Tér és Társadalom 7. évf. 1993/1-2. 69-88. p.
Tér és Társadalom 7. 1993.1-2: 69-88
NŐK A PÉNZINTÉZETI SZFÉRA VEZETÉSÉBEN
(Women in the management of financial business)
BIHARI ZSUZSANNA
Magyarországon 1948-tól 1986-ig egyszintű bankrendszer működött, a pénzintézeti szolgál-
tatásokat pedig egyfajta munkamegosztási rendszerben látták el: az MNB a közületek és közin-
tézmények számláit vezette, finanszírozta m űködésüket, az OTP fiókjai a városok és az 5000
lőné! nagyobb lélekszámú községek lakosságának pénzügyi szolgáltató intézményei voltak,
ezen túlmenően a kedvezményes, állami támogatású konstrukciókat m űködtették, a takarékszö-
vetkezetek az OTP tevékenységétől eltérő profillal községekben nyújtottak lakossági szolgálta-
tásokat. Szakosított pénzintézetek létrehozásával csökkentették az MNB feladatát és hatás-
{körét', az OTP tevékenységi körét 1971-t ől kibővítették a tanácsok és tanácsi szervek számláinak
vezetésével, és kisvállalkozások finanszírozásának jogát is megkapták. A takarékszövetkezetek
1976-tól külön engedély alapján városokban is kifejthették tevékenységüket, 1987-t ől pedig már
megyeszékhelyeken is jelen lehetnek.
1987. január 1-ével kétszintűvé vált a bankrendszerünk. A bankrendszer reformja során létre-
hoztak öt kereskedelmi bankot (MHB, OKHB, MKB, BB, ÁÉB), melyek között felosztották
az ügyfélkört (vállalatokat és intézményeket), az MNB fiókhálózatát (és a személyzetének egy
részét).
A kereskedelmi bankok megteremtése vákuumot hozott létre a munkaer őpiacon. Egy koráb-
ban meglehetősen zárt és tekintélyes, de anyagilag kevéssé megbecsült szakma konjunktúráját
eredményezte. A piaci viszonyok kiépítése felé araszoló gazdaságunkban a banktevékenység
megkövetelte a mintaképül szolgáló országokban már kivívott tekintélyt és megbecsültséget.
,Ettél kezdve már kifizetődő vállalkozás lett bankárnak lenni. A legnagyobb problémát az jelen-
tette, hogy a gazdálkodásnak és a pénzintézeti tevékenységnek egy egészen új metódusa kezd ő-
dött, amelynek hiányzott a szakembergárdája. Széles körben nem létezett sem vezet ői, sem
napi gyakorlati szinten ez a tudás. Emiatt a kereskedelmi bankok sürg ős munkaerőigényüket
elsősorban a banki vagy pénzügyi gyakorlattal rendelkezők köréből elégítették ki. Ahogy töb-
ben fogalmaztak: olyan emberekre volt szükségük, akinek fogalma volt a bizonylati rendr ől
és pénzügyi fegyelemről, vagyis olyan munkaerőre, amely elsősorban az MNB fiókjaiban és
a cégek pénzügyi alkalmazottjaként edz ődött. Az ily módon szóba kerül ők között pedig közis-
merten a nők voltak többségben.
Napjainkra lezáródott e terület fejl ődésének első szakasza, a nagybankok kiépítették fiókhá-
lózatukat, újabb kereskedelmi bankok jöttek létre. Minket els ősorban az érdekel, hogy milyen
folyamatok zajlottak le ez alatt a néhány év alatt a munkaer őpiac e szegmensének vezetői pozí-
cióiban. Tudjuk, hogy a nagybankok vezérkara az MNB fels ő- és középvezetői közül került
ki, de a banki szféra konjunktúrája által teremtett szakemberhiány más területekr ől érkezőknek
Bihari Zsuzsanna: Nők a pénzintézeti szféra vezetésében.
Tér és Társadalom, 7. 1993. 1–2. 69-88. p.
70 Bihari Zsuzsanna TÉT 1993.1-2
is gyors felemelkedési lehetőséget biztosított. Az újonnan alakuló bankok vezetésüket „agyel-
szívás" útján igyekeztek megszerezni, ami jelent ős mértékben felhajtotta a béreket. Feltételez-
zük, hogy ez esetben a szakirodalomban részletesen leírt konjunkturális kontraszelekciós
mechanizmus érvényesül. Ennek lényege, hogy a munkaer őpiac felfutó szegmensei, melyek
magasabb bérekkel és presztízzsel járnak, általában az el őnyösebb kiinduló piaci pozíciókkal
rendelkezők számára
érhetők el. Különböző kutatások tanulsága szerint ezen a téren a férfiak tradicionálisan igen
nagy előnyökkel indulnak (Barron—Norris 1976; Crompton—Jones 1984; Koncz 1987; Nagy
1992). A pénzügyi szféra magyarországi érdekessége, hogy a korábbi szerény javadalmazás
a férfiakat tisztes távolban tartotta e területt ől. Ez egyben azt jelenti, hogy a szakma piaci pozí-
ciójának változása és presztízsének növekedése az e területen dolgozók pozícióját felértékelte;
egyedülálló módon, egy nőtöbbségű szférában.
Nem tudni pontosan, mi történt az elmúlt évek során, mindenesetre tanulságos a BKE Szocio-
lógia tanszékén 1991-ben végzett „Gazdasági elit" kutatás tapasztalata, amely szerint a vezet ők
— a magánosoktól eltekintve — a banki szférában tudnak a legmagasabb jövedelmekre szert
tenni. A női fizetések is ezen a területen a legmagasabbak, ugyanakkor itt maradnak el legin-
kább a férfiakétól (Nagy 1992).
Eme jelenség további vizsgálata felé tett tájékozódó lépést jelentett a kérd őíves kutatás, me-
lyet a BKE Szociológiai tanszékének támogatásával készítettem 1992 els ő negyedévében. Ezen
kutatás eredményeit foglalja össze ez a dolgozat, amely nem születhetett volna meg Nagy Beáta
és Lengyel György segítsége nélkül. Ezúton mondok köszönetet támogatásukért, ötleteikért
és bíráló megjegyzéseikért.
A felmérést vidéki takarékszövetkezetek és bankfiókok vezet ői körében végeztem. A minta-
vétel a „Magyar pénzügyi és t őzsdei almanach 1991" adataiból rétegzett mintavétel segítségével
történt.' (Az Almanach adatai 1991. augusztusi állapotot mutatnak.)
Négy megye és Budapest kivételével a kérd őíveket postán továbbítottam, Baranya, Csongrád,
Győr-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében és a fővárosban telefonon történ ő egyezte-
tés után a kérd őívek kitöltésére vállakozókat személyesen kerestem fel. Összesen 59 kérd őívet
kaptam vissza postán, ebb ől 54 volt feldolgozható. Levélben nagyobb arányban küldték vissza
a kérdőíveket nők, ezzel szemben több férfi vállalkozott a személyes találkozásra (1. táblázat).
Ezúton szeretném megköszönni valamennyi banki és takarékszövetkezeti vezet ő segítségét,
akiknek a válaszai és adatai nélkül nem készülhetett volna el a dolgozat.
A kitöltött kérd őívek a takarékszövetkezetek és a budapesti bankfiókok vezet őire nézve repre-
zentatívek. Az alapadatok bizonytalanságai, valamint a kis minta miatt az eredmények nem
alkalmasak a pénzintézetek fiókjainak vezet őire vonatkozó általános jellemz ők megállapításá-
ra; csak problémák, tájékozódási pontok és hipotézisek megfogalmazása lehetséges.
Bihari Zsuzsanna: Nők a pénzintézeti szféra vezetésében.
Tér és Társadalom, 7. 1993. 1–2. 69-88. p.
TÉT 1993.1-2 Nők a pénzintézeti szféra vezetésében 71
1. TÁBLÁZAT
Az alapadatok: a minta és a kitöltött kérdőívek megoszlása
(Basic data: distribution of samples and questionnaires)
Bankfiókok Takarékszövetkezetek Összesen
Alapadatok
Férfi 235 132 367
Nő 160 128 288
Ismeretlen 93 0 93
Összesen 488 260 748
Minta
Férfi 72 44 116
Nő 48 39 87
Ismeretlen 26 0 26
Összesen 146 83 229
Beérkezett kérd őívek
Férfi 33 21 54
Nő 33 21 54
Összesen 66 42 108
Forrás: Magyar Pénzügyi és T őzsdei Almanach 1991, kérd őíves felmérés 1993.
Nők a pénzintézeti szféra vezetésében
A nem anyagi szektorra vonatkozó adatok a KSH kiadványai alapján nem követhet ők nyo-
mon, így a pénzintézeti szférára vonatkozóan a 10 legnagyobb kereskedelmi bankot és az
MNB-t megkeresve igyekeztünk olyan adatokhoz jutni, amelyek kell őképp reprezentálják az
ott dolgozókat. Hét bank szolgáltatott adatokat különféle mélység ű bontásban.
A vizsgált körben a banki alkalmazottak 82 % -a n ő, azaz a bankszakmát tipikusan elnőiese-
dett szakmának tekinthetjük. A dolgozók 3/4-e középiskolai végzettséggel rendelkezik és els ő-
sorban rutinjellegű adminisztratív munkát végez. A fels őfokú végzettség űek aránya 16,8%.
A nők alulreprezentáltak mind az alapfokú, mind a fels őfokú végzettségűek között, ezzel
szemben felülreprezentáltak a középiskolát végzettek között. Létszámarányukból ered ően a
nők minden iskolai végzettségi szinten többségben vannak (2. táblázat).
Bihari Zsuzsanna: Nők a pénzintézeti szféra vezetésében.
Tér és Társadalom, 7. 1993. 1–2. 69-88. p.
72 Bihari Zsuzsanna TÉT 1993.1-2
2. TÁBLÁZAT
A banki alkalmazottak nemenként és iskolai végzettség szerint
(Number of bankclerks by gender and education)
ALKALMAZOTTAK
Nők Férfiak
Férfi Nő Együtt Nők aránya
Megnevezés megoszlása
fő fő fő % % %
Létszám *4536 *20973 25509 82,2
Iskolai végzettség **3546 **17296 20842 82,9 100,0 100,0
alapfokú 320 1103 1423 77,5 6,4 9,0
középfokú 1772 14140 15912 88,9 81,8 50,0
felsőfokú 1454 2053 3507 58,5 11,9 41,0
*7 bank adata
**6 bank adata
Forrás: Bankok önkéntes adatszolgáltatása 1992.
A bankok vezetésében a n ők létszámarányukhoz képest alulreprezentáltak, de a részvételük
ennek ellenére igen jelentő s. Arányuk 62,2%, amely az országos átlag majdnem kétszeresét
jelenti (3. táblázat)3 .
3. TÁBLÁZAT
A banki vezet ők száma és megoszlása nemenként és iskolai végzettség szerint'
(Number and distribution of bank managers by gender and education)
VEZET ŐK
Nők Férfiak
Férfi Nő Együtt Nők aránya
Megnevezés megoszlása
fő fő fő % % %
Létszám *1207 *1984 3191 62,2
Iskolai végzettség **1139 **1910 3049 62,6 100,0 100,0
középfokú 327 1019 1346 75,7 53,4 28,7
felsőfokú 812 891 1703 52,3 46,7 71,3
'6 bank adata
**3 bank adata
Forrás: Bankok önkéntes adatszolgáltatása 1992.
Bihari Zsuzsanna: Nők a pénzintézeti szféra vezetésében.
Tér és Társadalom, 7. 1993. 1–2. 69-88. p.
ÉT 1993.1-2 Nők a pénzintézeti szféra vezetésében 73
Az 1991-es Magyar Pénzügyi és Tőzsdei Almanach adatai szerint 40 hazai érdekeltség ű bank
első számú vezetője közül 4 volt nő. A legfelső vezetők közötti 10 % os jelképes részvétel mellett
-
a bankfiókvezetők 40,5 % -a, a takarékszövetkezeti vezet ők 49,2%-a nő (1. táblázat).
Ezen adatok ismeretében nyitott kérdés formájában kérdeztük meg a felkeresett takarékszö-
vetkezeti és bankfiókvezet őket, hogy véleményük szerint miért van viszonylag sok n ő a bank-
szakma vezetésében. Több ok megnevezésére is lehet őség volt, és a kapott válaszok jól elkülö-
níthető típusokra bonthatók (4. táblázat).
4. TÁBLÁZAT
Miért van viszonylag sok n ő a bankszakma vezetésében?
(Why are there relatively many women in bank management?)
Tak.szö
Bankfiók Összesen
vetkezet
Együtt Együtt Férfi Nő Együtt
4 munka jellege miatt (pontosság, kötöttségek) 11 27 16 22 38
elnőiesedett pálya 6 12 11 7 18
alacsony presztízs, alacsony bér miatt kevés
8 9 12 5 17
*érti volt
a nők jobban tudnak bánni az ügyfelekkel 2 3 2 3 5
i ők számára jó karrierlehetőség 1 3 2 2 4
gyéb 4 2 2 4
*orrás: Kérdőíves felmérés, 1992.
A kérdésben megfogalmazott megállapítás többek számára az újdonság erejével hatott. A
hhegkérdezettek közül legtöbben a végzend ő munka jellegét jelölték meg a jelenség okaként.
erintük a nők a precizitást, pontosságot igényl ő munkát eredményesebben végzik. Ezzel
összefüggésben említették, hogy a n ők jobban bírják a papírhalmokhoz, számoszlopokhoz és
az íróasztalhoz kötöttséget, szívesebben és nagyobb türelemmel végzik az ilyen munkákat,
mint a férfiak. Ennél sokkal kisebb számban említették a pálya eln őiesedett voltát, valamint
a közelmúltban jellemző alacsony erkölcsi és anyagi megbecsültségét.
A takarékszövetkezeti vezet ők közül többen említették, hogy ezek az intézmények a falvak-
an a személyes ismeretség és bizalom alapján, „családszer űen" működtek. Véleményük sze-
int a nők a családban betöltött kommunikatív, összetartó és szervez ő szerepük folytán alkal-
asak a takarékszövetkezeteknél végzend ő feladatra, s szívesen vállalják is azt. Többen úgy
élték, hogy emiatt a nők az ügyfélkörrel való kapcsolattartásban sikeresebbek a férfiaknál.
Megjegyzendő , hogy ezt az érvrendszert csak férfi vezet ők hangoztatták, n őkben nem fogal-
azódott meg ehhez hasonlatos vélemény.)
A.férfiak és a nők véleménye között jelent ős eltérések vannak. A n ők egyértelműen a munka
llegét tartják a legfontosabb tényez őnek, minden más magyarázat ereje eltörpül emellett.
Bihari Zsuzsanna: Nők a pénzintézeti szféra vezetésében.
Tér és Társadalom, 7. 1993. 1–2. 69-88. p.
74 Bihari Zsuzsanna TÉT 1993.1-2
A férfiak szerint ez sokkal kevésbé súlyos tényez ő, ők viszont a nőknél lényegesen fontosabbnak
ítélik a pálya meg nem fizetettségét és eln őiesedését. Az álláspontok különbségének magyará-
zata a nők és a férfiak pályafutásának eltérésében kereshet ő. A későbbiekben részletesen elem-
zendő karrierek egyik legfontosabb jellegzetessége az, hogy a n ők igen nagy hányada belülr ől
„nevelt" vezető, azaz a hierarchiát végigjárva került a vezet ők közé. A nők munkatapasztalatai
és a vezetésbe való bekerülésük módja szemükben feler ősíti a végzett munka jelent őségét. A
férfiak viszont szinte csak vezet őnek lépnek be eme szakmába, ezért tapasztalataik a munka
jellegével kapcsolatban kevésbé meghatározók. A férfiak családfenntartó, ma inkább f ő kereső
szerepük következtében az alacsony bér jelent őségét lényegesen magasabbra értékelték, mint
a nők.
A különféle vezetői szinteket vizsgálva a jól ismert képet kapjuk: az alsó vezet ők 71%-a,
a középvezetők 56%-a, a fels ővezetők 39 %-a nő. A női vezetők 2/3-a tehát a vezetési hierarchia
alján, 27%-a a középvezetésben dolgozik, és mindössze 6,3 %-ukat találjuk a fels ővezetők kö-
zött. Ezzel szemben a férfiak 41%-a alsó vezet ő, 30 %-a középvezető és 14 %-a fels ővezető. Így
indokolta kijelentés: a n ők tipikusan a vezetési hierarchia alsóbb régióiban töltenek be funkciót
(5. táblázat).
5. TÁBLÁZAT
Bankok vezetési hierarchiája nemenként és iskolai végzettség szerint
(Hierarchy of bank management by gender and education)
ALSÓ VEZETŐK KÖZÉPVEZETŐK FELSŐ VEZETŐK
Nők Nők Nők
Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő ,
Megnevezés aránya aránya aranya
fő fő % fő fő % fő fő %
Létszám* 464 1127 70,8 364 464 56,0 169 107 38,8
Iskolai végzettség** 80 292 78,5 169 273 61,8 69 60 46,5
középfokú 27 210 88,6 17 93 84,6 3 3 50,0
felsőfokú 53 82 60,7 152 180 54,2 66 57 46,3
*5 bank adata
"3 bank adata
Forrás: Bankok adatszolgáltatása.
A nők számottevő hátrányait látva indokolt megvizsgálni, hogy érvényesül-e valamiféle
diszkrimináció a nőkkel szemben a banki vezetésben. Az adatgy űjtés során mindenütt tiltakoz-
tak a diszkrimináció létét firtató kérdés hallatán. Úgy gondolják, hogy a n ők nem szenvednek
hátrányos megkülönböztetést a munkahelyeken, nagyon sok n ő van a vezetésben, s őt több mint
ezt megelőzően. Azt többen is elképzelhet őnek tartották, hogy a döntési pozícióban lév ők némi
előítélettel viseltetnek a vezetői ambíciókkal rendelkező nők iránt, de ennek igen kevés jelentő-
séget tulajdonítottak.
Bihari Zsuzsanna: Nők a pénzintézeti szféra vezetésében.
Tér és Társadalom, 7. 1993. 1–2. 69-88. p.
tÉT 1993 • 1 - 2 Nők a pénzintézeti szféra vezetésében 75
A rendelkezésre álló adatokból csak az iskolai végzettség és vezetési hierarchiában elfoglalt
Pozíció alapján lehet következtetéseket levonni. Sajnos a vezetési csoportonként, nemek szerin-
ti bontásban rendelkezésre álló iskolai végzettségi adatok nem alkalmasak elemzésre, de egyéb
adatok összevetéséb ől megfogalmazhatunk hipotéziseket.
A vezetők 55,9 % -ának fels őfokú végzettsége van, ezen belül a vezet ő nők 47%-a, a férfiak
71%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Ebb ől következően a nők között magasabb a kö-
zépiskolai végzettséggel rendelkez ők aránya (3. , 5. táblázat). A férfiaknak 26,6%-a, a n őknek
9,5 % -a vezető.
A nők iskolai végzettségi szintje alacsonyabb a férfiakénál, így ez részben indokolja a n ők
vezetésben való alacsonyabb részvételét. Az iskolai végzettséget figyelembe véve azonban azt
tapasztalhatjuk, hogy a középiskolai végzettség ű férfiaknak 18,5 %-a, a n őknek csak 7,2 % -a
kerül be a vezetésbe, míg a fels őfokú végzettségű férfiak 55,8 %-a, a n ők 43,4%-a tagja a veze-
tésnek. Ez azt jelenti, hogy a középiskolai végzettség ű férfiak két és félszer gyakrabban kerül-
nek be a vezetésbe, mint az ugyanolyan végzettség ű nők. Egyetemet, főiskolát végezve javulnak
a nők esélyei, így csak 1,28-szor jobb a férfiak bekerülési rátája. Összességében a férfiaknak
háromszor annyi esélyük van a vezet ők közé bekerülni, mint n ő kollégáiknak. Vagyis a vezet ő-
kiválasztásban olyan erők munkálkodnak, amelyek a nők számára kevesebb esélyt adnak.
Bankfiók- és takarékszövetkezeti vezet ők
Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy a takarékszövetkezetek és bankfiókok elkülönülnek egy-
mástól, e kétféle pénzintézet eltér ő funkciójából és működési területéből adódóan. A takarék-
gövetkezetek továbbra is a községek lakosságának betétgy űjtő „bankjai", a bankfiókok pedig
városi lakosság és a gazdálkodó szervezetek pénzügyi szolgáltató intézményei. Mióta városok-
ban is találhatók takarékszövetkezetek, azóta emelkedett a szolgáltatásaik és a foglalkoztatott
munkaerő képzettségi színvonala, de a felmérés tanulsága szerint nagyon korlátozott és áttételes
az átjárás a kétféle pénzintézet között. További különbséget jelent, hogy a banki munkaer őpiac
flfutása ellenére a takarékszövetkezetekt ől nem történt számottev ő átáramlás a bankokhoz. Ez
rmészetesen az intézmények területi elkülönülésével, ezen túl a munkaer ő rekrutációs köré-
ek különbségével is magyarázható.
Ebben a felmérésben 108 vezet őről van szó, akik különböző nagyságú bankfiókok vagy taka-
'kszövetkezetek élén állnak. Az ország más-más területén, eltér ő gazdasági és pénzügyi kör-
yezetben, nagyon különböző szerepeket töltenek be. Van közöttük területi igazgató, aki tucat-
nyi fiókot felügyel; 20 fős bankfiók vezetője és nagy fiókhálózattal rendelkez ő, száznál több
dolgozót foglalkoztató takarékszövetkezet ügyvezet ő igazgatója.
Vezet ők és a vezet ői pozícióba kerülés
Kapcsolódva a BKE Szociológiai tanszékén folyó „Gazdasági elit" kutatáshoz, a takarékszö-
vetkezetek és bankfiókok vezet őinek a véleményét is megkérdeztük arról, hogy a közgazdasági,
jogi, műszaki szakismeretek, fels őfokú végzettség, jó összeköttetések, kapcsolatok, emberek-
kel való bánni tudás, nyelvismeret, munkás származás, párttagság, vállalkozói szellem, szerve-
Bihari Zsuzsanna: Nők a pénzintézeti szféra vezetésében.
Tér és Társadalom, 7. 1993. 1–2. 69-88. p.
76 Bihari Zsuzsanna TÉT 1993.1-2
zési készség mennyire volt fontos a '80-as évek második felében a vezet őkiválasztásban, illetve
ő maga mely tényezőket, milyen súllyal venné figyelembe.
A „Gazdasági elit" kutatás során megkérdezett topmenedzserek véleménye szerint a '80-as
évek második felében a vezet ő pozíció elérésének legfontosabb kritériuma a „jó összekötteté-
sek és kapcsolatok" volt. Ennek megítélésében egységesen nyilatkoztak a vezet ők, nem észlel-
hetők különbségek sem életkor, sem nemek tekintetében. Ezt követte a párttagság mérlegelése
és a fels őfokú végzettség figyelembe vétele. A vezet ők szaktudásának (közgazdasági és m űszaki
szakismereteinek) fontossága megel őzte az emberekkel való bánni tudás képességét. Ez utóbbi
a vállalkozói szellemmel és a szervezési készséggel együtt közepesen fontos helyet foglalt el,
a munkás származás pedig ekkorra már elvesztette jelent őségét. A bankfiókvezetők körében
végzett felmérés során kicsit eltér ő értékekkel, de lényegében azonos eredmény született
(6 táblázat).
6. TÁBLÁZAT
A vezet ők véleménye a vezet ők kiválasztásában érvényesült tényez őkről*
(Managers' opinion on the requirements applied management selection)
1991 1992 1991 1992
Tényezők Mennyire volt fontos? Menyire kellene fontosnak lennie?
Jogi ismeret 2,282 2,523 3,674 3,908
Közgazdasági szakismeret 3,357 3,186 4,500 4,604
Jó összeköttetések, kapcsolatok 4,307 4,386 3,085 3,292
Tudjon bánni az emberekkel 3,163 3,125 4,252 4,477
Párttagság 3,800 3,944 1,305 1,167
Műszaki szakismeret 3,264 2,595 3,737 3,329
Felsőfokú végzettség 3,738 3,431 4,409 4,640
Munkás származás 2,314 - 1,234 -
Vállalkozói szellem 2,745 2,453 4,783 4,689
Szervezési készség 3,216 3,011 4,691 4,800
Nyelvtudás 2,277 1,559 4,519 4,337
'A vezetők egy-egy tényező fontosságát 1-től 5-ig (nem fontostól nagyon fontosig) pontozhatták
Forrás: 1991-es adatok a „Gazdasági elit" kutatás eredményei.
1992-es adatok a kérd őíves felmérésből származnak.
A vezetőkiválasztás mechanizmusának nem elhanyagolható jellemz ője volt, hogy nem, vagy
csak kevéssé létezett tudatos karrierépítés, mivel a vezet ő pozíciókba kerülés esetleges volt,
az ismeretségen, a döntést hozók szimpátiáján, a megüresedéseken, a pozíciók véletlenszer ű
elosztásán vagy a politikai széljárásnak megfelel ő újraelosztásán múlott (Bóday 1958). Ez nem
jelentette azt, hogy bárki bekerülhetett a vezet ők közé, mindössze annyit, hogy bizonyos képes-
Bihari Zsuzsanna: Nők a pénzintézeti szféra vezetésében.
Tér és Társadalom, 7. 1993. 1–2. 69-88. p.
TÉT 1993.1-2 Nők a pénzintézeti szféra vezetésében 77
s gekkel rendelkez ők és formális kritériumoknak megfelel ők körén belül a válogatás esetleges
volt.
A vezetőkiválasztásban érvényesült kritériumokhoz képest a topmenedzserek más jellemz ő-
ket vennének figyelembe. Nagyon fontosnak tekintenék a vállakozói szellemet, a szervezési
készséget, a közgazdasági szakismereteket és a nyelvtudást. Ezek mellett fontos tényez őként
vennék figyelembe a fels őfokú végzettséget és az emberekkel való bánni tudást. Leginkább a
párttagság, a kapcsolatok és a munkásszármazás értékel ődött le, bár a vezetővé válásban a kap-
colatok fontosságát közepesre értékelik (á táblázat).
' Ebben a kérdésben is hasonlóképp nyilatkoztak a takarékszövetkezeti és bankfiókvezet ők is:
legfontosabbnak a szervezési készséget, a vállalkozói szellemet, a fels őfokú végzettséget és a
közgazdasági szakismereteket tekintenék. Jelent ősen felértékelődne a nyelvtudás és az embe-
rekkel való bánni tudás is.
A kapcsolatok jelentőségének megítélésében kett ős szempont érvényesült. A korábbi álla-
potokra vonatkoztatva a vezet ők gyakran úgy értelmezték, hogy a személyes ismeretségre a
pozíció elérése miatt volt szükség, a jelenlegi helyzetben viszont az üzletmenet sikere érdeké-
ben kell a vezetőnek széleskörű ismeretséggel rendelkeznie. Sem a kérdésfeltevésben, sem a
válaszokat nézve nem választható szét e két szempont. Így a megkérdezettek aszerint adtak ala-
cronyabb vagy magasabb pontot, hogy az elmúlt vagy a jelenlegi viszonyokra vonatkoztatták-e
kapcsolatok jelentőségét.
A tapasztalatok tehát azt mutatják, hogy a vezet ők munkatársaik kiválasztásában a '80-as
ek második felében is jellemz ő formális kritériumok helyett a vezet ői munkához szükséges
'pességek és tudás birtoklására helyeznék a hangsúlyt.
A kérdőíves vizsgálat során 25 nőt és 32 férfit kérdeztünk meg arról, hogy milyen körülmé-
ek között nyerte el jelenlegi állását, ebben milyen képességek voltak fontosak. Ezen túl a
pozíció elvállalásának oka fel ől is tudakozódtunk. A kérdések nyitottak voltak, minden kérdés-
re korlátlan számú választ lehetett adni.
A legtöbb vezető pályázat vagy kiválasztás útján, a takarékszövetkezetek esetében megválasz-
tás révén került pozícióba. Emellett gyakran említették, hogy nem volt más megfelel ő képzett-
ségű vagy alkalmas ember az állás betöltésére. A beszélgetések meger ősítették, hogy még
mindig szükség van kapcsolatokra a vezet ői állás elérése érdekében. Ezt bizonyítja, hogy a
bankfiókvezetői állások pályázati úton való betöltése ellenére magas a kiválasztottak aránya,
azaz a pályázat kiírása formalitás volt csupán. (Abban egyetértenek a vezet ők, hogy sokkal
kevésbé kellene az ismerősökre támaszkodni, növelni kellene a szakmai szempontok súlyát a
döntések meghozatalában.)
A vezetői állás betöltéséhez szükséges jellemz ők közül legtöbbször a szakképzettséget és a
gyakorlatot említették, ami a szakmai szempontok érvényesülésére enged következtetni. Fon-
tmsnak tekintették a helyi viszonyok ismeretét és azt is, hogy ismerjék őket. A megkérdezettek
szerint lényeges, hogy az állás betöltésénél felmerüljön az illet ő neve, és az is, hogy a kiválasz-
tptt vezető rendelkezzék a problémák megoldásához és az eredményes m űködéshez szükséges
kapcsolatokkal. A személyes tulajdonságok közül kiemelték a szervez őkészséget, a kapcsolat-
teremtő és döntési képességet, a vállakozó hajlamot. A vezet ők saját kiválasztásuk során mérle-
gelt tényezőkre vonatkozó válaszaiból az derült ki, hogy esetükben a ténylegesen érvényesített
követelmények és a vezetőkiválasztásban általuk kívánatosnak tartott követelmények lényegé-
ben azonosak.
Bihari Zsuzsanna: Nők a pénzintézeti szféra vezetésében.
Tér és Társadalom, 7. 1993. 1–2. 69-88. p.
78 Bihari Zsuzsanna TÉT 1993 .1-2
A legtöbben kihívásnak tekintették az állást, ki akarták próbálni képességeiket, bizonyí-
tani rátermettségüket. Különösen a n ők számára volt fontos a szakma szeretete, a hivatástudat,
és gyakori szempontként szerepelt a munka változatossága is. Nem kaptak különösebb hang-
súlyt az anyagi előnyök, amely — figyelembe véve, hogy a legjobban fizet ő foglalkozás —
kicsit meglepő . Az önállóság és felel ősség iránti vágy sem volt túl erő s törekvés a veze-
tőkben.
Kevesen vallották, hogy az érvényesülés, a karrier lehet ősége vonzotta őket a pályához; e
válaszokban valószín űleg szerepet játszott a „karrierista" jelz ő pejoratív értelme. A vezet ők
többsége számára ugyanis az el őbbrejutás a pályafutás természetes velejárójaként fogalmazó-
dott meg, de a törekvésüket az el őbbrejutásra nem szívesen mondták ki, illetven nem nevezik
karriernek.
A válaszokból kiderült, hogy a vezet ők zöme aktív félként viszonyult az álláslehet őséghez,
céljaik megvalósulási lehet őségét látták benne. Ez a tudatos karrierépítés csíráit mutatja,
amelyre a menedzsereknek az elmúlt években csak kevés lehet ősége volt a vezetők kiválasztásá-
ban érvényesülő szempontok miatt.
A vezet ők életkora
A mintánkban a vezetők átlagos életkora 44,6 év. A n őké alacsonyabb (44,0), mint a férfiaké
(47,3), a bankfiókok vezetői (43,6) fiatalabbak a takarékszövetkezetek elnökeinél (48,8). A leg-
idő sebbek a takarékszövetkezeti férfi vezet ők, a legfiatalabbak a bankfiókot vezet ő nők.
Az átlagéletkor nagysága nem különbözik jelent ő sen a „Gazdasági elit" kutatás eredményé-
től (Nagy 1992), és a kor nemek szerinti eltérései is megfelelnek az általános tapasztalatnak.
A kétféle pénzintézet közötti különbség visszavezethet ő a két intézmény eltér ő helyzetére. A
takarékszövetkezetek régóta, nagy hagyományokkal, lokális szinten m űködnek, és ilyen intéz-
ményben a vezető pozíció viszonylag stabil állást jelentett, ezért vezet őik általában régóta betöl-
tik e pozíciót. A fiatal kereskedelmi bankok szervez ődő hálózatában nincsenek meg ezek a felté-
telek. Feltételezhetjük azt is, hogy egyrészt a kereskedelmi bankfiókokban teremt ődött új
helyzethez a fiatalabb generáció rugalmasabban tud alkalmazkodni, másrészt az id ősebb gene-
ráció tagjainak pályafutásuk során alkalmuk volt olyan el őnyökre szert tenniük (szakmai elis-
mertség, kedvező jövedelmi viszonyok, magas pozíció stb.), amelyekkel egy induló bankfiók
kevéssé tud versenyezni. A pénzintézeti törvényben el őírt felsőfokú végzettség és a kereskedel-
mi bankok újszerű tevékenysége által támasztott fokozottabb igények némiképp magyarázatul
szolgálhatnak arra, hogy a takarékszövetkezetek id ősebb, kevésbé képzett és a pályafutásuk so-
rán sokféle el őnyt felhalmozott vezetői miért nem kapcsolódtak be a bankok expanziójába.
A vezet ők iskolai végzettsége
A takarékszövetkezeti vezetők iskolázottsági szintje — ez sem meglep ő — alacsonyabb, mint
a bankfiókvezetőké, és mindkét intézménytípusban a n ők rendelkeznek alacsonyabb képzettsé-
gi színvonallal (7 táblázat).
Bihari Zsuzsanna: Nők a pénzintézeti szféra vezetésében.
Tér és Társadalom, 7. 1993. 1–2. 69-88. p.
TT 1993.1-2 Nők a pénzintézeti szféra vezetésében 79
7. TÁBLÁZAT
Bankfiók- és takarékszövetkezeti vezet ők iskolai végzettség szerinti megoszlása (%)
(Education of managers' in branch banks and savings banks by gender)
TAKARÉK-
BANKFIÓK
SZÖVETKEZET
ZÖVETKEZET
iskola végzettség NŐ FÉRFI
Nők Nők
Nő Férfi Nő Férfi ,
aránya aranya
Középiskola 52,4 33,3 61,1 15,2 0,0 100,0 29,6 13,0
Mérlegképes könyvelői 23,8 28,6 45,5 3,0 0,0 100,0 11,1 11,1
főiskola 14,3 9,5 60,0 30,3 24,2 55,6 24,1 18,5
Rgyetem 0,0 19,0 0,0 24,2 39,4 38,1 14,8 31,5
Több diploma 9,5 4,8 66,7 24,2 36,4 40,0 18,5 24,1
Jelenleg tanul (főisk.) 0,0 4,8 0,0 3,0 0,0 100,0 1,9 1,9
Fbrrás: Kérdőíves felmérés, 1992.
A takarékszövetkezeti vezet ők 40 %-ának középiskolai végzettsége van, 26 %-uk mondhat
m agáénak fels őfokú szakmai végzettséget, egyetemi diplomával csak minden negyedik rendel-
kezik. A nők körében ezek az arányok valamivel rosszabbak: több mint felének csak középisko-
lai végzettsége, valamivel kevesebb mint negyedének mérlegképes könyvel ői vizsgája van. Fel-
sőfokú végzettséggel hasonlóképp csak a takarékszövetkezeti vezet ő nők negyede rendelkezik.
Tószínűnek látszik, hogy a takarékszövetkezetek városokba, majd megyeszékhelyekre telepü-
1 = sének engedélyezése óta több fels őfokú végzettségű került be a vezetésbe. Ezt bizonyítja, hogy
a diplomás takarékszövetkezeti vezet ők mindegyike városban volt vezet ő vagy városból járt a
19 zségekbe.
A vizsgált körben a bankfiókok vezetőinek 9%-a nem rendelkezik fels őfokú végzettséggel,
e y fő jelenleg főiskolán tanul. Valamennyien nők. Közülük hárman nagy szakmai tapasztalat-
rendelkeznek, és az id ősebb korosztályhoz tartoznak. A két fiatal n ő egyike IBUSZ-iroda
zetőjeként csöppent bele a bankszakmába, míg a másik egy radikális foglalkozás-váltással
t bankfiókvezetővé egy kisvárosban. A női vezetők 80%-a felsőfokú végzettség ű . Ebből
% -nak főiskolai végzettsége van, minden negyedik rendelkezik egyetemi diplomával, és
yanennyien szereztek több diplomát. A férfiak iskolai végzettségi szintje magasabb, vala-
ennyien felsőfokú végzettségűek. A legtöbben (39,4%) egyetemi diplomával bírnak, de a
bbdiplomások száma sem marad el lényegesen ett ől (36,4%).
A bankszféra egészére vonatkozó adatoknál mintánk lényegesen kedvez őbb képet mutat. Ez
ószínűleg annak köszönhető, hogy a szerveződő fiókhálózatok élére az egyetemekr ől és főis-
lákról néhány éve kikerültek pályázhattak sikerrel, mivel már rendelkeztek valamennyi gya-
19 rlati idővel és a pénzintézeti törvény által el őírt felsőfokú végzettséggel.
A vezetők felsőfokú képzettségüket 54,5 %-ban nappali, 14,3 %-ban esti, 31,2 %-ban levelez ő
gozaton szerezték meg. A n ők a férfiaknál kisebb arányban tanultak nappali tagozaton. A
Bihari Zsuzsanna: Nők a pénzintézeti szféra vezetésében.
Tér és Társadalom, 7. 1993. 1–2. 69-88. p.
80 Bihari Zsuzsanna TÉT 1993.1 - 2
nők 44%-a nappali, 21%-a esti és 35 % -a levelez ő tagozaton szerezte meg a diplomáját, míg
a férfiak 63 % -a nappali, 9 %-a esti, 28 % -a levelez ő tagozaton végezte fels őfokú tanulmányait.
Az iskolai végzettség megszerzésének módja n ők esetében szorosan összefügg a gyermekszü-
lés időpontjával. Azok a nők, akik 21 éves koruk előtt szülték meg els ő gyermeküket, a fels őfo-
kú végzettséget nem nappali tagozaton szerezték meg. A gyermeknevelés és a tanulás össze-
egyeztetése nagy er őfeszítéseket követel a családban. Akadt olyan házaspár, aki ezt küls ő
segítség nélkül oldotta meg, ez azonban nem tipikus. Az esetek többségében nem a házastárs,
hanem a szülők segítettek, részben a háztartási, részben a szül ői teendők átvállalásával. A nap-
pali tagozaton tanult n ők első gyermeküket többnyire a végzettség megszerzése után szülték.
A vezet ők pályafutása
A vizsgált körben a vezet ők pályafutása általában a 29. életév környékén kezd ődött. A nőké
valamivel korábban, mint a férfiaké, a bankfiókok vezet őinél előbb, mint a takarékszövetkezeti
vezetőknél, de lényeges különbség nem tapasztalható sem a nemek, sem a két intézménytípus
között. Az első vezető pozícióba kerülés időpontjának alakulása ellentmond az előző évi felmé-
rés eredményeinek. Akkor azt tapasztalták, hogy a n ők valamivel később kezdik meg vezetői
pályafutásukat, feltehet ően a gyermekszülés miatti kiesés következtében (Nagy 1992). Jelenlegi
pozíciójukban a takarékszövetkezeti vezet ők régóta, a bankfiókvezetők természetesen néhány
éve tartózkodnak.
A vezetők pályafutásának tipizálásával kapcsolatban számos probléma merült fel. Az elem-
zés alapjául a Wasilewski-féle (1986) csoportosítás (m űszaki, adminisztratív, menedzseri, szak-
értői és politikai, valamint az ezekből alkotható kevert típusok) szolgált azzal a különbséggel,
hogy az egyes csoportokba történ ő besorolás kritériumai nem mindenütt felelnek meg Wasi-
lewski verziójának. A tipizálásban az egész pályafutás formális kritériumai részt vettek, de szá-
mos olyan további jellegzetesség is felfedezhető , melyek nem elhanyagolhatók az elemzés
során.
Első megközelítésben külön kell választani a bels ő és külső pályafutásokat. Ennek a megkü-
lönböztetésnek azért van jelent ő sége, mert Magyarországon nem volt bankárképzés, csak az
MNB-n belül.
A pályafutások a fenti kiegészítésekkel együtt a következ ő kategóriákba sorolhatók:
A „belső adminisztratív" pályafutású vezet ők közé azok kerültek, akik a hivatali ranglétra
fokait a banki szférán belül járták végig. Ebbe a csoportba soroltuk azokat is, akik a jelenlegi
állásuk előtt másutt dolgoztak, de korábban jelent ős banki vagy takarékszövetkezeti gyakorlatot
szereztek.
A „külsőadminisztratív"pályafutásúak kategóriájába azok tartoznak, akik nem a banki szfé-
rában járták végig a vezetési hierarchia fokait, hanem vezet őként kerültek be a bankszakmába.
A „külső-belső adminisztratív" pályafutásúak azok, akik részben a banki szektorban, rész-
ben azon kívül járták végig a „szamárlétrát".
A „ műszaki-adminisztratív" kategóriába azok kerültek, akik a pályafutásukat m űszaki vona-
lon kezdték meg, majd adminisztratív körökben folytatták. (Ez abban különbözik Wasilewski
álláspontjától, hogy nem szükséges hozzá m űszaki vezetői beosztásokon el őrejutni, a besorolás
kritériuma az volt, hogy a pályafutás legalább harmadát m űszaki beosztásban kellett eltölteni.)
Bihari Zsuzsanna: Nők a pénzintézeti szféra vezetésében.
Tér és Társadalom, 7. 1993. 1–2. 69-88. p.
TÉT 1993.1 2 - Nők a pénzintézeti szféra vezetésében 81
Az „ugrásos"karrier azt jelenti, hogy a vezet ő pályája során valamikor vagy több hierarchi-
kus lépcsőt kihagyva lépett el őre, vagy egy lényegesen magasabb társadalmi presztízs ű állásba
került.
A „szakértői "pálya azoké, akik pályafutásuk legalább 80 %-ában a hierarchikus el őrejutási
pályákon kívül tevékenykedtek, majd egy fordulattal bankfiók illetve takarékszövetkezet veze-
tőivé váltak.
A „menedzser" típusú pályát azok futottak be, akik vezető pozícióban kezdtek és azon belül
mozogtak, vagy azok, akik a pályafutás során legfeljebb két évig — ez a gyakornoki id őt jelenti
— nem voltak vezetők.
A „politikai-szakmai "pálya esetén a politikai állás betöltése mellett valamilyen szakmai kar-
riert is befutott a vezet ő, de a politikai állás később jobb helyzetbe juttatta. Néhány vezet ő pálya-
futását több kategóriába is be lehetett volna sorolni, illetve akadt olyan is, melyet nem fed le
teljes mértékben a csoportosítás, illetve olyan jellemz őkkel rendelkezik, amelyek bizonytalan-
ná teszik a kategorizálását.
8. TÁBLÁZAT
A vezet ők pályafutásának típusai pénzintézetenként és nemenként
(Career types of bank managers by gender in different types of banks)
Pályafutás típusa Takarékszövetkezet Bankfiók Nő Férfi Együtt
Külső adminisztratív 10 24 16 18 34
Bielső adminisztratív 10 21 22 9 31
Ugrásos 11 13 10 14 24
Menedzser 4 2 1 5 6
Műszaki-adminisztratív 1 3 4 4
"lső-belső adminisztratív 3 1 4 4
Szakértői 2 1 1 2 3
Politikai-szakmai 1 1 2 2
F rrás: Kérd őíves felmérés, 1993.
A vezetők zöme a terület jellegéb ől következően hagyományos adminisztratív pályát járt be
táblázat). A bankfiók és takarékszövetkezeti vezet ők 2/3-a végigjárta a hivatali hierarchiát;
a eljes hierarchiát „belül" a vezetők 29 %-a, a pénzintézeti szférán kívül 35 %-a járta végig,
4 Po kezdte meg a gazdaság más területén, de pénzintézetben fejezte be. Magas az „ugrásos"
p yafutásúak aránya. Összesen 8 ugrás történt a banki szférán kívül, két esetben a pénzintézeti
h erarchián belül, a többi esetben a jelenlegi beosztásba kerülés jelentette az ugrást. Mintánk-
b n más módon elenyészően kevesen kerültek vezető pozícióba.
A vezetők pályafutásának jellegében a takarékszövetkezeteket és bankfiókokat tekintve nin-
c enek számottevő különbségek. Mégis említésre méltó, hogy a takarékszövetkezeti vezet ők
Bihari Zsuzsanna: Nők a pénzintézeti szféra vezetésében.
Tér és Társadalom, 7. 1993. 1–2. 69-88. p.
82 Bihari Zsuzsanna TÉT 1993 • 1-2
kisebb arányban választódtak ki a takarékszövetkezet dolgozói közül, és több az ugrás a vezet ők
karrierjében.
Jelentő sek a nemek közötti különbségek. A legnagyobb eltérés, hogy a n ők lényegesen na-
gyobb arányban bels ő neveltetésűek, azaz inkább a pénzintézeti szférán belül járták végig a
hierarchiát. Ha ehhez hozzáadjuk azokat, akik a „szamárlétra" utolsó néhány fokát a pénzinté-
zeti szektorban tötötték be, akkor azt látjuk, hogy a n ők mintegy felének (48 %) a pénzügyi
szférán belül kellett igazolnia rátermettségét, más oldalról a pálya eln őiesedettsége miatt sokan
már belül bizonyítottak, és ennek okán kerülhettek vezet ő pozícióba. Ezzel szemben a férfiak-
nak csak 17%-a rendelkezett pénzintézeti múlttal, ami azt jelenti, hogy férfiak a takarékszövet-
kezetekhez szinte kizárólag vezet ő pozícióba mentek; a bankokhoz pedig a fentebb ismertetett
okok miatt csak az utóbbi időben vonzódnak.
A pénzintézeti szférán kívül a n ők 30%-a, a férfiak 41%-a futott be adminisztratív, illetve
műszaki-adminisztratív pályát. Összességében a n ők 78 %-a, a férfiak 57 % -a járta végig a veze-
tési hierarchia lépcs őfokait.
Mindezzel összefüggésben a n ők pályafutása során kevesebb az ugrás. A n ők által végrehaj-
tott ugrások fele a pénzintézeti szférán kívül történt, a másik fele a pénzintézeti állásba kerülést
jelentette. A férfiak ugrásainak zöme a jelenlegi állásba lépést jelenti (14-b ől 11 eset, ebből
egy történt a banki hierarchián belül), s ez kétszer annyi, mint amit a n ők elértek. A takarékszö-
vetkezetek esetében a férfi vezet ők harmada jutott ily módon vezető i székbe. Itt az ugrások
a '70-es évek elején és nem adminisztratív pályákról történtek. A férfiak gyakran több fokot
is ugrottak előre a hierarchiában. A bankfiókok férfi vezet őinek ötöde hajtott végre ugrást,
ami arra utal, hogy a régebben nem túlzottan kedvelt, de újabban ígéretes területre sikerrel
startoltak a férfiak. Itta korábban leírt konjunkturális kontraszelekciós mechanizmus m űködé-
sét ismerhetjük fel.
A vezetők más típusú karrierje nem gyakori. Mintánkban kevés számban fordult el ő a mened-
zseri pálya, amely inkább jellemz ő a férfi, mint a nő vezetőkre. Ennek vélhetően az az oka,
hogy a nőket pályakezdéskor elvétve helyezik azonnal vezet ő pozícióba a várható gyermekszü-
lés és az azzal járó munkamegszakítás miatt. A fiatal és egyetemi végzettség űek között fordult
elő , hogy nem menedzseri állásban kezdtek, a ranglétrát nagyon rövid id őn belül (1-1,5 év)
futották be. Ez valószín űleg a szakemberhiány miatt következhetett be.
Mintánkban nem volt jellemző a politikai szerepvállalás sem. Mindössze két férfi vállalt poli-
tikai funkciót, ezelőtt azonban már mindketten befutottak valamilyen m űszaki-adminisztratív
karriert. A politikai múlt nem volt jó ajánlólevél a bankfiókok élén, de a széles ismeretségi
kör a pályafutásukat pozitívan befolyásolta.
A vezetők pályafutására nem volt jellemz ő a hierarchián való visszacsúszás. El őfordult, hogy
valakit komoly hiba miatt átmenetileg „talonba tettek", hogy kés őbb ismét vezető pozíciót tölt-
sön be. Gyakoribb volt azonban, hogy a vezet ő más pályán kifutotta magát, nem volt már el őre-
lépési lehetősége, ezért átváltott a pénzügyi vonalra, de ott alacsonyabb státuszban kezdett, mint
előző munkahelyén.
Sajátos momentum 9 vezető pályáján, hogy hosszabb ideig dolgoztak érdekképviseleti szer-
veknél. Ez csupán egyikük esetében járult hozzá a gyorsabb karrierhez, de úgy t űnik, korábbi
pozíciójuk valamennyiüknél segítette a vezet ő pozíció elérését. A TESZÖV-nél, illetve
MESZÖV-nél eltöltött idő arra volt jó, hogy ezek az emberek legalább egy, de inkább több me-
Bihari Zsuzsanna: Nők a pénzintézeti szféra vezetésében.
Tér és Társadalom, 7. 1993. 1–2. 69-88. p.
TT 1993 s 1-2 Nők a pénzintézeti szféra vezetésében 83
gyében ismeretségre, fontos kapcsolatokra tettek szert; az állás betöltése ismeretek szerzésére
és személyes kapcsolatok, befolyások kiépítésére adott alkalmat. Ez hozzájárult ismertté válá-
sukhoz, és elfogadottá vál(hat)tak azon intézmények körében, melyek most a bankok potenciá-
lis ügyfelei. A megkérdezett vezet ők szerint mindezen tényez ők fontosak voltak vezetői pozí-
cióba kerülésüknél.
A vezetők pályafutását elemezve összefüggés fedezhet ő fel az iskolai végzettség megszerzésé-
nek módja és a karrierpálya típusa között, de a karrier mintáját a n ők esetében a gyermekszülés
ideje átrajzolja. Példaként erre azok az esetek hozhatók, melyekben az „ugrások" mögött leve-
lező vagy esti képzés formájában megszerzett magasabb, többnyire fels őfokú végzettség állt.
„Menedzser" típusú karriert csak egyetemi végzettség űek futottak be.
A vezet ők bére és bérkülönbségei
A kérdés behatóbb vizsgálatát több probléma is akadályozza. Az els ő, hogy a személyi jöve-
delemadó bevezetése óta maga a kérdés indiszkrétnek min ősül, a bérre vonatkozó információ
egyre több helyen a hivatali titok kategóriájába tartozik. Ez azonban nem akadályozta meg a
v zetőket abban, hogy a kérdésre válaszoljanak.
A következő problémára a vezetők megkeresése során derült fény. A kérd őíven szereplő
,havi nettó jövedelem" rovatba eltér ő tartalmú adatokat írtak be kitöltőik. Volt, aki a havi nettó
j vedelmét írta be, volt, aki a havi nettó bérét. A kett ő között olyan lényeges különbség lehet,
i már megkérdőjelezi az adatok értelmezhet őségét. Ugyanis a vezetők eltérő mértékű, kü-
nféle paraméterektől függő jutalékot kaptak, ennek mértéke saját bevallásuk szerint az éves
bér 30 % -ától 150 % -áig terjedt. A rendelkezésre álló adatokból nem deríthet ő ki egyértelműen,
hogy ki, mely összeget írta be, pusztán sejteni lehet, hogy bérr ől vagy jövedelemről van-e szó.
Ezért az átlagbérek nagysága valószín űleg erősen függ attól, hogy az adatszolgáltatók hogyan
értelmezték a kérdést, és a kis minta miatt nem lehet megbecsülni a torzítás mértékét, így jelen-
tős fenntartásokkal kell kezelni a kapott mutatók értékét . 5 A kérdőívben nem kérdeztünk rá
a jelentős egyéb kiegészítő jövedelmekre (ruhapénz, étkezési hozzájárulás, költségtérítés,
albérleti támogatás, üdülési, utazási kedvezmények, tanulási és sportolási lehet őségek stb.),
elyeknek mértéke változó, ebben a vezetési kategóriában az éves bér 10-30%-át is elér-
i.
A bérek nagyságát első sorban az intézmény típusa és nagysága befolyásolja. Azaz minél
gyobb a takarékszövetkezet, bankfiók, annál nagyobb javadalmazásra van lehet őség, és a ban-
k általában jobban fizetnek, mint a takarékszövetkezetek. A pénzintézetek eredményessége
é. mérete függ a település nagyságától és a gazdasági környezet kondíciójától is. A környezeti
nyezők, adottságok mellett a béreket befolyásolják a vezet ő személyének jellemz ői is, leg-
i kább a kor, a szakmai tapasztalatok, az iskolai végzettség szerint alakulnak a bérek
táblázat).
Bihari Zsuzsanna: Nők a pénzintézeti szféra vezetésében.
Tér és Társadalom, 7. 1993. 1–2. 69-88. p.
84 Bihari Zsuzsanna TÉT 1993.1-2
9. TÁBLÁZAT
Takarékszövetkezeti és bankfiókvezet ők bére (Ft) és bérarányai (%)
(Salaries (Fts) and wage indices (%) of managers in savings banks and branch banks))
N6 Férfi Együtt Nő/Férfi
Takarékszövetkezet 30 342 31 683 30 996 95,8
Bankfiók, vidék 35 322 44 214 40 734 79,9
Bankfiók együtt 40 432 43 964 41 544 92,0
Együtt 36 108 39 053 37 929 92,5
Takarékszövetkezet/Bankfiók 74,6
Takarékszövetkezet n ő/Bankfióknő 75,0
Takarékszövetkezet férfi/Bankfiók férfi 72,0
A bankfiókok és takarékszövetkezeti vezet ők bére jelentősen eltér. A takarékszövetkezeti ve-
zetők általában 25 %-kal kevesebbet keresnek, minta bankfiókvezet ők. Ez a különbség a férfiak
között valamivel nagyobb, mint a n ők között. Figyelembe véve azt, hogy a bankfiókvezet ők
általában városokban tevékenykednek, a takarékszövetkezeti vezet ők pedig falvakban, az itt ta-
lált differencia nem haladja meg a falusi és városi vezet ők bérkülönbségeinek szintjét.
Az összesített adatok szerint a nemenkénti eltérés alacsony, alcsoportonként azonban diffe-
renciáltabb képet kapunk. A takarékszövetkezeti vezet ő nők bére 4 %-kal alacsonyabb a férfia-
kénál, ez a különbség elhanyagolható mérték ű. Vidéken a bankfiókok vezetőinek bérei között
20 %-os eltérés mutatható ki, ami az elemzés korlátainak a figyelembevételével is a differenciák
létét igazolja.' A budapesti adatokkal összesítve ez a különbség 8%-ra csökken. Ennek egy
részét igazolja a fővárosi és a vidéki városok fizetései közötti eltérés. Másrészt adottság, hogy
Budapesten a kereskedelmi bankok nemrég kezdték meg fiókhálózatuk kiépítését, domináns
mértékben van jelen az OTP. Az adatok forrásául szolgáló Almanachban a 29 budapesti OTP
fiók vezetője közül 20 nő, akik régóta, képzett szakemberekként végzik munkájukat, és béreik
is ennek megfelelőek. Mintánkba így két szélső ség került be: egyik oldalon az OTP több évti-
zedes tapasztalatokkal rendelkez ő kerületi igazgatói, a másik oldalon nemrég nyílt kereskedel-
mi bankfiókok fiatal vezetői.'
A felmérés meglehető sen bizonytalan adataiból annyi derül ki bizonyosan, hogy a bérek els ő-
sorban a vezetett intézmény nagysága, a település típusa, a vezet ő kora, szakmai tapasztalatai
és iskolai végzettsége szerint alakulnak. A nemenkénti bérkülönbségek mértéke és okai ebb ől
a felmérésből egyértelmű en nem határozhatók meg. A „Gazdasági elit" kutatásban eredményül
kapott nagy mértékű nemenkénti bérkülönbség a bankok adatszolgáltatása és tapasztalataink
szerint leginkább a vezetési hierarchiában elfoglalt alacsonyabb pozíció következtében alakul-
hat ki, mivel e hierarchián belül a bérek nagyságrendekkel eltérnek egymástól.
Bihari Zsuzsanna: Nők a pénzintézeti szféra vezetésében.
Tér és Társadalom, 7. 1993. 1–2. 69-88. p.
T ÉT 1993.1-2 Nők a pénzintézeti szféra vezetésében 85
vezet ők családi háttere
A kétféle pénzintézetnél lényeges eltérések nem tapasztalhatók a vezet ők családi állapot sze-
rinti megoszlásában. Nemenként azonban már jelent ős különbségeket mutatnak az adatok.
A vezető nők között az egyedülállók aránya több mint háromszor nagyobb, mint a férfi veze-
tők között, másként: a házasok aránya a férfi vezet ők között lényegesen magasabb (10. táblázat).
A megfelelő korú népességhez viszonyítva a n ők esetében lényeges különbség az elváltak és
hajadonok tekintetében van: az elváltak aránya másfélszerese az országos átlagnak. A férfi
vezetők között mind a vezető nőkhöz, mind a népességhez viszonyítva magasabb a házasok
és alacsonyabb az elváltak aránya. Ez arra enged következtetni, hogy a n ők számára a karrier
bizonytalanságot, a családi élet szempontjából hátrányokat hordoz, míg a férfiak esetében a
vezető pozícióhoz az átlagosnál stabilabb családi háttér társul.
10. TÁBLÁZAT
A családi állapot szerinti megoszlás a megfelel ő korú népességben*
és a mintában (%)
(Marital status of total population and managers by gender)
Családi állapot
Hajadon, nőtlen Házas I Özvegy Elvált
Nők
Népesség 6,1 77,4 4,7 11,8
Minta 1,9 75,9 5,6 16,7
Férfiak
Népesség 12,1 77,4 1,8 8,7
Minta 1,9 92,6 0,0 5,6
*Nők esetében a 25-55, férfiak esetében a 25-64 éves korosztály adatai szerepelnek. Ez megfelel
a mintában szereplők korösszetételének. Adatok forrása: 1990. évi népszámlálás 3. Összefoglaló ada-
tok, 12-13. oldal.
Különbségek mutathatók ki a gyermekek számában is. A takarékszövetkezeti vezet ők gyer-
ekeinek átlagos száma meghaladja a bankfiókvezet őkét, a nők gyermekeinek száma pedig
evesebb, mint a férfiaké. 8
vezet ők házastársa
A vezetők családi állapotának elemzéséb ől azt a következtetést vontuk le, hogy a vezet ő
ozíció a férfiak számára az átlagosnál lényegesen nyugodtabb családi viszonyokkal jár, míg
nők vezető i ambíciói a családi kapcsolatokat fellazítják. Úgy véljük, hogy a házastársak isko-
végzettségének és foglalkozásának elemzése tovább finomítja az adatok értelmezését.
Bihari Zsuzsanna: Nők a pénzintézeti szféra vezetésében.
Tér és Társadalom, 7. 1993. 1–2. 69-88. p.
86 Bihari Zsuzsanna TÉT 1993.1-2
A házastársak iskolai végzettsége
Az adatok az mutatják, hogy a házastársak iskolai végzettségi szintje némiképp alacsonyabb,
mint maguké a vezetőké. A vezetők 53 % -a a házastársával azonos, 43 % -a annál nagyobb, 4%-a
alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezik. Nincs lényeges különbség a vezet ők között a
feleségek, illetve a férjek iskolai végzettséghez való viszony alapján, azaz nagyjából ugyan-
annyian rendelkeznek azonos vagy magasabb iskolai végzettséggel. (Viszont csak vezet ő nő
rendelkezik a férjénél alacsonyabb szint ű bizonyítvánnyal, a férfi vezet ők és feleségeik között
gyakoribb az azonos fokú végzettség.)
A két pénzintézeti típus között különbségek tapasztalhatók. A takarékszövetkezeti vezet ők-
nek és házastársaiknak a képzettségi színvonala kiegyenlítettebb: a vezet ők 74 %-ánál meg-
egyezik, a nők körében azonban gyakoribb a magasabb iskolai végzettség. A bankfiókvezet ők-
nél egyöntetűbb a kép. Mind a nők, mind a férfiak fele a házastársánál magasabb iskolai
végzettséggel rendelkezik.
A házastársak foglalkozása
A vezetők házastársainak 41%-a vezet ő, 18 % -a beosztott diplomás, 14 % -a ügyviteli alkalma-
zott. A legtöbb feleség ügyviteli alkalmazott, beosztott diplomás vagy középvezet ő. A feleségek
között a vezetők aránya 32 % A két pénzintézetnél eltér ő a feleségek foglalkozási szerkezete.
. 9
A takarékszövetkezeti vezet ők feleségei leginkább ügyviteli alkalmazottak (32 %). Az alsó-,
közép- és fels ővezetők aránya együtt 42 %, közülük a legtöbben középvezet ők. A bankfiókveze-
tő feleségek leginkább diplomás szellemiek (32 %), ügyviteli alkalmazottak (21%) vagy vezet ők
(24 %).
A legtöbb férj vezet ő (51%) és szakmunkás (15 %), nincsenek közöttük adminisztrátorok és
kevés a beosztott diplomások aránya is (10 %). A takarékszövetkezeti vezet ők férjei közül 40 %
vezető, 35 % szakmunkás. A szakmunkások aránya valószín űleg azért nagy, mert a férfiak szá-
mára a legjobban értékesíthet ő képzettség — különösen községekben — a szakmunkás vizsga
volt (a férfi munkavállalók majdnem fele szakmunkás!). Mint ismeretes, szakmunkások társa-
dalmi megbecsültsége és megfizetettsége vonzóvá tette a férfiak számára e pályát. Emellett az
adminisztrátor feleség és a szakmunkás férj azonos társadalmi státuszok közötti házasságot je-
lentett. A bankfiókvezet ő nők férjei főként vezetők (58 %) és beosztott diplomás szellemiek,
de magas — bár nem a munkanélküléségi rátához képest — az almintában szerepl ő munkanél-
küliek száma is.
Azt mondhatjuk, hogy a takarékszövetkezeti vezet ők 40 %-a, a bankfiókvezet ő nők 58 % -a,
a bankfiókvezető férfiak 26 % -a szimmetrikus családban él, ahol a házastárs is vezet ő. Mivel
a házaspárok közül mindössze egy alkalmaz fizetett segít őt, és kisgyermek mellett is mindössze
egy alkalmazott fizetett segít őt, a családokon belül kellett megoldani a házastársi munkák ellá-
tását és a gyermekneveléssel kapcsolatos feladatokat.
A férfiak számára kedvez ő hátteret teremtett az el őrejutási lehetőségek nélküli pályán lévő
ügyviteli alkalmazott feleség, vagy átmenetileg gyes-en vagy gyed-en lév ő anyuka, mivel általá-
ban elfogadták és támogatták a férj karriertörekvéseit.
A beosztott diplomás feleségek közül négy esetben várható, hogy a kés őbbiekben valamilyen
karriert bontakoztatnak ki, mivel még pályájuk elején tartanak. Egyikük tudományos tevékeny-
Bihari Zsuzsanna: Nők a pénzintézeti szféra vezetésében.
Tér és Társadalom, 7. 1993. 1–2. 69-88. p.
T ÉT 1993 • 1 2 - Nők a pénzintézeti szféra vezetésében 87
Béget folytat, és már elért bizonyos eredményeket. A többi diplomás feleség számára csak jelen-
tős és gyors fordulat hozhat karrierjében továbblépést, mivel az id ősebb generációhoz tartoznak
vagy/és olyan pályákon vannak, ahol nincs el őrejutási lehetőség. Ez azt jelzi, hogy a diplomá-
sok közül is többen a férj karrierjét támogatták, illetve támogatják.
A nők számára nem adatott meg a férfiakéhoz hasonló támogató háttér. A szakmunkás férjek
társadalmi közegében a háztartási munka nem tipikusan tartozik a férj feladatai közé, ezért csak
kivételes esetben jelentett támaszt a n ők számára pályafutásuk során. Kedvez ő lehetőségeket
jelenthetett volna magában a vállalkozó férj, aki a magasabb jövedelem révén mentesíthette
Volna a feleségét a terhek alól, de ez csak egyetlen esetben történt meg. Az sem volt jellemz ő,
hogy a vezető férj által elért jövedelem teremtett volna kedvez őbb lehetőségeket a feleségek
számára.
A nők számára valódi segítséget a szül ők és nagyszülők jelentettek, akik átvállalták a háztar-
tási munkák egy részét, és a gyermeknevelés gondjait is megosztották velük. További hathatós
segítséget a bölcs ődei és óvodai ellátástól várhattak.
A családi háttér adatainak elemzése összességében meger ősítette, hogy a nők számára a tradi-
ionálisan nagyobb családi kötöttségek miatt az érvényesülés és a karrier építése nehezebb.
zt mutatja az egyedülállók magas aránya és a kisebb gyermekszám is. A menedzserek pályafu-
'sa során mindenképpen szükség van olyan háttérre, ami mentesíti őket a mindennapok repro-
ukciós terheinek legalább egy részétől. A férfiak számára ez tradicionálisan adott, a n őknek
onban nem. A férjeikre csak kevesen számíthattak az er ős konzervatív társadalmi szerepek
s a családi munkamegosztás miatt, de az anyák és a nagyszül ők segítsége növelte lehetőségei-
cet. Pozitív fejlemény, hogy a fiatalabb szimmetrikus családokban az egyenl őbb teherviselés,
családon belüli munkamegosztás változása irányába mutatnak a jelek, ami a n ők esélyeinek
avulását eredményezheti.
li Jegyzetek
Pl.: Magyar Beruházási Bank: beruházások finanszírozása, kés őbb építőipari cégek számlavezetése, finanszíro-
zása, Magyar Külkereskedelmi Bank: a külkereskedelem fizetési forgalmának lebonyolítására stb.
Sajnos bankfiókvezetők neve nem minden esetben szerepelt, ezért pontosan nem lehet meghatározni a nemek arányát,
erre vonatkozó becslés az alapadatok extrapolálásával történt. Emellett az Almanach adatai is tartalmaznak torzításo-
kat, mert az önkéntes adatszolgáltatás során a pénzintézetek különböz ő mélységű adatokat jelentettek meg magukról.
Így az MHB nem közölte a vezetők nevét, az OTP csak a budapesti kerületi és a megyei igazgatóságokat szerepeltette,
míg a kezdő IBUSZ Bank valamennyi fiókja szerepelt.
Az 1990. évi népszámlálás adatai szerint Magyarországon a vezet ő, irányító beosztásúak száma 391 989, ebb ől nő
132 197, azaz 33,72%. Forrás: 1990. évi népszámlálási 3. Összefoglaló adatok, KSH, 1992. 90-91. o.
Pénzintézeti foglalkozásúak száma 1990-ben: 14 710, ebb ől 11 412 nő. A vezetők száma: 3286, ebből 2241 nő (68,2 %).
A pénzintézeti foglalkozásúak között a vezet ők aránya: nők: 19,6 %, férfiak 31,9 %. A fels őfokú végzettség űek aránya:
nők: 10,3 %, férfiak: 41,2%. A fels őfokú végzettségűek között a nők aránya 46,3 %. Adatok forrása: 1990. évi nép-
számlálás 3. Összefoglaló adatok, 90-91. és 102-103. oldal.
További torzítást okozott volna, ha az IBUSZ Bank fiókvezet őinek bérét is számbavesszük, ők ugyanis a havi irodave-
zetői járandóságuk felét kapják fizetségül a fiókvezet ői teendők ellátásáért. Ez az állapot 1993-tól megsz űnt.
A bérkülönbségek mértéke tehát akkora, hogy nem fér bele a becslés hibahatáraiba, azaz azt megállapíthatjuk, hogy
vannak különbségek, de ezek mértékér ől az adatok alapján nem lehet nyilatkozni.
A budapesti mintánkban a nem OTP-s kereskedelmi bankfiókok élén zömében fiatalok voltak. Ennek okát abban
véljük felfedezni, hogy az idősebb fővárosi felsőfokú végzettségűeknek pályafutásukból adódóan egy kezd ő bankfiók
vezetésénél jobb lehet őségeik is adódnak. Így kettős hatás érvényesül: a fiatal kereskedelmi bankvezet ők már koruk-
nál fogva is kevesebb bért kapnak, mint idősebb OTP-s kollégáik. Ráadásul a budapesti mintában, kivéve közülük
az IBUSZ Bank vezetőit, többségbe kerültek a n ők.
Átlagos gyermekszám: takarékszövetkezetek: 1,81, bankfiókok: 1,48, n ők: 1,50, férfiak: 1,73.
A vezetők házastársai közül a vezető foglalkozásúak között a n ők aránya: felső vezetők 22%, középvezetők 44 %,
alsó vezetők 60%.
Bihari Zsuzsanna: Nők a pénzintézeti szféra vezetésében.
Tér és Társadalom, 7. 1993. 1–2. 69-88. p.
88 Bihari Zsuzsanna TÉT 1993.1-2
Irodalom
Barron, R. D.—Norris, G. M. (1976) Sexual Divisions and the Dual Labour Market, In: Allen, S.—Barker, D. L.
(eds): Dependence and Exploitation in Work and Marriage, Longman, London.
Bóday P. (1985) Vállalati fels ő-vezetői életutak nemzetközi összehasonlításban, In: A gazdasági vezetés szociológiai
problémái a tervgazdaságban c. műhelyvita 1985. november 14-15., Kézirat, Budapest.
Crompton, R. and Jones, G. (1984) White Collar Proletariat, The Macmillan Press Ltd, London.
Koncz K. (1987) N ők a munkaerőpiacon, KIK, Budapest.
Nagy B. (1992) Nők a gazdasági vezetésben, Kézirat, Budapest.
Wasilewski, I. (1986) Az igazgatók társadalmi-szakmai pályafutása Lengyelországban, In: Szociológiai M űhelytanul-
mányok 3, Budapest.
WOMEN IN THE MANAGEMENT OF FINANCIAL BUSINESS
ZSUZSANNA BIHARI
Since 1987 Hungary has been operating a two-level bank system. The formation of
commercial banks has created a great need for experts in a formerly closed and highly
respected, yet poorly remunerated profession. It is particular to Hungary, that due to the low
incomes, men previously avoided this sector of business. The rise of prestige of this profession
has contributed to the rise of prestige of people engaged in this profession as well. This is not
an ordinary turn in the case of professions cultivated primarily by women. Therefore, my
investigation explores how women have been able to convert the gains obtained from an urgent
need on the labor market into other sorts of advantage. I have drawn information, above all,
from my own survey that I completed in the first halt of 1992. The survey questioned the
managers of savings and commercial banks in the countryside. Due to the small size of my
sample (108 questionnaires), I only raise some general questions and form initial hypotheses.
My results show that men have three times higher chance to get into the top managerial strata.
As opposed to men, those women, who are nominated into higher positions, have usually
climbed the hierarchy within this particular sector of business. Ás far as marital status is
concerned, three times more women appear to be single than men among the managers. There
are also less divorced among men than among women. One can draw the consequence that
for women career conveys private uncertainties and disadvantage while men in top positions
usually enjoy a stable family background. Women in the management usually do not have
husbands in a highly paid profession; therefore, these families could not afford to hire domestic
help. Moreover, in these families the division of household labour follows a conventional
pattern. In contrast, men in the management of financial business are supported by their wives'
larger shares in the household burdens. It is a promising experience that in the families of
younger professionals a more just division of labour is in progress.
Translated by Violetta Zentai