106 Tér és Társadalom 1. évf. 1987/2.
A sorozatot a regionális kutatás és tervezés valamennyi elméleti és gyakorlati
szakemberének ajánljuk; haszonnal forgathatják a földrajzosok, a közgazdászok, a de-
mográfusok, a szociológusok, a történészek és a néprajzosok. Az els ő kötet holland és
magyar falufejlesztéssel foglalkozó szakemberek munkája, a második amerikai (Egye-
sült Államok) és magyar regionális tudósok írásait tartalmazza a területi folyamatok és
a regionális politika legújabb eredményeir ő l.
KRÓNIKA
KGST EGYÜTTM Ű KÖDÉS
A KÖRNYEZETVÉDELEM TÁRSADALOMTUDOMÁNYI
KUTATÁSAIBAN
A KGST keretében összehangolt környezetvédelmi kutatások az alapkuta-
tástól a m ű szaki fejlesztési kutatásokig igen széles skálát fognak át. Id őben ez az
együttm ű ködés a KGST Tudományos-M űszaki Együttm ű ködési Bizottság irányítása
alatt 1973-ig nyúlik vissza. Az átfogó program keretében 1981-85 között már 14 nagy
problémakört kutattak az együttm ű köd ő országok.
Az I. sz. problémakör a környezetvédelem társadalmi, gazdasági, jogi, földraj-
zi és pedagógiai tudományok területét öleli fel, zömében alapkutatás jelleggel. E ku-
tatások során nemzetközi együttm ű ködésben közösen kutatunk olyan alapvet ő kérdé-
seket, mint a természethasznosítás szocialista tervezési módszerének kidolgozása, a ter-
mészeti er ő források és a környezet állapotára vonatkozó gazdasági értékelés metodiká-
ja, a környezetvédelemre vonatkozó jogi szabályozás tudományos alapjai, a környezet-
védelem oktatási problémái, a hulladékmentes, illetve kevés hulladékkal járó technoló-
giák bevezetésének gazdasági, szervezési feltételei és a határon átterjed ő levegőszeny-
nyeződés jogi kérdései.
Ezek a kutatási témák a magyar környezetvédelmi politikának is alapvet ő
gondjait jelentik.
A környezetvédelem terén kialakult együttm ű ködésre az utóbbi öt év során
jellemző volt, hogy a KGST-tagországok közös érdekének megfelel ően az I. probléma-
kör társadalomtudományi jelleg ű kutatásain belül jelent ősen megn őtt a közgazdasági
témák súlya. Az országonként sajátos konkrét tervezési-irányítási mechanizmusok lé-
nyegében hasonló kulcskérdéseket vetnek fel: a környezetvédelem hatékonyságának
értelmezését, kritériumait és ennek alapján a környezetvédelmi tevékenység irányítási,
tervezési rendszerének közgazdasági eszközeit, módjait (ágazati problémáit éppen úgy,
mint a területieket), továbbá a környezet és a környezeti tényez ő k közgazdasági érté-
kelésének módszereit, valamint a környezeti károsodás közgazdasági értékelésének me-
todikáját.
KGST együttműködés a környezetvédelem társadalomtudományi kutatásaiban
Tér és Társadalom 1. évf. 1987/2. 106-112.p.
107
Az 1.1. A. téma a környezetvédelem tervezését és irányítását foglalta magába,
s három kutatási feladat teljesítését irányozta el ő :*
— 1.1.1. A környezetvédelem általános (elvi) társadalmi-gazdasági kérdései
— 1.1.2. A környezetvédelem alapvet ő közgazdasági eszközeinek alkalmazása
— 1.1.3. A környezetvédelem tervezésének és irányításának ágazati és területi
problémái.
Az első altémában egyfelöl az alapvet ő környezetvédelmi kategóriák „illeszke-
dését" vizsgálták a közgazdaságtan hagyományos kategóriarendszerében (pl. a környe-
zet helye a fejlett szocialista társadalom célrendszerében, újratermelés és környezetmi-
nő ség összefüggései, a környezet és az életszínvonal, életmód összefüggései), másfel ő l
kiemelten kezelték a környezetvédelem hatékonyságának általános értelmezését.
A második kutatási témában a környezetvédelem közgazdasági eszközrendsze-
rét értékelték, összehasonlító módszerrel. Feltárták, hogy ma még a szocialista gazdasá-
gokban nincs érdemleges viszony a környezetvédelem és a piaci mechanizmusok, illetve
a környezetvédelem és az árrendszer között. Az elvileg elismert különböz ő érdekeket
nem egységes mechanizmus, hanem különálló önálló közgazdasági tartalommal talán
nem is rendelkez ő tényez ő k közvetítik a gazdaságban, szükségszer űen lesz ű kítve a po-
tenciális eszközrendszert. Ár helyett „használati díjakról" kell beszélnünk, gazdasági
ösztönz ő k helyett pedig „negatív ösztönz ő krő l", bírságokról.
A harmadik résztémában a környezetvédelmi tervezés és irányítás ágazati és
területi aspektusainak viszonyát, ellentmondásait tárták fel. Az egyes országok bels ő
mechanizmusa meglehet ősen eltér ő ebben a tekintetben. Ugyanis objektíve kialakult
rendszerükben a speciális viszonyok túlsúlya a jellemz ő , ezek viszont csak megfelel ő
adaptáció révén illeszthet ő k egy más mechanizmusba.
Az 1.1.8. téma keretében a természeti erőforrások főbb válfajainak gazdasági
értékelésével és a természetvédelmi intézkedések gazdasági hatékonyságának módszer-
tani kérdéseivel foglalkoznak.
Az együttm ű ködés keretében kidolgozott er őforrásmódszertan négy termé-
szeti erő forrás kapcsán vizsgálja a gazdasági értékelés gyakorlati felhasználásának szá-
mítási elveit és irányait: az ásványkincslel ő helyek, a mez őgazdasági földterületek, az er-
dő és a vízkészletek kapcsán.
A módszertani alapelvek kidolgozása során a természetvédelem, a környezet-
védelem fokozására és a természeti er őforrások kihasználásának javítására irányuló in-
tézkedés-rendszer egyik láncszeme a természeti er őforrások értékelése és ennek a gaz-
dasági gyakorlatban történ ő felhasználása. A kidolgozott módszertanban vizsgált ter-
mészeti er ő forrás-értékelések nyilvántartási célból a tervszámításokban történ ő felhasz-
nálásra is szolgálhatnak. Hasznosíthatók a természeti er őforrások telekkönyvezésére
(kataszter vezetésére), a természeti er őforrások pénzbeli értékelésének egyfajta népgaz-
dasági termelési tartalékként történ ő kimutatására. Alkalmazhatók az ágazatoknak,
vállalatoknak és szervezeteknek a természeti er őforrások felhasználására, védelmére, re-
produkálására és javítására irányuló munkája gazdasági hatékonyságának meghatározá-
sára, továbbá a bányászat és — feldolgozás esetén — az ásványkincs-hasznosítási norma-
tíváinak meghatározására stb. Ezen kívül a természeti er őforrások gazdasági értékelése
"A közgazdaságtudományi kutatások szervezését Hrubi László tudományos munkatárs vezette.
KGST együttműködés a környezetvédelem társadalomtudományi kutatásaiban
Tér és Társadalom 1. évf. 1987/2. 106-112.p.
108
hasznosítható még a vállalatoknak és különböz ő szerveknek a természeti er őforrások
jobb kihasználását célzó anyagi ösztönzési normatíváinak kidolgozására, az ésszer ű ter-
mészethasznosítási normák és tervek megsértését követ ő gazdasági szankciók normatí-
váinak kidolgozására stb.
Az 1.2. témakör a természeti-technikai területi struktúraváltozások környezet-
védelmi problémáit vizsgálja.
Kapcsolódva a korábbi tudományos eredményekhez, az 1.2. keretében szüle-
tett kutatási eredmények szélesítették az ember termszetet befolyásoló tevékenységé-
nek környezeti szempontú értékelését. Ezek a kutatások egy tágabban értelmezett te-
rületi rendszer (rendszerek) környezeti változásainak társadalmi, gazdasági és ökológiai
értékelésére irányulnak. Megjelenési formái az ipari és agrár-térségek, rekreációs körze-
tek, települések, közte a városi agglomerációk, valamint ezek területi összességei, ame-
lyek kölcsönhatással vannak egymásra a gazdasági és társadalmi célok megvalósítá-
sában.
A kutatások során nemzetközi együttm ű ködésben kidolgoztuk a probléma-
kör elméleti alapjait és fogalmi rendszerét. Ezek alapján a természeti-technikai területi
rendszerek változásait értékel ő vizsgálatban a kölcsönhatásban lev ő elemek számos ösz-
szefüggését tanulmányoztuk.
A kutatások metodikai részében matematikai és kartográfiai modelleket állí-
tottak fel, az utóbbi kidolgozásában a magyar fél a hazai kutatási eredményekre tá-
maszkodva különösen jelent ős szerepet vállalt, amelynek tudományos eredményeit a
„Környezetvédelmi tanulmányok" sorozat 4. kötetében adtunk közre 1984 nyarán.
Ezekkel a kutatási eredményekkel komplexebbé tehet ő a környezetvédelem tervezésé-
nek és irányításának tudományos megalapozása. Várhatóan különösen fontos szerepet
kap a prognózisok kidolgozása terén.
A KGST 1.3. téma a környezetvédelem jogi szabályozásának tudományos
alapjainak kutatását tartalmazza. *
E témában a környezetvédelmi kutatások 3 f ő irányban folytak, a környezet-
védelem nemzetközi jogi, beruházási vonatkozásai, valamint a jogi felel ősség rendszere
témakörében. Az els ő kérdéskörhöz kapcsolódva „A Magyar Népköztársaság részvétele
az ENSZ keretei között folyó környezetvédelmi együttm űködésben" cím ű résztémá-
ban a hazai szakemberek értékelték az ENSZ és szervei közrem ű ködésével megvalósuló
környezetvédelmi együttm ű ködést, s ebben a nemzetközi jog szerepét. Állást foglal-
tunk a témába vágó egyes elméleti és nemzetközi jogi szabályozási kérdésben.
A szocialista országok környezetvédelmi együttm ű ködése nemzetközi jogi el-
veinek a környezetvédelemb ő l ered ő nemzetközi viszonyokkal kapcsolatos összefüg-
gésrendszerét feltárva a környezetvédelmi együttm ű ködést rendez ő általános szokásjo-
gi elvekre is kitértek a vizsgálatok. Javaslatok készültek a környezetvédelem területén
deklarálható elvekre, az azok kialakításánál figyelembe veend ő szempontokra a KGST
keretén belül.
A nemzetközi felelősség az ökológiai károkért résztémában egy viszonylag új
felel ő sségi formának a vizsgálatára vállalkoztak a magyar szakemberek, amely a kör-
nyezeti károk miatti nemzetközi jogi felel ősség alapját, tárgyát és alanyi körét öleli fel.
*A jogtudományi kutatások szervezését Benkő Andrásné tudományos munkatárs vezette.
KGST együttműködés a környezetvédelem társadalomtudományi kutatásaiban
Tér és Társadalom 1. évf. 1987/2. 106-112.p.
109
Kutatási eredményeink a felel ősség témakörében kidolgozandó egyeztetett szocialista
álláspont kialakításához adhatnak segítséget, s ezért hasznosításukat els ő sorban nem-
zetközi összefüggésben látjuk.
A nemzetközi jogi indíttatású kutatások eredményei jellegüknél fogva és a
vizsgált problémakörökre is tekintettel els ősorban nemzetközi szinten, KGST-n belül
hasznosíthatók. Emellett azonban úgy látjuk, hogy a környezetvédelmi külkapcsola-
tainkat formáló, illető leg a nemzetközi jog e speciális területét m űvel ő elméleti és gya-
korlati szakemberek számára is hasznos lehet az elért eredmények ismerete.
A beruházások környezetvédelmi jogi vonatkozásai témakörön belül e tevé-
kenységi forma környezetvédelmi összefüggésrendszerének széles vertikumú áttekinté-
sét végeztük el.
A gazdaságfejlesztés területi tervezésének jogi szabályozása az ökológiai kö-
vetelmények figyelembevételével cím ű részirányban folytatott kutatásaink tapasztala-
tai alapján szükségesnek látjuk a népgazdasági tervezésr ő l szóló törvényt kiegészíteni
annak el ő írásával, hogy az országgy ű lés döntsön a környezetvédelem- és a környezet-
fejlesztés távlati országos koncepciójáról és ennek figyelembevételével a különböz ő idő-
tartamú népgazdasági tervek is jelöljék meg az id őszer ű környezetvédelmi célokat.
A tervez ő-kutató munkák jogi szabályozását vizsgálva számbavettük mind-
azon, e tárgykörbe vágó jogi normákat, amelyek ökológiai követelményeket rögzíte-
nek, elemeztük a szabályozás formáit. Áttekintettük a különböz ő állami szervek joga-
it és kötelességeit az ökológiai követelmények figyelembevételének biztosításában. Ál-
láspontunk szerint különös hangsúlyt kell, hogy kapjon az irányító szervek felel őssége
e területen, különösen központi szinten.
A beruházási folyamatot vizsgálva egyértelm űen leszögezhet ő , hogy a nagy-
és célcsoportos beruházások elhelyezését célzó döntési mechanizmusban ellentmondás
mutatkozik a központi szinten meghozott döntés és a területi szinten lefolytatott en-
gedélyezési eljárás között. E probléma megoldását jelentheti e beruházások elkülöníté-
se a beruházásokra vonatkozó eljárási fórumrendszert ő l.. Engedélyezésüket a beruházá-
si javaslatról történ ő döntéssel egyid őben célszer ű megvalósítani. A'tervez ő szervek és
tervez ő k jogait és kötelezettségeit elemezve megállapítható, hogy a beruházási folya-
matot a szervezetlenség, az abban résztvev ő k érdekellentéte jellemzi, amely tényez ő k
a környezetvédelem normarendszerének e területen való érvényesülését ellentétes ha-
tásokkal befolyásolják. A tervez ő és a kivitelez ő szervek kapcsolatát rendezettebbé kell
tenni oly módon, hogy a tervez ő hatáskörét kiterjesztjük a beruházás egész folyamatá-
ra, növeljük felel ősségét a beruházások hatékony, költségtakarékos és az ökológiai
szempontokat is érvényesítő megvalósításában.
Az építkezési munkákkal kapcsolatos jogi el ő írások környezetvédelmi szem-
pontú értékelése során már megállapítható, hogy a jogalkotói szándékban a környezet-
védelmi szempontok er őteljesebben érvényesülnek. Még mindig probléma azonban,
hogy a környezetvédelmi szempontok kizárólag az építkezési folyamat el ő készítő sza-
kaszát rendez ő jogi rendelkezésbe épültek bele, s teljesen hiányoznak az építkezést,
Mint tényleges tevékenységet és potenciális környezeti kárforrást szabályozó jog-
anyagból.
A környezetvédelem jogi felel ősségi rendszerének vizsgálata átfogta a környe-
zetvédelmi felel ősség formáit, a komplex felel ősség mibenlétét, részletesen az egyes
KGST együttműködés a környezetvédelem társadalomtudományi kutatásaiban
Tér és Társadalom 1. évf. 1987/2. 106-112.p.
110
jogágazatokban fellelhet ő fe/el ősségi alakzatok környezetvédelmi alkalmazhatóságát, a
környezetvédelmi bírságokból befolyó pénzeszközök felhasználásának módját és szer-
kezeti kereteit. A kutatások jöv őbeni feladatai a környezetmin őség javításának irányí-
tási és szabályozási kérdéseit ölelik fel.
A KGST 1.4. témaköre a környezetvédelem pedagógiai kérdéseit tartalmaz-
za*.
Az e téren született kutatási eredmények nagyban hozzájárultak a pedagógiai
munka környezetvédelmi tartalmának, színvonalának emeléséhez, a környezetvédelmi
oktatás és nevelés tartalmi és formai gazdagításához. A téma eredményes m űvelése, a
kutatási eredmények összegzése megteremtette a következ ő ötéves terv id őszer ű kuta-
tási feladatainak kijelölését, a továbblépés lehet őségeit.
Az egyik kutatási irány a környezetvédelmi oktatás problémáit ölelte fel az
oktatási intézményekben. Ennek keretében széles kör ű elemzések alapján áttekintették
a környezetvédelmi oktatás és nevelés kérdéseit, ajánlásokat fogadtak el a képzés tema-
tikájára vonatkozóan.
Sor került a környezetvédelmi oktatás és nevelés iskolai rendjének elemzése
mellett az iskolán kívüli nevelés formáinak és tartalmának összehasonlító értékelésére
is. Megfogalmazódott, hogy az iskolán kívüli környezetvédelmi nevelés módszerének
alakításakor nagy mértékben kell támaszkodni a tanulók öntevékenységére.
Az ökológiai oktatás és nevelés tantárgyankénti megvalósítása, a koordináció
szerepének értékelése országonként eltér ő módon valósul meg, ezért tanulmányozni
kell a különböz ő módszerek eredményeit.
A másik kutatási irány a környezetvédelmi oktatás és nevelés kérdései a nem
pedagógiai felsőoktatási intézményekben, amelyek eredményeként a különböz ő jelleg ű
felső oktatási intézményekben folyó speciális környezetvédelmi oktatás és képzés kere-
teinek, óraszámainak, tartalmának, módszereinek átfogó feltárására és értékelésére ke-
rült sor. A kutatások általános tapasztalata, hogy a fels őoktatásban még mindig nem
vált egyöntet űen a szakképzés és a szakmai m űveltség részévé a környezetvédelem.
Vannak felső oktatási intézmények hazánkban és más országokban is, ahol ez markán-
sabban kiforrott. Például a Szófiai Erdészeti M űszaki F ő iskolán folyó ökológiai oktatás
egyidej ű leg diszciplináris és interdiszciplináris jelleg ű . Az elsajátítandó tantárgyak nagy
részének és az elméleti oktató-nevel ő , valamint a gyakorlati tevékenységnek szinte vala-
mennyi formája ökológiai irányultságú, az erd őgazdasági és erd őtelepítési karon szinte
nincs olyan oktató-nevel ő és tudományos kutató tevékenység, amely nem függ össze a
környezettel és amely a maga álláspontjából kiindulva ne lenne hasznára a természeti
környezet védelmének és újjáteremtésének.
Ugyancsak találunk hasonlóan kedvez ő tapasztalatokat a magyar erdészeti és
agrár felső oktatásban, de a posztgraduális képzést is ellátó m ű szaki és agráregyetemek
kivételével sem hazánkban, sem más szocialista országban nem tekinthetjük megoldott-
nak e kérdést. Ezeket a gondokat is figyelembe véve vet ődött fel annak igénye, hogy
1986-1990 között, ugyancsak együttes vizsgálatok alapján, a szocialista országok kö-
zös állásfoglalást, illetve ajánlást dolgozzanak ki a környezetvédelmi oktatás helyzeté-
re, jövő jére vonatkozóan a társadalomtudományi oktatási intézményekben.
*A pedagógiai kutatások szervezését Hajdú Zoltán tudományos munkatárs vezette.
KGST együttműködés a környezetvédelem társadalomtudományi kutatásaiban
Tér és Társadalom 1. évf. 1987/2. 106-112.p.
111
Az 1.5. téma A hulladékszegény technológiák gazdasági kérdéseit foglalta ma-
gába.
A hulladékszegény technológiák gazdaságosságának, értékelésének és kiválasz-
tásának kérdéseivel foglalkozó hazai kutatómunkák során a cél az volt, hogy a Magyar-
országon megvalósított hulladékszegény technológiáknak a know-how-t nélkülöz ő le-
írását elkészítsék, egyben az azokra jellemz ő adatokat összegy űjtsék. A hulladéksze-
gény technológiák elterjesztése társadalomtudományi összefüggéseinek, irányítási, sza-
bályozási vonzatainak feltárása ma még kezde -fi stádiumban van, ezt tükrözik a KGST
együttm ű ködésben elért szerény kutatási eredmények is.
Az 1.6. téma a határokon átjutó leveg őszennyezés társadalmi-gazdasági, szer-
vezési-jogi aspektusait tartalmazza.
E problémakör kutatása KGST-szinten 1984-ben indult, ekkor került sor az
első szakértő i ülésre Moszkvában, ahol a kutatás helyzetét tekintették át az együttm ű -
köd ő k, valamint körvonalazták az 1986-1990-re vonatkozó elképzeléseket. Ez a kuta-
tási irány a genfi összeurópai környezetvédelmi tanácskozás ajánlásának eredménye-
ként került a KGST programjába. A genfi konvenció tartalmazza a nagy távolságokra,
országhatárokon átterjed ő légszennyező anyagok korlátozását.
Ennek alapján született meg az a megállapodás, hogy az egyezményhez csatla-
kozó országok — köztük Magyarország is — 1993-ig 30%-kal csökkentik kéndioxid
kibocsátásukat.
Vizsgálataink az e témába vágó nemzetközi jogi szabályozás elemzéséhez ad-
tak alapot a magyar környezetvédelmi érdekekre figyelemmel. Számba vettük és érté-
keltük a témakört szabályozó nemzetkózi jogi normákat, részletesen elemeztük az er-
re vonatkozó nemzetközi jogi szerz ő déseket, különös figyelemmel témánk szempontjá-
ból jelentő sek. Kutatásaink alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a szerz ődéses
szabályozás a vártnál kisebb szerepet játszik a leveg ővédelem nemzetközi problémái-
nak megoldásában, az együttm ű ködés szervezésében. Ennek tulajdonítható, hogy a
nemzetközi környezetvédelmi jog e területén a nemzetközi jogi általános elvei kerülnek
el őtérbe. A határokon átjutó leveg ő szennyezés összefüggésrendszerében tisztáztunk bi-
zonyos alapkérdéseket, vázoltuk az értelmezésükkel kapcsolatos problémát.
A határokon átjutó leveg őszennyezésr ő l szóló nemzetközi jog lehetséges prob-
lémái közül részletesebben foglalkoztunk a megel ő zési, csökkentési és jóvátételi köte-
lezettség természetével, a szennyezés fogalmával. A hazai gyakorlati hasznosítás le-
hetőségét megalapozandó, tézisszer ű en vázoltuk azokat a feladatokat, amelyekkel a
környezetvédelmi területen döntést hozó állami szerveknek számolni kell, mind a nem-
zetközi jogalkalmazással összefüggésben.
További feladatok. A KGST I. problémakör további feladatait a Meghatalma-
zottak Tanácsának XII. ülése határozta meg, amely az 1986-1990 közötti id őszakra az
alábbi témákat fogadta el:
— A környezetvédelem tervezésének és irányításának továbbfejlesztése
- A környezetvédelmi intézkedések közgazdasági hatékonysága és prio-
ritásai
- A környezeti állapot értékelése és prognózisa a regionális fejl ődésben
- A környezetmin ő ség javításának és védelmének jogi problémái
KGST együttműködés a környezetvédelem társadalomtudományi kutatásaiban
Tér és Társadalom 1. évf. 1987/2. 106-112.p.
112
- Az ökológiai oktatás és nevelés továbbfejlesztése a szocialista országok
ískolai és f ő iskolai képzésben
- A szakemberek képzésének és továbbképzésének rendszere a környezet-
védelem terén
- A hulladékmentes és kevés hulladékkal járó technológiák alkalmazásá-
nak közgazdasági és szervezési-jogi, kérdései
- Az országhatárokon átterjed ő légszennyez ődés társadalmi-gazdasági és
szervezési-jogi aspektusai.
Fodor István