Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 163-177. p.

                                               Tér és Társadalom 6.       1992.3-4: 163-177


            RÁKOSMENTE LAKÓINAK SZOCIÁLIS
                     HELYZETE,
               ÁLLAMPOLGÁRI KÖZÉRZETE
                (Social conditions of the residents of Rákosmente)

      BŐHM ANTAL — SZŐGYI LENKE — SZPIRULISZ ILDIKÓ


   1992 őszén a XVII. kerületi önkormányzat megbízta a MTA Politikatudományi Intézetének
Helyi társadalom és önkormányzat csoportját, hogy szociológiai felmérést készítsen a kerület
lakosságának szociális helyzetéről, életmódjáról, életmin őségéről.
  A kérd őíves felvételre 1992 október—novemberében került sor. A felvétel mintájába 499 csa-
lád került, eredeti terveink szerint az egyes városrészeknek megfelel ő reprezentatív arányban.
A mintát — véletlen mintavételi módszerrel — az önkormányzat Népességnyilvántartó osztálya
bocsátotta rendelkezésünkre.
   Budapest legnagyobb kiterjedés ű — 54,36 km2 — kerülete 1950 január 1-jével keletkezett.
A városrész két ősi település, Rákoscsaba és Rákoskeresztúr, valamint a századfordulós alapítá-
sú Rákosliget és Rákoshegy közigazgatási egybeolvasztásával jött létre.
   Létrejöttekor Budapest leghátrányosabb helyzet ű infrastruktúráját vallhatta magáénak,
 1945-ben 6 km burkolt út, 63 km-es vízhálózat és 83 km-es villanyvezeték volt a településen.
Akkoriban falusias életmód, kertes házak jellemezték. 1945-ben 36 ezren éltek ezen a területen.
Az elkövetkező évtizedekben sem iparosodott, egyetlen nagyüzeme az Egyesült Vegyi M űvek,
és itt működik a Hungarocamion központi telephelye, valamint a Budapesti Tejipari Vállalat.
A kerületnek termel őszövetkezetei is voltak, s a kertes részeket mez őgazdasági kultúra jellemzi
ma is.
   A városiasodás útján a XVII. kerület az 1970-es években indult el. Ekkor lakossága 50 ezer
főre tehető. 1980-ra lakossága 54 ezer főre nőtt, s ezután a lakótelep kiépülésével komolyabb,
főként a bevándorlásból származó népesség-növekmény alakult ki, s így 1990-ben már 72 500
ember élt a városrészben. A lakótelep kiépülésével az életmódban jelentékeny elkülönülés kö-
vetkezett be a 30 % -nyi lakótelepen él ő és a 70 % -nyi, főként kertes, családi házban él ő lakos
között. A lakótelepi építkezés, s így azt 1980-as évtized, az infrastruktúrában is számottev ő
javulást hozott. Már 311,9 km-es az ivóvízhálózat, 221,4 km-es a gázvezeték, a kerület villamo-
sítottnak tekinthet ő.
   Felmérésünkből világossá vált az is, hogy mindennek ellenére az infrastruktúra hiányai
mindmáig gondot okoznak, természetesen els ősorban a kertes részeken lakó 70%-nyi lakos-
ságnak.
   A XVII. kerületi lakosság munkahelye Budapest más részein, vagy a város környékén van,
tipikus az eljáró, bejáró életmód.
Bőhm Antal - Szőgyi Lenke - Szpirulisz Ildikó : Rákosmente lakóinak szociális helyzete, állampolgári közérzete
                            (Social conditions of the residents of Rákosmente)
                             Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 163-177. p.

        164       Bőhm Antal — Sz őgyi Lenke — Szpirulisz Ildikó                                TÉT 1992.3 -4

                        Az életmin őség, a szociális helyzet alapmutatói
           A XVII. kerület a főváros jobb szociális helyzet ű kerületei közé sorolható. A lakosság anyagi
        helyzete, a segélyezettek, a munkanélküliek viszonylag alacsony száma bizonyos fajta kiegyen-
        súlyozottságra, polgári társadalmi viszonyokra utal.
           A mintánkban szereplők között 7 % nyolc általánosnál kevesebbet végzett, nyolc általánosa
        19 % nak van, 29 % rendelkezik 8 általánossal és szakmunkás bizonyítvánnyal, 32 % nak van
              -
                                                                                                      -


        középiskolai és 13 % nak főiskolai vagy egyetemi diplomája. Nyolc általánosnál kevesebbet
                              -


        végzők legtöbben a rákoskertiek között voltak (13 %). A lakótelepiek között ugyanakkor nem
        volt olyan válaszoló, akinek ne lett volna meg a nyolc általánosa. Legtöbb szakmunkás-bizonyít-
        vánnyal rendelkező a rákoskertiek (36 %) és a lakótelepiek (33 %) között volt. Diplomával ren-
        delkező viszont Rákosligeten (21%) és Rákoshegyen (15 %) fordult el ő a legnagyobb arányban,
        legkevesebb Rákoskerten (9%) és a lakótelepen (10 %).
           A megkérdezett családfők és feleségeik körében a legtöbb értelmiségi Rákoshegyen (18 %)
        és Rákoskeresztúr kertvárosában (15 %) élt. Szintén ezekben a kerületekben a legmagasabb a
        nyugdíjasok száma: Rákoskeresztúr kertvárosában 27 % , Rákoshegyen 25 % . Legkevesebb a
        nyugdíjas a lakótelepen (9 %).
           Fizikai foglalkozású a rákoskertiek 54 % -a, a rákoscsabaiak 47 % -a, és a lakótelepiek 40 % -a.
        Rákoshegyen csak 22 % volt fizikai foglalkozású a vizsgáltak körében.
           A mintában szerepl ő családfők és feleségeik között legtöbben a rákoskertiek (19 %), majd
        a rákoskeresztúriak (18 %) születtek a kerületben. A rákoscsabaiak és a rákoshegyiek 17-17 % -a
        született a kerületben, a lakótelepieknek csak 5, a rákoskeresztúriaknak pedig csak 3 % -a.
        A legtöbb budapesti születés ű a lakótelepiek körében fordul el ő (63 %), a legkevesebb pedig
        a rákoskertiek között (27 %).
           A rákoshegyiek (átlagidő : 21,7 év) és a rákoscsabaiak (átlagid ő : 20,3 év) élnek legrégebben
        a lakásaikban, míg a legrövidebb ideje természetesen a lakótelepiek (átlagid ő: 7,3 év).
           A XVII. kerületben jellemz őek az aktív keres ős családok. A családok 25,7 %-ában van egy,
        és 16,9 %-ában két nyugdíjas. A rokkant nyugdíjasok 12 %-os arányban találhatók. A megkérde-
        zett családok felének nincsen gyermeke, 21,4 % az egy gyermekesek, 20,4% a kétgyermekesek,
        és 4,0 % a háromgyermekesek aránya.
           Afőjövedelemforrás a családokban afőállásból szerzett jövedelem, és ezt általában két keres ő
        szerzi meg. A családok bevallott átlagos havi nettójövedelme 33.525,— Ft. (A bevallásnál sok
       volt a pontatlanság, őszintétlenség.) A tipikus kertes családiházas életmód önellátással és bizo-
       nyos árueladással társul.
           A családok kiadásainak kb. 60% át köti le az élelmiszerekre és a lakásrezsire fordított összeg.
                                             -



       A lakótelepieknél nagyobb súlyú az élelmiszerkiadás, a kertes házakban lakóknál a lakásrezsi.
       A családok 64,3 % -a jelzett autó üzemeltetésével kapcsolatos kiadásokat, 83,6 % -a számolt be
       arról, hogy biztosítással védi ingó és ingatlan vagyonát. Nagyon alacsonyak az oktatásra, kultú-
       rára fordított kiadások, s ezeknél többet költenek élvezeti cikkekre. A családok napi gondjait
       jelzi, hogy ha tehetnék, els ő sorban többet költenének élelemre és ruházkodásra, s azután utaz-
       nának. A családok 60% a nem ismeri a pihenés (üdülés) fogalmát. Az esetleges szabadságot
                                  -


       is egyre többen töltik munkával.
Bőhm Antal - Szőgyi Lenke - Szpirulisz Ildikó : Rákosmente lakóinak szociális helyzete, állampolgári közérzete
                            (Social conditions of the residents of Rákosmente)
                             Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 163-177. p.

TÉT 1992.3-4                                              Rákosmente lakóinak szociális helyzete,                 165

               A családok kiadásainak nagysága, megoszlása (csökken ő sorrendben)
                (Size and distribution of family expenditures - in decreasing order)

                                                                  1. Ft átlag         2. max.       3. Család száma

 4. Élelmiszerek                                                   13 196             45 000              471
 5. Lakásrezsi (gáz, villany, lakbér)                               7 146             30 000              482
 6. Gépkocsi üzemeltetése                                           5 799             50 000              307
 7. Lakáskölcsön                                                    3 805             16 700              140
 8. Más kölcsön                                                     3 697             20 000              118
 9. Ruházkodás                                                      2 175             60 000              337
10. Oktatás                                                         1 781             13 500              194
11. Élvezeti cikkek (cigaretta, ital, kávé)                         1 730             20 000              326
12. Más, állandó kiadás                                             1 658             18 000              130
13. Biztosítások díja                                               1 367             15 000              395
14. Utazási bérletek                                                1 266              8 600              336
15. Szabadidő, sport                                                1 229              8 000              119
16. Újság, könyv, lemez, kazetta                                      716              8 000              393

 1.   HUF (average)                                            10. Education
 2.   Maximum                                                  11. Consumer goods (coffee, alcoholic drinlcs, ciga-
 3.   No. of families                                              rettes)
 4.   Food                                                     12. Other, constant expenditure
 5.   Utilities (gas, electricity, rent)                       13. Insurance fees
 6.   Cost of using a car (e.g. petrol)                        14. Monthly tickets to travel
 7.   Loan for the fiat                                        15. Leisure time, sports
 8.   Other loans                                              16. Books, newspapers, casettes, discs
 9.   Clothing


  A család életmódjának színvonalát jelzi, hogy milyen tartós javakkal rendelkeznek:

                                              Van-e a családban? (%)
                                            (Does the family have? (%))

                                 1. Telefon                                 19,6
                                 2. Autó                                    64,3
                                 3. Kiskert, telek nyaralóval               14,2
                                 4. Kiskert, telek nyaraló
                                    nélkül                                  15,8
                                 5. Színes TV                               88,6

                                 1.   Telephone
                                 2.   Car
                                 3.   Small garden, plot with weekend house
                                 4.   Small garden, plot without weekend house
                                 5.   Colour TV
Bőhm Antal - Szőgyi Lenke - Szpirulisz Ildikó : Rákosmente lakóinak szociális helyzete, állampolgári közérzete
                            (Social conditions of the residents of Rákosmente)
                             Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 163-177. p.
       166      Bőhm Antal — Sz őgyi Lenke — Szpirulisz Ildikó                                  TÉT 1992.3-4

         A színes TV közismerten családi tömegfogyasztási cikk. Már a kiadások esetében is láttuk,
      hogy jelentékeny az autós családok aránya, s különösen a rákoscsabaiakra jellemz ő ez. Valószí-
      nű , hogy a kerület családiházas jellegével függ össze a kiskert- és nyaralótulajdon viszonylag
      alacsony aránya. Ez esetben a rákoscsabai rész vezet; azaz itt van a legtöbb család, amely nem
      rendelkezik a fentiekkel. A telefonhálózat a kerülete téren mutatkozó hiányait, elmaradottságát
      jelzi.
         Sajátos, a kerületre jellemző a lakások megoszlása a tulajdonjog szempontjából.
         A megkérdezettek 94,6%-a saját tulajdonú lakásban lakik.

                                          Ezen arányt árnyalja, er
                                                                 ősíti
                                              a lakás típusa (%)
                                               (Type ofjlats, %)

                                 1. Magas lakótelep                          2,2
                                 2. 3-4 emeletes lakótelep                   9,2
                                 3. Emeletes                                 0,6
                                 4. Családi ház                             84,6
                                 5. Villa                                    0,2
                                 6. Szükséglakás                             0,2
                                 1. High-rise block of flats
                                 2. 3-4-story block of flats
                                 3. Multi-story building
                                 4. Family house
                                 5. Villa
                                 6. Temporary, low-standard accomodation

         A lakások zöme 2 2,5 szobás (42,5 %), illetve 3,5 szobás (28,7 %), és 3,4 fő jut egy lakásra.
                            -


      Az átlag lakásnagyság 82 88 m2. A lakások komfortosak, a központi fűtés 84,2 % ban, a veze-
                                   -
                                                                                                -


      tékes gáz 87,0 %-ban jellemz ő. Magas a lakáshelyzetükkel elégedettek, illetve bizonyos fejújítás
      esetén elégedettek aránya, és a lakosok közvetlen lakókörnyezetüket is kedvelik.
        A családok 86,9% a rendelkezik kerttel, ami 1000-1500 m2 átlagos területű földet jelent.
                             -




                   A lakosság elégedettsége a kerületi infrastruktúrával
         Az infrastruktúrával kapcsolatos mutatókból képzett elégedettségi átlagérték szerint a lakóte-
      lepiek a legkevésbé elégedettek (2,91), utána következnek Rákoskeresztúr kertváros lakói
      (2,95), majd átlagértékkel a rákoscsabaiak, a rákosligetiek és a rákoskertiek, és viszonylag
      a legelégedettebbek a rákoshegyiek, 3,20-as átlagértékkel.
         Lényeges információnak tartottuk a válaszolók arányát az egyes szolgáltatások, létesítmények
      osztályozásánál. Nyilvánvaló, hogy a válaszolók azokat a tárgyköröket min ősítették elsősor-
      ban, amelyek a legszorosabban kapcsolódnak a mindennapjaikhoz. Szinte mindenkit érint a
      tömegközlekedés, az utcák, járdák állapota, tisztasága, a közm űvesítés, a levegő tisztasága,
      a közbiztonság, a szemétszállítás, az orvosi ellátás, az üzletek megléte illetve hiánya. Ezeket
      a megkérdezettek 90-99%-a min ősítette. A szabad orvosválasztást a megkérdezettek 89,1%-a,
Bőhm Antal - Szőgyi Lenke - Szpirulisz Ildikó : Rákosmente lakóinak szociális helyzete, állampolgári közérzete
                            (Social conditions of the residents of Rákosmente)
                             Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 163-177. p.

'"ÉT 1992.3-4                                           Rákosmente lakóinak szociális helyzete                  167

az orvosi rendelők felszereltségét 85,1%, a lakáshelyzetet 75,0%, az általános iskolák m űködé-
sét pedig 74% osztályozta. Kevesebbeket érintett a családsegítés (38,1%), a segélyezés (46,9 %),
az öreggondozás (48,9%), a böcs ődék (50,1%), az óvodák (62.5%), a könyvtárak (66,7 %) és
a sportlétesítmények (66,1%) működése, vagy esetleges hiánya.
  Az általános elégedettségi mutatók (elégedettségi átlagérték) természetesen az objektív álla-
potot is tükrözik, de emellett más tényez ők, pl. a válaszolók igényszintje, elvárása, foglalkozá-
sa, életkora, közérzete, lakóhelyi köt ődése, mind-mind befolyásolja, motiválja a vizsgálatok-

                     Kerületi infrastruktúra sorrend a lakosok szemszögéb ől
              (Rank of infrastructural supply in the district set up by the inhabitants)
                                                        23. Elégedettségi átlagérték 24. A válaszolók %-ában

 1. Utak, járdák állapota                                           2,10                         99,20
 2. Közbiztonság                                                    2,23                         99,20
 3. Sportlétesítmények                                              2,53                         69,14
 4. Orvosi rendelők felszereltsége                                  2,68                         85,17
 5. Tömegközlekedés                                                 2,70                         96,99
 6. Ruházati és iparcikk üzletek                                    2,73                         93,79
 7. Lakáshelyzet                                                    2,80                         74,95
 8. Utcák tisztasága                                                2,81                         97,39
 9. Családsegítés                                                   2,86                         38,08
10. Segélyezés                                                      3,01                         46,89
11. Könyvtárak                                                      3,05                         66,73
12. Közművesítés                                                    3,10                         98,40
13. Betegkártya, szabad orvosválasztás                              3,20                         89,18
14. Általános iskolák                                               3,24                         73,95
15. Orvosi ellátás színvonala                                       3,33                         91,38
16. Öreggondozás                                                    3,34                         48,90
17. Levegő tisztasága                                               3,36                         99,00
18. Orvosi rendelők                                                 3,53                         94,59
19. Bölcsődék                                                       3,54                         50,10
20. Óvodák                                                          3,55                         62,53
    Élelmiszerüzletek                                               3,59                         98,80
t2. Szemétszállítás                                                 4,08                         99,20

 1.   Condition of roads and pavements                  13. Medical insurance cards, free choice of medical doctors
 2.   Public safety, crime                              14. Primary schools
 3.   Sports facilities                                 15. Level of medical services
 4.   Facilities at medical centres                     16. Care about elderly people
 5.   Public transport                                  17. Air pollution
 6.   No. of clothing and industrial appliances shops   18. Health-care centres
 7.   Housing conditions                                19. Nurseries
 8.   Cleanness of roads                                20. Kindergartens
 9.   Family-help centres                               21. Food stores
10.   Allowances                                        22. Waste disposal
11.   Libraries                                         23. Average satisfaction value
12.   Public utilities                                  24. In the percentage of questiones
Bőhm Antal - Szőgyi Lenke - Szpirulisz Ildikó : Rákosmente lakóinak szociális helyzete, állampolgári közérzete
                            (Social conditions of the residents of Rákosmente)
                             Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 163-177. p.

       168        Bőhm Antal — Sz őgyi Lenke — Szpirulisz Ildikó                                        TÉT 1992.3-4

      ban felsorolt tárgykörök minő sítését. Nem valószínű , hogy a lakótelepiek infrastruktúrális
      ellátottsága sokkal rosszabb lenne, mint a rákoshegyieké, de lehet, hogy rosszabb a közérzetük
      (lakótelepi szindróma), kisebb a lakóhelyi köt ődésük, nagyobb az elvárásuk a küls ő segítség
      iránt, más az életmódjuk, stb.
         A kerületi infrastruktúra sorrend azonban objektívebb mutató, hiszen itt ugyanazon a „sz ű-
                                         -


      rő n" keresztül mérettettek meg a felsorolt létesítmények, szolgáltatások. Eszerint a legelégedet-
      lenebbek a kerület lakói az utak, járdák állapotával (2,10%), a közbiztonsággal (2,23%) és a
      sportlétesítményekkel (2,53%).


                             A lakosság gondjai, megoldandó problémái
        Kérdésünk így hangzott: „Melyek azok a legfontosabb problámák, amelyeket a kerületi ön-
      kormányzatnak kellene megoldania"? — lakókörzeti és kerületi szinten. A nyitott kérdésben
      három válaszlehetőséget adtunk. A válaszok:

                               A lakosság legfontosabb problémái lakókörzeti szinten
                                 (Most important problems of people at local level)

                                                     10. Az említések gyakorisága
                                                  1.Elsősorban 2.Másodsorban 3.Harmadsorban   4.Össz.
      5.   Utak, úthálózat                           245             185          32           462          50,1
      6.   Közbiztonság                               42              56          22           120          13,0
      7.   Tömegközlekedés                            31              37          21            89           9,7
      8.   Környezetvéd., köztisztaság                31              24          18            73           7,9
      9.   Közbiztonság                               17              12          15            44           4,8
      1.   Primary                    6. Telephone
      2.   Secondary                  7. Public transport
      3.   Tertiary                   8. Environmental protection, cleannes of environ
      4.   Total                      9. Public safety, crime
      5.   Roads, road network       10. Frequency of mentioning


                                                         Kerületi szinten
                                                         (at district level)
      1.   Tömegközlekedés                               131          50           9           190          24,5
      2.   Utak, úthálózat                                92          42          11           145          18,7
      3.   Közbiztonság                                   32          38           9            79          10,2
      4.   Telefon                                        25          23           7            55           7,1
      5.   Környezetvéd., köztisztaság                    16          24           6            46           5,9
      1.   Public transport
      2.   Roads, road network
      3.   Public safety, crime
      4.   Telephone
      5.   Environmental protection, public sanitation
Bőhm Antal - Szőgyi Lenke - Szpirulisz Ildikó : Rákosmente lakóinak szociális helyzete, állampolgári közérzete
                            (Social conditions of the residents of Rákosmente)
                             Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 163-177. p.


TÉT 1992.3-4                                      Rákosmente lakóinak szociális helyzete             169

  Lakókörzeti szinten összesen 921, kerületi szinten 777 problémát említettek meg, a fenti táb-
1 tban csak a leggyakrabban említett problémák szerepelnek (összesen, illetve az összes
probléma százalékában). Mindkét esetben az utak, a telefon, a közbiztonság, a tömegközleke-
dés és a köztisztaság szerepel — érdekes módon — más-más sorrendben. Mindenesetre az utak,
az úthálózat és a tömegközlekedés állapota jelenti a legnagyobb gondot. Minden más probléma-
forrás nagy mértékben szóródik.
  A problémákra vonatkozó kérdést feltettük a fővárosra és a kormányra vonatkozólag is.
  A válaszok gyakorisága:
                                A lakosság legfontosabb problémái
                               (Most important problems of people)
                                         fővárosi szinten
                                      (at metropolitan levél)

                                          9. A válaszok gyakorisága
                                      1.Elsősorban 2.Másodsorban 3.Harmadsorban   4.Össz.
5.   Tömegközlekedés                     157            45             9           211        37,6
6.   Közbiztonság                         19            22             9            50         8,9
7.   Köztisztaság                         21            17            12            50         8,9
8.   Utak                                 19            18            11            48         8,6
1. Primary
2. Secondary
3. Tertiary
4. Total
5. Public transport
6. Public safety, crime
7. Public sanitation
8. Roads
   Frequency of answers
                                          kormányszinten
                                       (at government level)

1. Gazdasági helyzet                     228           110            42           380        51,1
2. Idősek helyzete                        70            63            27           160        21,5
3. Közbiztonság                           16             5             5            26         3,5
1. Economic conditions
2. Conditions of the elderly
3. Public safety, crime

  Fővárosi szinten összesen 560, még kormányzati szinten 743 problémát jelöltek meg a meg-
kérdezettek. Fővárosi szinten a tömegközlekedés emelkedik ki e gondok közül, országos szinten
pedig a gazdasági helyzet és az id ős korúak problémája. Minden más problémaforrás er ősen
szóródik. A fővárosi és a kormányszintű gondokat nem találtuk célszerűnek városrészenként
bontani.
  A megkérdezettektől a régi és az új vezetés összehasonlítását is kértük kerületi, fővárosi és
kormányzati szinten. A válaszok (százalékban):
Bőhm Antal - Szőgyi Lenke - Szpirulisz Ildikó : Rákosmente lakóinak szociális helyzete, állampolgári közérzete
                            (Social conditions of the residents of Rákosmente)
                             Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 163-177. p.

       170         Bőhm Antal — Sz őgyi Lenke — Szpirulisz Ildikó                                     TÉT 1992 s 3-4

                                    A régi és az új kormányzat összehasonlítása
                                (Comparison of the previous and the present regimes)

                                                   1. Jobban működik    2. Ugyanúgy működik    3. Rosszabbul működik
       4. A kerületi önkormányzat                       20,6                   37,5                      25,7
       5. A fővárosi önkormányzat                       14,7                   36,1                      27,3
       6. A kormány                                     13,9                   14,5                      68,2
       1.   Operates better
       2.   The Same
       3.   Operates worse
       4.   Local government of the district
       5.   Local government of the capital city
       6.   The government


          Mindez azt mutatja, hogy a megkérdezettek leginkább a kerületi önkormányzattal, majd a
       fővárosi önkormányzattal elégedettek, a kormány tevékenységét viszont igen kritikusan ítélik
       meg.
          Ugyanezt úgy is megkérdeztük, hogy a mintában szerepl ők osztályozzák 1-5-ig a kerületi,
       a fővárosi önkormányzatot, valamint a kormányt. (Az osztályozás az iskolai osztályzatoknak
       megfelelően történt: egyes a rossz, és ötös a jó osztályzat.)

                   A kerületi és a fővárosi önkormányzatok, valamint a kormány m űködésének
                                               osztályozása (1-től 5-ig)
                  (Ranking the operation of the district local government, the local government
                        of the capital city, and the government (1- the worst, 5- the best)
                                            Az osztályzatok (százalékban)
                                                      (Ranks, %)

                                                               1        2        3        4          5          1. átlag
      2. A kerületi önkormányzat                             9,2       20,2    53,9     14,5        2,0         2,80
      3. A fővárosi önkormányzat                             8,3       27,3    52,0     11,3        0,2         2,65
      4. A kormány                                          36,3       34,0    21,9      6,6        0,8         2,01
      1.    Average
      2.    Local government of the district
      3.    Local government of the capital city
      4.    The government

         A rangsor teljesen megfelel a föntieknek, a kerületi önkormányzat átlagos osztályzata 2,8,
      a fővárosié 2,65, viszont a kormányé 2,01. Mindez aligha igényel kommentárt.
         A jobb és a rosszabb válaszokat összevonva a városrészek lakóinak a kerületi önkormányzat-
      ról, a fővárosiról, valamint a kormányról alkotott véleményeit szemlélhetjük meg, amennyiben
      a lakosság többsége úgy vélekedett, hogy jobb mint a régi, annyiban pozitívak, ellenkez ő eset-
      ben negatívak a vélemények.
Bőhm Antal - Szőgyi Lenke - Szpirulisz Ildikó : Rákosmente lakóinak szociális helyzete, állampolgári közérzete
                            (Social conditions of the residents of Rákosmente)
                             Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 163-177. p.

—   ÉT 1992.3-4                                       Rákosmente lakóinak szociális helyzete                 171

                       Vélemények a kerületi önkormányzatról, a f ővárosiról,
                                           és a kormányról
                      (Opinions on district local government, local government
                              of the capital city, and the government)

               1. Rákoskeresztúr kertváros               —22,0          —8,4              —64,9
                  Rákoskeresztúr lakótelep               —14,6         — 24,4             —69,8
                  Rákoscsaba                               0           — 17,2             —54,3
                  Rákosliget                              13,5            6,9             —48,7
                  Rákoshegy                               11,5           16,7             —42,5
                  Rákoskert                                3,1            5,2             —60,5
               1. Parts of the district


   Jól látható, hogy a kerületi önkormányzattal leginkább a rákosligetiek és a rákoshegyiek elé-
gedettek: legkevésbé viszont a rákoskeresztúri lakótelepiek és a kertvárosiak. A f ővárossal a
rákosligetiek a legelégedettebbek, a rákoskeresztúri lakótelep és kertváros, valamint a rákos-
c sabai lakosság viszont inkább elégedetlen. A kormányt minden városrészben nagyon negatí-
van ítélik meg.


           Lakossági vélemények a munkanélküliek és más rászorulók segélyezésér ől

  A munkanélküliek segélyezésével kapcsolatban különböző állításokat kínáltunk föl egyetér-
tésre ill. elutasításra, valamint arra kértük a megkérdezettet, hogy jelölje meg azt a két állítást,
melyekkel a leginkább egyetért. A válaszok megoszlása (%).


                                                                            A. Egyetért       B. Nem ért egyet
 1. A segélyeket jobbára olyanok kapják, akik nem ér-
    demlik meg                                                                51,7                  48,3
 2. Sokkal kevesebben kapnak segélyt, mint ahányan rászo-
    rulnak                                                                    81,9                  18,1
 3. A segélyekre szánt pénzt hasznosabban is el lehetne
    költeni                                                                   48,1                  51,9
 4. A segélyre szorulók túl kevés pénzt kapnak                                71,1                  28,9
A. Agrees witth
3. Does not agree with
   The allowances and benefits are usually granted to people, who do not deserve it
   Much less people are given allowances and benefits than the number of those who really need it
3. The money spent on benefits and allowances could have been spent more usefully
4. Those who need benefits and allowances receive little money
Bőhm Antal - Szőgyi Lenke - Szpirulisz Ildikó : Rákosmente lakóinak szociális helyzete, állampolgári közérzete
                            (Social conditions of the residents of Rákosmente)
                             Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 163-177. p.

       172      Bőhm Antal — Sz őgyi Lenke — Szpirulisz Ildikó                                         TÉT 1992.3-4



                                                                                      A. Egyetért    B. Nem ért egyet
        5. A munkanélkülieket támogatni kell, mert nem önhibá-
           jukból maradtak munka nélkül                                                 70,7             29,3
        6. Aki igazán rászorulna a támogatásra az úgy sem kap
           segélyt                                                                      82,4              17,6
        7. A nagycsaládosokat jobban kellene támogatni                                  72,7              27,2
        8. Aki nem dolgozik nem érdemel támogatást                                      54,0              46,0
        9. Ha valaki nagyon akar dolgozni, talál magának munkát                         75,3              24,7
       10. Akik segélyt kapnak, jobbára csak elherdálják, el-
           isszák a pénzt                                                               40,4              59,6
       A. Agrees with
       B. Does not agree with
        5. The unemployed should be supported and helped because it is not their fault that they cannot work
        6. Those who really deserve allowances and subsidies do never get any
        7. Families with many children should have been helped to a much bigger extent
        8. Those who do not work, do not deserve allowances
        9. Those who realy want to work, can find a job
       10. Those who are given allowances usnally misuse that, and spend on alcohol


              Az egyetértés sorrendje (az egyetértés és az egyet nem értés különbsége alapján)
                   (Rank of agreeing with the statement — on the basis of the difference
                                between agreeing with and disagreeing with)

               6. Aki rászorulna úgysem kap segélyt                                                    64,8
               2. Sokkal kevesebben kapnak...                                                          63,8
               9. Ha valaki nagyon akar dolgozni...                                                    50,6
               7. A nagycsaládosokat jobban kellene támogatni                                          45,5
               4. A rászorulók túl keveset kapnak                                                      42,2
               5. A munkanélkülieket támogatni kell...                                                 41,4
               8. Aki nem dolgozik, nem érdemel támogatást                                               8,0
               1. A segélyeket az érdemtelenek kapják                                                    3,4
               3. A segélyekre szánt pénzt jobban is...                                             — 3,8
              10 Akik segélyt kapnak, elisszák a pénzt                                              —19,2

               6. Those who really deserve allowances and subsidies, do never get any
               2. Much less people are given...
               9. Those who really want to work
               7. Families with many children should have been helped to a much bigger extent
               4. Those who need benefits and allowances receive little money
               5. Unemployed have to be helped...
               8. Those who do not work, do not deserve subsidies and allowances
               1. The allowances and benefits are usually granted to people who do not
                   deserve it
               3. The money spent on benefits could have been spent better...
              10. Those who are given allowances and subsidies usually misuse that, and
                   spend on alcohol
Bőhm Antal - Szőgyi Lenke - Szpirulisz Ildikó : Rákosmente lakóinak szociális helyzete, állampolgári közérzete
                            (Social conditions of the residents of Rákosmente)
                             Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 163-177. p.

TÉT 1992.3-4                                      Rákosmente lakóinak szociális helyzete               173

  A túlnyomó többség a 6. és a 2. állítással értett egyet, valamivel kevesebben — de még mindig
nagy többségben — értettek egyet a 9. , 7. , 4. és 5. állítással, csekély többség értett egyet a
8. és az 1. állítással, és a többség elutasította a 3. és a 10. állítást. Ha tartalmilag elemezzük
a válaszokat, akkor egyértelm űen a lakosság szociális érzékenységét konstatálhatjuk, hiszen
az elég gyakran hallható demagóg állításokat nagyrészt elutasították (pl.: a segélyezettek elher-
dálják, elisszák a pénzt).
  Meg kell jegyeznünk, hogy a megkérdezettek nagy többsége állást foglalt a fenti kérdések-
ben, a válaszolók száma 398 és 454 között mozgott, azaz a választ megtagadók aránya
9-20,2 % , vagyis nem túlságosan magas.
   Lényegében hasonló kérdést fogalmazhatunk meg néhány jellegzetes társadalmi csoportról,
s arra kértük a mintában szerepl őket, hogy ítéljék meg: több vagy kevesebb segélyt érde-
melnének-e. A válaszok megoszlása (%):


                                                 1. Kevesebbet   2. Éppen eleget        3. Túl sokat
                                                                     kapnak

        4. A nyugdíjasok                             81,9              9,9                  0,2
        5. Pályakezdő fiatalok                       78,2              8,2                  0,2
        6. Az alacsony fizetésből élők               75,7              5,3                  0,2
        7. A rokkantak, betegek                      73,3              5,4                  —
        8. A nagycsaládosok                          56,9             25,4                  4,1
        9. Menekültek                                11,1             32,5                 30,1
       10. Cigányok                                   6,7             30,4                 39,8

        1.   Do people get less                        6. Those with low salaries
        2.   Just enough                               7. Disabled and sick people
        3.   Too much allowances and subsidies         8. Families with many children
        4.   Pensioners                                9. Refugees
        5.   Those starting their career              10. Romanies


  A nyugdíjasok, a pályakezd ő fiatalok, az alacsony fizetés űek és a betegek, rokkantak iránt
egyértelm űen magas rokonszenvet tapasztalunk, a nagycsaládosok iránt viszont már kisebbet,
míg a menekültekkel és cigányokkal szemben egyértelm ű az ellenszenv: túl sokat, illetve éppen
eleget kapnak — válaszolja a nagy többség. Erre a kérdésre 6-10% nem válaszolt és további
8-26% „nem tudom'Imal válaszolt. Ez utóbbi legmagasabb arány a menekültekhez kapcsoló-
dik. A fentieken túl, 23 % más támogatásra szoruló rétegeket nevezett meg. A válaszokban keve-
redik a szociális érzékenység és az el őítéletesség.


                     Kik a felel ősek a megoldandó problémákért?
   Ki a felelős a munkanélküliség, az egészségügy, az oktatás stb. ügyében — így szólt a követke-
 ző kérdéssünk. (Els ősorban és százalékban):
Bőhm Antal - Szőgyi Lenke - Szpirulisz Ildikó : Rákosmente lakóinak szociális helyzete, állampolgári közérzete
                            (Social conditions of the residents of Rákosmente)
                             Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 163-177. p.
       174      Bőhm Antal — Sz őgyi Lenke — Szpirulisz Ildikó                                      TÉT 1992.3-4


              1. Felelősség elsősorban        2. Kormány    3. Kerület      4. Főváros   5. Más szerv. 6. Lakosság
        7. A munkanélküliségért                  94,8          1,8             0,8            1,6          0,8
        8. Az egészségügyért                     73,6         16,5             7,2            2,3          0,4
        9. A lakáshelyzetért                     67,6         15,8            13,5            0,4          2,7
       10. A szegények támogatásáért             65,5         22,4             7,8            4,2          —
       11. A közbiztonságért                     57,7         24,9             9,1            6,8          1,4
       12. A környezetért                        45,5         27,3             9,4            7,1         10,8
       13. A közművesítésért                     19,2         54,2            24,4            1,7          0,6
       14. Az oktatásért                         56,1         23,5             9,1           11,0          0,2
       15. A tömegközlekedéséért                 29,0         17,5            50,1            3,1          0,2
       16. A szabadidőért                        10,4         33,7             3,0            9,5         49,4
       1. Who are primarily responsible for the problems?     9.   For housing
       2. Government                                         10.   For helping the poor
       3. District                                           11.   For public safety and crime
       4. Capital city                                       12.   For the environment
       5. Other bodies                                       13.   For public utilities
       6. The people                                         14.   For education
       7. For unemployment                                   15.   For public transport
       8. For public health care                             16.   For leisure time

             1. Felelősség másodsorban        2. Kormány    3. Kerület     4. Főváros    5. Más szerv. 6. Lakosság
       7. A munkanélküliségért                    4,9         34,9           23,5           32,2          4,6
       8. Az egészségügyért                      18,8         46,2           34,2            7,9          0,8
       9. A lakáshelyzetért                       8,7         42,3           39,7            5,6          3,7
      10. A szegények támogatásáért              10,8         49,2           19,7           18,1          2,2
      11. A közbiztonságért                      18,7         42,3           26,5           15,3          5,2
      12. A környezetvédelemért                   0,0         34,3           12,1           16,1         29,5
      13. A közművesítésért                       7,5         42,7           31,8           12,0          5,9
      14. Az oktatásért                           9,8         42,9           23,0           23,0          1,4
      15. A tömegközlekedéséért                   8,2         47,9           29,7           14,2          —
      16. A szabadidőért                          7,6         24,8           10,6           18,5         38,5
      1. Secondary responsibility


         A válaszok paternalista szemléletre utalnak, szinte mindenért els ősorban a kormány, másod-
      sorban a kerületi önkormányzata felel ő s. Kivétel a tömegközlekedés, ahol els ősorban a kerületi
      önkormányzatot, valamint a szabadid ő tartalmas eltöltése, ahol els ő- és másodsorban is a lakos-
      ságot terheli a felel ősség. Ugyanakkor érdemes figyelembe venni az arányokat, amelyeken be-
      lül sajátos különbségek figyelhet ők meg. Mindazonáltal a lakosság véleménye szerint a kor-
      mány, a fővárosi és a kerületi önkormányzat viseli a legnagyobb felel ősséget, más szervezet
      alig-alig jöhet számításba, és a lakosság felel őssége is meglehetősen alacsony.
         Mindenesetre a döntéshozatalnál és az irányítás minden területén igencsak figyelembe veen-
      dők ezek a lakossági elvárások. Mindez különben teljesen megfelel más területeken, más min-
      tákon végzett szocilógiai felvételeink tapasztalatának.
Bőhm Antal - Szőgyi Lenke - Szpirulisz Ildikó : Rákosmente lakóinak szociális helyzete, állampolgári közérzete
                            (Social conditions of the residents of Rákosmente)
                             Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 163-177. p.

 ÉT 1992 • 3-4                                       Rákosmente lakóinak szociális helyzete        175

                    Lakossági kooperáció és kezdeményezések
  A lakópolgárok otthonosság-érzetének egyik lényeges összetev ője, hogy mennyire képesek
 nmagukat megszervezni, aktivizálni egy-egy közös cél érdekében. Ezért megkérdeztük, hogy
  dnak-e arról, hogy az emberek összefogtak és megvalósítottak valamit a környéken. A kérdés-
   a kerületben 56,1% válaszolt. Ebb ől 16,4% úgy tudta, hogy nem volt ilyen, a többiek (a
 99-ből, 282 fő) meg tudtak nevezni ilyen kezdeményezést, amelyek az alábbiak szerint oszlot-
    meg :

                                                                           n   =   282


                       1. Gázbevezetés                                         54,7
                       2. Út, járda, csatorna                                  20,2
                       3. Parkosítás                                            7,8
                       4. Környezetszépítés                                     7,1
                       5. Telefon                                               2,1
                       6. Egyéb                                                 8,1
                       Give a list of the results of common, communal activities in the
                       neigbourhood
                       1. Gas supply
                       2. Roads, pavements, sewage
                       3. Parks
                       4. Environmental activities
                       5. Telephone
                       6. Others


  A fenti táblázatból látható, hogy az ún. önerős közm ű fejlesztés teszi ki a lakossági összefogás
 áromnegyed részét. A parkosítás, környezetszépítés, takarítás ehhez képest lényegesen kevés-
    tudta közös akcióra buzdítani a lakosságot. Megnéztük azt is, hogy kerületrészenként hol
 s miben a legnagyobb a kooperáció.
  A megkérdezettek közül legtöbben a rákoskertiek közül (63 %) tudtak lakossági kezdeménye-
   sekről. Náluk is a közműfejlesztés teszi ki a megnevezett akciók zömét, (51-b ől 36-an erre
 ondoltak). Az egyéb válaszok között szerepelt náluk az ivóvízellátás kiépítése, az iskolai felújí-
  si munkák, a Vida-dombi sportpálya építése és sportrendezvények szervezése. A rákoscsaba-
 ak 60,7%-a tudott ilyen kezdeményezésről, náluk is a gázbevezetés sarkallta els ősorban össze-
 ogásra a lakosságot (99-b ől 67-en ezt említették), de a járdaépítést is többször említették. Az
  okásás, az iskolai karbantartás, m űhelyépítés, utcarendezés, egymás segítése az építkezés-
   n, stb. kerültek az egyéb válaszok közé. A rákosligetiek közül 43-ból 25 -en tudtak válaszolni
 rre a kérdésre. Többen említették a gázbevezetést, járdaépítést, az úttest javítását, a sportpálya
  ndbehozatalát és volt, aki a M űvelődési Társaság megszervezését is ide sorolta.
  A rákoshegyiek 57,4 % -a tett említést lakossági összefogásról; nekik is a gázbevetés volt a
 egfontosabb akciójuk. Többen említették a telefonbevezetést, a faültetéseket, utcatakarítást,
  műholdas antennaépítést és a zsidótemet ő rendbehozását.
Bőhm Antal - Szőgyi Lenke - Szpirulisz Ildikó : Rákosmente lakóinak szociális helyzete, állampolgári közérzete
                            (Social conditions of the residents of Rákosmente)
                             Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 163-177. p.

       176      Bőhm Antal — Sz őgyi Lenke — Szpirulisz Ildikó                                  TÉT 1992.3 --a

          Az 53 rákoskeresztúri megkérdezett közül 29 válaszolt (54,7 %) a kérdésre. Itt is a gáz és
       műholdas antennaépítés, járdakészítés, vízlevezet ő árok ásása volt a lakossági összefogás
       alapja.
          A lakótelepiek önszerveződő képessége kisebb (35,1%) a többi kerületrésznél. Igaz itt nem
       volt szükség gáz és csatorna építésre. A parkosítás, környezetszépítés, játszótér, park rendben-
       tartás viszont itt szerepel legtöbbször. Alakult „biztonsági csoport", és a közös összefogás ered-
       ménye volt a zárható bejárati kapu is.
          Egy másik, állampolgári magatartást vizsgáló kérdésünkben arra voltunk még kíváncsiak,
       hogy a megkérdezetteknek van-e tudomásuk arról, hogy az emberek, a környezetükben együt-
       tesen tiltakoztak-e valami ellen, vagy kiálltak-e valami mellett. Mindössze 20,2% tudott ilyen
       esetről. Miután a válaszolók aránya ilyen kevés volt, nem számítógépen dolgoztuk fel a válaszo-
       kat, hanem kigyűjtöttük. Ezekből idézzük a legjellemzőbbeket. Voltak akik az országos tiltako-
       zó megmozdulásokat is itt említették. Pl. taxisblokád, a vízlépcs ő, a pedagógusok béremelése,
       kamatadó, egészségügyi felvonulás, stb. Többségében azonban helyi jelleg ű tiltakozásokat so-
       roltak fel, pl. a rákoshegyiek közül nagyon sokan tiltakoztak a repül őtéri zaj ellen, a rákoskerti-
       ek az M 0-ás körgyűrű ellen, és követelték a vasútállomás megtartását. A rákosligetiek tiltakoz-
       tak a szemétbánya ellen, a területhasznosítás jelenlegi formája ellen, a posta megszüntetése
       miatt és azért, mert a KÖZÉRT-b ől játéktermet akartak csinálni. Szóvá tették azt is, hogy az
       iskola ne legyen váltakozó rendszer ű.
         A rákoskeresztúriak felháborodtak amiatt, hogy a „szippantósok" tilos helyre hordták a
       szennyet és azért is, mert meg akarták szüntetni a Mazsola-utcai óvodát. Néhányan visszaélést
       gyanítottak a Lakás kisszövetkezetnél, és ellen őrzést kértek. Szót emeltek az éjszakai szórako-
      zóhelyek lármája ellen is. A lakótelepiek tiltakoztak az ellen, hogy a sportpálya helyén bevásár-
      lóközpont legyen, és panaszt tettek a képvisel ő révén a Vízműveknél, mert hibásan számolták
      el a vízdíjat. A rákoscsabaiak jogtalannak tartották a községfejlesztési adót. Tiltakoztak a Dó-
      zsa Művelődési Ház megszüntetése ellen, valamint a Rákospatak melletti birkanyáj legeltetése
      miatt. Ezek a válaszok fordultak el ő a leggyakrabban, valóságtartalmukat nem állt módunkban
      ellenőrizni.
         Talán a fenti példák is érzékeltették, hogy milyen sokrét ű, változatos az emberek igénye,
      elvárása a környezetükkel szemben.
         Ide kapcsolódik az a kérdésünk, amelyben válaszalternatívákat felkínálva azután érdekl őd-
      tünk, részt vennének-e a megkérdezettek valamilyen állampolgári tiltakozó akcióban.
         Az első két állításban pozitív válasz fogalmazódik meg, ezeket 43,5 % választotta. A másik
      három különböző okokra hivatkozva a passzív magatartással azonosul, ezek az állítások össze-
      sen 41,8 % -ot kaptak.
         Végül idézünk a kérd őivek hátoldalára írt lakossági észrevételekből:
         — A kerületi Polgármesteri Hivataltól azt várjuk, hogy a lakosság széles rétegeivel való tár-
      gyalás, ismertetés alapján kialakított fejlesztési koncepciókat határozottan, gyorsan, szakszer ű-
      en hajtsák végre, az intézmények kapjanak nagyobb önállóságot (kultúrház, könyvtár, iskolák,
      bölcsődék) a kerület rendjének biztosításában hatékonyan vegyenek részt. (A környezetvéde-
      lem terén is.)
Bőhm Antal - Szőgyi Lenke - Szpirulisz Ildikó : Rákosmente lakóinak szociális helyzete, állampolgári közérzete
                            (Social conditions of the residents of Rákosmente)
                             Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 163-177. p.

 ÉT 1992.3-4                                        Rákosmente lakóinak szociális helyzete         177

                            Részvétel állampolgári tiltakozó akcióban
                                 (Whould you participate in any
                                     civil protest activities?)
                                                                         n = 484


                       1. Igen                                             12,8
                       2. Elképzelhetőnek tartom                           30,7
                       3. Nekem nincs időm ilyesmire                        9,0
                       4. Ezen a környéken nem lehet, mert
                          mindenki csak a saját dolgával tö-
                          rődik                                             9,0
                       5. Távol áll tőlem az ilyesmi                       23,8
                       6. Nincs válasz, nem tudja                          14,7
                       1. Yes
                       2. Probably
                       3. Have no time for that
                       4. It is impossible here, because everybody deals with his/her
                          own problems
                       5. I am not interested
                       6. No answer



  — Kevés a kérdések száma. Többször kell kérdezni a lakosságot, pl. azt, hogy 10 évvel ez-
 lőtt hogyan éltünk. Az életszínvonalat is össze kell hasonlítani, tíz év alatta dolgozók életszín-
 onalát nagyon visszaszorították. MIÉRT? A jelenlegi helyzetben vannak-e medd ő kiadásai
   államnak úgy, mint 10 éve? (nincs munkás őrség, a szovjet csapatok kivonultak). A fő problé-
  át a pénz beosztása okozza a kormány részér ől. Minden évben meg kell kérdezni a lakosokat
  véleményükről.
  — Kevesebbet politizáljanak és többet foglalkozzanak a kerület gazdasági helyzetével és a
   osság közérzetével! — Igyekezzenek közelebb kerülni a lakossághoz, ismerjék meg problé-
  áikat, közvetlenebb kapcsolatot teremtsenek!
  — A nyugdíjasok fizetésével cserélhetnének a honatyák. Megértenék, hogy nehéz ebb ől ki-
  nni. Ez üzenet a kormánynak.
  — Megvárjuk a következő választást. Addig nem üzenünk semmit sem a kormánynak.