Tér és Társadalom 8. évf. 1994/3-4. 49-62. p.

Tér és Társadalom 8. 1994 .3-4: 49-62

A TELEPÜLÉSFEJL ŐDÉS ÚJ FELTÉTELEI
(New Conditions of the Settlement Development)

KŐSZEGFALVI GYÖRGY

Településeink helyzetét, sorsuk mindenkori alakulását, fejl ődésüket objektív törvény-
szerűségek ) határozzák meg. Ugyanakkor meghatározó szerepe van a településféjl ődés
folyamatainak befolyásolásában a tudatos településfejlesztési tevékenységnek, sajátos
eszközeinek, intézményeinek. A rendszerváltás nyomán bekövetkezett és végbemen ő
változások, a társadalmi-gazdasági fejl ődés új feltételei alapjaiban érintik, befolyásolják a
települések helyzetét, fejl ődésük pályáját, új fejlesztési magatartást követelnek. Az elmúlt
négy év még aligha elégséges a településfejl ődés kedvező, vagy kedvezőtlen jellegű
folyamatainak mindenre kiterjed ő, mélyreható, az összefüggéseket sokoldalúan feltáró és
elemző értékelésére. Mégsem tagadható, hogy kirajzolódnak bizonyos tendenciák,
felismerhetők — ha nem is teljességükben — olyan sajátos folyamatok, melyek jelzik, vagy
legalábbis sejtetik a települések fejl ődésének új sajátos vonásait, pályáját, utalnak a
településrendszer szerkezetének átalakulására, új irányú és jelleg ű változásokra. Ezekben
a folyamatokban a sajátos öntörvény ű fejlődésből fakadó változások mellett dönt ő
szerepe van a településfejlesztés új eszköz- és intézményrendszerének. Ezek sorában a
legdöntőbb tényez őnek a települési önkormányzatok létrejöttét és m űködését tekinthetjük,
ez alapvetően új helyzetet teremtett településeink életében, fejl ődésében.
Mielőtt a településfejl ődés új feltételei között kibontakozó és érvényesül ő tendenciák-
ról, illetve hatásuk nyomán felismerhet ő folyamatokról szólnánk, szükséges röviden
összefoglalni, milyen „kiinduló helyzet" jellemezte településeinket (beleértve természet-
szerűleg a településrendszer egészét) a rendszerváltás kezdetén.
Jogos a kérdés, mi indokolja a „kiinduló helyzet" bemutatását? Úgy gondolom, nem
nélkülözhető annak összefoglalása, hogy a rendszerváltás kezdetén milyen örökséggel
kellett/lehetett számolni településeink vonatkozásában. A mai folyamatokat — mint arról a
későbbiekben szó lesz — meghatározó jelleggel azok a tendenciák gerjesztik, melyek
megjelenése, érvényesülése már a nyolcvanas években végbement településfejl ődést is
jellemezte. 2

A „kiinduló helyzet" f őbb jellemz ői •

50 Kőszegfalvi György TÉT 1994 s 3-4

A „kiinduló helyzet" főbb jellemz ői

A hetvenes évek vége felé minden kétséget kizáróan bebizonyosodott a gyakorlatban,
hogy a kormány szintjén 1971 tavaszán elfogadott Országos Településhálózat-fejlesztési
Koncepció nem alkalmas a településfejl ődés irányítására, a településrendszerben felhal-
mozódott feszültségek megfelel ő kezelésére, mérséklésére. Ezen nem segített a koncepció
átdolgozása, a helyi adottságokat gondosabban számba vev ő módosítás sem. Új helyzetet
jelentett a nagyobbrészt korszer ű elveket, új megközelítést tartalmazó országgy űlési
határozat a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatairól, melyet többéves
elő készítés után 1985 áprilisában fogadtak el. A határozatban megfogalmazott elvek
alapjaiban a településfejl ő dés új pályáját jelentették. Érvényesítésük során súlyos gátló
tényező t képezett a települések fejlesztését szolgáló anyagi eszközök, források nagymérv ű
csökkenése a nyolcvanas évek második felében. Ezt különösen a települések infrastruk-
turális ellátottsági viszonyai és a környezetvédelem helyzete sínylette meg.
A nyolcvanas években kibontakozott gazdasági válság súlyos következményekkel járt
az ország térszerkezetében is: tovább élezte az érintett térségek településeiben korábban
kialakult feszültségeket, s azokat újakkal tetézte. A hagyományos nehézipari térségek
elhallgatott, vagy lappangó feszültségei a felgyorsult gazdasági válság nyomán a felszínre
törtek (Miskolc, Ózd térsége, Sajó-völgye, majd a salgótarjáni medence stb.). A korábban
folytatott — szinte kizárólagosan az állam paternalista gondoskodására épül ő —
településfejlesztési gyakorlat lényegében cs ő dbe jutott. A térségi gondokat növelték az
elmaradott, halmozottan hátrányos helyzet ű körzetek problémái, feszültségei; ezek közé
sorolhatjuk az ország határmenti térségeinek nagy részét, valamint az aprófalvas telepü-
lésszerkezet ű vidékeket. Jelent ősen kiterjedt, labilis helyzet ű, válságérzékeny övezetek
alakultak ki az ország különböz ő térségeiben (nagyobbrészt az Alföldön, és a Dél-Du-
nántúlon). Ennek hatására tovább élez ődtek a településfejl ődés gondjai, megoldatlan
problémái.
Markánsabban érvényesülnek az elmúlt évtizedekben végbement urbanizáció kedvez őt-
len, negatív következményei, szembet űnő bbek lettek feszültségforrásai. A szükséges reha-
bilitációs beavatkozások elmaradása a s űrűn beépült belső kerületekben, az infrastruk-
turális ellátottsági viszonyok szükséges mérv ű és jellegű javításának hiánya, a közel-
múltban létrehozott új, nagy lakóterületi egységek, lakótelepek társadalmi, fizikai,
környezeti leromlásának felgyorsulása, a környezet állapotának nagymérv ű károsodása és
egyéb más okok következtében különösen kedvez őtlenül alakult a fő város helyzete. A
budapesti agglomeráció megoldatlan problémái tovább nehezítették a f őváros és a
közvetlen szomszédságában fekv ő települések fejl ődési feltételeit. Ez leginkább
érezhetöen az infrastrukturális ellátottsági viszonyok vonatkozásában nyilvánult meg.
A korábban kiemelten fejlesztett nagyvárosokban — az anyagi eszközök gyorsuló ütem ű
beszűkülése miatt — kiélező dtek az infrastrukturális ellátottság feszültségforrásai,
elsősorban a lakás, a közm ű és az intézményellátottság vonatkozásában. Egyes nagyvá-
rosok helyzete — mint például Miskolcé — különösen kritikussá vált. A középvárosok
Kőszegfalvi György : A településfejlődés új feltételei
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/3-4. 49-62. p.

TÉT 1994 s 3 4- A településfejl ődés új elemei 51

jelentő s részének, a kisvárosok többségének nem kielégít ő fejlesztése gondjaik halmo-
zódásához vezetett. A községi települések helyzetét, fejl ődésének alakulását nagymérv ű
differenciálódás jellemezte. A községek jelent ős részének pozíciói, fejl ődési lehetőségei —
a népesség elöregedése, a nehezebb megélhetési feltételek, a helyi infrastruktúra
elmaradottsága és más okok miatt és hatására — tovább romlottak. A különösen kedve-
zőtlen helyzetű falusi településekben szembet űnőbbek lettek a leszakadási folyamatokra
utaló jegyek.
Az infrastruktúra elmaradottsága, korszer űtlensége a kiegyensúlyozott, vagy legalábbis
kiegyensúlyozottabb településfejl ődés egyik legnagyobb gátló, fékez ő tényezője lett. Ez
az infrastruktúra szinte minden szektorában megnyilvánult. A települések infrastrukturális
ellátottsági viszonyainak javulását nemcsak a mennyiségi fejlesztések nem kielégít ő
mértéke, csökken ő volumene akadályozta, ebben más tényez ők negatív hatása is
érvényesült. E helyütt is feltétlenül megemlítend ő, hogy a kellően át nem gondolt, a
szükséges összefüggéseket és kölcsönhatásokat nem teljes kör űen mérlegelő, illetve
azokat figyelmen kívül hagyó fejlesztési elhatározások nem csekély mértékben közvetlen
és közvetett el őidéző i lettek a feszültséggócok gyarapodásának, újabb veszteségforrások
megjelenésének a település- és infrastruktúra-fejlesztésben.
Feltétlen említend ő körülmény, hogy az infrastruktúra nem kielégít ő fejlettsége, kor-
szerűtlensége az egyik meghatározó tényez ő a települések környezeti állapotának rom-
lásában. A települések infrastruktúra-fejlesztési lehet őségeinek korlátozott volta a
nyolcvanas években mintegy egyenes következményként jelent meg a városok majd
mindegyike környezeti állapotának romlásában; ez alól a községi települések sem jelen-
tenek kivételt. A különféle környezeti ártalmak széles kör ű elterjedése az ország iparilag
egyoldalúan fejlett térségeiben feler ősítette az ökológiai válság folyamatát, súlyosan
érintve az ott él ő népesség egészségi állapotát (Miskolc, Ózd városokban és környékükön,
a közép-dunántúli térségben, Ajka és Várpalota körzetében stb.). Az infrastruktúra nem
megfelelő fejlettségi színvonala, a látogatók id őszakosan jelentkez ő nagyarányú
koncentrációja következtében a nyolcvanas években tovább romlott a nagy üdül őkörzetek
környezetének állapota (Balaton, Velencei-tó, Duna-kanyar stb.), s ennek hatására csök-
kent attraktivitásuk, els ősorban a nemzetközi idegenforgalomban. Súlyos településfej-
lesztési, településrendezési, környezetvédelmi, területhasznosítási problémákat okoznak a
települések körül kialakult zártkertek.

A településfejl ődés új tendenciái, folyamatai

A rendszerváltás kezdete óta eltelt években egyrészt a korábban megfigyelt tendenciák
továbbélése, másrészt új tendenciák kialakulása, izmosodása figyelhet ő meg. Ezek leg-
markánsabb tartományát — a településfejl ődést illetően is — a gazdaság szférája jelenti.
Különféle tényez ők — mint például a privatizáció, a külföldi t őkebeáramlás nyomán
végbemenő termékstruktúra-váltás, szervezeti átalakulás, a múltból örökölt gazdasági
Kőszegfalvi György : A településfejlődés új feltételei
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/3-4. 49-62. p.

52 Kőszegfalvi György TÉT 1994 .3 4
-

válság következményeként fellép ő, a térségenként és településenként igen eltér ő mértékű
munkanélküliség stb. — hatására és következményeként markáns átrendez ődések, válto-
zások figyelhet ő k meg a gazdaság területi szerkezetében.
A hagyományos ipari régiók leértékelődtek, elvesztették egykori domináns szerepüket
az ország térszerkezetében, kiemelt jelent ő ségüket a településrendszerben, hatásukat az
általuk érintett települések fejl ő désére. Ennek következményei a leginkább e térségek
városait, településeit sújtják. Megsz űnt a tömeges állami, majd igen jelentősen csökkent a
magánerő s lakásépítés, s az ahhoz kapcsolódó — mindenkor igen sz űkös és gyenge
választékú — infrastruktúra-fejlesztés. Ez különösen nehéz helyzetet jelent olyan váro-
sokban, mint például Miskolc, Kazincbarcika, Ózd, Salgótarján, Nagybátony, illetve
Várpalota, Ajka, Tatabánya, Oroszlány, Komló. Ezek a térségek ma az ország legki-
élezettebb helyzet ű válságövezetei. A súlyos gazdasági válság nyomán halmozottan
összetett társadalmi feszültségek figyelhet ő k meg; tömeges munkanélküliség, nagymérv ű
elszegényedés, széles rétegek társadalmi-egzisztenciális leépülése, deviáns magatartás-
formák felgyorsuló elterjedése stb. E térségek bels ő erő forrásaik hiánya, illetve elég-
telensége miatt csak küls ő támogatás révén mérsékelhetik súlyos helyzetüket, teremthetik
meg a lassú kilábolás feltételeit. A küls ő támogatások ma ismert mértéke aligha tekinthet ő
elegendő forrásnak; az elfogadott fejlesztési programok és az azokra alapozott akciók a
gondok nagyobbik részének csak tüneti kezelését segíthetik el ő. Az érintett térségek és
településeik most — és sajnos még hosszú ideig — önhibájukon kívül nagy árat fizetnek
azért, mert fej lesztésük az elmúlt évtizedekben egyoldalúan sz űkre szabott
„monokultúrás" volt.
Monokultúrás olyan értelemben, hogy a fejlesztés nagyobbrészt nagy lakóterületi egy-
ségek, lakótelepek és azok szegényes infrastruktúrájának építésére irányult. Ezek a
térségek és városaik nélkülözték a szellemi potenciál tudatos gazdagítására, a szellemi
infrastruktúra komplex fejlesztésére irányuló akciókat. Ebben a vonatkozásban is a
mindenkori, szűken értelmezett termelési érdekek, az azokat meghatározó politikai-
ideológiai megfontolások érvényesültek. Hosszú ideig a válságövezetek problémáinak
kezelése fogja jelenti a hazai regionális fejlesztés kiemelt feladatát; a településfejl ődés
legbonyolultabb tennivalóinak egyikét ezek a térségek adják.
A településfejl ő dés másik nagy problémakörével az ország válságérzékeny övezeteiben
szembesülhetünk. (E témával kapcsolatos el ő adásaimban ezen övezeteket a „lappangó
válság" térségeinek nevezem.) 3 Nagy kiterjedés ű, összefüggő területekről van szó, ahol
az ország mai településállományának közel fele található; az Alföld és a Dél-Dunántúl
területe sorolható ide. Ezen térségek társadalmi-gazdasági problémái az elmúlt évtizedek-
ben lényegében csak tüneti kezelésben részesültek. Kényszerít ő körülmények nyomán a
hatvanas években kibontakozott iparosítás els ő dleges eredményeként a szabad munkaer ő
lekötését említhetjük. A térség településeinek infrastruktúrája — történelmi okok
halmozott érvényesülése folytán — elmaradott, korszer űtlen maradt. Az elmúlt
évtizedekben megvalósult fejlesztések ezen a helyzeten csak egyes szektorokban, illetve
településekben módosították, enyhítették a kialakult feszültségeket. Az infrastruktúra kor-
Kőszegfalvi György : A településfejlődés új feltételei
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/3-4. 49-62. p.

TÉT 1994 .3 4 - A településfejl ődés új elemei 53

szerütlen volta a szükséges társadalmi-gazdasági átalakulást, a településfejl ődést több
irányban gátló tényező, ami egyaránt vonatkozik a vonalas infrastruktúra rendszereire és a
települések (városok, községek, tanyás település ű térségek) infrastrukturális ellátottsági
viszonyaira. Néhány város, illetve község viszonylag kedvez őbb infrastrukturális helyzete
a fentiekben említett min ősítést aligha módosítja.
Kialakult helyzetét és várhatóan gyorsuló jelleg ű folyamatait mérlegelve, harmadik
nagy térségként az ország nyugati, észak nyugati területe említhető Budapest vonzáskör-
-

zetével. A térség adottságai, fóldrajzi fekvése, közlekedési helyzete és forgalmi
kapcsolatai, történelmileg, organikus fejl ődés nyomán kialakult, értékeit fokozatosan gya-
rapító településállománya kedvez ő feltételeket jelentenek a rendszerváltás eredményeként
bekövetkező társadalmi-gazdasági átalakulások számára. A mai és a jöv őbeni fejlődés
szempontjából kínálkozó kedvező/kedvezőbb feltételek, lehet őségek a közelmúltban
ellentmondásos folyamatokban jutottak felszínre. A térség nagyobbik része —
szerencséjére — kiszakadt az elmúlt évtizedek egyoldalú iparosításából, meg őrizte
(legalábbis nagyobbrészt) korábbi hagyományait, értékeit a gazdaság több szektorában,
településeinek — különösen városainak — helyi társadalmában. A térség hagyományos
történeti városai (Sopron, Pápa, Esztergom, Gy őr) múltbeli szellemi értékeiket nemcsak
megőrizték, hanein a helyi társadalom korábban sz űk mozgásterét okosan kihasználva,
gyarapították is. Mindenekel őtt ennek révén e térség, különösen pedig városai kedvez ő
feltételeket biztosítanak az innováció-orientált fejl ődés számára. Ez ösztönzi a gazdaság
gyorsabb struktúraváltását, er ősíti a polgárosodás folyamatát.
Ugyanakkor a térségben fekv ő ipari centrumok rugalmasabb alkalmazkodó készségük,
illetve képességük nyomán kisebb megrázkódtatásokkal élik meg a gazdaság átalakulá-
sának következményeit. Ebb ől a szempontból mindenekelőtt Győr említhető. Székesfe-
hérvár, Pápa, Tatabánya helyzete az ország más térségeiben fekv ő ipari centrumokhoz
képest kedvezőbb.
Budapest kulcsszerepet tölt be a társadalmi-gazdasági átalakulásban. Az új követelmé-
nyekhez való rendkívül rugalmas alkalmazkodását meghatározó feltételek között dönt ő
szerepe van az itt koncentrálódott szellemi potenciálnak, a szellemi infrastruktúra magas
színvonalának, sokoldalú üzleti-kereskedelmi kapcsolatainak. A f őváros mai helyzete,
fejlődésének tendenciái azt jelzik, hogy a közép-kelet-európai térség másik nagy
centruma — Bécs mellett — Budapest. Ez valószín űsíti azt a korábbi feltételezést, mely a
századforduló és az azt követ ő évtizedek legmarkánsabb agglomerálódási folyamatának
színteréül a München—Bécs—Budapest tengelyt jelölte meg. Úgy is fogalmazhatunk, hogy
ezen tendencia mind szembetűnőbb érvényesülése erősíti a térség potenciális vonzerejét,
ösztönzi településrendszerének strukturális átalakulását, a hagyományos településközi
kapcsolatok új irányú és jelleg ű átrendeződését. 4
A fentiekben felvázoltak nyomán a kifejtett tendenciák, folyamatok arra utalnak, hogy a
gondok, problémák eltér ő jellege három nagy térségre tagolja az ország területét. Ebb ől
következik, hogy az egyes térségekben fekv ő települések helyzete, fejl ődésének feltételei
eltérő , differenciált megközelítést igényelnek. Az autonóm településfejl ődést ösztönző,
Kőszegfalvi György : A településfejlődés új feltételei
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/3-4. 49-62. p.

54 Kőszegfalvi György TÉT 1994 s 3-4

elősegítő önkormányzati rendszer alakította feltételek között sem lehet/szabad eltekinteni
a nagyobb térségek településrendszereinek sajátosságaitól, a feladatok differenciált
megközelítését ől és kezelésétől.
A településfejl ődés sajátos folyamatát jelzi, hogy a mez őgazdasági tulajdonviszonyok
átalakulásának, változásának eredményeként er ősödnek, felértékel ődnek a falusi térségek,
falusi települések pozíciói. Valószín űsíthető , hogy a folyamat egyes térségek vonat-
kozásában igen differenciáltan érvényesül, azaz jelent ős regionális és települési kü-
lönbségek kialakulásával lehet és kell számolni. Lényegesen kedvez őbbek a városkör-
nyéki térségek, a jelent ős üdülési-idegenforgalmi potenciállal kit űnő körzetek falvainak a
lehetőségei. A kedvezőtlen term őhelyi adottságú térségek falvaiban egyhamar aligha
teremtő dnek meg, illetve biztosíthatók a gyorsabb felzárkózás feltételei. Figyelmet ér-
demlő tendenciaként szükséges megemlíteni a tanyák, illetve az általuk formált település-
mód, életvitel várható er ősödését és térhódítását az egykori mez ővárosok környékén, a
hagyományos kertgazdasági kultúrák elhelyezkedésének térségeiben (például Cegléd,
Nagykő rös, Kecskemét, Szeged stb. városok körül, a Duna—Tisza köze más helyein stb.).
A nyolcvanas évek liberálisabb településigazgatási és építésrendészeti feltételei között a
tanyák szerepe ezekben a térségekben lassú és ellentmondásos folyamat nyomán
gazdasági, települési, életviteli szempontból egyaránt felértékel ődött.
A településfejl ő dés új tendenciáít, folyamatait vizsgálva, feltétlenül említést kell ten-
nünk az ország népesedési helyzetének felettébb kedvez őtlen alakulásáról. Sajnos ismert
tény az ország népességszámának csökkenése a nyolcvanas évek elejét ől, amely folyamat
nagy regionális különbségek között megy végbe. Különösen kedvez őtlen a főváros, illetve
a pólus másik végén elhelyezked ő törpe, apró- és kisfalvak helyzete. A f őváros vonat-
kozásában feltétlenül megjegyzend ő , hogy a beutazások liberalizálódása óta hozzánk
érkező , bevándorló népesség nagyrészt itt telepedik le, a f ővárosban, illetve annak
szomszédságában fekv ő településekben keres munkaalkalmat, itt próbál egzisztenciát
teremteni.
A vonatkozó demográfiai megfigyelések azt jelzik, hogy az utóbbi években valamelyest
mérsékl ő dött a községi népesség városokba áramlása (ennek sok oka van: munkaalkalmak
hiánya, lakáshoz jutási nehézségek, drágább városi megélhetési költségek stb.). Ugyan-
akkor folytatódó — tartós tendenciaként érvényesül — a népesség egy részének (vállal-
kozó/vállalkozóbb képesség űek, értelmiségiek közül orvosok, mérnökök stb.) elván-
dorlása a válságövezetekb ő l, illetve a „lappangó válságtérségekb ől" a kedvezőbb
helyzetű, jobb pozicionális fejl ődési lehetőségekkel kitűnő nyugati, északnyugati térség
városaiba, településeibe.
Közismert megállapítás, hogy a települések mindenkori helyzete, fejl ődése és a
népesség demográfiai viszonyainak alakulása között szoros az összefüggés. Ennek el-
lenére az elmúlt évtizedek településfejlesztési gyakorlata err ől sokszor elfelejtkezett, ezt
az összefüggést döntéseiben kell ően nem vette figyelembe.
Az elmúlt években a korábban is meglév ő, lappangó szociális problémák kiélez ődtek.
Következményeikben sokoldalúan és kedvez ő tlenül érintik, befolyásolják a települések
Kőszegfalvi György : A településfejlődés új feltételei
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/3-4. 49-62. p.

TÉT 1994 3 4 - A településfejl ődés új elemei 55

helyzetét. Munkanélküliek, szociális gondozásra-ellátásra szorulók, állástalan, egzisz-
tencia nélküli pályakezd ők, a cigány népesség nagyobb részének, magukat ellátni nem
tudó öregek stb. gondjai, problémái súlyosan terhelik a településfejlesztés feladatait is.
Tartós tendenciaként szükséges számolni azzal, hogy a szociális problémák — természet-
szerűleg eltérő jelleggel és irányultsággal — összefonódnak a településfejlesztés minden-
kori feladataival, meghatározó lesz a két tevékenység szoros összehangolása, együttes
kezelése.
A hatvanas évek elejét ől hazánkban is felerősödött a településrendszer strukturális át-
alakulásának folyamata. Jogos a kérdés, hogy a rendszerváltás eredményeként kialakult új
társadalmi-gazdasági feltételek hogyan érintik, befolyásolják ezt a folyamatot, abban
milyen új vonások ismerhet ők fel.
Az agglomerálódás további térhódítása, elmélyülése figyelhet ő meg — különösen a
főváros, a nagyvárosok térségében —, mint amely a legmarkánsabban jeleníti meg a
településrendszer strukturális átalakulását. Az agglomerálódási folyamat erősödését, il-
letve elmélyülését különféle tényez ők együttes hatása ösztönzi, váltja ki. Az egyik ilyen
tényező a lakásépítés: az állami lakásépítés megsz űnt, a szociális lakásépítés anyagi
fedezetét a helyi önkormányzatok nem, vagy csak minimális mértékben tudják biztosítani.
A lakásépítés magáner őből történik. A főváros, a nagyvárosok belterületei kevés
lehetőséget kínálnak nagyobb lakásépítési akciók fogadására. A városokban (ez nagyrészt
a főváros és a nagyvárosok vonatkozásában jellemz ő) dolgozók, különféle ügyeik révén a
városokhoz kötődő emberek lakásépítésére az agglomerációkban fekv ő településekben
nyílhat lehetőség, ezekben található beépítésre alkalmas szabad terület. Az er ősen
differenciálódó, tendenciájában azonban emelked ő ingatlanárak ellenére ezekben a
településekben több a telekhez jutási lehet őség, mint a városokban. Ebből következően az
elmúlt években az agglomerációk települései adtak helyt ezen lakásépítésnek. A budapesti
agglomeráció településeiben jól nyomon követhet ő a lakásépítés akcióterületeinek
bővülése, új területetek beépülése. Hasonló folyamatok figyelhet ők meg az ország más
agglomerációiban, illetve agglomerálódó térségeiben. A folyamat hatására a f őváros, a
nagyvárosok és az agglomerációjukban fekv ő települések között er ősödnek a kétirányú
egymásra utaltságot kifejez ő kapcsolatok, az összefonódás, az együttélés jegyei. 5
A helyi önkormányzatok gazdálkodási gondjai, pénzügyi nehézségei ellenére az elmúlt
években a települések számottev ő csoportjában gyarapodott az infrastruktúra, javultak a
lakosság infrastrukturális ellátottsági viszonyai. Ebben meghatározó a szerepe a különféle
címen nyújtott, illetve elnyerhet ő állami támogatásoknak, valamint a más forrásokból
kapott hozzájárulásnak. Az infrastruktúra-fejlesztések a közm űves vízellátás kiépülését, a
csatornahálózat b ővítését, szennyvíztisztító telepek létesítését, beköt őutak építését, az
alapfokú oktatási intézményhálózat és felszereltségük b ővítését, gyarapítását, az
egészségügyi alapellátás javítását szolgálták. Az új, majdnem kizárólag magáner ős lakás-
építés a helyi infrastruktúra-fejlesztésének is új impulzust ad. Ezen „lassú lépések" révén
—, amelyek nem mindig látványos akciók képében jelennek meg és követhet ők nyomon —
nemcsak az érintett települések infrastrukturális ellátottsági viszonyai javulnak, hanem
Kőszegfalvi György : A településfejlődés új feltételei
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/3-4. 49-62. p.

56 Kőszegfalvi György TÉT 1994 .3-4

fokozatosan érvényesülnek az agglomerálódást ösztönz ő, elősegítő tényezők is. Ez annak
ellenére bekövetkezik, hogy e fejlesztések majdnem kizárólag településen belül
valósulnak meg, s az adott akció révén érintett települést szolgálják. Az infrastruktúra
kiépülésének tapasztalatai azt mutatják, hogy a helyi infrastruktúrák fejlesztésével
fokozatosan jönnek létre a településközi (kistérségi) infrastruktúra rendszerek
kiépülésének feltételei (például kistérségi vízellátó rendszerek, hulladéktárolók stb.
vonatkozásában).
Még egy, az elmúlt években kibontakozó tendenciára szeretnénk felhívni a figyelmet.
Az agglomerációk fő közlekedési vonalai, az autópályák menti területsávok különféle
vállalkozások telephelyeinek szerepét töltik be. Ezek a területek felértékel ődőben vannak;
különféle kereskedelmi, nagykereskedelmi, raktározási, vendéglátási és egyéb jelleg ű
vállalkozásoknak (mint például árubemutató pavilonok, üzletközvetít ő , -kötő iroda-
helyiségek stb.) adnak megtelepedési, majd m űködési lehetőséget. Ez a folyamat a telepü-
lésközi kapcsolatok erősödését, elmélyülését eredményezi, mely következményeiben a
strukturális átalakulás, különösen pedig az agglomerálódás dinamizálódásának egyik
meghatározó tényez ője. Természetszer űleg ez a tendencia legmarkánsabban a budapesti
agglomerációban érvényesül; az ország más agglomerációiban agglomerálódó térségeiben
— különösen a nyugati térségben, a szombathely-k őszegi és a gy őri agglomerációkban — is
számolhatunk a településközi, kistérségi kapcsolatok ezen tényez ők által ösztönzött
intenzív fejl ődésével.
A településközi kapcsolatok er ősödését kiváltó, segítő tényezők egymás hatását fel-
erősítik, melynek következménye a településrendszer felgyorsuló strukturális átalakulása.
A folyamat alapjaiban átrendezi a települések egymás közötti kapcsolatait, új település-
struktúrák kialakulását eredményezi. Földrajzilag ez leginkább — mint azt már korábban
említettük — a főváros és a nyugati határ közötti, a Dunához közvetlenül kapcsolódó
sávban megy végbe. A településrendszer strukturális átalakulása, s az ennek részeként
kibontakozó agglomerálódási folyamat az urbanizálódás magasabb szintjét, min őségileg
új szakaszát jelenti. Ezzel összefügg ő, ebből következő tendencia, hogy az elmúlt
években elterjedtek az urbanizációból fakadó magatartásformák, életvitel, életmódbeli
sajátosságok a városokon kívüli térségek településeiben, ami azonban ellentmondásosan
érvényesült. A nyugati határmenti térségben er őteljesen, illetve erőteljesebben mutatkozik
meg, míg másutt kevéssé követhet ő nyomon.

A településfejlesztés szerepe, funkciói

Településeink helyzetét, fejl ődésének feltételeit alapjaiban meghatározza, hogy a rend-
szerváltást követ ően a helyi választások eredményeként a vonatkozó törvény alapján
megalakultak az önkormányzatok. 6 Eddigi működésük gondokkal, problémákkal és nem
kevés nehézséggel terhelten lényegében eredményesnek tekinthet ő. Az Országgyűlés, a
központi irányítás intézményei (minisztériumok, közöttük els ősorban hatásköri funkció-
Kőszegfalvi György : A településfejlődés új feltételei
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/3-4. 49-62. p.

TÉT 1994 s 3-4 A településfejl ődés új elemei 57

jából következően a BM és más főhatóságok) kompetenciájuknak megfelel ően látják el a
településfejlesztés rájuk ruházott feladatait. A települések fejl ődését az elmúlt években a
helyi forrásokon kívül az Országgy ű lés vonatkozó törvényei, rendelkezései alapján
nyújtott hozzájárulások és különféle más támogatások (alapítványok, vállalkozások, civil
szerveződések, intézmények részér ő l stb.) biztosították, illetve segítették. A megyei
önkormányzati hivatalok — lehet ő ségeikhez képest — információk adása révén, a helyi
infrastruktúra fejlesztését segít ő településközi együttm űködések, társulások létrehozá-
sának ösztönzésével és más eszközökkel (vállalkozások letelepedési, m űködési feltételei-
nek megteremtését, biztosítását segítve) támogatták a helyi önkormányzatok munkáját.
Erre különösen az apró- és kisfalvas térségekben volt és van nagy szükség. A helyi önkor-
mányzatok és a központi irányítás közötti együttm űködés egyik eredményeként
említendő , hogy 1991-1993 között 28 községi település lett város, s ennek révén több
mint kettőszázezer ember városlakó.?
Településeink mindenkori helyzetét, fejl ődésük lehetőségeit, feltételeit alapjaiban a
különféle hatótényez ők által kiváltott folyamatok szabják meg. Ezek a társadalmi-
gazdasági fejlődésbő l fakadóan ösztönözhetik vagy gátolhatják a települések fejl ődését.
Természetszerűleg meghatározó szerepe van a települések földrajzi adottságainak, táji-
természeti értékeinek, az organikus történelmi fejl ődés eredményeként kialakult szerke-
zetüknek, területfelhasználásuk rendszerének. A különféle hatótényez ők érvényesülésé-
ben, az adottságok, helyi értékek minél teljesebb kör ű hasznosításában mindenkor dönt ő
szerepe van a helyi önkormányzatok településfejleszt ő tevékenységének, az ezt segít ő,
ösztönző feltételeknek.
Helyénvaló annak tisztázása, mit értünk ma a társadalmi-gazdasági fejl ődés új feltételei
között településfejlesztésen? A településfejlesztést olyan komplex társadalmi-gazdasági,
mű szaki, környezetalakító tevékenységnek nevezhetjük, amelynek célja a települések
működőképességének fenntartása és biztosítása, kiegyensúlyozott és nagyobb távú
érdekeiket is figyelembe vev ő és érvényesítő fejlesztése, táji-természeti értékeik védelme,
örökségük megő rzése és gyarapítása, népességük életfeltételeinek, életkörülményeinek,
ellátottsági és környezeti viszonyainak, települési közérzetének javítása. 8
Jogos a kérdés, vajon teljes körűen biztosítottak voltak-e az elmúlt évek során a helyi
önkormányzatok településfejlesztési tevékenységének feltételei? A feltett kérdésre igennel
aligha felelhetünk. Közismert, hogy a települések m űködőképességének fenntartásához,
fejlődésükhöz szükséges anyagi eszközök mindenkor igen sz űkösen álltak és állnak
rendelkezésre. A települések jelent ős számú csoportjában éppen csak a m űködés
legszükségesebb anyagi feltételeit sikerült el őteremteni, biztosítani.
Nemcsak az anyagi eszközök sz űkössége, a források elégtelensége akadályozta a helyi
önkormányzatok településfejleszt ő tevékenységének teljesebb kör ű kibontakozását, ehhez
más feltételek is hiányoztak, vagy nem a szükséges mértékben álltak rendelkezésre.
Indokolt ezek számbavétele.
A helyi önkormányzatok létrehozásának, m űködésének feltételeit — mint már említettük
— az 1990-ben elfogadott törvény határozza meg. A törvény rendelkezik a helyi önkor-
Kőszegfalvi György : A településfejlődés új feltételei
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/3-4. 49-62. p.

58 Kőszegfalvi György TÉT 1994 s 3-4

mányzatok településfejlesztési feladatairól is; négy évvel kés őbb, az elmúlt évek tapasz-
talatainak birtokában azt fogalmazhatjuk meg, hogy azt nem teljes kör űen, nem a
településfejlesztési tevékenység jelent őségének, szerepének megfelel ően szabályozta. A
törvény továbbfejlesztésének, kiegészítésének igénye az elmúlt egy-két év során a helyi
önkormányzatok működésének más vonatkozásait illet ően is megfogalmazódott.
A választások el őtt a Parlament azonban ezt a témát már nem t űzte napirendjére. Ha-
sonlóképpen nem született törvény a terület- és településfejlesztésr ől. A szakmai műhe-
lyek sokféle javaslatot, elképzelést dolgoztak ki ezzel kapcsolatosan, sajnos a téma ennél
többre nem jutott. Nagyon nagy szükség lenne erre a törvényre. Hiányát településeink
sínylik meg. A települések hatalmas értéket képviselnek a nemzet életében, anyagi,
szellemi, kulturális, erkölcsi, tudati értelemben egyaránt. Helyzetük, fejl ődésük feltéte-
leinek javítása feltétlenül törvényes alapot, garanciákat igényel. Erre — többek között —
azért is szükség lenne, hogy a helyi önkormányzatok hosszabb id őszakot illetően
egyértelm ű garanciákkal rendelkezzenek az anyagi támogatás eszközei, forrásai vonat-
kozásában. A települések m űködése, még inkább fejlesztése nehezen „viseli el", hogy
több évre el ő re nem tudják mivel, milyen forrásokból gazdálkodhatnak. A települések
anyagi eszközökhöz történ ő hozzájutásának mai gyakorlata (cél- és címzett támogatások,
részesedésük a helyben képz ő dött személyi jövedelemadóból stb.) nagyon emlékeztet a
korábbi évtizedek tervutasításos rendszerében intézményesített „alkukra", ebbéli
pozícióikból adódott lehet őségeikre.
A települések működésére, fejl ődésére kedvező tlen körülmény a közigazgatás irányítási
rendszerében a középszint bizonytalansága, fogalmazhatunk úgy is — hiánya. 9 A megyék
fennmaradtak, érdemleges szerepük alig van. (Nehogy arra gondoljon bárki is, hogy a
korábbi újraelosztási gyakorlatot sírjuk vissza, azt hiányoljuk). A megyéket felváltó
régiók kérdése egyel őre még a szűk szakmai m űhelyek elméleti megfontolásaiban
szerepel. A települések szerepe dönt ő bármilyen közigazgatási modell kiépítésében;
legyen szó a megyei struktúra átalakításáról, korszer űsítésérő l, vagy a régiókra épül ő új
irányítási rendszer kialakításáról. Bármelyik megoldás esetében alapvet ő követelmény az
alulról történ ő építkezés, melynek alapját a települések jelentik.
A településfejlesztés jelent őségének erő sítése az intézkedések széles körét érinti. Ezek
megfelel ő előkészítése indokolja a településfejlesztés funkcióinak, eszköz- és intézmény-
rendszerének újragondolását, tisztázását.
A települések zavartalan m ű ködésének megteremtésében, kiegyensúlyozott fejl ődésük
elő segítésében meghatározó szerepe van az ezt biztosító eszköz- és intézményrend-
szernek. Településfejlesztési tevékenységr ő l érdemben csak akkor beszélhetünk, ha kiala-
kultak és — konzisztens rendszerként — m ű ködnek eszközei és intézményei. Ezek külön-
böző jellegű ek lehetnek a velük szemben támasztott elvárások, követelmények, illetve a
működésük nyomán várható hatások, következmények szempontjából.
A településfejlesztési tevékenységb ő l fakadó feladatok eredményes ellátásában kiemelt
jelentő sége van a jogi szabályozás eszközeinek, intézményeinek. Eme komplex
Kőszegfalvi György : A településfejlődés új feltételei
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/3-4. 49-62. p.

TÉT 1994 s 3 4 - A településfejl ődés új elemei 59

tevékenység átfogó rendezése, szabályozása érdekében legcélszer űbb megoldásként
—telpüésfjztiörvényel szükég.
Ebben a törvényben olyan kérdéseket kellene kimondani, mint például: a településfej-
lesztés értelmezése, meghatározása, funkciói a társadalmi-gazdasági fejl ődés új feltételei
között; a települések vagyonával, er őforrásaival történ ő gazdálkodás, a vagyonhasznosítás
kérdései; a települések közötti együttm űködés lehetőségei, feltételei; a helyi infrastruktúra
fejlesztésének, korszer űsítésének lehetőségei, feltételei; a településfejlesztésben érintett
szervek, intézmények közötti munkamegosztás, kompetencia; a településfejlesztés
eszköz- és intézményrendszere; a településfejlesztés és a kommunális gazdálkodás
kapcsolatai stb. Amennyiben a parlamenti pártok részér ől nem lenne meg a megfelel ő
politikai akarat önálló településfejlesztési törvény megalkotására, úgy a településfejlesztés
szabályozását jelent őségének megfelel ően a területfejlesztési törvényben szükséges
biztosítani. A területfejlesztés szabályozást igényl ő kérdései mellett rögzíteni kellene a
településfejlesztéssel kapcsolatosan fentiekben említett kérdéseket, illetve az azokhoz
kapcsolódó más témákat.
Az 1990-ben elfogadott önkormányzati törvény kiegészítésre, továbbfejlesztésre szorul
a településfejlesztés vonatkozásában is. A törvény módosított szövegében szükséges lenne
rögzíteni a helyi önkormányzatok településfejlesztési tevékenységével kapcsolatos leg-
alapvetőbb kérdéseket, feladatokat, utalva arra, hogy azok konkrét szabályozásával a
településfejlesztési törvény (illetve a területfejlesztési) intézkedik. Ily módon a módosított
és kiegészített önkormányzati törvény megadná a településfejlesztés kereteit. A
településfejlesztési törvény — az önkormányzati törvényre hivatkozva — a tevékenység
konkrét szabályozásának kérdéseit tartalmazná.
Jogi szabályozást igényel az ágazatok szerepe, közrem űködése, munkamegosztása a
településfejlesztésben (mint például az infrastruktúra ágazatok, ipar, mez őgazdaság stb.).
Ez történhet a törvényben vagy a Kormány ez irányú jogszabályi rendelkezésében, de
talán célszerűbb lenne ezt a témát is a törvényben szabályozni. A különféle tárgyú
törvények olyan rendelkezéseket is tartalmaznak, illetve tartalmazhatnak, melyek
közvetve, vagy közvetlenül érintik a településfejlesztést. Célszer ű és szükséges lenne ezek
időről-időre történő összefoglalása. (Gondolunk például olyan törvényekre, mint a régen
várt környezet- és természetvédelmi törvény, az építési törvény, illetve az elfogadott
földtörvény stb.).
A helyi önkormányzatok településfejlesztési tevékenységének gazdasági vonatkozásai
is szabályozást igényelnek. Megfelel ő tapasztalatok birtokában indokolt az önkormány-
zati tulajdonról korábban elfogadott törvény módosítása, továbbfejlesztése. A telepü-
lésekben végzett vizsgálatok alapján szükség lenne a különféle vállalkozások és a helyi
önkormányzatok közötti kapcsolatok sok nyitott kérdésének a szabályozására, rendezé-
sére, elősegítvén az önkormányzatok ez irányú tevékenységének b ővítését megfelel ő
támogatási feltételek biztosításával. Az elmúlt évek helyi infrastruktúra-fejlesztési tapasz-
talatai arra hívják fel a figyelmet, hogy ezen a területen is további szabályozások
szükségesek az e célra rendelkezésre álló anyagi eszközök hatékonyabb felhasználása, a
Kőszegfalvi György : A településfejlődés új feltételei
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/3-4. 49-62. p.

60 Kőszegfalvi György TÉT 1994 .3 4 -

fejlesztési akciókban résztvev ők közötti kooperációs kapcsolatok, munkamegosztás
szervezettebbé tétele érdekében. Az új feltételeknek megfelel ően rendezni kellene a
településközi együttmű ködés gazdasági feltételeit, intézményi kereteit.
A jogi és gazdasági jellegű szabályozás mellett, a mindenképpen indokolt törvényalko-
tással együtt, a településfejlesztés m űszaki jellegű feladatai is új alapokon történ ő
megközelítést, rendezést igényelnek. Ezek sorából e helyütt kett őt említünk. Az egyik a
tervezéssel kapcsolatos. A településfejlesztési tevékenység eszközei között nagyon fontos
szerepe van a tervezésnek, mely segíthet a települések adottságainak, értékeinek számba-
vételében, értékelésében, a helyi önkormányzatok fejleszt ő munkájának megalapo-
zásában. A társadalmi, gazdasági, m ű szaki, ökológiai stb. aspektusok összehangolt
érvényesítését biztosító új típusú, a lokális demokrácia feltételei között m űködő jövő-
formáló munka nélkül aligha biztosíthatók a települések zavartalan m űködésének,
kiegyensúlyozott fejl ődésének lehető ségei, illetve feltételei. A másik ilyen tevékenység az
építési tevékenység szabályozásához f űződik. A szükséges építési el őírások, szabályok
országos szintű átfogó felülvizsgálatára, új el ő írásokra van szükség. Ezt sok minden
indokolja, melyek közül csupán egyre utalunk: a nyugat-európai fejlett országokhoz
történő felzárkózásnak ez is egyik feltétele, illetve számunkra elvégzend ő feladata. E
munka eredményeként születő új elő írások érdemlegesen segíthetik a helyi önkormányza-
tok településfejleszt ő tevékenységét.

Jegyzetek

Ez irányú — OTKA pályázat keretében végzett — többéves kutatások eredményeit, megállapításait, foglalja
össze „A települések fejl ődésének törvényszerű ségei" c. kiadvány. Szerző : Kőszegfalvi Gy.—Valér É.—
Dragonits T.-né, Budapest, 1990.
2 Lásd ezzel kapcsolatosan b ő vebben az OKKFT Ts-2/2 program keretében az 1989-1991 közötti években
folytatott kutatások összefoglalását tartalmazó kiadványt. Kiadta a Ts-2/2 Program Iroda, Budapest, 1991.
decemberében, I—II. kötet.
3
A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen szervezett doktorandusi képzés keretében tartott el őadások
1994. március 24-én, illetve április 29-én, valamint az Államigazgatási F őiskola posztgraduális szakán
tartott el őadás 1994. április 6-án.
4
E témával foglalkozik a „Budapest jöv őbeni fejlődésérő l" c. tanulmány, melyet a Településfejlesztés
1993/3. száma közöl, szerz ője Kőszegfalvi Gy. 33-38. o.
5
Jelen tanulmány szerzője 1994 márciusában a KSH F ő városi és Pest megyei Igazgatósága megbízásából
tanulmányt készített e témakörben, melyben a f ő városi agglomeráció elmúlt években végbement fejl ődési
folyamatait elemzi.
6
Az 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról.
7
Az új városok témájával foglalkozott a Belügyminisztériumnak 1994. március 25-én Budapesten, a Duna
Palotában rendezett konferenciája.
8 E témakört részletesen tárgyalja a BM Településfejlesztési F ő osztályának megbízásából és irányításával
1993 decemberében készült „A településfejlesztés lehet ő ségei, feladatai a piacgazdaság feltételei között" c.
tanulmány. Készítették: K ő szegfalvi Gy., Dubla Z., Karmazin J., Kácsor J., Süt ő L.; konzulens: László L.
9
E témakörrel foglalkozott a Megyei Jogú Városok Szövetsége által 1994. március 4-5-én Székesfehérváron
rendezett konferencia.
Kőszegfalvi György : A településfejlődés új feltételei
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/3-4. 49-62. p.

TÉT 1994 s 3 4 - A településfejl ődés új elemei 61

Irodalom

Enyedi Gy. (1993) Társadalmi-területi egyenlőtlenségek Magyarországon. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó,
Budapest.
Hablicsek L. (1994) Családok és háztartások el őreszámítása, 1990-2010. Demográfiai Tájékoztatási Füzetek,
15. KSH, Budapest.
Kovács K. (szerk.) (1993) Település, gazdaság, igazgatás a térben. MTA Regionális Kutatások Központja,
Pécs.
Kőszegfalvi Gy. (1985) Településpolitika, településfejlesztés. Kossuth Könyvkiadó, Budapest.
Kőszegfalvi Gy.—Síkos, T. T. (1993) Városok és falvak infrastruktúrája. MTA Földrajztudományi Intézet,
Budapest.
Perczel Gy.—Tóth J. (1994) Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza. ELTE (Egyetemi jegyzet),
Budapest.
Perényi I. (fószerk.) (1987) Urbanisztikai Kézikönyv. Építésügyi Tájékoztatási Központ, Budapest.
Rechnitzer J. (1993) Szétszakadás vagy felzárkózás. MTA Regionális Kutatások Központja, Gy őr.

NEW CONDITIONS OF THE SETTLEMENT DEVELOPMENT

GYÖRGY KŐSZEGFALVI

The situation of the settlements, their current history, develópment are defined by
objective regularities. At the same time the conscious seftlement development activity, its
special means, institutions have a decisive role in influencing the processes of the
seftlement development. The processes that took or are taking place after and as a
consequence of the systemic change, the new conditions of the socio-economic
development play a fundamental impact on the situation of the settlements, the track of
their development; a new development behaviour is needed. The past four years are
probably inadequate for us to evaluate the favourable or unfavourable processes of the
development of settlements in a way that is profound, touches all essential aspects and
explores and analyses the correlations. At the same time we cannot deny that some
tendencies are shaping. We can recognise — even if not in their entity — some special
processes that sign or at least predict the new particular features, the track of the
development of the settlements, show the transition of the structure of the system of
settlements, transitions of new directions and characteristics. In these processes, besides
the transitions deriving from the special self-disciplined development, the new means-
and institutional system of the seftlement development has a decisive role. Among these
we can consider the formation and function of the seftlement leve] self-governments as the
most important factor.
We can ask whether the conditions of the seftlement development activities done by the
local self-governments were fully created and provided during the past few years.
Kőszegfalvi György : A településfejlődés új feltételei
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/3-4. 49-62. p.

62 Kó'szegfalvi György TÉT 1994 .3-4

We can hardly say 'yes' to the above question. It is well known that the access to the
financial means necessary for the maintenance of the operation of the settlements and
their development have always been very limited. In a significant number of settlements
only the most essential financial means of the operation could be gathered, provided. It
was not only the limited scales of the financial means, the inadequacy of the resources
that held back the formation, effectiveness of (more) complete settlement development
activities of the local self-governments, other conditions were also either missing or not
provided in a satisfactory amount.
No law on regional and settlement development was passed. It is very disappointing
that the malter of settlement development is not dealt with in accordance with its impor-
tance, weight. An unfavourable factor affecting the operation and development of the
settlements is the uncertainty, or we can say, the lack of the medium levei in the system of
control of the public administration. The role of the settlements is decisive in the building
of any model of public administration, whether it is about the restructuring, modernisation
of the county system or the formation of a new system of control built on regions. A
fundamental criterion in the case of either solution is the bottom-up building, the basis of
which is the settlements.
The means and institutions of legal control have a stressed importance. For the
comprehensive management, control of the complex settlement development activity a
settlement development act is/should be necessary. The Local Government Act should be
amended, developed further. The role, contribution, division of labour of the branches in
settlement development should have legal regulation. The necessary harmony of the
certain acts in issues concerning settlement development should be created. The economic
matters of the settlement development activities done by the local self-governments need
a new regulation, too; this regards the issues concerning the utilisation of the property of
the self-government, the faster and more concerted development of the local
infrastructure, the co-operation between settlements. There is a case for the approach,
management of the technical tasks of the settlement development on new grounds. A new-
type settlement planning and up-to-date construction regulations are needed.

Translated by Zoltán Raffay