Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 1-17. p.


                                              Tér és Társadalom              1996 s 2-3: 1-17



        AZ ALKALMAZOTT SZOCIÁLGEOGRÁFIA
       LEHET Ő SÉGEI A TURIZMUS KUTATÁSÁBAN -
          BUDAPEST I. KERÜLETE PÉLDÁJÁN.'

 (The possibilities of applied social geography in the research of tourism -
                       Case study: Budapest I. district)

                                MICHALKÓ GÁBOR2

                                           Bevezet ő

   A Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutató Intézetében 1995
márciusában kezd ődött meg "Budapest turizmusának szociálgeográfiai vizsgálata" címmel
egy két éves kutatóprogram, amely célul t űzte ki a főváros aktív turizmusának az
alkalmazott szociálgeográfia módszerének felhasználásával történ ő elemzését.
  A kutatás során, szem el őtt tartva a turizmus interszektorális és interdiszciplinális voltát,
igyekszünk feltárni egyrészt a lokális társadalom (fogadó), a külföldi vendégek (turisták),
a szolgáltató szféra (szuprastruktúra) és a közigazgatás (önkormányzatok) azon
sajátosságait, amely a város alapfunkcióival kapcsolatos magatartását befolyásolják,
másrészt ezen csoportok egymással meglév ő, ill. a turizmus fejl ődésével létrejövő
konfliktusait. Továbbá figyelemmel a területfejlesztési- és rendezési tervek
gyakorlatorlentált, tudományos igény ű előkészítésére, vizsgáljuk a turizmusnak a főváros
funkcionális térszerkezetével szembeni új igényeit és az arra gyakorolt módosító hatást.
Az alábbi tanulmány - a teljesség igénye nélkül - egy kiemelt városrészen, Budapest I.
kerületén mutatja be a kutatómunka eddigi tapasztalatait és eredményeit.
A mintaterület kiválasztásában közrejátszott, hogy:
- az 1995. októberében folytatott szállodai reprezentatív kérd őíves felmérésünk
  megerősítette azt a hipotézist, hogy a Budapestre érkez ő külföldiek által leglátogatottabb
  városrész az els ő kerületben található Vár (a megkérdezettek 71,6%-a keresi fel),
- 1988-ban az UNESCO a Világörökség részének nyilvánította a Várat, ezáltal még inkább
  a nemzetközi érdekl ődés központjába került, így a vele szemben támasztott fokozódó
  igényeknek csak jól el őkészített, a terület funkcionális kapcsolatait számba vev ő
  fejlesztéssel tud megfelelni,
- a funkcióval kapcsolatos csoportspecifikus magatartás ebben a városrészben területileg
  várhatóan jól elhatárolható, mivel a kerület Várra es ő területén él ő lakosság közvetlen
  kapcsolatba kerül a turistákkal, míg az azon kívül él őknél az érintkezés már csak
  közvetett,
- az el őzetes tájékozódás alkalmával kiderült, hogy az els ő kerület önkormányzatától
  nemcsak elvi, hanem gyakorlati segítséget is remélhetünk a kutatómunkánkhoz, mivel a
  tervezés során a városrész vezetése is számít a tudományos eredményekre.
                                        Michalkó Gábor :
Az alkalmazott szociálgeográfia lehetőségei a turizmus kutatásában - Budapest I. kerülete példáján
                          Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 1-17. p.


  2     Michalkó Gábor                                                               TÉT 1996 .2-3


                                        Elmélet és módszer

    A kutatás során abból indultunk ki, hogy a világgazdaság egyik legdinamikusabban
  fejlődő ágazata (Perczel-Tóth 1994), a turizmus Magyarországon kívánatos min őségi
  átalakulásában a legfontosabb tényez ő maga az ember. Amennyiben a társadalmi
  tevékenység általunk vizsgált szférájának m űködtetéséhez nem fűződik emberi (egyéni,
  csoportos, vagy lokális) érdek, akkor a rendelkezésre álló szellemi és tárgyi feltételek
  tovább devalválódhatnak (Berényi 1992). Tehát ahhoz, hogy a hazai turizmus megfeleljen
  az egyre komolyabb nemzetközi kihívásoknak, ismernünk kell a benne részt vev ő és az azt
  kiszolgáló társadalmi csoportok magatartását. Ezt értékelve pedig segítenünk kell a lokális
  tudat kialakítását, az érdekek megfogalmazását, új szempontokkal gazdagítva a
  területfejlesztési és rendezési elveket.
    A fenti elvárásoknak leginkább a szociálgeográfia célkit űzései és kutatási metodikája
  felel meg, amely a társadalom életfunkcióival összefügg ő térképző folyamatokat és
  szervezeti formákat csoportspecifikusan elemzi.
    Partzsch (1964) az üdülést társadalmi alapfunkcióként értelmezi és szociálgeográfiai
  alapkategóriának nevezi. A turizmus tehát a szabadid ő eltöltésével kapcsolatos
  létmegnyilvánulás, térbeli aktivitás egyik formája, amelynek tér- és társadalomformáló
  hatása egyaránt jelentkezik.
    A tanulmány információbázisának (szándékosan nem adatbázist használtunk, ugyanis a
  döntően ökonomikus szemlélet ű statisztikai adatközléseket meghaladó információkra
  támaszkodunk) összeállításához az alkalmazott szociálgeográfia módszereit vettük alapul,
  mivel azok által átfogóbb és mélyebb betekintést adhatunk a vizsgált térben lejátszódó - a
  turizmussal összefügg ő - folyamatokba.

    1. hivatalos statisztika: Elengedhetetlen adatbázisul kell, hogy szolgáljon minden
  szociálgeográfiai kutatásban, mivel jellegénél fogva bizonyos normatívákban gondolkodik,
  így lehető séget ad területi összehasonlító elemzésekre is. A Központi Statisztikai Hivatal
  turizmussal foglalkozó, ill. azt is szerepeltet ő kiadványai (Idegenforgalmi Statisztikai
  Évkönyv, Budapest Statisztikai Évkönyve), els ősorban a gazdasági elemzésekhez
  nyújtanak segítséget, és dönt ően a kereskedelmi szálláshelyekr ől (gyakran hiányosan,
  mivel több szálloda üzleti okokra hivatkozva nem közöl adatot) beszolgáltatott forrásokra
  támaszkodik. Érthető en nem közöl információt területi bontásban a hazánkba érkez ő
  külföldi vendégek tartózkodási formájáról (turista, kiránduló, átutazó), nemzetiségi
  összetételérő l, utazási szokásaikról, így összehasonlításra sem ad lehet őséget. A lakosság
  körében végzett, 10 évenként megtartott népszámlálási adatokra is csak feltételesen lehet
  támaszkodni (ezek elengedhetetlennek lennének a csoportspecifikus vizsgálathoz), mivel
  azok, korunk változó gazdasági, társadalmi formációja miatt hamar elavulnak.
    2. közzé nem tett adatok: Azon információk tartoznak ide, amelyek ugyan hivatalosan
  begyűjtésre és feldolgozásra kerültek, azonban hatalmas, e miatt közlésre nehezen
  bocsátható adatbázissal rendelkeznek, vagy marginális, ill. annak t űnő információ
  tartammal bírnak, esetleg megjelenésük személyiségi jogokat, üzleti érdekeket sérthet.
  Kutatási témánk szempontjából ilyenek lehetnek pl.:
    a.) az egyes szállodák vendégkörére,
    b.) az idegenforgalmi adóbevételek területi (kerületi) eloszlására,
    c.) a fizetővendéglátás működtetésére kiadott engedélyek területi (kerületi) eloszlására,
                                            Michalkó Gábor :
    Az alkalmazott szociálgeográfia lehetőségei a turizmus kutatásában - Budapest I. kerülete példáján
                              Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 1-17. p.

TÉT 1996 .2-3                                     Az alkalmazott szociálgeográfia...             3

   d.) a külföldi vendégek terhére elkövetett b űncselekmények típusára, területi (kerületi)
     eloszlására,
   e.) az egyes utazási irodák külföldieknek nyújtott programcsomagjára vonatkozó
     információk.
   De ide sorolhatjuk a közvéleménykutató intézetek - jobbára csak a f őbb eredményeit
publikáló - felméréseinek felvételezési körzetenkénti bontásban történ ő hozzáférését. A
fenti információk nem titkosak, hozzáférhet őek csak a megfelel ő személyes kapcsolat és
az adatbázisokban való kutatáshoz szükséges id ő (főleg ott, ahol nincsenek még
számítógéppel feldolgozva) elengedhetetlen.
   3. történeti források: Az üdülés (turizmus), mint alapfunkció egy vizsgált területen való
 elentkezésének értékelésekor nem tekinthetünk el az esetleges múltbeli el őzmények
felkutatásától sem. F őleg a területfejlesztés, rendezés szempontjából szükségszer ű, hogy
városszerkezeti, valamint beépítési karaktefek, m űemlékek, természeti értékek, a
lokalitásra jellemz ő nevek ne tűnjenek el a későbbiekben. Ne kerülhessen sor a helyi
tradíciók elhanyagolására, rosszul értelmezett utcakép, vagy tér kialakítására. Szem el őtt
kell tartani, hogy a lokalitás történeti tudata, önismerete, tradícióinak védelme és
tiszteletben tartása az egyik legfontosabb közösségmegtartó er ő (Berényi 1992).
   4. saját adatgvújtés: Az empirikus, saját tapasztalaton alapuló módszerek, amellyel
hozzájuthatunk ahhoz az információbázishoz, amely kiegészítheti, tartalmilag árnyaltabbá
teheti a statisztikai elemzést, ezek a szociálgeográfia elengedhetetlen eszköztárába
tartoznak. A turizmus területi vizsgálatánál, mivel a hivatalos statisztikai adatközlésre
ritkán támaszkodhatunk, ez a módszer több, mint elengedhetetlen, ugyanis csak így
'irthatunk felhasználható és értékelhet ő információhoz, amely alapot adhat a kés őbbi
elméleti viták lefolytatásához (Squire 1994).
  A jelen tanulmány szempontjából az alábbi három módszert tartjuk kiemelend őnek,
amelyek gyakorlati alkalmazásáról a kés őbbi fejezetekben részletesebben szólunk, itt csak
a bennük lévő módszertani lehet őségeket említjük röviden.

   A.) kérdőíves felmérés: A hivatalos statisztika, a nyilvánosságra nem hozott adatok és az
esetleges el őzetes interjúk alapján állítjuk össze az ún. standard kérd őívet, amelynek az
aktuális problémákra kell épülnie. A turizmuskutatás során dönt ően a vendégkör
lehatárolására, id őbeli és térbeli magatartására, utazási szokásaira, a meglátogatott
 erületről kialakult vélemény felmérésére törekszünk. De nem szabad megfeledkeznünk a
lokalitásnak (a helyi lakosság és a szolgáltató szférában résztvev ők) a turizmus funkcióhoz
  aló csoportspecifikus viszonyulásának felmérésér ől sem. Reális fejlesztési javaslatot csak
  gy készíthetünk, ha az adott terület turizmusában résztvev ő összes tényez ő magatartását
  gyüttesen értékeljük.
   A turisták kérd őíves megkeresése történhet a szállodában a recepción dolgozó
  lkalmazottak bevonásával, ill. kérdezőbiztosok alkalmazásával. A lokalitás felmérésére
legcélravezet őbb a kérdezőbiztosok megbízása. A felmérés lebonyolításának metodikai
  roblémáira itt nem térünk ki, mert az kimerítené a jelen tanulmány kereteit.
   B.) interjú: Célja, egyrészt a vizsgált funkcióval - jelen esetben a turizmus - kapcsolatos
  első problétilák, konfliktusok érzékelése, másrészt a funkció sajátos, az adott területre
'ellemző működésének, működtetésének a feltárása.
   Spontán interjúk készíthet őek a standard kérd őívek összeállítását megel őzően a
  robléma el őzetes körülhatárolása érdekében, a kérd őívek kitöltetése közben a válaszok
                                        Michalkó Gábor :
Az alkalmazott szociálgeográfia lehetőségei a turizmus kutatásában - Budapest I. kerülete példáján
                          Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 1-17. p.

    4    Michalkó Gábor                                                               TÉT 1996 s 2-3

   árnyaltabbá, pontosabbá tétele céljából, ill. mélyinterjú készíthet ő az adatok feldolgozását
   és kiértékelését követ ően a kapott eredmények kontrollja végett. Továbbá mélyinterjú
   készítendő a fent említett m űködés megismerése miatt.
     C) térképezés: Mivel a turizmus területi és id őbeli elterjedése, tér- és társadalom-
   formáló hatása leginkább a topográfiai és tematikus térképeken ábrázolható, így ezek
   problémacentrikus, leggyakrabban saját kez ű, vagy számítógépes szerkesztése nemcsak a
   jelenség szemléletesebb ábrázolása szempontjából szükségszer ű feladat, hanem a
   fejlesztés során a tervez ők számára elengedhetetlen eszköz is. Az adott terület funkcionális
   térszerkezetének (különösen a turizmusra), a vendégek magatartásának és a lokalitás
   társadalmi jellemzőinek egybevetése is, 'a meglév ő információkra támaszkodva, a
   térképezés útján kerül bemutatásra.

                          A helyi lakosság és a turizmus kapcsolata

      A WTO3 1989. évi Hágai Nyilatkozata (Kollarik 1992) a turizmusnak egy a
   korábbiaknál átfogóbb deffinícióját adja, amely már a benne résztvev ő személyek
   mozgásjelenségein, aktivitásán túlmen ően figyelembe veszi a szükségleteik kielégítésére
   létrehozott szolgáltatások körét is. Nem szeretnénk itt a - gyakran öncélú - fogalmi vitákba
   belebonyolódni, azt azonban meg kell jegyezni, hogy a turizmus és az általa érintett
   település társadalmi, térszerkezeti problémája nem választható el egymástól (Berényi-
   Csefalvay-Pomázi 1986).
      Amíg a turizmus pénzügyi és foglalkoztatottsági következményeinek megállapításához
   szükséges gazdasági mutatók mérhet ők, mennyiségileg meghatározhatók, addig a
   látogatókat és a fogadóközösséget ér ő társadalmi és kulturális hatásokat gyakran csak
   akkor ismerik fel, amikor a turizmus fejlesztése helyi ellenállásba ütközik (Page 1995).
   (Azt érzékelve, hogy a turizmus nem korlátozódik a gazdasági életre, hanem kiterjed a
   fogadóterület életmódjára is az UNESCO bécsi központja 1986-ban nemzetközi kutatást
   indított a turizmus és a helyi lakosság viszonyainak feltérképezésére. A kutatásba hazánk a
   Belkereskedelmi Kutató Intézet révén kapcsolódott be, a felméréseket Sárváron végezték
   (Gergelyné 1986). Első sorban arra keresték a választ, milyen érzelmeket vált ki a turizmus
   a fogadóterületen, a lakosság véleménye szerint el őnyös, vagy hátrányos a turizmus
   jelenléte a nyugat-dunántúli kisvárosban.
      A Földrajztudományi Kutató Intézetben is folytak az adott település lakosságának
   véleményét is figyelembe vev ő turisztikai vizsgálatok (Lettrich 1970, Berényi 1979,1986),
    ezek azonban a fogadónépesség funkcióval kapcsolatos magatartásából és a terület
   térszerkezetéb ő l kiindulva próbáltak az értékelésen túlmen ően fejlesztési javaslatokat is
    megfogalmazni.)
      Ezeket a kutatásokat alapul véve - a hiányt pótlandó - határoztuk el, hogy Budapest
    külföldiek által leginkább látogatott városrészében, az 1. kerületben reprezentatív lakossági
    felmérést végzünk annak megállapítására, milyen benyomásai alakultak ki a helyi
    turizmust döntő többségében csak "szemlél ő " lakosságnak az életterében zajló
    alapfunkcióról, mely területen hajtana végre fejlesztéseket, ill. mely szolgáltatásra
    vállalkozna személyesen a kerületben.
      A felmérés (melyet 1995. októberének els ő két hetében végeztünk) során 690 1. kerületi
    lakost kerestünk meg kérdez ő biztosok segítségével. A lakosság 2%-ára kiterjed ő
    vizsgálatot, úgy végeztük, hogy a megkérdezettek felét a kerület Váron belül él ő lakossága
                                            Michalkó Gábor :
    Az alkalmazott szociálgeográfia lehetőségei a turizmus kutatásában - Budapest I. kerülete példáján
                              Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 1-17. p.

TÉT 1996 .2-3                                     Az alkalmazott szociálgeográfia...             5

közül választottuk, míg a másik felét a városrész többi részéb ől (Krisztinaváros, Tabán,
Víziváros, Gellért-hegy). Abból a feltevésb ől indultunk ki, hogy más véleményt alkotnak
majd azok a lakosok a turizmusról, akik a leginkább látogatott városrészben élnek, mint
azok, akik a turizmussal csak közvetett kapcsolatban vannak.
  Az 1. táblázat tájékoztatás céljából bemutatja a megkérdezettek társadalmi státuszát
összehasonlítva az 1990. évi népszámlálás adataival.

                                        1. TÁBLÁZAT
                              A felmérésben résztvev ők adatai %
                           (The main data of the people in the survey)

               Társadalmi státusz / Év                1990                   1995
                      0-35 éves                       35,9                   23,4
                     36-50 éves                       20,5                   21,5
                     51-65 éves                       20,8                   25,8
                     66- év felett                    22,8                   29,3
                          Nő                          56,9                   59,7
                         Férfi                        43,1                   40,3
                 Fizikai foglalkozású                 29,8                   17,2
                Szellemi foglalkozású                 70,2                   82,8
                  Nyugdíj jogosult                    36,3                   59,6

Forras: Statisztikai Évkönyv 1990. 1995.

Megjegyzés: Az 1990. évi népszámlálási adatokat az össz. lakónépesség százalékában, míg az 1995.
évi adatokat a megkérdezettek százalékában adtuk meg.

Felkészültség
   A vizsgálat el őször arra kereste a választ, hogy a helyi lakosság megítélése szerint a
kerület mennyire felkészült a turisták fogadására. (A különböz ő tényezőket 1-5-ig
1=kiváló, 5=nagyon rossz osztályozhatták). Azért tartottuk különösen fontosnak ezen
kérdés felmérését, mivel egyrészt a helyi lakosság társadalmi státuszából eredend ően
külföldi útjai során gyakran maga is a turista szerepébe kerül, szembesül a meglátogatott
hely felkészültségével, összehasonlítási alapot szerezve az értékítélethez, másrészt
közvetve, vagy közvetlenül maga is érzékelheti a turisták véleményét a lakókörnyezetér ől.
A terület turisztikai potenciáljának értékelésekor a fogadóterület lakosságának véleményét
legalább annyira számításba kell vennünk, mint az oda érkez ő turistákét, s őt talán
hangsúlyozottabban, hisz a helyiek tolla gyakran keményebben fog, mint a dicsérni
szándékozó vendégeké. Természetesen a következtetések levonásakor azt is figyelembe
kell venni, amikor a lakosok véleményt alkotnak a városrész turisztikai felkészültségér ől -
érthető en -, azt együttesen értékelik a kerület többi alapfunkciójával.
  A kérdőívek kiértékelésekor az egyes tényez őket tekintve összevontuk a kiváló és a jó,
ill. a rossz és a nagyon rossz min ősítésű válaszokat, majd sorrendbe rendeztük őket és a
következő eredményt kaptuk.
                                        Michalkó Gábor :
Az alkalmazott szociálgeográfia lehetőségei a turizmus kutatásában - Budapest I. kerülete példáján
                          Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 1-17. p.

   6     Michalkó Gábor                                                                TÉT 1996 s 2-3

                                         2. TÁBLÁZAT
                 A lakosság véleménye a turizmus infra(szupra)struktúrájáról %
            (The opinion of the inhabitants about the infra(supra)structure of tourism)

                    Kiváló - Jó min ősítés                      Nagyon rossz - rossz min ősítés
                     Vendéglátás (44,4)                              Illemhelyek (79,3)
                     Elszállásolás (37,8)                          Kiskereskedelem (51,1)
                   Tömegközlekedés (36,1)                        Gépkocsi közlekedés (40,3)
                   Műemlékvédelem (32,3)                          Műemlékvédelem (35,8)
                     Tájékoztatás (29,5)                             Tájékoztatás (33,8)
                   Kiskereskedelem (25,9)                         Tömegközlekedés (31,6)
                  Gépkocsi közlekedés (23,5)                         Elszállásolás (20,7)
                      Illemhelyek (4,6)                              Vendéglátás (19,2)

   Forrás: saját felmérés

     A helyi lakosság láthatóan következetesen alakította ki véleményét a felmérésbe vont
   tényezőket tekintve. Megítélésük szerint az I. kerületben meglév ő turisztikai
   "alapszolgáltatások" (amit a legritkább esetben vesznek személyesen igénybe), mint a
   vendéglátás (értsd: vendéglátóipari egységek) és az elszállásolás (értsd: kereskedelmi
   szálláshelyek) min őségét és feltehet ően mennyiségét figyelembe véve nincs ok panaszra.
   Szintén elégedettek - a fővárosiak szerint leggyakrabban negatív véleményt kiváltó - a
   többségük által használt tömegközlekedéssel, aminek oka abban keresend ő, hogy a BKV
   kiemelt figyelmet fordít ezen városrész igényesebb kiszolgálására.
     A lakosság is érzékeli, hogy a külföldiek szervezett tájékoztatása (idegen nyelv ű
   útbaigazítók, ismertet ők, stb.) még gyermekcip őben jár sok külföldi országhoz képest, így
   ezen a területen van még b őven tennivaló, csakúgy, mint a m űemlékvédelem kapcsán.
   Azonban míg utóbbi döntően pénzkérdés, el őbbi megvalósítása a turizmusban érdekeltek
   szakszerű összefogásával, körültekint ő szervezéssel viszonylag könnyen megoldható.
     A felmérés tanúsága szerint legéget őbb a helyzet a gépkocsi-közlekedés, a
   kiskereskedelem és az illemhelyek terén.
     A környezeti okok miatt korábban már kitiltott gépkocsik hathatós ellen őrzés híján
   továbbra is behajtanak a Vár területére, elfoglalva a lakosság amúgy is szerény
   mennyiségű parkolóhelyét, a bátortalanabbak pedig a Várat környez ő szűk utcákban
   próbálnak helyet találni maguknak, gyakran akadályozva a tömegközlekedés, ill. a
   turistabuszok útvonalát.
     A kiskereskedelemr ől a kés őbbiekben b ővebben lesz szó, itt csak annyit szeretnék
   megjegyezni, hogy ebben az esetben nyilvánvaló érdekellentétr ől van szó, amely az e
   funkciót működtető k és a helyi lakosság között kialakult, ugyanis Európa bármely
   turistanegyedében járva tapasztalhatjuk, hogy az árukínálat és az árszínvonal ezekben az
   üzletekben a "pénzes" vendégekhez van szabva, és ez nemcsak a turisták és a helyi
   lakosság közt okozhat konfliktusokat, hanem a turisták különböz ő rétegein belül is.
     A közterületi illemhelyek megléte és min ősége az a szolgáltatás, amit a helyi lakosság,
   annak ellenére, hogy személyesen nem veszi igénybe, mégis a legpontosabb véleményt
   tudja róla alkotni, hisz "saját b őrén érzi" ezen helyiségek hiányát. (Anélkül, hogy
   részleteiben belemennénk a probléma tárgyalásába, megemlítem, hogy nem mehetünk el
   mellette csukott szemmel, mivel a turisták ezen szükséglete pillanatnyilag "balkáni"
   módon van rendezve a Várban, sőt az egész fővárosban.)
                                            Michalkó Gábor :
    Az alkalmazott szociálgeográfia lehetőségei a turizmus kutatásában - Budapest I. kerülete példáján
                              Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 1-17. p.

TÉT 1996 .2-3                                     Az alkalmazott szociálgeográfia...                 7

Előnyök - hátrányok
  A felmérés második részében el őre megadott állítások közül kellett kiválasztani a
kérdezettnek, hogy megítélése szerint városrészének mennyiben és miért válik el őnyére ill.
hátrányára a turizmus jelenléte. Feltételeztük, hogy a lakóhelye iránt felel ősen gondolkodó
budai polgár körültekintő véleményt tud alkotni egy, a környezetében zajló gazdasági és
társadalmi jelenségr ől, a turizmusról, annak város(rész)t és életvitelt formáló hatásairól.

                                       3. TÁBLÁZAT
                       A lakosság véleménye a turizmus hatásairól %
                 (The opinion of the inhabitants about the effects of tourism)

              A turizmus hatása a kerületre            Összesen    A Budai Várban    A Váron kívül
I. Előnyös, mert bevételt eredményez                     31,7            30              33,1
2. Előnyös, mert jelentős építkezések, beruházások        9,2           7,1              11,2
folynak
3. Előnyös, mert munkát kínál a lakosságnak              16,5            11,6            21,4
4. Előnyös, mert bővül a kulturális kínálat              15,3            17,1            13,6
5. Hátrányos, mert fokozza a környezetszennyezést        17,4             21             13,9
6. Hátrányos, mert minden zöldterületet beépítenek       9,9             13,2             6,8

Forrás: saját felmérés


  A kerület összlakosságának közel 3/4 része szerint a turizmus kedvez ő hatással van
városrészére, azonban 1/4-e kedvez őtlennek ítéli meg a külföldi vendégek jelenlétéb ől
fakadó hatásokat. Ha területi bontásban szemléljük az adatokat, akkor észrevehetjük, hogy
feltűnő különbség van a Várban él ő, így a turistákkal közvetlen kapcsolatban lév ő
lakosság és a kerület többi részében él ők között. Ugyanis az el őbbi válaszadók közül
34,2% ítéli hátrányosnak, míg utóbbiak közül csupán 20,7% mondja kedvez őtlennek a
turizmus hatásait. Ennek oka abban keresend ő, hogy a Vár lakossága nap mint nap
tapasztalhatja a turizmusból közvetlenül származó kellemetlenségeket, els ősorban
környezete túlterheltségét.
  Ezen kérdéskör elemzése során megállapítható, hogy a lakosság reálisan ítéli meg a
turizmus észlelhet ő hatásait, nem dimenzionálja túl az esetleges el őnyöket, vagy
hátrányokat, amely megítélésünk szerint abból ered, hogy a vizsgált társadalom a
turizmussal való hosszabb idej ű "együttélése" során kialakította sajátos életvitelét, a
funkcióval kapcsolatos értékszemléletét.
  Igazán csak akkor kapunk teljes képet a lakosság és a turizmus kapcsolatáról, ha az
alábbiakban megvizsgáljuk a harmadik kérdéskör eredményeit is.

Befolyásolás
  Ott, ahol egy városrész funkcionális szerkezete annyira tagolt (MNA 1989), mint az 1.
kerületben, - különös tekintettel a Várra - a m űemlékek, közintézmények, zöldterület,
lakóterület együttes megjelenésekor elkerülhetetlenek az egyes funkciót igénybevev ő
csoportok konfliktusai. Erre próbál rámutatni a 4. táblázat, amely a válaszadók
százalékában közli a konfliktusok okait.
                                        Michalkó Gábor :
Az alkalmazott szociálgeográfia lehetőségei a turizmus kutatásában - Budapest I. kerülete példáján
                          Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 1-17. p.

   8    Michalkó Gábor                                                               TÉT 1996 s 2-3

                                          4. TÁBLÁZAT
                               A lakosság és a turizmus viszonya %
                            (The inhabitants and tourism - realtionships)

  Befolyásolja- e az Ön életét a turista-forgalom ?        Összesen    A Budai Várban   A Váron kívül
  0. Nem.                                                    38,7            14             63,4
  1. Igen, mert minden többe kerül.                          27,2           41,3            13,2
  2. Igen, mert kevés a parkoló, és zsúfolt a tömeg-         11,2           11,8            10,6
  közlekedés.
  3. Igen, mert vállalkozóként bevételhez jutok.               1,2            1              1,3
  4. Igen, mert zavarják a nyugalmamat.                       5,5            5,5             5,5
  5. Igen, mert hiányoznak a lakossági szolgáltatások.        16,2          26,4              6

  Forrás: saját felmérés


    Ezen kérdéscsoport vizsgálatánál még inkább kirajzolódik az el őbb említett
  csoportspecifikus különbség, tudniillik egy viszonylag kis terület ű közigazgatási egységen
  (3,41 km2) belül él ő lakosság magatartása az adott funkcióval szemben igen eltér ő lehet a
  funkcióval való érintkezés, vagy annak gazdasági, társadalmi hatásainak átélése
  fiiggvényében.
    A Várban élő válaszadóknak mindössze 14%-a az, akinek hétköznapjait nem
  befolyásolja a turistaforgalom, szemben a kerület többi megkérdezettjével, akinek több
  mint 60%-a adott nemleges választ. Hasonló anomáliát fedezhetünk fel az els ő kérdés
  értékelésekor, amikor kiderül, hogy a lakosság véleménye szerint a Várban a keresked ők a
  turisták pénztárcájához igazítják áraikat, ezzel a helyi lakosságot arra kényszerítik, hogy a
  környező kerületekben intézze bevásárlását. Az e választ adók dönt ő többsége a II.
  kerületet jelölte meg bevásárlásának színteréül (feltehet ően a Fény utcai piac közelsége
  miatt), ill. sokan vásárolnak még a XII. kerületben. Az I. kerületben található Batthyány
  téri Nagycsarnok is kedvelt bevásárlóhelye a Várból "kiszorult" lakosságnak.
     Hasonló a helyzet a hagyományos lakossági szolgáltatásokkal is. Ennek - a magas bérleti
  díjakkal magyarázható - hiánya els ő sorban szintén a Várban lakóknál okoz konfliktust.
     Érdekes aspektus, hogy az I. kerületi lakosság annak ellenére, hogy területén fellelhet ő
  az egyik legjobban jövedelmező "iparág", a turizmus minden "kelléke", nem óhajt, vagy
  nincs módja ebbő l vállalkozóként haszonra szert tenni. Ezt mutatja a harmadik kérdésre
  igennel válaszolók alacsony százaléka. Megítélésünk szerint azon társadalmi csoport
  vállalkozása, amely a lakóhelyén próbál profitálni a turizmusból, hosszú távon sokkal
  jövedelmező bbé válhat, mivel alapos hely és tradíció ismeretre, személyes kapcsolatokra
  (értsd jól!), a helyi érdekek és lehet ő ségek felismerésére építhet. Ezt a problémakört
  próbáltuk még jobban megközelíteni a negyedik kérdéscsoportunkkal.

            A vállalkozó lakosság a kihasználatlan lehet őségek tükrében

    A kérdéskör elemzése a fejlesztés szempontjából nyújthat megfontolandó tanulságokat
  az önkormányzat és a vállalkozók számára, mivel képet kaphatnak az idegenforgalmi
  beruházások várt irányairól, ill. olyan területeir ő l, amelybe a helyi lakosok is szívesen
  részt vállalnának. Továbbá olyan, a szakemberek számára talán fel nem tárt lehet őségekre
                                           Michalkó Gábor :
   Az alkalmazott szociálgeográfia lehetőségei a turizmus kutatásában - Budapest I. kerülete példáján
                             Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 1-17. p.

TÉT 1996 .2-3                                         Az alkalmazott szociálgeográfia...              9

is fény derülhet, amelynek kiaknázása b ővítheti a városrész vonzástényez őit, javíthatja a
turisztikai kínálat min őségi összetételét.
  Ezt a kérdéskört kettéosztottuk és úgy vizsgáltuk a helyi lakosság viszonyulását a
kerületben a szerintük meglév ő, de kihasználatlan turisztikai lehet őségekről, ill. ezzel
összefüggésben arról, ha módjában állna, vállalkozna-e a turizmus területén.

                                         5. TÁBLÁZAT
                             A lakosság vállalkozói százalékában %
                          (The share of entrepreneurs in the inhabitants)

Ván-e kihasználatlan idegenforgalmi lehet őség a kerületben?   Összesen   A Budai Várban   A Váron kívül
Van                                                              37,3           27             47,5
Nincs                                                            62,7           73             52,5

Vállalkozna-e az idegenforgalomban, ha lenne lehet ősége?
Igen                                                             53,6           39,3           67,9
Nem                                                              46,4          60,7            32,1

Forrás: saját felmérés
   Figyelembe véve, hogy a megkérdezetteknek mindössze 1,2%-a állította, hogy a
turizmusra alapozza vállalkozását, és nem meglep ő az az eredmény, hogy a lakosságnak
csak a fele kezdene a vizsgált területen vállalkozásba. Érdekes tényez ő azonban, hogy
éppen a Váron kívüli lakosságban él az az elképzelés, hogy érdemes lenne a turizmus
területén a Várban vállalkozni, szemben az ott lakókkal, akik talán személyes tapasztalatra
és hallomásra építve elutasítják ennek lehet őségét. Elutasítják, mert közel 3/4-ük
lehető séget sem lát a fejlesztésre. (Az információbázis mélyebb elemzése fog majd
rámutatni, hogy a vállalkozást elutasítók, ill. idegenforgalmi lehet őséget nem látók, mely
társadalmi csoportból kerülnek ki ).
   Azok, akik konkrétan is megnevezték a fel nem tárt lehet őségek területét, úgy látják,
hogy a már meglévő épületállományra és infrastruktúrára kell alapozni a fejlesztést, ill.
érdemes "el ő venni" az elfeledett kerületi kulturális hagyományokat is.
   Kiemelt helyen szerepelt a válaszok közül - az önkormányzat szándékával is megegyez ő
fejlesztés - az Ybl Bazár rendbehozatala, amely egykoron helyt adott az Ifjúsági Park
programjainak is. Hasonló nagyságrendben látja a lakosság kihasználatlannak az egykori
Miniszterelnökség épületét, a Sándor Palotát. A lakosság magára is gondolhatott, amikor
saját, dönt ően műemléki védettségű házainak felújítására tett javaslatot, úgy vélve, hogy
ez is hozzájárulhat a városkép javításához. A ma is nyitvatartó és a külföldiek által is
látogatott Labirintus és Magdolna torony ügyesebb "értékesítését" látják többen a fejl ődés
egyik letéteményének. Nemcsak a Várba látogató külföldiek, hanem a hazai közönség is
profitálhatna - gondolták jó néhányan -, amikor mennyiségi és min őségi értelemben is
igényt formáltak a koncertek, hangversenyek, szabadtéri el őadások megrendezésére.
Hangsúlyozták, hogy új területeket (Tabán, Vérmez ő, Kapisztrán tér) is vonjanak be ezen
programok megtartásakor, ezzel is differenciálva a Szentháromság térre, a Mátyás
templomba koncentráló turizmust.
   Egyesek a Gellért-hegyen álló Citadellát is a kihasználatlan lehet őségek közt említették
meg, azonban'ez a m ű emlék közigazgatásilag a XI. kerület része, így csak az oda vezet ő
 infrastruktúra kiépítésében vehet részt a kerület.
                                        Michalkó Gábor :
Az alkalmazott szociálgeográfia lehetőségei a turizmus kutatásában - Budapest I. kerülete példáján
                          Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 1-17. p.

   10    Michalkó Gábor                                                               TÉT 1996.2-3

    A vállalkozói elképzeléseket vizsgálva megállapítható, hogy a válaszadók többsége
  idegenvezető szeretne lenni, építve esetleges nyelvtudására és helyismeretére, mivel úgy
  látják, ez a vendégek nagy száma miatt minimális befektetéssel jövedelmez ő vállalkozássá
  válhat, amire megfelel ő igény van nemcsak csoportos, hanem egyéni látogatók esetében is.
    A vendéglátás is kecsegteti a vállalkozni szándékozó helyi lakosságot, amely gondolva a
  belföldi turizmusra is, olcsóbb árakkal és valódi magyaros ételspecialitásokkal várná a
  vendégeket a területileg elszórtabb éttermekben. Sokan alakítanának ki a századel ő
  hangulatát idéz ő kávéházakat, teraszokkal, de olyanok is akadnak, akik a hagyományos
  "talponállók" mellett tennék le a garast, mások reggeliz ő helyeket hoznának létre.
    Több első kerületi lakos érzékeli, hogy igény lenne a szállodák mellett panziók építésére
  (erről később részletesen szólunk), ill. a fizet ővendéglátás kínálatának b ővítésére is. Sokan
  üzletet látnak a kulturális rendezvények szervezésében, rendezésében, mások a "turizmus
  által sújtott" helyi lakosság kis közértekkel való ellátását vállalná magára.
    A fentiekben csak a legjellemz őbb válaszokat emeltük ki, mivel a lehet őségek és a
  vállalkozói szándék szinte határtalannak t űnik a lakosság véleménye alapján, amit e helyen
  nem tudunk részletesen ismertetni. Azonban úgy érezzük, e kérdéscsoport értékelésénél is
  sikerült bemutatnunk mekkora szerepet játszhat a fejlesztés során a lakosság
  véleményének és magatartásának pontos ismerete a turizmussal kapcsolatban, mivel e
  funkció az ő életterükben jelentkezik, ezért nem szabad figyelmen kívül hagyni a
  csoportspecifikus érdekeiket sem az esetleges beruházási döntések meghozatalakor.

                               A külföldi turisták térhasználata

    Arra már korábban rámutattak az idegenforgalom földrajzával foglalkozó szakemberek
  (Defert 1966), hogy a turizmus olyan, a térben lezajló társadalmi jelenség, amely
  megváltoztatja a földrajzi környezetet. Ezért e szociálgeográfiai megközelítés ű
  elemzésnek egyrészt elengedhetetlen bemutatni a Várba érkez ő külföldi vendégek térbeli
  mozgását figyelemmel az őket kiszolgáló infrastruktúrára és a vonzásadottságok
  elhelyezkedésére, másrészt elemezni kell a turisták magatartását az idegenforgalmi
  funkcióval és az ehhez szorosan illeszked ő egyéb funkciókkal kapcsolatban.
  Természetesen vizsgálatunk nem öncélú, azt próbáljuk feltárni, hogy a turizmusban
  résztvevő egyének, ill. csoportok "kiszolgálására", hogyan alakul át a vizsgált terület
  térszerkezete, ill. mely városrészekben szükséges a turisták igényének megfelel ő fejlesztés
  végrehajtása.
    Tanulmányunk keretei nem teszik lehet ővé a fenti kérdések kimerít ő megválaszolását,
  azonban arra módot adnak, hogy a meglév ő adatbázisunkra támaszkodva megpróbáljuk
  összevetni a turisták által valóban igénybevett és a fejlesztésre rendelkezésre álló tér
  funkcionális lehetőségeit.

  A vendégkör lehatárolása
    Az utóbbi években számos felmérést készítettek a szakemberek, amelyek a hazánkba
  látogató külföldiek turisztikai magatartásával (Karbuczky-Makayné 1993, Szonda Ipsos
  1993) foglalkoztak, azonban ezek mikroregionális elemzésre nem alkalmasak, mivel csak
  országos, esetleg fő városi bontásban adják közre az eredményeket. Megítélésünk szerint
  igazán csak akkor kapunk pontos képet a fej lesztend ő terület igénybevételér ől, ha
                                              Michalkó Gábor :
      Az alkalmazott szociálgeográfia lehetőségei a turizmus kutatásában - Budapest I. kerülete példáján
                                Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 1-17. p.


TÉT 1996 s 2-3                                       Az alkalmazott szociál • eo rá la...         11

 erületspecifikus kérdéseket tartalmazó kérd őívvel mérjük fel a külföldiek mozgását és
  agatartását.
  Ezt a vizsgálatot - a lakossági felméréssel egyid őben - 1995 október els ő hetében
 égeztük, kérdezőbiztosok segítségével, 215 külföldi vendég - a Vár területén történ ő -
 tcai megkérdezésével.

                                        6. TÁBLÁZAT
                             A külföldi látogatók országonként %
                            (The visitors from abroad by countries)

                          Németország                          27,0
                          Ausztria                              2,8
                          Nyugat-Európa                        21,9
                          Észak-Európa                          6,5
                          Dél-Európa                            2,3
                          Kelet-Európa                          4,2
                          Amerika                              24,6
                          Ázsia                                 9,3
                          Afrika                                0,0
                          Ausztrália                            1,4

 orrás: sajátfelmérés


                                         7. TÁBLÁZAT
                          A külföldi látogatók az uta7át célja szerint %
                         (The visitors form abroad - the main purposes)

                          Turizmus                               58,1
                          Üzleti út                              11,2
                          Rokonlátogatás                          7,9
                          Kulturális és sportrendezvény          7,4
                          Konferencia                            4,2
                          Gyógyüdülés                             1,9
                          Egyéb                                  9,3

Forrás: saját felmérés

     6. és a 7. táblázatból megállapítható, hogy a Várat többségében a németországi és
n gat-európai vendégek mellett az amerikai kontinens turistái keresték fel. Érdekes
    mentum, hogy a közvetlen szomszédunkból, Ausztriából a megkérdezettek alig 3%-a
é ezett. Figyelemre méltó, hogy a Vár nemcsak a klasszikus turistacélból Budapestre
Lá ogatók számára jelent vonzásadottságot, hanem az utazási motiváció széles skáláján
el elyezkedő vendégek részére is. Sajnálattal kell megjegyeznem, hogy a gyógyüdülési
c érkezők továbbra is igen kis százalékot képviselnek, az amúgy 2 gyógyftird ővel
re delkező I. kerület látogatói közül.
     megkérdezettek többsége (62,3%) el őször jár Budapesten, de azon válaszadók száma
is magas (17,7%), akik több mint kétszer keresték fel hazánk f ővárosát. A Vár tehát a
vi szatérő vendégek számára is kínál új élményeket (a már említett mélyebb elemzés fog
fé yt deríteni a visszatér ők csoportspecifikumára). A vendégek közel fele (48%)
                                        Michalkó Gábor :
Az alkalmazott szociálgeográfia lehetőségei a turizmus kutatásában - Budapest I. kerülete példáján
                          Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 1-17. p.


     12   Michalkó Gábor                                                               TÉT 1996 .2-3

    választotta a Vár tömegközlekedési eszközzel történ ő elérést, meglep ően sokan (29,8%)
    ültek e cél elérése végett autóba, taxiba már jóval kevesebben (6,4%), és nem szabad
    megfeledkeznünk a gyalogosokról (15,8%) sem. Ezen adatok figyelembe vétele a
    fejlesztéskor sem lehet mellékes, mivel a terület közlekedési alapfunkcióját érinti és
    rámutat, hogy mely elérési vonalak mentén érdemes beruházásokba kezdeni.
      Ha a külföldi turisták városrészr ől kialakított értékelését vizsgáljuk (természetesen
    hozzátéve, hogy tapasztalataikat nemcsak a Várról szerezték), akkor meger ősíthetjük azt a
    nézetet, hogy az I. kerületnek is van még javítani valója a közbiztonság és a köztisztaság
    területén egyaránt, mivel a turizmus ezen két általános feltételét a vendégek a "Kiváló-Jó"
    listán az utolsó, a "Rossz-Nagyon Rossz" listán az els ő helyen szerepeltették.
      A reklámszakemberek már régóta tudják, hogy egy árut a legkönnyebben a gyerekeknek
    és a hölgyeknek lehet "eladni". Ezt szem el őtt tartva vizsgáltuk meg a vendégek körében,
    hányan érkeznek gyermekkel, ill. a turisták hány százaléka n ő . Az eredmény nem túlzottan
    kedvező, a Várba érkez ő gyermekes vendégek aránya alig éri el a 20%-ot, és a n ők is csak
    34%-ban képviseltetik magukat a külföldi látogatók közül. Ennek az adatnak az ismeretére
    a reklámkampány tervezésekor lehet majd szükség, ill. a fejlesztés során ennek tudatában
    átgondolható, hogy milyen speciális szolgáltatással kell a gyermekvendégeket várni.

     Térbeli mozgás
      A külföldi vendégek Várban történ ő mozgásának, térhasználatának megismeréséhez az
    önkormányzat illetékesével el őzetesen egyeztetett fontosabb vonzástényez őket
    (műemlékeket, múzeumokat, stb.) vettük fel a kérd őívünkre. Az 1. ábrát vizsgálva
    megállapítható, hogy a Vár a turizmus szempontjából 3 nagy térségre bontható. A
    tulajdonképpeni centrum, a Szentháromság tér, amelyet a Mátyás Templom és a
    Halászbástya képvisel, a látogatók több, mint 72%-ának els ődleges célpontja. Az átlagos
    turista ezen térség felkeresése után úgy gondolhatja, látott mindent, hisz megtekintette
    hazánk legszebb neogótikus templomát ("kulturálódott"), majd a Halászbástyáról
    gyönyörködött Budapest panorámájában ("ismeri a fővárost"), esetleg lefotóztatta magát
    egy népviseletbe öltözött vattacukor árussal ("betekintett a társadalom hétköznapjaiba") is.
    A Dísz tértől délre eső terület, a Várpalota, a múzeumnegyed, az építészeti szépségen
    túlmenően döntően kulturális élményt nyújt a turistáknak, azonban átlag 15,6%-os
    látogatottságú. Központja a Nemzeti Galéria, amely el ől szintén fantasztikus látkép tárul a
    vendégek elé. A magyar festészet itt található kiemelked ő alkotásaival a vendégek 27%-a
    óhajt megismerkedni, szemben az Országos Széchenyi Könyvtárral, ahová mindössze 4%-
    uk tekintett be. Hiába, kevés olyan nemzetközileg ismert értéket állítunk ki, amely akkora
    érdeklődésre tarthat számon, mint a párizsi Louvre, vagy a washingtoni Kongresszusi
    Könyvtár.
      A Vár mostohagyereke a Kapisztrán tér és környéke, ill. az oda vezető útvonal. Ez, a
    lakóházakkal sűrűn beépített periféria terület a látogatóknak mindössze 7,7%-át vonzza. A
    térségben egyedül a Labirintus (barlangrendszer) és a Magdolna Torony vált ki 10%-nál
    nagfobb vonzást.
      A fentiek alapján egyedüli célnak a Vár idegenforgalmi szempontból differenciáltabban
    történő kihasználásának elérését látjuk. Nem kívánunk részletesen belemenni a fejlesztési
    javaslatokba, csupán annyit jegyzünk itt meg, hogy a múzeum-negyedbe olyan id őszakos
    kiállítások meghirdetését tartjuk kívánatosnak, amely komolyabb nemzetközi érdekl ődésre
    is számot tarthat, a periférián pedig olyan állandó, valódi népm űvészeti, kézműves vásártér
                                            Michalkó Gábor :
    Az alkalmazott szociálgeográfia lehetőségei a turizmus kutatásában - Budapest I. kerülete példáján
                       •      Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 1-17. p.


TÉT 1996 .2-3                                    Az alkalmazott szociál • eo                    13

   ialakítását javasoljuk, amely odavonzza a terület iránt amúgy érdektelen látogatókat.
 Természetesen elengedhetetlen ezzel párhuzamosan az utazási irodákon, a kereskedelmi
  zálláshelyeken és a Tourinformokon keresztüli hatékony reklámkampány megvalósítása
. s. Kívánatos lenne a marketingtevékenységét úgy kialakítani, hogy egy ténylegesen
    űködő, akár non-profit szervezet létrehozásával, az aktív turizmus szempontjából
  eginkább érintett kerületeket bevonva a frekventált városrészek egészét lefed ő
   oordináció jöjjön létre, mint ahogy az megvalósult Angliában, vagy az USA-ban (Page
 1995).
      A Vámegyednek, a Világörökség részének a nemzetközi turizmus egyik fellegvárává
  ell válnia, természetesen ennek elérése nemcsak a már említett fejlesztéseket kell, hogy
    agába foglalja, hanem továbbra is az alapvet ő szuprastruktúra min őségi és mennyiségi
   iépítését kell szorgalmazni. Els ősorban a kereskedelmi szálláshelyek b ővítésére és
    egfelelő területi elhelyezésére gondolunk, mivel Budapest I. kerületében a f ővárosi
  zállodai férőhelyek mindössze 7,5%-a, a fizet ővendéglátás 2,1%-a található, ami
    egítélésünk szerint igen rossz arány ahhoz képest, hogy az egyik leglátogatottabb
  árosrészről van szó. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a min őségi elszállásolásban sem sokkal
 obb az eredmény, mivel Budapest öt és négy csillagos szállodai fér őhelyeinek is csupán
  5,5%-át lelhetjük fel itt, akkor látható, hogy az els ő kerület ezen a téren lemaradásban
  an a főváros többi részéhez képest.
   Az is megállapítható, hogy a kereskedelmi szálláshelyek kívül esnek a Vár területén, ott
  gyedül csak a Hiltont és két fizet ővendéglátóhelyet találjuk, miközben az igény ennél
    val nagyobb lenne. A fizet ővendéglátás és a panziók hiánya a kedvez őtlen adózási
 eltételeknek köszönhető, így a tulajdonos arra kényszerül, hogy a bejáratott vendégkörnek
' feketén" adja ki a szállást, ami a Gellért-hegy, Nap-hegy, Tabán térségében található
  illalakások révén kedvező fogadtatásra (piacra) talál.
   Annak ellenére, hogy a Várban a kereskedelmi szálláshelykapacitás összmennyisége nem
  légséges, elmondható. hogy az I. kerületben ezek területi eloszlása viszonylag egyenletes
  épet mutat, és az itt megszállni kívánó vendégek igényeit is differenciáltan tudják
   elégíteni az öt, a négy és a háromcsillagos szállodák egyaránt.
   Mivel az első kerület külföldön is számontartott irodaházai révén (Réti 1995) a
  emzetközi üzleti életnek is helyt ad, így ez is kell, hogy ösztönözze a beruházókat
    koldalú szolgáltatást kínáló, esetleg a gyógyidegenforgalomra is épít ő szálloda
   egépítésére, továbbá olyan, a középréteg által is megfizethet ő panziók nyitására,
     elyek a szomszédos II. kerületben jelentős számmal megtalálhatóak.
                                        Michalkó Gábor :
Az alkalmazott szociálgeográfia lehetőségei a turizmus kutatásában - Budapest I. kerülete példáján
                          Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 1-17. p.


    14   Michalkó Gábor                                                                TÉT 1996 .2-3




                                                                                                       E
                                                                                                       g

                                                                    la   aiSE E E
                                                                           cg                          Q
                                                                                  21       §           2
                                                                     1 .f>                             §
                                                                         g 2 25
                                                                                         o..   2   N
                                                                                                       2
                                            Michalkó Gábor :
    Az alkalmazott szociálgeográfia lehetőségei a turizmus kutatásában - Budapest I. kerülete példáján
                              Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 1-17. p.

TÉT 1996 .2-3                                     Az alkalmazott szociálgeográfia...              15



                     Az Önkormányzat és a turizmus kapcsolata

   A kérdés vizsgálata elengedhetetlennek t űnik, mivel az a terület, ahol a turizmus kifejti
hatását az az önkormányzat igazgatása alatt áll, de úgy is fogalmazhatunk, hogy az
önkormányzat az egyéb funkciókkal is átsz őtt turisztikai tér gazdája. S mint ilyen rajta is
múlik, hogy a vendégek évr ől évre egyre nagyobb számban felkeressék a kerületet, ill. ott
olyan vállalkozásbarát gazdasági környezet jöjjön létre, amely a funkciót kiszolgáló
beruházások létrehozását megteremtik (Britton 1991).
   A kerület vezetése felismerte, annak ellenére, hogy a turizmus nem tartozik a
polgármesteri hivatal szorosan értelmezett "igazgatási" tevékenységei közé, mégis
feladatának kell, hogy tekintse a funkció magas színvonalú m űködésével, m űködtetésével
kapcsolatos tervezést, fejlesztést, döntésel őkészítést. Erre a célra Budapest kerületi
önkormányzatai közt egyedülállóan létrehoztak egy P.R. (public relations) manageri
státuszt, amely nagyban segítette a turizmussal kapcsolatos koordinációs tevékenység
beindítását. Sok önkormányzat gondolja úgy, hogy könny ű az I. kerületnek, mikor számos
vonzásadottsággal rendelkezik, de arról megfeledkeznek, hogy a turistát nem elég a
látnivalók révén az adott területre csalogatni, azt is el kell érni, hogy ott megszálljon,
igénybe vegye a szolgáltatásokat (egyszóval költsön). Az ebb ől származó bevétel lehet az
alapja a kés őbbi beruházásoknak.
   Az I. kerület megpróbál elébe menni a turizmus révén létrejöv ő társadalmi, gazdasági és
térbeli folyamatoknak. 1995. augusztus 16-án forgalomszámlálást tartottak a Várban,
amelynek az volt a célja, megállapítsák mekkora leterheltséget okoz egy átlagos nyári
napon a vendégek érkezése. A vizsgálat figyelembe véve az esetleges hibalehet őségeket és
a helyi lakosság kisz ű résének nehézségét, többek közt megállapította, hogy az adott napon
közel 20 000 turista kereste fel a Várat, 1000 gépkocsi haladt át a Dísz téren, ill. a Bécsi
Kapun. A legnagyobb forgalmat a déli órákban észlelték, estére a forgalom a felére
csökkent. Tervezik a korábbi mérési hibák kiküszöbölése mellett 1996-ban is egy hasonló
számlálás megtartását, hogy így a két információbázist összevetve hasznosítható
következtetéseket vonhassanak be a fejlesztés el őkészítése során.
   Az I. kerület annak ellenére, hogy - a többi kerülethez hasonlóan - közvetlenül kis
mértékben részesedik a turizmus bevételeib ő l - mivel a vállalkozók (vendéglátósok,
üzlettulajdonosok) a F ő városi Önkormányzatnál fizetik ipar űzési adójukat, és a
kereskedelmi szálláshelyek utáni idegenforgalmi adó is csak visszaosztás révén kerül az
önkormányzathoz (érdekes tény, hogy ez az összeg 1995 októberéig 6,7 millió forint volt,
míg a VI. kerületben 8 millió forint) - mégis úgy érzi, felel ősséggel tartozik a területén
található Világörökség miatt, még ha a fej lesztésben csak az értéknövelés és a lakók
életminő ségének javítása által válik igazán érdekeltté. Közvetlen önkormányzati bevétel
 egyrészt a bérbeadott vendéglátóhelyekr ő l származhat, (azonban a korábbi bérleti joggal
 rendelkező Budavár RT-vel kötött megállapodás szerint a bérleti díjak nem emelhet ők 10
 évig a hozzá visszakerült egységeknél), másrészt a Halászbástyán szedett belép ődíjakból.
   A kerületi önkormányzat P.R. managerével készült interjú alkalmával kiderült, hogy a
 városrész vezetésének nincsenek pontos információi a hozzájuk érkez ő vendégek körérő l
 és nagyságrendjér ő l, turisztikai szokásaikról és ismeretei szerint még nem készült átfogó
 felmérés a kerület idegenforgalmáról. Mégis felel ő sségteljes döntések vannak a testület, és
 a tisztvisel ők kezében a vonzásadottságok b ővítésérő l szóló koncepciók elbírálásakor,
                                        Michalkó Gábor :
Az alkalmazott szociálgeográfia lehetőségei a turizmus kutatásában - Budapest I. kerülete példáján
                          Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 1-17. p.

   16   Michalkó Gábor                                                               TÉT 1996 .2-3

   engedélyek kiadásakor. A kerületben megtartandó kulturális rendezvények zömmel
   fővárosi, ritkán közös szervezés ű ek. Problémát jelent továbbá, hogy a frekventált területek
   használatának (közterületfoglalás) engedélyezése is a f őváros kezében van, ez többször
   okozott már konfliktust. Sok a kerületben az országos és f ővárosi intézmény, amely felett
   érthető en szintén nem rendelkezhet a kerület. A nagyobb m űemlékek a Kincstári
   Vagyonkezelő birtokában vannak, amellyel kapcsolatos hatósági feladatokat a
   Mű emlékvédelmi Hivatal látja el. Mivel a fürd ők sem kerületi tulajdonúak, ezért a
  tisztvisel ő szerint az Önkormányzat akkor foglalkozhat a gyógyidegenforgalom
  fejlesztésével, ha ezek tulajdonjogát megkapja, különben érdektelen a fejlesztésükben.
     A városvezetés koncepciója közt szerepel egy új budai Belváros kialakítása a kerületben,
  amelyhez már számos intézménnyel rendelkeznek és újabbak csatlakoztatását tervezik. A
  lakosság által is említett Ybl Bazár területén egy nemzetközi m űkereskedelmi központ
  létrehozásán fáradoznak, szeretnék, ha a Francia Intézeten kívül újabb külföldi kulturális
  intézmények is beköltöznének a kerületbe. Felajánlották a volt budai Vigadó épületét a
  Nemzeti Színház befogadására is, hogy ezzel is b ővítsék a kulturális kínálatot. A Gellért-
  hegyre vonatkozó rendezési tervben szerepel az idegenforgalmi-szabadid ő funkció
  kiszélesítése, játszó-és pihen őterületek bő vítése, igényes szoborparkok létrehozása.
  Tervezik továbbá a Vár és a Gellérthegy közötti turistamozgás megkönnyítését, a kedvez ő
  közlekedési feltételek megteremtését. A Babits sétányon lakók tiltakozását váltotta ki a
  Kapisztrán tér és környékének fejlesztését megcélzó terv, miszerint a sétány földszinti
  lakásait a turizmus szolgálatába állítanák.
    Látható, hogy a kerület vezetése nem szemléli tétlenül a kezében lév ő értékek
  elhasználódását, elébe megy a turizmus elvárásainak, együttesen kezeli a városrész
  funkcióinak fejlesztését, mivel ilyen vonzásadottságok széles skálájával rendelkez ő kerület
  csak széles perspektívában gondolkodva tud megfelelni a nemzetközi elvárásoknak.

                                              Távlatok

    A bevezető ben már jeleztük, hogy egy hosszabb kutatómunka egyik állomását jelenti ez
 a tanulmány, amely az információk els ődleges feldolgozására és elemzésére támaszkodva
 próbált képet adni arról, milyen mozaikokból próbáljuk majd meg összeállítani Budapest
 idegenforgalmának szociálgeográfiai szempontú elemzését. Nem törekedhettünk a
 teljességre hisz terjedelmi lehet őségeink korlátozottak voltak, nem vállalkoztunk arra,
 hogy az idegenforgalmi infrastruktúra teljes kínálatát górcs ő alá vegyük, mivel azok
 működése további empirikus vizsgálatokat igényelnek. Mégis úgy érezzük, sikerült
 bepillantást nyújtanunk abba, hogyan alkalmazhatók a szociálgeográfia módszerei a
 turizmus kutatása során, ill. milyen felhasználható eredményeket nyújthat a
 területfejlesztés számára egy ilyen vizsgálat.
   Az elkövetkezend őkben egy hasonló komplex vizsgálatot szeretnénk elvégezni Budapest
 V. kerületében, amely szintén 70% feletti látogatottsággal bír, azonban eltér ő
 vonzásadottságokkal rendelkezik az I. kerülethez képest és amelyben várhatóan szintén
 kimutathatóak csoportspecifikus eltérések a helyi lakosság és szolgáltatók magatartásában
 a turizmus funkcióhoz viszonyulás szempontjából.
                                              Michalkó Gábor :
      Az alkalmazott szociálgeográfia lehetőségei a turizmus kutatásában - Budapest I. kerülete példáján
                                Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 1-17. p.

TÉT 1996 .2-3                                           Az alkalmazott szociálgeográfia...                17

                                              Jegyzetek
' A tanulmány a Fővárosi Önkormányzat Kulturális Bizottsága támogatásával készült.
2   A szerző az MTA Földrajztudományi Kutató Intézet tudományos ösztöndíjasa.
3   World Travel Organisation. A Turizmus Nemzetközi Szervezete.

                                                 Irodalom
Berényi I. (1979) Jósvafő idegenforgalmi adottságainak értékelése különös tekintettel az idegenforgalomra.
  Földrajzi Közlemények, 27. 92-105. o.
Berényi I. - Cséfalvay Z. - Pomázi I. (1986) Az idegenforgalom térszerkezeti problémái Szilvásváradon.
  Földrajzi Értesítő, 35. 3-4. 279-296. o.
Berényi I. (1992) Az alkalmazott szociálgeográfia elméleti és módszertani kérdései. MTA Földrajzi
  Tanulmányok, 22. 165. o.
Berza L. (szerk) (1993) Budapest Lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest..670. o.
Brittolt S. (1991) Tourism, capital and place - Towards a critical geography of tourism. Enviroment and
  Planning.D. Society and Space 9. 1991.4.451-478. o.
Defert P. (1966) Az idegenforgalom mint a földrajzi megismerés tárgya. Kézirat, MTA FKI. 8.o.
Gergelyné B. R. (1986) Az idegenforgalom el őnyei és hátrányai a helyi lakosok számára. Kereskedelmi Szemle.
  11.87-92. o.
Karbuczky I. - Makayné (1993) A Magyarországra látogató külföldiek turisztikai motivációi... Konfidencia-
  Professzor Kft. Kézirat. KVIF Könyvtár 312 o.
Kollarik A. (1992) A turizmus földrajzi alapjai. KITO, Budapest. 178 o.
Lettrich E. (1970) Tihany szociálgeográfiai képe. 1n: Tihany. Magyarázó a Balaton környéke 1:10000-es
  építésföldtani térkép-sorozatához MÁFI, Budapest. 96-102. o.
Page S. (1995) Urban Tourism. London. Routledge. 269 o.
Partzsch D. (1964) Zum Begriff der Funktionsgesellschaf t. Mitt. d. Dt. Verband. f. Wohnungwesen, Stadteban
  u. Raumplanung, 24-42. o.
Pécsi M. (szerk) (1989) Magyarország Nemzeti Atlasza. Kartográfia, Budapest 137. o.
Perczel Gy.-Tóth J. (1994) Magyarország társadalmi, gazdasági földrajza. ELTE, 274-287.o.
Reti P. (szerk) (1995) Irány a periféria - Budapesti irodaházak felszerelése. HVG. 95/11/25. 90-96. o.
Squire S.J. (1994) Accounting for cultural meanings the interface betweeli geography and tourism studies re-.
  examined. Progress In Human Geography 18. 1-16. o.
Szonda lpsos (1993) A külföldiek mitoszai a városról. Népszabadság 93/05/23 10. o.

                                                 Abstract

  The study introduces the recently acquired methodological and theoretical results of the
research project entitled "Social Geographical Survey of Tourism in Budapest". Using one
of the most frequented part of the city, i. e. District 1, the study reveals those specific
features of the local society, foreign visitors, services and the self-government that
influence the touristic activity of this urban quarter on the one hand and the conflicts
among the above factors and the development of tourism on the other hand. During the
research special attention was paid to practical aspects and the scientific grounding of the
regional development plans. When compared to the domestic studies on urban tourism,
this piece of work has fewer economic aspects and concentrates on the human factors
related to functions rather. During data collection questionnaires, detailed interviews and
non-published information was used. In the course of data evaluation the Buda Castle, part
of the World Heritage and its surroundings were found to demand general, qualitative
development based on subtle regional potentials in the future in order to have an absolute
international attraction in themselves. In doing so the interests of the local population have
to be observed as much as that of the expectations and touristic customs of the foreign
visitors.