Tér és Társadalom 1. évf. 1987/2.
ÚJ, CSOPORTOS FALUSI TELEPÜLÉSEK
BACS-KISKUN MEGYÉBEN
Beszámoló egy kecskeméti tanácskozásról
Az 1985. január 29-én tartott konferenciát a Szegedi Akadémai Bízottság
Területfejlesztési Munkabizottsága, a Bács-Kiskun megyei Tanács és annak Tudomá-
nyis Koordinációs Szakbizottsága, valamint a Regionális Kutatások Központja Telepü-
léskutató Csoportja rendezte.
A kutatók és gyakorlati szakemberek részvételével tartott összejövetel nyitó
el őadását ENYEDI GYÖRGY akadémikus, az RKK f ő igazgatója tartotta. Ismertette
a témavezetésével lezajlott kétéves kutatás legfontosabb eredményeit. Bevezet őjében
arról szólt, hogy egyes szerz ő k (KÖRMENDI K., LETTR ICH E., ROMÁNY P.) már
korábban is felhívták a figyelmet a tanyarendszer bes űr űsödésével keletkez ő kistelepü-
lésekre, de a vizsgálat kezdetéig viszonylag keveset tudtunk a kiváltó okokról, a migrá-
ció jellemző irő l, irányairól, az ilyen kistelepüléseken él ő k életmódjáról, életkörülmé-
nye i rő l .
Az egyedi kérd ő íves felmérés összesített eredményei alapján kimutatható,
hogy az ilyen 2-300 fő s kistelepülések népességének 90-95%-a tanyáról költözött be,
a lakosok zöme fiatal, a lakáskörülmények pedig igen jók. Érdekes tényként emelte ki
az el őadó, hogy a felmért kistelepüléseknek az aktív keres ő k foglalkozási szerkezete
Szerint meghatározható típusai — még ekkora településméretben is — az urbanizáció
egyes fokozatait fejezik ki. Vannak közöttük a mez őgazdasági nagyüzemek által alapí-
tott, szélsőségesen agrárjelleg ű kistelepülések, a jó közlekedési helyzet ű pontokon ve-
gyes foglalkozási szerkezet űek, Kecskemét környékén pedig fellelhet ő k a dinamikus
növekedés ű , szuburbán kistelepülések is.
Kiemelte, hogy a jelenséget Európa más részein is vizsgálták már, s hogy
hazánkban is szükség van olyan, a falusi településfejl ődésrő l általánosan kialakult ké-
pet differenciáltabban figyelembe vev ő településpolitikára, amely teret ad a helyi sajá-
tosságok kibontakozásának, a vizsgálatban szerepl ő aprófalu méret ű , csoportos telepü-
Iések faluvá fejl ődésének. Ez annál is inkább fontos, mert abból a feltételezésb ő l kiin-
dulva, hogy a kisméret ű település eleve életképtelen, központi intézkedések sorával tet-
tünk tönkre az egyébként gazdasági funkcióik alapján életképes településeket. Ezért
további vizsgálatokkal kellene feltárni a községi (társközségi) igazgatási önállóságra al-
(almas kistelepüléseket, s lehet ővé tenni, hogy társadalmukat, közösségüket önkor-
ányzati és öntevékeny szervezetek is er ősítsék. A nagyüzemek által létrehozott tele-
pülések is részei a magyar településállománynak, így nem lehet azokat csak a létesít ő
termel ő szövetkezet vagy állami gazdaság gondjára és terhére bízni, mint ahogy a váro-
Sokat sem az ipari üzemek vagy kereskedelmi vállalatok, hanem önálló településszerve-
zetük irányítja.
ÚJ, CSOPORTOS FALUSI TELEPÜLÉSEK
BACS-KISKUN MEGYÉBEN
Tér és Társadalom 1. évf. 1987/2. 113-115.p.
114
CSATÁR I BÁLINT kandidátus, tudományos csoportvezet ő korreferátumá-
ban felhívta a figyelmet arra, hogy mind építési, mind tanácsi igazgatási, mind tervezé-
si vonalon túl sok tisztázatlan, összeegyeztethetlen fogalom van forgalomban a kiste-
lepülésekkel kapcsolatban. Szólt arról is, hogy a kiépülésükben megtorpant, ellátó-
és intézményhálózatukat tekintve fejletlen kistelepüléseken él ő k többsége gyermeké-
nek a jöv őjét más településen képzeli el, így e települések sorsa egy generációváltás
után bizonytalanná válhat.
SÁNTHA JÓZSEFN É, a KSH Bács-Kiskun megyei Igazgatóságának osztályve-
zetője a kistelepülések statisztikai regisztrálhatóságának problémáiról szólt. Kiemelte:
az új, csoportos települések keletkezése révén a tanyai-külterületi és az „egyéb belterü-
leti" népesség területi koncentrációja felgyorsult. Ezután röviden vázolta annak a fak-
tor- és clusteranalízisnek a f ő bb eredményeit, amelyek többségében egybeesnek a Tele-
püléskutató Csoport vizsgálatában közölt típusokkal.
Nagy érdekl ődés kísérte MARKOLT LÁSZLÓ építészmérnöknek (BÁCS-
TERV, Kecskemét) el őadását, aki rámutatott arra, hogy építési szempontból sem tisz-
tázott e kisfalvak jöv ője. A számukra készült rendezési tervek ugyan megfelelnek az
Országos Építési Szabályzatnak, de a közintézményeknek kihagyott telkek sokszor
üresen maradnak, s nincs mód arra, hogy bizonyos s ű r ű n lakott tanyás térségekben
többféle területhasznosítást is tervezhessenek. Fontosnak tartotta a telekméretet és a
telekrendet, mert azoknak a háztáji és házkörüli gazdaság m ű ködtetését kell szolgál-
niuk.
SZTR INKÓ ISTVÁN néprajzkutató, a Bács-Kiskun megyei Múzeumi Szerve-
zet igazgatóhelyettese az életmódváltozás egyes tényez ő it elemezte, ismételten ki-
emelve, hogy pl. a Kiskunmajsa környéki csoportos települések jöv ője bizonytalan,
s ezt a településformát csak a tanyáról beköltöz ő első generáció választotta, gyerme-
keik már elköltöznek.
A záró korreferátumot KIRÁLY LÁSZLÓ GYÖRGY közgazdász, az MSZMP
Bács-Kiskun megyei Bizottságának politikai munkatársa tartotta. Azt ecsetelte, hogy a
politikának lehet őséget kell biztosítania az új települések társadalmi-szervezeti életé-
nek megszervezésére, s erre a lehet őséget még akkor is meg kell adni, ha „helyben" ez
az igény még nem fogalmazódik meg.
Ezután a konferencián elnökl ő SIMON IMRE kandidátus, a SZAB Területfej-
lesztési Munkabizottságának elnöke megnyitotta a vitát. El őször BOROS FERENC, a
földrajztudomány doktora (ÉVM, Bp.) kapott szót. Nagyra értékelte a kutatás.újsze-
r űségét, s azt, hogy az eredmények a gyakorlati terület- és településfejlesztést is segít-
hetik. Kiemelte, hogy az új hosszú távú politika csak ilyen és hasonló indíttatású ku-
tatásra építve lehet sikeres. Majd arról szólt, hogy a helyi sajátosságokhoz idomulva meg
kell változtatni az építési szabályozást is.
Utána BARTKE ISTVÁN, a közgazdaságtudomány doktora (OTTGI, Bp.) kö-
vetkezett hozzászólással, amiben kifejtette: a Bács-Kiskun megyei példák és a kutatás
eredményei országos jelent őség űek, és másutt is figyelemmel kellene lenni ezekre a kül-
területi településekre.
Különös hatású felszólalást tett FAZEKAS FERENC, a katonatelepi általános
iskola igazgatója, aki saját maga is részese, átél ője volt kistelepülése ellentmondásos fej-
lő désének. Azt hangsúlyozta, hogy feltétlenül meg kell teremteni az alapellátást min-
ÚJ, CSOPORTOS FALUSI TELEPÜLÉSEK
BACS-KISKUN MEGYÉBEN
Tér és Társadalom 1. évf. 1987/2. 113-115.p.
115
en arra alkalmas helyen, mert csak így remélhet ő , hogy „összkomfortossá" válik az
ész település, s nemcsak a lakások azok.
Ezután GABORJÁK JÓZSEF közgazdász, a Bács-Kiskun megyei Tanács Terv-
cIosztályának vezet ője szólt arról, hogy a megye be kívánja építeni a kutatás eredménye-
ik a VII. ötéves tervébe. A gondok között kiemelte, hogy az ellátási hiányok sora igen
Illosszú, s szükség van a kistelepülés és az anyaközség szorosabb együttm ű ködésére is.
Az utolsó hozzászóló GAJDÓCSI ISTVÁN, a megyei tanács elnöke volt. Hitet
tt amellett, hogy ezekben a kistelepülésekben is kötelessége a vezetésnek a színvona-
1 s, emberi életkörülményeket biztosítani. A hét megyéb ő l és Budapestr ő l érkezett,
integy 80 résztvev ő vel tartott tanácskozás SIMON IMRE zárszavával ért véget.
Csatári Bálint