Tér és Társadalom 8. évf. 1994/3-4. 91-99. p.
Tér és Társadalom 8. 1994 s 3-4: 91-99
KITEKINTŐ
TERÜLETFEJLESZTÉS NÉMETORSZÁGBAN
(Regional Development in Germany)
TATAI ZOLTÁN
Az ő sz folyamán két hetet tölthettem Németországban vendégként. Sokat utaztam és
igyekeztem tapasztalatokat gy űjteni, ebb ől kívánok most egy keveset átadni, els ősorban a
területfejlesztéssel kapcsolatban.
Németországban, mindenekel őtt a korábbi NDK területén a területfejlesztés talán leg-
fontosabb, de mindenesetre leglátványosabb megnyilvánulása a települések közelében, a
beépített területek szomszédsági körzeteiben a területek közösségi célra történ ő
előközmű vesítése. Ez a nagyvárosok (Drezda, Lipcse, Magdeburg) és kisebb városok,
nagyobb falvak térségében egyaránt látható, természetesen a méretek lényegesen eltér őek.
Úgy látszik a települések vezet ői, illetve a tervező-beruházó szervezetek, vállalkozók a
zöldmezős fejlesztéseket, a települések melletti szabad mez őgazdasági területeken a terv-
szerű területelőkészítést, az el őközművesítést tartják leginkább célravezet őnek a modern,
korszerű gazdaságfejlesztés megfelel ő keretének.
A volt NDK iparának kapacitása felerészben sincs kihasználva, nincs túlzott igény az
NDK időszakában épített ipari kapacitások iránt. A mindenfelé folyó területel őkészítő
munkálatokból és a beruházási támogatásokból úgy t űnik, hogy nem a korábban épült
üzemek korszerűsítésére, inkább a zöldmez ős telepítésű új üzemekre alapozzák a kelet-
német ipar megújítását.
A tervszer ű területel őkészítés, az el őközművesítés, a gazdaságfejlesztés e módszerének
bemutatására egy nagyobb létesítményt viszonylag részletesen, néhány kisebb fejlesztést
érintőlegesen kívánok ismertetni.
Technológiai Park Ostfalen (TPO)
Magdeburgtól északnyugatra, a városi agglomerációhoz tartozó Ostfalen falu határában
technológiai parknak nevezett területel őkészítő munka folyik. A beruházás méreteire
jellemző, hogy mintegy 1300 hektár nagyságú terület el őkészítésér ől van szó, ahol magas
műszaki kultúrát képvisel ő ipari tevékenységnek kívánnak helyet biztosítani.
Tatai Zoltán : Területfejlesztés Németországban
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/3-4. 91-99. p.
92 Kitekint ő TÉT 1994 .3-4
A beruházás megvalósításának megszervezésére a térség települései és két járás önkor-
mányzata célfejlesztési társaságot hozott létre. A társaság a fejlesztésre kiszemelt területet
megvásárolta, az alapközm űvesítést (víz- és csatornahálózat, villamosenergia-hálózat),
útépítést, kommunikációs rendszerek kiépítését, tereprendezést és fásítást elvégeztette. Az
egész területet a várható igényeknek, illetve az el őterveknek megfelel ően felparcellázták,
szekciókra osztották és áruba bocsátották, illetve folyamatosan eladják. A technológiai
park terveit a Magdeburgi Tervez ő Vállalat dolgozta ki.
A Magdeburg térségébe telepített Technologiepark Ostfalen (a kiadványokban TP0-
nak rövidítve) beruházásnak alapvet ően három feladata van:
—ipari üzemek letelepítésének el ősegítésére közm űvesített ipari terület el őkészítése;
— ipari termelést és a lakosságot kiszolgáló tevékenységek számára közm űvesített te-
az
rület kialakítása;
—a technológiai fejlesztések el ősegítésére, a kisebb vállalkozások támogatására
„inkubátorház" építése.
A technológiai park létrehozását Sachsen—Anhalt tartomány kormánya támogatja, mi-
vel várhatóan, jelent ős szerepe lesz a térség gazdasági fellendítésében, mert el ősegíti:
—az innováció fejl ődését, a magasabb szint ű termelőtevékenység meghonosítását és
kiterjesztését;
— munkahelyek létrehozását és ezzel együtt a munkanélküliség csökkentését (a tech-
új
nológiai park teljes kiépülésével, illetve betelepülésével mintegy 10 000 új munkahely
létrejöttével számolnak);
—az új vállalkozói réteg kialakulását, az ipari-szellemi alkotók vállalkozási próbálkozá-
sához a technikai háttér biztosítását;
— az előnyös földrajzi adottságok és beruházási feltételek folytán más országrészekb ől
és külföldről a tőke vonzását.
A kormányzat a fejlesztési költségekhez 70%-os dotációt biztosít. A beruházás szerve-
zésével foglalkozó intézménynek jó a kapcsolata a tartományi szervekkel, amit az is jelez,
hogy vezetője egyben a tartományi vállalati kamara elnöke.
A kiemelkedő méretű technológiai park Magdeburg térségébe való telepítését törté-
nelmi, társadalmi és földrajzi adottságok egyaránt indokolják. Magdeburg az újraegyesí-
tés utáni közigazgatási átrendezés révén Sachsen—Anhalt tartomány f ővárosa lett. Föld-
rajzi helyzetéb ől adódóan az észak—déli és kelet—nyugati irányú közlekedésben és keres-
kedelemben hosszú évszázadok óta jelent ős szerepe volt. A két országrész egyesítése
potenciálisan megváltoztatta Magdeburg és környéke helyzetét. A korábban is fejlett
gépipar továbbfejlesztéséhez a rendelkezésre álló szakképzett munkaer ő kedvező feltételt
nyújt, ami a nyugati országrészb ől várható tőke és technológia fogadására a térséget al-
kalmassá teszi. A volt NDK területén ugyanakkor a barnak őszén-bányászat hanyatlása a
kiszolgáló gépipart (ennek egyik központja Magdeburg és a közeli Köthen) is visszave-
tette, a felszabadult munkaer ő lekötése égetően szükséges, mert megindult az elvándorlás
különösen a fiatalok körében. A közeli térségekben megsz űnt a rézércbányászat, rézkohá-
Tatai Zoltán : Területfejlesztés Németországban
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/3-4. 91-99. p.
TÉT 1994 s 3-4 Kitekint ő 93
szat és feldolgozás, csökkent a vegyipari, visszaesett a mez őgazdasági termelés, ami
Magdeburgon túl térségi problémává emelte a munkanélküliséget.
A technológiai park helyének kiválasztása kedvező, amelyet az 1. ábra jól szemléltet.
1. ÁBRA
A Technológiai Park Ostfalen telepítési vázlata
(Location draft of Technological park Ostfalen)
Q —Elba-csatorna
A kiválasztott terület Magdeburg szélét ől mintegy tíz km-re található, tehát elég közel a
közvetlen hivatali, szellemi kapcsolattartáshoz és elég távol a közvetlen összeépülés ve-
szélyétől. A szakemberek könnyen kijárhatnak a tartomány fővárosából, de a dolgozók
jelentős része feltehet ően a környező kisebb települések lakóiból kerül majd ki.
Az el őközművesítésre kijelölt terület közlekedésfőldrajzi helyzete kiváló, mellette
megy el a Kelet—Nyugat (2-es) autópálya, amely Berlint és Hannovert köti össze, valamint
Tatai Zoltán : Területfejlesztés Németországban
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/3-4. 91-99. p.
94 Kitekint ő TÉT 1994 s 3-4
az épülő Észak—Dél autópálya, amely Hamburg—Magdeburg—Halle—Lipcse—Drezda vá-
rosokat kapcsolja össze. További autóutak és alsóbbrend ű utak is vezetnek a térséghez.
Magdeburg jelentő s vasúti csomópont, így a kijelölt térség mellett, illetve rajta keresztül
vezetnek a vasútvonalak. Ugyancsak a térség mellett húzódik a Rajna—Elba-csatorna és a
közelben folyik az Elba is. Ebben a helyzetben a „zöldmez ős" telepítés más tartalmat
takar, mint ahogy Magyarországon az a köztudatban él.
. A kiválasztott terület építésre alkalmas, nagyjából sík, az épületeknél nagyobb föld-
munkákra nincs szükség, ugyanakkor a terület a mez őgazdaság számára nem igazán érté-
kes.
A technológiai park funkciók szerint három részre tagolható.
a) Legfő bb funkciója a nagy innováció igény ű ipari tevékenységek letelepítése. Két na-
gyobb gyár — egy gyógyszergyár és egy csomagolástechnikai üzem — már m űködik. Eze-
ket Magdeburgból környezetvédelmi és városrendezési okokból telepítették ki, de m ű-
szaki színvonaluk (innovatív jellegük) olyan volt, amit a park vezetése megfelel őnek ítélt
a befogadásra. Számos más gyár letelepítésének el őkészítése van folyamatban.
A tervező k elképzelései szerint az ipari területen főleg a kis- és középüzemek m űködé-
sét kívánják el ő segíteni. Különösen fontosnak tartják az elektronikai ipar, ezen belül az
inkubátorházban kifejlesztett gyártmányok meghonosítását. Nemzetközi tapasztalatok
szerint egy ilyen nagyméret ű iparterület teljes betelepítése 15-20 évet igényel. A beruhá-
zók a jelenlegi igényekb ől-érdeklődésbő l úgy ítélik meg, hogy a szokásosnál lényegesen
gyorsabban felhasználásra kerülhet az el őkészített iparterület.
b) A technológiai park céljai közé tartozik továbbá, hogy a termel őtevékenység és a la-
kosság részére szolgáltatásokat biztosítson. A fizikai és szellemi értéktermel ő tevékeny-
ségeket egyaránt segíteni kívánják. Lényeges azonban, hogy a kis- és nagykereskedelmet,
az idegenforgalommal kapcsolatos vendéglátást, szállodákat, a városból kiszoruló iroda-
házakat, ügynökségeket — amelyek részér ől élénk érdekl ődés nyilvánult meg — nem kíván-
ják a parkba beengedni. Ugyanakkor az odatelepült ipari üzemek, irodák stb. részére
szükséges szolgáltatásokat a területen belül természetesen biztosítják. A kevésbé innova-
tív tevékenységek távol tartásával is hangsúlyozni kívánják a technológiai park innovációt
elősegítő célkitű zését. A kialakított helyiségekben tanfolyamok, el őadások, konferenciák
rendezhet ők. A magdeburgi fels ő oktatási intézmények és kutatóintézetek kihelyezett kur-
zusok tartását tervezik.
c) A technológiai park harmadik, de számunkra talán leginkább figyelemre méltónak
tartható eleme az inkubátorház, amely mindenekel ő tt az innovációt hivatott szolgálni. Az
elkészült modern, háromszintes számítástechnikai berendezésekkel felszerelt épület te-
remti meg a feltételeket ahhoz, hogy a kreatív gondolkodású, vállalkozó kedv ű, főként
fiatal műszaki értelmiségiek ötleteiket szabadalommá, találmánnyá érleljék és azt azután
értékesítsék. Az inkubátorház feladata tehát a m ű szaki újdonságok létrehozásának és a
termelésbe való bevitelének el őkészítése, elősegítése. Az el őzőnél nem kisebb jelentő ségű
feladata az is, hogy az itt született találmányokon keresztül támogassa, gyorsítsa az új
tőkés vállalkozói réteg kialakulását.
Tatai Zoltán : Területfejlesztés Németországban
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/3-4. 91-99. p.
TÉT 1994 s 3-4 Kitekint ő 95
Az épületet a kísérletezés, m űszaki fejlesztés számára megfelel ően alakították ki, bele-
értve a szükséges infrastruktúrát. A helyiségeket rendkívül kedvez ő feltételekkel, a piaci
ár törtrészéért adják bérbe ötéves id őtartamra olyan igényl őknek, akik már eredményt
tudnak felmutatni, de eszköz- és t őkehiány miatt megkezdett fejlesztéseiket nem tudnák
továbbvinni. A kedvezményadás legfőbb célja, hogy öt év alatt gyártásra érett, verseny-
képes tennék szülessen.
A bérlőknek a kedvezményes ötéves id ő eltelte után el kell hagyniuk az inkubátorházat,
illetve már csak magasabb, a normális piaci viszonyok szerinti bérleti díj ellenében ma-
radhatnak ott tovább.
Az inkubátorházban alakították ki az egész technológiai park beruházásával és felhasz-
nálásával foglalkozó szervezet megfelel ő működési feltételeit.
A rendelkezésre álló helyiségekben a tényleges fejleszt ő, termelő munka megkezdődött.
Az inkubátorház iránt rendkívül nagy a kereslet. Hamarosan megkezdik az újabb ház
építését, amelyhez a központi támogatás biztosítottnak látszik. Az els ő épület beruházási
költsége 34 millió DM volt.
Az egész technológiai parkot a korszer ű környezeti kultúra igényei, a környezetvédelmi
követelmények messzemen ő figyelembevételével tervezték. Az összes területnek mintegy
30%-át parkosítják. Az utak mellé máris sok fát ültettek. A területen átfolyó kis patakot
nem tüntették el, nem fedik be, hanem a zöldterület alakításánál adottságként kezelik.
A viszonylag részletesen bemutatott ostfaleni technológiai park méreteit tekintve ki-
emelkedő jelentőségű, de nem az egyetlen ilyen jelleg ű fejlesztés Németország keleti
részén. Számos kisebb város, nagyobb falu határában látható a mez őbe kihelyezett nagy
tábla, amelyen az iparterület el őkészítésének főbb adatai olvashatók, és láthatók a
területel őkészítést végző földmunkagépek, az építkezések kontúrjai, illetve az elkészült
üzemek, épületek.
Speciális szolgáltató park
Az ipari, technológiai parkok mellett Wismar határában találkoztunk egy a közeli múlt-
ban létrehozott speciális kereskedelmi-szolgáltató parkkal is. A tervszer űen kialakított
területen hat-nyolc autógyártó világcégnek van önálló márkaszervize, telephelye. Ezek
mindegyike foglalkozik új és használt autók eladásával és vételével, az eladott autók
szervizelésével, javításával, alkatrészek eladásával. A kialakított bázison van nagykeres-
kedelmi raktár, üzemanyagtölt ő állomás, valamint szálloda és étterem.
Tatai Zoltán : Területfejlesztés Németországban
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/3-4. 91-99. p.
96 Kitekintő TÉT 1994 .3-4
Irodaváros
Hamburg északi városrészében az 1960-as évek óta folyamatosan alakítottak ki egy vá-
rosrésznek tekinthet ő irodacentrumot. Az irodacentrum kiépítésével több feladatot kíván-
tak egyszerre, tervszer ű en megoldani. Hamburgnak ez a része viszonylag közel fekszik a
hagyományos centrumhoz, de kiépítettsége laza és alacsony színvonalú volt. Kézenfekv ő-
nek tűnt, hogy a nagyobb, a belvárosban már ott lév ő vállalatok alacsony színvonalú és
sok helyen szétszórt irodáit egy helyen, korszer ű irodaházakban helyezzék el. A városba
újonnan betelepülni szándékozó világcégeknek a régi belvárosban nem, vagy csak nagy
nehézségek árán, sok bontással lehetett volna helyet biztosítani. A bels ő városrészek
megközelítési nehézségei, a korszer ű ségi követelmények is indokolták az irodaközpont
létesítését.
Az új Északi Irodacentrum területét a város jelölte ki és a város építette ki a közm űve-
ket, szabta meg a beépítési feltételeket, de az egyes házakat általában az azokat használó
cégek építették meg saját igényeik, ízlésük szerint. Az id ő k folyamán egyes cégek iroda-
igényüket csökkentették, az így megüresedett helyeket már ő k adják bérbe más cégeknek.
Jellemzője még az új városrésznek, hogy az irodaközpontban sok a számítástechnikával
foglalkozó vállalat. Ez azzal magyarázható, hogy a tevékenység az utóbbi évtizedekben
fejlő dött rohamosan, az érintett cégeknek most jelentkezett irodaigénye, ugyanakkor a
már idetelepedett irodaházak számítástechnikai igényeinek kielégítése jelent ős piacot,
helyzeti előnyt is hozott számukra.
Bevásárlóközpontok
Németország keleti részén, a volt NDK területén a korábbi id őszakhoz képest talán az
egyik legszembetűnő bb változás a városok küls ő részén, a beépített részekt ől néhány
kilométerre felépített és napjainkban is épül ő bevásárlóközpontok. A magyar lakosság
számára a bevásárlóközpontok a korábbi ausztriai és az újabb hazai példák alapján már
nem ismeretlenek. A németországi tapasztalatok mégis leny űgözőek, mindenekelőtt a
méretek, a színvonal és sokrét ű ség révén. A bevásárlóközpontok egészen újak, szinte
érezni a mész és festék szagot. Úton-útfélen látni az újabb és még nagyobb építkezéseket.
Ebbő l látszik, hogy az átlagpolgár napi és rendszeres szükségleteit mindinkább ebb ől a
kereskedelmi formából elégíti ki. A nagyobb bevásárlóközpontokban szinte minden
megtalálható a kerti szerszámoktól a számológépig, a gyerekjátéktól a kutyaeledelek szé-
les választékáig. Vendégl ők, játszóterek, szök ő kút és még számos szükséges és kevésbé
fontos létesítmény, szolgáltatás szolgálja a vev ő k igényeit, gazdagítja az eladókat. Min-
den bevásárlóközponthoz nagy gépkocsi parkoló tartozik. Ezekben minden id őben van
szabad hely személygépkocsik, teherautók, autóbuszok számára egyaránt. A bevásárló-
Tatai Zoltán : Területfejlesztés Németországban
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/3-4. 91-99. p.
TÉT 1994 .3-4 Kitekint ő 97
központok környékét általában parkosították, azokat szépen gondozzák. A bevásárlóköz-
pontok kiépülésének következménye a belvárosi üzletek megsz űnése, illetve profilváltása.
A hagyományos városi bolti eladás és az új, a települések küls ő területein kialakult és
gyorsan bővülő kereskedés között lényeges a különbség. A centrumok boltjaira a speciali-
záltság a jellemző , viszonylag szűk sávban, de nagy választékban kínálják portékáikat.
Ezeknek az üzleteknek a színvonala igen különböz ő attól függően, hogy a város melyik
részében helyezkednek el. A belvárosi boltok nagyon elegánsak, exkluzív választékkal és
magas árral dolgoznak. A nagyobb városok központjában a bankok, az irodák, az üzletek
mindinkább kiszorítják a lakásokat, a lakók nem tudják megfizetni a magasra kúszó bér-
leti díjakat.
A németországi városok érdekes színfoltját nyújtják, különösen a régi városok belváro-
sainak főterén ma is működő piacok. Ezekben a városokban a piacok m űködését, a zöld-
ség-, a gyümölcs-, a virágárusítást, fagylaltozók üzemeltetését nem tartják a városképet
rontónak vagy környezetszennyez őnek. A piaci nyüzsgés nem zavarja sem a forgalmat,
sem a városok életét, azt természetes adottságnak fogják fel. Az igazsághoz azonban az is
hozzátartozik, hogy a piaci id ő szak vége után néhány perccel a tér kiürül és sem szemét,
sem eldobott csomagoló anyagok nem láthatók. Zárás után negyedórával a piacnak nyoma
sincs, a délutáni sétálóké a tiszta tér.
Talán érdemes megemlíteni mi az amivel nem vagy alig lehet találkozni Németország-
ban a kereskedelemben, a városok hétköznapjaiban.
Az utcákon, tereken, aluljárókban, pályaudvarokon és általában a közterületeken a kéz-
ből, a földrő l vagy kis asztalkákról való eladási móddal nem találkoztam.
Az utcai bódékban, kapualjakban — a nálunk dívó — mini bóvli-boltokkal csak ritkán le-
het látni.
A kínai vagy más ázsiai nemzetek boltjai is kuriózumnak számítanak és nem olcsó ru-
házati termékeket árusítanak, hanem jellegzetes népi-nemzeti karakter ű, főként ajándék-
tárgyakat.
A használt ruhákat árusító boltok ugyancsak ritkák, a nagyobb városokban egy-egy ha
akad belő lük. A hivatalos, normális piacok mellett a másodlagos — lengyel, KGST-piac —
nem ismeretes.
Városépítés
A két hét folyamán monumentális építkezéssel nem találkoztam, csupán néhány kisebb
lakótelep építését láttam. A családiházas építés sem gyakori látvány, ugyanakkor a belvá-
rosi házak renoválása, felújítása, egyes régi házak teljes megújítása általánosnak látszik.
Az elmúlt évtizedekben az NDK-ban épített lakótelepek tatarozása, megfiatalítása meg-
kezdődött.
A régi házak, az ő si városok utcái, központi terei eredeti arculatának meg őrzésére való
törekvés több városban jelen van. El őfordul, hogy a régi épületb ől csak az utcai
Tatai Zoltán : Területfejlesztés Németországban
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/3-4. 91-99. p.
98 Kitekint ő TÉT 1994 s 3-4
homlokzatot őrzik meg eredetiben és mögé a régi épület alaprajzát és kontúrját megtartva
teljesen új, korszerű anyagokból a jelenlegi igényeknek megfelel ő modern lakásokat,
üzlethelyiségeket és más rendeltetés ű tereket alakítanak ki.
Általánosítható területfejlesztési tapasztalatok
A német egység megteremtése után a keleti országrészben a földek nagyrészt magántu-
lajdonba kerültek. A látottak azt tükrözik, hogy a föld ára nem lehet túlzottan magas, mert
nagy előszeretettel építkeznek. Az újonnan közm űvesített területeken a kereskedelemben
gyakori tömbösített épületegyüttesek kialakítása ellenére nem bánnak nagyon takarékosan
a területekkel, illetve úgy is megközelíthetjük a kérdést, hogy környezetbarát módon
építkeznek. Az egyes épületek között tágas, parkosított területek találhatók.
Németország és más fejlett piacgazdaságú országok gyakorlatából mindinkább általá-
nosnak tűnő tendencia, hogy az iparban, kereskedelemben, az idegenforgalomban, a
szolgáltató ágazatokban, valamint az irodaházak és a lakások építésénél a beruházások
telepszerű elhelyezése el őre elkészített közm űvesített területeken történik. Az egyes
vállalkozások, családok elhelyezéséhez szükséges létesítményeket a településrendezési
terveknek megfelel ően gondosan megtervezett és komplexen el őkészített területeken
valósítják meg.
A területek el őközművesítését, a beruházások fogadására való felkészítését általában a
központi és területi-helyi szervek egyaránt támogatják és ösztönzik. Ez a fejlesztési mód a
beruházók számára a kivitelezési id ő rövidítését, a fajlagos költségek lényeges
csökkenését, a helyben kialakítható termelési és egyéb kapcsolatok kiépítésének kedvez ő
lehetőségeit segíti el ő. Az előközművesítés fogadásához általában a települések határán
kívül jelölnek ki megfelel ő területet, de a régi, elavult, leromlott városrészek
megújításánál is alkalmazzák ezt a módszert, például Londonban az elöregedett
dokknegyed megújítása iroda-üzlet centrum létrehozásával történt.
Úgy látszik, hogy a tervszer ű területel őkészítés és a tevékenységek szerinti csoportos
telepítések a területfejlesztés lényeges elemévé és ezek megvalósítása mindinkább terebé-
lyesedő üzletággá válik. A módszer el őnyeit Magyarországon és a környez ő országokban
már évtizedek óta felismerték, korlátozott körben alkalmazták is. Szélesebb kör ű
elterjedését a beruházási költségek megel őlegezéséhez szükséges jelent ős tőke hiánya,
valamint az esetleges megtérülési kockázat nehezíti. A válságtérségek tervszer ű ipari és
más irányú fejlesztésének az el őközművesítés, ipari, kereskedelmi stb. parkok létesítése
lényeges és hatékony eszköze lehetne hazánkban a következ ő években. A rendelkezésre
álló képzett, de munkanélküli munkaer ő, a kiépített részlegesen meglév ő infrastruktúra
lehetővé és szükségessé teszi a gazdasági megújulás ilyen irányú keresését.
Tatai Zoltán : Területfejlesztés Németországban
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/3-4. 91-99. p.
TÉT 1994 s 3-4 Kitekint ő 99
Irodalom
Bartke I. (1971) Az iparilag elmaradott területek ipari fejlesztésének főbb közgazdasági kérdései Magyaror-
szágon. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Benko, G. (1992) Technológiai parkok és technopolisok földrajza. MTA Regionális Kutatások Központja,
Pécs.
Eine Wirtschaftsregion gewinnt neues Profil. Nationales Sonderprogramm für den Raum Halle (Bitterfeld)
Merseburg. Land Sachsen—Anhalt Staatskanzlei Presse- und Informationsamt, Magdeburg, 1993.
Grause, G.—Grundmann, L. (1994) Funktion und Struktur im Wandel — der Nordwesten der Stadtregion
Leipzig. Europa Regional, 2. 10-22. o.
Möller, I. (1985) Hamburg. Emst Klett Verlag, Stuttgart.
Tatai Z. (1971) Mátészalka ipari fejl ődése. Szabolcs-Szatmári Szemle, 2. 1-18. o.
Tatai Z. (1984) Iparunk területi szerkezetének átalakítása. Kossuth Könyvkiadó, Budapest.
A TPO inkubátorházának bels ő képe (Tatai Zoltán)
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/3-4. 100. p.
Új információs adatszolgáltatási központ Budapesten (MTI FOTÓ — Balaton József)