őző-osztály. (1000-nél kevesebb kezelés 1993-
ban). A teljesített ápolási napok száma 219545, az ágykihasználás 84,6%-os volt 1993-
ban.
   A kórházban kezelt 15975 betegb ő l 2971 a helybeli (19,2%), a berettyóújfalui terület
további 27 településéről 7259 (46,8%) beteg gyógyítását végezték. Összesen a saját
területről - amelyen 56451 lakos él - a kórház forgalmának 66%-a adódik. A
püspökladányi kórház területének 7 településér ől a betegek 26%-a (4026 fó) érkezik
Berettyóújfaluba. A más területr ő l érkező betegek aránya csak 8%. Az adatok elemzéséb ől
kiderül, hogy kb. 91000 fős lakosság egészségügyi ellátását végzi a kórház.
                                  Gyöngyösi László :
                    A "maradék" Biharország fővárosa : Berettyóújfalu
                     Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 77-90. p.

82    Gyöngyösi László                                                      TÉT 1996 s 2-3

  Az eltelt 35 év alatt a kórházban ápolt betegek száma megkétszerez ődött (199,6%).
Mivel a vonzásterület alapjában véve nem változott, az egyes községek ma kb. kétszer
annyi beteget küldenek a kórházba.
  Ma a lakosság számához viszonyítva (4. melléklet) a legtöbb beteg (1000 lakosra
számolva több, mint 250) Hencida, Told, Vekerd településekr ől érkezett. A hegemón
vonzáskörzethez sorolható továbbá (a 20% feletti) Bakonszeg, Berekböszörmény,
Bihardancsháza, Bihartorda, Furta, Gáborján, Körösszakál, Körösszegapáti, Mez ősas,
Nagykereki, Nagyrábé, Szentpéterszeg és Sáp község, illetve a 15% feletti
(lakosságszámból 9 település. Domináns a vonzás a 10% feletti Csökm ő, Komádi, Újiráz,
Báránd, Biharnagybajom, Földes, Sárrétudvari és Szerep esetén, bár ezeknél a
településeknél már más kórházak (pl.: Püspökladány) csökkentik a vonzás intenzitását.
Esetlegesnek tekinthet ő a vonzás az említett települések körén kívül.
  A hegemón vonzású területen összesen 46280 lakos él. A legintenzívebb vonzással a
Psychiátria (15,7%), a Tüd ő (16,5%) és a Belgyógyászat (17%) rendelkezik. Zárójelben a
helybeliek aránya a kezeltek között. Legkisebb a vonzásaránya a KAIBO, az Ideg- és az
Urológiai-osztálynak, itt minden negyedik beteg helybeli.
  A berettyóújfalui Területi Kórház vonzáskörzete D, K és NY felé is kiterjedt, É-ról
Debrecen egészségügyi intézményei korlátozzák, mégis vonzásterülete 1962 és 1977 óta is
kismértékben növekedett, és a vonzott területtel intenzívebbé vált a kapcsolata (sajnos ez
nagyrészt a lakosság romló egészségi állapotának köszönhet ő).


A Rendel őintézet
  A kórház mellett a szakrendel ő intézetek is jelent ős vonzást biztosítanak Berettyóújfalu
számára. A járóbeteg-ellátás magában foglalja a sz űkebb értelemben vett szakrendel ő i
tevékenység mellett a gondozói és szakgondozói, valamint diagnosztikai tevékenységet és
a kórházi osztályok ügyeleti id ő alatti járó beteg forgalmát.
  Az egy lakosra jutó évi gyógykezelési vizsgálati esetek száma 23,5, a megyei és
országos átlag kétszerese. Az egy lakosra jutó évi rendelési id ő is majdnem kétszerese az
országos átlagnak. 1993-ban a megjelenési esetek száma 384643 volt. Az 1992-es évi
forgalomhoz viszonyítva ez 5,52%-os csökkenést jelent. A szakrendel ők közül emelkedett
a szemészeti, fogászati és urológiai, csökkent a belgyógyászati, sebészeti, fül-orr-gégészeti
és reumatológiai szakrendelések forgalma. A betegek 70%-a beutalóval érkezett.
  A rendelőintézet 29 szakrendel ővel, a gondozók 5 osztállyal rendelkeznek. Legtöbb
vizsgálatot a sebészeti, a szemészeti, a fizikoterápiai, a röntgen, a fogászati és a labor
szakrendelések végezték 1993-ban. (10000 vizsgálat felett).
  A Rendel őintézet forgalmának 36,9%-a helybeli lakos. A berettyóújfalui terület további
27 településéről a betegek 49.8%-a érkezett. Összesítve a saját területr ő l 86,7%-a kerül ki
a vizsgált betegeknek. (Ezen terület lakossága 56451 fő). A püspökladányi területr ől
származó lakosok a vizsgálatok 9,5%-át teszik ki. A más területr ő l érkező betegek aránya
csak 3.8%. Az összesített adatok alapján kimutatható, hogy a szakrendelések 35 település
91000 f lakosságát látják el (4. melléklet).
        ős
  A szakrendeléseken 1955-ben még kb. 90000 f ő vett részt, 1965-ben már 192000 f ő .
1969. óta a járó betegek száma mindig 300 ezer f ő felett volt.
  A Rendel őintézet vonzáskörzetébe tartozó 35 településb ől hegemón vonzás érvényesül:
Hencida, Mezőpeterd, Mezősas, Szentpéterszeg, Vekerd (itt az évi megjelenés egy lakosra
                                          Gyöngyösi László :
                            A "maradék" Biharország fővárosa : Berettyóújfalu
                             Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 77-90. p.

    TÉT 1996 s 2-3                                A „maradék" Biharország fővárosa... 83


    3-4 alkalom közötti). A hegemón vonzáskörzetben 20918 f ő lakik. A dominánsan vonzódó
    települések: - itt az évi megjelenés egy lakosra 2-3 alkalom közötti - Ártánd, Bihar-
    keresztes, Bojt, Csökm ő , Körösszakál, Körösszegapáti, Told, Újiráz és Sáp. Ezen
    települések összlakossága 12676 fő . Domináns a vonzás Földes és Komádi esetében is,
    ahol a lakosok évente több mint egy alkalommal jelennek meg szakrendelésen. (11843
    lakos). Esetleges a vonzás a püspökladányi körzet települései közül Báránd, Bihar-
    nagybajom, Püspökladány, Sárrétudvari, Szerep esetében.

                           Gyenge idegenforgalmi vonzóer ő

   A város idegenforgalmi vonzáskörzetének bemutatását adatok híján csak a település
helyzetének és vonzóer őinek felvázolásával, valamint a fogadóképesség adataival tudtam
 'ellemezxii. Berettyóújfalu a „keleti idegenforgalmi folyosó" vonalában fekszik. A
forgalom nagyságát a mindenkori politikai helyzet jelent ősen befolyásolja.
Természetföldrajzi megközelítésben a Nagy-sárrétt ől K-re a Berettyó-Kálló köre és a
Bihari-sík határán, a Berettyó folyó két oldalán fekszik a város.
   Alapvető vonzóerő az idegenforgalom számára az 1817-ben épített kés ő barokk stílusú
református templom, az 1905-ben létesített kés ő román, illetve átmeneti neogót stílusú
katolikus templom, a berettyószentmártoni kés ő barokk református templom, a baptista
imaház, a leventeház, a községháza, a volt vármegyeháza, a Bihari Múzeum állandó és
ideiglenes tárlatai, a város számos köztéri alkotása (szobrok, kopjafák, díszkút), a
település közvetlen környezetében a híres herpály-pusztai „csonkatorony", a szintén román
stílusú ú.n. „fehér templom" maradványai.
   Továbbá vonzóerőként említhető a jelentős piac, az új sportcsarnok, a lovaglási
lehetőségek, a fedett teniszpálya és a városunkban évr ől-évre megrendezésre kerül ő
  ereskedelmi hetek, m űvelődési rendezvények, sport és kulturális versenyek.
   Berettyóújfaluban 1000 lakosra 1991-ben 10,8 kereskedelmi szálláshely jutott. Az eltelt
  árom év óta két új magánpanzió is megnyitotta kapuit, így ez az érték 1994-ben kb. 12-13
. zálláshely. Ez a hasonló nagyságú városok átlagának alig 2/3-a. Szállodai fér őhely nincs
  árosunkban, ami jelentős korlátokat szab az idegenforgalom számára.
   A vendégek nagy része nyáron és az őszi vadászidény idején érkezik, illetve átutazóban
   egszáll, miel őtt, vagy miután, a határt átlépi. Átlagosan 1-1,5 az egy vendégre jutó
  endégéjszakák száma, ami nagyon alacsony. A vendégek nagy része külföldi. (70-80%).
   Összességében elmondhatjuk, hogy Berettyóújfalu idegenforgalmi funkciói fejletlenek,
,gyerekcipőben" járnak, sok munkára van szükség ahhoz, hogy a város, Bihar
 degenforgalmi centruma lehessen.

                                A komplex vonzáskörzet

 A komplex vonzáskörzet meghatározása a társadalomföldrajzi szakirodalomban vita
émáját képezi. Alapvet ő kérdésként merül fel, hogy lehetséges-e egyáltalán összegezni az
gazati eredményeket, és ha igen milyen módon?
 Munkámban a Beluszky Pál által 1974-ben ismertetett módszert alkalmaztam. Els őként
 inden egyes funkción belül az átlagos vonzásintenzitást számítottam ki (lakosságszámra
etítve). Az így kapott átlagértékekhez viszonyítottam minden egyes település értékét,
                                 Gyöngyösi László :
                   A "maradék" Biharország fővárosa : Berettyóújfalu
                    Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 77-90. p.

84   Gyöngyösi László                                                     TÉT 1996 s 2-3

majd a kapott hányadosok négyzetösszegéb ől vont négyzetgyökök adták meg a vonzódás
kifejező mutatószámokat.
  A számításokat 48 településre végeztem el. Az eredményül kapott értékek, amelyek az
egyes települések vonzódását fejezik ki, 9,28-0,09 között változtak, ami igen nagy
szórásra utal. A 3,00-nál nagyobb értékeknél igen er ős (kizárólagos vagy hegemón), a
2,00-2,99 értékeknél erős (domináns), az 1,00-1,99 közöttieknél közepes vagy gyenge, a
0,21-0,99 között jelentéktelen vagy esetleges vonzódást tekintettem (5. melléklet).
  Berettyóújfaluhoz kizárólagosan 16 település vonzódik, közülük 10 határos a várossal.
Nem alkotnak teljes gyűrűt, észak felé nem érvényesül a hegemón vonzás. A várost három
oldalról ölelő zóna dél felé a megyehatárt is eléri Magyarhomorog térségében. Az említett
terület lakossága 16626 fő (1994-ben ).
  Dominánsan vonzódik további 13 település, 20711 lakossal. Az el őző zónát keretezi ez a
sáv délről, délkeletről, és keletről. Szigetszerűen kiemelkedő tagjai Bihardancsháza és
Esztár, melyek az adatok kis száma miatt valószín űleg nem pontos helyükre kerültek.
Nagyrészt a megyehatár és az országhatár keretezi ezt a területet.
  Gyengén, de vonzódik további 6 település 14875 lakossal. Ez a zóna nyugati és
északnyugati irányba fejl ődött ki, itt csak Tépe nem képezi részét a területileg is
összefüggő sávnak, de ezt szigetszer ű fekvése (Derecske közigazgatási határain belül)
érthetővé teszi. Ezeknél a településeknél már más centrumok vonzása jelent ősebb.
(Püspőkladány, Debrecen, Hajdúszoboszló)
  Esetleges a vonzásintenzitás további hat településen, lakosságszámuk: 34993. Nem
alkotnak összefügg ő sávot, észak, északkelet és északnyugat irányába helyezkednek el.
  A vizsgálatba bevont 48 településb ől 41 mutatott vonzódást, ebb ő l csak 35 települést
sorolhatunk Berettyóújfaluvonzáskörzetébe 52212 lakossal.

                         Tervek, elképzelések, eredmények

  A vonzáskörzeti vizsgálatokból kiderül, hogy a „maradék Biharország" központja
továbbra is Berettyóújfalu. Trianon óta nem emelkedett ki újabb, jelent ős központi
funkciókkal rendelkező település Biharban. Azonban azt is le kell szögezzük, hogy az
évszázados szálakkal Nagyváradhoz köt ődő térségben egyetlen település sem pótolhatja a
lemetszett fejet, „Váradot".
  Ennek ellenére Berettyóújfalunak küzdenie kell, hogy legalább részben helyettesítse a
korábbi megyeszékhelyet. Az önkormányzatnak számos igen értékes kezdeményezése volt
1990-tő l napjainkig és van a jövő re nézve is. Anyagi lehet őségeihez képest pedig igazán
büszke lehet eredményeire:
  1995-ben közel 100 millió Ft-os beruházással átadták a 7360 m 2-es új piacteret, mely a
keleti régióban a legszebbek és legmodernebbek közé tartozik.
  1994 eleji 800 kézikapcsolásos telefonvonalról mára egy 20 ezres kapacitású digitális
hálózatra szinteket átölel ő ugrás történt. (a beruházás értéke: 314 millió Ft)
  1995 és 1996 során megérkezett a az évtizedek óta várt földgáz a településre. A
gázprojekt közel 400 millió Ft-ot emésztett fel.
  Megindult a szennyvízrendszer fejlesztése és növekedett a szennyvíztelep kapacitása is,
de ezen a téren még igen sok a tennivaló.
  1996-ban átadták a fedett uszodát, de a fürd ő és a gyógyszálló építése még a tervek közé
tartozik.
                                             Gyöngyösi László :
                               A "maradék" Biharország fővárosa : Berettyóújfalu
                                Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 77-90. p.

TÉT 1996 s 2-3                                           A „maradék" Biharország f városa...
                                                                                 ő                          85

  A közlekedés fejlesztésének igazi eredménye csak a 42-es és 47-es f őútvonalak
kereszteződésében megépült körforgalom, de a tervezett vasúti felüljáró még csak álom.
  Számos humán és műszaki infrastrukturális feladat megoldása vár még a városra az
eddigieken kívül, hogy Bihar igazi központjává válhasson, és er ős híd szerepét játszhassa
a határon átnyúló emberi és gazdasági kapcsolatok terén. A megkezdett út azonban
hiszem, hogy helyes.


                                                 Irodalom
Beluszky P. (1962) Berettyóújfalu vonzásterülete. Debrecen
Beluszky P. (1974) Nyíregyháza vonzáskörzete, a város-falu közötti kapcsolatok jellege és mennyiségi
 jellemz ői Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Akadémiai Kiadó, Budapest. 118. o.
Béres Cs. - Süli Zakar 1. (1990) Bihar. Térbeli hátrányok-társadalmi problémák. Debrecen-Berettyóújfalu
Csatári B. (1981) Berettyóújfalu város néhány településföldrajzi jellegzetessége. In.: Berettyóújfalu története.
  (szerk.: Varga Gy.) Berettyóújfalu 1981.



                                                 Abstract

  The study attempts to introduce those functions of the town which have a significant
attraction zone, without a more detailed historical background, mainly concentrating on
the present situation. My work was greatly helped and historical comparisons of smaller
scale were made possible by the fact that Tibor Mendöl in the 1950s, Pál Beluszki in 1962
and Bálint Csatári in 1977 had already examined the problems in the attraction zone of
Berettyóújfalu. From those functions which have a significant attraction zone, the
following are dealt with here in more details: Public admínístration and public institutions,
retail trade, secondary education, health care and tourism. With the help of the available
data, as a summary I try to designate the complex attraction zone of the town.
                                    Gyöngyösi László :
                      A "maradék" Biharország fővárosa : Berettyóújfalu
                       Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 77-90. p.

86    Gyöngyösi László                                                              TÉT 1996 .2-3

                                        1. MELLÉKLET
           Berettyóújfalu középfokú intézményei vagy közszolgáltató szervei 1994.
             (Medium-level institutions and public services in the city, in 1994)

         Középfokú intézmény vaavközszol2áltató szervezet             Ellátott    Hiányzó középfokú
           típusa                            neve                  települések        intézmény
Igazgatási:               Polgármesteri Hivatal                       városi
                          Fogyasztói és érdekvédelmi Társaság           27
Hatósági:                 ANTSZ                                         31        APEH kirendeltség
                          Földhivatal                                   31
                          Gyermek és Ifjúsdvédelmi Felügyel őség        31
                          Vámhivatal                                    31
Igazágügyi:               Városi Ügyészség                              31
                          Városi Bíróság                                31
                          Ügyvédi Iroda                             regionális
Oktatási:                 Arany J. Gimnázium és Szakközépisk.       regionális
                          Bessenyei Gy. Szakközépiskola             regionális
                          Eötvös J. Szakképző intézet               regionális
                          Brózik D. Szakközépisk. és Szakm.         regionális
                          Arany J. Nevel őotthon                    regionális
Kultlúrális:              Bihari Hírlap                               városi         Sporthivatal
                          Bihari Múzeum                               városi
                          Városi Művel ődési Központ                  városi
                          Városi Könyvtár                             városi
Egészségügyi:             Állategészségügyi Állomás                     3I
                          Területi Kórház                               35
                          Városi Vöröskereszt                       regionális
Szociális                 Gondozási Központ                           városi .
                          Elme Szociális Otthon                     regionális
Gazdaságszervező:         Vállalkozásfejlesztési Iroda                  28
Munkaügyi:                Munkaügyi Központ Megyei Kirend.              16       Reg. átképző központ
Pénzügyi:                 Állami Biztosító Rt.                      regionális
                          Biharkeresztesi Takarékszövetkezet        regionális
                          Magyar Hitelbank Rt.                      regionális
                          NN Biztosító Rt.                          regionális
                          OTP Rt.                                   regionális
Kereskedelmi:             Berettyó ÁFÉSZ                            regionális
                          Alföld Füszért                            regionális
Közszolgáltató - Közm ű : Berettyó Vízgazdálkodási Társulás             55
                          Országos Mentőszolgálati Állomás              27
                          MOL Rt. töltőállomás                      regionális
                          Tiszamenti Regionális Vízm űvek           regionális
                          TIVIZIG                                   regionális
                          TITÁSZ Rt.                                    14
                          Tűzoltóság                                    3I
                          Megyei Víz- és CsatomaVállalat              városi
Idegenforgalom:                                                                  Idegenforgalmi szerv.
Közbiztonság:             Városi Rendőrkapitányság                     31
Közlekedés és hírközlés: Közúti Igazgatóság Üzemmérnökség              33
                          MATÁV Rt.                                    31
                          Postahivatal                                 31
                          MÁV és VOLÁN állomások                   regionális

Forrás: (szerk.: a szerz ő)
                                                           Gyöngyösi László :
                                             A "maradék" Biharország fővárosa : Berettyóújfalu
                                              Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 77-90. p.

TÉT 1996. 2-3                                                                    A „maradék" Biharország fővárosa...           87

                                           2. MELLÉKLET
         Berettyóújfalu kiskereskedelmi (1993) és középfokú oktatási (1991-93) vonzásának
                                        néhány jellemző adata
          (The main data of the attraction of retail trade and secondary schools of the city)

Település                           Lakosságszám            A          B           C        `   D            E       F
Berettyóújfalu                                16891         222        13,1        46           2,7         691      40,9
Ártánd                                           551            0            0         0            0            4       7,3
Bakonszeg                                       1279         13        10,2            5        3,9           39     30,5
Bárárad                                        3060             4       1,3            0            0         33     10,8
Bedő                                             347            2       5,8            1        2,9              8   23,1
Berekböszörmény                                 1829            6       3,3             I       0,5     ,    28      15,3
Bihardancsháza                                   217            0            0         0            0            4   18,4
Biharkeresztes                                 4166          24         5,8            1        0,2           72     17,3
Biharnagybajom                                 2915             2       0,7            I        0,3          24          8,2
Bihartorda                                      960             6.      6,3            0            0         17     17,7
Bojt                                            898             I       1,1            0            0         16     17,8
Csökmő                                         2202             2       0,9            1        0,5          50      22,7
Darvas                                          728             0            0         0            0         18     24,7
Derecske                                       9166          12         1,3            1        0,1         120      13,1
Esztár                                          1380            3       2,2            2        1,4           16     11,6
Földes                                         4471          13         2,9            1        0,2          73      16,3
Furta                                           1322            4       3,0            2        1,5          38      28,7
Gáborján                                         887            4       4,5            2        2,3          26      29,3
Hajdúbagos                                      1815            0            0         0            0            6       3,3
Hajdúszovát                                    3034             I       0,3            0            0            8       2,6
Hencida                                         1167            6       5,1            2        1,7           17     14,6
Kaba                                           6381             0            0         0            0         19         3,0
Kismarja                                        1207            0            0         0            0            2       1,7
Komódi                                         6235             5       0,8            1        0,2          164     26,3
Konyár                                         2089             I       0,5            0        0,0          22      10,5
Körmösdpuszta                                    200            0       0,0            0        0,0              3   15,0
Körösszakál                                      832            0       0,0            0        0,0           12     14,4
Körösszegapáti                                  1129            3       2,7            0        0,0           18     15,9
Magyarhomrog                                    1039            0       0,0            0        0,0          42      40,4
Mezőpeterd                                       598            3       5,0            3        5,0           16     26,8
Mezösas                                          755            2       2,6            4        5,3          22      29,1
Nagykereki                                      1270            1       0,8            0        0,0           19     15,0
Nagyrábé                                       2508             8       3,2            3        1,2           57     22,7
Pocsaj                                         2574             1       0,4            I        0,4          43      16,7
Püspökladány                                  16092             7       0,4            0        0,0          43          2,7
Sáp                                              992            6       6,0            4        4,0           20     20,2
Sáránd                                         2140             1       0,5            0        0,0           16         7,5
Sárrétudvari                                   3036             I       0,3            0        0,0           32     10,5
Szentpéterszeg                                  1260         12         9,5            3        2,4           23     18,3
Szerep                                          1393            I       0,7            0        0,0              8       5,7
Tetétlen                                        1432            0       0,0            0        0,0              8       5,6
Tépe                                            1168            5       4,3            0        0,0           12     10,3
Told                                             331            0       0,0            0        0,0              7   21,1
Újiráz                                           656            0       0,0            0        0,0           17     25,9

Váracsod                                        1254            7       5,6            3        2,4           37     29,5
Vekerd                                           189            3      15,9             I       5,3              7   37,0

Zsáka                                           1742            8       4,6                     1,7           46     26,4
Biharugra                                       1400            3       2,1            0        0,0              2       1,4
Egyéb                                              0         37                        0                    249

Összesen                                      119187        440         3,7        92           0,8         2274     19,1

         A - a Lakberendezési Áruházban vásárlók száma településenként
         B - a Lakberendezési Áruházban vásárlók 1000 lakosra vetítve településenként
         C - a Vasműszaki és az Elektro Szaküzletben vásárlók száma
         D - a Vasműszaki és az Elektro Szaküzletben vásárlók 1000 lakosra vetítve
         E - a középfokú oktatásban részesül ők száma településekként
         F - a középfokú oktatásban részesül ők száma 1000 lakosra vetítve


Forrás: Szerk. a szerz ő
                                   Gyöngyösi László :
                     A "maradék" Biharország fővárosa : Berettyóújfalu
                      Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 77-90. p.

88   Gvön,zvösi László                                                                                           TÉT 1996 .2 3-




                                   3. MELLÉKLET
            Berettyóújfalu középfokú oktatási vonzáskörzete I993/94-ben
         (The attraction zone of Berettyóújfalu - secondary schools, 1993/94)
                                                                                            Nyiradony        Nyirlugos
                                                                         H hadház
                                                   H.böszörmeny
                                                                               O
                                      B.újváros
                                                                                                                      Fülöp
                                            O                                                              0          °
                       0                                               Debrecen
                                            0
                                                                            0

                                      H.sz obosz ló          0         M ikepércs
                Nádudvar                                                                                         Bagm ér
                                                                   Sáránd

                                                                                                  °
                                                                                            Létav.                '
                                    Kaba
                                                                                    00
     Püspökladány                                                           Derecske
                        Báránd                  Földes
                                                                                                  IP ocsaj
                                                               T épe       Esztár
                S árretudv.                                  Szentpétersz.
           il                                        Berettyóújfalu                          Q i 0           1
                SzerepOG                                                            Hencida
      ,/ Q \ Biharnagyb '..• •                                                            N agyker.
                                                                                                             2
                              .JNagyrábé g a k o                                             1 C)
                                     —1                          Furta M ez ő pe           Bedo
                                           Zsáka
                                                                                         Biharker.
                                                                                                             3
                                                                            gg1'
                              °                     e M ezösa9                     I,

                  Szeghalom      , e,
                                     0 arv aS Vekerd
                                                ;Komádi
                                                                       e            mrtánd
                                                                                   Berekb ő sz.
                                                                                                             4

                                                                               1Körösszegap.
                                /
                              Cs-ökm ő .4@i...
                                                                        ev... Körösszak.               e
                                      üjiráz
                 Ó                                    L.•.             0 /..)                          •     6
                                          0 kány
                                            O         Zsadány
                                                                       (Gesz t
                                                                                                             7

                                                                                                             8


                                                                 J 1--4 5--910--1920--29 30-4950-99100- 149

                                                             (         0 0 0 0 0 (-)
                                                         Q         ;


                                                             •).        p           10            20



                                     Jelmagyarázat: 1./ A település lakosságának kevesebb, mint
                                     5 ezreléke jár ide középiskolába, 2./ 5 - 10 ezreléke,
                                     3./ 10-15 ezreléke, 4./ 15-20 ezreléke, 5./ 20-30 ezreléke,
                                     6./ a település lakosságának több mint 30 ezreléke jár ide
                                     középiskolába, 7./ országhatár, 8./ megyehatár.
                                              /egyéni adatgyűjtés alapján/
                                                  Gyöngyösi László :
                                    A "maradék" Biharország fővárosa : Berettyóújfalu
                                     Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 77-90. p.

    TÉT 1996 s 2-3                                           A „maradék" Biharország fővárosa...           89

                                           4. MELLÉKLET
                 Berettyóújfalu egészségügyi vonzáskörzetének néhány adata 1993-ban
                  (Some data of the health attraction zone of Berettyóújfalu, in 1993)
l
         Település       Lakosságszám        A         B         C          D            E           F
    Ártánd                        596        115      19,3       1133       229          1362       2,3
    Bakonszeg                    1359        330      24,3       3888       749          4637       3,4
    Bedő                          412         66      16,0       1326       218          1544       3,7
    Berekböszörm.                1989        401      20,2       5277      1203          6480       3,3
    Berettyúújfalu              16888       2917      17,3      75447     12481         87928       5,2
    Bihardancsháza                248         50      20,2        604       156            760      3,1
    Biharkeresztes               4530        742      16,4      10776      2096         12872       2,8
    Bihartorda                   1077        233      21,6       3091       629          3720       3,5
    Bojt                          791        150      19,0       1628       539          2167       2,7
    Csökmő                       2382        331      13,9       4499      1146          5645       2,4
    Darvas                        742        119      16,0       2122       469          2591 '     3,5
    Furta                        1382        281      20,3       4480       780          5260       3,8
    Gáborján                      969        202      20,8       2824       493          3317       3,4
    Hencida                      1298        324      25,0       4322       930          5252       4,0
    Komádi                       7022        909      12,9      10186      2884         13070       1,9
    Körösszakál                   948        195      20,6       2215       505          2720       2,9
    Körösszegapáti               1197        262      21,9       2576       370          2946       2,5
    Magyarhomrog                 1113        199      17,9       3130       707          3837       3,4
    Mezöpeterd                    632        124      19,6       2259       279          2538       4,0
    Mezősas                       804        180      22,4       2724       455          3179       4,0
    Nagykereki                   1382        293      21,2       3787       580          4367       3,2
    Szentpéterszeg               2769        606      21,9       7887      1526          9413       3,4
    Nagyrábé                     1297        309      23,8       4708       969          5677       4,4
    Told                          412        132      32,0        873       128           1001      2,4
    Újiráz                        767        104      13,6       1296       486           1782      2,3
    Váncsod                      1373        275      20,0       4249       803          5052       3,7
    Vekerd                        210          55     26,2        866        119           985      4,7
    Zsáka                        1862        362      19,4       4706      1167          5873       3,2
    B.újfalui terület             56451    10200      18,2     172870      33096       205075       3,6
    Báránd                         3060       440     14,4        1804      1043         2847        0,9
    Biharnagybajom                 3203       420     13,1        1301       556         1857        0,6
    Földes                         4821       720     14,9        4802       837         5639        1,2
    Püspökladány                  17057      1530      9,0        3730      2837         6567        0,4
    Sáp                            1053       215     20,4        2084       547         2631        2,5
    Sárrétudvari                   3373       493     14,6        1399       745         2144        0,6
    Szerep                         1602       210     13,1         512       497         1009        0,6
    P.ladányi terület             34169      4028     /1,8 '     15632      7062        22694        0,7
    Egyéb                             0      1242        0        7406      1473          8879         0
    összesen                      90620     15470     17,1     195906      41631       236648       2,62

         A - a Ter. Kórházban ápolt betegek száma településenként
         B - a Ter. Kórházban ápolt betegek 100 lakosra vetítve településenként
         C - a Rendel ő intézetben ápolt betegek száma településenként
         D - a gondozókban ápolt betegek száma településenként
         E - a Rendel ő intézetben és a gongozókban ápolt betegek száma összesen településenként
         F-a Rendel ő intézetben és a gondozókban ápolt betegek 1 lakosra vetítve településenként


    Forrás:    Szerk. a szerz ő
                                Gyöngyösi László :
                  A "maradék" Biharország fővárosa : Berettyóújfalu
                   Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 77-90. p.

90   Gyöngyösi László                                                 TÉT 1996 s 2-3


                               5. MELLÉKLET
                 Berettyóújfalu komplex vonzáskörzete 1994.
             (The complex attraction zone of Berettyóújfalu, 1994)