Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 265-278. p.
Tér és Társadalom 6. 1992.3-4: 265-278
GYORS TÉNYKÉP
BUDAPEST KIEMELT KÖZÉPTÁVÚ
FEJLESZTÉSI CÉLJAI
SCHNELLER ISTVÁN
Budapest egyszerre közigazgatási központ, idegenforgalmi célpont, beruházások székhelye,
meghódítandó piac, de egyben lakóinak otthonos, karakteres tere is.
Városfejlesztési stratégiánk lényege, hogy a kerületi és össz-budapesti fejlesztések irányai
harmonizáljanak egymással. A fejlesztési keretkoncepció az épületek magasságára, a zöldfelü-
letek rendszerére, arányára, a közlekedés jellegére, a város vízhez való viszonyára, a városképi
jellegre, az épített környezet karakterére, az esztétikai min őségre, a közterületek használatára
v3natkozó karakterőrző vezérelvek segítségével valósulhat meg.
A város általános távlati fejlesztése, térszerkezetének távlati alakítása kapcsán kit űzött célok
eléréséhez szükség van olyan — a jelenlegi térszerkezeti adottságokat figyelembevev — belát-
ható időszakra szóló fejlesztési koncepció megalkotására, amely egy jól meghatározható id ő-
szakra (középtáv: 3-5 év) fogalmazza meg azokat a lépéseket, fejlesztési szakaszokat, amelyek
a jelen helyzetből a távlati elképzelések elérését lehet ővé teszik. Szükséges ez azért is, mert
a középtávú fejlesztési célok dönt ően meghatározzák az évenként rendelkezésre álló er őforrá-
s* eloszlását.
A távlati térszerkezeti fejlesztési koncepció és terv végleges formába öntése a f őváros általá-
nos rendezési tervének, valamint az ÁRT-t megalapozó tervfajtáknak (struktúraterv, agglome-
rációs terv, közlekedéshálózat-fejlesztési terv stb.) feladata. A szükséges új általános rendezési
terv készítése a következ ő évre átnyúló feladat, így a résztanulmányokra (problématérkép, ka-
rakterterv stb.), valamint a kerületfejlesztési és egyéb városfejlesztési elképzelésekre, önálló
projektekre alapozva határozhatóak meg a következ ő időszak legfontosabb feladatai.
A fejlesztési koncepció nem törekedhet arra, hogy minden tekintetben lefedje — akár területi-
leg, akár ágazatilag — az egész várost. Kísérletet tesz arra, hogy megfogalmazza azokat a ki-
emelt fejlesztési akciókat, projekteket, amelyekre a rendelkezésre álló korlátozott er őforráso-
kat koncentrálni érdemes — olyan célok elérésére és érdekében, amelyek beilleszkednek a
távlati elképzelésekbe, de önállóan is életképes, a várost gazdagító térségeket, tevékenységeket
teremtenek meg, illetve újítanak fel. Ezek a fejlesztési akciók a komplex fejlesztési koncepció
nálló fejlesztési céljai. Ezek a kiemelt projektek részben összefügg ő, de jól lehatárolható terü-
letek fejlesztését, részben egymáshoz kapcsolódó ágazati fejlesztések összehangolt kezelését
j?Jentik.
Schneller István : Budapest kiemelt középtávú fejlesztési céljai
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 265-278. p.
266 Schneller István TÉT 1992.3-4
A területi projectek jellegzetessége, hogy egymáshoz érintkezési pontok révén kapcsolód-
nak, és kettős fő célkitűzést valósítanak meg. Az egyik cél a jelenlegi Belváros tehermentesíté-
se, a másik a városias területek Duna mentén történ ő széthúzása, és a város megnyitása a Duna
felé. A fejlesztési célok tartalmaznak olyan kiemelt épületberuházásokat, melyeket a városban
zajló építési tevékenységek között a f őváros saját céljának tekint.
Ezek a fejlesztési célok vélhetően alkalmasak lesznek arra, hogy ne csak a f ővárosi' önkor-
mányzat erőforrásaiból valósuljanak meg, hanem a központi állami költségvetés és vállalkozói
tőke bevonásával járuljanak hozzá a város fejl ődéséhez.
A fentiek függvényében a további elképzelések és észrevételek figyelembevételének igényével
á fejlesztési célok az alábbiak:
„Kiemelt területi fejlesztési célok":
I. Hungária körút térségének fejlesztése
A Hungária körút teljes kiépítése a bels ő városrészek tehermentesítését szolgálja mind közle-
kedési, mind területfelhasználási szempontból. A körút mentén lev ő alulhasznosított területek
beépítésével, vagyongazdálkodásával és központi, valamint önkormányzati er őforrások fel-
használásával új városi körút kialakítása a kiemelt cél. Ez a területfejlesztési elem a Lágymá-
nyosi híd térségében kapcsolódik a dél-pesti, illetve a dél-budai fejlesztési területekhez. A Hun-
gária körút még hiányzó szakaszának az új Duna-hidat is magában foglaló kiépítése els ősorban
a Dunapartok bels ő városmagon kívüli hasznosítását eredményezi. A város fejlesztése ebben
a térségben is csak a helyi kezdeményezések és a főváros egészének hosszútávú térbeli rendezési
és fejlesztési elképzeléseivel összehangolva képzelhet ő el. A pesti hídfő térségének rendezése
megnyitja az utat úgy a dél-pesti területek, mint az új körút térségében található igen értékes,
jelenleg alulhasznosított területek revitalizációjához. A Hungária körút teljes kiépülésével a
főváros olyan gyűrű irányú közlekedési útvonalat kap, amely képes tehermentesíteni a belvárosi
túlzsúfolt úthálózatot. Ennek következtében lehet őség nyílik a környezetkímél ő forgalmi rend
területi kiterjesztésére is.
2. Dél Buda Dunamente rehabilitációja
-
A Petőfi-hídtól délre elhelyezked ő Dunapart kiépítése és környezetének rehabilitációja a kö-
zeljövő egyik legfontosabb feladata.
A Dunamentére szervezett ipari- és raktárterületek revitalizációjával, magas színvonalú, kör-,
nyezetbarát ipari tevékenységet és városi övezeteket magukba foglaló területek kiépítésével fel
kell számolni a város hátsó udvaraként, rendez őpályaudvarként, törmelék- és hulladéktároló-
ként szolgáló, építőanyaggyártó és -tároló területeket.
Ezt elősegíti a Lágymányosi-híd, illetve -hídfő kiépítése, az Egyetemváros tervezett b ővítése,
a Lágymányosi-öböl és iparterület rehabilitációs fejlesztése, valamint a Kelenföldi H őerőmű
környezetbarát rekonstrukciója. A fejlesztési célok jó feltárását szolgálja a 6-os út teljes kiépíté-
se, valamint a Galvani út vonalában történ ő hálózatfejlesztés (Egér út — Duna-híd). Ezen a
Schneller István : Budapest kiemelt középtávú fejlesztési céljai
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 265-278. p.
TÉT 1992.3-4 Budapest kiemelt középtávú fejlesztési céljai 267
területen alakítható ki — az egyetem és az iparterület közelsége miatt — Budapest egyik ipari
innovációs parkja.
A déli részeken a sugaras-gy űrűs rendszer hálós rendszerre vált át. A Pet őfi-hídtól délre en-
nek a rácsrendszernek a kiépítésére kell törekedni a déli Duna-hidak segítségével.
Magának a városnak kell kezdeményez ően fellépnie és olyan hangsúlyokat képeznie, amelyek
a jövőben arculatmeghatározó szerepet tölthetnek be. A Budapest várostestébe ékel ődött iparte-.
rületek rehabilitációja különösen fontos, és a Dunapartoknak a város számára való visszahódí
tása is rendkívüli jelent őséggel bír.
Az idetelepített ipar- és raktárterületek revitalizációjával magas színvonalú, környezetbarát
i )ari tevékenységek, kereskedelmi központok, kulturális és oktatási létesítmények helyez-
i etők el.
3. Dél-Pest Dunamente rehabilitációs fejlesztési célja
A pesti Dunapart Szabadság-hídtól délre es ő területe a következ ő évek legfontosabb város-
építési akcióterülete, erre a dunaparti szakaszra feltétlenül esztétikai min őséget teremtő fejlesz-
tervkoncepció készítend ő. Kialakítása döntő fontosságú az egész város imázsa szempontjá-
t ól, alkalom nyílhat új szállodák, kereskedelmi központok, kulturális létesítmények
elhelyezésére is.
Folyamatban van a Vásárcsarnok rekonstrukciója, megoldandó a rakparti út és a 2-es villa-
mos, valamint a gyalogosforgalom megnyugtató kapcsolata, a Közraktár utcai telek haszno-
sítása.
Alapvető szempont, hogy a közlekedés a város fejl ődését sokéves, illetve évtizedes elmara-
tással követő helyzetben van, s ezáltal lehetőségeink behatároltak — csak a mai helyzet reális
megítéléséből lehet kiindulni.
A Szabadság-híd pesti hídfőjétől a lágymányosi Duna-híd Soroksári úti hídfőcsomópontjáig
terjedő terület közlekedési hálózatának végleges kialakítását nagymértékben befolyásolja a
Duna mentén húzódó — jelenleg értéken alul hasznosított — parti sáv területfelhasználása. A
kitelepítésre szánt dunaparti teherpályaudvar helyének beépítése, ennek intenzitása a térség
közlekedési hálózatára is hatással lesz.
A pesti rakparti út déli irányú meghosszabbításának nyomvonala a Kvassay út csepeli kapcso-
lata megoldásának, a térség területfelhasználásának függvénye. A csepeli HÉV átfogó rekonst-
rukciója és szállítóképességének növelése szükséges. A korszer űsítéssel összefüggésben felme-
rült a HÉV-vonalon a nagyvasúti jellegű üzem felváltása villamosvasúttal. Erre a legcélszer űbb
megoldás a 2-es villamosvonal Csepelre történ ő meghosszabbítása.
4. A Kiskörút térségének fejlesztése
A városközpont új városi térsorozatának megteremtése a Városháza tömbjének rehabilitáció-
jával szorosan összefügg ő feladat. Különösen fontos, hogy a Belvárosban épül ő nagy szállodák,
irodaépületek vagy más létesítmények esetében a földszinteket lakossági és közfunkciókra ad-
ják át.
A fő kérdés a továbbiakban az is, hogy a bels ő városnegyedekben miként lehet visszaadni
a gyalogosoknak a földszinteket, a város terének legfontosabb elemeit. A másik kérdése terület
Schneller István : Budapest kiemelt középtávú fejlesztési céljai
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 265-278. p.
268 Schneller István TÉT 1992.3-4
átmenő forgalmának csökkentése. Ennek érdekében a Belváros egészének forgalomszervezési
tervét össze kell hangolni a .tervezett beépítésekkel, a kiskörúti térsorozat mentén.
Új, közcélú kulturális központ létesítésével a Városháza tömbjében, a Kálvin tér arculatának
kialakításával, valamint a Fővám tér rehabilitációjával a térség meglev ő értékes helyeit is vissza-
kapja a főváros.
A Kiskörút a Belváros forgalmi szempontból egyik legterheltebb útvonala, ahol a nap minden
szakában — az elmúlt évek forgalomtechnikai beavatkozása ellenére — forgalmi torlódások
alakulnak ki. Ezért az átmenő forgalom lehető ség szerinti korlátozásával és a forgalom csillapí-
tásával szükséges javítani az útvonal forgalmi terhelését és a térség környezeti állapotát.
A kérdéses terület közlekedésére hatással van a Szabadság-híd kedvez őtlen műszaki állapota.
A hidat 1993-ban részletes felülvizsgálat alá kell vetni, amelynek alapján meghatározhatóak
a szükséges felújítási feladatok.
A Dél-Buda—Rákospalota metróvonal fejlesztésére 1991-ben lezajlott nemzetközi ajánlatké-
rés alapján egy meghívásos tender kiírása van folyamatban.
5. Lakásépítési program
A törvények és tulajdonviszonyok változása alapvet ően új helyzetet teremt, az elmúlt évek
központi lakáselosztási gyakorlata helyett a szuverén önkormányzatok együttm űködésén alapu-
ló megoldások kerülnek előtérbe. A gyakorlatilag nullára redukálódott önkormányzati lakás-
építést újra el kell kezdeni. Ennek érdekében folyamatosan készülnek az együttm űködési meg-
állapodás-tervezetek a kerületi polgármesterekkel. Ezek a lakásberuházási programokkal
érintett területek kapcsán közös lakáscélú beruházásokra irányulnak.
Tudatában vagyunk annak, hogy a reálisan megvalósítható beruházások nem oldják meg a
főváros sokrétű lakásproblémáit. Ezért jelenleg els ősorban azt a célt lehet kit űzni, hogy saját
lakásgazdálkodási tevékenységünk átszervezésével segítsük a mobilitást.
A fővárosi lakásépítések formája lehet vállalkozói (koncessziós alapú, bels ő területek rehabi-
litációja a főváros koordinálásával) és önkormányzati tulajdonú lakásépítés (bérlakások építése,
szerkezetkész lakások, önerő s lakásépítés támogatása kedvezményes telekakciókkal).
Középtávú lakásépítési elképzeléseink részben a pénzügyi lehet őségeken, részben a fizet őké-
pes kereslet alakulásán alapulnak. Mindkett ő erősen beszűkült; új helyen nem indul terület-
előkészítés, az építkezések már el őkészített területeken kezd ődnek.
Az elkövetkező három évben — elképzelésünk szerint — mintegy 2300 lakás épül az önkor-
mányzati beruházásban. Jelent ő sebb számú lakás a Vízivárosban, Káposztásmegyeren, a Nagy
Lajos király — Egressy úton, továbbá a pestl őrinci Alacska úton és Szentl őrinci úton épül.
II. Ágazati projektek
a) Közlekedés
1. A főváros nyugati kapujának összehangolt közlekedésfejlesztése
A főváros nyugati kapuja fogadja a Budapestre naponta érkez ő gépjárműforgalom mintegy
30 % -át. A város felé haladva a s űrűsödő közúti hálózat nagyarányú forgalmi terhelése a hajdani
Osztapenko-csomópontba fut össze. A túlzsúfolt közlekedési csomópont és környezetének elle-
Schneller István : Budapest kiemelt középtávú fejlesztési céljai
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 265-278. p.
TÉT 1992.3-4 Budapest kiemelt középtávú fejlesztési céljai 269
hetetlenült forgalmi állapotán több különböz ő funkciójú úthálózatelem együttesen tud majd
enyhíteni. A közlekedési tárca tervei szerint 1994 év végén megindulhat a forgalom az MO autó-
út Ml autópálya és a 6-os út közötti szakaszán. Ezzel lehet őség nyílik arra, hogy a tranzitforga-
lom Budapest belső városrészei elkerülve haladjon.
A tervezett kett ős Duna-hidas rendszerhez (Lágymányosi és Galvani úti Duna-hidak) megter-
vezett budai tehermentesít ő útvonal már a csomópont el őtt leválasztja a dél-budapesti célú for-
galmat. Kiépítése szakaszosan több ütemben is javasolható. Teljes kiépítésében 2x2 forgalmi
sávos keresztmetszettel épülne, az MI/M7 autópályák közös bevezet ő szakaszától a Galvani úti
Duna-híd 6-os számú főúttal alkotott csomópontjáig. Az útvonal Gazdagrét irányában is biztosí-
tana közlekedési kapcsolatot. A nyugati városkapuhoz a területi és közlekedési hálózati össze-
függések tekintetében hozzátartozik Kelenföld az Etele térrel, Gazdagrét, Dobogó és Őrmező
területe. A térség legjelentősebb tömegközlekedési gócpontja az Etele tér. A csomópont tömeg-
közlekedési kiszolgálását nagymértékben javítaná a Dél-Buda—Rákospalota irányú metróvonal
kiépítése. A tér rendkívül elhanyagolt állapotú, rendezése miel őbb szükséges. Átépítése lehe-
tővé tenné a rendkívül kedvez őtlen elhelyezkedésű Bukarest utcai helyközi autóbusz állomás
ide történő áthelyezését.
A vasúthálózat fejlesztési tervei között szerepel, hogy a közeljöv őben a Déli pályaudvar for-
galmi szerepe csökken, mivel nemzetközi vonatok fogadására alakítják át. A belföldi szerelvé-
nyek végállomása a Kelenföldi pályaudvaron lesz. Ezért az Etele téri vasúti és városi tömegköz-
lekedés közötti átszállókapcsolat fejlesztése indokolt. Szintén vasútfejlesztési elképzelés az
Érd—Kelenföld közötti el ővárosi vasúti közlekedés megindítása.
A DBR metróvonal kiépítéséhez kapcsolódóan a Móricz Zsigmond körtér és a Bartók Béla
út átépítését is szükséges tervbe venni. A területen új forgalomirányító alközpont létesül. A
világkiállítás megrendezése kedvez ően segíti a tervezett közlekedési hálózatfejlesztések mi-
előbbi megvalósítását, mivel a felsorolt létesítmények a rendezvény közlekedési alaprendszeré-
nek meghatározó részei.
2. Parkolás, járműtárolás
A motorizáció mennyiségi fejl ő dése Budapesten az utóbbi években rendkívül felgyorsult,
azonban a motorizáció minőségi fejlődése nem következett be, a gépkocsik átlagéletkora jelen-
tősen megnőtt. A közlekedési infrastruktúra, az útfelület csak olyan kis mértékben növekedett,
hogy az egy gépjárműre jutó útfelület nagysága drasztikusan negyedére csökkent. Az egyre
növekvő mennyiségű és minőségileg romló gépjárműállomány mozgó- és állóforgalma relatív
mértékben egyre kisebb felületen kell hogy lebonyolódjon. Mindennapossá váltak a forgalmi
torlódások, melyekben igen jelent ős szerepet játszanak a parkolóhelyet keres ő járművek is.
Mindezek összhatásaként — különösen a sz űk úthálózattal rendelkez ő, sűrűn lakott belvárosi
területeken — jelentősen megnőtt a zaj- és légszennyezés mértéke. A gyalogosfelületek nagyré-
szét elfoglalják a szabálytalanul várakozó járm űvek. A város közlekedése az üzemel őképesség
alsó határán van.
Az infrastruktúra fejlesztésére fordítható összegek sz űkös volta miatta parkolás illetve a jár-
műtárolás az a terület, ahol néhány éven belül a legnagyobb eredmények érhet őek el a forgalom-
szervezés eszközeivel, valamint építésekkel, mivel az álló járm űvek az útfelületek több, mint
Schneller István : Budapest kiemelt középtávú fejlesztési céljai
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 265-278. p.
270 Schneller István TÉT 1992.3-4
40 % -át foglalják el az alapfunkció, a közúti (gyalogos) forgalom el ől. Itt meg kell azonban
különböztetni a parkolást és a gépjárműtárolást, mivel az utóbbi nem a közúti forgalom része.
A parkolás céljára a kevésbé értékes közlekedési felületek, illetve közterületek hasznosítha-
tóak. A gépjármű vek tárolásával kapcsolatban át kell értékelni a közterületek használatának
jelenlegi gyakorlatát. Kérdés, hogy át kell-e vállalnia az önkormányzatnak a gépjárm űvek elhe-
lyezése, tárolása feladatát a tulajdonosoktól, illetve ezt térítésmentesen kell-e biztosítania?
A parkolási igények kritika nélküli kielégítése nem valósítható meg, mivel:
— városszerkezeti adottságok ezt nem teszik lehet ővé (pl. a budai Várban);
— az úthálózati elemek nem alkalmasak a megnövekedett forgalom áteresztésére (pl. belvá-
rosi szűk úthálózat);
— a parkolási igények indokoltnál nagyobb mérték ű kielégítése károsítja a környezetet (pl.
Normafa).
Javasolt megoldási formák:
— új létesítmények, valamint funkcióváltás esetén az OESZ, illetve a BVSZ által el őírt parko-
lóhelyek megépítése az építési telken belül, m ű szaki megvalósíthatatlanság esetén vagy az épí-
tési engedély megtagadása, vagy a visszatartó erej ű parkolási megváltási díj meghatározása
(szükséges a jelenleg érvényes BVSZ normatívák szigorítása is), ugyanakkor figyelembe kell
venni a környezet úthálózatának kapacitását és terhelhet őségét is;
—a P+R parkolók számának, illetve befogadóképességének növelésével és a tömegközleke-
dés színvonalának romlását megakadályozva vonzóbbá tehet ő a kombinált utazási forma is,
ezáltal csökkenthet ő a város bels ő területein a parkolási igény;
— egységes tarifás parkolásszabályozás bevezetése a f őváros területén a helyi körülmények
figyelembevételével, mellyel a kereslet és a kínálat egyensúlya állandóan biztosítható, ezáltal
a területen az átmenőforgalom nem, de az oda irányuló forgalom csökkenthet ő. (A tarifális
parkolásszabályozás a forgalomszervezés szerves része, nem pedig gazdasági kérdés. Az ebb ől
eredő bevételeket a parkolási, gépjárm űtárolási lehetőségek bővítésére kell fordítani.);
— a parkolás id őtartamának korlátozásával (a forgási sebesség növelésével) elérhet ő, hogy
a legfrekventáltabb helyeken is biztosított legyen a rövid idej ű várakozás;
— felül kell vizsgálni a kizárólagos célra használt közterületi várakozóhelyek indokoltságát
és a megmaradók használatát díj fizetéséhez kötni;
—különszintű parkolóhelyek (elsősorban mélygarázsok) vállalkozásban történ ő létesítésével
mentesíteni kell a s űrűn lakott területek közterületeit a parkolási igények alól (nappal
ügyintéző -, bevásárlóforgalom, éjszaka lakossági parkolás), ezáltal b ővíthetőek a gyalogos- il-
letve zöldfelületek;
—érdekeltté kell tenni a gépjárm űtulajdonosokat, hogy járműveiket ne közterületen tárolják
(terület,illetve hitel biztosítása, közterületi tárolási díj meghatározása, őrzött tárolóhelyek vál-
lalkozási formában való létesítése, lakókörnyezetben támogatott öner ős garázsépítés stb.). A
közlekedési övezetekkel összhangban, a Budapest egészére kiterjed ő egységes és következetes
parkolásgazdálkodási és tarifapolitika csökkentheti az egyre növekv ő feszültségeket, a környe-
zetkárosító hatásokat.
Schneller István : Budapest kiemelt középtávú fejlesztési céljai
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 265-278. p.
ÉT 1992.3-4 Budapest kiemelt középtávú fejlesztési céljai 271
b) Közm ű-környezetvédelem
3. Csatornázatlan területek szennyvíz-közm ű alaphálózatának kiépítése
A fővárosban a vízellátás ma már közel teljeskör ű, míg a csatornahálózatba bekapcsolt laká-
ok aránya csak kb. 87% . A csatornázatlan területeken a talajba kerül ő szennyvíz jelentős kör-
yezeti ártalmat okoz. A meglévő szennyvíztisztító-kapacitás sincs teljes mértékben kihasznál-
, a hozzájuk vezető alapközművek hiánya miatt. Az ellátási hiányosság miel őbbi
egszüntetése mellett a város fejlesztési elképzeléseit, a közlekedési célú fejlesztések kiszolgá-
ását és a környezet védelmét t űztük ki célul a következők szerint:
A csatornázatlan területek alaphálózatának megépítése több tízezer lakás szennyvízelvezetési
ehetőségét teremti meg, a rájuk kapcsolható lakossági hálózattal (Pl. pesthidegkúti gy űjtőcsa-
orna, soroksári alapcsatorna, rákospalotai városközpont alapcsatorna, XVIII. kerületi csator-
aépítés támogatása). Hálózati túlterhelést megszüntet ő beruházásokat is tervezünk (Zsigmond
ri szivattyútelep b ővítése és a XX. kerület L őcse utca—Danijanich utcai gy űjtő kiépítése).
Ezek vízgyűjtőterületén bármely további fejlesztés el őfeltétele a beruházások megvalósítása.
(Pl. Óbuda revitalizációja, Hajógyári sziget fejlesztése, illetve az M5 autóút bevezetése, víztele-
nítése stb.)
A főváros Duna-szennyezésének fokozatos megszüntetése, a szennyvíztisztítás teljeskör ű
megoldása a főváros kiemelt környezetvédelmi feladatai közé tartozik. A megoldást jelent ő
szennyvíztisztító-építési program megvalósítása 50 Md Ft nagyságú fejlesztést igényel, ezért
beindításához a megvalósítás új formáinak (fővárosi vagyongazdálkodás, külföldi t őkebevonás,
korszerű díjrendszer stb.) feltárása és a hosszútávú fejlesztés el őkészítése szükséges.
4. A város zöldfelületeinek b ővítése
A szennyezőanyagok kibocsátásának hatását a zöldfelületek kompenzálják, ezért ezek
mennyisége és minősége a városi lét min őségét is meghatározza. Budapest zöldfelületi rend-
szere összetett, egyaránt megtalálhatók a gy űrűs—sugaras és a szigetes rendszer jellemz ői. Kü-
lönösen megnehezíti a rendszer kiépítésének és m űködtetésének lehetőségét egyes városrészek
sűrű beépítése, ahol a zöldfelület növelésére klasszikus értelemben nincs lehet őség (V., VI.,
VII., VIII. kerületek). Ez csupán keretes beépítéseknél tömbrehabilitáció során lehetséges,
amikor a tömbbelsőket megnyitják, és zöldfelületté alakítják. Ezzel a lehet őséggel csak akkor
lehet élni, ha az adott helyen az átalakítás a védend ő városkaraktert nem sérti.
A kedvezőbb adottságú kerületeknek kell felvállalni a bels ő kerületek átszellőzését biztosító
zöldfelületek létesítését, fenntartlsát. A küls ő területek részben-meglévő, illetve kifejlesztendő
nagyobb zöldfelületei a zöld ék szerepét tölthetik be a bels ő várósrészek és a várost körülölel ő,
jó levegőt biztosító zöld gyűrű között.
A zöld gyűrű Budapest vonatkozásában új törekvésnek számít Számtalan és sokrét ű intézke-
dést kell hozni — az agglomerációt is érint ően — ahhoz, hogy egy jó funkcionáló, összetett
igényrendszert kielégítő gyűrű valósuljon meg. A gy űrűvel szemben támasztott követelmény
elsősorban a jó levegő biztosítása („Budapest tüdeje"). Emellett rekreációs, természetvédelmi,
tájvédelmi és gazdasági funkciói is vannak (mezőgazdasági területek).
Schneller István : Budapest kiemelt középtávú fejlesztési céljai
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 265-278. p.
272 Schneller István TÉT 1992 • 3-4
A zöld gyűrű kialakításával párhuzamosan, ha kisebb léptékben is, de lehet őség nyílik a zöld-
felületek növelésére vagy a meglévők intenzívebbé tételére. A korábbi években elmaradt az
átszellőztető folyosók zöldfelületté alakítása az él ő vízfolyások mellett (Szilas-patak, Rákos-
patak), melynek pótlását — ha szükséges — területvásárlással és fásítással kell megoldani. Ha-
sonló szerepet töltenek be az út- és utcafásítások (a három körút, a sugárutak, mint pl. az Üll ői
út, az Andrássy út, a Kerepesi út, a Thököly út stb.). A f őváros fasorállománya elöregedett,
rekonstrukciójára városszerte szükség van, de els őbbséget kell hogy kapjanak a bels ő kerületek
fasorai, ahol sok esetben csak a fasor az egyetlen zöldfelületi elem a közvetlen lakókörnyezet-
ben. Célszerű külön foglalkozni a Duna menti zöld sáv kialakításával is. Ebbe az elképzelésbe
illeszthetők az Expo kapcsán kialakítandó zöldfelületek, a kiállítás területén és közvetlen kör-
nyezetében, de ide sorolhatók a Margitsziget, a Hajógyári sziget meglév ő zöldfelületei és azok,
amelyek ezekhez kapcsolódóan alakíthatók ki a Dunaparton, az északi és déli területeken (Nép-
sziget, Meder utca térsége, Hajógyári part, Hunyadi sziget, nagytétényi Dunapart, ráckevei
[soroksári] Duna-ág, Molnár sziget, Csepelsziget északi csúcsán zöldterületi intézmény, pi-
henőterület).
E projekteken kívül a fővárosban megannyi beruházás, fejlesztés fog történni — kerületi vala-
mint vállalkozói megvalósításban — az elkövetkez ő belátható középtávú id őszakban. Ezek
azonban nem igénylik olyan mértékben a főváros erőforrásainak felhasználását, mint az el őbbi-
ek. A kiemelt fővárosi fejlesztési célok megkísérlik azokat a fejlesztési feladatokat felölelni,
amelyek az egész város fejl ődéséré alapvető kihatással vannak, valamint azokat, amelyek új
fejlő dési irányt szabnak meg, környezeti értékeinket hangsúlyozzák, fejlesztik, illetve óvják
meg.
Schneller István : Budapest kiemelt középtávú fejlesztési céljai
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 265-278. p.
ÉT 1992.3-4 Budapest kiemelt középtávú fejlesztési céljai 273
KIEMELT TERÜLETI FEJLESZTÉSI CÉLOK
1.Hungária körút és térsége
2.Dél-Buda Dunamente
3.Dél-Pest Dunamente
4.Kiskörút
5.Területelőkészítési és lakásépítési program
Schneller István : Budapest kiemelt középtávú fejlesztési céljai
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 265-278. p.
274 Schneller István TÉT 1992.3-4
KIEMELT TERÜLETI FEJLESZTÉSI CÉLOK
1.Hungária körút és térsége
Schneller István : Budapest kiemelt középtávú fejlesztési céljai
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 265-278. p.
ÉT 1992.3-4 Budapest kiemelt középtávú fejlesztési céljai 275
KIEMELT TERÜLETI FEJLESZTÉSI CÉLOK
2.Dél-Buda Dunamente
;
Rakparti út meghosszabbítása'o.
ot.Z.4~1C1,//liSM
Dunaparti villamos
-n .11
2.a Egyetemi campus el őkészítése
- 2.b Kopaszigát és Lágymányosi-öböl
V ,..rekreációja
2.c Kelenföldi H őerőmű területcsökkent
;'rekonstrukciója
2.d Lágymányosi iparterület
2.e Hálózati fejlesztések
Schneller István : Budapest kiemelt középtávú fejlesztési céljai
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 265-278. p.
276 Schneller István TÉT 1992.3-4
KIEMELT TERÜLETI FEJLESZTÉSI CÉLOK
3.Dél-Pest Dunamente
Schneller István : Budapest kiemelt középtávú fejlesztési céljai
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 265-278. p.
ÉT 1992.3-4 Budapest kiemelt középtávú fejlesztési céljai 277
KIEMELT TERÜLETI FEJLESZTÉSI CÉLOK
4.Kiskörút
Szent
el lir
dffi 8 •s•
Schneller István : Budapest kiemelt középtávú fejlesztési céljai
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 265-278. p.
278 Schneller István TÉT 1992.3-4
KIEMELT TERÜLETI FEJLESZTÉSI CÉLOK
5.Területekkészítési és lakásépítési program
I /d
•,//111finffiiim
, 4
1. Mocsárosalő
2. Káposztásmegyer
3. Szentlőrinci úti lakótelep
4.Viziváros
5.Egressy út-Lumumba utca
6.Kőbánya-városközpont
7.Alacskai út