Tér és Társadalom 6. évf. 1992/1-2. 77-86. p.
Tér és Társadalom 6. 1992.1-2: 77-86
MI LESZ VELED TERÜLETFEJLESZTÉS?
(What will happen to you, regional development?)
FARAGÓ LÁSZLÓ
Elöljáróban el kell mondanom, hogy e kérdéskör rövid interpretálására nem minta Kor-
mÚny és még csak nem is minta Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium kép-
vielője vállalkoztam, hanem minta területi kérdésekkel hosszabb ideje foglalkozó szakem-
b . Erre egyrészt azért van szükség, mert e tárgykörben nincs egységes álláspont, mind
a ai napig nem született konszenzus sem a Kormányzaton, sem a Környezetvédelmi és
T rületfejlesztési Minisztériumon belül, másrészt a különböző dokumentumokban dekla-
takon túl így színesebb képet festhetek a tényleges helyzetr ől és a szubjetivitás tudatos
falásával a területfejlesztés ellenlábasait „nem késztetem" arra, hogy az itt leírtakat
99
ajátosan" értelmezve a területfejlesztés pozícióinak további gyengítésére használhassák
fe
A területfejlesztés jelenlegi helyzetét, eredményeit vagy éppen eredménytelenségét alapvet ő-
• két megközelítésből értékeljük. Egyfel ől a területfejlesztés korábbi státuszához, több évtize-
d s negligálásához és az elégtelen feltételekhez képest akár az utóbbi két évben megtett lépések
a ológiáját is meg lehetne írni anélkül, hogy valótlanságot állítanánk, másfel ől a kívánatosnak
ta ott helyzethez képest hiányosságokat lehet felróni és be lehet számolni a területfejlesztés
k íváriájáról is. Egyazon jelenség e két oldalának nem minden érzelemt ől mentes tárgyalása
u 'n rövid esszémet a soron következ ő teendők összefoglalásával zárom.
Tények eredményekr ől, nehézségekről röviden
A mai kedvezőtlen jelenségek okai között csak egy, ha még oly meghatározó is, a szocialista
g akorlat. Így ma már nem ill ő a múlt hiányosságaira hivatkozni, ezért csak tézisszer űen utal-
n k a területfejlesztés status quo-jára.
A létező szocialista rend összeomlásakor nem beszélhetünk korszer ű értelemben vett terület-
fe lesztésről, pontosabban annak gyakorlatáról, mert nem volta kormányzatnak explicit területi
litikája, annak ellenére sem, hogy viszonylag korszer ű irányelveket fogadott el az országgy ű-
lé még 1985-ben.' A területfejlesztésnek nem volt (elkülönült) intézményrendszere, alig volt
nzügyi eszköz, amelyet direkt módon a területi céloknak megfelel ően lehetett felhasználni
é • nem képeztek olyan szakembereket sem, akik a területfejlesztéshez, a területi politikához
é ettek volna. A területi szempontokat jobb esetben is csak másodlagosan, ágazati szempon-
t ak alárendelve vették figyelembe, így a már széles körben elismert területi érdekek sem
t fok artikulálódni. Még ma is sokan nem ismerik el a területpolitikát, mint sajátos érdekek
gjelenítőjét és jelentős erők képviselik a korábbi gyakorlat visszaállítását. 2 Tehát a rendszer-
Faragó László: Mi lesz veled területfejlesztés?
Tér és Társadalom, 6. 1992. 1–2. 77–86. p.
78 Faragó László TÉT 1992.1-',
váltást követően a területfejlesztés esetében nem ugyanaz a helyzet, mint a tradicionális ágaza-
toknál, ahol lehet őség volt meglévő pozíciók megtartására, illetve a központi feladatok csökke-
nésével arányos visszavonulásra, vagy az új munkamegosztásnak megfelel ő forrás-elosztásra.
hanem most kell „kiharcolnia" a feladatok ellátásához szükséges feltételeket.
A rendszerváltással a helyzet átmenetileg még romlott is.
— A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium létrehozásakor nem feladatará-
nyosan történt meg a vagyon, eszköz és személyi feltételek elosztása. A kormányzati munkában
az „ágazati" feladatok nagyságrendje és a prioritások megváltoztak, ugyanakkor a források
elosztása ezt azóta sem követi. A környezetvédelem, a természetvédelem és a területfejlesztés
felértékelődött, ugyanakkor a személyi és anyagi feltételek nem biztosítottak a feladatok ellátá-
sáért felel ős KTM számára.
A tanácsrendszerben a megyei tanácsok évente mintegy 150 mFt-ot fordíthattak területi prog-
ramok, tervek készítésére, készíttetésére, projektek támogatására. E források a megyei taná-
csokkal együtt „elapadtak". Számos feladat központi szintre való csúszását nem követte a pénz-
eszközöknek az illetékes tárcánál való megjelenése. A központilag erre a célra fordítható
pénzeszközök a nyolcvanas évek végére csökkentek és jelenleg olyan nagyságrend űek, mini
akkor voltak.
A személyi feltételek sem felelnek meg a feladatok súlyának. A területfejlesztési blokk
— amelyet számos sajtónyilatkozat szerint a környezetvédelem rovására fejlesztettek — a he-
lyettes államtitkártól kezdve a négy órában foglalkoztatott ügyviteli alkalmazottig bezárólag
22 főbő l áll.' E kis csapatnak kell végeznie a kompetenciájába tartozó törvényel őkészítő munkái
(Területfejlesztési törvény, Általános tájvédelmi tv. stb.), elkészítenie és karbantartania a Kor-
mány területi politikáját és az Országos Területrendezési keret-tervet, el őkészíteni és me-
nedzselni nemzetközi programokat (köztük a PHARE regionális programját), továbbá felada-
tuk regionális és táj rendezési tervek és programok készíttetése, az ezekkel kapcsolatos munkák
koordinálása (Alföld program, Balaton fejlesztési koncepció, borsodi, szabolcsi, békési kistér-
ségi programok stb.), a területfejlesztési támogatási rendszer m űködtetése, a B ős-Nagymarosi
vízlépcsőrendszer elhagyásából ered ő területfejlesztési és rendezési tervek kidolgozása, a tár-
cán belüli feladatok koordinálása (!) stb. Sajnos számtalan ad hoc munka és más tárcáknál folyó
tevékenységek területi szempontú értékelése alig hagy szabad kapacitást az alapfeladatok ellátá-
sára. Így érthető, de nem magyarázható, hogy a stratégiai feladatok megoldására nem tudnak
elég figyelmet fordítani.
— Nemcsak kezdő politikusi körökben lehet(ett) gyakran találkozni azzal a tévhittel, hogy
a (központi) tervezés, így a területi tervezés is a szocialista társadalmi-gazdasági rend differen-
cia specifikája, így piaci körülmények között csak nagyon korlátozottan szükséges. E tévhit
képviselő i a területfejlesztést és általában az irányítást fosztották meg egyik legf őbb eszközétől,
a tervezéstől. Többek között ez is hozzájárul(t) a fejlesztések koordinálatlanságához, a jelenlegi
állapot kialakulásához.
— Az önkormányzati önállóság bevezetése átmenetileg a dezintegrációt er ősíti és úgy tűnik,
hogy az önkéntes együttm ű ködés szükségességének felismerése még éveket vesz igénybe. Az
egyes önkormányzatok bajaik orvoslását nem a közös érdekeken nyugvó közös programkészí-
tésben és cselekvésben keresik, hanem a korábbi paternalista gyakorlat felelevenítésében.
Szomszédos önkormányzatokban, helyi társadalmakban gyakran nem a sorstársat, a lehetséges
Faragó László: Mi lesz veled területfejlesztés?
Tér és Társadalom, 6. 1992. 1–2. 77–86. p.
TE T 1992.1-2 Mi lesz veled területfejlesztés? 79
part nert, hanem a vetélytársat látják. Általánosan elfogadott közbens ő területi szint hiányában
kÉzvetlenül a minisztériumokhoz fordulnak segítségért. Egyedi beavatkozásokat próbálnak ki-
kényszeríteni a Kormányból és a központi szervekb ől. A központi beavatkozás egyes esetekben
jo os és szükséges, amikor adott településkör, régió gondjainak orvoslása érdek is (pl. kiemelt
Uülőkörzetek, komolyabb válságfolyamat elindulásának megel őzése), de ezek a törekvések
segítik a központosító törekvések térnyerését is.
92 forró nyara: kampány a területfejlesztés ellen
környezetvédelmi világ-csúcsértekezlet főszervezője, Maurice Strong4 tévedett, amikor
a emberiség olyan történelmi pillanatának nevezte a csúcstalálkozót, amely után „senki sem
m radhat ugyanaz, aki volt". A környezet és fejl ődés fogalompárral jellemezhet ő találkozó zárá-
sá követő csütörtökön a magyar Kormány elfogadta a kormányzati munkaprogram tervezetet
tartós gazdasági növekedés feltételeinek a megteremtésére", melyre a modernizáció és a
g dasági növekedés óhaja a jellemző. Voluntarista akarattal és gyors szorgoskodással sikerül-
h a nálunk is egyre ingatagabb ökológiai egyensúly problémáját végérvényesen „lezárni",
és az elmúlt negyven év tendenciájának megfelel ően a területi problémákat tovább élezni. Úgy
tű ik, hogy e csúcstalálkozó — más nemzetekkel ellentétben — nem volt segítségünkre abban,
h gy a környezetvédelem és a területfejlesztés pozíciója, érdekérvényesít ő képessége meger ő-
söidjön. s
nyár nemcsak a mez őgazdaság számára jelentett nehéz napokat, hanem újabb és újabb elvá-
rá ok és konkrét feladatok jelentkeztek kormányzati szinten a területfejlesztésért felel ős tárcá-
n . Ugyanakkor azonban a KTM vezetését, és azon belül is a területfejlesztést, ért alaptalan
kr tikák és támadások nem segítik, hanem hátráltaják a feladatok megfelel ő szintű ellátását.
területfejlesztés kapcsán már többször került reflektorfénybe az érintett tárcák, els ősorban
a TM és a Belügyminisztérium, közötti munkamegosztás. A vélemények sz űk körben ugyan,
de némi publicitást is kaptak. Ezért itt és most inkább a környezetvédelem és a területfejlesztés
közötti ellentét szításáról, mint a területfejlesztés legújabb stációjáról adnék pillanatképet.
Sajnálattal kell megállapítanom, hogy a területfejlesztéssel kapcsolatban általános az alulin-
fo máltság, és még a KTM-en belül is alaptalan félelmek, tévhitek vannak vele kapcsolatban.
A ok a blokkok között feszül ő, kívülről táplált, de végül is bels ő ellentétek, amelyekkel a tárca
n= tud(ott) megbirkózni lehetetlenné teszik, hogy megfelel ő hatákonysággal élhessen mind
a égy szakma azzal a történelmi eséllyel, amit a környezetvédelem, a természetvédelem, az
é s tésügy és a területfejlesztés egy minisztériumhoz tartozása kínál.
tt kell utalnom Szabó G. környezetvédelmi helyettes államtitkár úr távozása kapcsán a sajtó-
b a és a legkülönböz őbb fórumokon megjelent alaptalan állításokra, miszerint a KTM vezetése
a örnyezetvédelem rovására er ősíti a területfejlesztési blokkot. Mivel ez tényekkel könnyen
cá ()iható', így ez a jelen téma szempontjából csak annyiban érdekes, hogy a minisztérium veze-
té ét szorítja a statutumából, parlamenti és kormány határozatokból adódó területfejlesztési
fe datok ellátásának kényszere, és ez a hangulatkeltés nem kedvez a szükséges feltételek kiala-
kí ' sának. Több más esetben is a területfejlesztést használták fel ürügyül a Kormány és/vagy
a örnyezetvédelmi és területfejlesztési miniszter ellen intézett támadásoknál. A sajtóban meg-
Faragó László: Mi lesz veled területfejlesztés?
Tér és Társadalom, 6. 1992. 1–2. 77–86. p.
80 Faragó László TÉT 1992.1-2
jelent számos ilyen cikk számomra azért érthetetlen, mert egy tollforgató tanult ember a ténye-
ket is tudja úgy interpretálni, hogy hovatartozását megfelel ően demonstrálja, vagy a nyilvános-
sággal visszaélve ártó szándékát elérje, így nem tudom miért van szükség a tények elferdítésére,
valótlan állításokra.'
Az MDF körei is megosztottak e tekintetben. A területfejlesztés munkáját nehezít ő erők
gyengítik a KTM-et, ezáltal nehezítik a környezetvédelem kormányzati teend őinek ellátását
és saját Kormányukat hozzák nehéz helyzetbe. Azzal, hogy nem segítik a Területfejlesztési tör-
vény előrehaladását, a kormány területi politikájának a kialakítását és más érdemi lépések meg-
tételét, lehetőséget nyújtanak az ellenzéknek a légüres tér betöltésére, és a következ ő választá-
soknál komoly felel ősség terheli őket saját pártjuk szavazatainak elvesztésekor.
Az ellenzék pozíciójából ered ően ab ovo támadja a tárcát, és gyakran a konkrét teljesítmé-
nyektől függetlenül olyan gyenge láncszemnek tekinti, melynek támadásával komoly sebet üt-
het a kormánykoalíción.
Kinek jó az ellentét szítása e két tevékenység között? Látszólag jó az ellenzéknek, mert azzal,
hogy megakadályozzák korszer ű lépések megtételét, gyengítik a jelenlegi Kormányt, és növelik
hatalomra kerülésük esélyeit. De e vélt el őny csak a hatalomra jutásuk pillanatáig tart, meri
attól kezdve az új kormány eredményes m űködését is nehezíti a területfejlesztési intéz-
mény- és eszközrendszer kialakulatlansága, a területfejlesztési szakemberek hiánya.
Egy biztos, mint minden ilyen feszültségforrás jó a régi nómenklaturának és idézhetném az
ilyenkor szokásos politikai fordulatot, miszerint ebben az esetben is az MSZP lehet a nevet ő
harmadik. De e sablonos és egyszer ű válasz mellett rá kell mutatni arra, hogy ez els ősorban
azok malmára hajtja a vizet, akik a KTM jelenlegi formájában való megszüntetését akarják.
Ezek között vannak ortodox környezetvéd ők, akik számára a hagyományos, követ ő jellegű kör-
nyezetvédelem korszer űsítése csak szigorúbb szakciók bevezetését, több környezetvédelmi bír-
ság és bevétel elérését jelenti, és talán szívük mélyén azt sem bánják, hogy vannak hibák, amit
ők utólag látványosan korrigálhatnak. Számukra az lenne a kívánatos, ha a környezetvédelem
mint egy ágazat elkülönülve m űködne a többi tevékenységt ől. Ma már tudjuk, hogy nem ez
a fejlődés trendje. Vannak utópisták, akik a környezetvédelmet a valóságtól elszakítva, más
tevékenységek fölé helyezve képzelik, úgy gondolják, hogy a környezetvédelemnek és a termé-
szetvédelemnek kell minden emberi tevékenység lehet őségeit szabályozni. Vannak anti-moder-
nisták, akik minden fejlesztési törekvést gyanakvóan fogadnak, és így a területfejlesztésben
is ellenséget látnak. Természetesen vannak olyanok, akik számára egyszer űen a személyes am-
bíciójuk folytán lenne jobb egy másfajta kormányzati munkamegosztás.
Természetesen az én véleményemben is — miszerint mindkét szakma számára kedvez ő lehe-
tőségeket kínál a környezetvédelem és a területfejlesztés házasítása — benne van a tévedés lehe-
tősége. De az bizonyosan állítható, hogyha szétválasztásra kerül a környezetvédelem és a terület-
fejlesztés, még miel őtt közösen tudtak volna tenni bármit is, az nem bizonyítja, hogy a jelenlegi
felállás rossz volt és nem igazolja utólag a szétválasztásra vonatkozó döntés helyességét sem.
Aktuális feladatok
A területfejlesztés aktuális feladatai közül most csak azokat emelem ki, amelyek országos
jelentőségűek, vagy a területfejlesztés jöv ője szempontjából fontosak.
Faragó László: Mi lesz veled területfejlesztés?
Tér és Társadalom, 6. 1992. 1–2. 77–86. p.
T T 1992.1-2 Mi lesz veled területfejlesztés? 81
Jogi szabályozás. A Kormány első két évének működése, az eddig meghozott jogszabályok
é a jelenleg körvonalazódó riasztó jelenségek azt támasztják alá, hogy e témakor törvényi sza-
b yozása nélkül nem tud érvényesülni a korszer ű területi gondolkodás. Szükség van a terület-
f Vesztési törvény megalkotására.
A területfejlesztési törvény el őkészítése és elfogadása egy hosszabb, több területre kiterjed ő
n rmaalkotási folyamat els ő, megalapozó lépése. A területfejlesztés konkrét rövid- és középtá-
feladatait és esetenként a kormányzati szinten is megfogalmazandó nagyobb fejlesztési prog-
okat a Kormány területi politikájának kell tartalmaznia. Célszer ű lenne, ha a Kormány terü-
1 i politikáját az Országgy űlés országgyűlési határozat formájában jóvá is hagyná.
A területfejlesztési törvényben kell rögzíteni a területfejlesztés hosszú távú céljait, f ő prioritá-
sait — tehát a hosszú távú stratégiai elemeket —, a fő eszközeit, szervezeti és munkamegosztási
rendjét, a legfontosabb pénzügyi forrásokat.
Az önkormányzatok számára is kötelez ő országos jelentőségű regionális terveknek és progra-
knak az országgy űlés által jóváhagyandó munkarészeib ől törvényt kell alkotni.
Kormányrendeletet kell alkotni az elmaradott térségek fejlesztésér ől és a válságtérségekben
a unkahelyteremtések el ő segítését célzó programokról. Ennek érdekében meg kell határozni
n gyévenként az elmaradott térségek és évenként a válságtérségek körét. Ezzel párhuzamosan
s ükség esetén módosítani kell a preferált célokat és a támogatás jellegét. A központilag készül ő
gy támogatott regionális fejlesztési programokról a koordinált, hatékony megvalósítás és
p nzügyi finanszírozhatóság érdekében célszer ű , ha a kormány rendeletetvagy határozatot alkot.
A területfejlesztési törvény szabályozási koncepciója elkészült. Kisebb kényszerszünetek ki-
telével lassan egy éve a legkülönbözőbb fórumokon folyik az egyeztetése. Ma már senki sem
nja kétségbe a témakör törvényi szabályozásának a szükségességét. A részkérdésekr ől folyó
ól eltekintve alapvetően két jelentősebb ellenvélemény van vele szemben.
— Többen, abból kiindulva, hogy a terület- és településfejlesztés elválaszthatatlan, arra kö-
v, tkeztetnek, hogy terület- és településfejlesztési törvényre van szükség. A területfejlesztési
tö ény számos elemét megtartva tudomásom szerint erre készül is egy változat a Belügymi-
n . ztériumban, amelyr ől elő ször az Önkormányzati Akadémia júniusban Harkányban megtar-
t konferenciáján hallhatunk.
A településfejlesztés eszköze és egyik célja is a területfejlesztésnek. A lakosság és a gazdálko-
d4 szervek mellett az önkormányzatok képezik a legfőbb területfejlesztő erőt. Az önkormány-
z törvénynek megfelel ően a településfejlesztés fő céljait és feladatait a helyi társadalom aka-
val összhangban az önkormányzatok szabadon határozzák meg. Ezért ma törvényi
s = bályozást elsősorban a kormányzat országos szint ű és térségi területfejlesztési feladatai, va-
la int a településfejlesztés kapcsolódási pontjai igényelnek. A területfejlesztés önkormányza-
to kal összefiigg ő kérdéseit, azok fejleszt ő és ellátásszervező tevékenységét — amennyiben szük-
s es — az önkormányzati törvény módosítása során célszer ű újraszabályozni. A terület és -
te epülésfejlesztés szoros kapcsolatából nem az következik, hogy mindkett őt csak egy törvény-
ben lehet szabályozni, hanem az, hogy cél- és eszközrendszereiknek összhangban kell lenniük
és ezek szabályozásának is harmonizálniuk kell.
A másik, inkább az utóbbi hónapokban hangoztatott vélemény, hogy ne készüljön külön
Területfejlesztési törvény, hanem a KTM-ben készül ő más törvények valamelyikébe olvadjon
b:. A tekintetben, hogy ez a Környezetügyi, vagy az Épített környezet alakításáról, fejlesztésé-
Faragó László: Mi lesz veled területfejlesztés?
Tér és Társadalom, 6. 1992. 1–2. 77–86. p.
82 Faragó László TÉT 1992 • 1 - 2
ről és védelméről szóló törvény legyen, a vélemények megoszlanak. A KTM-ben készül ő törvé-
nyek összehangolása, optimális esetben egy törvénycsomagként a Parlament elé vitele, jogos
igény. De a kérdéskörök szükségszer ű kapcsolatából, vagy a törvények konzisztenciájának igé-
nyéből még nem következik az egy jogszabályban való megjelenítés szükségessége. Szakmapo-
litikai indokoktól eltekintve sem tartom célszer űnek az összevonást, mert mindegyik törvény-
nek van sajátos tárgya, més léptékű és minőségű kérdéseket kíván szabályozni, és egy
többszázoldalas törvény egyeztetése, elfogadása, és kés őbbi használata sem túl egyszer ű
feladat.
Nem tartom valószínűnek, hogy a Területfejlesztési törvény tervezete ebben az évben a Parla-
ment elé kerüljön. Amennyiben a törvényre valóban szükség van (én így látom), és nem tud
a törvényel őkészítés el őre haladni, akkor ennek alapvetően két oka lehet.
Alapjaiban rossz a területfejlesztési törvény szabályozási koncepciója, és a törvényel őkészí-
tésért felel ős szervezet vagy személyek nem alkalmasak jobb változat elkészítésére. Ennek sze-
mélyi konzekvenciái a jelenlegi struktúrákon belül viszonylag gyorsan levonhatók, és ha ez
a valódi ok, akkor gyors eredmény várható.
Másik lehetőség, hogy az okok szélesebb körben keresend ők, nevezetesen a jelenleg m űködő
rendszer hiányosságaiban. Ez megjelenhet abban, hogy a koncepció f őbb vonalaiban jó, és
mégsem halad az ügy előre, vagy hogy rossz, de nem tud a jelenlegi mechanizmus jobbat kiter-
melni. Ebben az esetben csak lassabb el őrehaladás várható, és a konzekvenciákat els ősorban
az ellenzéknek kell levonnia.
Intézményrendszer fejlesztése. A területfejlesztés intézményrendszere kormányzati szinten
— a számos támadás ellenére — kialakultnak tekinthet ő. A területi politika céljait csak a tárcák
szoros együttm űködésével lehet érvényesíteni, hasonlóan a környezetpolitikához.
A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium felelős az országos területfejlesztési
koncepció kidolgozásáért és a kiemelt területek, elmaradott térségek, válságtérségek, üdül ő-
körzetek, határmenti- és urbanizált térségek fejlesztéséért. A Belügyminisztérium összehangol-
ja az önkormányzatok m űködésével összefüggő feladatokat. Az Ipari és Kereskedelmi Miniszté-
rium az ipar felügyeletén, az iparpolitikán és válságkezelésen kívül a kiemelt üdül őkörzetek
fejlesztésével is résztvesz a területfejlesztési feladatok ellátásában. A Földművelési Minisztéri-
um részt vállal az agrártérségek fejlesztésében, az agrárpolitika érvényesítésével alapvet ően
meghatározza a vidék fejl ődését. A Munkaügyi Minisztérium a foglalkoztatáspolitika aktív- és
passzív eszközeivel szolgálja a regionális válságkezelést. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi
Minisztérium az infrastruktúra fejlesztésével meghatározó szerepet játszik a területi folyamatok
alakításában. A Népjóléti Minisztérium közvetlenül a szociális válságkezel ő programjaival, ill.
a lokális szociális hálózatok fejlesztésével vesz részt az elmaradott- és válságtérségek gondjai-
nak enyhítésében, ill. a felzárkóztatás el ősegítésében. A Művelődési és Közoktatási Minisztéri-
um az intézményhálózat fejlesztésével és a társadalmi reorganizáció kulturális feltételeinek
megteremtésével, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma a befektetésösztönzési
tevékenységével alakítja a területi folyamatokat.
A területfejlesztés sokszektorúságát elismerve, a területfejlesztési döntések demokratizmu-
sának biztosítása és az érdekegyeztet ő funkciójának teljesíthet ősége érdekében Országos Terü-
letfejlesztési Tanácsot kell felállítani. A Tanács feladatkörét, m űködését a területfejlesztési tör-
vény fogja szabályozni.
Faragó László: Mi lesz veled területfejlesztés?
Tér és Társadalom, 6. 1992. 1–2. 77–86. p.
'T 1992.1-2 Mi lesz veled területfejlesztés? 83
Megalakult a Gazdasági Kabinet Regionális Munkabizottsága, amelynek elsődleges feladata
regionális válsághelyzetek feltárása, a válságmenedzselés módjainak kidolgozása, a tárcák
v~alságkezelő tevékenységének összehangolása, továbbá a korábban megalakult regionális ad
c válságbizottság tevékenységének összehangolása.
Az intézményrendszer fejlesztésének legfontosabb feladata a középszint ű intézményrendszer
iányának pótlása. Jelenleg megoldatlan a komplex, térségi feladatok telepítése, illetve a kor-
ányzati válságkezel ő programok regionális szint ű ágazatközi koordinációja. Ki kell építeni
a területfejlesztési feladatokat koordináló középszint ű kormányzati intézményrendszert, és
egyidejűleg elősegíteni az önkormányzati rendszeren belül az alulról építkez ő megoldásokat.
Az Európai Közösséghez való társulási szándékunknak megfelel ően már ma olyan struktúrá-
t célszerű kialakítani, amelyek megfelelnek az európai elvárásoknak. A Közösség területi
s tisztikai rendszere és területi politikája három hierarchikus szintre épül. Ez a beosztás, ahol
1 hetséges, követi a nemzeti közigazgatási határokat, de ahol erre nem volt mód, ott a Közösség
j vaslatára elemzési, statisztikai egységeket alakítottak ki. Többek között ezt az európai gyakor-
i tot és a nemzeti hagyományainkat is figyelembe véve a települések és a kormányzat között
t szinten is szükség van statisztikai megfigyelési egységekre, amelyek egyben területfejleszté-
szintek is. Szükség van 6-8 makroregionális egység kialakítására, és az alsó szinten mérle-
lni kell a megyék szerepének meger ősítését vagy a vonzáskörzetek ilyen jelleg ű szerepvállalá-
't. (A KSH javaslatot tett 147 vonzáskörzet lehatárolására.)
A fejlett régiókban az egyensúlyi állapot hosszútávú fenntartása érdekében a területfejlesztés-
re érdekegyeztető, koordinációs feladatok hárulnak és ezek fontos eszközei a regionális tervek,
jlesztési programok.
A budapesti agglomerációban és tágabb vonzáskörzetében (központi régió) a kölcsönös
egymásrautaltság miatt (közlekedés, hulladékelhelyezés, ivóvízbiztosítás stb.), a helyi fej-
lesztések koordinációja érdekében regionális tervet kell készíteni. Ez biztosíthatja a f ővárost
övező „zöld gyűrű" védelmét is.
A Balaton térségében is össze kell hangolni a fejlesztéseket, és alá kell rendelni azokat a
táj és a vízminőség védelmének. Új fejlesztési programot kell alkotni, és annak elkészültéig
átmeneti törvényben kellene megfogalmazni a biztosítékait annak, hogy jóvátehetetlen hibá-
kat senki se követhessen el a térségben.
— A Budapesti Világkiállításhoz, mint struktúrapolitikai elemhez köt ődő, vidéki fejlesztési
szándékok összehangolása.
— Az üdülőkörzetek és a védett területek tágabb térségei regionális fejlesztési koncepcióinak
és tájrendezési terveinek kidolgozása az ökológiai követelmények érvényesítésével.
— A határmenti együttm űködést szolgáló két- és háromoldalú regionális programok kidolgo-
zása a munkaerőforgalom, a migráció, a regionális gazdasági együttm űködés, az infratruk-
túrafejlesztés, környezetvédelem, természet- és táj védelem közös megoldása érdekében.
Az elmaradott és válságtérségek központi támogatása.
— A válságtérségek hosszútávú fejlesztési irányainak meghatározása, a rövidtávú intézkedések
(a szerkeztváltás, a privatizáció, a foglalkoztatás, a környezetvédelem) összehangolása a tér-
ségi adottságokkal és a helyi akarattal.
— Fejlesztési programok kidolgozása az ország gazdaságilag, társadalmilag, illetve infrastruk-
túrálisan elmaradott térségeire, a területfejlesztési támogatások regionális struktúrapoliti-
kai megalapozása érdekében.
Faragó László: Mi lesz veled területfejlesztés?
Tér és Társadalom, 6. 1992. 1–2. 77–86. p.
84 Faragó László TÉT 1992.1-2
— Területfejlesztési koncepció kidolgozása az Alföld térségére „Az Alföld egyes id őszerű
környezetvédelmi, tájvédelmi és tájhasznosítási kérdéseir ől".
— A területi programok, területi kutatások színvonalának javítása. A területi szakemberképzés
megoldása érdekében — a jelenlegi kereteket kib ővítve — egyetemi szinten szakirányú képzést,
illetve posztgraduális képzést szükséges indítani, illetve a már folyó ilyen képzéseket támogatni
célszerű .
— A területi folyamatok figyelemmel kísérésére, és a térségi válsághelyzetek megel őzésére
területi információs rendszert, ezen belül kormányzati jelz őrendszert indokolt kialakítani. Az
információs rendszer feladata a folyamatos információáramlás biztosítása, a területfejlesztés
kormányzati, regionális és önkormányzati szintjei között, valamint egymás segítése és az érde-
kek egyeztetése.
Ez a néhány példa is mutatja, hogy a területfejlesztésnek b őven van feladata, és ha véleménye-
met a kés őbbi gyakorlat nem is igazolja, azért ezeket a feladatokat valakik, valamilyen intézmé-
nyi keretek között el fogják látni.
Jegyzetek
' Országgy űlési határozat a terület- és településfejlesztés hosszútávú irányelveir ől, 12/1985-89.
• A területfejlesztéssel nem számol a Kormány gazdasági növekedést célzó munkaprogramja. Ugyan más indításból,
de hasonlóan szű k szerepet szánt pl. Szabó G. volt környezetvédelmi helyettes államtitkár a területfejlesztésnek.
Véleményét a Népszabadság június 26-i számában Fekete Gy. Attilának adott interjújából ismerhettük meg: Elismeri
a területfejlesztés fontosságát, „... de csak mint a környezet- és természetvédelem egyik eszközét."
• A KTM a jogelődöktől több mint 30 státuszt hozott a területfejlesztési feladatok ellátására, és kés őbb más feladatok
átvételével a területfejlesztési blokk újabb státuszokat kapott. Ezzel áll szemben a 22 ténylegesen foglalkoztatott.
• Az ENSZ Környezetvédelmi és Fejelsztési Konferenciájának f őtitkára.
• A KTM a médiákkal együtt felel ős azért, hogy e konferencia nem kapott nálunk kell ő visszhangot.
• Lásd például a létszámról írtakat. De a tények ismeretében ugyanilyen alaptalan vádaknak, szándékos félrevezetésnek
tű nhetnek azon állítások is, melyek szerint a funkcionális osztályokat a környezetvédelem rovására használja a terület-
fejlesztési blokk. A Környezetvédelmi PHARE projektre külön iroda jött létre, míg az ugyanolyan nagyságrend ű
PHARE támogatások elnyerését és menedzselését kénytelen az egy f őosztályból álló területfejlesztési blokk megol-
dani. A környezetvédelmi tövény-el őkészítést nagyobb részben a Jogi és Igazgatási F őosztály végzi, míg a területfej-
lesztést érintő törvénykészítő munka 95%-a a területfejlesztési blokkra hárul. Ugyanez mondható el a Környezetvé-
delmi Alap és a területfejlesztési támogatási rendszer vonatkozásában is.
' A kritikám demonstrálására példaként említhetem a Magyar Nemzet augusztus 3-i mellékletéb ől Sárvári Márta cik-
két, amely a Vízlépcs ő Titkárság megszűnését követő feladatmegosztásról, a KTM-hez rendelt feladatok teljesítésér ől
és annak anyagi fedezetér ől szólt. A létszólag más téma ellenére áttetszik, ugyanaz a prekoncepció, amely Szabó
G. környezetvédelmi helyettes államtitkár távozása kapcsán is többször felmerült; nevezetesen, hogy a m űködés felté-
telei aránytalanul megváltoztak a környezetvédelem rovására, és a területfejlesztés el őnyére. Természetesen nem a
szakíró olyan tévedéseire utalnék, mint például a területfejlesztés, a településfejlesztés és az építésügy összetéveszté-
se, mert ezzel sajnos nincs egyedül, hanem hogy a korrekt tájékoztatás ellenére tendenciózusan rosszul közli a ténye-
ket. „Az ökológiai-környezeti hatásokról folyamatban lév ő vizsgálatok irányítása" a 2004/1992-es kormányhatározat
értelmében nem a KTM feladata, így ennek fedezetét sem ő kapta. A KTM rendelkezésére bocsátott 70 millió forint-
nak kisebb része áll a területfejlesztési blokk -rendelkezésére (18,7 millió) annak érdekében, hogy a KTM feladatainak
nagyobb részét kitev ő területfejlesztési és rendezési feladatait ellássa, mint a környezetvédelemnek, hogy az igen
szű k körben felvállalt feladatait, az ökológiai kutatások koordinálását és a monitoring rendszert fenntartsa (20 millió).
Faragó László: Mi lesz veled területfejlesztés?
Tér és Társadalom, 6. 1992. 1–2. 77–86. p.
T T 1992.1-2 Mi lesz veled területfejlesztés? 85
WHAT WILL HAPPEN TO YOU, REGIONAL DEVELOPMENT?
LÁSZLÓ FARAGÓ
After reporting objectively about the results of regíonal development during the lant two
ars, the author speaks about the „attacks" against the institutions of regional development,
a d the regional development activities themselves. Afterwards, the author lists some of the
atual tasks in order to prove that these activites are more than up-to-date today.
At the collapse of existing socialism, we could not speak about modern regional development
irt Hungary. After the transformation into a new regime, the case of regional development was
d fferent from the traditional sectors, as the second had the chance to keep their existing market
p sitions, or to withdraw parallel with the decrease of central governmental positions, or to
distribute the resources according to the new division of labour. In contrast to this, regional
d velopment has to fight for the conditions required to fulfill the different tasks amidst the
g neral lack of resources and budget restrictions. After the transformation into a new regime,
e conditions have temporarily become even worse. Environmental protection, nature
servation and regional development were upgraded, while the personal and financial
c nditions were not granted for the portfolio responsible for the fulfilment of the tasks. As
a clear consequence of the misbelief about planning, namely that it is primarily and basically
t e means of socialism to act, the credit of regional planning has to be re-established. The
i troduction of the independence of local authorities temporarily strengthens disintegration,
hich considerably increases the governmental duties as well.
In the Summer of 1992, regional planning was attacked also by the environmentalists. The
a ove swaying of the public díd not really favour a situation when both professions
( nvironmental protection and regional development) can equally use the ob ovo advantages
o working together within one institution and realize the concept of „environment and
d velopment" (announced by the conference in Rio).
The author begins the list of the most urgent tasks with the need to establish proper legal
regulations. The two-year operation of the government, the already passed legislations and the
dhveloping frightening phenomena prove that modern regional thinking cannot prevail without
p oper legal regulations. The law on regional development has to be passed. The related
p eparations are only the first foundational steps of a long process. The concrete, short- and
edium-term tasks of regional development, and — from time to time — the greater
d velopment projects have to be included in the regional policy of the government.
The author considers the establishment of the necessary network of institutions the second
ost important thing to do. Stemming from the multi-sector character of regional development,
a National Regional Development Council has to be set up in order to guarantee democratic
d cision-making in regional issues, and to facilitate the fulfilment of its coordinating functions.
F rthermore, the most important task of institutionalization is to put an end to the lack of
edium-level institutional network. In harmony with our intention to join the Common
arket, it seems to be rational to develop structures that meet European expectations.
S tistical units of observation have to be created on two levels between the settlements and
Faragó László: Mi lesz veled területfejlesztés?
Tér és Társadalom, 6. 1992. 1–2. 77–86. p.
86 Faragó László TÉT 1992 s 1-2
the government, and these, at the same time, are levels of regional development. There is a
clear need to create 6-8 macro-regional units, and at the lower level, strengthening the roles
of counties, or granting similar roles to the agglomerations have to be considered.
Finally, the reader learns about the most important planning tasks of regional development,
and the government projects aiming at improving the underdeveloped regions.
Translated by J. Mészáros
A Tér és Társadalom szerkeszt ő bizottsága az 1991. évt ő l kezd őd ően
megnevezi és jutalmazza egy-egy évfolyam legjobb tanulmányának
szerzőjét.
Az 1991. évfolyam díjazott írása a „Posztmodern: a modenizáció
kritikája avagy új kihívás" cím ű tanulmány (1991/4-es szám ► , melynek
szerzője FARAGÓ LÁSZLÓ. (A szerz ő nek még egy tanulmánya jelent meg
1991-ben, „Szempontok az irányítási rendszer modellváltásához" címmel.)
Gratulálunk!
A Tér és Társadalom szerkeszt őbizottsága