Tér és Társadalom 1995/3-4. 207-209. p.



                                           Tér és Társadalom 9.      1995   s   3-4: 207-209




                              „NYÍLT TÉR"

              ELEFÁNTOKAT A SZIGETKÖZBE
                                   TOMPA' GÉZA

   Vízöntő hónap 32. napján a Magyar Köztársaság kormánya napirenden kívül megtár-
gyalta és elfogadta „A szigetközi vízpótlás megoldása elefántokkal" cím ű előterjesztést.
Kiszivárgott információk szerint a titkosan el őkészített anyag jelent ős előrelépésnek
tekinthető az idestova két éve húzódó probléma megoldásában. Az el őterjesztett
javaslat, amelyet hosszas államigazgatási és szakért ői egyeztetést követ ően elfogadott a
közigazgatási államtitkári értekezlet és bírja az Országgy űlés Környezetvédelmi Bi-
zottsága egyetértését is, a kormányhoz közel álló neves környezetvédelmi mozgalom
 szivornyás vízpótlásra vonatkozó elgondolásán alapszik, lényegében annak ökológiai
 szempontból továbbfejlesztett változatának tekinthet ő. A megoldás azon az egyszer ű
 felismerésen alapszik, amely szerint, ha az elefánt ormányával (azt mintegy
 szivornyaként m űködtetve) képes nagy mennyiség ű víz felszívására, akkor azt megfelel ő
 idomítás hatására képes meghatározott helyre visszaköpni. A m űszaki megoldással
 összehasonlítva lényeges különbség abban van, hogy amíg az épített vezetéken a víz
 átfolyása folyamatos, addig az elefántok csak szakaszosan tudnak m űködni. Szakértők
 szerint ez a probléma eltörpül a javaslat ökológiai el őnyei mellett, hiszen megfelel ő mé-
 retezéssel, vagyis a beállítandó állatok számának, az átlagos ormánytérfogatnak és az
 állatok időben átfedő használatának optimalizálásával a folyamatos vízbetáplálás
 biztosítható.
    Mértékadó körök nagy reményeket fűznek a javaslathoz, amelynek el őkészítése az ügy
 horderejére való tekintettel megkülönböztetett gondossággal történt. Az illetékes szak-
 tárca regionális szakvéleményt és komplex környezetvédelmi hatástanulmányt készítte-
 tett külföldi, els ősorban hindu szakértő k bevonásával. Ebben döntésel őkészítő jelleggel
 vizsgálták az elefántok nagy tömegben való megjelenésének és munkába állításának
 elő nyeit és hátrányait, kezdve az állatok ellátásához, irányításához szükséges munkaer ő
 biztosításának hazai lehet őségeivel, egészen a kiöreged ő állatok számára építend ő
 elefánttemet ő helyének kijelöléséig, illetve az utóhasznosítás egyéb módozataiig.
    A tanulmány készít ő i az eddigi szivattyús vízpótlásnál szerzett rossz tapasztalatok
 miatt különös gondossággal jártak el a környezetvédelmi hatások feltárásánál, els ősor-
 ban az elefántok által kifejtett zaj zavaró hatásának vizsgálatánál. Kiindulási peremfelté-
 telként fogadták el, hogy az elefántok tülkölése a szabvány szerint a lakó- és üdül őterü-
                        Tompai Géza : Elefántokat a Szigetközbe
                     Tér és Társadalom 9. évf. 1995/3-4. 207-209. p.




208    „Nyílt tér"                                                       TÉT 1995 s 3-4

letekre megengedhet ő legmagasabb átlagos hangnyomás-szintet nem haladhatja meg,
még a legközelebbi településen sem.
 A hatástanulmány egyeztetésén felvet ődött az a lehet őség, hogy az elefántokat a
munkaterület és az elhelyezésükre szolgáló karám között a jelenleg kiszáradt mellék-
ágakban vezessék, ami azt a célt szolgálná, hogy az évek során a Duna fenékszintjéhez
képest magasabbra került és eliszapolódott mellékágak medre a súlyos állati tömegek
járásából adódó dinamikus er őhatás következtében mélyebbre kerüljön. Hidrogeofizikus
szakértők viszont rámutattak arra, hogy az elefántok alatt betömöröd ő talajban
elzáródhatnak a kapillárisok, ami által az altalajt képez ő kavics összlet és a fed őréteg
között a vízmozgás megsz űnhet és kolmatálódáshoz (a talaj átereszt ő képességének
fokozatos romlásához) hasonló jelenség jöhet létre. A kérdés végleges eldöntése a
Magyar Tudományos Akadémiára vár, amely az említett problémát késedelem nélkül
felvette a hosszú távú kutatási és fejlesztési programjába. Ebben az MTA a Magyar Cir-
kusz és Varieté Vállalat bevonásával megvizsgálja egyúttal azt is, hogy van-e lehet őség
az elefántokat egy ütemre, mintegy díszlépésben vonultatni, ezáltal kismérték ű, de a már
megépült létesítmények, gátak, zsilipek és egyéb m űtárgyak állékonyságának
vizsgálatához elegend ő intenzitású szeizmikus rengéseket produkálni.
   A regionális és környezetvédelmi hatástanulmánnyal egyid őben folytak a témában
illetékes tudományos kutatóintézet modellkísérletei. A legnagyobb gondot az elefántok
megfelel ő méretarányú kicsinyítésben történ ő megjelenítése okozta. Hosszas
próbálkozás után, mivel a hosszú orrú cickányok túl gyorsnak, az egyébként jól
idomítható bolhák emellett még túl kicsinek is bizonyultak, a kutatók az ormányos
bogarak mellett döntöttek. A bogarak lassúsága jól modellezte az elefántok mozgását és
felhasználásuk azzal a nem elhanyagolható gazdasági el őnnyel is járt, hogy a terepmo-
dell megépítéséhez nem volt szükség egy csarnoknagyságú területre, csupán egy rajz-
asztalra. A vízépítési kérdések iránt behatóbban érdekl ődők számára érdekes lehet, hogy
az egyébként minden modellnél felmerül ő, az egyszer űsítéssel szükségszer űen együtt-
járó hibahatár itt el őször meglehetősen magas volt, mivel a bogarak intelligenciája még
relatív összehasonlításban sem közelítette meg az elefántokét. Az intézet ezért számító-
gépes programot dolgozott ki a biológiai egyeddel támogatott hidraulikai folyamatok
matematikai szimulálására. A kett ős modellezés ilyen módon már megnyugtató
eredményt hozott a javaslat várható hatásfokának el őrebecslése tekintetében.
  A vízpótlás fent említett koncepciója eredetisége, de legf őképpen sokoldalú alkalmaz-
hatósága folytán elfogadhatónak t űnik a vízügyi lobby számára is. Az ormányos meg-
oldást kombinálhatónak látják az elefántokból összeállítható ideiglenes fenékküszöb
létesíthetőségével, amelynek különösen az úgynevezett kisvizes id őszakban van jelentő-
sége. E szerint az id ősebb, nyugodt természet ű elefántokat egymás mellé lehet fektetni a
mederben és így alakulhat ki az a bukógát, amely a vízszint szükséges megemelését
eredményezheti. A elefántok ormányukat felfelé a vízb ő l periszkópszer űen kitarthatják,
ami által levegőt tudnak venni és a számukra egyébként nem túl kedvez ő helyzetet
                           Tompai Géza : Elefántokat a Szigetközbe
                        Tér és Társadalom 9. évf. 1995/3-4. 207-209. p.




TÉT 1995 s 3-4                                                            „Nyílt tér" 209

hosszabb ideig el tudják viselni. Nemzetközi jogászok a megoldást jónak találják, mivel
az elefántfenék-gát ideiglenességéhez nem férhet kétség.
   A Kormány reméli, hogy a koncepciót a politikai pártokkal és a képvisel őkkel
nehézség nélkül el tudja majd fogadtatni, mivel a javaslat nem ellentétes az
Országgyűlés korábbi határozataival, hiszen a már megépült létesítmények üzembe
helyezésére nem kerül sor, a dunakiliti tározó állatkifutóként, illetve karámként történ ő
hasznosítása nem jelent rendeltetésszer ű használatot. Vitára abban a tekintetben lehet
számítani, hogy az elefántokat Indiából vagy Afrikából hozzuk-e be, de e vonatkozásban
 is szeretné a Kormány, ha a vita szakmai kérdések körül forogna, beleértve a kétfajta
állat honosíthatóságának nem azonos esélyeit, valamint külgazdasági érdekeink körülte-
kintő mérlegelését is. A Kormány kezdeményezni fogja a javaslat rendkívüli sürg ősség-
gel való megtárgyalását, hogy a vegetációs id őszak megkezdéséig össze tuja állítani
cselekvési programját és a szükséges intézkedéseket meg tudja tenni. A vízháztartás és
 ezzel egyidej űleg a vegetáció term őképességének mielőbbi helyreállítása alapvet ő
jelentőségű a költségvetés szempontjából is abban a tekintetben, hogy a nem védett
területek dús ártéri növényzete az állatok takarmányozásába besegíthet és a program e
vonatkozásban önfenntartóvá válhat.
    A külképviseletek jelezték, hogy a javaslat kiszivárogtatása az ország határain túlra is
 megtörtént, de nemhivatalos megnyilatkozások arra engednek következtetni, hogy a fo-
 gadtatás — els ősorban a távolabbi országok részér ől — inkább kedvező, mint kedvezőtlen.
 A Szlovákiából érkezett jelentés szerint az ottani beruházó vállalat egyik vezet ő szak-
 értője gumielefántnak min ősítette a magyarok koncepcióját és kifejtette azon vélemé-
 nyét, hogy az mihamarabb látványosan ki fog pukkadni, de legalábbis le fog ereszteni.
    Remélhető , hogy a Hágai Nemzetközi Bíróság értékelni fogja a magyar fél ökológiai
 szempontból támadhatatlan kárenyhítési törekvéseit és a per kimenetele csattanós választ
 fog adni minden kételked ő számára. A magyar fél a hágai joganyagot az
 elefántprogramra vonatkozó angol és hindi nyelv ű dokumentációval kiegészítette. A
 bíróság ugyanakkor jelezte, hogy az adott témában a tárgyalásokat várhatóan a hágai
 állatkert elkülönített részén, kihelyezett formában fogja lebonyolítani, ahol is a magyar
 szakértő k ismertetni tudják elgondolásaikat és a szükséges nyilvánosság is biztosítható.
    Minden jel arra mutat, hogy nemzetközi tekintetben is példaérték ű megoldás születhet,
 amely nagymértékben növelheti hazánk tekintélyét a biodiverzitás meg őrzése érdekében
  1992-ben kötött úgyneezett riói ENSZ-egyezmény végrehajtása vonatkozásában. A
 magyar javaslat a gondolkodj globálisan és cselekedj lokálisan szemlélet gyakorlati
 megvalósításaként a világ elefántjait egyesítve és az er őket az adott problémára össz-
 pontosítva egy jelent ő s regionális konfliktus feloldását eredményezheti. Az általános bi-
 zakodásba csupán a szigetközi önkormányzatok részér ől vegyül némi kételkedés. A
 helyi lakosság véleménye ugyanis az, hogy a szigetközi mellékágak nem vízzel, hanem
 elefántszarral lesznek rövidesen tele, de hát — mint teszik hozzá — úgyis csak azt kapjuk
 amit eddig, legfeljebb tárgyiasult formában.