Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 163-177. p.
Tér és Társadalom 6. 1992.3-4: 163-177
RÁKOSMENTE LAKÓINAK SZOCIÁLIS
HELYZETE,
ÁLLAMPOLGÁRI KÖZÉRZETE
(Social conditions of the residents of Rákosmente)
BŐHM ANTAL — SZŐGYI LENKE — SZPIRULISZ ILDIKÓ
1992 őszén a XVII. kerületi önkormányzat megbízta a MTA Politikatudományi Intézetének
Helyi társadalom és önkormányzat csoportját, hogy szociológiai felmérést készítsen a kerület
lakosságának szociális helyzetéről, életmódjáról, életmin őségéről.
A kérd őíves felvételre 1992 október—novemberében került sor. A felvétel mintájába 499 csa-
lád került, eredeti terveink szerint az egyes városrészeknek megfelel ő reprezentatív arányban.
A mintát — véletlen mintavételi módszerrel — az önkormányzat Népességnyilvántartó osztálya
bocsátotta rendelkezésünkre.
Budapest legnagyobb kiterjedés ű — 54,36 km2 — kerülete 1950 január 1-jével keletkezett.
A városrész két ősi település, Rákoscsaba és Rákoskeresztúr, valamint a századfordulós alapítá-
sú Rákosliget és Rákoshegy közigazgatási egybeolvasztásával jött létre.
Létrejöttekor Budapest leghátrányosabb helyzet ű infrastruktúráját vallhatta magáénak,
1945-ben 6 km burkolt út, 63 km-es vízhálózat és 83 km-es villanyvezeték volt a településen.
Akkoriban falusias életmód, kertes házak jellemezték. 1945-ben 36 ezren éltek ezen a területen.
Az elkövetkező évtizedekben sem iparosodott, egyetlen nagyüzeme az Egyesült Vegyi M űvek,
és itt működik a Hungarocamion központi telephelye, valamint a Budapesti Tejipari Vállalat.
A kerületnek termel őszövetkezetei is voltak, s a kertes részeket mez őgazdasági kultúra jellemzi
ma is.
A városiasodás útján a XVII. kerület az 1970-es években indult el. Ekkor lakossága 50 ezer
főre tehető. 1980-ra lakossága 54 ezer főre nőtt, s ezután a lakótelep kiépülésével komolyabb,
főként a bevándorlásból származó népesség-növekmény alakult ki, s így 1990-ben már 72 500
ember élt a városrészben. A lakótelep kiépülésével az életmódban jelentékeny elkülönülés kö-
vetkezett be a 30 % -nyi lakótelepen él ő és a 70 % -nyi, főként kertes, családi házban él ő lakos
között. A lakótelepi építkezés, s így azt 1980-as évtized, az infrastruktúrában is számottev ő
javulást hozott. Már 311,9 km-es az ivóvízhálózat, 221,4 km-es a gázvezeték, a kerület villamo-
sítottnak tekinthet ő.
Felmérésünkből világossá vált az is, hogy mindennek ellenére az infrastruktúra hiányai
mindmáig gondot okoznak, természetesen els ősorban a kertes részeken lakó 70%-nyi lakos-
ságnak.
A XVII. kerületi lakosság munkahelye Budapest más részein, vagy a város környékén van,
tipikus az eljáró, bejáró életmód.
Bőhm Antal - Szőgyi Lenke - Szpirulisz Ildikó : Rákosmente lakóinak szociális helyzete, állampolgári közérzete
(Social conditions of the residents of Rákosmente)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 163-177. p.
164 Bőhm Antal — Sz őgyi Lenke — Szpirulisz Ildikó TÉT 1992.3 -4
Az életmin őség, a szociális helyzet alapmutatói
A XVII. kerület a főváros jobb szociális helyzet ű kerületei közé sorolható. A lakosság anyagi
helyzete, a segélyezettek, a munkanélküliek viszonylag alacsony száma bizonyos fajta kiegyen-
súlyozottságra, polgári társadalmi viszonyokra utal.
A mintánkban szereplők között 7 % nyolc általánosnál kevesebbet végzett, nyolc általánosa
19 % nak van, 29 % rendelkezik 8 általánossal és szakmunkás bizonyítvánnyal, 32 % nak van
-
-
középiskolai és 13 % nak főiskolai vagy egyetemi diplomája. Nyolc általánosnál kevesebbet
-
végzők legtöbben a rákoskertiek között voltak (13 %). A lakótelepiek között ugyanakkor nem
volt olyan válaszoló, akinek ne lett volna meg a nyolc általánosa. Legtöbb szakmunkás-bizonyít-
vánnyal rendelkező a rákoskertiek (36 %) és a lakótelepiek (33 %) között volt. Diplomával ren-
delkező viszont Rákosligeten (21%) és Rákoshegyen (15 %) fordult el ő a legnagyobb arányban,
legkevesebb Rákoskerten (9%) és a lakótelepen (10 %).
A megkérdezett családfők és feleségeik körében a legtöbb értelmiségi Rákoshegyen (18 %)
és Rákoskeresztúr kertvárosában (15 %) élt. Szintén ezekben a kerületekben a legmagasabb a
nyugdíjasok száma: Rákoskeresztúr kertvárosában 27 % , Rákoshegyen 25 % . Legkevesebb a
nyugdíjas a lakótelepen (9 %).
Fizikai foglalkozású a rákoskertiek 54 % -a, a rákoscsabaiak 47 % -a, és a lakótelepiek 40 % -a.
Rákoshegyen csak 22 % volt fizikai foglalkozású a vizsgáltak körében.
A mintában szerepl ő családfők és feleségeik között legtöbben a rákoskertiek (19 %), majd
a rákoskeresztúriak (18 %) születtek a kerületben. A rákoscsabaiak és a rákoshegyiek 17-17 % -a
született a kerületben, a lakótelepieknek csak 5, a rákoskeresztúriaknak pedig csak 3 % -a.
A legtöbb budapesti születés ű a lakótelepiek körében fordul el ő (63 %), a legkevesebb pedig
a rákoskertiek között (27 %).
A rákoshegyiek (átlagidő : 21,7 év) és a rákoscsabaiak (átlagid ő : 20,3 év) élnek legrégebben
a lakásaikban, míg a legrövidebb ideje természetesen a lakótelepiek (átlagid ő: 7,3 év).
A XVII. kerületben jellemz őek az aktív keres ős családok. A családok 25,7 %-ában van egy,
és 16,9 %-ában két nyugdíjas. A rokkant nyugdíjasok 12 %-os arányban találhatók. A megkérde-
zett családok felének nincsen gyermeke, 21,4 % az egy gyermekesek, 20,4% a kétgyermekesek,
és 4,0 % a háromgyermekesek aránya.
Afőjövedelemforrás a családokban afőállásból szerzett jövedelem, és ezt általában két keres ő
szerzi meg. A családok bevallott átlagos havi nettójövedelme 33.525,— Ft. (A bevallásnál sok
volt a pontatlanság, őszintétlenség.) A tipikus kertes családiházas életmód önellátással és bizo-
nyos árueladással társul.
A családok kiadásainak kb. 60% át köti le az élelmiszerekre és a lakásrezsire fordított összeg.
-
A lakótelepieknél nagyobb súlyú az élelmiszerkiadás, a kertes házakban lakóknál a lakásrezsi.
A családok 64,3 % -a jelzett autó üzemeltetésével kapcsolatos kiadásokat, 83,6 % -a számolt be
arról, hogy biztosítással védi ingó és ingatlan vagyonát. Nagyon alacsonyak az oktatásra, kultú-
rára fordított kiadások, s ezeknél többet költenek élvezeti cikkekre. A családok napi gondjait
jelzi, hogy ha tehetnék, els ő sorban többet költenének élelemre és ruházkodásra, s azután utaz-
nának. A családok 60% a nem ismeri a pihenés (üdülés) fogalmát. Az esetleges szabadságot
-
is egyre többen töltik munkával.
Bőhm Antal - Szőgyi Lenke - Szpirulisz Ildikó : Rákosmente lakóinak szociális helyzete, állampolgári közérzete
(Social conditions of the residents of Rákosmente)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 163-177. p.
TÉT 1992.3-4 Rákosmente lakóinak szociális helyzete, 165
A családok kiadásainak nagysága, megoszlása (csökken ő sorrendben)
(Size and distribution of family expenditures - in decreasing order)
1. Ft átlag 2. max. 3. Család száma
4. Élelmiszerek 13 196 45 000 471
5. Lakásrezsi (gáz, villany, lakbér) 7 146 30 000 482
6. Gépkocsi üzemeltetése 5 799 50 000 307
7. Lakáskölcsön 3 805 16 700 140
8. Más kölcsön 3 697 20 000 118
9. Ruházkodás 2 175 60 000 337
10. Oktatás 1 781 13 500 194
11. Élvezeti cikkek (cigaretta, ital, kávé) 1 730 20 000 326
12. Más, állandó kiadás 1 658 18 000 130
13. Biztosítások díja 1 367 15 000 395
14. Utazási bérletek 1 266 8 600 336
15. Szabadidő, sport 1 229 8 000 119
16. Újság, könyv, lemez, kazetta 716 8 000 393
1. HUF (average) 10. Education
2. Maximum 11. Consumer goods (coffee, alcoholic drinlcs, ciga-
3. No. of families rettes)
4. Food 12. Other, constant expenditure
5. Utilities (gas, electricity, rent) 13. Insurance fees
6. Cost of using a car (e.g. petrol) 14. Monthly tickets to travel
7. Loan for the fiat 15. Leisure time, sports
8. Other loans 16. Books, newspapers, casettes, discs
9. Clothing
A család életmódjának színvonalát jelzi, hogy milyen tartós javakkal rendelkeznek:
Van-e a családban? (%)
(Does the family have? (%))
1. Telefon 19,6
2. Autó 64,3
3. Kiskert, telek nyaralóval 14,2
4. Kiskert, telek nyaraló
nélkül 15,8
5. Színes TV 88,6
1. Telephone
2. Car
3. Small garden, plot with weekend house
4. Small garden, plot without weekend house
5. Colour TV
Bőhm Antal - Szőgyi Lenke - Szpirulisz Ildikó : Rákosmente lakóinak szociális helyzete, állampolgári közérzete
(Social conditions of the residents of Rákosmente)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 163-177. p.
166 Bőhm Antal — Sz őgyi Lenke — Szpirulisz Ildikó TÉT 1992.3-4
A színes TV közismerten családi tömegfogyasztási cikk. Már a kiadások esetében is láttuk,
hogy jelentékeny az autós családok aránya, s különösen a rákoscsabaiakra jellemz ő ez. Valószí-
nű , hogy a kerület családiházas jellegével függ össze a kiskert- és nyaralótulajdon viszonylag
alacsony aránya. Ez esetben a rákoscsabai rész vezet; azaz itt van a legtöbb család, amely nem
rendelkezik a fentiekkel. A telefonhálózat a kerülete téren mutatkozó hiányait, elmaradottságát
jelzi.
Sajátos, a kerületre jellemző a lakások megoszlása a tulajdonjog szempontjából.
A megkérdezettek 94,6%-a saját tulajdonú lakásban lakik.
Ezen arányt árnyalja, er
ősíti
a lakás típusa (%)
(Type ofjlats, %)
1. Magas lakótelep 2,2
2. 3-4 emeletes lakótelep 9,2
3. Emeletes 0,6
4. Családi ház 84,6
5. Villa 0,2
6. Szükséglakás 0,2
1. High-rise block of flats
2. 3-4-story block of flats
3. Multi-story building
4. Family house
5. Villa
6. Temporary, low-standard accomodation
A lakások zöme 2 2,5 szobás (42,5 %), illetve 3,5 szobás (28,7 %), és 3,4 fő jut egy lakásra.
-
Az átlag lakásnagyság 82 88 m2. A lakások komfortosak, a központi fűtés 84,2 % ban, a veze-
-
-
tékes gáz 87,0 %-ban jellemz ő. Magas a lakáshelyzetükkel elégedettek, illetve bizonyos fejújítás
esetén elégedettek aránya, és a lakosok közvetlen lakókörnyezetüket is kedvelik.
A családok 86,9% a rendelkezik kerttel, ami 1000-1500 m2 átlagos területű földet jelent.
-
A lakosság elégedettsége a kerületi infrastruktúrával
Az infrastruktúrával kapcsolatos mutatókból képzett elégedettségi átlagérték szerint a lakóte-
lepiek a legkevésbé elégedettek (2,91), utána következnek Rákoskeresztúr kertváros lakói
(2,95), majd átlagértékkel a rákoscsabaiak, a rákosligetiek és a rákoskertiek, és viszonylag
a legelégedettebbek a rákoshegyiek, 3,20-as átlagértékkel.
Lényeges információnak tartottuk a válaszolók arányát az egyes szolgáltatások, létesítmények
osztályozásánál. Nyilvánvaló, hogy a válaszolók azokat a tárgyköröket min ősítették elsősor-
ban, amelyek a legszorosabban kapcsolódnak a mindennapjaikhoz. Szinte mindenkit érint a
tömegközlekedés, az utcák, járdák állapota, tisztasága, a közm űvesítés, a levegő tisztasága,
a közbiztonság, a szemétszállítás, az orvosi ellátás, az üzletek megléte illetve hiánya. Ezeket
a megkérdezettek 90-99%-a min ősítette. A szabad orvosválasztást a megkérdezettek 89,1%-a,
Bőhm Antal - Szőgyi Lenke - Szpirulisz Ildikó : Rákosmente lakóinak szociális helyzete, állampolgári közérzete
(Social conditions of the residents of Rákosmente)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 163-177. p.
'"ÉT 1992.3-4 Rákosmente lakóinak szociális helyzete 167
az orvosi rendelők felszereltségét 85,1%, a lakáshelyzetet 75,0%, az általános iskolák m űködé-
sét pedig 74% osztályozta. Kevesebbeket érintett a családsegítés (38,1%), a segélyezés (46,9 %),
az öreggondozás (48,9%), a böcs ődék (50,1%), az óvodák (62.5%), a könyvtárak (66,7 %) és
a sportlétesítmények (66,1%) működése, vagy esetleges hiánya.
Az általános elégedettségi mutatók (elégedettségi átlagérték) természetesen az objektív álla-
potot is tükrözik, de emellett más tényez ők, pl. a válaszolók igényszintje, elvárása, foglalkozá-
sa, életkora, közérzete, lakóhelyi köt ődése, mind-mind befolyásolja, motiválja a vizsgálatok-
Kerületi infrastruktúra sorrend a lakosok szemszögéb ől
(Rank of infrastructural supply in the district set up by the inhabitants)
23. Elégedettségi átlagérték 24. A válaszolók %-ában
1. Utak, járdák állapota 2,10 99,20
2. Közbiztonság 2,23 99,20
3. Sportlétesítmények 2,53 69,14
4. Orvosi rendelők felszereltsége 2,68 85,17
5. Tömegközlekedés 2,70 96,99
6. Ruházati és iparcikk üzletek 2,73 93,79
7. Lakáshelyzet 2,80 74,95
8. Utcák tisztasága 2,81 97,39
9. Családsegítés 2,86 38,08
10. Segélyezés 3,01 46,89
11. Könyvtárak 3,05 66,73
12. Közművesítés 3,10 98,40
13. Betegkártya, szabad orvosválasztás 3,20 89,18
14. Általános iskolák 3,24 73,95
15. Orvosi ellátás színvonala 3,33 91,38
16. Öreggondozás 3,34 48,90
17. Levegő tisztasága 3,36 99,00
18. Orvosi rendelők 3,53 94,59
19. Bölcsődék 3,54 50,10
20. Óvodák 3,55 62,53
Élelmiszerüzletek 3,59 98,80
t2. Szemétszállítás 4,08 99,20
1. Condition of roads and pavements 13. Medical insurance cards, free choice of medical doctors
2. Public safety, crime 14. Primary schools
3. Sports facilities 15. Level of medical services
4. Facilities at medical centres 16. Care about elderly people
5. Public transport 17. Air pollution
6. No. of clothing and industrial appliances shops 18. Health-care centres
7. Housing conditions 19. Nurseries
8. Cleanness of roads 20. Kindergartens
9. Family-help centres 21. Food stores
10. Allowances 22. Waste disposal
11. Libraries 23. Average satisfaction value
12. Public utilities 24. In the percentage of questiones
Bőhm Antal - Szőgyi Lenke - Szpirulisz Ildikó : Rákosmente lakóinak szociális helyzete, állampolgári közérzete
(Social conditions of the residents of Rákosmente)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 163-177. p.
168 Bőhm Antal — Sz őgyi Lenke — Szpirulisz Ildikó TÉT 1992.3-4
ban felsorolt tárgykörök minő sítését. Nem valószínű , hogy a lakótelepiek infrastruktúrális
ellátottsága sokkal rosszabb lenne, mint a rákoshegyieké, de lehet, hogy rosszabb a közérzetük
(lakótelepi szindróma), kisebb a lakóhelyi köt ődésük, nagyobb az elvárásuk a küls ő segítség
iránt, más az életmódjuk, stb.
A kerületi infrastruktúra sorrend azonban objektívebb mutató, hiszen itt ugyanazon a „sz ű-
-
rő n" keresztül mérettettek meg a felsorolt létesítmények, szolgáltatások. Eszerint a legelégedet-
lenebbek a kerület lakói az utak, járdák állapotával (2,10%), a közbiztonsággal (2,23%) és a
sportlétesítményekkel (2,53%).
A lakosság gondjai, megoldandó problémái
Kérdésünk így hangzott: „Melyek azok a legfontosabb problámák, amelyeket a kerületi ön-
kormányzatnak kellene megoldania"? — lakókörzeti és kerületi szinten. A nyitott kérdésben
három válaszlehetőséget adtunk. A válaszok:
A lakosság legfontosabb problémái lakókörzeti szinten
(Most important problems of people at local level)
10. Az említések gyakorisága
1.Elsősorban 2.Másodsorban 3.Harmadsorban 4.Össz.
5. Utak, úthálózat 245 185 32 462 50,1
6. Közbiztonság 42 56 22 120 13,0
7. Tömegközlekedés 31 37 21 89 9,7
8. Környezetvéd., köztisztaság 31 24 18 73 7,9
9. Közbiztonság 17 12 15 44 4,8
1. Primary 6. Telephone
2. Secondary 7. Public transport
3. Tertiary 8. Environmental protection, cleannes of environ
4. Total 9. Public safety, crime
5. Roads, road network 10. Frequency of mentioning
Kerületi szinten
(at district level)
1. Tömegközlekedés 131 50 9 190 24,5
2. Utak, úthálózat 92 42 11 145 18,7
3. Közbiztonság 32 38 9 79 10,2
4. Telefon 25 23 7 55 7,1
5. Környezetvéd., köztisztaság 16 24 6 46 5,9
1. Public transport
2. Roads, road network
3. Public safety, crime
4. Telephone
5. Environmental protection, public sanitation
Bőhm Antal - Szőgyi Lenke - Szpirulisz Ildikó : Rákosmente lakóinak szociális helyzete, állampolgári közérzete
(Social conditions of the residents of Rákosmente)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 163-177. p.
TÉT 1992.3-4 Rákosmente lakóinak szociális helyzete 169
Lakókörzeti szinten összesen 921, kerületi szinten 777 problémát említettek meg, a fenti táb-
1 tban csak a leggyakrabban említett problémák szerepelnek (összesen, illetve az összes
probléma százalékában). Mindkét esetben az utak, a telefon, a közbiztonság, a tömegközleke-
dés és a köztisztaság szerepel — érdekes módon — más-más sorrendben. Mindenesetre az utak,
az úthálózat és a tömegközlekedés állapota jelenti a legnagyobb gondot. Minden más probléma-
forrás nagy mértékben szóródik.
A problémákra vonatkozó kérdést feltettük a fővárosra és a kormányra vonatkozólag is.
A válaszok gyakorisága:
A lakosság legfontosabb problémái
(Most important problems of people)
fővárosi szinten
(at metropolitan levél)
9. A válaszok gyakorisága
1.Elsősorban 2.Másodsorban 3.Harmadsorban 4.Össz.
5. Tömegközlekedés 157 45 9 211 37,6
6. Közbiztonság 19 22 9 50 8,9
7. Köztisztaság 21 17 12 50 8,9
8. Utak 19 18 11 48 8,6
1. Primary
2. Secondary
3. Tertiary
4. Total
5. Public transport
6. Public safety, crime
7. Public sanitation
8. Roads
Frequency of answers
kormányszinten
(at government level)
1. Gazdasági helyzet 228 110 42 380 51,1
2. Idősek helyzete 70 63 27 160 21,5
3. Közbiztonság 16 5 5 26 3,5
1. Economic conditions
2. Conditions of the elderly
3. Public safety, crime
Fővárosi szinten összesen 560, még kormányzati szinten 743 problémát jelöltek meg a meg-
kérdezettek. Fővárosi szinten a tömegközlekedés emelkedik ki e gondok közül, országos szinten
pedig a gazdasági helyzet és az id ős korúak problémája. Minden más problémaforrás er ősen
szóródik. A fővárosi és a kormányszintű gondokat nem találtuk célszerűnek városrészenként
bontani.
A megkérdezettektől a régi és az új vezetés összehasonlítását is kértük kerületi, fővárosi és
kormányzati szinten. A válaszok (százalékban):
Bőhm Antal - Szőgyi Lenke - Szpirulisz Ildikó : Rákosmente lakóinak szociális helyzete, állampolgári közérzete
(Social conditions of the residents of Rákosmente)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 163-177. p.
170 Bőhm Antal — Sz őgyi Lenke — Szpirulisz Ildikó TÉT 1992 s 3-4
A régi és az új kormányzat összehasonlítása
(Comparison of the previous and the present regimes)
1. Jobban működik 2. Ugyanúgy működik 3. Rosszabbul működik
4. A kerületi önkormányzat 20,6 37,5 25,7
5. A fővárosi önkormányzat 14,7 36,1 27,3
6. A kormány 13,9 14,5 68,2
1. Operates better
2. The Same
3. Operates worse
4. Local government of the district
5. Local government of the capital city
6. The government
Mindez azt mutatja, hogy a megkérdezettek leginkább a kerületi önkormányzattal, majd a
fővárosi önkormányzattal elégedettek, a kormány tevékenységét viszont igen kritikusan ítélik
meg.
Ugyanezt úgy is megkérdeztük, hogy a mintában szerepl ők osztályozzák 1-5-ig a kerületi,
a fővárosi önkormányzatot, valamint a kormányt. (Az osztályozás az iskolai osztályzatoknak
megfelelően történt: egyes a rossz, és ötös a jó osztályzat.)
A kerületi és a fővárosi önkormányzatok, valamint a kormány m űködésének
osztályozása (1-től 5-ig)
(Ranking the operation of the district local government, the local government
of the capital city, and the government (1- the worst, 5- the best)
Az osztályzatok (százalékban)
(Ranks, %)
1 2 3 4 5 1. átlag
2. A kerületi önkormányzat 9,2 20,2 53,9 14,5 2,0 2,80
3. A fővárosi önkormányzat 8,3 27,3 52,0 11,3 0,2 2,65
4. A kormány 36,3 34,0 21,9 6,6 0,8 2,01
1. Average
2. Local government of the district
3. Local government of the capital city
4. The government
A rangsor teljesen megfelel a föntieknek, a kerületi önkormányzat átlagos osztályzata 2,8,
a fővárosié 2,65, viszont a kormányé 2,01. Mindez aligha igényel kommentárt.
A jobb és a rosszabb válaszokat összevonva a városrészek lakóinak a kerületi önkormányzat-
ról, a fővárosiról, valamint a kormányról alkotott véleményeit szemlélhetjük meg, amennyiben
a lakosság többsége úgy vélekedett, hogy jobb mint a régi, annyiban pozitívak, ellenkez ő eset-
ben negatívak a vélemények.
Bőhm Antal - Szőgyi Lenke - Szpirulisz Ildikó : Rákosmente lakóinak szociális helyzete, állampolgári közérzete
(Social conditions of the residents of Rákosmente)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 163-177. p.
— ÉT 1992.3-4 Rákosmente lakóinak szociális helyzete 171
Vélemények a kerületi önkormányzatról, a f ővárosiról,
és a kormányról
(Opinions on district local government, local government
of the capital city, and the government)
1. Rákoskeresztúr kertváros —22,0 —8,4 —64,9
Rákoskeresztúr lakótelep —14,6 — 24,4 —69,8
Rákoscsaba 0 — 17,2 —54,3
Rákosliget 13,5 6,9 —48,7
Rákoshegy 11,5 16,7 —42,5
Rákoskert 3,1 5,2 —60,5
1. Parts of the district
Jól látható, hogy a kerületi önkormányzattal leginkább a rákosligetiek és a rákoshegyiek elé-
gedettek: legkevésbé viszont a rákoskeresztúri lakótelepiek és a kertvárosiak. A f ővárossal a
rákosligetiek a legelégedettebbek, a rákoskeresztúri lakótelep és kertváros, valamint a rákos-
c sabai lakosság viszont inkább elégedetlen. A kormányt minden városrészben nagyon negatí-
van ítélik meg.
Lakossági vélemények a munkanélküliek és más rászorulók segélyezésér ől
A munkanélküliek segélyezésével kapcsolatban különböző állításokat kínáltunk föl egyetér-
tésre ill. elutasításra, valamint arra kértük a megkérdezettet, hogy jelölje meg azt a két állítást,
melyekkel a leginkább egyetért. A válaszok megoszlása (%).
A. Egyetért B. Nem ért egyet
1. A segélyeket jobbára olyanok kapják, akik nem ér-
demlik meg 51,7 48,3
2. Sokkal kevesebben kapnak segélyt, mint ahányan rászo-
rulnak 81,9 18,1
3. A segélyekre szánt pénzt hasznosabban is el lehetne
költeni 48,1 51,9
4. A segélyre szorulók túl kevés pénzt kapnak 71,1 28,9
A. Agrees witth
3. Does not agree with
The allowances and benefits are usually granted to people, who do not deserve it
Much less people are given allowances and benefits than the number of those who really need it
3. The money spent on benefits and allowances could have been spent more usefully
4. Those who need benefits and allowances receive little money
Bőhm Antal - Szőgyi Lenke - Szpirulisz Ildikó : Rákosmente lakóinak szociális helyzete, állampolgári közérzete
(Social conditions of the residents of Rákosmente)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 163-177. p.
172 Bőhm Antal — Sz őgyi Lenke — Szpirulisz Ildikó TÉT 1992.3-4
A. Egyetért B. Nem ért egyet
5. A munkanélkülieket támogatni kell, mert nem önhibá-
jukból maradtak munka nélkül 70,7 29,3
6. Aki igazán rászorulna a támogatásra az úgy sem kap
segélyt 82,4 17,6
7. A nagycsaládosokat jobban kellene támogatni 72,7 27,2
8. Aki nem dolgozik nem érdemel támogatást 54,0 46,0
9. Ha valaki nagyon akar dolgozni, talál magának munkát 75,3 24,7
10. Akik segélyt kapnak, jobbára csak elherdálják, el-
isszák a pénzt 40,4 59,6
A. Agrees with
B. Does not agree with
5. The unemployed should be supported and helped because it is not their fault that they cannot work
6. Those who really deserve allowances and subsidies do never get any
7. Families with many children should have been helped to a much bigger extent
8. Those who do not work, do not deserve allowances
9. Those who realy want to work, can find a job
10. Those who are given allowances usnally misuse that, and spend on alcohol
Az egyetértés sorrendje (az egyetértés és az egyet nem értés különbsége alapján)
(Rank of agreeing with the statement — on the basis of the difference
between agreeing with and disagreeing with)
6. Aki rászorulna úgysem kap segélyt 64,8
2. Sokkal kevesebben kapnak... 63,8
9. Ha valaki nagyon akar dolgozni... 50,6
7. A nagycsaládosokat jobban kellene támogatni 45,5
4. A rászorulók túl keveset kapnak 42,2
5. A munkanélkülieket támogatni kell... 41,4
8. Aki nem dolgozik, nem érdemel támogatást 8,0
1. A segélyeket az érdemtelenek kapják 3,4
3. A segélyekre szánt pénzt jobban is... — 3,8
10 Akik segélyt kapnak, elisszák a pénzt —19,2
6. Those who really deserve allowances and subsidies, do never get any
2. Much less people are given...
9. Those who really want to work
7. Families with many children should have been helped to a much bigger extent
4. Those who need benefits and allowances receive little money
5. Unemployed have to be helped...
8. Those who do not work, do not deserve subsidies and allowances
1. The allowances and benefits are usually granted to people who do not
deserve it
3. The money spent on benefits could have been spent better...
10. Those who are given allowances and subsidies usually misuse that, and
spend on alcohol
Bőhm Antal - Szőgyi Lenke - Szpirulisz Ildikó : Rákosmente lakóinak szociális helyzete, állampolgári közérzete
(Social conditions of the residents of Rákosmente)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 163-177. p.
TÉT 1992.3-4 Rákosmente lakóinak szociális helyzete 173
A túlnyomó többség a 6. és a 2. állítással értett egyet, valamivel kevesebben — de még mindig
nagy többségben — értettek egyet a 9. , 7. , 4. és 5. állítással, csekély többség értett egyet a
8. és az 1. állítással, és a többség elutasította a 3. és a 10. állítást. Ha tartalmilag elemezzük
a válaszokat, akkor egyértelm űen a lakosság szociális érzékenységét konstatálhatjuk, hiszen
az elég gyakran hallható demagóg állításokat nagyrészt elutasították (pl.: a segélyezettek elher-
dálják, elisszák a pénzt).
Meg kell jegyeznünk, hogy a megkérdezettek nagy többsége állást foglalt a fenti kérdések-
ben, a válaszolók száma 398 és 454 között mozgott, azaz a választ megtagadók aránya
9-20,2 % , vagyis nem túlságosan magas.
Lényegében hasonló kérdést fogalmazhatunk meg néhány jellegzetes társadalmi csoportról,
s arra kértük a mintában szerepl őket, hogy ítéljék meg: több vagy kevesebb segélyt érde-
melnének-e. A válaszok megoszlása (%):
1. Kevesebbet 2. Éppen eleget 3. Túl sokat
kapnak
4. A nyugdíjasok 81,9 9,9 0,2
5. Pályakezdő fiatalok 78,2 8,2 0,2
6. Az alacsony fizetésből élők 75,7 5,3 0,2
7. A rokkantak, betegek 73,3 5,4 —
8. A nagycsaládosok 56,9 25,4 4,1
9. Menekültek 11,1 32,5 30,1
10. Cigányok 6,7 30,4 39,8
1. Do people get less 6. Those with low salaries
2. Just enough 7. Disabled and sick people
3. Too much allowances and subsidies 8. Families with many children
4. Pensioners 9. Refugees
5. Those starting their career 10. Romanies
A nyugdíjasok, a pályakezd ő fiatalok, az alacsony fizetés űek és a betegek, rokkantak iránt
egyértelm űen magas rokonszenvet tapasztalunk, a nagycsaládosok iránt viszont már kisebbet,
míg a menekültekkel és cigányokkal szemben egyértelm ű az ellenszenv: túl sokat, illetve éppen
eleget kapnak — válaszolja a nagy többség. Erre a kérdésre 6-10% nem válaszolt és további
8-26% „nem tudom'Imal válaszolt. Ez utóbbi legmagasabb arány a menekültekhez kapcsoló-
dik. A fentieken túl, 23 % más támogatásra szoruló rétegeket nevezett meg. A válaszokban keve-
redik a szociális érzékenység és az el őítéletesség.
Kik a felel ősek a megoldandó problémákért?
Ki a felelős a munkanélküliség, az egészségügy, az oktatás stb. ügyében — így szólt a követke-
ző kérdéssünk. (Els ősorban és százalékban):
Bőhm Antal - Szőgyi Lenke - Szpirulisz Ildikó : Rákosmente lakóinak szociális helyzete, állampolgári közérzete
(Social conditions of the residents of Rákosmente)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 163-177. p.
174 Bőhm Antal — Sz őgyi Lenke — Szpirulisz Ildikó TÉT 1992.3-4
1. Felelősség elsősorban 2. Kormány 3. Kerület 4. Főváros 5. Más szerv. 6. Lakosság
7. A munkanélküliségért 94,8 1,8 0,8 1,6 0,8
8. Az egészségügyért 73,6 16,5 7,2 2,3 0,4
9. A lakáshelyzetért 67,6 15,8 13,5 0,4 2,7
10. A szegények támogatásáért 65,5 22,4 7,8 4,2 —
11. A közbiztonságért 57,7 24,9 9,1 6,8 1,4
12. A környezetért 45,5 27,3 9,4 7,1 10,8
13. A közművesítésért 19,2 54,2 24,4 1,7 0,6
14. Az oktatásért 56,1 23,5 9,1 11,0 0,2
15. A tömegközlekedéséért 29,0 17,5 50,1 3,1 0,2
16. A szabadidőért 10,4 33,7 3,0 9,5 49,4
1. Who are primarily responsible for the problems? 9. For housing
2. Government 10. For helping the poor
3. District 11. For public safety and crime
4. Capital city 12. For the environment
5. Other bodies 13. For public utilities
6. The people 14. For education
7. For unemployment 15. For public transport
8. For public health care 16. For leisure time
1. Felelősség másodsorban 2. Kormány 3. Kerület 4. Főváros 5. Más szerv. 6. Lakosság
7. A munkanélküliségért 4,9 34,9 23,5 32,2 4,6
8. Az egészségügyért 18,8 46,2 34,2 7,9 0,8
9. A lakáshelyzetért 8,7 42,3 39,7 5,6 3,7
10. A szegények támogatásáért 10,8 49,2 19,7 18,1 2,2
11. A közbiztonságért 18,7 42,3 26,5 15,3 5,2
12. A környezetvédelemért 0,0 34,3 12,1 16,1 29,5
13. A közművesítésért 7,5 42,7 31,8 12,0 5,9
14. Az oktatásért 9,8 42,9 23,0 23,0 1,4
15. A tömegközlekedéséért 8,2 47,9 29,7 14,2 —
16. A szabadidőért 7,6 24,8 10,6 18,5 38,5
1. Secondary responsibility
A válaszok paternalista szemléletre utalnak, szinte mindenért els ősorban a kormány, másod-
sorban a kerületi önkormányzata felel ő s. Kivétel a tömegközlekedés, ahol els ősorban a kerületi
önkormányzatot, valamint a szabadid ő tartalmas eltöltése, ahol els ő- és másodsorban is a lakos-
ságot terheli a felel ősség. Ugyanakkor érdemes figyelembe venni az arányokat, amelyeken be-
lül sajátos különbségek figyelhet ők meg. Mindazonáltal a lakosság véleménye szerint a kor-
mány, a fővárosi és a kerületi önkormányzat viseli a legnagyobb felel ősséget, más szervezet
alig-alig jöhet számításba, és a lakosság felel őssége is meglehetősen alacsony.
Mindenesetre a döntéshozatalnál és az irányítás minden területén igencsak figyelembe veen-
dők ezek a lakossági elvárások. Mindez különben teljesen megfelel más területeken, más min-
tákon végzett szocilógiai felvételeink tapasztalatának.
Bőhm Antal - Szőgyi Lenke - Szpirulisz Ildikó : Rákosmente lakóinak szociális helyzete, állampolgári közérzete
(Social conditions of the residents of Rákosmente)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 163-177. p.
ÉT 1992 • 3-4 Rákosmente lakóinak szociális helyzete 175
Lakossági kooperáció és kezdeményezések
A lakópolgárok otthonosság-érzetének egyik lényeges összetev ője, hogy mennyire képesek
nmagukat megszervezni, aktivizálni egy-egy közös cél érdekében. Ezért megkérdeztük, hogy
dnak-e arról, hogy az emberek összefogtak és megvalósítottak valamit a környéken. A kérdés-
a kerületben 56,1% válaszolt. Ebb ől 16,4% úgy tudta, hogy nem volt ilyen, a többiek (a
99-ből, 282 fő) meg tudtak nevezni ilyen kezdeményezést, amelyek az alábbiak szerint oszlot-
meg :
n = 282
1. Gázbevezetés 54,7
2. Út, járda, csatorna 20,2
3. Parkosítás 7,8
4. Környezetszépítés 7,1
5. Telefon 2,1
6. Egyéb 8,1
Give a list of the results of common, communal activities in the
neigbourhood
1. Gas supply
2. Roads, pavements, sewage
3. Parks
4. Environmental activities
5. Telephone
6. Others
A fenti táblázatból látható, hogy az ún. önerős közm ű fejlesztés teszi ki a lakossági összefogás
áromnegyed részét. A parkosítás, környezetszépítés, takarítás ehhez képest lényegesen kevés-
tudta közös akcióra buzdítani a lakosságot. Megnéztük azt is, hogy kerületrészenként hol
s miben a legnagyobb a kooperáció.
A megkérdezettek közül legtöbben a rákoskertiek közül (63 %) tudtak lakossági kezdeménye-
sekről. Náluk is a közműfejlesztés teszi ki a megnevezett akciók zömét, (51-b ől 36-an erre
ondoltak). Az egyéb válaszok között szerepelt náluk az ivóvízellátás kiépítése, az iskolai felújí-
si munkák, a Vida-dombi sportpálya építése és sportrendezvények szervezése. A rákoscsaba-
ak 60,7%-a tudott ilyen kezdeményezésről, náluk is a gázbevezetés sarkallta els ősorban össze-
ogásra a lakosságot (99-b ől 67-en ezt említették), de a járdaépítést is többször említették. Az
okásás, az iskolai karbantartás, m űhelyépítés, utcarendezés, egymás segítése az építkezés-
n, stb. kerültek az egyéb válaszok közé. A rákosligetiek közül 43-ból 25 -en tudtak válaszolni
rre a kérdésre. Többen említették a gázbevezetést, járdaépítést, az úttest javítását, a sportpálya
ndbehozatalát és volt, aki a M űvelődési Társaság megszervezését is ide sorolta.
A rákoshegyiek 57,4 % -a tett említést lakossági összefogásról; nekik is a gázbevetés volt a
egfontosabb akciójuk. Többen említették a telefonbevezetést, a faültetéseket, utcatakarítást,
műholdas antennaépítést és a zsidótemet ő rendbehozását.
Bőhm Antal - Szőgyi Lenke - Szpirulisz Ildikó : Rákosmente lakóinak szociális helyzete, állampolgári közérzete
(Social conditions of the residents of Rákosmente)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 163-177. p.
176 Bőhm Antal — Sz őgyi Lenke — Szpirulisz Ildikó TÉT 1992.3 --a
Az 53 rákoskeresztúri megkérdezett közül 29 válaszolt (54,7 %) a kérdésre. Itt is a gáz és
műholdas antennaépítés, járdakészítés, vízlevezet ő árok ásása volt a lakossági összefogás
alapja.
A lakótelepiek önszerveződő képessége kisebb (35,1%) a többi kerületrésznél. Igaz itt nem
volt szükség gáz és csatorna építésre. A parkosítás, környezetszépítés, játszótér, park rendben-
tartás viszont itt szerepel legtöbbször. Alakult „biztonsági csoport", és a közös összefogás ered-
ménye volt a zárható bejárati kapu is.
Egy másik, állampolgári magatartást vizsgáló kérdésünkben arra voltunk még kíváncsiak,
hogy a megkérdezetteknek van-e tudomásuk arról, hogy az emberek, a környezetükben együt-
tesen tiltakoztak-e valami ellen, vagy kiálltak-e valami mellett. Mindössze 20,2% tudott ilyen
esetről. Miután a válaszolók aránya ilyen kevés volt, nem számítógépen dolgoztuk fel a válaszo-
kat, hanem kigyűjtöttük. Ezekből idézzük a legjellemzőbbeket. Voltak akik az országos tiltako-
zó megmozdulásokat is itt említették. Pl. taxisblokád, a vízlépcs ő, a pedagógusok béremelése,
kamatadó, egészségügyi felvonulás, stb. Többségében azonban helyi jelleg ű tiltakozásokat so-
roltak fel, pl. a rákoshegyiek közül nagyon sokan tiltakoztak a repül őtéri zaj ellen, a rákoskerti-
ek az M 0-ás körgyűrű ellen, és követelték a vasútállomás megtartását. A rákosligetiek tiltakoz-
tak a szemétbánya ellen, a területhasznosítás jelenlegi formája ellen, a posta megszüntetése
miatt és azért, mert a KÖZÉRT-b ől játéktermet akartak csinálni. Szóvá tették azt is, hogy az
iskola ne legyen váltakozó rendszer ű.
A rákoskeresztúriak felháborodtak amiatt, hogy a „szippantósok" tilos helyre hordták a
szennyet és azért is, mert meg akarták szüntetni a Mazsola-utcai óvodát. Néhányan visszaélést
gyanítottak a Lakás kisszövetkezetnél, és ellen őrzést kértek. Szót emeltek az éjszakai szórako-
zóhelyek lármája ellen is. A lakótelepiek tiltakoztak az ellen, hogy a sportpálya helyén bevásár-
lóközpont legyen, és panaszt tettek a képvisel ő révén a Vízműveknél, mert hibásan számolták
el a vízdíjat. A rákoscsabaiak jogtalannak tartották a községfejlesztési adót. Tiltakoztak a Dó-
zsa Művelődési Ház megszüntetése ellen, valamint a Rákospatak melletti birkanyáj legeltetése
miatt. Ezek a válaszok fordultak el ő a leggyakrabban, valóságtartalmukat nem állt módunkban
ellenőrizni.
Talán a fenti példák is érzékeltették, hogy milyen sokrét ű, változatos az emberek igénye,
elvárása a környezetükkel szemben.
Ide kapcsolódik az a kérdésünk, amelyben válaszalternatívákat felkínálva azután érdekl őd-
tünk, részt vennének-e a megkérdezettek valamilyen állampolgári tiltakozó akcióban.
Az első két állításban pozitív válasz fogalmazódik meg, ezeket 43,5 % választotta. A másik
három különböző okokra hivatkozva a passzív magatartással azonosul, ezek az állítások össze-
sen 41,8 % -ot kaptak.
Végül idézünk a kérd őivek hátoldalára írt lakossági észrevételekből:
— A kerületi Polgármesteri Hivataltól azt várjuk, hogy a lakosság széles rétegeivel való tár-
gyalás, ismertetés alapján kialakított fejlesztési koncepciókat határozottan, gyorsan, szakszer ű-
en hajtsák végre, az intézmények kapjanak nagyobb önállóságot (kultúrház, könyvtár, iskolák,
bölcsődék) a kerület rendjének biztosításában hatékonyan vegyenek részt. (A környezetvéde-
lem terén is.)
Bőhm Antal - Szőgyi Lenke - Szpirulisz Ildikó : Rákosmente lakóinak szociális helyzete, állampolgári közérzete
(Social conditions of the residents of Rákosmente)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 163-177. p.
ÉT 1992.3-4 Rákosmente lakóinak szociális helyzete 177
Részvétel állampolgári tiltakozó akcióban
(Whould you participate in any
civil protest activities?)
n = 484
1. Igen 12,8
2. Elképzelhetőnek tartom 30,7
3. Nekem nincs időm ilyesmire 9,0
4. Ezen a környéken nem lehet, mert
mindenki csak a saját dolgával tö-
rődik 9,0
5. Távol áll tőlem az ilyesmi 23,8
6. Nincs válasz, nem tudja 14,7
1. Yes
2. Probably
3. Have no time for that
4. It is impossible here, because everybody deals with his/her
own problems
5. I am not interested
6. No answer
— Kevés a kérdések száma. Többször kell kérdezni a lakosságot, pl. azt, hogy 10 évvel ez-
lőtt hogyan éltünk. Az életszínvonalat is össze kell hasonlítani, tíz év alatta dolgozók életszín-
onalát nagyon visszaszorították. MIÉRT? A jelenlegi helyzetben vannak-e medd ő kiadásai
államnak úgy, mint 10 éve? (nincs munkás őrség, a szovjet csapatok kivonultak). A fő problé-
át a pénz beosztása okozza a kormány részér ől. Minden évben meg kell kérdezni a lakosokat
véleményükről.
— Kevesebbet politizáljanak és többet foglalkozzanak a kerület gazdasági helyzetével és a
osság közérzetével! — Igyekezzenek közelebb kerülni a lakossághoz, ismerjék meg problé-
áikat, közvetlenebb kapcsolatot teremtsenek!
— A nyugdíjasok fizetésével cserélhetnének a honatyák. Megértenék, hogy nehéz ebb ől ki-
nni. Ez üzenet a kormánynak.
— Megvárjuk a következő választást. Addig nem üzenünk semmit sem a kormánynak.