Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
Tér és Társadalom 6. 1992.3-4: 89-162
A KÖZÉP-JÓZSEFVÁROS
ÉSZAKI TERÜLETÉRE KÉSZÜL Ő RÉSZLETES
RENDEZÉSI TERV PROGRAMJA
(Detailed plan and program of the Northern part of
Central-Josephstadt in Budapest)
PERCZEL ANNA*
A Közép-Józsefváros északi területének részletes rendezési terve a Józsefvárosi Önkormány-
zat megbízásából készül a VÁTI Műemléki és Építészeti Tervez ő Irodáján.
A terv a József körút—Rákóczi út—Fiumei út—Baross utca által határolt, rendkívüli módon
leértékelődött, hajdan népszer ű városrésszel foglalkozik.
A tervet készítő munkacsoport tagjai:
Vezető építész: Perczel Anna
Munkatársak: Rab Ildikó, Varga Nóra
Fővárosi szerkezeti összefüggések: Miklóssy Endre
Műemléki tanácsadó: Korompay Katalin
Fotók: Lábass Endre
Társadalmi összefüggések: Dr. Berey Katalin, Ladányi János
*A városszerkezeti-közlekedési problémák és összefüggések cím ű fejezet szerz ője Miklóssy Endre.
A fotókat Lábass Endre készítette
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
90 Perczel Anna TÉT 1992 • 3-4
Közgazdasági-gazdálkodási összefüggések: Vasi Ildikó, Varga Ö. Béla
Környezetvédelem és zöldterület: Gyarmati Edit
Közlekedés: Heckenast Judit
Közmű: Turányi Gáborné
Irodaigazgató: Dr. Máté Zsolt
A jelen cikk az 1992-ben elkészült program azon részeit tartalmazza, melyek a nagyobb, álta-
lánosabb összefüggéseket, javaslatokat érintik.
Bevezet ő-előszó
A főváros Nagykörúton kívül elhelyezked ő városrészeinek sorában a legnehezebb helyzettel
és problémákkal kell szembenéznie a Józsefváros e középs ő részének, ahol oly jellegzetes —
terekhez is kapcsolódó — „világok" találhatók, mint a Rákóczi tér, a Mátyás tér, a Teleki tér
vagy a Köztársaság tér és környéke.
Olyan városrészről van szó, ahol a határoló főútvonalak, a József körút, Rákóczi út, Baross
utca, Népszínház utca, egységes és nagyvárosias beépítése mögött különleges hangulatú kisvá-
rosias, olykor falusias jellegű utcák, tömbök, beépítések találhatók, ma már építészetileg szinte
egyedül képviselve a főváros e XIX. századi kisvárosiasabb korszakát. A városrészben e külön-
leges, egyedülálló adottság mellett ugyanakkor a legfelt űnőbb állapot a romlás, a pusztulás,
a leépülés és az ezzel szorosan összetartozó, egyre gyorsabban terjed ő szlömösödés és társadal-
mi erózió. Évtizedek óta ide gy űlik, itt talál menedéket a leromlott lakóépületek e helyen töme-
gesen rendelkezésre álló komfortnélküli lakásaiban a vidéki munkanélküliség el ől menekülők
(szakképzetlenek, szegények, cigányok) igen nagy része, de itt található a f őváros egyetlen, te-
rületileg is meghatározható prostituált negyede is.
Mindezzel összefüggésben — mint minden hasonló, leértékel ődő helyzetű városrészben ta-
pasztalható, folyamatos és rendkívül erős, a jobb helyzetű , tanultabb polgári családok elköltö-
zése, és az itt maradók elöregedése.
A különböző beépítési módok, a középületek és lakóépületek sokfélesége és min őségi válto-
zatossága ugyanakkor a józsefvárosi élet hajdani sokszín ű ségére, tagoltságára utal, és arra az
időre emlékeztet, amikor a Józsefvárosnak ezt a részét még mozik, kávéházak, kertvendégl ők,
iparegyletek és munkáskörök sokasága jellemezte.
A magyar, német és szlovák ajkú iparosok mellett itt élt a pesti zsidóság jelent ős, bár szegé-
nyebb része, és mellettük itt élt a fővárosi cigányság egy része is, els ősorban a cigányság felső
rétegeihez tartozó muzsikus cigány családok. De írók, m űvészek is nagyszámban laktak abban
az időben a Józsefvárosnak ezen a részén. Kávéházait, kertvendégl őit és kocsmáit pedig a fővá-
ros más részeiből is felkeresték.
Ezekben az időkben az itt élő józsefvárosi polgárság, az itt él ő és itt működő iparosok, vállal-
kozók, szervezett munkások egyaránt jelen voltak és fontos szerepet játszottak a kerület és a
főváros életében.
Ma azonban mindennek szinte nyoma sincs, vagy csak töredékében van jelen, és egyre nyil-
vánvalóbb az a tény, hogy a fővárosnak ezen a területén nagyvárosi gettó van kialakulóban.
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
TÉT 1992.3-4 Városrendezés a Józsefvárosban 91
Mindez látszólag a Józsefvárosnak csak ezen részére korlátozódik, de látni lehet, látni kell,
hogy magából a városból is egyre nagyobb területet hódít meg, és e folyamatnak igen er ős kiha-
tása van és lesz a fővárosra, annak életére, társadalmi békéjére, abban az esetben, ha továbbra
sem történik semmi, ami oldaná ezt a rendkívüli helyzetet.
Hogyan történhetett, mi az oka annak, hogy a fővárosnak ezen a jelentős, Belvároshoz oly
közeles ő részén ilyen mérték ű a leépülés, és mi az, ami megfordíthatná ezt a rendkívül kedvez őt-
len, egyirányú folyamatot?
E program javaslatainak megfogalmazásakor a fenti kérdések megválaszolásával próbálkoz-
tunk, bár nyilvánvaló, hogy e rendezési terv a válaszok megadására önmagában nem elegend ő.
Arra alkalmas, hogy segítségével a városrészben rejl ő, a kimozdulást el ősegítő városépítészeti
lehetőségeket végig lehessen gondolni.
A városrész történetét, kialakulását, fejl ődését mai helyzetét is megismerve, meg őrzendő
értékeinek és megoldandó problémáinak feltárása, majd e program kialakítása szociológusok-
kal és közgazdászokkal együtt, közös munkaként történt. Azért van különleges jelent ősége
ennek a közös munkának, mert úgy véljük, hogy ennek a valamikor izgalmasan sokrét ű , de
sohasem könnyű helyzetű városrésznek a megújulása — a leépülés ilyen stádiumában —
csak az egész területre kisugárzó rehabilitációs átalakulással oldódhatna meg. Itta csak egy-egy
épületre, telekre, kisebb területekre szóló változás nem segít. Ezért e rendezési terv prog-
ramjának kialakítása során már szinte minden javaslatunk a rehabilitáció el őkészítésére is
vonatkozik.
A rehabilitációt a városrészre jellemz ő adottságokra és értékekre építve, léptékéhez igazodva
képzeltük el, a városrész lakóinak részvételével — többségük ittmaradására számítva —, de
egyben építészeti és környezeti, társadalmi és gazdasági megújulásra is gondolva.
Mindez így együtt egyáltalán nem könny ű, de ehhez az ideálhoz kellene közeledni, hiszen
ez a rehabilitáció lényege.
Ugyanakkor tudjuk, hogy egyetlen rendezési terv sem lehet tökéletes. Ezért különösen fon-
tosnak tartanánk, ha ezek a javaslatok egy állandóan megújuló, tehát nem merev, hanem él ő
programmá—tervvé, illetve együttgondolkodássá alakulnának, melyhez ez a munka lehetne
a kiindulópont.
Az együttgondolkodásban az önkormányzat képvisel ői mellett egyaránt számítunk a város-
rész lakóira: bérlőkre és tulajdonosokra, az itt működő intézményekre, iskolába, egyházakra,
vállalatokra, iparosokra, üzlettulajdonosokra, társadalmi- és kisebbségi szervezetekre, de kül-
ső vállalkozókra, bankokra is. Ezen kívül, a városrész fővárosban elfoglalt központi fekvése,
összefonódó kapcsolatrendszere, de a városrész leépülésének mértéke miatt is, szoros együtt-
gondolkodásra és együttműködésre van szükség a fővárossal is.
Mindez nemcsak azért fontos, hogy el őrelátó, megfontolt és érzékeny terv születhessen, ha-
nem a rehabilitáció megvalósíthatóságának esélye miatt is elengedhetetlen. A leépülés ilyen
fokán ugyanis nem tartjuk elképzelhet őnek a csupán vállalkozói alapon történ ő rehabilitációt!
Szükség van az együttgondolkodásban résztvev ők aktív részvételére, de els ősorban a jól előké-
szített és megszervezett programok alapján a f őváros, és esetleg a kormány által is támogatott
hosszúlejáratú hitelek felvételére. De szükség van különleges, a rehabilitációt érint ő, ezen belül
új lakások építését és a régiek rendbehozását egyformán inspiráló, jogi-, pénzügyi- és adóügyi
szabályozásra is, mert enélkül a felvázolt helyzet oldása nem lehetséges.
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
92 Perczel Anna TÉT 1992 s 3-4
Ez az élő és változó terv egy követhet ő értékrendet is feltételez.
Az az értékrend, melyhez javaslataink kialakítása során igazodtunk, részben a régi európai
városok hagyományaira épül, melyekre — minta hajdani Józsefvárosra is — jellemz ő a sokféle
városi funkció: a lakás—munka—közlekedés—m űvelődés—szórakozás—pihenés egymás mel-
letti lehetősége, a kulturális és szociális sokféleség: mely egyúttal a legkülönböz őbb helyzetű,
életkorú és foglalkozású emberek együttélését is jelenti/jelentette.
Másrészt a mai kor új kihívásainak is meg kell felelnie, hiszen választ kell találni ezen a város-
részen belül is, a környezetet súlyosan terhel ő, a közösségi élet színtereit felemészt ő, a gépkocsi
által diktált új rend és a természetes emberi környezet között feszül ő ellentmondásra, a „gettó"
negatív jelenségeinek csillapítása mellett az etnikai szigetek védelmére, a történelmi és kulturá-
lis folyamatosságot jelent ő és biztosító épületek és társadalmi szisztémák meg őrzése mellett
a mai kort képviselő építészet és az új vállalkozások megvalósítására is.
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
ÉT 1992 .3-4 Városrendezés a Józsefvárosban 93
KéS;
• -
F / 15! •
A városrész elhelyezkedése a fővárosban
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
94 Perczel Anna TÉT 1992.3-4
1.1t— és telekhálózat
A városrész szerkezete és beépítése
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
ÉT 1992.3-4 Városrendezés a Józsefvárosban 95
4 emeletes és annál magasabb
beépitésü telkek
3 emeletes és annál magasabb
beépitésü telkek.
A beépítés karaktere
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
96 Perczel Anna TÉT 1992.3-4
A Közép-Józsefváros a nagy kontrasztok városrésze, ahol egyszerre van jelen a nagyváros,
a kisváros és a falu
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
ÉT 1992.3-4 Városrendezés a Józsefvárosban 97
A városrész mai helyzete, jellegzetességei
A Józsefvárosnak e Nagykörúton kívül fekv ő északi része, melyet két városból kivezet ő haj-
am országút, a mai Rákóczi út és a Baross utca, valamint két körút, a hajdani városárok, város-
atár mentén húzódó mai Fiumei út és a József körút határol, különös és felt űnően ellentmondá-
os világot képvisel a fővároson, de a Józsefvároson belül is.
Addig amíg a Bels ő-Józsefváros szinte homogén, egységes városrésznek tekinthet ő mind ki-
akulásában, mind beépítésében, mind társadalmi tradícióiban, addig a Közép-Józsefváros
szaki része határozottan többféle, egymástól sokszor teljesen eltér ő, bár egymáshoz szervesen
eszkedő, egymást átható és végülis összetartozó negyedb ől, környékből áll.
Ezek között van olyan is, mely egyedül csak itt található az egész f ővárosban és olyan is,
ely a szomszédos városrészekkel rokon, azonos. De az északi rész nemcsak a Bels ő-
ózsefvárostól különbözik ezáltal, hanem a Közép-Józsefváros déli részét ől is, annak ellenére,
ogy kialakulásuk, egész fejlődésük, sőt városközpontjuk is közös volt, beépítési karakterük
talában rokon.
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
98 Perczel Anna TÉT 1992.3-4
Mi az, ami az egész Közép-Józsefvárosra általánosan jellemz ő?
A József körút mentén még a Belvárost jelent ő és folytató városrész a Fiumei út — Orczy
tér környékén már a körút polgári világától élesen különböz ő várost, munkások és hajléktala-
nok világát idézi.
A nagy kontraszt nemcsak a Közép-Józsefváros két pólusa között, de a városrész egy-egy
utcáján, tömbjén belül is jellemz ő.
Igen gyakori kép a bels ő utcákban és terek körül a négy-ötemeletes szecessziós bérház tövé-
ben álló, múltszázad végéb ől ittmaradt földszintes polgárház, majd a háromemeletes eklektikus
lakóépület mellett húzódó telephely, üres telek, üzemi épület és az „el őkelő" múltra visszate-
kintő polgári bérház mellett sorakozó „munkás-bérkaszárnya" is.
A lakóépületek, bérházak kapuján belépve a különleges szépség ű és hangulatú belső terek,
udvarok, olykor gazdag növényzet ű , elvarázsolt kertek mellett ott találhatók a kétségbeejt ően
sivár, sötét és dohos udvarok is.
Az országosan és fővárosi szinten is jelent ő s közintézmények, iskolák nagy száma is különös
kontrasztot kölcsönöz ennek a leépülést sugárzó városnegyednek.
Akár jó és akár rossz, akár „el őkelő" és akár „szegény" világot jelent ő környékről, beépítés-
ről, épületről van szó, a bels ő utcákra egyformán jellemz ő az elhanyagoltság, a leépülés. Min-
denütt láthatók a városi élet elsorvadásának különféle jelei: a bezárt vagy raktárnak használt
volt üzletek, műhelyek, vendéglők, kávéházak nyomai, sokszor üresen álló üzemi épületek.
A leépülés látványához szorosan hozzátartoznak a tönkretett, díszeikt ől megfosztott épületek
homlokzatai, belső terei, a vizes pincék, a leomló vakolat, a beszakadó-beázó tet ők, az aládú-
colt függőfolyosók és lakások is.
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
,
T 1992.3 4
- Városrendezés a Józsefvárosban 99
Mi az ami sajátos, és csak erre a városrészre jellemző?
A tradicionálisan megkülönböztethető negyedek, beépítések sokfélesége, melyeket els ősor-
0I n a foglalkozás és életforma határozott meg, és határoz meg esetleg még ma is.
volt zsibárus negyed / Teleki tér és Népszínház utca környéke
prostituált negyed / Rákóczi tér és Mátyás tér környéke
A Rákóczi tér és környéke a századforduló óta a főváros legnépesebb prostituált negyede,
edetileg sokkal kisebb területet érintett. A Conti utcától északabbra a József utcától délebbre
ár nem volt jellemző. Ma Rákóczi tér—Mátyás téri súlypontokkal az egész környék területét
, - hálózza.
A józsefvárosi gazdálkodók és iparosok lakó- és munkahelyei / Korai földszintes polgárhá-
udvaron műhelyépülettel, istállóval
Külön negyede az iparosoknak ugyan a városrészben nincs, de a falusiasabb, kisvárosiasabb
szeket jellemzi, ahol továbbra is megmaradt a sajátos józsefvárosi iparosság egy része: aszta-
1 s, bútorkészítő, kárpitos, lakatos, kőfaragó, hangszerkészít ő stb.
Jellemző, hogy elsősorban olyan iparos szakmák találhatók itt ma is, amelyek gyakorlására
dvarra van szükség. Ez itt ma még mindig megtalálható.
állalkozók, kereskedők lakó- és munkahelyei / Udvarházak, külvárosi paloták, udvaron álló
süzemekkel, istállókkal stb.
középosztály lakóhelyei / polgári bérházak
Az egységesebben, nagyvárosiasan beépült utcákban, a Köztársaság tér és a Népszínház utca
örnyékén, a József körúton, a Rákóczi úton, a Baross utca egyes szakaszain, de gyakran elszór-
n és önállóan is fellelhetők a Belváros bérházaival vetélkedő igényes, gazdagon díszített lakó-
pületek komfortos, tágas, jó lakásokkal.
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
100 Perczel Anna TÉT 1992 s 3 4
-
Munkások lakóhelyei / munkásbérkaszárnyák.
A külvárosok, elsősorban Kőbánya gyáraiban dolgozó munkások egy része ezen a területen
jutott olcsóbérű lakáshoz. A Népszínház utcától délre, a Nagyfuvaros utca—Dankó utca vona-
lától a Dobozi utcáig terjedő területen szoba-konyhás lakások tömegét építették fel az 1880-as
évektől az első világháborúig. Ezek a sokszor 80 szoba-konyhás lakást is magukba foglaló mun-
kásbérkaszárnyák — komfort nélküli lakásaikkal, de azóta sokkal leromlottabb állapotban —
ma az egyik alapvető , megoldandó problémáját jelentik a területnek.
Városszerkezeti kett őssége
A városrészt élesen kettéhasítja a Népszínház utca er őteljes átlós vezetése, mely térbeli és
időbeli határvonal is egyben.
A Népszínház utca—Fiumei út—Baross utca—József körút által határolt terület
Az organikus városfejl ődés során a XVIII. században kialakult utcavezetésével, tereivel,
tömb- és telekosztásaival rendkívül izgalmas összetett, és s űrű világot képvisel és önmagán
belül még 4 szerkezetileg jól megkülönböztethet ő területből áll.
A Népszínház utca—Fiumei út— Rákóczi út által határolt háromszög ű terület
Tudatos városrendezési-szabályozási elképzelések szerint alakult ki a volt állatvásár majd
piactér területének felparcellázásakor a XIX. század közepén.
Széles utcáival, derékszög ű utcahálózatával, nagyméretű telkeivel, nagyvárosias, nagyvona-
lú beépítésével, közintézményeivel és közparkjával, a mai Köztársaság térrel, már a modern
nagyvárost képviseli, és ezáltal az összes környez ő városrésztől különböző.
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
ÉT 1992.3-4 Városrendezés a Józsefvárosban 101
O
.„:
Templom te]
Halácsy Sándor 1873-as térképén kialakulásában jól látható a Közép-Józsefváros
északi részének kett ős szerkezete, az állatvásár területének már szabályozott, de még beépítetlen
területe és az organikusan beépített városrész
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
102 Perczel Anna TÉT 1992.3-4
A Keleti pályaudvar és a Józsefvárosi pályaudvar közelsége
A városrész fejl ődésére mindkettő nagyhatású és meghatározó volt. Ma már ez a Józsefvárosi
pályaudvarra egyáltalán nem mondható el.
A Keleti pályaudvar kisugárzó hatása ma is érvényesül, els ősorban a Rákóczi út mentén.
A városias beépítés kontinuitásának teljes hiánya a Fiumei út túloldalán
A városrész különleges helyzete nem pusztán belváros és külváros közötti elhelyezkedésének
kontrasztjából fakad, de abból is, hogy a Közép-Józsefváros északi része a külvárossal érintkez ő
Fiumei út túloldalán nem felparcellázott, városias beépítés ű területekből áll, henem szinte a
szabadba fut ki. Itt jó id őre megszakad a városias kontinuitás, mert a városfejl ődés adott szaka-
szában e hajdani városhatáron kívüli területeket olyan nagy helyigény ű, közcélú városi funk-
ciók foglalták el, minta Keleti pályaudvar — Tattersaal — Lóversenypálya — Kerepesi úti Köz-
temető — Józsefvárosi pályaudvar — Ganz Vagon és Gépgyár. A városrész utolsó házsorával
szemben itt a temető fala húzódik.
A városi terek és parkok sokasága és sokfélesége, mely igen szokatlan jelenség a s űrűn beépített
pesti oldalon
A szomszédos városrészek, de az egész pesti oldal is városi térben, parkban szegény. Itt ezen
a viszonylag kis területen több, még az organikus városfejl ődés során kialakult (Orczy tér, Kál-
vária tér, Teleki tér, Mátyás tér, Horváth Mihály tér) és több városrendezési eszközökkel szabá-
lyozott tér, illetve park is található (Blaha Lujza tér, Baross tér, Teleki tér, Rákóczi tér, Köztársa-
ság tér, Harminckettesek tere).
Ez mégsem jelenti azt, hogy elegend ő park és zöldterület lenne itt, hiszen a terek közül csak
a Köztársaság tér az, amely már komoly, ökológiailag-környezetileg is jelent ős hatású zöld-
felület.
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
TÉT 1992.3-4 Városrendezés a Józsefvárosban 103
Városszerkezetet gazdagító kisebb térelemek igen nagy száma
Farakteres térelemek
kis teresedést
O alkotó útcsomó-
---i pontok
"beálló" és tere-
sedést formáló
épületsarkok
T- ill. ferde
útcsomópontok
A III emeletes bérházak dominanciája
Ebben erőteljesen eltér az északi rész a délit ől, ahol a II emeletes épületek vannak túlsúlyban.
Ez talán a Rákóczi út és Üll ői út közötti presztízs, vonzer ő közötti különbségre vezethet ő
vissza.
Tradiciónális kisüzemek, m űhelyek
Bár ez általánosan jellemz ő az egész Közép-Józsefvárosra, itteni sajátosság, hogy ezek a kis-
üzemek többnyire nem az utcáról nyílnak, hanem az utcai lakószárny mögötti udvarból.
Gyakran üresek vagy raktározásra használják őket.
Az üres, beépíthet ő telkek igen magas aránya
Ez egyedülálló lehetőséget teremt a megújulásra, a meglév ő épületek nagyobb részének meg-
tartása mellett is.
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
104 Perczel Anna TÉT 1992.3 4
-
A Népszínház utca
Az egész városban egyedülálló kialakulásával (az Alföldr ől a dunai révhez vezető marhahajtó
útvonal volt) átlós és határozott, a Körúttól a Teleki térig, majd a Temet őig vezető vonalvezetésé-
vel, hegyes és tompaszögű útkereszteződéseinél kialakult teresedéseivel, különleges sarok-
épületeivel, üzleti életével, villamosával.
Különös az a helyzet is, mely építészeti nagyvonalúsága és mindennapi életének külvárosias-
sága között feszül és az az éles határoló szerep, mely az új — modernebb és a régi — hagyomá-
nyosabb városrészek közötti helyzetéb ől fakad.
Éles határoló szerepe mellett ugyanakkor nyílegyenes utat is jelent a Nagykörút belvárosi
forgatagából a gyárak és a temet ő világa felé.
A „városi házak"
Az állatvásár felszámolása, kiköltöztetése után kialakult szabad területek egy részét a város
megtartotta. Ezen a Köztársaság tér és Fiumei út közötti területen a f őváros üzemelését és egész-
ségügyi, szociális ellátását is szolgáló intézményeken kívül szociális bérlakásokat épített a f ővá-
ros az 1910-es években. Ezek voltak a „városi házak". Annak ellenére, hogy olcsó bér ű lakások-
nak épültek, igényesek és korszer űek voltak. Ilyen akciókra szükség lenne ma is.
A villamos
Talán egyik körúttól kifelé elhelyezked ő városrésznél sem jellemz ő ennyire a villamos látvá-
nya és a villamoshoz kapcsolódó élet.
Ennek oka, hogy a városból kivezető fő közlekedési utakon, például a Rákóczi úton, Üll ői
úton is megszüntették a villamosjáratokat, de itt a Népszínház utcában szerencsésen meg-
maradt.
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
TÉT 1992.3-4 Városrendezés a Józsefvárosban 105
A „városi házak" az Alföldi utcában és a Fiumei úton
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
106 Perczel Anna TÉT 1992.3-4
Lakóépületek és lakásviszonyok
A városrész különössége-sajátossága lakóépületeinek egyedülálló és szokatlan változatos-
sága is. Ez a változatosság igaz beépítésük, szintszámuk, építészeti koruk-stílusuk-értékük, la-
kásösszetételük vagy társadalmi megítélésük szempontjából egyaránt. De igaz bels ő kertjeik
vagy annak hiánya, sötét udvaraik vagy tágas bels ő tereik tekintetében is.
Mindez azt jelenti, hogy itt, a főváros közepén, felt űnően változatos, sokszor a szomszédos
városrészektől is teljesen eltérő lehetőségek adódnak a meglévő lakóépületek adottságai révén.
De a lakóépületek nagy részét minden szépségük és építészeti értékeik ellenére, az igen er ős
leépülés, rossz állapot és a lakások jelent ős részének komforthiánya teszi elfogadhatatlanná,
olykor taszítóvá.
A lakosság kb. 45%-a 15-30 m 2-es komfort nélküli, vagy szükséglakásban él, sokszor vizes,
— sötét, lakásnak nem is nevezhet ő helyiségekben!
Építészeti—történeti—városképi szempontból azonban nem lehet másképp gondolkodni,
mint e lakóépületek többségének megtartásával. Gazdaságilag sem valószín ű, hogy ma kb.
15 600 db lakásnak közel a felét egyszerre csak meg lehetne szüntetni.
Nem lehet ilyen durván cselekedni azért sem, mert a romlás ellenére sem lenne szeren-
csés jól működő társadalmi kapcsolatokat, szomszédságokat szétverni. Összetettebben kell
végiggondolni, mi is lehet a jövője e városrész lakóépületeinek—bérházainak és ezáltal la-
kóinak?
Mindez nemcsak a várható rehabilitáció, de a már zajló lakáseladások, privatizációs eljárá-
sok során is differenciáltabb döntéseket igényel.
A társadalmi folyamatok vizsgálatai során egyértelm űen kiderült, hogy a városrész leépülé-
sében döntő és egyre nagyobb szerepet játszik a lakások itt tömegesen el őforduló komforthiá-
nya. Egy évszázaddal ezel őtt, de még a háború utáni években sem volt ez a tény oly anakronisz-
tikus és elfogadhatatlan, mint ma, a XX. század végéhez közeledve.
Sőt, a mai helyzet sokkal rosszabb, hiszen ezeket a tulajdonosaiktól elvett épületeket az el-
múlt 50 év során egyszer űen sorsukra hagyták, kitéve őket a folyamatos, egyre gyorsuló pusztu-
lásnak.
A megújulás lehetősége ebben a városrészben ezért meghatározóan a lakóépületek és lakások
rehabilitációján múlik.
Ahhoz azonban, hogy valódi változásokra lehessen itt számítani, nemcsak régi lakóházak
és lakásaik rendbehozására, de nagyszámú új lakás építésére is szükség lesz.
A lakóépületek—bérházak sorából már itt is fel szeretnénk hívni a figyelmet a városrész le-
gelső, — későklasszicista—romantikus — koraeklektikus korszakának feltétlenül védend ő, de
veszélyeztetett helyzet ű földszintes és I. emeletes épületeire. Megtartásuk a Józsefváros sajátos
hangulatának — karakterének meg őrzése mellett, a lakólehet őségek egyedülálló sokszín űségét
is jelentené.
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
TÉT 1992 .3 4
-
Városrendezés a Józsefvárosban 107
Elegáns nagyvárosi bérház a Közép-Jozsefvárost övez ő, egységesen beépített főútvonalon
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
108 Perczel Anna TÉT 1992 .3-4
Andrássy út környéki épületekkel veteked ő nagyvárosias polgári bérház (Bezerédi utca 6)
Háború előtt épült „modern" bérházsor a Vásárcsarnok mögött (1932) (Víg utca 20. , 22. , 24)
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
Városrendezés a Józsefvárosban 109
A Rákóczi útról nyíló Luther udvar „el őkelő" komfortos
és a Mátyás tér „szegény" szoba-konyhás világa
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
110 Perczel Anna TÉT 1992.3 4
-
A kisvárosias időszak megmaradt beépítése szoba-konyhás lakások sorával (1875)
(Lujza utca 2.)
11 tengelyes „iparos ház'; széles telken, mély udvarral, komoly m űhelyépülettel,
kevés és jó lakással (1885) (Magdolna utca 4. )
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
,
T T 1992.3-4 Városrendezés a Józsefvárosban 111
Árvíz utáni utcafeltöltések el őtt épített u.n. elsüllyedt lakóház, falusias hangulat,
komfortnélküli lakások (1857 körül) (Lujza utca 34.)
Földszintes magánház, komfortos lakás, oázisszer ű életlehetősége a nagyvároson belül
(Auróra utca 21.)
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
112 Perczel Anna TÉT 1992.3-4
Középületek, intézmények, ellátás
E leépülést sugárzó városnegyednek további paradoxonja középületeinek, intézményeinek,
iskoláinak nagy száma, igényessége és felt űnően változatos struktúrája.
Ez szinte egy önálló város!
Van pályaudvara és temetője, feltűnő en sok iskolája*, szállodája. Van temploma, vásárcsar-
noka, piaca, de van színháza, mozija, s őt operája és börtöne is.
A városrész iskoláinak egyik legszebbike a Köztársaság tér sarkán épült fel
szecessziós stílusban
*A városrész iskoláiba járó diákok száma több mint 11 ezer, a városrészben él ők száma 35 600 fő.
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
ET 1992 a 3-4 Városrendezés a Józsefvárosban 113
Területén helyezkedik el az egész főváros működését szolgáló közüzemek központjainak
agy része. Itt található az Országos Baleseti Intézet, az Országos Társadalombiztosító Szék-
áza, a Józsefvárosi Telefonközpont, de a Nemzeti Oktatási Továbbképzés Központja, és a fővá-
s Pedagógiai Továbbképző Intézete is.
Elgondolkodtató, miért van az, hogy mindezen jelent ős közintézmények jelenléte mégsincs
1 azán hatással a városrész sorsának alakulására, az itt él ő emberek életére? Nem értékelik
1 környezetüket, szinte szigetszer ű elzártságban működnek egy számukra idegen világban!
Miként lehetséges, hogy miközben a Józsefvárosban m űködik a főváros legjobb, legkiemel-
edőbb gimnáziuma, ez az a városrész is, ahol a legalacsonyabb a fővárosban az értelmiségiek,
llemi foglalkozásúak aránya?
Elsősorban a Józsefváros, de az egész f őváros kialakulására is jellemz ő sajátos, szaggatott,
eg-meginduló, majd mindig elakadó városfejl ődés vezetett oda, hogy miközben e városrész-
n megépültek e jelentős közintézmények és mellettük elszórtan megindult a nagyvárosias
rházak kiépülése is, a városrész teljes átalakulására sohasem kerülhetett sor.
Különösen igaz ez a századforduló el őtti és utáni évek nagyszabású városfejlesztési elképzelé-
ire, majd az ezt követő, a két világháború közötti id őszakra eső, teljes stagnálásra. A háború
táni államosítások és politikai—társadalmi átalakulások pedig szinte teljesen elsorvasztották
s felszámolták éppen azokat a kisebb, a városrész mindennapi életéhez kapcsolódó sokszín ű
llátást, mely élő módon egészíthetné ki, kapcsolhatná össze e komolyabb intézmények életét
városrész lakóinak életével. De egyben kicsúszott ezek alól az intézmények alól pontosan
a társadalmi-polgári háttér is, melyre felépítették őket.
A mai helyzet végülis az, hogy e rendkívül sokféle és jelent ős középület jelenléte mellett
iányzik szinte minden, vagy csak hiányosan van jelen mindaz, ami a városrész lakóinak életé-
ez közvetlenül kapcsolódhatna.
— Egyáltalán nincs például bölcsőde, rossz vagy hiányos a szociális ellátás. Az öregekről
aló gondoskodás bár létezik, de nem elegend ő és sokszor erre a célra alkalmatlan üzlethelyisé-
ekben található.
— A helyi kisebb közösségeknek szóló kulturális lehet őségek egyszerűen nem léteznek
ebbé.
— Feltűnő, hogy az itt különösen nagy számban él ő cigány kisebbségnek nincs valódi ottho-
a, központja!
—Óvoda ugyan van, de nem jó területi elosztásban, és általánosan 20 % -os túlterheltséggel
űködően.
— Ugyanez mondható el az általános- és a középszint ű iskolákról is, ahol ezen kívül sokszor
incs udvar, kert és tornaterem!
— Nem látjuk megfelel őnek az orvosi rendel ők elhelyezkedését sem. A városrész közepén,
Auróra utcában, ugyan felépült egy új központi rendel őintézet, de véleményünk szerint, több
"sebb, elszórtabban elhelyezked ő rendelőre is szükség lenne ebben az igencsak elöregedett
árosrészben.
— A hajdani híres vendéglátásnak nyoma sincs. A bels ő utcákban szinte semmilyen vendéglő,
véház , cukrászda nem található, csak újonnan nyitott pince-borozók.
— A szolgáltatások, üzletek lassan majd újra birtokba veszik a bels ő utcák élettelen földszint-
eit, de feltűnő, hogy mennyire ritka és csak a főútvonalakon található a mindennapi élet olyan
elléke, mint a gyógyszertár és a posta.
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
114 Perczel Anna TÉT 1992.3-4
A Fővárosi Tűzoltóság épülete (1895)
Az Országos Társadalombiztosító Intézet Székháza (1912-1932)
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
T T 1992.3-4 Városrendezés a Józsefvárosban 115
A Józsefvárosi Telefonközpont és a Józsefvárosi Plébánia templom
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
116 Perczel Anna TÉT 1992.3-4
— A lakások kb. 45 %-a komfort nélküli, mégsincs közfürd ő!
— Hiányzik minden, ami a sporttal kapcsolatos!
— A városrész leszakadó részén (C jel ű területén) pedig egyáltalán nincs semmi óvodán,
éjjeli szálláshelyen és öregek otthonán kívül. Itt még általános iskola sincs. Ez egyértelm űen
a „harmadik világ".
Új jelenségek
— Az egyházi visszaigénylések révén több épület kerül vissza eredeti tulajdonosához, eredeti
funkciójába, melynek során nemcsak iskolákkal, óvodákkal, kollégiumokkal b ővül, gazdago-
dik majd ez a városrész, de a különböz ő egyházak jelenlétének erősödése is pozitívan hathat
majd.
— Az utóbbi két évben több társadalmi, vallási közösség kért és kapott helyet itt. Közülük
a legjelentősebb a Metodista-egyház evangéliumi egyházközösségének Dankó utcai elhelyez-
kedése.
— A Szigetvári utcában a Baross utcához közeli két telken most épül fel két új külföldi érde-
keltségű irodaház.
— Egyre-másra nyílnak újra a bezárt vagy lakásnak, raktárnak használt, földszinti volt m űhe-
lyek és üzletek. (Ez azonban els ősorban az A jelű területre jellemző.)
— Nem feltétlen pozitív jelenség — különösen nem f őútvonal esetében — a PEEP-SHOW-k,
játéktermek egyre nagyobb száma. Igen nagy bajnak tartjuk ezt olyan esetben, ha volt kávéház,
vendéglő, és abszurd módon templom kerül ebbe a helyzetbe (BINGÓ TEREM)!
— Többszörös metamorfózison esett át — „megfelel ően" képviselve a változó id őket — a
József körút hajdani híres két kávéháza, a SIMPLON és a BODÓ kávéház is, ahol az ötvenes
években önkiszolgáló étterem-büfé, most McDONALD étterem nyílt. E legutolsó átváltozás
különös tragédiája csak az, hogy a környéken él ő embereknek végképp megsz űnt minden lehe-
tőségük az olcsó étkezésre.
— Feltűnő új jelenség az egész városban, de itt is, a kínai vendégl ők megjelenése.
— A belső utcák leggyakoribb „új eseménye" a lakóházak pincéiben nyitott pinceborozó.
Úgy tűnik, ma ez helyettesíti a hajdani híres kertvendégl őket és hangulatos kocsmákat.
A városrész megújulásának fővárostól is függő
nagy kérdései — javaslatok
A Józsefváros, és ezen belül a Közép-Józsefváros északi része is — mint minden hasonló,
Nagy Körútra fűződő városrész, a legtermészetesebb módon ezer és ezer szállal köt ődik és kap-
csolódik a főváros életének minden területéhez.
Mégis a Józsefváros esetében ez a tény talán még nagyobb jelent őségű, részben, mert ez a
városrész Budapest közepén, szinte annak geometriai tengelyében helyezkedik el, másrészt a
főváros komoly közüzemei, szociális intézetei, iskolái m űködnek itt, a Keleti- és a Józsefvárosi
Pályaudvar közelségér ől nem is beszélve. Végül arról a felel ősségről sem szabad megfeledkez-
ni, mellyel a főváros tartozik egyik leghátrányosabb helyzet ű területéért.
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
ÉT 1992.3-4 Városrendezés a Józsefvárosban 117
— A fővárost is érintő, vagy a fővárosra tartozó problémák-javaslatok egy része szerkezeti-
özlekedési-környezetvédelmi természet ű , az Általános Rendezési Terv szintjén is megoldan-
ó, ma még nyitott kérdés.
— A fővárost érintő feladatok másik köre a főváros tulajdonosi szerepéből fakad.
—Néhány olyan kérdésre is szeretnénk felhívni a f őváros figyelmét, ami a főváros többi kerü-
etét is érintő, de ebben a kerületben is jelentkez ő probléma.
—Végül a legnehezebb kérdés a főváros szerepe a városrész bels ő rehabilitációjában, lakóhá-
'nak, lakásainak, környezetének megújulásában, az elviselhet ő és elfogadható városi élet ki-
akításában.
Fővárosi városszerkezeti-közlekedési problémák és összefüggések.
A javítás lehetőségei józsefvárosi néz őpontból
E fejezet szerz ője Miklóssy Endre
A Józsefvárosi Pályaudvar
A város második „indóháza" volt (1858), és bár a kés őbbi fejlődés periférikussá változtatta,
kiváló vasút-szerkezeti adottságai a mai napig megmaradtak. A városszerkezeti adottságok
— ettől eltérően — elég kedvezőtlenek ugyan, de a fejlesztésnek a fő célja éppen ezen adottsá-
goknak az alapvető megjavítása.
Tervezési területünknek — a küls ő Józsefvárosnak — ugyanis a meghatározó fontosságú pont-
ja ez a pályaudvar.
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
118 Perczel Anna TÉT 1992.3-4
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
TÉT 1992.3-4 Városrendezés a Józsefvárosban 119
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
120 Perczel Anna TÉT 1992.3-4
—vasútüzemi szempontból a Keleti b ővítése drága és nehézkes, jóval egyszer űbb a távolsági
forgalom egy részének az ideterelése;
—a pályaudvar alkalmas arra, hogy a legkedvez őbb fogadója legyen az elővárosivá átalakuló
vasúti forgalomnak. Elsősorban a Gyömrő—Nagykáta vonal jön itt számításba, amelynek a
fővároson belüli jelentősége sem csekély, ugyanis a legkedvez őbb és legolcsóbb megoldása a
rákosi (XVIII. kerületi) tömegközlekedésnek;
—ez a funkcionális felértékel ődés pedig hallatlanul fontossá teszi az egész kapcsolódó terüle-
tet — az Orczy tér például néhány éven belül a f őváros egyik legfrekventáltabb pontja lesz.
Annál inkább így van ez, mivel a terület mai beépítési viszonyai — eltér ően olyan jelenlegi
forgalmi centrumoktól, mint pl. a Baross tér, meglehet ősen elavultak. Vagyis sok lehetőséget
kínálnak az átépítésre, és az ezáltal bekövetkez ő ingatlan felértékelődésre is.
-
Magát a pályaudvart a következők szerint célszerű korszerűsíteni:
— Meg kell szüntetni a konténer-pályaudvart. Ez a főváros kellős közepén egyébként sincs
szerencsés helyen. Ki lehet telepíteni valamelyik jó közúti kapcsolattal rendelkez ő rendező pá-
lyaudvarra, talán valamelyik rákosira.
Az így előálló terület — kedvező beépítés esetén — a vasút számára is komoly értéket je-
lenthet;
— Az elővárosi forgalom számára állomást kell kialakítani a Hungária körúti, nagy tömeg-
közlekedési jelentőségű, kiépülő csatlakozáshoz;
— Magát a pályaudvari épületet célszer ű műemlékként kezelni, és a forgalomátalakulás és
korszerűsítés számára ehhez illeszked ő megoldásokat találni.
Az Orczy tér
Értékelhető közterekben Budapest hallatlanul szegény, és ett ől nem tér el az Orczy tér sem,
ami nem egyéb valamiféle útkeresztez ődésnél. Forgalmi szerepe azonban nem csekély, és továb-
bi, szinte beláthatatlan funkció-növekedés el őtt áll. Mivel eme funkciók nagyrészt a Józsefváro-
si Pályaudvarral kapcsolatban alakulnak ki, jó ha a tér ezt építészetileg is értelmezni tudja.
Megítélésünk szerint a pályaudvar ma már patinás f őépülete, az előtte fekvő tágas, funkcioná-
lisan és esztétikailag is igen jól felhasználható teresedéssel igen jó kiinduló alap lehet
mindehhez.
Az elvi tér-konstrukció azonban itt elég bonyolult — eme „névtelen" térhez kapcsolódik
egyik oldalról maga az Orczy tér, a mögöttes Kálvária és Golgota terekkel, másik oldalon pedig
a Teleki tér, a maga térb ővületeivel.
Ez az együttes — amelynek, még egyszer hangsúlyozni kell, igen nagy a jöv őbeni funkcioná-
lis szerepe — egyúttal óriási potenciális urbanisztikai értéket is jelent. Célszerű volna ennek
a feltárására városépítési tervpályázat kiírása, amely kellő menedzselés esetén, a konjunkturá-
lis érdeklődésére is kedvező hatással volna.
Az ügy kritikus, „kardinális pontja" a villamosremiz, amivel ezért érdemes külön is fog-
lalkozni.
A villamos remiz
Jelenlegi helyén komoly akadálya minden érdemi fejlesztésnek. Lehet őség van viszont a re-
miz áthelyezésére egy kevésbé értékes területre, és ezáltal a jelenlegi telek felszabadítására —
jóval értékesebb és hasznot hajtóbb funkciók elhelyezése céljából.
•
▪▪ Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
▪ •
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
ÉT 1992.3-4 Városrendezés a Józsefvárosban 121
'.• s aenr
VÁROSI TEREK RENDSZERE
4. • o..
.s
»,,;." .g
• oros
Ke r
Együttes rendezést igényid térrendszer
Egyéb terek
.4
.... 3 ' V's..
o.. , s l'• •
. Nagyobb, Összefügg ő zbidterűlet
__„..../
T• .......
..../
,.. ..
lt : ...r..3..:
• e.1 ,;,......./". •51'
' 7-. iizi, ;'.. l'-. 7‘
. -
rs ts,4,q • 3-
(.- . g:•t> s ''' ;.-
Ds , . .• s ......,.
........'1 g I ' 7,
' sO` * r. .., . .... .t; c•,,
?- c
0 ... ... ss .- o
,4
I:. '3%". 1. , . • 1 ' '
•
...
...
o. :I ,. s- " '' s-+ 4,...,0
c. ' ....., o .›. ." .... .,..
> k %"..... , ti ... ,
,, s.'.• • .....«.,......,y
N,, .4...-
.,, .,,. ...,
, , 3.s ..,..,
• • ••;.Nsa "•,,-.... .."—
—s/
,,,-
,---".
I: Ot .., s ' s,r•••".-- ,.....
..... 44P •
..
s•••
-, 1 6. „..------ .....
4., c .....
.......... ‘;‚:' 4 ed,
ts . é
0
.ro
, 1.
•e .. :,3* 4 se• 9, /vJros pu.
• (.. s', 1,-,
:.
'r 1 .<:,
.G. c c' - • I o i t''''. -...-",
'''‘„:'
8 ei-e' -
s-r -
K.s:, %krs itIr m , -
:c .., 4-.... ,,„.1,. ..—
...
,
,,. r
• 174e • • • s scp d9
se I. 00
`••'• ,
. :.s `S
• c
„L..
" • o*?° es*:‘'
•• ••
k,;, észk
' ....
. .
*P• 1, ," 1..• ' 's 'k::-. é- :',.:::.
,.'
.k"-- :::, ,.,,-i,
, '-'
. 7, • - - - , .2 ' " °,,_£' / 4c.' .:5
:: :
.. •...-•.. . .. .
, k k c?0.1•„?; V•1,•.-::•4:.:•,•.
'1 .'<- \4?
.
s
. .:• •:. • •
."..., •
.
• • : • . • •.' •
. ;;••..
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
122 Perczel Anna TÉT 1992 s 3 4
-
A „városárok-körút" kialakításáról
Ez a Fiumei út—Orczy út—Haller út — egykori városárok vonalban alakult ki, elemeiben léte-
ző, de egészében sem közlekedésileg, sem városépítészetileg nem eléggé kihasznált lehet őség.
Mivel azonban nagyrészt kiépült, viszonylag olcsón, egyszer űen kifejleszthető — és a külső
Józsefváros számára valósággal létfontosságú — szerkezeti elem.
A Világkiállítással is kapcsolatban van, ugyanis a legkézenfekv őbb összeköttetés az EXPO-
terület és a Keleti Pályaudvar között. Ezért a kiépülése a következ ő évek során mindenképpen
várható. Azzal a fejlesztő hatással együtt, amit a tervezési területünkre és az imént leírt kulcs-
fontosságú területekre (mindenekel őtt az Orczy téri tér-rendszerre) gyakorol majd.
Szükséges, de jelen munka keretében nem egészen tisztázható, e körút összefüggésrendszere.
Részben a déli szakaszon (Ferencváros és Buda felé), részben pedig az északin (a Teréz- és
Erzsébetváros felé). Itt a kapcsolati elemek mintha adottak lennének. A Rottenbiller utca és
a Baross téri felüljáró ebb ől a szempontból igen fontosak, de komoly forgalmi és szociális vizs-
gálatok kellenek ezek optimális kialakításához.
Ez a helyzet a Baross térrel is, amir ől egyértelműen kiderül, hogy jelenlegi formája nem
kedvező, de korszerűsítése komoly tervezési feladat. Annyi azonban világos, hogy eme új „kör-
út" tömegközlekedésének a kulcsa a korszerűsített villamos, és ennek a villamosnak közvetlen
forgalmi kapcsolatban kell állnia a Mosoni utcán keresztül a Thököly úti villamosjáratokkal.
Külön vizsgálatot igényel az a kérdés, hogy mekkora a forgalom, és miképpen menjen a Rotten-
biller utcán át az Erzsébetvárosba.
A Rákóczi út forgalma
A jelenlegi kedvezőtlen helyzet egy hajdani elhibázott koncepció eredménye. Ez a koncepció
a Rákóczi út autósztrádává való átalakításával akarta itt keresztülvezetni lényegében az egész
ország kelet-nyugati forgalmát. Felhasználta ehhez a Rákóczi út alatt épül ő tömegközlekedési
fővonalat, a kelet-nyugati METRO-t, és erre hivatkozással 40 %-kal megnövelte a közúti forgal-
mi kapacitást, mégpedig a villamosforgalom megszüntetésével, és a helyenkénti árkádosítással.
(A további kapacitásnöveléshez már háztömbök és utcasorok lebontása lett volna szükséges,
ezért nem került rá sor.)
A METRO viszont — többféle okból — mégsem elég a tömegközlekedés lebonyolítására,
ezért ki kellett alakítani a Rákóczi úton a 7-es autóbusz-rendszert is, amelynek a szállítási kapa-
citása vetélkedik a METRO-éval. E buszok ugyanakkor hatalmas forgalmat vonzanak erre a
területre, és igen komoly környezetterhelést és szennyezést jelentenek. (A megoldáshoz javasolt,
újabb METRO-vonal a Rákóczi út alatt nyilvánvalóan csak a jelenleg buszok által lekötött for-
galmi kapacitást szabadítaná föl más gépjárm űvek számára.
A Rákóczi út jelenlegi forgalmát a város, vagy az érintett városrészek szempontjából élesen
kétfelé lehet választani.
— Alapvet ően káros minden átmenő forgalom. Legyen az országos és nemzetközi, vagy pedig
a főváros kerületrészei közötti. A tranzitforgalom megsz űnése nem várható mástól, mint a vá-
rosmenti körgyűrű megépülésétől, ami lehetővé teszi e forgalom más irányba történ ő elterelé-
sét. A fővárosi kerületrészek közötti forgalom átalakítása pedig komplex városfejlesztési prob-
léma. Nézetünk szerint két meghatározó eleme van:
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
ET 1992.3-4 Városrendezés a Józsefvárosban 123
A RÁKÓCZI ÚT ÁTFUNKCIONÁLÁSA
Rákóczi út 2x2 forgalmi sáwal és fasorral
\-5, - •
! •
s
Sz
s
••" .'
,(Z' \ .;`•""'
• ••••, \
s • •••••
A "várostengely" és a tömegközlekedés tóiránya
A Rákóczi út tehermentesítése:
---- új tömegközlekedési fdirányok
a gépkocsiforgalom elvezetése
A 'városárok-körúr kiépítése
lem •••••••••s • •ffie....1111,,,
.
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
124 Perczel Anna TÉT 1992.3-4
*az egyik, hogy a teherforgalom, amelynek célja a város belső része — legyen az akár ipari
forgalom, akár raktározási, akár pedig a városi kereskedelem ellátására szolgáló — csakis kívül-
ről, a várost feltáró gy űrű-elemekről legyen lebonyolítható;
*a másika belső városrészben lakók személyi forgalma is lehet őleg inkább más irányba tere-
lődjék.
Nagyon kedvezőtlen ebből a szempontból az a kiépült „országtengely", ami a Kerepesi út—
Rákóczi út—Erzsébet híd—Hegyalja út—Buda őrsi út nyomvonalán át vezet.
Ez ugyanis egy óriási kapacitású, tehát igen nagy forgalmat vonzó közlekedési tengely. For-
galmát csakis úgy lehet csökkenteni, ha
— csökkentjük a kapacitást (a közlekedési sávokat); és
— más irányba vezető kapacitásokat teremtünk.
Itt ismét a gyűrű irányú útkapacitások bővítése a megoldás.
— Alapvet ően hasznos az a városi forgalom, ami ebbe a térségbe irányul. A Rákóczi út városi
funkciója ma is igen jelentős, egyfajta „Avenue des Shamps-Élysées'=vé alakítható, ha urbanisz-
tikai környezete megjavítható. A javítás módozatai a következ ők lehetnek:
*olyan városi tömegközlekedés kialakítása, ami nem az átmen ő forgalmat szolgálja, hanem
főképp az itteni városrészek kapcsolatát;
*a gyalogosforgalom feltételeinek az általános javítása;
(Ebbe egyrészt a járdaszélesség b ővítése tartozik, másrészt pedig a városi környezet, a bérház-
földszintek passzázs-rendszer ű átalakítása.)
*az általános városi környezet javítása.
A Rákóczi út kibővítésének annyi haszna legalábbis van, hogy igen barátságos fasor telepíthe-
tő ide, persze csak ha a forgalmat sikerül jelent ősebb mértékben máshová irányítani.
Hogy ez az átalakítás mennyire növelné a kereskedelmi és egyéb itteni funkciók értékét, hogy
az abból származó bevételeket és bérleti jövedelmeket miképpen szorozhatná, azt még felmérni
sem lehet.
A 7-es autóbusz kiváltása-helyettesítése a forgalom alábbi átrendezésével valósítható meg:
*a Dél-Buda felé men ő forgalommal kiépül ő körút-rendszerre terelése;
(A meglévő Kis- és Nagykörút mellett ide tartozik a — meger ősített — „Városárok-körút" «Fiu-
mei út—Orczy út—Haller út», és a kilép ő, nagy hatékonyságú tömegközlekedéssel rendelkez ő
Hungária körút.)
*A hegyvidék és őrsöd trolibusz kapcsolatának a kiépítése a Hegyalja úton és az Erzsébet
hídon keresztül.
A Baross utca forgalmi viszonyainak javítása
Az utca jelenleg hallatlanul túlterhelt. Ez két komoly hátránnyal jár:
— igen lelassul a forgalom, ami főképpen a tömegközlekedés minőségi paramétereit (menet-
sebesség) rontja. A tervezési terület és az ezen városrészre kidolgozott fejlesztési koncepció
szempontjából ez igen kedvez őtlen, mert a közlekedés egyik fő irányban, a Belváros felé vezető
útvonalon, jelent akadályt;
— az irdatlan forgalom a nem hozzá méretezett keskeny utca funkcionális felhasználásának
a lehetőségeit is csökkenti.
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
TÉT 1992.3-4 Városrendezés a Józsefvárosban 125
s s s A „rekonstrukciós körút" tervezett vonala
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
126 Perczel Anna TÉT 1992 • 3-4
A gépkocsiforgalom Baross utcai csökkenése lehet ővé tenné, hogy a környezetbarát
trolibusz-közlekedés min ősége jelentő s mértékben javuljon ezen a fontos kerületi útvonalon.
Ez azonban az utca funkcionális szerepét is felértékelné: ily módon a városi élet valóságos ten-
gelyévé alakulhatna át, javulna az üzlethelyiségek-irodák felhasználhatósága, piaci értéke, amit
a bérleti díjakon is le lehet mérni.
Ezen a közvetlenül kínálkozó hasznon túlmen ően a Baross utca ilyetén felértékel ődése döntő
befolyással lehet az egész Józsefváros rekonstrukciójára is.
A „rekonstrukciós körútról"
Régi gondolat ez, és évtizedek óta helyet kap a f őváros mindenkori rendezési terveiben anél-
kül, hogy tényleges megvalósítása érdekében túl sok történt volna.
A Nyugati Pályaudvar falánál kezd ődne, átmenne a Teréz- és Erzsébetváros közepén, érinte-
né a Köztársaság teret, majd egy sor lakótömb elbontása után átvezetne a Közép Ferencvárosba,
s végződne egy másik pályaudvari fal, a Dunaparti Teherpályaudvaré el őtt, a Soroksári útnál.
A koncepció megvalósítása hallatlanul drága volna — nyilván ezért nem is kezdtek érdemben
hozzá (csak a Práter utcai bulldózeres lakótelepen épült meg egy szakasza), városszerkezetileg
pedig rendkívül értelmetlen, mivel sehonnan-sehová nem vezet. Igazából nem tudni, mi célt
is szolgálna. Egyes föltevések szerint azért kell, hogy ha egyszer a f őcsatorna felújítása miatt
le kell majd zárni a Nagykörútat, akkor annak a forgalmát ide lehessen terelni. Ez azonban
így értelmetlenség. Valószín űbb, hogy a kétségkívül túlzsúfolt „spekulációs bérház övezet"
fellazítására szánhatták. De ez az elgondolás nem jó. Funkciótlan, és városszerkezetileg értel-
mezhetetlen holtsávot jelentene (amellett, hogy létrehozásához a szükséges anyagi er őforráso-
kat belátható id őn belül nem lehet előteremteni).
Vitán fölül áll viszont e koncepció két alapeleme:
— a bérház-övezet fellazításának szükségessége; és
— egy közbenső, a Nagykörút és Hungária körút közötti körút kedvez ő volta.
Jelen tervünkben, amely a Külső-Józsefvárosra készült, más úton kerestük a két alapproblé-
ma megoldását:
— a „fellazítást" a terek és térrendszerek új építészeti koncepciójával, az utak tehermentesí-
tésével, és a zöldfelületek lehet ő legnagyobb mértékű kiterjesztésével kívánjuk megoldani;
— új körúttá pedig a volt „Városárok vonalában fekv ő útrendszert akarjuk fejleszteni (Rotten-
biller utca—Fiumei út—Orczy út—Haller út).
Koncepciónk e kérdésköröket részletesen is kifejti.
A rekonstrukciós körutat azonban, mivel szabályozási korlátaival nehezíti a városrész rehabi-
litációját, tönkreteszi kialakult szerkezetét, törölni kell a város Általános Rendezési Tervéb ől.
A főváros különleges felel őssége
Ennek a városrésznek, mint azt a bevezet őben már jeleztük, a fővárosban egyedülálló módon
súlyos helyzettel kell szembenéznie, hiszen mindazt ami a modern nagyvárosok hagyományos
és új, de mindenképpen „kemény" problémáit jelenti, itt egy helyre koncentráltan lehet meg-
találni.
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
TÉT 1942.3-4 Városrendezés a Józsefvárosban 127
FŐVÁROSI TULAJDONÚ
TERÜLETE/C, UTAK, L Hezetédi utcai Szakközépiskola
ÉPÜLETEKÉS VÁLTOZÁSAIK 2. Gazmóvek
3. Tolnai Lajos utcai Szakközépiskola
JELMAGYARÁZAT 4. Rákóczi téri Csarnok
S. Rákóczi téri Szakközépiskola
6. Auróra utci rendel ő intézet
Főútvonalak 7. Fővárosi Pedagógiai Továbbképző
Központ
Közpark (Köztársaság tér)
II István Kórház Alföldi utcai elfekv ője
Köztemet ő 9. Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság
10. István Kórház Kun utcai Cgésí osztálya
Fővárosi tulajdonú épület 11. Fővárosi Közterilledenntartó Vállalat
12. Fővárosi Gyermek és Ifjúságvédelmi
Funkcióváltásra javasolt épület
Intézet
vagy terület
13. Teleki téri piac
Tervpályázat szükségessége 14. BKV Haross remiz
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
128 Perczel Anna TÉT 1992 .3-4
A társadalmi—történeti—szociológiai vizsgálatok szerint az itt gyülekez ő problémák okai
időben és térben is messzire vezetnek. Az egész ország történelme és jelenlegi helyzete is er ő-
sen befolyásolta és befolyásolja ma is azt, ami itt történik. Egyértelm ű ezért, hogy a feloldással,
tehát a valóságos és érzékeny rehabilitációval járó terheket nem lehet csupán a kerületre háríta-
ni. A fővárosnak feltétlenül vállalnia kell a sokszorosan hátrányos helyzet ű területét, és komo-
lyan meg kell fontolnia, milyen módon és milyen gyorsan tud segíteni? Valószín űleg nincs túl
sok idő a gondolkodásra! Hiszen itt, a főváros közepén, a Nagykörútra f űződően, és a szemünk
láttára, a hasonló helyzetű belső városrészek leépülését komolyan meghaladó, prostituált ne-
gyeddel is terhelt, nagyvárosi gettó van kialakulóban.
A fővárosnak és a kerületnek akkor kell megtennie a kimozdulást el ősegítő első lépéseket,
amikor az állam teljesen kivonul a lakásépítésb ől, és minden felelősségvállalásból is, ami a
városokra vonatkozik. Akkor, amikor sem az önkormányzat, sem a városrész lakói nem rendel-
keznek fölösleges pénzekkel, nincsenek megfelel ő rehabilitációt segítő törvények, jogi- pénz-
és adóügyi szabályozások és kedvezmények sem a régi épületek felújítására, sem új lakások
építésére. Mégis lépni kell az itt él ő emberek érdekében is, de azért is, mert az itt kialakuló
helyzet nem áll meg e városrész határainál, hanem — túllépve rajta — el őször közvetlen környe-
zetére, majd az egész városra is kisugárzik.
A rehabilitáció el őkészítése, megszervezése, gazdasági hátterének kialakítása a kerülettel
együtt megoldandó, hosszú, bonyolult folyamat.
Itt néhány olyan gondolatot sorolunk fel, melyekkel a f őváros az előkészítési folyamatot és
a kiinduláshoz szükséges els ő lépéseket segíthetné.
a) Az előkészítési folyamat során — a részletes rendezési terven túl, melyet a kerület készíttet
— véleményünk szerint szükség van:
— teljeskör ű szociológiai tájékozódásra-vizsgálatra, majd a tervek készítése során — még
az elfogadás előtt — az itt élők szembesítésére a programmal, a részletes rendezési tervvel,
és a rehabilitációs elképzelésekkel;
— egy-egy induló project vagy akcióterület alternatív beépítésénél a megfelel ő választás,
döntés érdekében összehasonlító gazdasági elemzésre;
— a városszerkezetileg legfontosabb, vagy a városképileg legérzékenyebb helyeken tervpá-
lyázatok meghirdetésére.
b) A kimozdulás, a rehabilitáció esélyét komolyan befolyásolja az új lakások építésének lehe-
tősége a rehabilitációs területen belül, és a rehabilitációs területen kívül is.
Ebben az esetben a hatékony lakásépítési konstrukciók kialakítása, és a megfelel ő külső hely-
kiválasztás és helybiztosítás lenne elengedhetetlenül fontos. Itt komolyan el kellene gondolkoz-
ni azon is, nem lehetne-e a századforduló utáni lakásépítési akciókból tanulni? Részben Bárczy
István polgármester lakásépítési programjára gondolunk, melynek során a főváros összes nehéz
helyzetű kerületében hosszúlejáratú külföldi kölcsönökb ől épültek fel az ún. városi házak, me-
lyek közül ebben a városrészben is található néhány, másrészt olyan szövetkezeti rendszer ű,
szintén városi támogatást élvez ő lakásépítési akcióra, mint a nem is olyan távoli Tisztvisel ő
telep, vagy a „Pap-házak" példája.
c) A rehabilitációt segítő általánosabb, más kerületekben is jelentkez ő problémák megoldásá-
hoz szükséges lenne, hogy a főváros foglalkozzon:
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
ÉT 1992.3-4 Városrendezés a Józsefvárosban 129
A lakásépítés lehetősége a közelben a Ganz Mávag egy részének felparcellázásával
1. A Közép-Józsefváros északi része 5. Orczy tér
2. Keleti pályaudvar 6. Ganz-Mávag területe
3. Köztemető 7. Tisztviselőtelep
4. Józsefvárosi pályaudvar 8. Népliget
— A pesti oldalon immár több évtizede tartó folyamatos talajvízszint emelkedéssel, és annak
következményeivel.
Részben: korszerű és hatékony szigetelési eljárások kikísérletezésére, másrészt a talajvíz fel-
iasználásának különböz ő lehetőségeire (ipari használat, úttest takarítás, locsolás, autómosás)
gondolunk.
— A települési, fővárosi értékek meghatározásával, számbavételével, és a védelem feltételei-
'zek megteremtésével, mert enélkül esetleges módon alakul és pusztul mindaz, amit óvni, védeni
kellene.
Ez azt jelentené, hogy nemcsak a román, a gótika, a barokk és a klasszicizmus, de az eklek-
tika, a szecesszió és a modern építészet kiemelked őbb beépítéseit, épületeit is számon kellene
tartani. Ezen túl védeni a hagyományos városszerkezetet, a városképet, parcellakiosztásokat,
növényzetet, jellegzetes veszélyben lév ő funkciókat, mesterségeket, de hangulati elemeket is.
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
130 Perczel Anna TÉT 1992.3-4
Addig míg itt Budapesten, és most konkrétan itt ebben a kerületben is, nincs kidolgozva,
felmérve és számontartva a települési értékeknek ez a szélesebb köre, mindezen pótolhatatlan
értékek veszélyeztetett helyzetben vannak, és egyáltalán nem kizárt teljes vagy részleges meg-
semmisülésük. Lásd intő példaként Óbuda megsemmisülését!
— A város karakterét jelent ő történelmi korszakok nem védett épületeinél átalakítás, tataro-
zás, rehabilitáció során támasztható elvárások és feltételek meghatározásával. Mindez az igé-
nyesség bevezetése lehetne a jelenlegi igénytelenséggel, és elsivárosodással szemben.
A városnegyed eltérő jellegű területeihez igazodó javaslataink
A Közép-Józsefváros északi területe három jellegzetesen eltérő, egymáshoz hol határozott
különbséggel, hol átmenettel csatlakozó részb ől áll.
Ez a karakter-különbség éppúgy érzékelhet ő a beépítettség jellegén és min őségén, mint a
városrész társadalmi tradícióin, mai társadalmi rétegz ődésen, környezeti állapotán, és a mind-
ezt önmagában is jelz ő lakáshelyzetén. De közintézményeinek, kereskedelmi életének csopor-
tosulásai, vagy hiányai, a városrészt annyira jellemz ő kisiparosság elhelyezkedése, vagy éppen
az üres telkek aránya is jelzi ezt a különbséget.
A városi élet minőségét így összességükben és alapvet ően meghatározó, térbelileg is megfo-
galmazható határok kijelölésével azonban nem akarjuk a városnegyedet szétszabdalni, csak az
eltérő rehabilitációs problémákra és lehet őségekre szeretnénk felhívni a figyelmet. Hiszen jól
látható, hogy a területi elkülönülésen belül szigetszer űen találhatók egészen eltér ő helyzetű
tömbök, utcaszakaszok, és az is, hogy a különböz őség ellenére szerves és igen er ős a kapcsolat,
az összefonódás.
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
TÉT 1992.3-4 Városrendezés a Józsefvárosban 131
A Közép-Józsefváros északi részének eltér ő jellegű területei:
A nagyvárosias, polgári rész ri
A (A jelű terület)
A leszakadó harmadik rész, mely már egy-
értelműen külváros, ahol egyszerre van je-
len a nagyvárosias, munkásbérkaszárnyák,
'D A nagyváros és a kisváros ke- mellett a kisvárosias és falusias beépítés
veredése (B jelű terület) (C jelű terület)
A terület
A belvároshoz közelít ő nagyvárosias, polgári rész
A Rákóczi Út és a Népszínház utca közötti terület a Köztársaság tér környékével, a József
körút—Rákóczi tér környéke, és a Baross utca kezdeti szakaszát övez ő tömbök területe.
Jellemzői:
Ez a polgáriasult fővárost leginkább képviselő , egységesen, nagyvárosiasan beépült utcák, töm-
bök területe, részben még a Bels ő-Józsefváros folytatása. A területet szinte minden irányból
főútvonalak, és az azokból nyfió terek határolják. Ezeken a városrészt U-alakban keretez ő, egy-
ségesen beépült részeken, a beépítés dönt ően háromemeletes, századvégi vagy századforduló
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
132 Perczel Anna TÉT 1992.3-4
A belvároshoz közelít ő nagyvárosias polgári rész épületei ...
1. Vay Ádám utca. 2. Népszínház utca—Vay Ádám utca sarok. 3. Magdolna utca 6.
4. Népszínház utca—Tolnai Lajos utca sarok.
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
Városrendezés a Józsefvárosban 133
... és belső terei
1. Salétrom utca 10. 2. Mátyás tér 12.
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
134 Perczel Anna TÉT 1992.3-4
Különleges sarok-teresedés a Népszínház utca—Kiss József utca sarkán
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
TÉT 1992.3-4 Városrendezés a Józsefvárosban 135
után épült, jó minőségű bérházakból áll. A bérházak mellett itt található a fels ő- és középfokú
intézmények zöme, megfelel ő vagy igen jó az ellátás, élénk a kereskedelmi élet, kevés a bontha-
tó épület, szinte nincs üres telek.
A lakásviszonyok itta legkedvez őbbek, a komfortos lakások aránya több mint 75 %, az egyszo-
bás lakások aránya 40% . Jellemző, hogy a városnegyedben az utóbbi két évben eladott lakások
szinte mind itt találhatók.
Ugyanakkor a beépítettség, a laks űrűség rendkívül intenzív. Kevés a bels ő kert, a szabad
terület. A főútvonalak elviselhetetlenül nagy és rosszmin őségű forgalma következtében a le-
vegő szennyezettsége és a zaj mértéke sokszorosa a megengedettnek. Ez alól itt csak a
Köztársaság-tér környéke kivétel. Az elviselhetetlen légszennyezés mellett a f őútvonalak men-
tén és az azt szegélyez ő terek közelében szinte megoldhatatlan gondot jelent a parkolás.
Javaslataink:
Az egységesen beépült főútvonalak, utcák, tömbök mentén és azok területén nagyobb beavat-
kozás nem lehetséges. A hangsúly itta forgalom lehetséges korlátozásán, a környezet min őségé-
nek javításán, és a városrészt övez ő főutak sarokpontjain és teresedések közelében a parkolás
kérdésének megoldásán van, mert az egyre súlyosabb környezeti hatások könnyen elindíthatnak
kedvezőtlen folyamatokat.
Nagyobb változás csak az itt található, sokszor rosszul használt középületek vagy lakóházak
fünkcióváltozásától várható.
Ugyanakkor ez az a terület, ahol a kereskedelem a f őútvonalak mentén látható módon húzó-
cik a bérházak udvarai, pincéi felé. Ennek a folyamatnak a további növekedésére számítani
lehet és kell is, így komoly földszinti funkcióváltások várhatók, vagy szükségesek (lakás helyett
Lzlet, vendéglátás, szolgáltatás, üvegezett passzázsok). Szükség lehet még ezen túl is bizonyos
irányú, bár kisméretű , lakásszámcsökkentésre, a rendkívül zárt és leveg ő nélküli tömbbelsők
egészségtelen helyzetű lakásainak levegőhöz, fényhez juttatása miatt. A csökkentés azonban
i len óvatosan és csak a 25 % körüli komfortnélküli lakások rovására történhet.
Itt található a 6 hektáros összefügg ő zöldterületével különlegesen értéket jelent ő Köztársaság
mely egyben a főváros legnagyobb köztéri parkja, és a főváros életében a jövőben egyre
nagyobb szerepet játszó Fiumei út is.
A Fiumei út és Köztársaság tér közötti terület melyet a város eredetileg a fővárosi közüze-
—
mek használatára szánt és használ ma is — a város bekövetkezett fejl ődése miatt — komolyan
blértékelődik.
Ezért az értékéhez képest rosszul használt területek egy részénél más típusú területhasznála-
tit, funkcióváltást, vagy funkcióváltással egybekötött új, nagyvonalú beépítést javasolunk. A
nosszul, vagy városképileg is zavaróan használt területek legnagyobb része f ővárosi tulajdonú.
(Fővárosi Gázművek, Fővárosi Köztisztasági Hivatal, Baross Remíz stb .)
B terület
A nagyváros és a kisváros keveredése
A Német utca és Bacsó Béla utca—Népszínház utca—Erdélyi utca—Mátyás tér—Koszorú
utca—Baross utca által határolt bels ő városrész
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
136 Perczel Anna TÉT 1992.3 4
-
A nagyváros és a kisváros keveredése a városrész középs ő részén.
1. Az Auróra utcai rendel ő mellett megbontott Nagyfuvaros utca. 2. A Bérkocsis utca.
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
ÉT 1992.3-4 Városrendezés a Józsefvárosban 137
A nagyváros és a kisváros keveredése a város középs ő részén
. A Mátyás tér egyik sarka, ahol egyszerre van jelen egy-egy értékes épülettel a városrészt
jellemző három korszak. 2. Tipikus eklektikus bérház-részlet a szerényebbek közül
(Kisfuvaros utca 4.).
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
138 Perczel Anna TÉT 1992.3-4
Jellemzői:
Ez a városnegyed közepe. Sz űk utcák hálózata közé zárt, keskeny, párhuzamos tömbök jel-
lemzik a terület nagyobb részét, sokszor igen kisméret ű , keskeny telekosztással. Ezekben a
szűk utcákban általában a múlt század közepér ől ittmaradt földszintes házak váltják egymást
a múltszázad második felében épült két-háromemeletes bérházakkal, egy-egy üzemi jelleg ű
épülettel, üres telekkel, telephellyel, téglaburkolatú iskolaépülettel, néhol egy-egy sarkon ki-
ugró IV—V emeletes szecessziós bérházzal.
A közlekedés fő irányai ugyan elkerülik, de megközelíthet ősége mégis jó. Belső keresztutcái
viszonylag csendesek, hosszirányú utcái forgalmasabbak.
A hiányos, szaggatott beépítés ű területen a lakóházak mellett els ősorban helyi jelentőségű
közintézmények találhatók: iskola, óvoda, rendel ő, rendőrkapitányság, stb. A régiek mellé az
utóbbi években újabbak is épültek.
A jellemző sok üres telek, telephely mellett a beépített telkek nagymértékben kihasználtak,
ami azt jelenti, hogy igen kevés a bels ő kert, kisméretűek a belső udvarok. Hiányzik a park,
a zöld, a játszótér!
A lakások kb. 45%-a komfortnélküli és egyszobás!
A Rákóczi tértől keletre fekvő tömbök és utcák életére rányomja bélyegét az egyre nagyobb
területre kiterjed ő prostitúció.
Ezen a környéken, talán a kis telekméreteknek köszönhet ően, a régi földszintes házak közül
sok maradt meg magántulajdonban. Az utóbbi években igen sok kft., kisszövetkezet költözött
részben a magántulajdonban lév ő házakba, részben a bérházak földszintjére, pincéjébe. A pin-
cék átalakulására még az újonnan kialakított borozók nagy száma is jellemz ő.
Javaslataink:
Ez a terület a városnegyed közepe. Az igen nagyszámú üres telek, telephely és viszonylag
sok bontható, első sorban földszintes épület lehet ő séget ad nagyobb számú lakóház építésére.
Ez azért is fontos, mert még a meglév ő lakóépületek többségének megtartása esetén is lakás-
szám csökkenés várható, hiszen a meglév ő lakások kb. 45 % -a komfort nélküli vagy szükségla-
kás. De lakásszámcsökkenés várható a kiemelt lakóépületek funkcióváltása miatt is. A beépítési
arányokat és magasságot, az épületek léptékét az utcák keskenysége, és a viszonylag kis telek-
méretek azonban korlátozzák.
A lakóépületek mellett alkalmasnak tartjuk a területet kisebb szállodák, irodaházak elhelye-
zésére. Kedvező ez a terület a kisvállalatoknak is.
Egy dologra azonban fel szeretnénk hívni a figyelmet. Az iskolák általában helyhiánnyal küz-
denek, és többnyire nincs megfelel ő közösségi termük, tornatermük, udvaruk. Ezért a meglévő
iskolák melletti üres vagy megüresed ő telkeket els ősorban iskola-bővítésre, és az iskolához
csatlakozó park kialakítására javasoljuk felhasználni.
A terület nemcsak a helyi szintű közintézmények, de a józsefvárosi iparosság kisüzemeinek
is a helyszíne volt. Az oly gyakran el őforduló, lakóház-udvarból nyíló, elhagyott, de építészeti-
leg értékes kisüzemeket, m űhelyépületeket a jövőben újra munkahelyteremt ő lehetőségként le-
het számontartani, hiszen a munkahelyteremtés rendkívül fontos a régi, leértékel ődött városré-
szek újjászületése esetén.
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
TÉT 1992.3-4 Városrendezés a Józsefvárosban 139
A terület felértékel ődését elősegítheti a forgalomcsillapított közlekedési zóna bevezetése, és
tervezett új parkok kialakítása is. A sűrű beépítés oldásának lehet ősége a Déri Miksa utca—
Fecske utca—Auróra utca találkozásánál magától kínálkozik. Az itt bontásból keletkezett, Ren-
delőintézet előtti teresedéssel együtt ez a rész átvezethet a Mátyás tér felé, b ővítve ezzel a városi
életben újra egyre fontosabbá váló és felértékel ő hatású köztéri zöldterületet. Ez egyben esztéti-
kai értelemben is segíthet feloldani ezt a lakótelepi stílusban megfogalmazott, ide nem ill ő tér-
bővületet.
Városszerkezeti szempontból megkülönböztetett szerepe van a Déri Miksa utca mellett a Jó-
zsef utcának is, hiszen ez az egyetlen — a Bels ő Józsefvárosból induló és a Fiumei útig végigfu-
tó — hosszirányú bels ő utcája nemcsak ennek a területnek, de az egész városrésznek is. A ko-
rábbi tervek és elképzeléseink szerint is forgalomcsillapított esetleg sétáló és kerékpáros
utca lehetne a prostituált negyed jelenlegi „f őutcájából".
Nyitott és egyenlőre nem megválaszolható kérdés az eredetileg korlátozott területen m űködő
prostituált negyed egyre korlátlanabb terjeszkedése és ennek következményei.
Olyan, a nagyvárosok életéhez tartozó hagyományos jelenségr ől van szó, ahol a városépíté-
szet nem sokat tehet. Igazgatási—rendészeti—szociális—önkormányzati egyeztetések során ta-
lán sikerülhet e súlyos területleértékel ő helyzetnek a lokalizálása. A városnegyedben él ő lakók
véleménye szerint a Baross utca irányába húzódó terjeszkedés egyértelm űen a József utca és
a Tavaszmező utca egyirányúsításával kezdődött. Ekkor alakult ki az ún. „kocsisor". Szerintük
a forgalom szervezésével a terjeszkedés befolyásolható. Ezért a József utca és a Tavaszmez ő
utca, de valójában a környező utcák esetében is a forgalomcsillapítás, gyalogos els őbbség, vagy
akár az átmen ő forgalom korlátozása a szokásos környezet javító hatáson túl is hasznosnak bizo-
nyulhat.
C terület
Nagyvárosi munkásbérkaszárnyák, üres telkek, telephelyek és a falu keveredéséb ől alakult kül-
város, a leszakadó „harmadik világ"
A Koszorú utca—Baross utca—Kálvária tér—Dobozi utca által határolt városrész, és a Má-
'yás tér—Teleki tér környéke
Jellemzői:
Ez a terület sok szempontból már valódi külváros. A spontán városfejl ődés idején kialakult
tca- és térrendszer volt majorsági földek területét tagolta. Ennek megfelel ően a területre a
zéles utcákkal határolt nagymélység ű és nagyszélességű, szabálytalan trapézalakú, igen nagy
éretű tömbök a jellemzők, melyek egyes helyeken keskeny, igen mély telkekkel tagoltak. A
rházas beépítéshez nehezen idomítható telekosztás és telekarányok sokáig itt tartották a más-
onnan már kiszorult gazdálkodókat, iparosokat. Így a mai napig is számos földszintes lakóház
aradt meg, melyek közül jelentős a magántulajdonban levők aránya.
A többnyire tekintélyes külsej ű, földszintes lakóházak igen nagy, tágas kertekkel is rendel-
eznek, ahol régí kertvendégl ők nyomai is fölfedezhetők. Ezt a földszintes beépítést leggyak-
bban háromemeletes munkásbérkaszárnyák váltják váltakozva az üres telkekkel, telephelyek-
el, elhagyott üzemépületekkel. Tehát a beépítés a nagy léptékváltások mellett rendkívül
iányos is.
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
140 Perczel Anna TÉT 1992.3-4
A leszakadó „harmadik világ"
Nagyvárosi és kisvárosi jelleg ű munkás bérkaszárnyák (Dankó utca 16., József utca 47.).
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
Városrendezés a Józsefvárosban 141
A leszakadó „harmadik világ"
1., 4. Dobozi utca 45., a világ vége, ahol mégis lehet élni. 2. Magdolna utca 40.,
a Zsibárusház előtti utca, a játék területe. 3. Karácsony Sándor utca 21., el őkelő bérház
a munkásbérkaszárnyák és falusias épületek között.
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
142 Perczel Anna TÉT 1992.3-4
A leszakadó „harmadik világ':
Munkásbérkaszárnya és a falu idillje egymás mellett.
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
ET 1992.3-4 Városrendezés a Józsefvárosban 143
Feltűnő ezen a területen, hogy szinte az egyetlen közintézmény a F őváros Éjjeli Átmeneti
zálláshelye volt. Még általános iskola sincs.
A lakáshelyzet itt a legrosszabb, szinte Dickens-i világba ill ő, hisz a lakások kevesebb mint
5% a a komfortos; 70% a egyszobás!
- -
Ez olyan arány, és olyan súlyos probléma, ami helyi szinten már nem kezelhet ő. Paradox
ódon azonban épp ez a legrosszabbnak t űnő terület az, amely a leveg ő minősége tekintetében
edvezőbb helyzetben van, mint a szomszédos városrészek.
A területnek feltűnően nincs üzleti élete sem, de ugyanakkor a városnegyed íparosságának,
esterembereinek jelent ős része él máig is itt (elsősorban a Magdolna utcában és annak környé-
én). Kivétel ez alól a Teleki tér környéke, melynek életét bár megtépázva, de még mindig
eghatározza a kiskereskedelem, és maga a piac.
A terület építészeti és szociális leromlása ellenére az utóbbi években — talán a szerkezeti
truktúra és a környezeti adottságok miatt — három nagyobb társasház is épült a környéken.
gyanakkor az is jellemző, hogy a rossz lakások miatt egyetlen lakás megvételére sem került
tt sor.
Mégis úgy véljük, hogy a Közép-Józsefváros ma e leghátrányosabb helyzet űnek tűnő része
omoly, a kimozdulást segítő potenciális lehetőségekkel rendelkezik.
—változás várható az Orczy tér irányából, mely ma még lehangolóan városszéli közlekedési
somópont csupán;
— felértékelő hatású lesz, illetve lehet erre a területre a Józsefvárosi Pályaudvar tervezett
talakulása: a jelenlegi konténerpályaudvar-szerep megsz űnése; és az elővárosi személyforga-
om megerősödése, növekedése.
— a területet a Fiumei út fel ől lehatároló, és kibontakozását egyben gátló, Baross Remiz funk-
ióváltása , ennél megfelel őbb területre költözése, felértékel ő hatású lehet nemcsak az Orczy
érre, de a környék egészére is;
— igen nagy potenciális építési lehet őséget jelent a területen nagy arányban található beépít-
ető üres telek, telephely, melyek mértékét még az elbontható épületek viszonylag nagy száma
s növeli.
avaslataink:
— Ez az a terület, ahol a szokásosnál is súlyosabb a társadalmi—környezeti leépülés, ritka-
ágszámba megy a komfortos lakás. Itt gyülekeznek az ún. munkásbérkaszárnyák, itt a legna-
yobb méretű a szlöm, a szegregáció. Kisebb területfelértékel ő beavatkozások, akciók önma-
ukban itt egyáltalán nem segítenek. Radikális, de igen meggondolt és differenciált cselekvés,
eavatkozás szükséges. Az eddigi imereteink alapján úgy gondoljuk, hogy ebben az esetben
,új típusú" lakásépítési akciót kellene végiggondolni. Még az értékesebb épületek megtartása
setén is bőséges hely áll majd rendelkezésre nagyobbszámú magasszínvonalú bérlakás, társas-
áz , és ún. „városi ház" megépítésére. A rendkívül tágas, nagyméret ű tömbökben a széles
tcák mentén a lakásépítést vonzóvá teheti a leveg ő jobb minősége, a nagyobb összefügg ő belső
öldterületek, vagy egyéni kertek kialakításának lehet ősége. De esélyessé teszi ezt a területet
egyre nagyobb értéket jelentő közterek, parkok, zöldterületek közelsége is (Teleki tér,
átyás tér, Kálvária tér, Köztemető).
Az azonban bizonyos, hogy a leépülés ilyen dimenziója pusztán helyi, önkormányzati er ővel
em oldható fel!
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
144 Perczel Anna TÉT 1992 • 3-4
Ahhoz, hogy valóban elinduljon itt ez az „új típusú" lakásépítés, például szükség lesz a már
most is hiányzó általános iskola, óvoda, bölcs őde, rendelő, stb. építésére, vagy kialakítására
is. Ugyanakkor itt nyílik lehető ség az egész városrész életét is komolyan felértékel ő nagyobb
területigényű sportolási létesítmények p1.: uszoda elhelyezésére. A nagyobb terület ű és mélysé-
gű telkek, a funkcionálisan vagy min őségileg átalakítható földszintes, egyemeletes lakóépüle-
tek jó lehető séget kínálnak kisebb környezetbarát (ipari) vállalkozások idevonzására is.
Az egész terület jövőjét, de különösen a Dobozi utca menti igen nagy tömb további sorsát
meghatározóan befolyásolja a Baross Remiz kiköltöztetése a jelenleginél alkalmasabb területre.
Ha ez megtörténne, a városrésznek ez a leszakadó területe fellélegezne, kinyílna, és végre hoz-
zákapcsolódhatna a város életéhez. A Remiz helyére, a csarnoképület egy részének felhasználá-
sával, esetleg átkerülhetne a Teleki téri piac, míg az Orczy tér fel őli területén kereskedelmi
központ is kialakítható lenne, ami feltűnően hiányzik a városnak ezen a pontján.
A Dobozi utca elképesztő világvége jellege mellett a váiosrész legrosszabb helyzet ű, ám
XIX. századi beépítését legteljesebben őrző utcája a Lujza utca. Különleges utcának tartjuk
még itt a törtvonalú Koszorú utcát és Magdolna utcát is. Ez a három utca a jellegzetes józsef-
városi földszintes és egyemeletes házak sorát őrzi még. Védelmükkel, új élettel való megtölté-
sükkel a városrész különleges, els ő beépülési korszakát képvisel ő utcáiként idegenforgalmi sze-
repet is betölthetnek majd.
A nagyobb elhatározásoknál, vállalkozásoknál könnyebben megvalósítható területfelértékel ő
lehető ségek ez esetben is a közlekedés rendjének átgondolásában, a szélesebb utcák (Dankó
utca, Karácsony S. utca) fasorral történ ő beültetésében, új zöldterületek kialakításában rejlené-
nek, első bíztató, kiinduló lépésként.
A terek megkülönböztetett jelent ősége a rehabilitációs folyamatban: akcióközpontok
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
ÉT 1992 s 3-4 Városrendezés a Józsefvárosban 145
A városi terek és parkok különleges helyet jelentenek, és megkülönböztetett szerepük van
városok, a városban él ő emberek életében.
Itt, a Józsefvárosnak ezen a részén, a f ővárosban egyedülálló módon igen nagyszámú tér és
ark található szinte egyenletesen elhelyezkedve és egymáshoz is kapcsolódva. A közterek és
arkok ily nagy száma és egymástól oly eltér ő, különböz ő jellege különlegesen értékessé és iz-
almassá teszik a városnak ezt a részét.
Mégis minden adottságuk, szépségük és egyediségük ellenére e városrész tereinek többsége
em tölti be azt a vonzó, sugárzó, felértékel ő szerepet, ami általában sajátja a városi tereknek.
Más a helyzet a főútvonalakhoz kapcsolódó tereknél, hisz esetükben els ősorban az óriási
érető , kíméletlen, rosszul szervezett, és elfogadhatatlan min őségű forgalom zilálja szét, teszi
leve alkalmatlanná őket arra, hogy városi „agora" szerepüket betölthessék.
Mása helyzet a belső, zártabb terek esetében, ahol egyértelműen a terület szaggatott fejl ődé-
ének és fokozódó leértékel ődésének okai hatnak oly er ővel magukra a terekre is, hogy nem,
agy csak félig-meddig tudják betölteni azt az elementárisan fontos városi funkciót, amire ki
ttek találva.
Ezeknek a tereknek a beépítése — egy-két kivételt ől eltekintve — még a mai napig is oly
iányos, hogy kivételes építési-vállalkozási lehet őségeket is nyújtanak.
Az egész városnegyed helyzetét, életét felértékel ő folyamatok elindításában ezért kiemelked ő
lentőséget tulajdonítunk a terekkel összefügg ő akcióknak. Egyáltalán nem mindegy milyen
élra, milyen összefüggésben, milyen színvonalon, milyen funkcióval épülnek majd be az üres
lkek. Példaként négy egymástól igen különböz ő helyzetű és karakterű teret emelünk ki, hogy
'világítsunk mire is gondolunk.
\J
•erek, f ő utak, 15.tkapcsolatok
‚,4 ,s,4s4
//m
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
146 Perczel Anna TÉT 1992 • 3-4
Hétköznapi délután a Köztársaság téren.
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
Városrendezés a Józsefvárosban 147
A Köztársaság tér fái.
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
148 Perczel Anna TÉT 1992.3-4
Köztársaság tér
13834 \ '13!
\ ',3405
3140i 345143'11.584
31-ST7
.3.44,15
31485
34747
15056 ]f1$S
A hajdani lóvásár majd piactér 6 hektáros területét 1897-ben parkosították. Budapest legna-
gyobb köztéri parkja városszerkezetileg és városépítészetileg is jelent ős alkotás. A kertépítészet
hagyományait követő geometrikus elrendezésének teljes gazdagságban történ ő helyreállítása,
a környező funkciók els ősorban kulturális többlettel való feltöltése a főváros legértékesebb
helyeinek egyikévé emelhetné az ökológiai és társadalmi szempontból már ma is igen jelent ős
teret.
Mátyás tér
Ez a tér a városrész közepe, szíve, és bár még tömegközlekedés szempontjából is el őnyös
helyzetben van, a teljes leépülés jellemzi. Foghíjak, t űzfalak, üres területek, kiemelked ően
magas öt-hatemeletes, századfordulón épített bérházak, és földszintes épületek váltakozása jel-
lemzi. Bérházainak építészeti kvalitásai sok esetben a Népszínház utca bérházaival azonosak.
Ez az a tér is, amelyikről szinte az összes többi tér felé utca vezet.
Nagyszámú beépítetlen telke lehet ővé teszi olyan új funkciók kialakítását is, mely egyszerre
szolgálná az itt él ő embereket, de egyben vonzó lehetne akár az idegenforgalom számára is.
A tér méretei azt is lehet ővé teszik, hogy meger ősödjön, illetve lehetővé váljon a közterek egyik
legfontosabb funkciója: a pihenés-séta-játék lehet ősége is. A ma igen kopottas és elhanyagolt
park növényzetének kiegészítése, játszóterének gazdagítása akár azonnal is lehetséges, mint
első bíztató lépés az önkormányzat részér ől.
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
FT 1992.3-4 Városrendezés a Józsefvárosban 149
51132'
/35933
1
35361
35346
45347 21.
353411
"1'5324,
35= ' '
u / •
35322
35153 ."; 3921 45315
233169 35129 \ 35175,.
. ,
.1 . -.3133•
j • - „ zs
„••••" .>.„ ,35337/
'• • ..15318"-3-53! 7 7 „:".• ./15338 •
-"i51.»\""\357563516.7 ""••-•' \ \ .•
35164 • ••••-, • • • ••; 35391 4t4.
. . --- •
35 43•!' ` 3534
35-76-3 .353v- ••
.• -35391 - 153.1,:. 3 533, 3531
,-
0"
35343
-•• °
. ss
"s' :715,25
4 s "' • 3s4,3
• 3szsf 35233 .• 35292
• - 353 25 3530:
- ••• ;3547 t'
•;‹
"35293 -2` " -
:s " G ' 35473
actdn /t 3
Mátyás tér.
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
150 Perczel Anna TÉT 1992.3-4
A Mátyás tér a pesti oldal talán egyedüli megmaradt pléhkrisztusával.
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
'7ÉT 1992.3-4 Városrendezés a Józsefvárosban 151
Népszínház utca
Mint tiszteletbeli tér, fórum, tengely, különleges szerepet tölt be a „régi" és az „új", a „polgá-
ri" és a „szegény" világ, a bel- és külváros között.
Századfordulón épült bérházainak karaktere és építészeti min ősége — túlnő még a Köztársa-
ság tér környékének beépítési színvonalán is. Ez az egyik legnagyvárosiasabb utcája a József-
városnak, talán a fővárosnak is, időnként a századforduló Chicagójára emlékeztet ő. Vízuális
és funkcionális térkapcsolatát a Blaha Lujza térrel azonban fel kellene er ősíteni, meg kellene
oldani. Legyen fórum, sétatér, korlátozott forgalommal, hátrahúzott villamos végállomással,
Kisebb klubok, egyesületek számára kulturális célra felajánlott termekkel, mozikkal, vendégl ők-
el és természetesen üzletekkel!
A Népszínház utca szerepének felértékel ődése ugyanakkor szoros összefüggésben van a Tele-
térrel is, annak felértékel ődése pedig hiányzó beépítésén túl a piac jöv őbeni szerepével
sorsával.
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
152 Perczel Anna TÉT 1992 .3-4
A Népszínház utca szokatlan, átlós vezetése és körúti torkolata.
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
ET 1992 s 3 4
- Városrendezés a Józsefvárosban 153
A Népszínház utca különleges saroképületeinek egyike. (Lajta Béla, 1912).
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
154 Perczel Anna TÉT 1992.3-4
Rákóczi tér
Ez itt az a szinte egyetlen, teljesen kialakult, beépített városi tér és park, ahol a környez ő
lakóházak földszintjei ma is a városrész lakóinak életéhez kapcsolódnak.
Tehát leépülése és zűrzavaros állapota ellenére él ő, valóságos városi tér maradt, talán a Nagy-
körút közelségének és a Vásárcsarnok jelenlétének együttes hatására. Leépülését azonban nem
lehet tagadni, melyhez hozzájárul az is, hogy hajdani park jellegét megbontva játszótérré vál-
toztatták át. Mindez a városnak e rettenetesen szennyezett leveg őjű, védtelen helyén elfogadha-
tatlan! A csarnok mögötti új park, játszótér kialakításával szeretnénk ezen változtatni úgy, hogy
helyette helyreálljon a tér századfordulón kialakult jellege: középen szök őkút, szoborcsoport,
körös-körül alacsony öntöttvas kerítés, sok fa és zöldfelület.
A közösségi és félközösségi terek jelent ősége
Nemcsak a terek és parkok, de az utcák, tömbbels ők, udvarok, kertek, sőt függőfolyosók
(gangok) is fontos színterei a városi életnek, a közlekedés és vásárlás mellett a találkozásoknak,
sétának és pihenésnek.
Nyári délutánokon ebben a városrészben gyakran lehet látni az udvaron, kertben, függ őfolyo-
són ülő, egymással beszélgető embereket, kertekben játszó, vagy a kevésbé forgalmas utcákban
ugróiskolázó gyerekeket, de még a kapu el őtt a járdán ül ő lakók látványa sem ritka.
Ezért ezeknek a köztes-összeköt ő tereknek a helyzete szintén igen fontos és meghatározó a
városrész lakói számára, segítheti vagy ronthatja a városi élet elviselhet őségét.
Ebben a városrészben azért is tulajdonítunk ennek megkülönböztetett figyelmet, mert az itt
élő emberek, családok nagy részének más kikapcsolódási-pihenési-nyaralási lehet ősége nincs!
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
Városrendezés a Józsefvárosban 155
Az iskolaudvarok és az utcák városi sivataga ...
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
i 56 Perczel Anna TÉT 1992 .3-4
... és a földszintes és I. emeletes lakóházak bels ő tereinek oázisai.
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
TÉT 1992.3-4 Városrendezés a Józsefvárosban 157
A kulturális élet kibontakozásának és meger ősödésének meglév ő építészeti lehet őségei
Egy városrész vagy városnegyed bels ő életének felértékel ődése, külső irányból is vonzóvá
tétele, szorosan összefügg azzal is, mi mást vagy többet tud nyújtani a többi városnegyedhez
képest. Úgy gondoljuk, hogy a kultúra szerepe ilyen szempontból els ődleges és meghatározó,
de csak akkor, ha nem csupán kívülr ől vonzza ide az érdeklődőket, hanem a városnegyedben
elő emberek számára is megfelel ően alakul, változatos és sokrét ű.
A részletes vizsgálatok alapján e program kialakítása során ezért különös figyelmet fordítot-
tunk volt mozik, színház-kabaré, egyesületi székházak dísztermei vagy m űhelyépületek, kisü-
temek kulturális célra is alkalmas tereinek feltárására, rosszul, vagy bántó módon használt
kivételes vagy különleges épületekre.
A munkahelyteremtés építészeti adottságai
A lakás és a kultúra nagy kérdéskörei mellett, régi, leértékel ődött városrészek felértékelésé-
nek, újjáélesztésének fontos eleme a munkahelyteremtés lehet őségének, ezen belül legváltoza-
‘osabb formáinak feltárása.
Itt, a Józsefvárosnak ezen a részén, különlegesen sok olyan építészeti tér, régi bezárt, vagy
raktárnak használt m űhely vagy kisüzem található, melyek ilyen célra kiválóan alkalmasak.
A városrészben nagy számban található üres telkek egy részén is mód nyílik azonban olyan
dsebb vállalkozások beindítására, melyek a lakókörnyezetet nem terhelve max. 10-25 f ő al-
kalmazásával, elszórtan és változatosan munkalehet őséget adhatnak majd.
Dankó utca 11.
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
158 Perczel Anna TÉT 1992.3-4
A program legfőbb ajánlásai
1. A városrész történelmi kialakulását, karakterét képvisel ő sajátos-egyéni varázsát jelentő be-
építések, építészeti-természeti-kulturális értékek széles körére vonatkozó védelem (a telepü-
lési érték fogalmának bevezetése).
2. A városrész adottságaiban rejl ő ma még kialakítható környezetet felértékel ő lehetőségek
hosszútávú biztosítása: játszótér, gyalogos átjárók, sportolási terület, új zöldterület, park,
új iskolai terület — udvar, parkolóház, vagy szint alatti parkoló kialakításának lehet ősége.
3. A rehabilitációs folyamattól függetlenül viszonylag kis költséggel is megtehet ő környezetet
felértékelő lépések azonnali elindítása: fasor, vagy fák ültetése, gyalogos prioritású utcák
kialakítása, terek kertészeti rehabilitációja, köztisztaság biztosítása, vizuálisan is környeze-
tet zavaró és leértékel ő utcai tárgyak, bódék, reklámok fokozatos visszaszorítása, közvilágí-
tás radikális javítása.
4. A meglévő értékek és a környezetet felértékel ő jövendő lehető ségek biztosítása mellett a vá-
rosrész kibontakozását, újjáéledését is segít ő szabályozás.
5. A lakossággal történő jobb kapcsolat biztosítása, a nyilvánosság megteremtésére informáci-
ós iroda kialakítása a helyszínen, a tervek megismertetése, a rehabilitáció fogalmának beve-
zetése majd elindítása érdekében.
6. Az új építkezések építészeti-városképi színvonalának emelése, de meglév ő régi épületek
színvonalas átalakítása érdekében is kerületi építészeti zs űri felállítása, annak véleménye-
ajánlásai alapján történő engedélyezés. Kiemelkedő , hangsúlyos helyzetű telkek beépítése
esetén tervpályázat kiírása.
7. A jövendő rehabilitáció megkönnyítése érdekében a városrész életében oly fontos szerepet
játszó, de hiányzó alapvető kisebb szociális, kulturális, szolgáltató funkciók biztosítására
a legkönnyebben megoldható funkcióváltások megindítása.
8. Részben a funkcióváltások, részben a lakás komfortosítások miatt szükséges ideiglenes vagy
végleges új lakás biztosítása érdekében rotációs ház kialakítása vagy építése.
F városi összefüggéseket érint ő javaslatok összegzése
ő
Baross tér: nagyméretű szint alatti parkoló kiépítése a Keleti pályaudvar mindkét oldalán a
Rákóczi út és a belváros tehermentesítése érdekében,
a tér kertépítészeti-városképi rendezése,
a híd elbontása.
Orczy tér: a főváros szerkezetében elfoglalt jelent őségének megfelel ő funkcionális-közle-
kedési-városképi átértékelés,
nagyméretű szint alatti parkoló kialakítása a Baross utca és a Belváros tehermente-
sítésére a Józsefvárosi pályaudvar oldalán,
a nagyszabású új építési lehető ségek összehangolása a mögöttes területek rehabili-
tációjával és átalakulási lehet őségeivel, gazdasági-társadalmi elemzés,
tervpályázat kiírása.
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
ÉT 1992 .3-4 Városrendezés a Józsefvárosban 159
zsefvárosi p.u.: a konténer pályaudvar megszüntetése illetve kiköltöztetése,
elővárosi pályaudvarként történ ő használat,
Hungária körúti vasúti megállóhely kiépítése,
az épületegyüttes m űemléki védelme.
ross remiz: a Remiz áthelyezése a Salgótarjáni útra, vagy más erre alkalmas területre,
a felszabaduló rendkívül értékes terület és épületek hasznosítása: piac, be-
vásárló központ, zöldterület kialakítására.
óczi út: az átmenő forgalom megszüntetése, a gyalogosforgalom er ősítése, a meg-
szüntetett villamos visszaállítása, járdaszélesítés, fasorültetés,
az útvonal teljes hosszában és mindkét oldalán városképi elemzés és terv
készítése,
a további árkádosítás kérdésének felülvizsgálata.
iumei út: forgalmi szerepének tisztázása,
körút jellegének erősítése,
a már hosszabb szakaszon létez ő zöld sáv és belső út hiányzó szakaszainak
megvalósítása, bels ő kerékpárút-korzó kialakítása.
aross utca: a közlekedési zsúfoltság oldása az átmen ő forgalom megszüntetésével,
a fasor teljes rehabilitációja,
portálok védelme,
a közvilágítás világvároshoz igazodó kialakítása.
ekonstrukciós körút terve: ÁRT szintű felülvizsgálat, az érvényben lévő 1988 - i RRT és sza-
bályozás érvényességének megszüntetése,
olyan terv kidolgozása, mely sem városszerkezet rombolásával, sem épüle-
tek tömegének bontásával nem jár.
Összefoglaló gondolatok
A Közép-Józsefváros északi része a leértékel ődés, szlömösödés és társadalmi erózió olyan
tádiumába jutott, ahol már egy-egy telek, egy-egy utcaszakasz vagy tömb szigetszer ű átalaku-
ása önmagában döntő változást nem eredményezhet.
Ezért e városrendezési program kialakítása során az egész városrészre vagy annak egy-egy
agyobb egységére is kisugárzó rehabilitációs folyamatban gondolkodtunk.
Az átalakulás és a felértékel ődés elindítása a leépülés ilyen fokán tisztán vállalkozói alapon
agy tisztán önkormányzati er őből elképzelhetetlen, nem m űködik. Elfogadhatatlan az az út
s, amikor a rehabilitáció a területen él ő emberekkel nem számolva, azok elköltözésére épít.
De azt az utat sem tartjuk járhatónak, melynek során a városrész sajátos jellegét, karakterét
elentő beépítések — építészeti értékek vagy zöldfelületek elt űnése árán — történne a változás.
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
160 Perczel Anna TÉT 1992.3-4
A leértékelő dött történelmi városrészek esetében a nyugateurópai tapasztalatok is mind a re-
habilitáció összetett (kormány-önkormányzat- lakossági- vállalkozói) finanszírozását és érzé-
keny társadalmi és építészeti megközelítését igazolják.
Mindezt figyelembevéve e rendezési terv készítése során, — már a jövend ő és elkerülhetetlen
rehabilitációra is gondolva, szociológusokkal és közgazdászokkal együtt alakítottuk ki
építészeti-, városrendezési javaslatainkat, a városrész karakterének és helyzetének megfelel ő
összetettségre és érzékeny megközelítésre törekedve és felhasználva a szociális ajánlásokat és
a gazdálkodási program által vázolt kitörési lehet őségeket is.
A rehabilitációt, a kimozdulást a városrészre jellemz ő történeti-építészeti-természeti kulturá-
lis értékekre építve, a beépítés léptékéhez és a folytatandó tradíciókhoz igazodóan, a városrész
lakóinak részvételével, többségük maradására számítva képzeltük el, ugyanakkor társadalmi-
környezeti-építészeti megújulásra is gondolva, hiszen ez így együtt a rehabilitáció lényege.
Erre az ún. „óvatos" rehabilitációra esélyt ad:
— a városrészben található, bontás nélkül is beépíthet ő üres telkek-telephelyek igen nagy száma
(a telkek 15 %), de az építészeti-városképi értéket nem képvisel ő, rossz állapotú, környezetet
is zavaró, így bontható épületek viszonylag magas aránya is. (5-9 %)
— mindez egyformán ad lehető séget vállalkozás jelleg ű építkezéseknek, nagyobb lakásépítési
akcióknak, de foghíj szerű beépítéseknek is anélkül, hogy a meglév ő értékes, történelmi folya-
matosságot is biztosító épületeket, vagy akár lakóközösségeket komolyabban meg kellene
bolygatni,
— az üres vagy üressé váló telkek magas aránya nemcsak új építkezéseknek, de új parkok,
játszóterek, iskolaudvarok vagy iskolai kertek, sportterületek, tehát a környezetet komolyan
felértékelő -javító megoldások számára is lehet őséget ad,
— a megújulásban szerepet játszhat a városrész igen el őnyös központi elhelyezkedése a főváros
szerkezetében, a városrészhez közvetlenül kapcsolódó pályaudvarok, nagykiterjedés ű zöldte-
rületek, de a bels ő parkok-közterek szokatlan nagy száma is,
— a városrész sajátos fejl ődéséből következően megmaradt, ezért egyéni karakterét jelent ő,
egyben első beépülési korszakát is képvisel ő földszintes és I. emeletes falusias, illetve kisváro-
sian jellegű lakóépületek és beépítések meg őrzésével és védelmével lehetőség nyílik a sűrűn
beépített pesti oldal bérházai között a személyesebb — kisvárosiasabb életvitelre is, vagy közü-
lük egy-egy épület funkcióváltásával a városrészben annyira hiányzó kisebb szociális — kulturá-
lis — szolgáltató funkciók kialakítására, akár az itt hajdanán hagyományosnak számító vendég-
látás ill. vendéglők kialakítására — visszaállítására,
— e városrész másik sajátossága, védend ő jellegzetessége a lakóházak udvarán itt oly gyakran
elő forduló m űhelyépület, hajdani kis gyár is ragyogó lehető ség a szelíd de hatékony változásra,
hiszen alkalmas új munkahelyek kialakítására vagy iparosok, m űvészek befogadására..
A rehabilitáció során ugyanakkor itt olyan rendkívül súlyos problémákkal kell szembenézni,
mint:
— a komfortnélküli és rossz állapotú sötét-vizes lakások tömeges jelenléte (45 %) és a lakó-
épületek többségének erőteljesen leromlott állapota,
— a belső utcák elsorvadt élete: sem üzlet, sem szolgáltatás, sem vendéglátás, csak kosz,
elhanyagoltság, rossz közvilágítás, újabban pince-borozó, peep show, bingo terem,
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
1ÉT 1992.3-4 Városrendezés a Józsefvárosban 161
— az indokolatlanul elbontott régi házak helyére települt környezetet terhel ő, zavaró és leér-
kelő, talajt szennyező telephelyek, gépkocsitárolók rendkívül nagy száma,
— a prostituált negyed egyre korlátlanabb területhódítása,
— a városrész lakóinak életéhez közvetlenül köt ődő szociális-kulturális-szolgáltató funkciók
iányos jelenléte, olykor teljes hiánya, (több mint 10 000 diák mellett),
— az általános iskolák, óvodák komoly túlterheltsége ( -- 20 %) és teremhiánya mellett a rossz
örzeti elosztás és sok esetben hiányzó udvar, park, tornaterem, közösségi terem,
— kevés és egészségtelen, szennyezett leveg őjű játszótér,
— a sportolási lehetőség teljes hiánya,
— e szociális területen igencsak segítségre szoruló és egyben elöregedett városrészben a szo-
iális ellátás hiányos jelenléte és az erre szolgáló építészeti terek alkalmatlansága.
Mindezek következtében
a perifériára szorult, hátrányos helyzet ű emberek családok (szegények, munkanélküliek, ci-
ányok) egyre gyorsabban növekv ő jelenléte, az itt él ők elöregedése, a jobbmódú, tanultabb
lgári családok elköltözése, — a gettósodási folyamat felgyorsulása.
Az itt felsorolt igencsak súlyos bels ő problémákat további küls ő, elsősorban a f város hatás-
ő
örébe tartozó, a kibontakozást nehezít ő gondok terhelik, melyek közül a legjelent ősebbek:
— a városrészt övez ő főútvonalak elfogadhatatlan mérték ű és minőségű forgalma, az ezzel
gyüttjáró levegőszennyezettség, zaj, rezgés és porterhelés,
— a megoldatlan parkolási kérdések a főútvonalak környezetében, de bels ő utcákban is,
- Orczy tér és környékének városszerkezeti, közlekedési, városképi, funkcionális megol-
tlansága,
— a Baross Remiz kibontakozást gátló, zavaró jelenléte,
— a Gázművek területének környezetet leértékel ő használata,
— a Józsefvárosi-pályaudvar leértékelt kezelése, fejlesztési lehet őségeinek kihasználat-
sága.
A modern nagyvárosok itt láthatóan egy helyre koncentrálódó összes hagyományos és új,
e mindenképpen „kemény" problémái mellett a Józsefvárosnak ez a része építészeti értékek-
n, tradícióban meglep ően gazdag, rendkívül változatos és egyben hihetetlenül ellentmondá-
os világot képvisel.
A változatosság és ellentmondásosság éppúgy megnyilvánul a városrész szerkezetében, be-
pítettségében, mint lakóépületeinek vagy bels ő udvarainak, kertjeinek sokféleségében, de tár-
adalmi rétegződésében is.
Feltűnő az az ellentmondás, az a kontraszt is, amely a városrészben található igen nagyszámú
özintézmény iskola magas színvonala, jelent ősége és a városrész pusztulást sugalló, leépült
" helyzete vagy küls ő megítélése, presztizse között fennáll.
Mindez nagyrészt e városrész szaggatott és ellentmondásos fejl ődéséből, s e meg-megújuló,
ajd mindig elakadó fejlődésnek sokszor ellentmondó városrendezési szabályozásból-, de bel-
ros és külváros közötti köztes helyzetéb ől is fakad.
Ma egyszerre van itt jelen a polgári világ a munkás bérkaszárnyák és a külváros világával,
nagyváros a kisvárossal, olykor a falu világával is, keveredve.
Ez a József körút mentén még Belvárost képvisel ő városrész a Dobozi utca — Orczy tér kör-
Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja
(Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest)
Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.
162 Perczel Anna TÉT 1992 03-4
nyékén már a körút polgári világától élesen különböz ő külvárost, munkások és hajléktalanok
világát idézi.
A nagy kontraszt, ellentét nemcsak a városrész két pólusa között, de a városrészen belül egy-
egy utcában, tömbön belül is jellemz ő.
Igen gyakori kép a belső utcákban és terek körül az V—VI. emeletes szecessziós bérházak
tövében álló múltszázadból ittmaradt földszintes lakóház, majd a III. emeletes eklektikus bér-
ház mellett húzódó telephely, üres telek, üzemi épület és az „el őkelő" múltra visszatekintő
polgári bérház mellett sorakozó „munkásbérkaszárnya" is.
A lakóépületek, bérházak kapuján belépve a különleges szépség ű és hangulatú belső terek
— udvarok olykor gazdag növényzet ű elvarázsolt kertek mellett ott találhatók a kétségbeejt ően
sivár, sötét és dohos udvarok is.
A program javaslatait ennek a változatos és ellentmondásos helyzetnek megfelelve fogalmaz-
tuk meg, egyrészt a történelem során eltér ően alakult városszerkezeti egységek és a rehabilitá-
ció szempontjaiból más- és más stratégiát igényl ő területek, másrészt az egymástól különböz ő
tömbök utcák, épületek esetében.
Azonban minden összetettség és különböz őség ellenére az egész városrészre vonatkozóan egy-
formán alapvetőnek és fontosnak tekintettük:
— a városrészt alakító, egymás mellett fellelhet ő három nagy történelmi stflus-korszak jel-
legzetes, vagy építészetileg kiemelked ő épületeinek, beépítéseinek számbavételét — meg őrzé-
sét — védelmét, a történelmi folyamatosság biztosítását,
— a parkok és fasorok növényzete mellett, a városrészre oly jellemz ő belső kertek megőrzé-
sét, befuttatott tűzfalak, értékes növényzet védelmét, értékként történ ő számontartását,
— az elviselhető városi élet érdekében: a forgalomcsillapított vagy gyalogos-els őbbségű ut-
cák hálózatának kialakítását, a forgalmi rend javítását, a zöldterületek minden lehetséges for-
mában történő növelését,
— az iskolák, óvodák közvetlen szomszédságában lév ő üres vagy felszabadítható telkek isko-
labővítésére, iskolaudvar vagy kert kialakítására történ ő felhasználását, illetve tartalékolását,
— a környezetet előreláthatóan legkevésbé terhel ő parkolási lehetőségek területi biztosítását,
— az értékének és jellegének nem megfelel ően, méltatlanul, rosszul vagy zavaróan használt
különleges épületek, nagyobb belső terek funkcióváltását,
— sötét lakóudvarok földszinti lakásainak átalakulását, lakásként történ ő használatának
megszüntetését.
Ezen túl különös jelent őséget tulajdonítottunk a városrész teljes területén:
— a közösségi élet színtereinek: tereknek, parkoknak kivételes utcáknak,
— a félközösségi tereknek: tömbbels ő, udvar, kert és telek használatának,
— a kulturális élet kibontakozását, megerősítését segítő, rosszul használt építészeti terek fel-
tárásának,
— a munkahelyteremtésre felhasználható épületek meg őrzésének,
— a jelenleg elsősorban üzlehelyiségekben történ ő öregekkel való foglalkozás megfelel őbb,
emberibb lehetőségek feltárásának, els ősorban erre alkalmas földszintes-kertes épületek funk-
cióváltására gondolva.