Tér és Társadalom 8. évf. 1994/3-4. 101-124. p.
Tér és Társadalom 8. 1994 .3-4: 101-124
GYORS TÉNYKÉP
TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK
NÓGRÁD ÉS PEST MEGYÉBEN*
(Joint Ventures in Nógrád and Pest Counties)
BIHARI ZSUZSANNA
A dolgozat arra vállalkozik, hogy a Cégbíróságokon bejegyzett új társaságok adatainak
feldolgozásával Nógrád és Pest megye példáján bemutassa a társas vállalkozások alakulá-
sának jellegzetességeit. Az adatok értelmezésének kiindulópontja a gazdasági rendszer-
váltás és válság ténye. A gazdasági visszaesés megállásának és a fellendülés megindulá-
sának feltétele az adott piacokon versenyképes és a változó feltételekhez alkalmazkodni
képes gazdálkodó szervezetek létrejötte. A Cégközlönyökben megjelen ő adatokban a
magyar gazdaság átalakulásának ő folyamatai összegző dnek, benne az induló vállalko-
f
zások éppúgy megtalálhatók, mint az állami vállalatok szervezeti és részben tulajdonosi
átalakulásának következtében létrejött társaságok. ] A honi gazdaság szerkezeti és szerve-
zeti átalakulása egyben azt is jelenti, hogy a meglév ő erőforrások új mozgásformákat és
értékesülési módokat találtak. A Cégközlönyben megjelen ő adatok értelmezésének jelen-
tős korlátja, hogy az új tő kebevonást jelent ő társaságok alapítása és korábbi gazdálkodó
szervezetek társaságokká történ ő átalakulása — amely korábban befektetett t őke formavál-
tozását testesíti meg —, e két nagyon különböz ő folyamat nem különíthető el.
Kiválasztott terepünk, Nógrád és Pest megye bár szomszédos, de a természeti adottsá-
gokat, illetve a társadalmi és gazdasági mutatókat tekintve gyökeresen eltér ő karakter ű
megyék. A dolgozatban kiinduló állapotként elfogadjuk Nemes Nagy és Ruttkay 1989-ben
készült tanulmányának azon megállapítását, mely szerint míg Pest megye a vállalkozók
arányát tekintve Budapest mögött a második helyen állt, addig Nógrád megye az utolsó
volt (Nemes Nagy J. — Ruttkay É. 1989).
Budapest az elemzésb ő l kimarad annak ellenére, hogy a fő város hatása, illetve annak
hiánya e két megye már kialakult és még formálódó gazdaságára — területenként külön-
böző mértékben — er ős befolyással bír. A fő város csak annyiban van jelen e munkában,
* A dolgozat az OTKA T IV. 4723. sz., A gazdasági válság és átalakulás regionális problémái cím ű
kutatás résztanulmánya alapján készült.
Bihari Zsuzsanna : Társas vállalkozások Nógrád és Pest megyében
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/3-4. 101-124. p.
102 Gyors ténykép TÉT 1994 s 3-4
amennyiben a Pest és Nógrád megyei székhely ű vállalkozások telephelyeik, fiókjaik vagy
vezetőik révén kötődnek Budapesthez.)
Az elemzés homlokterében a vállalkozások elhelyezkedésének, koncentrációjának és hi-
ányának térbeli összefüggései állnak. A vállalkozások alakulásának regionális aspektusait
kutatva mind Schmuck Ottó országos és nagytérségi vizsgálata (Schmuck O. 1992), mind
Nemes Nagy József tanulmánya a társas vállalkozások makro-, megyei és kistérségi szint ű
területi differenciálódásának folyamatai kapcsán (Nemes Nagy J. 1993), valamint
Rechnitzer János is az innovációk terjedésének tapasztalatai alapján (Rechnitzer J. 1993)
erő teljes regionális különbségek kialakulásáról tudósít. A legfontosabb jellegzetesség
Budapest dominanciája, ahol a vállalkozások közel fele jegyeztetett be. A vállalkozások
alakulása szempontjából alapvet ő törésvonal húzódik a fő város és a vidék, illetve az or-
szág keleti és nyugati része között. A Nemes Nagy által számolt „gazdasági egészség"
mutatója2 Tolna megye kivételével csak az ország nyugati megyéiben, valamint Pest és
Csongrád megyében vesz fel pozitív értéket (Nemes Nagy J. 1992, 218. o.). A megyék ily
módon kialakult rangsorában az 1989-es állapothoz képest Gy őr-Moson-Sopron, Vas és
Komárom-Esztergom megye el ő retörése állapítható meg, s e három megyét követi a vizs-
gálatunk tárgyát képez ő Pest megye. Nógrád megye a 16. helyre került megel őzve Békés,
Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéket.
Nógrád és Pest megye gazdasági karaktere
Nógrád megyét röviden aprófalvas településszerkezet ű, nehézipari válsággócként hatá-
rozhatjuk meg. Az 1990-es népszámlálás idején a megyében csak 15 faluban éltek kétezer
fő nél többen, és településeinek több mint felében, 68 faluban a népesség nem érte el az
ezer főt. A természetföldrajzi, történelmi okok folytán kialakult aprófalvas településháló-
zatban a statisztika elöregedést, alacsony iskolázottsági szintet, népességfogyást mutat
(Váradi M 1993).
Nógrád megye gazdasága a század els ő harmadában, majd a „szocialista" iparosítás so-
rán domináns módon a nehéziparra szervez ő dött. A ipar elhelyezkedése területileg rend-
kívül koncentrált, bár a koncentráció mértéke csökken ő . 1986-ban még az összes Nógrád
megyei munkahely 60%-a a salgótarjáni iparvidékhez tartozó településeken található,
1990-re ez az arány 47%-ra apad. A megyeszékhely mögött Balassagyarmat kiegyensú-
lyozott szerkezet ű gazdasága a legnagyobb munkaadó a megyében. Emellett a tradicioná-
lis üzemek (Romhány), a városok, agrárközpontok és a kedvez ő közlekedésföldrajzi hely-
zetben lévő nagyobb települések voltak képesek t ő két megkötni (pl. Rétság, Bercel,
Nagyoroszi, Drégelypalánk). A munkahelyek száma 1990-ben mindösszesen 13 telepü-
lésen haladta meg a munkavállalók számát. Nógrád megye hat városában és hét községé-
bene koncentrálódik a Nógrád megyei munkahelyek háromnegyede.
A munkahelyhiányos körzetekben él ő k részben a megyei gócpontokba ingáznak, de a
Külső-Cserhát vidékérő l, a Galga-parti falvakból és a 2-es út mentén fekv ő településekrő l
Bihari Zsuzsanna : Társas vállalkozások Nógrád és Pest megyében
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/3-4. 101-124. p.
TÉT 1994 .3-4 Gyors ténykép 103
sokan Pest megyében kerestek megélhetést. A f ő ingázási irányok: Vác, Gödöll ő, Iklad,
Aszód, valamint Budapest.
Nógrád megye iparának a gazdasági átalakulás jelenleg zajló folyamatai szempontjából
nagyon fontos jellegzetessége, hogy a 60-as és 70-es évek ipartelepítési gyakorlata követ-
keztében a megyében csekély volt a megyei székhely ű gazdálkodó szervezetek száma. A
gazdaság eltartóképességét a telephelyek széles hálózatán keresztül b ővítették. 1985-ben
például 35 vállalat és 23 gazdasági társaság mellett 100 megyei székhely ű és 85 nem
megyei székhelyű, elsősorban fővárosi telephely működött az iparban. (Összesen 298
telephely létéről tudósít a statisztikai évkönyv.) Ennek következtében az ipar jelent ős
része, de nem csak az ipar más megyék, illetve Budapest érdekeit ől függő helyzetbe került
(Perger É. 1994).
A 80-as évek világgazdasági válsága, a regionális piaci válság bebizonyította, hogy túl-
zott méretű és korlátozottan versenyképes kapacitások halmozódtak fel Magyarországon.
A gazdasági válság és piacvesztés els őként érte el Nógrád megye nagy gazdálkodó szer-
vezeteit. A gazdaság mélyrepülése 1990-ben vette kezdetét. A válság kiterjedését leké-
pező mutató, a munkanélküliségi ráta 1993 közepére Nógrád megyében volt a legmaga-
sabb. A munkanélküliek els ő nagy hullámát az elsősorban budapesti, Pest és Heves
megyei székhelyű vállalatok bezárt telephelyeir ől kiáramló munkaerő jelentette. Ezek
1990 és 1992 között 11 913 fővel csökkentették a foglalkoztatottak számát, majd a
bányászat és a kohászat leépítése növelte a munkanélküliek tömegeit. 4 A legmagasabb
értéket Szécsény körzetében regisztrálták, ahol 1994 els ő negyedévében 28,8%-os volt a
munkanélküliségi ráta, de a legalacsonyabb értéket mutató balassagyarmati körzetben is
20% felett van az egzisztencia nélküliek aránya. 5 Így az egész megyét átfogó válságról
beszélhetünk.
Pest megye ezzel szemben mind természeti adottságait, mind gazdaságát tekintve na-
gyon heterogén képz ődmény. A főváros közelségét ől nem függetlenül a megye társada-
lom-statisztikai mutatói rendre az országos átlagnál kedvez őbbek voltak. Ezek az átlagok
azonban egy erősen tagolt településrendszer jellegzetességeit egynem űsítik. A fogyó,
elöregedő, alacsony képzettségi mutatókkal jellemezhet ő aprófalvas Ipoly-völgye és
Galga-mente, az agrárfalvakból álló Tápióság és az alföldi tanyás települések adataival a
módosabb társadalmi rétegek által preferált (és megfizethet ő) természeti környezetben
kertvárosodási tendenciákat mutató, illetve fő város-közeli, helyenként ipari, de dönt ően a
tercier szektor felé tolódó foglalkoztatási és gazdasági szerkezet ű, a képzett rétegek ma-
gas arányával, az átlagosnál lényegesen jobb infrastrukturális ellátottsággal (és egy ketté-
váló társadalommal: őslakosok és betelepül ők) leírható falvak adatai olvadnak össze az
átlagban.
Pest megye gazdaságának szervez ődése Budapest közelsége miatt sajátságos képet mu-
tat. Pest megye munkahelyei mindössze az aktív népesség kétharmadát lennének képesek
eltartani, így harmadának a megyén kívül kell munkát találnia. Az ingázás iránya els ősor-
ban Budapest. A fővárossal szomszédos, valamint a fő közlekedési vonalak mentén 30-50
km-es körzetben fekv ő települések munkavállalóinak, illetve ingázóinak túlnyomó több-
Bihari Zsuzsanna : Társas vállalkozások Nógrád és Pest megyében
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/3-4. 101-124. p.
104 Gyors ténykép TÉT 1994 s 3-4
sége Budapesten talált magának munkát. Pest megyén belül a munkahelyek koncentráci-
ója nem oly mértékű, mint Nógrád megyében.
Pest megye 15 városának gazdasági kapacitása a Pest megyei munkahelyek 48%-át adta
1990-ben. Ezen belül az agglomerációs városok szabálytalan képletet mutatnak. Míg a
városok rendre saját népességüket és a környez ő települések munkaerejét foglalkoztatják,
és így viszonylag alacsony az ingázók aránya (Nagyk őrös 11,1%, Vác 22,1%), addig az
agglomeráció városaiból a népesség több mint fele ingázik. Az ingázás mértéke Érden a
legmagasabb (71%), majd Budaörs (61%), Dunakeszi (58%) és Szigetszentmiklós (56%)
következik. Másrészről az e városokban lév ő munkahelyek egy részét a vonzáskörzethez
tartozó településekrő l töltik be, így az agglomerációs városok egy „normál" városnál
jelentősebb munkaerő forgalommal jellemezhetők.
Pest megyében a legnagyobb ipari központok a f ővárostól kell ő távolságban épültek ki:
Vác, Gödöll ő, Cegléd és Nagykőrös nagy tőkeerej ű, önálló vonzáscentrumokká váltak. A
városokon kívül az ipartelepítés során létrehozott üzemegységek (p1. Iklad, Solymár) vagy
mezőgazdasági nagyüzemek (pl. Herceghalom, Szob) rendelkeznek a település határain
túlnövő gazdasággal. Pest megye területét is behálózzák a vállalatok telephelyei, a mez ő-
gazdasági nagyüzemek melléküzemágai.
A gazdasági válság Pest megye gazdálkodó szervezeteit is utolérte. A visszaesés gene-
rátora Pest megyében a KGST-orientált élelmiszeripar és a nagyipari szektor összeomlása
volt. Időben először a KGST-függ ő élelmiszeriparból él ő Nagykőrös és környékén alakult
ki nagymérvű munkanélküliség, de hamar „felzárkóztak" az önálló iparral nem rendelkez ő
mikro-körzetek is a nagyipari termelés visszaeséséb ől következő telephelybezárások miatt
(Vácegres, Kóspallag). Ezzel egyid őben veszteségesekké váltak a mez őgazdasági terme-
lőszövetkezetek ipartól egyoldalúan függ ő melléküzemágai, ezért megsz űntek vagy fel-
számolták azokat, tovább csökkentve ezzel a foglalkoztatást (Dömsöd, Makád, Lórév,
Tóalmás, Szentl őrinckáta, Szentmártonkáta).
1992 végére kialakult egy viszonylag magas munkanélküliséggel küszköd ő, egybefüggő
depressziós zóna a megye határán, amely a Galga-vidékt ől egészen a Csepel-szigetig
húzódik, s amelynek van egy nyúlványa a 4-es és 5-ös út vonala által határolt bels ő peri-
fériára. 6 E válságövezetbe ékel ődik az Ikladra és Aszódra telepített ipar és a hagyomá-
nyos agrárpiaci termelés által kondicionált településkör.
Vállalkozások Nógrád és Pest megyében
Nógrád és Pest megye a vállalkozások intenzitásának tekintetében a megyék rangsorá-
nak két pólusához tartozik. Nógrád megye az ezer lakosra jutó gazdasági társaságok szá-
mát tekintve mindig az országos átlag alatt volt, de amíg 1990-ben a vidéki átlagot meg-
haladta e mutató, addig 1991-ben és 1992-ben messze elmaradt a vidéki átlagtól (Perger
É. 1994). Ezzel szemben Pest megye a vizsgált id őszakban mindvégig a vidéki átlagmuta-
Bihari Zsuzsanna : Társas vállalkozások Nógrád és Pest megyében
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/3-4. 101-124. p.
TÉT 1994 s 3-4 Gyors ténykép 105
tókőt emelő megyék közé tartozott, bár a gazdasági átalakulást megelőző korszakhoz
képest csökken ő mértékben.
1. TÁBLÁZAT
Ezer lakosra jutó gazdasági szervezetek és egyéni vállalkozók száma, 1992
(Number of economic companies and private entrepreneurs per one
thousand inhabitants, 1992)
Jogi személyiségű I Nem jogi személyiségű Egyéni vállalkozók
gazdasági szervezetek száma száma
Nógrád 4,3 4,8 38,8
Pest 6,0 5,3 58,0
Vidék 4,7 5,1 53,6
Országos 6,7 6,8 58,7
Forrás: Nógrád megye statisztikai évkönyve, 1992.
A két megye vállalkozásainak elemzéséhez kiinduló pontként kezelhetjük Fazekas Ká-
roly vizsgálatait, aki a munkanélküliség területi különbségeit keresve faktoranalízis segít-
ségével? a körzeteket a gazdaság ipari jellege illetve a vállalkozások intenzitása szerint
kategorizálta (Fazekas K. 1993.) Az 1990, 1991-es adatok alapján kialakult térképen
Nógrád megyében csak Salgótarján és Balassagyarmat körzete mutat vállalkozási
jegyeket, míg Pest megyének csak az alföldi régiói — Monor, Nagykáta, Cegléd, Dabas
környéke — nem ipari jelleg ű nem vállalkozói kisrégiók, Nagykőrös környéke ipari jelleg ű
nem vállalkozó régió, valamint a budai oldalon az aprófalvas településszerkezet ű
Zsámbéki-medence nem tekinthet ő vállalkozó körzetnek. Ezzel szemben a volt Váci
járást, Százhalombattát és Szigetszentmiklós környékét ipari jelleg ű vállalkozói térségek-
nek találta, a volt szentendrei, budaörsi, érdi, dunakeszi és a gödöll ői járást a nem ipari
jellegű vállalkozói térségek közé sorolta.
A továbbiakban a Cégközlönyben közzétett bejegyzett társaságok adatainak települési
szint ű elemzésével pontosítjuk ismereteinket. A Cégközlöny adatait 1989-t ől 1993. június
30-ig követjük. A tanulmány a közölt paraméterek közül az alábbiakat dolgozza fel: vál-
lalkozási forma, a vállalkozás székhelye, telephelyei és fiókjai, a vállalkozás alapításának
éve, a vállalkozás alapítói vagyona, kültagok vagyona, valamint az ügyvezet ők lakóhelye.
Az adatok a vállalkozások alapításkori állapotát írják le, a kés őbbi módosulások nem
szerepelnek az adatok között (alapt őke felemelése, leszállítása, cs őd, illetve felszámolás,
megszűnés stb.).
Bihari Zsuzsanna : Társas vállalkozások Nógrád és Pest megyében
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/3-4. 101-124. p.
106 Gyors ténykép TÉT 1994 s 3-4
A társaságok alapításának ideje
Az 1989 és 1993. június 31-dike között bejegyzett társaságok száma Nógrád megyében
1191, Pest megyében 7348 (2. táblázat). A társasági törvény megjelenése el őtt Nógrád
megyében 7, Pest megyében 66 társaság született. 1989-ben 156, illetve 946 társaság
kezdte meg működését. Mindkét megyében 1990-ben szaporodott meg a társaságok
száma. Ebben az évben alakult meg a vizsgált id őszakban bejegyzett társaságok 34, il-
letve 27%-a. Ebben minden bizonnyal szerepet játszott a gazdálkodó szervezetek és gaz-
dasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény hatályba lépése is. A kö-
vetkező évben Nógrád megyében stagnált (30%), Pest megyében fokozódott a cégalapí-
tási kedv (33%). Az el őző évhez képest 1992-ben már mindkét megyében csökkent az új
társaságok száma.
Külön érdekesség az 1991. év végi cégalapítási dömping. Nógrád és Pest megyében
1991 decemberében kezdte meg m űködését a vizsgált id őszak alatt bejegyzett összes
gazdasági társaság 14-15%-a. E mögött nem találtunk gazdasági folyamatok által alátá-
masztott indokot, a társaságok 1991 decemberi szaporodásának okát inkább abban látjuk,
hogy a legkés ő bb 1991. december 31-ig megalakított társaságok részesülhettek öt évre
szóló társasági adó kedvezményben. Másrészt e jelenség összefüggésbe hozható a cs őd-
törvény megjelenésével, mivel a cs ődveszélyes helyzetben lévő cégek számára ez lépés-
kényszert jelentett — „menteni, ami menthet ő " alapon —, s ez felgyorsította az állami válla-
latok szervezeti átalakulását. Cs ő dveszély nélkül is a társaságok számának gyarapodása
irányába hatott az állami vállalatok szervezeti decentralizációja. A tevékenységek
társaságokba szervezését és azok önálló gazdálkodását egy hatékonyabb szervezeti rend-
szer kiépítésének eszközéül használták. A létrehozott társaságoktól a túlfoglalkoztatásból,
a vállalati bels ő elosztási mechanizmusok m űködésébő l, az érdekeltség hiányából fakadó
stb. problémák megoldását várták. 8 Nem mellékes a vállalkozások m űködését mindig
érzékenyen érintő szabályozási környezet változása, amely a költségelszámolásban rejl ő
lehető ségek kihasználása céljából társaságok alapítására ösztönözte a honpolgárokat. Ha
ezen tényező k együtteséhez hozzáadjuk a társasági adó kedvezmény megsz űnését, magya-
rázatát találjuk a vállalkozási kedv növekedésének.
Nógrád megyében az 1191 bejegyzett társaság 7,3 milliárd forint, Pest megyében 7348
társaság 29,7 milliárd forint t ő kebefektetést testesít meg. Az egy társaságra jutó t őke
Nógrád megyében kb. 40%-kal magasabb, mint Pest megyében, ami ellentmond a két
megye gazdasági adottságainak különbségei és Nógrád megye kondíciói által sugallt
várakozásainknak.
Bihari Zsuzsanna : Társas vállalkozások Nógrád és Pest megyében
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/3-4. 101-124. p.
TÉT 1994 .3-4 Gyors ténykép 107
m Cl
tz'OEE L Z71
s.D CO 0 en en .--, 0 0
cJi C4 t--: V'. , -. N--. r-: m"
..zr
-dere
Összesen
V,, csi cn cl cn
3)191
M M M 00 M
Cl M
1
-- .0. t-- —. , :t. 00 .--. .1. E—. V :`-, V c.)
>... N H T. C
° .) H t.f.) H tu) •—
cl) (.7 --, CO W CL W 7
Bihari Zsuzsanna : Társas vállalkozások Nógrád és Pest megyében
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/3-4. 101-124. p.
108 Gyors ténykép TÉT 1994 .3-4
N Cl. r,", 00 0, N kr, 00 ..0 v-, tr-- 0 —
29 731, 8
06 e.-: N rn -0 0.: 00; tr: st; •1: —, Ó
-de le
uas3zsso
0 -- m N m
3)191
00 t-- m
— N — m 00 kr, 00
r`l ,• Cr,
M 4-, Cr, 0 N 0 v-, ,--, M M .7
817£ L
, .-- .--,
.7 C--. C,1 M 00 — 00 ,1:5 —
9P s.0 N V:5
exl m
0 0 0 0 0 0 0 0 •-• 0 0 0 0
-de le
Ó Ó Ó Ó
3)191
£661
0 — N 0 O C.1 O O O 0 0 0
Z 11
-0
0
__, N
7
I
7242, 3 '
0 N .7 .--. O cr,1 N O M .1. 0 0 —
s r--- ,a-
-de le
O
3 )191
rg C:5 C C
N — h
kr5 —, .r:5'
-7
Z661
(--,1 ,t. c--.1 es,
cv ..:1-
O 00 v-; — ó N .-- o —
— —
1I7LL 1 £'176S 9 18 Zt, Z 17` 9170I 9L6 I
m ó
— v rq
vz)
esi
9P
0 .,0
,--
N Cf, M 7 .7 0 O 0 0", CP, .--: 0 0
s
-de le
3)191
— s.C5 0 — O 00 0, 0 O O 0
-de le
3 )191
(-1 O O
1989 e l őtt
Ó r--:'
0 0 kr:5 kr-, m
— r-,,
CV r--- 0 0 0 — O •--. M C•1 0 0 0
.--.
9P
— (,,
9-- '17
J
10
O O C:, 0 0 0 0 0 O 0 O 0 0
-de le
Nincs adat
3)191
0 Ct.-
Forrás: lásd124. oldal.
0 0 0 .--• 0 0 O 0 ,s-s O 0 CD 0 C
Táblázat fo ly tatása
,
9P
›:
CIg
Társas ági
CL
'EL-5 . c7d ,I.)
forma
— 01) -1C .-s
0.1 .., n
, ,c
,cd '6) Cl
Összesen
•-+ ,y —. > C.) t'£) '6) "Cl
cn ., •'-' U
cr,
'I) k•-: c.)
7c-
1 >, N
,,4
) c.) F-, 0J;) :0 -, 1:3 ;_g
> Ci) C: ,--, 4 Lkl xEC4 U.1 4
Bihari Zsuzsanna : Társas vállalkozások Nógrád és Pest megyében
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/3-4. 101-124. p.
TÉT 1994 .3-4 Gyors ténykép 109
Az okokat keresvén az állami vállalatok átalakulásának hatását vizsgáljuk meg. Az ál-
lami vállalatok átalakulásának mértékér ő l az ÁVÜ által a kutatók számára készített adat-
bázisból tájékozódtunk. Ebb ő l tudjuk, hogy Pest megyében 70 Pest megyei székhely ű
állami vállalatból 40 alakult át 13 milliárd forint jegyzett t őkével. Ez az összeg a vizsgált
időszakban bejegyzett t ő kének mintegy 40%-a. Nógrád megyében az állami vállalatokból
alakult 14 társaság saját vagyona lefedi az 1989-t ő l 1993-ig bejegyzett társaságok alapítói
vagyonának 71,6%-át. Vagyis Pest megyében a t őkét koncentráló állami vállalatokból
átalakult gazdasági szerveztek súlya kisebb, mint Nógrád megyében. Ennek egyik oldalról
az az oka, hogy Nógrád megyében az új t őkebefektetést jelent ő vállalkozások száma
viszonylag alacsony. Másik oldalról könnyen belátható, hogy a nehézipar gazdaságos
üzemméretei nagy t őkelekötést igényelnek, vagyis Nógrád megyében t őkeigényes állami
vállalatok alakultak át társaságokká, s ez megemelte az egy társaságra jutó t őke nagysá-
gát.
A gazdasági társaságok terjedése a településhálózatban
A vállalkozások id őbeli és térbeli terjedése Nógrád és Pest megyében más-más mintát
követ. A 3. táblázat adataiból láthatjuk, hogy míg Pest megyében 1989-ben már a telepü-
lések kétharmadán m űködött társaság, addig Nógrád megyében alig több mint az ötödén.
Az utóbbi megyében els ősorban a városokban, a fő közlekedési útvonalak mentén fekv ő
településeken, illetve korábbi gazdasági központokban indult meg a társas vállalkozások
alapítása. 1990-ben Nógrád megyében már a települések felében alapítottak gazdasági
társaságot. Ugyanebben az évben Pest megyében a társadalomstatisztikai mutatók alapján
peremhelyzet űnek ítélt településeken is megindult a fejl ődés, egybefügg ő vállalkozáshiá-
nyos területként a Fels ő-Galga-vidék maradt meg, de 1991-ben már ezeken a települése-
ken is találunk társaságokat. Így Pest megyében csak egy-egy település maradt ki a társas
vállalkozások székhelyének listájából, vagyis a gazdaság szervezeti rendszerének átala-
kulása, a piacgazdaság kiépülése az egész megyére kiterjed ő folyamat (I. ábra).
Nógrád megyében 1991-re kialakult a társas vállalkozásoknak egy nagyon jellegzetes
földrajzi eloszlása. Eszerint a 2-es, 21-es és 22-es út mentén megszakítás nélkül sorakoz-
nak azon települések, ahová bejegyeztek társas vállalkozást. E félköríven belül a nagyobb
ipari és agrárközpontokban indult meg a társaságok alakulása, de a Bels ő-Cserhát vidékén
ott láthatók a társas vállalkozással nem rendelkez ő települések fehér foltjai. Úgy t űnik,
Nógrád megyében megtorpant a vállalkozások térbeli terjedése.
Bihari Zsuzsanna : Társas vállalkozások Nógrád és Pest megyében
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/3-4. 101-124. p.
110 Gyors fénykép TÉT 1994 .3-4
L ÁBRA
Az elsó' társaságok megalakulásának éve Nógrád és Pest megyében
(Year of establishment of the first partnership in Nógrád and Pest counties)
Az első társaság megala-
kulásának éve
1993
1992
ffi 1991
1990
ffi 1989
H Nincs társaság
Bihari Zsuzsanna : Társas vállalkozások Nógrád és Pest megyében
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/3-4. 101-124. p.
TÉT 1994 .3-4 Gyors ténykép 111
3. TÁBLÁZAT
A települések száma az els ő társaság megalapításának éve szerint
(Number of settlements by the year offoundation of the first company)
Alapítás éve Nógrád megye Pest megye
1989 28 23,1 121 66,5
1990 33 27,3 33 18,2
1991 19 15,7 14 7,7
1992 5 4,1 7 3,8
Nincs bejegyzett társaság 36 29,8 7 3,8
Összesen 121 100,0 182 100
Forrás:lásd 124. oldal.
A társaságok általános jellemzői
Nógrád és Pest megyében a vállalkozások közel fele jogi személyiség nélküli gazdasági
társaság (4. táblázat): Nógrád megyében a betéti társaságok 40%-os, a gazdasági munka-
közösségek 12%-os részesedéssel bírnak, Pest megyében ennél kb. 8%-kal kisebb e két
típus súlya. A Nógrád megyei társaságok ugyanakkor nemcsak az abszolút számokat
nézve, de arányaikban Is lényegesen szegényebbek, mint Pest megyei társaik. E jelenség
mögött els ősorban a mobilizálható tőke nagyságának különbségeit látjuk, vagyis Nógrád
megyében a vállalkozók kevésbé képesek a jogi személyiség ű, nagyobb tőkeigény ű társa-
ságok megalapításara, mint Pest megyében. A nem jogi személyiség ű gazdasági társasá-
gok között 1989-ig leggyakrabban a gmk-kat jegyeztek be, 1990-ben a betéti társaságok
száma már meghaladta a gmk-k számát, majd 1991-tő l a legkedveltebb formává a betéti
társaság vált. Feltételezzük, hogy az esetek jelent ős részében a költségelszámolás szabá-
lyozása és a javadalmak nem bérként, hanem számla ellenében történ ő, így társadalombiz-
tosítási kötelezettséggel nem terhelt kifizetésének lehet ősége tette oly kedveltté ezt a
társasági formát. 9
Nógrád megyében a legtöbb t őkét a részvénytársaságokba fektették, míg Pest megyében
a társaságok több mint felét adó korlátolt felel ősségű társaságokban m űködik a tőkék
52,7%-a. Ennek ellenére a kft.-k átlagos t őkenagysága szintén Nógrád megyében a maga-
sabb, mivel — amint arról fentebb volt már szó — Nógrád megyében a kft.-k között
felülreprezentáltak az állami vállalatok átalakulása révén keletkezett nagy alapt őkéj ű
társaságok, míg Pest megyében túlsúlyban vannak a minimális t őkével létrehozott kft.-k,
ami természetszer űleg lefelé húzza a megye átlagát.
Bihari Zsuzsanna : Társas vállalkozások Nógrád és Pest megyében
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/3-4. 101-124. p.
112 Gyors ténykép TÉT 1994 .3-4
4. TÁBLÁZAT
A cégek megoszlása társasági forma szerint
(Breakdown of the companies by form)
Nógrád megyei társaságok Pest megyei társaságok
forma száma alaptőkéje száma alaptőkéje
db % M Ft % db % M Ft %
Vállalat 0,0 0,0 3 0,0 108,2 0,4
Szövetkezet 9 0,8 359,9 4,9 45 0,6 713,2 2,4
KKT 11 0,9 2,6 0,0 79 1,1 37,3 0,1
GMK 144 12,1 27,8 0,4 620 8,4 123,8 0,4
JGM 7 0,6 0,0 0,0 37 0,5 0,9 0,0
BT 481 40,4 395,3 5,4 2 786 37,9 2 339,2 7,9
Egyesülés 4 0,3 1,3 0,0 5 0,1 8,6 0,0
Közös vállalat 8 0,7 302,1 4,1 11 0,1 887,8 3,0
KFT 511 42,9 2 841,2 38,8 3 683 50,1 15 676,6 52,7
RT 14 1,2 3 397,2 46,3 63 0,9 9 834,5 33,1
Egyéni cég 2 0,2 3,0 0,0 14 0,2 1,7 0,0
Külf. cég képv. 0,0 0,0 1 0,0 0 0,0
Nincs adat 1 0,1 0 0,0 1 0,0 0,0 0,0
Összesen 1 192 100,0 7 330,4 100,0 7 348 100,0 29 731,8 100,0
Forrás: A Cégközlönyön alapuló saját számítás.
A szervezeteket hasonlóképp tagolja az, ha a társaságok t őkéjének nagysága szerint
csoportosítjuk a cégeket (5. táblázat). Egymillió forint alatti t őkével rendelkezik Nóg-
rádban a társaságok 46%-a, Pest megyében 44%-a. Ezek közül mindkét megyében a leg-
több 10 és 50 ezer forint közötti alapt őkével kezdte meg m űködését. Nógrád megyében
100 és 500 ezer forint közötti t ő kével a társaságoknak 15,3%-a rendelkezik, Pest
megyében 12,7% ez az arány. Az egymillió forint alatti alapt őkéj ű társaságok az összes
tőke alig több mint 1%-át működtetik.
A másik póluson a százmillió forint feletti befektetéseket képvisel ő társaságok vannak.
Nógrád megyében összesen 16, Pest megyében 48 ilyen társaság m űködik. Arányait te-
kintve Nógrád megyében a társaságok 1,4%-ában termel eredményt az összes befektetett
tő ke 67,1%-a, Pest megyében pedig a cégek 0,7%-a forgatja a t őkék 60,6%-át. S ez azt
mutatja, hogy Pest megyében a nagy társaságok t őkeerősebbek, mint Nógrád megyében.
Az egy-száz millió forint nagyságrendű tőke mindkét megyében az összes t őke 38,1%-
át adja. Nógrád megyében azonban a cégek 48,2%-a, Pest megyében 53,6%-a osztozik e
vagyonon. Az arányszámokat nézve felt űnő, hogy alig találhatók 10-50 millió forintos
alaptőkével rendelkező társaságok.
A legnagyobb különbség a két megye között a kis, egymilliós alapt őkével működő tár-
saságok súlyában van. Míg Nógrád megyében a társaságoknak csak 23%-a, Pest megyé-
Bihari Zsuzsanna : Társas vállalkozások Nógrád és Pest megyében
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/3-4. 101-124. p.
TÉT 1994 .3-4 Gyors ténykép 113
ben 32%-a rendelkezik a kft.-k alapt őkéjének minimumával, egymillió forinttal. A követ-
kező kategóriában már nincs ekkora különbség, az egy-tíz millió forintos befektetések
aránya Nógrád megyében 21,4%, Pest megyében 18,5%. Ebben a kategóriában az alapt ő-
kék zöme nem haladja meg az ötmillió forintot, amit a kialakult 2,5 millió forint alatti
átlagok is jeleznek. E két kategóriát együttvéve Pest megyében a társaságoknak több mint
a fele egymillió forintos, illetve egy-tíz millió forint közötti t őkét működtet.
5. TÁBLÁZAT
A társaságok megoszlása az alapt őke nagysága szerint
(Breakdown of the companies by amount offounding capital)
Alapító Nógrad megye Pest megye
vagyon száma alaptőkéje száma alaptőkéje
nagysága db 70
0
M Ft db M Ft
Nincs adat 60 5,0 0 0,0 152 2,1 0 0,0
1 M alatt 542 45,5 85,0 1,2 3 217 43,8 394,0 1,3
1M 275 23,1 275,0 3,8 2 371 32,3 2 371,0 8,0
1 - 10 M 255 21,4 605,8 8,3 1 357 18,5 2 994,0 10,1
10 - SO M 34 2,9 865,7 11,8 168 2,3 3 630,5 12,2
50 - 100 M 10 0,8 582,5 7,9 35 0,5 2 324,9 7,8
100 - 1 Mrd 15 1,3 3 416,5 46,6 43 0,6 11 381,3 38,3
I Mrd felett 1 0,1 1 500,0 20,5 5 0,1 6 636,1 22,3
Összesen 1 192 100,0 7 330,4 100,0 7 348 100,0 29 731,8 100,0
Forrás: A szerző saját számítása.
Ezek a számok azt bizonyítják, hogy Nógrád megye vállalkozásai vagyonuk nagyságát
tekintve meglehetősen polarizáltak. A társaságok közel fele nagyon alacsony t őkével
rendelkezik, míg a t őke kétharmada néhány cégben koncentrálódik. Tehát Nógrád me-
gyében a két pólus uralja a képet, miközben nem túl széles a kis és közepes nagyságú
cégek mezőnye. Pest megyében hasonlóképpen magas a t őke koncentrációja, de ezzel
együtt létezik egy széles kis- és középvállalkozói réteg is.
E réteg azért kap különös hangsúlyt, mert feltételezhet ő, hogy Magyarországon nem
halmozódtak fel akkora magánvagyonok, amelyek 50-100 milliós alapt őkéj ű társaságok
indítását lehet ővé tennék. Ezért a magánszféra kockázatt űrő befektetései inkább a nagy-
számú 10 millió forint alatti alaptőkéj ű társaságokban fordulhatnak el ő. Ez egyben azt is
jelenti, hogy a magánvállalkozói réteg Pest megyében mind számát, mind t őkeerejét
tekintve jelentősebb, mint Nógrád megyében.
Bihari Zsuzsanna : Társas vállalkozások Nógrád és Pest megyében
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/3-4. 101-124. p.
114 Gyors ténykép TÉT 1994 s 3-4
Társaságok és települések
Nógrád és Pest megyében a társaságok alapt őke szerinti megoszlásában megmutatkozó
koncentráció a települések szintjén is megjelenik. Pest megyében 6 település, sorrendben
Gödöllő (372 db, 4,5 Mrd Ft), Vác (348 db, 3,5 Mrd Ft), Budaörs (479 db, 2,3 Mrd Ft),
Törökbálint (124 db, 2,1 Mrd Ft), Érd (466 db, 2,0 Mrd Ft) és Cegléd (233 db, 1,8 Mrd
Ft) városokba a társaságok 27,5%-át és az összes új társaság vagyonának 57,7%-át je-
gyezték be. 1 ° Százmillió forint feletti az alapítói vagyonok összege további 39 települé-
sen.
Nógrád megyében egyedül Salgótarjánban haladja meg a milliárdos nagyságrendet a
befektetetett t őke. A megyeszékhelyen koncentrálódik az összes bejegyzett társaság
35,4%-a, az összes t őke közel fele, 46,4%-a. Százmillió forint feletti a felhalmozott t őke
az öt városban (Bátonyterenye 722 M Ft, Pásztó 626 M Ft, Balassagyarmat 369 M Ft,
Szécsény 339 M Ft és Rétság 289 M Ft) és Romhányban (409 M Ft), Palotáson (232 M
Ft), Nógrádkövesden (215 M Ft), végül Nagyorosziban (106 M Ft). A városokban m űkö-
dik az összes társaság 76,6%-a és a felhalmozott t őke 78,5%-a.
A továbbiakban a tízezer lakosra jutó társaságok számát és az összes befektetett t őke
egy lakosra jutó értékeinek szóródását és csoportosulásait figyeljük a térképeken. (2. és 3.
ábra) A magánszektor fejl ődését illetően a társaságok számára vonatkozó adatok keve-
sebb torzítást tartalmaznak, mint a befektetett t őkére vonatkozók. Ennek az az oka, hogy
az állami vállalatok átalakulásával létrejöv ő társaságok tőkeereje magasabb, mint az
induló vállalkozásoké. Ennek következtében a t őkék eloszlásában (minthogy a 100 millió
forint feletti t őkéj ű társaságokban koncentrálódik a t őkéknek közel kétharmada) az állami
nagyipar és gazdasági struktúra nagyobb mértékben rekonstruálódik. (Egy példa:
Nagykő rös a jelenlegi adatok szerint az átlagosnál valamivel kevesebb vállalkozói aktivi-
tást mutat, és a felhalmozott vagyon nagysága alapján is messze elmarad a többi váro5.tól
— Nagykátával együtt. Ha azonban bejegyezték volna a Nagyk őrösi Konzervgyár Rt.-t,
akkor a társaságok száma nem ugrott volna meg, de a befektetett t őke összege és egy
lakosra jutó nagysága alapján az els ő tíz település közé kerülne.)
A társaságok tízezer lakosra jutó száma Nógrád megyében magasabb, mint Pest me-
gyében. Ez várakozásainkkal ellentétes, magyarázatát pedig abban kereshetjük, hogy
Nógrád megyében mind a népesség, mind a településeknek viszonylag széles köre (30%)
kirekesztő dik az átlag számításából amiatt, hogy ott még nem jegyeztek be társaságot, s ez
egyben azt is jelenti, hogy a társaságok elhelyezkedése Nógrádban koncentráltabb, mint
Pest megyében.
Bihari Zsuzsanna : Társas vállalkozások Nógrád és Pest megyében
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/3-4. 101-124. p.
TÉT 1994 .3-4 Gyors fénykép 1 15
2. ÁBRA
A tízezer lakosra jutó gazdasági társaságok száma
(Number of enterprises falfing to ten thousand inhabitants)
Társaságok száma
(db/ tízezer ró)
100 — 265
50 — 100
25 — 50
25 10—
1—0
Nincs társaság
Bihari Zsuzsanna : Társas vállalkozások Nógrád és Pest megyében
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/3-4. 101-124. p.
116 Gyors ténykép TÉT 1994 .3-4
3. ÁBRA
Településtípusok a tízezer lakosra jutó társaságok száma
és az egy lakosra jutó befektetett t őke nagysága szerint
(Settlement types by number of economic companies per ten thousand inhabitants
and amount of invested capital per inhabitant)
Településtípusok
Nincs társaság
E 1. típus
2. típus
M. 3. típus
4. típus
ffi 5. típus
Bihari Zsuzsanna : Társas vállalkozások Nógrád és Pest megyében
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/3-4. 101-124. p.
TÉT 1994 .3-4 Gyors ténykép 117
Ezt a jelzőszámot térképre vetítve meger ősödnek a társadalomstatisztikai mutatók által
már megrajzolt fejlettebb és elmaradottabb körzetek határai. Nógrád megyében egyedül
Pásztón haladja meg e fajlagos mutató a 100-as küszöbértéket, míg Pest megyében 28
település tartozik ebbe a kategóriába. Ezek az agglomeráció Dunán túli oldalán fekv ő,
fővárossal határos települések; ez az ág a Dunakanyarban felnyúlik egészen Leányfaluig,
továbbá Visegrád is ebbe a körbe tartozik. (200 feletti érték csak a budai agglomeráció-
ban fordul el ő.) A pesti oldalon az agglomeráció északi települései közül Dunakeszi, Göd
és Csomád tartozik a vállalkozásokkal jól ellátott települések közé. Az agglomeráció
vonulatán délre haladva Szigetszentmiklósig, Taksonyig nem találunk e csoporthoz tar-
tozó települést. Az agglomeráción kívül Vác, Gödöll ő és Ráckeve, illetve Ráckeve kör-
nyékén néhány település mutatója éri el a 100-as értéket.
A tízezer lakosra jutó társaságok száma 52 Pest megyei és 15 Nógrád megyei települé-
sen 50 és 100 közé esik. Pest megyében ezen települések fele a budapesti agglomeráció-
hoz tartozik. Pest megyében a budapesti agglomeráción kívül az Ipoly-völgye, Ráckeve és
Dabas környéke, valamint két város, Monor és Cegléd mutat élénk vállalkozói tevékeny-
séget.
A másik oldalról figyelemre méltó, hogy sem Nagyk őrös, sem Nagykáta nem került az
előbbi csoportba, s azt láthatjuk, hogy Iklad kivételével a Galga-mentén, az egész
Tápióságban, továbbá a volt ceglédi és nagyk őrösi járásban ritka a vállalkozások szöve-
déke. A kapott eredményhez azonban hozzá kell tenni, hogy ezen agrárjelleg ű település-
körben évtizedek óta folyó mez őgazdasági kistermelés (málnázó települések a Galga-
mentén, fóliás kertészetek Szentl őrinckátán, pálinkafőzés Kóka, prim őr zöldségtermesztés
Cegléd és Nagykőrös környékén) komoly bevételt jelent a családok számára. A vállalko-
zói igazolvány nélkül folytatható és adókedvezményeket élvez ő tevékenység nem vagy
alig jelenik meg a vállalkozói tevékenységek, illet őleg a jövedelmek mutatói között.
Nógrád megyében a városokban és a Salgótarján, Szécsény, Balassagyarmat vonzásá-
ban lévő egy-két településen haladja meg e mutató az átlag értékét. Nógrád megyében
csak egy-egy településre, leginkább a városokra koncentrálódnak a társas vállalkozások.
A társas vállalkozások tőkéjének egy lakosra jutó összege a társaságok számának alaku-
lásához nagyon hasonló képet mutat. A tízezer f őre jutó vállalkozások száma és az egy
lakosra jutó befektetett t őke nagysága alapján a vállalkozások jellemzőit tipizálhatjuk.
Az egy főre jutó befektetett t őke mutatójának alakulására a volt állami gazdálkodó szer-
vezetekb ő l létrejött nagy t őkeerej ű társaságok dönt ő befolyással bírnak, ezért ahol az egy
főre jutó tőke nagyon magas, ilyen társaságok létét feltételezzük. Nehézséget okozott a
tipizálás során a kategóriaképzés határainak megállapítása, mert mind a két megye, mind
a városok és a vidék között nagyságrendi különbségeket figyelhetünk meg (6. táblázat).
Bihari Zsuzsanna : Társas vállalkozások Nógrád és Pest megyében
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/3-4. 101-124. p.
118 Gyors ténykép TÉT 1994 .3-4
6. TÁBLÁZAT
A társaságok száma és a befektetett t őke lakónépességre vonatkozó átlagos értékei
(Number of companies and the average figures of invested capital relating
the population)
Átlagok Nógrád megye Pest megye Együtt
db/10 000 fő Ft/fő db/10 000 fő Ft/fő db/10 000 fő Ft/fő
Városok 88 55,360 101 43,777 98 46,709
Községek 28 15,909 66 25,277 61 24,029
Együtt 59 36,104 77 31,237 74 32,092
Forrás: A szerzó saját számítása.
A vidéki átlag alatti, a vidéki átlagnak megfelel ő és a városi átlag alatti, továbbá a vá-
rosi áltagot elér ő, illetve meghaladó mutatók alapján a következ ő kategóriaegyüttest állí-
tottuk fel.
1. típus (2 város, 153 község): Mindkét mutató alapján a vidéki átlag alatt maradó te-
lepülések. Az e körbe tartozó településeken kis számú és alacsony t őkéj ű társaságok m ű-
ködnek. Ez a csoport mind Nógrád, mind Pest megyében igen széles.
2. típus (19 község): A vállalkozások s űrűsége vidéki átlag alatti, de a befektetett t őke
eléri, illetve jelentősen meghaladja a vidéki átlagot. A magas egy főre jutó tőke mögött
minden település esetében egy vagy néhány nagy t őkeerej ű társaság áll. Nógrád megyé-
ben három településen 40 millió forint közeli, a többi esetben 50 millió forint feletti t ő-
kéj ű társaság, Pest megyében minden esetben 50 millió forintot meghaladó t őkével ren-
delkező társaságok miatt kerültek e kategóriába a települések.
3. típus (4 város, 8 község): Az idesorolt településeken a társaságok s űrűsége a vidéki
és városi átlag között helyezkedik el, a befektetett tőke mutatója azonban az átlagot min-
den esetben messze felülmúlja. Ezek tehát olyan települések, ahol a vállalkozási intenzitás
közepes, illetőleg annál erőteljesebb, de emellett jelent ősnek mondható a nagy t őkeerej ű
társaságok súlya.
4. típus (7 város, 54 község): Ezeken a településeken a társaságok s űrűsége megha-
ladja a vidéki, olykor a városi átlagot is, a t őke mutatója azonban a városi átlagot legfel-
jebb eléri. Ebben a kategóriában a nagy t őkeerej ű cégeknek kis szerep jut. A dolgozat
elején megfogalmazott feltételezésünk szerint ez azt jelenti, hogy ezeken a településeken
az állami szektor korábbi befektetéseinek aránya alacsony, vagyis a magánvállalkozások
túlsúlyáról beszélhetünk.
5. típus (7 város, 7 község): E települések mind a vállalkozások számát, mind a t őke
nagyságát tekintve a városi átlagnak megfelelő vagy annál kedvezőbb mutatókkal rendel-
keznek, ezek a legnagyobb gazdasági központok, ahol a piacgazdaság kiépülése a leg-
előbbre tart.
A kategóriák alapján kirajzolódó térképen láthatóvá válik a fejlettebb és elmaradottabb
települések köre. Nógrád megyében a kedvez ő folyamatokat feltételez ő, átlagosnál nem
Bihari Zsuzsanna : Társas vállalkozások Nógrád és Pest megyében
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/3-4. 101-124. p.
TÉT 1994 .3-4 Gyors ténykép 119
rosszabb mutatókkal rendelkez ő települések a városok és hat község. Emellett egy-egy
nagy társaság jelent kedvez ő lehetőségeket további 12 településen. A fejlettség eme két
mutatója alapján kirajzolódó kép meger ősíti, hogy Nógrád megyében a városokban, a fő
közlekedési utak mentén és néhány korábbi állami vállalat helyén létrejött nagy társa-
ságnak helyet adó faluban tapasztalható a vállalkozások erejének növekedése, míg a
megye falvaiban a társas vállalkozások száma nagyon alacsony. A falvakban a társaságok
egy jelentős részéről feltételezhetjük, hogy lokális szinten m űködnek, s els ősorban hiányt
pótló szolgáltatásokat nyújtanak.
Pest megyében e kategóriák szerint is a Galga-mente és az alföldi falvak lemaradását
állapíthatjuk meg. A Fels ő-Galga-vidéken és a Tápióságban, valamint Nagyk őrös környé-
kén egyetlen település sem rendelkezik az átlagot meghaladó mutatókkal. Az átlaghoz
közel került Aszód környéke — ebb ől kiemelkedik Iklad jelentős gazdaságával —, és a
Tápióság Budapesthez közelebb es ő része (Sülysáp, Úri, Kóka, Tápiószecs ő). Néhány
nagy cég jelenlétének köszönhet ően a hat tőkeerős Pest megyei településb ől öt az alföldi
térségben található: az agglomerációban Gyömr ő és Felsőpakony, valamint Apaj,
Albertirsa, Pusztavacs és Tatárszentgyörgy. Vegyes képlet űnek tűnik az Ipoly-völgye,
ahol a vállalkozások magas arányával Nagybörzsöny, Szokolya és Kemence, valamint a
600 milliós részvénytársasággal büszkélked ő Szob tűnik ki, de emellett hat piciny faluban
átlag alatti értékeket kapunk, Zebegényben és Márianosztrán pedig a vizsgált id őszakban
még nincs bejegyzett társaság.
A társas vállalkozások látványos felfutását a f ővárosi agglomerációban tapasztalhatjuk.
Ezen belül csak a pesti oldal néhány községe marad el (Alsónémedi, Gyál, Pécel, Maglód
és (ill ő), valamint a budai részen néhány távolabb es ő település (Pilisszentkereszt,
Csobánka, és a Zsámbéki-medence falvainak egy része), de az agglomeráció vonala fel-
húzódik egészen Sz ődliget—Csomád—Veresegyházig. Ráckeve és Dabas környéke szintén
élénk vállalkozási tevékenységre utaló mutatókkal rendelkezik.
Pest megyében a társaságok alakulásának intenzitása egy viszonylag széles, bár jól
behatárolható településkörben magas (lásd fentebb). A magánszektor erősödésének biz-
tos jeleit fedezhetjük fel az agglomerációban, a f őútvonalak mentén s természetesen a
városokban.
A külföldi t őke szerepe
A bejegyzett új külföldi részesedés ű társaságok száma 1993. június végéig Nógrád
megyében 49, Pest megyében 456. Nógrád megy ében az els ő külföldi részesedés ű
társaságot 1990-ben alapították. Ekkor Salgótarjánban, Pásztón, és Bátonyterenyén össze-
sen hét társaságot alapítottak. 1991-ben további öt, 1992-ben hét település csatlakozott e
körhöz. A legtöbb társaságot 1992-ben indították el, összesen 29-et. A külföldi része-
sedésű társaságok aránya 4,1%, míg az összt őke 7,5%-ának társtulajdonosai külföldiek.
Bihari Zsuzsanna : Társas vállalkozások Nógrád és Pest megyében
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/3-4. 101-124. p.
120 Gyors ténykép TÉT 1994 .3-4
Pest megyében a külföldi t őke megjelenése dinamikusabb és szélesebb kör ű volt, mint
Nógrád megyében. Összesen 88 településen jegyeztek külföldi részesedés ű társaságot.
Ebből 1989-ben öt településen alakult külföldi részvétellel m űködő társaság. A települé-
sek köre 1990-ben 11, 1991-ben 49, 1992-ben 21 és 1993-ban 2 településsel b ővült. A
legtöbb társaság 1991-ben (228 db) és 1992-ben (189 db) kezdte meg m űködését. A
települések többségében egy-két külföldi részesedés ű társaság van, mindössze 12 telepü-
lésen lehet tíznél többet fellelni, és csak hat városban tartanak nyilván húsznál több társa-
ságot (Budaörs, Dunakeszi, Szentendre, Érd, Gödöll ő és Vác). Összesen a társaságok
6,2%-ában, az összt őke 12%-nyi részében tulajdonosok vagy tulajdonostársak a külföl-
diek.
A külföldi tő ke változatos formákban jelenik meg. Nógrád megyében 17 betéti társa-
ságban, 9 korlátolt felel ősségű társaságban szerepel külföldi tulajdonostárs, s egyetlen
részvénytársaság 100%-os olasz tulajdonban van. A t őkét illetően a betéti társaságokba
160 millió forintot fektettek, ebb ől 103 millió forintot jelent a nagyoroszi magyar-német
társaság. Kft.-kben 384 millió forintos t őke működtetésében vesznek részt külföldiek,
ebből a nógrádkövesdi kő bányák vállalat 215 millió forinttal részesedik. A külföldi t őke
tehát mind területileg, mind az alaptőkét tekintve koncentráltan helyezkedik el. Német
tőke a külföldi részesedés ű társaságok 22%-ában és a m űködtetett vagyon 32%-ában
érdekelt. Osztrák tulajdonos hét társaságban és a t őke 40%-ából részesedik. Emellett
egynél több társaságban vannak jelen svájci, olasz és cseh tulajdonosok Nógrád megye
gazdaságában.
Pest megyében 270 kft.-ben, 176 betéti társaságban, öt gmk-ban, két közkereseti társa-
ságban, két rt.-ben és egy egyéni cégben találunk külföldi t őkét. Összesen 336 vegyes tu-
lajdonú és 120 tisztán külföldi tulajdonú társaság van Pest megyében. A legtöbb vállal-
kozó Németországból érkezett, akik 135 vegyes és 46 német tulajdonú társaságban tevé-
kenykednek. Németországot a rangsorban Ausztria követi, összesen 40 társaság
vonatkozásában vannak jelen. Jugoszláv t őkét 22, egyesült államokbeli t őkét 21, svájci
tőkét 18, svéd tő két 16 társaságba fektettek be. A legtöbb t őke Németországból szárma-
zik, az összesen 1,8 milliárd Ft-nyi alapt őke az összes külföldi részesedés ű társaságban
működő tőke több mint felét jelenti. Ausztriai befektet ők 500 millió forint, svájci
befektetők 378 millió forint t őke társtulajdonosai.
Pest megyében a külföldi részesedés ű társaságok az alapt ke szerint nagyon polarizál-
ő
tak. A legnagyobb befektetés a törökbálinti Schöller-Budatej Bt., amelyben az összes
külföldi résztulajdon közel 30%-a értékesül. A másik oldalon százezer forint alatti t őkével
indult 130 társaság, egymillió forint alatti t ő kével összesen 171 társas vállalkozás, az
összes külföldi részesedés ű társaság 38%-a. Egy- és kétmillió forint közötti t őkével 213
társaság mű ködik, ez a társaságok 47%-a. Tízmillió forint feletti t őkével csak 21 társasá-
got alapítottak, ami az összes külföldi részesedés ű társaságnak csupán a 4,5%-a. Az egy
társaságra jutó t ő ke Törökbálinton a legmagasabb, és összesen hét településen haladja
meg a tízmillió forintot: Dánszentmiklóson, Vácott, Zsámbékon, Gödöll őn, Pusztavacson
és Cegléden. Egy- és tízmillió forint közötti az átlagos t őke 45 településen, ezek közül
Bihari Zsuzsanna : Társas vállalkozások Nógrád és Pest megyében
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/3-4. 101-124. p.
TÉT 1994 .3-4 Gyors ténykép 121
érdemes megemlíteni Dunakeszit, Szentendrét, Érdet, Budakeszit és Pomázt. Egymillió és
százezer forint közötti az átlagos t őke 29 településen. Figyelemre méltó, hogy a legtöbb
külföldi részesedés ű társaság székhelyén, Budaörsön e mutató mindössze 651 ezer forint.
E csoportba tartozik még Solymár, Budakalász, Kerepestarcsa, Dunaharaszti, Göd és
Pilisvörösvár is. Hét településen százezer forint alatti a külföldi részesedés ű társaságok
tőkéje.
Jellegzetes a külföldi részesedés ű társaságok térbeli elhelyezkedése is. A budapesti
agglomeráció szinte minden településén m űködik külföldi tőke. Sűrűn találhatók
vegyesvállalatok Ráckeve és Dabas környékén, az Ipoly-völgyében, de még a legalacso-
nyabb vállalkozási mutatókkal rendelkez ő Galga-mentén, Tápióságban és a megye déli
csücskében is fellelhet ő némi külhoni eredet ű tőke. Vagyis Pest megyében a külföldi
részesedés ű társaságok viszonylag széles településkörben vannak jelen, de koncentráltan
a fejlettebb régiókban találhatók, azaz az agglomerációban, a városokban, valamint Dél-
Pest megyében a Duna mentén.
A telephelyi hálózat
Nógrád megyében 49 székhely településr ő l 54 településen összesen 295 telephelyet lé-
tesítettek, Pest megyében 112 településr ől 114 településre 870 telephelyet jegyeztek be.
Nógrád megyében a telephelyek hálózata hiányos. A Belső-Cserhát vidékén mindössze
néhány településen m űködik telephely. Figyelemre méltó azonban, hogy Honton,
lpolytarnócon, Csesztvén, Csitárban, Fels őpetényben, Héhalmon és Zabaron, ahol nincs
bejegyzett társaság, Nógrád megyei vállalkozások m űködtetnek telephelyet. A telephelyek
zöme azonban a vállalkozásokat is m űködtető településeken találhatók. Nógrád megyei
székhelyű társaságok 83 fiókot létesítettek. Ezekb ől csak hét található megyén belül, 11
Pest megyében, 19 megyén kívül és három külföldön. A legnagyobb számban Budapesten
nyitottak fiókot Nógrád megyei vállalkozások. A korábbi évek telephelyi statisztikái és
ezen adatok összevetéséb ől egyértelműen a főváros befolyásának csökkenése állapítható
meg.
Pest megyében néhány térség — az Ipoly völgye, Fels ő-Galga-vidék, Tápióság egyes ré-
szei — kivételével telephelyek hálózzák be a megye területét. Pest megyében 121 település
társaságai 728 fiókot alapítottak. Ebb ől 80 található Pest megyei településeken, 96 me-
gyén kívül, közülük hét Nógrád megyében, külföldön pedig két fiókot m űködtetnek. A
Pest megyei társaságok legnagyobb számban Budapest piacán jelentek meg, összesen 550
fiókot nyitottak a fő városban. Ez egyrészt azért fontos, mert e fiókokon és telephelyeken
keresztül egy nagy és fizet őképes piacon vannak jelen, ami nagyobb lehet őségeket is
hordoz magában. Másrészt ez azt is jelenti, hogy ezek a vállalkozások vannak olyan na-
gyok, erő sek és forgalomképesek, és van akkora és olyan biztos piacuk, hogy képesek egy
költséges budapestí fiókot fenntartani.
Bihari Zsuzsanna : Társas vállalkozások Nógrád és Pest megyében
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/3-4. 101-124. p.
122 Gyors ténykép TÉT 1994 .3-4
Az ügyvezet ők lakóhelye
Nógrád megyében 82 település 870 cégének, Pest megyében 170 település 4905 társa-
ságának ügyvezet őiről van adatunk. Nógrád megyében az ügyvezet ők 17,5%-a nem Nóg-
rád megyei illetőségű, de a településeken a vezet ők között a helyi lakosok aránya 63%.
Pest megyében az ügyvezet ők 55,1%-a lakik az általa vezetett társaság székhelyével azo-
nos településen, 37,1%-a budapesti illet őségű, 5,5%-a külföldi, 3,5%-a pedig más megyé-
ben lakik.
A helyi társadalom aktivitásáról és t őkeerejéről tanúskodik, hogy az ügyvezet ők között
milyen arányban képviseltetik magukat helyi lakosok. Nógrád megyében csak néhány
településen van ötnél több vezet őrő l adatunk, ezért ez a mutatószám keveset mond, így
csak a két széls ő ségre hívjuk fel a figyelmet. Nógrád megye 82 településéb ől 32 települé-
sen a vállalkozások vezet ői között nincs helyi lakos, ellenben 13 településen csak helyi
vezető van.
Ezen sajátosság egyik magyarázó változóját a korábbi gazdasági szervezeti rendszerben
kell keresnünk. Nógrád megyében zömmel telephelyek m űködtek, amelyeket néhány
központból irányítottak. Ennek következtében nem alakult ki, illet őleg nagyon vékony
azon réteg, amely az átalakulás során új vállalkozások indításához megfelel ő gyakorlat-
tal, vezet ői ismeretekkel, piaci kapcsolatokkal rendelkezik. Ez azért fontos, mert legin-
kább a vállalatok vezet ő garnitúrája rendelkezik azokkal az ismeretekkel és kvalitásokkal,
amelyek a vállalkozások önálló m űködtetéséhez szükségesek."
Pest megyében a helyi vezet ők aránya 20% alatt marad 41 településen, közülük 21-ben
nincs helyi vezet ő. Az utóbbi körb ől 14 településen maximum két társaság m űködik,
vagyis a kevésbé fejlett területeken tapasztalható e jelenség. Az is ritka, hogy egy-egy
településen csak helyi vezető k vannak, ezen települések szintén a kevésbé fejlett terüle-
tekrő l rekrutálódnak, amelyeken néhány apró vállalkozás létezik.
A főváros hatása azonban markánsan megjelenik az egész megye területén. A legfejlet-
tebb régióban, Budapest agglomerációjában minden településen van f ővárosi lakóhelyű
vezető. A fővárosi vezető k aránya ott magas, ahol viszonylag kevés a gazdasági szerveze-
tek száma. Ezek a települések a budapesti agglomerációban találhatók, vagy éppen ellen-
kező leg, a megye periférikus részein az Ipoly-völgyében, a Tápióságban. E lemaradó
területek a fővárosi vállalkozókon keresztül integrálódhatnak a gazdaság szervezetébe.
Pest megye vállalkozáss űrűség szempontjából kiemelked ő településein az ügyvezet ők
között helyi és nem helyi vezet őket egyaránt találunk. Az agglomeráció településein a
helyi és a budapesti vezet ők aránya közel áll egymáshoz, amit a fő város és agglomeráci-
ója közötti szoros kooperatív viszony megnyilvánulásának tekintünk. Az agglomeráció
településeinek gazdasága tehát mind a telephelyeken és fiókokon keresztül, mind a vállal-
kozások vezet ői által sok szálon kötődik a fővároshoz és a főváros piacához.
Bihari Zsuzsanna : Társas vállalkozások Nógrád és Pest megyében
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/3-4. 101-124. p.
TÉT 1994 s 3--4 Gyors ténykép 123
Összefoglaló megjegyzések
Nógrád és Pest megye a megyék gazdasági fejlettségi rangsorában a széls ő pólusokon
foglalnak helyet. A gazdasági társaságok különféle adatainak elemzése újból és újból
megerősítette a fejlettebb és elmaradottabb településcsoportok, régiók határait.
A városokban, a fővároshoz közeli falvakban, viszonylag er ős gazdasággal rendelkez ő
településeken koncentrálódnak a vállalkozások szempontjából fontos el őnyök, amelyek
leginkább a jobb infrastrukturális ellátottságban, a fizet őképes kereslet koncentrációjában,
illetőleg elérhető vagy közeli piacok létében érhet ők tetten. Ez a vállalkozások számára
kedvező telepítési környezet, amit a megfelel ő adottságokkal rendelkez ő társadalmi réte-
gek természetesen kihasználnak. Ezzel szemben a másik oldalon a vállalkozások fejl ődé-
sének alapvet ő elemei hiányoznak, emiatt nagymértékben rekonstruálódik a gazdaság
térbeli eloszlásának szerkezete.
Nógrád megyében a kedvez ő lehetőségek els ősorban a városokban és a fő közlekedési
útvonalak mentén koncentrálódnak, míg az ellenpólus, a Bels ő-Cserhát vállalkozásokban
szegény társadalmi-gazdasági elmaradottsággal küzd ő vidék.
Pest megyében a magánszektor fejl ődésének markáns zónája a budapesti agglomeráció,
de erős vállalkozói tevékenységet mutatnak a Duna mindkét partján fekv ő települések a
Dunakanyarban, valamint a Csepel-szigeten és a Duna mentén fekv ő települések és a
városok. E kiterjedt fejlett körzet ellenpontját Pest megye alföldi falvai, a Tápióság és a
Felső-Galga-vidék jelenti, de ezekben a térségekben is mindenütt megindult már a társas
vállalkozások alakulása.
Nógrád és Pest megye társadalomstatisztikai mutatóinak és a vállalkozások adatainak
összevetéséb ől egyértelm űen kit űnik, hogy a gazdasági átalakulás folyamatai a hátrá-
nyok, illetve el őnyök újratermelődésének irányába hatnak mind a megyék egészét, mind
kistérségeiket tekintve. A megyéken belüli tagozódás azt igazolja, hogy a gazdasági átala-
kulás mind a fejlettségi rangsor élcsoportjában, mind a lemaradók között elhelyezked ő
megyékben egyaránt bels ő differenciálódást eredményez, azaz ez a regionális folyamat —
legalábbis mennyiségi elemeit tekintve — nem fejlettségfúgg ő.
Jegyzetek
A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény megteremtette a gazdaságban szükséges
rendszerváltás lehet őségét. Az 1989. évi XIII. törvény az állami vállalatok, leányvállalatok, szövetkezetek,
kisiparosok és magánkeresked ők, — a törvény címe szerint — a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági
társaságok átalakulását szabályozza. Az ezek hatására átalakuló szervezetek szintén bekerültek a
Cégközlönybe. A jelen tanulmány szempontjából kevéssé követhet ő a privatizációs törvények hatása
(1992. évi LIII—LV. törvények), az átalakulással nem egyid őben privatizált társaságok esetében nincsenek
információink a tulajdonosi szerkezet átalakulásáról.
2 A mutatót a gazdasági társaságok s űrűsége,
a vegyes vállalatok aránya, az átlagos adóköteles jövedelem és
a munkanélküliségi ráta faktoranalízisével számolta Nemes Nagy József.
3 Ezek a települések: Dorogháza, Sámsonháza, Romhány, Alsótold, Nógrádkövesd, Drégelypalánk, Bercel.
Bihari Zsuzsanna : Társas vállalkozások Nógrád és Pest megyében
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/3-4. 101-124. p.
124 Gyors ténykép TÉT 1994 m3-4
4 Adatok forrása: Ipari telephelyi adatok 1990, 1992.
5 Az adatokat az Országos Munkaügyi Központ Nógrád Megyei Igazgatósága bocsátotta rendelkezésünkre.
6 Idetartozó települések: Vasad, Csévharaszt, Nyáregyháza, Pusztavacs, Mikebuda, Csem ő, Nyársapát.
7 A vizsgálat során a következ ő változókat vette figyelembe: a körzet területe, a föld aranykorona-értéke;
népességre vonatkozó adatok: állandó lakosság, vándorlási különbözet, id ős korúak aránya, az elvégzett
osztályok átlaga; foglalkozási szerkezet: aktivitási ráta, iparban, mez őgazdaságban, egyéb ágazatokban
foglalkoztatottak aránya, infrastrukturális ellátottsági mutatók: vízhálózat és a telefonhálózat s űrűsége,
valamint a személygépkocsik száma, a lakásépítések száma, az egy lakosra jutó SZJA értéke és az egyéni
vállalkozások száma. (Fazekas K. 1993, 708. o.)
8 Lásd további szempontok: Voszka É. 1993.
9 A BKE Szociológia tanszéke és a KSH által készített, az 50 f őnél kevesebb foglalkoztatottal m űködő
egyéni és társas vállalkozásokra kiterjed ő vizsgálat az esetek közel 40%-ában nem m űködő vállalkozások-
ról számolt be.
10 A vizsgált időszak után jegyezték be a Nagyk őrösi Konzervgyár Rt.-t 1,5 Mrd forintos jegyzett t őkével, így
hozzátartozna a fenti sorhoz.
11 Kovács K. 1994.
Irodalom
Czakó Á. — Kocsi T. — Lengyel Gy. — Vajda Á. (1994) Vállalkozók és vállalkozások. KSH—BKE, Budapest,
Kézirat.
Fazekas K. (1993) A munkanélküliség regionális különbségeinek okairól, Közgazdasági Szemle, 7-8. 694-
712. o.
Kovács K. (1994) Falvak sorsa, polgáraik sorsa. Kandidátusi értekezés.
Nemes Nagy J. — Ruttkay É. (1989) A második gazdaság földrajza. Országos Tervhivatal Tervgazdasági
Intézet, Budapest.
Nemes Nagy J. (1993) A formálódó piacgazdaság regionalizmusa. In: Település, igazgatás, gazdaság a térben
(Szerk.: Kovács Katalin), MTA RKK, Pécs.
Perger É. (1994) A gazdasági válság és átalakulás hatása Nógrád megye iparára. OTKA 4729. sz. kutatás
résztanulmánya, MTA RKK, Budapest.
Rechnitzer J. (1993) Leszakadás vagy felzárkózás. MTA RKK, Győr.
Schmuck O. (1992) A vállalkozások országos és nagytérségi helyzete. PM G.I.I. Budapest, 1992.
Váradi M. M. (1993) Vaktérkép. Nógrád és Pest megye kistérségei a társadalomstatisztikai adatok alapján.
OTKA 4723 sz. kutatás résztanulmánya. MTA RKK, Budapest
Voszka É. (1993) Állami társaságok — a „spontán privatizáció" és a kényszerátalakulások szülöttei.
Közgazdasági Szemle, 1. 24-31. o.
Adatok forrása
1990. évi Népszámlálás Nógrád és Pest megyei kötetei. KSH, Budapest, 1992.
Nógrád megye 1989, 1990., 1991. és 1992. évi Statisztikai Évkönyve. KSH Nógrád Megyei Igazgatósága,
Salgótarján, 1990., 1991., 1992. és 1993.
Pest megye 1990. és 1992. évi Statisztikai Évkönyve. KSH Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága, Budapest,
1992. és 1993.