Tér és Társadalom 8. évf. 1994/1-2. 143-166. p.
Tér és Társadalom 8. 1994E1-2: 143-166
FEJLŐ DÉSI TARTALÉK VAGY ELSZALASZTOTT
LEHETŐSÉG
(A Dél-Dunántúl turizmusa)
(A Basis of Development or an Opportunity Lost)
KRAFTNÉ SOMOGYI GABRIELLA
Napjaink formálódó gazdaságában sokszor és sokak részér ől vetődik föl a kérdés,
fenntartható-e az a kedvez ő pozíció, amit a világ turisztikai piacán elértünk l a hideghá-
borús periódus turizmust szorgalmazó politikájával, az ország nyitottságával, avagy a
kínálatunknak megfelel ő kereslet beálltával lényegesen szerényebb volumen ű beutazó
forgalommal is kénytelenek leszünk beérni a — minden ellenkez ő híresztelés ellenére —
zömében még mindig a strand- és síturizmusnak hódoló tömegek helyett.
Vajon föl tud-e mutatni az ország és annak régiói olyan turisztikai termékeket 2 , ame-
lyek elő segítik a turizmus jelenlegi gazdasági szerepének megtartását? Ezt a kérdést
igyekszik megválaszolni jelen tanulmány is a Dél-Dunántúl négy megyéje esetében.
A tényfeltárás során elemezni kívánjuk a keresleti és a kínálati oldal mutatóit, a forga-
lom változásának okait, a régión belüli különbségeket. Az elemzés tanulságainak és a
világpiaci tendenciáknak megfelel ő en fölvázoljuk a Dél-Dunántúl turizmusfejlesztési
stratégiájának fő bb irányait. A mennyiségi elemzések alapjául a Központi Statisztikai
Hivatal által 1992-ben nyilvántartott kereskedelmi és magán szálláshelyek kapacitás és
forgalmi adatai szolgáltak.
A régió vendégforgalmának jellemz ői
A Magyarországon késő n megindult polgárosodás következtében lassan föllendül ő tu-
rizmus fogadóhelyei közül az I. világháború el ő tt a Dél-Dunántúlon a Balaton-parti
fürdő helyek, illetve a gyógyfürdő k, Hévíz és Harkány örvendtek nagyobb hírnévnek. A
Balaton mentén a múlt század utolsó évtizedében a déli part tíz települését üdül őhely-
ként említik. A századforduló és az I. világháború között ugyanitt már 25 ezer vendég-
rő l szólnak a krónikák. A gyors növekedés „...annak volt köszönhet ő , hogy az itt lévő
üdülőhelyeken nemcsak az idegenforgalmi szálláshelyek fér őhely-kapacitását növelték
meg, hanem az idegenforgalmat kiszolgáló létesítményeket is gyarapították, és a szol-
gáltatások színvonalának emelésére, továbbá a kommunális létesítmények és az utak épí-
tésére is — számos városi rangú települést megel ő zve — nagy gondot fordítottak"
(Gertig B. —Lehmann A. 1985, 48. o.).
Kraftné Somogyi Gabriella : Fejlődési tartalék vagy elszalasztott lehetőség
(A Dél-Dunántúl turizmusa)
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/1-2. 143-166. p.
144 Kraftné Somogyi Gabriella TÉT 1994E1 —2
A II. világháború után a szociálturizmus létesítmény fejlesztéseinek is kedvelt cél-
pontja volt a Balaton-part, illetve a termálfürd ők. A 70-es évekt ől fölfutó külföldi ven-
dégforgalom legkedveltebb fogadóterülete Budapest mellett szintén a Balaton és a ter-
málfürdők voltak. A gyorsan növekv ő kereslet — a szálláshely-kapacitások sz űk ke-
resztmetszetének fölszámolására — a min őség háttérbe szorításával a mennyiségi fejlesz-
téseket ösztönözte. A kínálat min őségi elemeinek korábbi mell őzöttsége a régióban
hatványozottan megbosszulta magát a rendszerváltás és a küls ő politikai változások
miatt más körülmények közé került turizmusban. Erre utal a négy megye turisztikai
súlyának alakulása az utóbbi évtizedben (1. ábra).
A régió lassú visszaszorulása az ország turisztikai teljesítményében 1985 óta figyel-
hető meg, s különböző okokra vezethet ő vissza:
—nem sikerült kiharcolni a Balatonon kívül más területeknek a kiemelt üdül őkörzeti
rangot, s ezzel az idegenforgalmi fejlesztések kiemelt központi költségvetési támogatá-
sát;
—a Balaton-partján a bevezetett építési tilalom hatásaként is konzerválódott a szállás-
helyi és szabadidő-eltöltési lehet őségek struktúrája, ami a min őségi igényekkel fellép ő
keresletet nem volt képes kielégíteni;
—az infláció növekedése, els ősorban a közlekedési költségek többszöri emelkedése
következtében a belföldi vendégek körében is csökkent a Balaton népszer űsége;
—a régió egy részének, Baranya és Tolna megye kedvez őtlen közlekedés-földrajzi
helyzete hátráltatja idegenforgalmi szerepük növekedését.
A vizsgált id őszakban szembeötl ő Somogy megye folyamatos térvesztése, ami nem
tudható be teljes mértékben a kereslet elfordulásának. Ehhez hozzájárult a vendégfor-
galom átáramlása a KSH statisztikákban már nem regisztrált volt SZOT- és vállalati
üdülőkbe, melyek férő helyeiket részben a szabad piacon értékesítik. Tehát a forgalom
csökkenése valószín űleg kisebb mértékű a hivatalosan kimutatottnál. Figyelemre méltó
Zala megye térnyerése, ami a gyógy- és termálvizek fokozatos fölértékel ődésére, a fo-
gadási feltételek mind jobb kiépítettségére, az osztrák piac közelségére és Keszthely
város sokoldalú turisztikai, kulturális szerepkörére támaszkodik.
A vendégforgalom szezonalitásának mértéke természetszer űleg Somogyban a leg-
nagyobb — az egész megye hivatalosan nyilvántartott vendégforgalmának 95%-a a Ba-
laton partra koncentrálódott 1992-ben. Az éves forgalom 84,1 %-a a három nyári hónap
alatt realizálódott, Tolnában ugyanezen id ő alatt a vendégéjszakák 59,0%-a, Zalában
50,5%-a került értékesítésre. 1992-ben a szezonalitás mértéke Baranya megyében volt a
legalacsonyabb, június, július és augusztus hónapokra koncentrálódott a vendégéjszakák
43%-a. A téli hónapokban a bizonytalan hóviszonyok és a kialakulatlan téli sportolási,
szabadidő-eltöltési lehet ő ségek következtében nem mutatkozik másodlagos vendégfor-
galmi csúcs. A belföldi vendégforgalomban pedig a téli ünnepkör családi, baráti körben
történő eltöltésének gyakorlata miatt nem jelentkezik a december—januári keresleti
másodmaximum.
Kraftné Somogyi Gabriella : Fejlődési tartalék vagy elszalasztott lehetőség
(A Dél-Dunántúl turizmusa)
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/1-2. 143-166. p.
TÉT 1994 s 1 - 2 Fejlődési tartalék vagy elszalasztott lehet őség 145
1. ÁBRA
A dél-dunántúli megyék súlya az ország turizmusában az összes kereskedelmi
szálláshelyen eltöltött vendégéjszakák száma alapján (%)
(The weight of the southern Transdanubian counties in the national tourism by the
number of guest nights spent in all public accommodation establishments [%])
18
16
-.2~mmenemmee
14
12 <4kk s
i",
10 4:kp„
8
6
o
I II
2
1 Liair
""1"4.ep.
0
1980
1982
1984
1986
IIII I Zala
Som ogY
B aranya
1988 Tolna
1990
1992
A dél-dunántúli régió idegenforgalmi teljesítménye az ezer lakosra jutó vendégéjsza-
kák számával jellemezhet ő , mindössze a két Balaton-parti megye dicsekedhet az Európai
Unió régióinak átlagát (5265) megközelít ő mutatóval - Somogy 4845, Zala 4336
vendégéjszakával. Baranya (1728) és Tolna (635) t őlük lényegesen elmarad. E tekintet-
ben a települések között a legel őkelőbb helyet - ezer lakosonként több mint 25 ezer
vendégéjszakával - a termál- és gyógyturisztikai központok, valamint számos balatoni
fürdőhely foglalja el, így Orfű , Abaliget, Harkány, Zamárdi, Balatonföldvár, Igal,
Siófok, Balatonszemes, Balatonszárszó, Balatonberény, Hévíz, Zalakaros, Vonyarc-
vashegy, Bal atongyörök
A kereskedelmi szálláshelyek tényleges kapacitáskihasználtságának megítéléséhez a
szezonálisan működő szálláshelyek torzító hatásának kiküszöbölésére, a KSH 1992. évi
adatbázisára támaszkodva kiszámoltuk a potenciális vendégnapok számát 4 . Az idegen-
forgalmi szakemberek szerint Magyarországon ezer lakosonként 80 kereskedelmi szál-
lásférőhely jelentené a kívánatos ellátási szintet - ez 29 200 potenciális vendégnapot
jelent -, amivel szemben a valóság csak 29 fér őhelyet tud prezentálni, ez pedig 10 585
Kraftné Somogyi Gabriella : Fejlődési tartalék vagy elszalasztott lehetőség
(A Dél-Dunántúl turizmusa)
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/1-2. 143-166. p.
146 Kraftné Somogyi Gabriella TÉT 1994E1-2
potenciális vendégnapnak felel meg. A vizsgált régió települései közül nem éri el a
fennálló átlagos magyar szálláshelykínálati szintet — többek között — Pécs, Komló,
Nagyatád, Kaposvár, Dombóvár, Szekszárd, Tamási, Nagykanizsa, Zalaegerszeg és
számos a balatoni üdül ő körzetbe tartozó nem partmenti, háttértelepülés kínálata.
Összevetve a potenciális és tényleges vendégnapokat, a kereskedelmi szálláshelyek évi
átlagos kihasználtsági mutatójául 30%-os, vagy az alatti értékeket kapunk. Ebb ől arra
következtethetünk, hogy szerteágazóbb szabadid ő -eltöltési lehet őségek biztosításával,
jobb marketingmunka révén a férő helyek számának növelése nélkül, min őségi korszerű-
sítés mellett is lehet ő ség van a régióban a turizmus, s ezen keresztül az idegenforgalmi
bevételek növelésére.
A régió hagyományos fogadóhelyei
A turisztikai kereslet térben egyenetlenül oszlik el a régióban, alapvet ően kötődik a
természeti adottságokhoz, a termálvíz el őfordulásokhoz és a természetes vízfelüle-
tekhez.
A régió kétségtelenül legjelent ősebb egybefügg ő idegenforgalmi fogadóterülete a
Balaton, itt koncentrálódik a régió kereskedelmi szálláshelykínálatának 71,3%-a,
vendégforgalmának 68,5%. Ismertsége mellett az idegenforgalom fejlesztése szempont-
jából a régió legproblematikusabb területe is. A Balaton talán legnagyobb vesztese az
elmúlt rendszer hibás imázsteremt ő politikájának, melynek eredményeként a kínálattal
nem az igényes, magas fizet őképességű , minő ségi szolgáltatásokat vásárló turistarétege-
ket célozták meg, hanem az olcsó szálláshelyeket, éttermeket keres ő , igénytelenebb kör-
nyezeti kultúrát is elfogadó vendégkört, amely viszonylag alacsony napi költést produ-
kált. A szolgáltatási, szabadid ő-eltöltési lehet őségek skálájának sz űkös volta miatt a ke-
reslet egyre inkább id őjárásfügg ő , a szezon egyre rövidül, emiatt a befektetett t őke
megtérülési ideje erőteljesen megnő , így nem meglep ő a külföldi és belföldi tőke mérsé-
kelt érdekl ő dése. Mindössze néhány példaérték ű vállalkozás reprezentálja a magánszféra
hajlandóságát a kínálat min őségi jellemzőinek erő sítésére (pl. a Hotel Família Zamárdi-
ban, a Hotel Janus Siófokon, az Oázis Panzió Nagyberényben).
A fejlesztések szempontjából kedvez ő a külföldiek magas átlagos tartózkodási ideje,
valamint a törzsvendégek 34,7%-os aránya, továbbá a gyermekekkel érkez ő turisták
53%-os hányada (Közvélemény-kutatás a Balatonnál 1992). Annál is inkább figyelemre
méltó ez, mert a Balatonnál mind a mai napig nem általánosan elterjedtek a gyermek-
programok, a gyermekbarát szolgáltatások, hiányoznak a játszóterek stb. Tehát
önmagában a Balaton mint sekély, édesviz ű tó is jelent ős vonzerőt képes gyakorolni e
piaci szegmensre. Új szolgáltatások bevezetése, animátorok alkalmazása, célirányos
programszervezés révén a kisgyermekes családok körében tovább növelhet ő a Balaton
vonzásintenzitása mind belföldön, mind külföldön.
Kraftné Somogyi Gabriella : Fejlődési tartalék vagy elszalasztott lehetőség
(A Dél-Dunántúl turizmusa)
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/1-2. 143-166. p.
TÉT 1994.1-2 Fejlődési tartalék vagy elszalasztott lehet őség 147
A balatoni turizmusszervezés és értékesítés leggyengébb láncszeme az információ ára-
moltatás, mely megállapítást a már idézett 1992-es közvélemény-kutatás is alátámasztja:
eszerint a Balatonnál a turisták 52%-a vagy egyáltalán nem, vagy nem megfelel ő szinten
kap információt a helyi lehet őségekről, továbbá az üdülésük során nem kirándulók
30%-a az elmaradt programot az információ és a kínálat hiányára vezette vissza. Fel-
tűnő , hogy a partközelben m űködő utazási irodák szinte kivétel nélkül Budapestet, a
„Pusztát", illetve Bécset kínálják kirándulási úti célként, s vélt vagy valós kereslet-
hiányra hivatkozva nem a régió természeti és kulturális értékeit.
Mindemellett a Balaton mentén már kialakulóban vannak azon idegenforgalmi termé-
kek elemei, amelyek a jöv őben a keresleti szegmenseket pontosabban megcélzó kínálat
alapját képezhetik. Több település tett, illetve tesz lépéseket markánsabb image kialakí-
tására, ezzel céltudatosan formálva a település idegenforgalmi kínálatát.
A turizmussal foglalkozó prognózisok közös véleményen vannak a tekintetben, hogy
a gyógykezelésnek, regenerálódásnak, egészség fenntartásnak egyre nagyobb szerepe
lesz a turizmusban. A régió országhatárokon túl is ismert és elismert gyógyfürd ői:
Hévíz, Zalakaros és Harkány. Külföldiek által is látogatott, de jelent őségében az előb-
biekt ől lényegesen elmaradó fürd őtelepülések: Dombóvár, Nagyatád, Igal, Lenti,
Magyarhertelend, Csokonyavisonta, Tamásí, Sikonda, Kaposvár.
Hévíz fürdővárosi múltja közel kétszáz évre tekint vissza. A vendégforgalom kezdet-
ben lassan fejl ődött, száz év elteltével sem volt nagyobb az éves látogatószám ezernél.
Döntő fordulatot a Reischl család bérl őként való megjelenése hozott 1905-ben, amely
Karlsbadhoz hasonló fürd őhely kialakítását t űzte ki célul. A vendégek száma 1925-ben
már meghaladta a 15 ezret. A vendégek 80%-a magyar volt, a külföldiek 90%-a pedig
német és osztrák.
A háborút követően az államosítások után a magyar szociálturizmus adta a hévízi ven-
dégforgalom zömét. A 80-as években a szállásfér őhelyek száma már 11 ezer fölé emel-
kedett, a tófürd őbe befizetők száma évi 700-950 ezer között váltakozott. Figyelemre
méltó a vendégek összetételének változása: 1980-ban Hévíz összes vendégeinek 81%-a
belföldi volt és csak 19%-a külföldi, 1991-ben a külföldiek aránya már 41%-ra emelke-
dett, míg a kereskedelmi szálláshelyeken meghaladta a 75%-ot. Ennek egyik oka a ked-
vezményes üdültetés átszervezése volt, a másik ok Hévíz növekv ő ismertsége és el-
ismertsége. A helyi statisztikák szerint a külföldiek fele Németországból, negyede
Ausztriából érkezik, de egyre n ő a francia, holland, svájci, angol, svéd és belga vendé-
gek száma is.
Hévíz jelenlegi kiépítettsége mellett a vendégek szinte minden igényét képes kielé-
gíteni, noha a kereskedelmi szálláshelyek éves fogadókapacitás-kihasználtsága csak 30%
körül mozog; e két tényez ő is indokolja a település mind intenzívebb önreklámozó tevé-
kenységét, illetve az országos idegenforgalmi propagandába való hangsúlyosabb beke-
rülését. E téren példaérték ű a város polgármesteri hivatala, számos szállodája, vendég-
Kraftné Somogyi Gabriella : Fejlődési tartalék vagy elszalasztott lehetőség
(A Dél-Dunántúl turizmusa)
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/1-2. 143-166. p.
148 Kraftné Somogyi Gabriella TÉT 1994E1-2
lője, utazásszervez ője által magyar és idegen nyelven megjelentetett „Hévíz" cím ű
útikönyv.
A régió második legjelent ő sebb termál- és gyógyturisztikai központja az el őzőnél lé-
nyegesen fiatalabb, pályája fölfelé ível ő szakaszán elhelyezked ő Zalakaros. 1962-ben
kő olajkutató próbafúrás során tört föl az a rendkívül értékes összetétel ű 96 °C-os termál
víz, amely 1965 óta fürd ő t üzemeltet. A létesítményt 1978-ban hivatalosan is gyógyfür-
dővé nyilvánították, majd 1984-ben a fürd ő környezete nemzetközi gyógyüdül őhelyi
rangot szerzett.
A zalakarosi víz sok oldott sót tartalmazó alkálikloridos, hidrogénkarbonátos, jódos,
brómos és kénhidrogénes enyhén radioaktív elismert gyógyvíz, amelynek fluorid, meta-
bórsav és metakovasav tartalma is jelent ő s. Egy európai vizsgálat szerint, amelyben 11
ország 225 gyógyvize méretett meg, a zalakarosi olyan gyógyvizekkel került egy min ő-
ségi kategóriába, mint pl. a németországi Bad-Wiessee, Endorf, Sist, az olaszországi
Salsomaggiore és Marghersita di Savoia.
Egy másik szempont szerint a vizsgált 225 gyógyvízb ől csak a zalakarosi tartalmaz
együttesen Br- , J- , F, S2- elemeket. Mindebbő l az következik, hogy a zalakarosi
gyógyvíz európai léptékkel is kivételes összetétel ű , így kiemelked ő gyógyhatású a
legváltozatosabb megbetegedések tekintetében.
A faluban az önkormányzat által nyilvántartott adatok szerint 6604 fér őhely áll a
vendégek rendelkezésére, amelynek kétharmada magánszálláshelyeken, egyharmada
pedig szállodákban, vállalati üdül ő kben, illetve a Zalatour kempingjében található. A
fürdőhely további fejl ő déséhez elengedhetetlenül szükséges lenne egy luxusigényeket is
kiszolgáló gyógyszálló megépítése, valamint a sportolási lehet őségek további b ővítése.
A beépítetlen szabad területek, telkek a fürd ő környezetében és a faluban kedvez ő felté-
teleket teremtenek egy zöldfelületekkel jól tagolt kedélyes fürd őhely imázsának kialakí-
tásához. A helyi önkormányzat aktív szerepvállalását bizonyítják azok a magas szint ű
propaganda kiadványok, amelyek a településsel és a környékkel, a fürd ő szolgáltatá-
saival ismertetik meg az érdekl ődő ket magyar és idegen nyelven.
A régió harmadik, nemzetközileg is ismert gyógyfürd őhelye a baranyai Harkány. Hé-
vízhez hasonlóan a fürd ő fejlesztése itt is egy természetes eredet ű forrás gyógyító hatá-
sának múlt századi felfedezését követ ő en indult meg. 1823-ban Palkovics József megyei
másodorvost bízták meg a fürd ő tervének kidolgozásával, s 1828-ban már állt az ún.
„Nagyszálló", mely 28 szobájával várta a vendégeket.
A harkányi víz összetételét tekintve egyszer ű kénes víz, ami metakovasavat is tartal-
maz, kéntartalma a legmagasabb Magyarországon, s ez karbonyl szulfid (vagy szén-
oxiszulfid) formájában van jelen a vízben, ami 150-szer gyorsabban szívódik fel a szer-
vezetbe, mint a szulfátkén. Fürd ő kúra és ivókúra formájában egyaránt alkalmazzák. A
település vendégforgalmának intenzív növekedését több tényez ő is akadályozza:
Kraftné Somogyi Gabriella : Fejlődési tartalék vagy elszalasztott lehetőség
(A Dél-Dunántúl turizmusa)
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/1-2. 143-166. p.
TÉT 1994E1-2 Fejlődési tartalék vagy elszalasztott lehet őség 149
—a gyógyvíz-kitermelés mértéke a vízbázisok veszélyeztetése nélkül nem növel-
hető , ezért a nem gyógyászati célokat szolgáló medencék költséges vízforgatóval való
ellátása elengedhetetlen;
— fürdő gyógyászati és szabadidős célú használatának mind tökéletesebb elválasz-
a
tását akadályozza a szabad területek hiánya;
—a település szálláshelykínálatának jelent ős része elöregedett, lelakott, korszer űtlen,
hiányoznak az exkluzív igényeket is kielégíteni képes gyógyszállók, gyógyüdül őszállók;
—a településen szűkösek a kulturált szabadid ő-eltöltés lehetőségei;
—hiányzik a turisztikai információk áramoltatásáért felel ős non-profit szervezet,
nincs forgalomban friss ismereteket közl ő tájékoztató anyag sem a fürd őről, sem a
településről, sem pedig a térségr ől.
Tekintettel a gyógyvíz kuratív hatására, a Harkányban felhalmozott nemzeti va-
gyonra, a lakosság vendégfogadási készségére a jöv őben — remélve a délszláv válság
közeli békés rendez ődését — a település gyógy-idegenforgalmi szerepének er ősödése
várható, ennek érdekében mind a t őkebefektet ők, mind a település hangsúlyosabb meg-
jelenése szükséges.
A külföldiek által is ismert, de nemzetközileg elismert gyógyüdül őhelyi ranggal nem
rendelkező települések egész sora — Dombóvár, Nagyatád, Kaposvár, Igal, Lenti, Ma-
gyarhertelend, Csokonyavisonta, Tamási, Sikonda — található a dél-dunántúli régióban.
Közös jellemzőjük, hogy alapvetően termálfürd őként funkcionálnak, hozzájuk gyógy-
szolgáltatások csak korlátozott számban csatlakoznak; Kaposvár, Dombóvár, Nagyatád
nyújtja e szempontból a legszélesebb kör ű választékot. Nagyatád kivételével e települé-
sek nem rendelkeznek korszer ű gyógyüdülő-szállodával és a kulturált szabadid ő-eltöltési
lehetőségeknek is lényegesen kisebb kínálata áll a vendégek rendelkezésére, mint az
országos jelentőségű gyógyüdülőhelyek csoportját képvisel ő Hévízen és Zalakaroson.
A változatos vízösszetétel, az eddigi gyógyászati tapasztalatok, javallatok, a vízel ő-
fordulások térben szórt elhelyezkedése valamennyi fürd ő fejlesztését lehet ővé és
indokolttá teszik.
A fent említetteken túl még számos szezonális termálfürd ő üzemel a régióban, vizüket
hivatalosan még nem min ősítették gyógyvízzé, ami nagyon sok esetben hátráltatja a
további fejl ődésüket — kevésbé vonzza a t őkebefektet őket —, jóllehet a külföldiek
körében már így is kedveltek: Csisztapuszta, Szulok, Babócsa, Kehidakustány, Sziget-
vár, Siklós stb.
A turisztikai kereslet sűrűsödésének további pontjait, a régió megyei jogú városait
nem az üdülő turizmus jel-á,a—Pécs,KpovárZlaegsz Nayknizs,Se rd—
lemzi. Az átlagos tartózkodási id ő 2,4 és 3,6 nap között ingadozik városonként, amihez
jelentősen hozzájárul a fizet ővendég szálláshelyek egy részének „munkásszállóként
vagy menekült szálláshelyként" való igénybevétele. Ezen településcsoportot leginkább
a kulturális-, rendezvény- és üzleti turizmus kereslete érinti, ennek megfelel ően legin-
kább művi vonzerőelemei, attrakciói jelennek meg a kínálatban.
Kraftné Somogyi Gabriella : Fejlődési tartalék vagy elszalasztott lehetőség
(A Dél-Dunántúl turizmusa)
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/1-2. 143-166. p.
150 Krapné Somogyi Gabriella TÉT 1994.1 —2
A kulturális-, rendezvény- és üzleti turizmus szempontjából fels őoktatási intézményei,
kutatóintézetei, múzeumai révén, valamint nemzetközi szervezetek képviseletének hely-
színeként leger ősebb vonzerő vel Pécs és Kaposvár rendelkezik. E két településen a
szépen felújított belváros, a hagyományos kulturális rendezvények, az üzleti turizmus
keretében meghonosodó szakvásárok még tovább növelik a vonzer őt. A különleges
értékeket rejt ő természeti környezet Pécs közigazgatási határán belül is megtalálható, de
a többi város esetében sem kell messze menni érte. A szálláshelykínálat évi átlagban
meghaladja az igényeket, strukturális összetétele is többé-kevésbé megfelel ő ; az éves
kihasználtsági mutatók alapján nem indokolt a nagy lépték ű mennyiségi bővítés, inkább
a kereslethez rugalmasabban igazodó panziók építése szorgalmazható. Az egyes szállo-
dák, motelek bels ő felújítása, szolgáltatásuk korszer űsítése azonban nem kerülhet ő el.
A turizmus tudatos fejlesztése az egyes városok imázs teremtésének hatékony eszköze,
ezt felismerve mind több település vezetése, önkormányzata fordul ezen gazdasági
ágazat irányába. Hosszú távon azonban egyik említett városban sem várható a turizmus
uralkodó jövedelemszerz ő tevékenységként való megjelenése.
A turizmus fogadási feltételei a dél-dunántúli régióban
Egy terület természeti, társadalmi, kulturális stb. attrakciói idegenforgalmi ter-
mékként történő hasznosulásának intenzitásában, illetve hasznosításának gazdaságos-
ságában a szálláshelykínálatnak nagy jelent ősége van. Ezért tartjuk fontosnak a fér ő-
helykínálat mennyiségi elemzését, összehasonlítva az országos átlagokkal, illetve a mi-
nőségi jellemzők föltárását.
A régió helye az ország kereskedelmi és magánszálláshely kínálatában
A régióban található Magyarország összes kereskedelmi szálláshelyeinek 31,9%-a,
ebbő l Somogy megye 17,8%-kal részesedik, Zala megye 8,5%, Baranya megye 4,4 %-
kal követi, majd Tolna megye zárja a sort 1,2%-kal. A szállodai fér őhelyeknek már
csak 17,0%-a található a Dél-Dunántúlon. Ennél is alacsonyabb volt a négy megye
részesedése 1992-ben a panziókban kínált fér őhelyekbő l, mindössze 13,1%. Annak elle-
nére, hogy a térség természeti adottságainál fogva vonzza a bakancsos turistákat, illetve
a diákturizmust, meglehető sen alacsony a turistaszállásokból való részesedése, 20,7%.
A nyaralóházakban kínált fér őhelyek tekintetében már el őnyösebb a Dél-Dunántúl pozí-
ciója (27,3%). A kemping fér őhelyekbő l való magas részesedési arány (36,9%) els ősor-
ban Somogy megyének köszönhet ő , ahol az ország kemping fér őhelyeinek 23,7%-a ta-
lálható. Hasonló a helyzet a szervezett és szervezetlen fizet ővendéglátás esetében is,
mivel a régióban összpontosul az ország kínálatának 41,7 illetve 44,9%-a (2-3. ábra).
Kraftné Somogyi Gabriella : Fejlődési tartalék vagy elszalasztott lehetőség
(A Dél-Dunántúl turizmusa)
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/1-2. 143-166. p.
TÉT 1994E1-2 Fejlődési tartalék vagy elszalasztott lehet őség 151
oa z
O
o o o
ri
Kraftné Somogyi Gabriella : Fejlődési tartalék vagy elszalasztott lehetőség
(A Dél-Dunántúl turizmusa)
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/1-2. 143-166. p.
152 Kraftné Somogyi Gabriella TÉT 1994E1 —2
3. ÁBRA
A kereskedelmi és magán szállásfér őhelyek együttes kínálati szerkezete
(Supply of public and private accommodation establishments together)
Magyarország
Zala
Tolna
Somogy
Baranya
0% 20% 40% 60% 80% 100%
Jelmagyarázat: 1 — szálloda, 2 — panzió, 3 — turistaszállás, 4 — nyaralóház, 5 — kemping,
6 — szervezett fizet ővendéglátás, 7 — nem szervezett fizet ővendéglátás
A térségben sajnálatosan magas a nem szervezett formában értékesített magánszállás-
helyek aránya, ezek forgalmi adatairól még becslések sem állnak rendelkezésünkre. Az
értékesítésükb ől származó bevételek jelent ős hányada az ún. szürke, illetve fekete gaz-
daságban realizálódik, nem jelenik meg a helyi idegenforgalmi adóbevételekben, így
nem szolgálhatja az átgondolt térségi idegenforgalmi fejlesztéseket sem, amivel párhu-
zamosan a turisták érdekeinek védelme, a szolgáltatások min őségének garantálása sem
megoldott. A magasabb költési készség ű vendégkörök fogadási feltételeit sz űkíti a szál-
lodai, illetve szállodaszer ű létesítmények alacsony arányszáma. A nemzetközi kínálati
mutatóknak való megfeleléshez elengedhetetlen lenne, hogy a szállodaszer ű szolgál-
tatásokat biztosító férőhelyek hányada az 50%-ot közelítse.
Némileg finomodik a kép, ha csak a kereskedelmi szálláshelyek strukturális összetéte-
lét vizsgáljuk. A szállodai fér őhelyek aránya az országos 23,2%-os átlaggal szemben
Zalában 21,9%, Baranyában és Tolnában 20,9%, Somogyban csupán 8,9%. A panziók-
ban kínált férőhelyek részesedése Baranya megye (8,3%) kivételével jócskán elmarad az
országos átlagtól (6,7%), Tolnában 3,6%, Zalában 2,0%, Somogyban 1,8%.
Kraftné Somogyi Gabriella : Fejlődési tartalék vagy elszalasztott lehetőség
(A Dél-Dunántúl turizmusa)
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/1-2. 143-166. p.
TÉT 1994 s 1 —2 Fejlődési tartalék vagy elszalasztott lehet őség 153
A szálláshelyek min őségi jellemz ői
A Tourinform által 1992-ben készített Idegenforgalmi kézikönyvben a térség 194
szállodaszerű szolgáltatásokat nyújtó vállalkozása (szállodák, panziók, volt vállalati és
SZOT-üdülők), 66 kempingje, 32 nyaralóház telepe és számos turistaháza érezte fon-
tosnak, hogy a kiadvány kínálta reklám lehet őséggel éljen. Az Idegenforgalmi kézi-
könyvben megjelent adatokra, információkra, továbbá a terepbejárások során gy űjtött
személyes tapasztalatokra építjük alábbi megállapításainkat.
Szerte a világban a családias hangulatú és lépték ű szállodák iránt nő a kereslet a nagy
„bérkaszárnyákkal" szemben, ezért a min őségi jellemzők fontos eleme az egységek mé-
rete. A vizsgálatba bevont 194 létesítmény 35,6%-a 50 f őnél kevesebb, 24,7%-a
50-100 fő , 17,5%-a 101-200 fő és 13,4%-a 201-500 vendég egyidej ű elszállásolá-
sára alkalmas, mindössze 8,8%-ot képviselnek az 500 fér őhelynél nagyobb kapacitású
létesítmények, amelyekben az emberközeli, családias légkör megteremtése már rend-
kívül nehéz. A szállodai szálláshelykínálatot min ősíti, hogy csupán három négycsillagos
szálloda működik a térségben — Hotel Thermál, Hotel Aqua (Hévíz), Hotel Helikon
(Keszthely).
A szálláshely nyújtotta szolgáltatások sokfélesége hatékonyan növeli a költési szintet.
A 80-as évek elejét ől folyamatosan szélesedik a turisztikai piacon az aktív szabadid ő-
eltöltési lehet őségek iránti igény. A vizsgált egységek közül 11,9% kínál kondicionáló
termet, 18,1% teniszpályát, 9,8% lovaglási lehet őséget, 6,2% bowling- vagy
tekepályát, és mindössze a házak 3,6%-ában lehet hódolni a minigolfnak.
Összességében rendkívül szegényesnek tekinthet ő ez a választék, annál is inkább,
mert a fenti kínálati elemek gyakran együtt jelennek meg, ami az adott szálláshely
szempontjából pozitív tény, viszont a régió többi szálláshelyének vonzerejér ől még
sötétebb képet fest.
A régióban működő 66 kemping zöme, 57,6%-a a kisebb kapacitásúak közé tartozik
—, egyenként kevesebb mint 500 fér őhellyel — egy másik jelent ős hányadot (27,3%) a
közepes méretűek — 501-1000 fős — tesznek ki és mindössze 13,6%-ban lehetséges
egyszerre 1 500 turistánál többet elszállásolni. Néhány szolgáltatás fajta tekintetében a
következők jellemzik a régió kempingjeit: PB-gáz töltési lehet őséggel az egységek
40,9%-a, étteremmel 31,8%-a, élelmiszerbolttal 15,2%-a, teniszpályával 19,7%-a,
saját uszodával, strandmedencével 7,6%-a rendelkezik, mozgássérültek számára is hasz-
nálható mosdó és WC csupán 13,6%-ukban van.
A kempingek szolgáltatási színvonalának emelése és sokszín űbbé tétele, az aktív
szabadidőeltöltési lehet őségek bővítése a kereslet jöv őbeni stabilizálásának, illetve
növelésének záloga.
A régió 27 településén 32 önálló vagy kempinggel összevont nyaralóház telep fogadja
a vendégeket. A baráti társaságok és családok által egyre kedveltebb üdülési szálláshely
forma még meglehetősen alulreprezentált a szálláshelykínálati palettán, néhány minta-
Kraftné Somogyi Gabriella : Fejlődési tartalék vagy elszalasztott lehetőség
(A Dél-Dunántúl turizmusa)
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/1-2. 143-166. p.
154 Kraftné Somogyi Gabriella TÉT 1994E1 —2
értékű létesítménytő l eltekintve felszereltségük és szolgáltatási színvonaluk, választékuk
elmarad az ideálistól. A nyaralóház telepek néhány kínálati jellemz ője: 40,1 %
uszodával, saját stranddal rendelkezik, 4,5 —4,5 %-ukban lehet tekézni, kondicionáló
termet látogatni, lovagolni; minigolfozhat a turista a telepek 9%-án, ajándékbolt az
egységek 22,7%-ában ösztönzi költésre a vendégeket, s tolókocsival mindössze a
nyaralóház telepek 13,6%-ában lehet közlekedni, zavartalanul üdülni.
Ezek a mutatószámok a kínálati skála sz űk voltára hívják föl a figyelmet, és kijelölik
a közeljöv ő kívánatos fejlesztési, korszer űsítési irányait.
Az ifjúsági szállások, turistaházak, kulcsosházak elkülönül ő szeletet képviselnek a
fogadási feltételeken belül. Els ősorban azért, mert az efféle szálláshelyek iránt megnyil-
vánuló keresleti szegmens sokkal jobban körülírható mint az egyéb szálláshelytípusokat
keresők köre. Vendégeik főként a diákcsoportok és a különböz ő korosztályokat repre-
zentáló gyalogos, kerékpáros természetjárók köréb ől kerülnek ki. A kereslet e szállás-
hely kategóriában sokkal érzékenyebben reagál az árra és kevésbé igényli a magas kom-
fortfokozatot. Jóllehet ezen szállásforma üzemeltetése szinte sehol nem hoz hasznot,
fönntartása, esetleges b ővítése mégis elengedhetetlenül szükséges els ősorban szociális
megfontolásból, másrészt annak figyelembevételével, hogy az ifjúsági turizmus min-
denütt az idegenforgalom pionír jelenségeként értékelend ő . Ifjúsági szállások, illetve
turistaházak a --régió 22 településében találhatók, 5 és 400 f ő közötti befogadó-
képességgel.
A kulcsosházak annyiban különböznek a turistaházaktól, hogy nincs állandó személy-
zetük, általában egy-egy természetjáró szervezet a fenntartójuk. Baranya megyében
huszonegy, Somogyban öt, Zalában további öt, Tolnában pedig két ház áll a turisták
rendelkezésére, 440, 125, 110, illetve 28 fér őhellyel.
A kereskedelmi és magánszálláshelyek, valamint a kulcsosházak elhelyezkedését a
dél-dunántúli régióban az 4. ábra mutatja.
A vendéglátás jellemz ői
A szálláshelyek mellett a fogadási feltételek következ ő lényeges elemét a vendéglátó-
egységek jelentik. A Központi Statisztikai Hivatal által Magyarországon nyilvántartott
vendéglátóhelyek 17,4%-a, a melegkonyhás egységek 17,2%-a található a régióban,
tehát a térség népességénél nagyobb arányban részesedik e szolgáltatási funkcióból. Az
összes vendéglátóhelyen belül a melegkonyhás egységek aránya Baranyában és Somogy-
ban mindössze egy tizeddel marad el az országos átlagtól (16,6%), Tolna 14,0%-os mu-
tatója ennél kedvez ő tlenebb helyzetét tükrözi. Zala megye 17,7%-os indexe még mindig
elmarad a budapesti 20,5%-os mutatótól.
Kraftné Somogyi Gabriella : Fejlődési tartalék vagy elszalasztott lehetőség
(A Dél-Dunántúl turizmusa)
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/1-2. 143-166. p.
TÉT 1994E1 - 2 Fejlődési tartalék vagy elszalasztott lehet őség 155
Kraftné Somogyi Gabriella : Fejlődési tartalék vagy elszalasztott lehetőség
(A Dél-Dunántúl turizmusa)
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/1-2. 143-166. p.
156 Kraftné Somogyi Gabriella TÉT 1994.1-2
Túl a számszerű adatokon megállapítható, hogy — különösen a favorizált üdül őhelye-
ken — kevés a középkategóriás, választékos kínálatot nyújtó, családias hangulatú étte-
rem. A régióban — csakúgy, mint az ország többi részén — ritkán bukkannak föl a tu-
risták által egyre gyakrabban keresett kímél ő , esetleg vegetáriánus ételeket is kínáló
vendéglátóegységek. Ugyanígy a népi konyhából kölcsönzött receptek alapján készül ő
ételek is csak elvétve rendelhet ők az étlapról. Terjednek viszont a különböz ő láncokhoz
tartozó gyorséttermek, amelyek uniformizált kínálatukkal inkább a fiatalok igényeit elé-
gítik ki. Néhány kivételtő l eltekintve, alig találhatók a térségben hangulatos — az egész
település imázsára hatással bíró — kávéházak, cukrászdák. A sörfogyasztás divatjának
gyors térhódítása következtében egyre szaporodnak a kisebb-nagyobb sörf őzdék —
amelyek által felhasznált alapanyagok közül sokszor csak a víz a hazai „termék" — ,
míg a kulturált bor és pezsg őfogyasztás lehet őségei egyre sz űkülnek, holott a térségben
nem egy történelmi borvidék található és számos borrend tevékenykedik.
Utazásszervez ő szektor
A fogadási feltételek formálásában közvetlenül és közvetve is nagy szerepe van az
utazási irodáknak. Az Országos Idegenforgalmi Hivatal 1993-as Magyar Turisztikai
Partnerjegyzéke s szerint 69 utazási iroda számos kirendeltséggel tevékenykedik a tér-
ségben.
Ezen utazási irodák tekintélyes hányada a beutaztatásban nem vagy csak korlátozottan
érdekelt — amennyiben fizet ő vendéglátó szálláshelyeket értékesít és valutát vált —, így
a térség turisztikai adottságainak föltárásában, termékké fogalmazásában és piacra
vitelében sem jeleskedik.
A megyei idegenforgalmi hivatalok privatizálásával megsz űnt a „gazda szerepkör"
támogatása, piaci alapokra helyez ő dött a térség és az egyes megyék turisztikai propa-
gandája. A külső jelekbő l ítélve (programfüzetek, szóróanyagok) a gazda szerepkört
legsikeresebben a SIOTOUR Rt. tudta meg ő rizni, 1993-as programfüzetében a Balaton
mellett Nagyatádra és Csokonyavisontára invitált üdül őket. Kirándulási programjai
további hét somogyi, három tolnai, három zalai és hat baranyai települést említenek,
érintenek.
A többi volt megyei idegenforgalmi hivatal is nagy er őfeszítéseket tesz a beutaztatás
arányának megtartására, legalább a tulajdonukban lév ő idegenforgalmi ingatlanok, léte-
sítmények gazdaságos hasznosítása erejéig. A feltáró munkára, új turisztikai termékek
megfogalmazására és piaci bevezetésére azonban már nem marad energiájuk.
Az OIH támogatásával a megyei, illetve a települési önkormányzatok közrem űködé-
sével a turisták és a vállalkozni szándékozók széles kör ű tájékoztatására létrehozott
országos Tourinform irodahálózatnak 7 egysége m űködik a régióban (Zalakaroson,
Keszthelyen, Siófokon és Pécsett, Mesztegny ő n valamint Kaposváron két iroda.) Ezen
Kraftné Somogyi Gabriella : Fejlődési tartalék vagy elszalasztott lehetőség
(A Dél-Dunántúl turizmusa)
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/1-2. 143-166. p.
TÉT 1994 el —2 Fejlődési tartalék vagy elszalasztott lehet őség 157
irodák tevékenységi köre még kialakulatlan, bár igyekezetük, amellyel információkat
gyűjtenek a környezetük turisztikai vonzótényez őiről, fogadási feltételeir ől, kulturális
programjairól, dicséretes, azonban számítógépes hálózat hiányában ezeket még nem
tudják „közkinccsé" tenni. M űködésük hosszú távú finanszírozása sem tisztázott, fél ő ,
hogy non-profit jellegüket hosszú távon nem tudják megtartani.
Egyéb fogadási feltételek
A fogadási feltételek között kell megemlíteni a különleges közlekedési lehet őségként
értékelhet ő keskeny nyomtávú vasúti vonalszakaszokat, a nosztalgia vonatokat, továbbá
a jelzett turistaútvonalakat.
Turisztikai célra is hasznosított keskeny nyomtávú vasút jár a Gemenci-erd őben,
Balatonfenyves —Csisztapuszta, Balatonfenyves—Somogyszentpál és Balatonfenyves —
Táska között a Nagyberekben, Csömödér és Kistolmács között Dél-Zalában, valamint
Almamellék és Sasrét-puszta között a Zselicben. A nyári szezonban Keszthely és Bada-
csonytomaj között közlekedik naponta a „Nosztalgia-vonat", amely szálad eleji moz-
donyával, kocsijaival számos turistát vonz.
A régió turistaútjainak hossza többs7á7 kilométerre tehet ő , a legjobban föltárt terüle-
tekrő l hiteles információkat tartalmazó turistatérképek jelentek meg, így Göcsejr ől, Dél-
Zaláról, a Balatonról, a Zselicr ől, a Mecsek hegységről, a Villányi-hegységről, vala-
mint a Szekszárdi-dombságról. Sajnos ezek a turistatérképek nem kaphatók folyamato-
san, s az idegenforgalmilag frekventált településeken nincsenek figyelem felhívó, útba-
igazító táblák, amelyek ajánlanák az aktív szabadid ő-eltőltés ezen módját. A terepkerék-
pározás térhódításával a kiépített turistautak még inkább fölértékel ődnek, hiszen zömük
alkalmas a természetjárás ezen módjának fogadására is. Sz űk keresztmetszetet e
tekintetben a szervízhálózat és a korszer ű pihenöhelyek hiánya jelent.
A turizmus fejlesztésének tartalékai
A természeti adottságok közül az él ővizek és a termálvízkincs zömében már jól-
rosszul hasznosított, a védett területeket — Kis-Balaton, Keszthelyi-hegység, Zselic,
Keleti-Mecsek, Barcsi Ősborókás, Gemenc stb. — is lassan felfedezi a turizmus, ez
utóbbi folyamat gyorsítása nem is kívánatos, csak alaposan kidolgozott tervek, szigorú
normák szerint javasolható a fenntarthatóság keretei között. Ezért jelen tanulmányban
fontosabbnak tartjuk azokat a potenciálokat számba venni, amelyek gyorsan bekapcsol-
hatók a turisztikai kínálatba, ilyenek a kulturális értékek.
Kraftné Somogyi Gabriella : Fejlődési tartalék vagy elszalasztott lehetőség
(A Dél-Dunántúl turizmusa)
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/1-2. 143-166. p.
158 Kraftné Somogyi Gabriella TÉT 1994 el —2
A turisták többsége számára a kulturális vonzerők nem jelentenek alapvet ő motívációs
tényezőt az úti cél kiválasztásánál, mégis a tartózkodási id ő növelésében, a fajlagos
költés fokozásában, a hatékony rekreáció megvalósulásában nagy jelent őségük van.
Tárgyilagosan szemlélve a kulturális vonzótényez őket, jelent ős részük jelenlegi
állapotában, illetve jellegénél fogva (pl. helytörténeti gy űjtemények) nem alkalmas a
nemzetközi kereslet érdekl ődésének fölkeltésére. A nemzetközi piacok felé irányuló
kínálatban is megállja a helyét:
— Mohácsi Emlékpark, amely Európa történelmi fejl ődését meghatározó ese-
a
ményre, időszakra emlékezteti az odalátogatókat;
—a monumentális somogyvári Bencés-apátság romjai, amelynek története a 11. szá-
zadig vezethet ő vissza, s hajdan volt intenzív francia kapcsolatot idéz;
— pécsi Ókeresztény Mauzóleum és Korsós Sírkamra, amelyekhez hasonlók csak
a
Közép-Olaszországban láthatók;
— Baranya megye török hódoltságot idéz ő építészeti emlékei, amelyekkel az Észak-,
illetve Nyugat-Európából délkelet felé utazó turista hazánkban találkozik el őször.
Bár Európa tőlünk nyugatra eső országaiban nem ritkák a román és gótikus stílusje-
gyeket mutató építmények, mégis a fennmaradt Árpád-kori templomok tájba illeszked ő
megjelenésükkel sok turistát vonzanak (Mánfa, Mecseknádasd, Cserkút Baranyában;
Csurgó Somogyban; Zalaszentgyörgy, Gosztola, Böde, Dobronhegy, Hévíz, Kallosd,
Zalaszántó, Zalaháshágy Zalában).
A későbbi korokból származó műemlékek, műemlék jellegű építmények között meg-
búvó értéket képviselnek a kastélyok, kúriák. Ezek tekintélyes hányadát sem közvetle-
nül, sem közvetetten nem használja a turizmus. A térség turisztikai szempontból legjob-
ban hasznosított kastélya a keszthelyi Festetics-kastély, amely rendkívül értékes könyv-
tárán és képzőművészeti gy űjteményén túl konferencia-központként is várja a tudomá-
nyos tanácskozásokra, nemzetközi konferenciákra, zenei mesterkurzusokra, komolyze-
nei hangversenyekre, bálokra, fogadásokra érkez ő vendégeket. További tíz kastélyban
működik szálloda, turistaszálló, számosban kiállítás, gy űjtemény kapott helyet.
Ugyancsak ajánlhatók a nemzetközi kereslet számára a néprajzi gy űjtemények, táj-
házak, népi építészeti emlékek is. Nemzetközi vonzer ővel rendelkezik Közép-Európa
első skanzenje a zalaegerszegi Göcseji Falumúzeum, amely 1968 óta mintegy ötven
építményével mutatja be Göcsej hagyományos paraszti gazdálkodását, életmódját.
A régió másik nevezetes szabadtéri néprajzi gy űjteménye a Szennai Skanzen, a Zselic
és Belső -Somogy jellegzetes parasztházait felvonultatva. Mindkét létesítményb ől hiány-
zik az élet, a turisták bennük nem találkozhatnak a cselekv ő tapasztalás élményével pl.
szövés, fonás, kosárfonás. Ez egyben kijelöli a jöv őbeni hasznosítás, korszer űsítés
irányát is, igazodva a keresleti tendenciák nemzetközi változásához.
A régió legjelentő sebb idegenforgalmi hasznosítású népi építészeti értéke a zamárdi-
szántódpusztai Majormúzeum. A 18-19. századi együttes 32 védett épületében ma
idegenforgalmi és kulturális központ m űködik.
Kraftné Somogyi Gabriella : Fejlődési tartalék vagy elszalasztott lehetőség
(A Dél-Dunántúl turizmusa)
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/1-2. 143-166. p.
TÉT 1994 El —2 Fejlődési tartalék vagy elszalasztott lehet őség 159
További kisebb fél-egy órás megállásra késztetö néprajzi gy űjtemények, tájházak
látogathatók számos településen, így: Mecseknádasdon, Ófalun, Dobszán, Zeng ővár-
konyban, Lakócsán, Karádon, Buzsákon, Decsen, Sióagárdon, Csesztregen, Zalalöv őn
stb. Ezen épületegyüttesekben kiállított anyagok jellegüknél fogva a külföldi és a
belföldi látogató számára is értelmezhet ő és értékelhet ő információ- és élményanyagot
hordoznak, ezért indokolt szélesebb kör ű propagálásuk.
A hajdan volt, máig folytatott sz őlőműveléshez kapcsolódó különleges építészeti érté-
ket képviselnek Baranya és Tolna megye pincefalui, pinceutcái. Intenzívebb program-
szervezéssel, a kulturált borkóstolás körülményeinek megteremtésével még sikeresebben
kapcsolhatók be a nemzetközi és belföldi vendégforgalomba Bóly, Villány, Vil-
lánykövesd, Palkonya, Györköny stb. pincesorai.
Az élő népművészeti és kézm űipari hagyományok a kulturális turizmust is vonzzák.
Jelenlegi állapotában korlátozottan forgalomképes a buzsáki hímzés, a sárközi, hetési
szőttes, az óbányai, mohácsi fazekasság, a zselici fafaragás, endrédi csipke stb. Az
idegenforgalom fejlesztésénél nagy hangsúlyt kell helyezni ezen értékek komplex
turisztikai termékké fogalmazására.
A számos múzeumi és magángy űjtemény közül belföldi és nemzetközi érdekl ődésre is
számot tarthat a Csontváry, Vasarely, Zsolnay, Rippl-Rónai, Zichy, Mattioni,
Kisfaludi-Strobl és Halápi kiállítás. Hasonló vonzer ővel rendelkeznek a különleges
gyűjtemények, mint az ibafai Pipamúzeum, a kaposvári 19. századi öntöttvas kályha-
gyűjtemény, a siófoki magán ásványgy űjtemény stb.
A felsorolt gy űjteményeken kívül még számtalan múzeum, emlékház, várrom, temp-
lom egyéb műemléki vagy műemlék jellegű létesítmény várja a vendégeket, ezek vonz-
ereje azonban nem lépi túl az országhatárt, a múzeumok csökken ő látogatottságát szem-
lélve sokszor a régió, illetve a megyék határát sem.
Különleges turisztikai vonzerőt képeznek a vallási zarándokhelyek. A rendszerválto-
zás óta megélénkült vallási élet következtében a régió nagy hagyományokkal rendelkez ő
búcsújáró helyeinek — Andocson, Segesd, Máriagy űd, Pécs, Szigetvár-Turbék, Szek-
szárd, Báta, Grábóc, Bucsuszentlászló — idegenforgalmi vonzása megnött mind a
belföldi, mind a külföldi piacokon.
Az utóbbi években gombamód szaporodó egyedi és visszatér ő kulturális, tudományos
és sportrendezvények idegenforgalmi vonzerejének egzakt mérésére még nem történtek
kísérletek, kedvez ő hatásuk azonban nem vitatható.
A térség rendezvényei közül közismertek a pécsváradi leányvásár, a mohácsi
búsójárás, a kaposvári farsang, a keszthelyi Helikoni Ünnepségek. Egyre több látogatót
vonz a szekszárdi Pünkösdi, valamint Szüreti Fesztivál, a siófoki Aranykagyló Fesz-
tivál, a balatonboglári szüret, a Pécsi Napok rendezvénysorozat, a Balatoni Ősz, a
különböző szakmai vásárok els ősorban, Pécsett és Kaposváron.
A kulturális vonzótényez ők között kell megemlíteni a különböz ő nemzetközi alkotótá-
borokat, így a siklósi kerámia szimpóziumot, a villányi szoborparkot és alkotótelepet, a
Kraftné Somogyi Gabriella : Fejlődési tartalék vagy elszalasztott lehetőség
(A Dél-Dunántúl turizmusa)
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/1-2. 143-166. p.
160 Kraftné Somogyi Gabriella TÉT 1994 s 1 —2
nagyatádi faszobrász alkotótelepet, a formálódó bárdudvarnoki üvegm űvészeti alkotótá-
bort, a keszthelyi komolyzenei mesterkurzusokat. Ezen rendezvények nem csupán a
résztvev ők itt tartózkodásával jelennek meg az idegenforgalmi piacon, de a hátrahagyott
művek színvonalas kiállítások formájában vonzzák a szemlél ődő turistákat is.
A kulturális rendezvények idegenforgalmi célú hasznosítását az információk áramlásá-
nak általános hiánya is akadályozza. A rendezvények szervez ői még nem ismerték föl az
utazási irodák, nagyobb szálláshelyek informálásának szükségességét. Ebben a folya-
matban is közvetít ő szerepet játszhatna a Tourinform irodák kiépül ő hálózata.
A térség szellemi potenciáljánál fogva (Pannon Agrártudományi Egyetem, Janus Pan-
nonius Tudományegyetem, Pécsi Orvostudományi Egyetem, számos f őiskola, Magyar
Tudományos Akadémia stb.) egyre több hazai és nemzetközi konferenciának ad otthont.
A nemzetközi nagyrendezvények igényeinek megfelel ő kongresszusi helyszínként azon-
ban csak a keszthelyi Hotel Helikon értékelhet ő , hasonló pozícióra tör a balatonszéplaki
Hotel Ezüstpart is. A többi létesítményben vagy a fogadási feltételek nem megfelel őek,
vagy a technikai felszereltség hiányos, vagy a szolgáltatások komplexitása nem üti meg
a nemzetközi színvonalat.
Jelenlegi fejlettségi szintjén inkább a potenciálok között veend ő figyelembe az elmúlt
néhány évben újra felfedezett falusi turizmus. A négy dél-dunántúli megye természeti és
társadalmi adottságai kedvez őek a falusi turizmus újrahonosítása számára. A változatos
természeti adottságokból következ ően nem dominánsak a nagy kiterjedés ű monokultúrás
táblák, s az erdősültség is nagyobb mérték ű az országos átlagnál. A mezőgazdasági ter-
melés igazodva a természeti feltételekhez a falusi turizmusban is jól hasznosuló, a tájra
jellemző élelmiszereket, használati és ajándéktárgyakat képes el őállítani, ezzel is széle-
sítve a falusi turizmus termékkínálatát. A természeti adottságokat szervesen egészítik ki
a kulturális vonzótényez ők. A lakosság etnikai összetételéhez köt ődő változatos népi
kultúra (hagyományok, viseletek, építészeti, gazdálkodási jellegzetességek stb.)
fölértékel ődésének kiváltója lehet a falusi turizmus.
Az e területen megmutatkozó tartalékokra utal az a tény, hogy az 1989-ben Balaton-
földváron megalakult Magyar Falusi Tanyai Vendégfogadók Szövetsége alig egy év
alatt, szerte az országban több mint 500 gazdát tudott a katalógusa számára megnyerni,
valamint az a 3000 pályamű , amely az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium által 1991
decemberében „a falusi turizmus fogadókészségének javítására" kiírt pályázatra
beérkezett (5. ábra).
Kraftné Somogyi Gabriella : Fejlődési tartalék vagy elszalasztott lehetőség
(A Dél-Dunántúl turizmusa)
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/1-2. 143-166. p.
TÉT 1994 el —2 Fejlődési tartalék vagy elszalasztott lehet őség 161
5. ÁBRA
A falusi turizmus jelene Dél-Dunántúlon
(The present situation of village tourism in Southern Transdanubia)
Jelmagyarázat: 1 —„Üdülés Falun és Tanyán" c. katalógusban szerepl ő települések (1991-1992)
Dél-Dunántúlon; 2 — Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium által a falusi turizmus támogatására
meghirdetett pályázaton (1991. december) nyertes vállalkozások telephelyei Dél-Dunántúlon
Fejlesztési alternatívák
A külső körülmények alakulása és a turizmus szerepl őinek viselkedése döntően be-
folyásolja a fejl ődés lehetséges irányait. Amennyiben a délszláv válság rövid távon
rendeződik, jelentős forgalomnövekedéssel lehet számolni déli szomszédainktól részben
a bevásárló, részben a termál- és gyógyturizmus keretében, továbbá harmadik országból
érkezők körében is jobban értékesíthet ővé válnak a határközeli turisztikai vonzer ők,
élükön Harkánnyal, a Mura és Dráva érintetlen vízi paradicsomával. Mindez
elősegítené Európa új fejl ődési centrumához való közvetlen turisztikai csatlakozást,
határmenti együttműködések, közös kínálati csomagok, képzési csereprogramok
kialakítását, tengerentúli piacokon való közös fellépést.
Kraftné Somogyi Gabriella : Fejlődési tartalék vagy elszalasztott lehetőség
(A Dél-Dunántúl turizmusa)
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/1-2. 143-166. p.
162 Kraftné Somogyi Gabriella TÉT 1994E1-2
A háború folytatódása esetén a régió határmenti területeit a nemzetközi tartózkodó
turistaforgalom továbbra is elkerüli, így ott nem épülnek ki a korszer ű turisztikai
fogadóbázisok, ami a belföldi forgalom felfutását is esetlegessé teszi.
A külső és belső körülményekhez való alkalmazkodás, az elvárásoknak való megfele-
lés során a turizmus aktorainak viselkedése alapján alapvet ően kétféle fejl ődési irány vá-
zolható föl. A turizmus központi és területi irányításának eszköztelensége, a települések
szintjén a szakértelem hiánya, a turizmusban vállalkozók — magas közterhek miatti —
alacsony kooperációs készségének változatlanul maradása mellett folytatódó spontán fej-
lődés gyenge fizet őképességű tömegek érkezését, terjed ő árnyékgazdaságot, b űnözést,
alacsony színvonalú program- és szálláshelykínálatot, következésképpen reálértékben
csökkenő fajlagos turisztikai bevételeket eredményez. Mindez közelebb visz a Balaton,
valamint más természetes és mesterséges tavak pusztulásához, a gyógyturizmus hanyat-
lásához, a falusi turizmusban mutatkozó kezdemények visszafejl ődéséhez, a helyi termé-
szeti és kulturális értékek elhanyagolásához, a szezonalitás fokozódásához, végül meg-
akadályozza a turizmus hatékony beépülését a helyi gazdaságba.
A másik alternatívát a fejlesztésben érintettek — területi és települési önkormányza-
tok, vállalkozók és érdekképviseleti szerveik, egyéb társadalmi szervez ődések, a helyi
és az üdülő népesség — érdekfelismerésén alapuló tudatosan irányított szerves fejl ődés
jelenti. Ennek eredményeként a helyi er őforrások legszélesebb kör ű bekapcsolása, a
multiplikátor hatás fokozása révén a negatív természeti és társadalmi hatások is a legna-
gyobb valószínűséggel elkerülhet ők. Ez lehet a térség turizmus fejlesztésének elfo-
gadható formája.
A turizmus világtendenciái nyomán a jöv őben várhatóan feler ősödik a kereslet a
termál- és gyógyhelyek, a felüdülés, az egészségmeg őrzés; a sportturisztikai és hobbi
lehetőségek; a természeti, folklór és m űvészeti attraktivitások, rendezvények, valamint
az ismeretszerzés iránt. Ennek megfelel ően legfontosabb hosszú távú célként a termé-
szeti és emberalkotta értékek védelme, bemutatása, az ellen őrzött turizmuson keresztüli
értékesítése jelölhet ő meg. Tekintettel arra, hogy a Hévízi-tó kivételével egyetlen
korlátlan nemzetközi vonzer őt jelentő attrakció sincs a térségben, a meglév ő értékekkel
a legkörültekint ő bben kell gazdálkodni. Általános irányelvként fogalmazható meg, hogy
a meglév ő fogadási feltételeket úgy kell átalakítani, hogy a környezetet minél kevésbé
károsító turisztikai formákat vonzzon, illetve olyan magatartásformát sugalljon a turis-
táknak, amely a természettel való harmonikus kapcsolatot keresi. Az új turisztikai ter-
mékek kialakításánál pedig kerülni kell a tömeges kereslet vonzását. Rövid és közép tá-
von a nemzetközi turizmus keresletének kell megfelelni, hosszú távon azonban a belföl-
di kereslet b ővülésére is számítani lehet. További követend ő elv a belső erőforrások
mind szélesebb körű felhasználása a régió több megyéjét átfogó közös, tematikus turisz-
tikai programok szervezése révén, amelyek a mez őgazdasági, kézműipari, és szolgáltató
kapacitások lekötésében is részt vállalnának ezáltal növelve a multiplikátor hatást.
Kraftné Somogyi Gabriella : Fejlődési tartalék vagy elszalasztott lehetőség
(A Dél-Dunántúl turizmusa)
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/1-2. 143-166. p.
TÉT 1994. 1-2 Fejlődési tartalék vagy elszalasztott lehet őség 163
A természeti és m űvi vonzerőkre építve a régió számára a következ ő turisztikai termé-
kek kialakítása javasolható:
— kisgyermekes családok számára els ősorban a Balaton, esetleg kisebb tavak part-
a
ján családi üdülés;
— iskoláskorú gyermekek részére a tavak mentén, összefügg ő erdőségek közelében,
így a Mecsekben, Zselicben, a Szekszárdi-, Geresdi-dombság, Göcsej, a Keszthelyi-
hegység területén gyermeküdültetés;
— ifjúsági turizmusba a tavak, erd ős dombvidékek mellett a természetes vízfolyá-
az
sok, elsősorban a Duna, esetleg a Sió és a Zala folyó alsó szakasza is bekapcsolhatók;
—a Balaton menti szálláshelyek szezonon kívüli kihasználására a harmadik korosztály
vonzása a cél, ehhez különösen jó adottságokkal rendelkezik Keszthely, Siófok és Bala-
tonföldvár tradicionális fürdőhelyet idéző településrészleteivel;
—a Balatonon és a nagyobb folyókon, mesterséges tavakon (nagykanizsai
csónakázótó, Deseda, orfűi tórendszer stb.) a vizisportok elterjesztése;
— hobbiturizmus keretében a már eddig is jelent ős eredményeket felmutató lovas-,
a
horgász- és vadász turizmus továbbfejlesztése;
— fitness központokkal kiegészített termálfürd ők szélesebb vendégkör fogadására
lennének alkalmasak, így ezen irányba szükséges továbbfejleszteni a nemzetközi gyógy-
helyi hírnévvel még nem rendelkez ő melegvizes fürdőket, így Lenti, Kehidakustány,
Csokonyavisonta, Nagyatád, Igal, Kaposvár, Nagyberény Dombóvár, Tamási, Magyar-
hertelend stb. létesítményeit;
—a kiváló minőségű gyógyvizek a fogadási potenciál korszer űsítésével, a szol-
gáltatási kör b ővítésével jól fizet ő gyógyulni vágyó vendégeket vonzanának, s e
szempontból kiemelten kezelend ő Hévíz, Zalakaros és Harkány;
—a természetjárás els ősorban a belföldi piacokon népszer űsítendő mint olcsó, a
fizikai és szellemi felüdülést hatékonyan segít ő forma, hiszen a régió erdős dombvidé-
kei különösen alkalmasak e szabadid ő-eltöltési forma befogadására;
—a térség művészeti értékeire, hagyományos rendezvényeire, változatos nemzetiségi
összetételére építve a kulturális turizmus is eredményesen fejleszthet ő főként a nagyobb
városokban, valamint a népm űvészetüket, néphagyományaikat őrző térségekben pl.
Göcsej, Hetés, Sárköz, Karád, Buzsák és Mohács környéke;
— megyék szellemi potenciáljára, megélénkül ő nemzetközi és halai üzleti, tudomá-
a
nyos, oktatási kapcsolataira, valamint a Balaton-parti szállodákban már rendelkezésre
álló fogadási kapacitásokra alapozva a hivatás (kongresszusi), vásár turizmus b ővítendő ,
s ezen termékek legfőbb kibocsátói Pécs, Kaposvár, Keszthely, Siófok lehetnek;
—a 30-as és 40-es évek hagyományait újraélesztve a falusi turizmus széles kör ű
elterjedése prognosztizálható a régió egész területén;
—a régió különlegessége lehet a teljesen eltér ő karakterű borvidékeket átszel ő bortú-
rákra épül ő borturizmus, amely szempontból kiemelten kezelend ő a Keszthelyi-hegység
Kraftné Somogyi Gabriella : Fejlődési tartalék vagy elszalasztott lehetőség
(A Dél-Dunántúl turizmusa)
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/1-2. 143-166. p.
164 Kraftné Somogyi Gabriella TÉT 19941e1 —2
déli előtere, Balatonboglár környéke, a Mecsek Pécs feletti lejt ői, a siklósi és villányi
szőlőskertek, valamint a Szekszárdi-dombság;
—az eddig nem kell ően kihasznált — az egész régiót bemutató különböz ő közleke-
dési eszközöket igénybevev ő , különböző motívációjú rétegek számára „testreszabott"
— tematikus túrák, körutazások sem hiányozhatnak a turisztikai termékek sorából.
A fenti turisztikai termékek természetesen megyénként eltér ő kombinációban és inten-
zitással kerülhetnek fejlesztésre a természeti és m űvi adottságok vonzásintenzitásának
megfelelően.
Rövid távú teend ők a stratégiai célok megvalósítása érdekében
Ahhoz, hogy a turizmus a térség gazdasági növekedésének el őmozdítója legyen, az
állami irányítás részér ől a vállalkozói környezet megteremtése tekinthet ő elodázhatat-
lannak, hiszen a turisztikai fogadópotenciál fejlesztése vállalkozói feladat, amelynek
kockázatát megfelel ő szabályozók hiányában az arra hivatottak nem vállalják.
A már meglév ő , a korszerű követelményeknek megfelel ő turisztikai termékek jobb ér-
tékesülése érdekében regionális, megyei, kistérségi és települési információs bázisok
felállítása, „információs kapuk" alkalmazása, a régión belüli információ áramlás meg-
gyorsítása, él ővé tétele a legsürget őbb feladat.
A kistérségi és megyei összefogáson túl elengedhetetlen a nagyrégió tudatos együttes
megjelenítése nemzetközi piacokon, szakmai vásárokon, mégpedig több megyét érint ő
termékcsomagok kialakításával, illetve a kisebb területeket jellemz ő termékek tematikus
csokorba kötésével.
A tömegturisztikai keresletet vonzó kínálat elemeinek átalakítása során olyan új, a
nemzetközi keresleti tendenciáknak megfelel ő termékcsomagokat kell kialakítani, ame-
lyek a helyi termel ők, szolgáltatók és termékek legszélesebb körét bevonva harmoni-
kusan hasznosítják a régió kedvez ő természeti adottságait és kulturális értékeit.
A meglévő és a kialakuló új termékeknek megfelel ően megfogalmazott logo és arculat
piaci népszerűsítése érdekében nélkülözhetetlen a regionális összefogáson alapuló inten-
zív marketing tevékenység beindítása. Ezzel párhuzamosan megfontolandó egy a me-
gyék szoros együttm űködésére támaszkodó beutaztatásra szakosodott regionális lépték ű
szervezet felállítása és m űködtetése, annak érdekében, hogy a turizmusnak ne csak el-
szenvedője, hanem valóban haszonélvez ője legyen a térség.
Kraftné Somogyi Gabriella : Fejlődési tartalék vagy elszalasztott lehetőség
(A Dél-Dunántúl turizmusa)
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/1-2. 143-166. p.
TÉT 1994 • 1-2 Fejlődési tartalék vagy elszalasztott lehet őség 165
Jegyzetek
Nem a látogatószám szerinti negyedik, hanem — az ország turisztikai teljesítményét jobban tükröz ő — a
bevételek alapján a világranglistán elfoglalt 25. helyre gondolunk.
2
A turisztikai kínálat központi kategóriája a turisztikai termék, amely lehet egyetlen, vagy néhány szolgál-
tatás, de lehet az otthonától távollév ő turista igényeinek összességét kielégítő szolgáltatáshalmaz. (Lengyel
M. 1992, 50. o.)
3
Meg kell jegyeznünk, ezek nem ölelik föl a teljes valóságot, hiszen nem tartalmazzák, illetve csak becsült
adatokat tartalmaznak a 20 vagy annál kevesebb ággyal rendelkez ő (kempingek esetében az 50 vagy annál
kevesebb férőhelyszámú) szálláshelyekről. Az adatok azonban az egész országban egységes elvek szerint
gyűjtöttek, így területi összehasonlításra alkalmasak.
4
A számítás módszere: a KSH által nyilvántartott kereskedelmi szállásfér őhelyek száma szorozva a
működési napok számával.
5
Az Országos Idegenforgalmi Hivatal által bejegyzett hivatalos m űködési engedéllyel rendelkez ő utazási
irodák listáját tartalmazza.
Irodalom
Gertig B. —Lehmann A. (szerk.) (1985)A Balaton és az idegenforgalom. JPTE Tanárképz ő Kar, Pécs, 231. o.
Lengyel M. (1992) A turizmus általános elmélete. VIVA Reklámügynökség, Budapest, 212. o.
Idegenforgalmi kézikönyv 1993. (1992) M & G Marketing, Budapest.
Idegenforgalmi Évkönyv 1990, 1992. KSH, Budapest.
Közvélemény-kutatás a Balatonnál 1992. (1992) EUROCONTOUR Idegenforgalmi Szervezési és Tanácsadó
Kft., Veszprém, 51. o.
A BASIS OF DEVELOPMENT OR AN OPPORTUNITY LOST
(TOURISM OF SOUTH TRANSDANUBIA)
GABRIELLA KRAFT SOMOGYI
We can witness the slow withdrawal of the Southem Transdanubian region from the
touristic results of the country since 1985, at that time 27.4% of the home and foreign
guest nights sold in the public accommodation establishments of Hungary were in the
four counties, while in 1992 only 23.4%. Only Zala was capable of producing a change
opposite to this trend — in the given period its share in the turnover grew almost
double.
In the background of the changes on the one hand there are the decline in the
popularity of the recreational tourism on Lake Balaton — more exactly the setting of a
demand compatible with the levei of the supply —, the lack of apparent renewal in the
Kraftné Somogyi Gabriella : Fejlődési tartalék vagy elszalasztott lehetőség
(A Dél-Dunántúl turizmusa)
Tér és Társadalom 8. évf. 1994/1-2. 143-166. p.
166 Kraftné Somogyi Gabriella TÉT 1994 E 1 —2
touristic product supply and in the conditions of reception, the unfavourable
accessibility of some areas of the region — Baranya and Tolna —, the geographical
closeness of the prolonging Yugoslavian crisis, and, on the other hand, the gradual
evaluation of the health and thermal waters, the improving construction of the
conditions of reception in connection with them, the situation along the Austrian border
and the versatile touristic and cultural roles of the town of Keszthely.
An unfavourable factor for the region is the fact that at the same time as the takeover
of market economy, the spread of marketing methods in the sector is slow. There is a
lack of organisations of non-profit activities, financed by the actors in the tourism
sector, also of their cooperative networking. The region has not got an independent
organisation specialised in incoming tourism. Based on their former market
connections, the companies formed from the previous county tourist boards deal with
considerable activity in the field of incoming tourism. The still high rate of the German
guests is a consequence of this, among other things.
Lacking special supply packages, the demand towards the region is mainly focused on
waterside recreation, thus it is highly seasonal. 43-48% of the guest arrivals is
concentrated in the three summer months, which limits the regional development of
tourism, and its favourable effect on the general development of the region.
The supply structure of the traditional touristic centres is ripe for development in the
structure of accommodation establishments, the retail trade and catering services, and
leisure time facilities. Development should be achieved by the strengthening of the
qualitative features, and the development of the services able to satisfy individual
needs. This also means that, in the future, the more intensive adjustment of the local
natural, artificial, ethnographic, and productive resources related to the touristic
products would be desirable and effective.
By more effective use, but not abuse of the local resources, the incomes deriving
from tourism can be further increased. At the same time the guests can have a more
realistic image of the region. Thus we can make the region more popular among the
new, value-seeking tourists that are typical of the market currently.
Translated by Zoltán Raffay