Tér és Társadalom 5. évf. 1991/4. 17-35. p.
Tér és Társadalom 4. 1991.4: 17-35
SZABADSÁGVESZTÉS-BÜNTETÉSÜKET TÖLT ŐK
LAKÓHELYEINEK TÉRBENI ELHELYEZKEDÉSE
BUDAPESTEN
(Residential segregation of imprisoned offenders in Budapest)
LADÁNYI JÁNOS
Tanulmányunkban először a börtönbüntetésüket tölt ők egyes csoportjai lakóhelyeinek térbe-
ni elhelyezkedését vizsgáljuk meg Budapesten. Mindenekel őtt arra vagyunk kíváncsiak, hogy
e csoportok lakóhelyei mennyire esnek egybe a legalacsonyabb státusú népesség, illetve a leg-
hátrányosabb helyzetű etnikai kisebbség, a cigányság, lakóhelyeinek koncentrálódási pontjai-
val, illetve arra, hogy hogyan alakul a börtönbüntetésre ítéltek különböz ő csoportjai lakóhelyi
szegregációjának intenzitása. A tanulmány végén néhány általánosabb megjegyzést teszünk a
hátrányos társadalmi helyzet és a bűnözés összefüggésével, illetve a b űnmegelőzéssel és bűnül-
dözéssel kapcsolatos jelenlegi rendőri gyakorlattal kapcsolatban.
A börtönbüntetésüket tölt ők lakóhelyeinek térbeni eloszlása
Tudomásunk szerint eddig még senki sem vizsgálta meg Budapesten a bebörtönzöttek külön-
böző csoportjai lakóhelyeinek térbeni elhelyezkedését, s őt arról sem tudunk, hogy bármilyen
bűnözéssel kapcsolatos adatból kerületinél részletesebb tudományos igény ű feldolgozás készült
volna az utóbbi évtizedek során. Vizsgálódásunk alapsokaságául az 1979. október 31-én
szabadságvesztés-büntetését töltő felnőttkorúak (18 évnél idősebbek) közül állandó vagy ideig-
lenes budapesti lakcímmel rendelkező , de nem munkásszálláson vagy nevelőotthonban lakók
(2284 fő) szolgáltak. A meglehet ősen távoli időpontot részben az magyarázza, hogy ezen adatok
korábbi nyilvános publikálása komoly nehézségekbe ütközött volna. Ugyanakkor elmondható
az is, hogy mivel jelenleg még mindíg csak az 1980 legelején végzett népszámlálás adatai azok,
amelyekből városrendezési körzetenkénti bontásban adatok állnak rendelkezésre, és mivel a
szegregációs számításoknál igen fontos az egymással összehasonlítható adatok használata, az
a körülmény, hogy adataink az 1979-es év végér ől származnak, végül is még szerencsésnek
is tekinthető. Egyébként sem nagyon valószínű , hogy — néhány, később kiemelésre kerülő kö-
rülménytől eltekintve — a főbb tendenciák azóta lényegesen megváltoztak volna.
A bebörtönzötteket el őször különböző kategóriákba soroltuk, majd lakcímeiket — az egyes
kategóriákat más'-más számmal jelölve — munkatérképre rajzoltuk. Munkánkhoz egy igen
részletes, Budapest minden egyes házát és telkét feltüntet ő, 1200 szelvényes térképet használ-
tunk segítségül. A különböző színű pontokat városrendezési körzetenként (1980-ban 490 ilyen
körzet volt) összeszámoltuk, és a kapott adatokat, a népszámlálásból nyert kiegészít ő adatokkal
együtt, számítógépre vittük. E pontozásos módszer legnagyobb el őnye abban rejlik, hogy segít-
ségével nemcsak a vizsgált jelenség népszámlálási körzetenkénti eloszlása, hanem esetleg az
ezeket a körzeteket átlapoló, vagy a népszámlálási városrendezési körzeteknél kisebb csomóso-
dási pontok megragadására is lehet őség nyílik.
Ladányi János : Szabadságvesztés-büntetésüket töltők lakóhelyeinek térbeni elhelyezkedése Budapesten
(Residential segregation of imprisoned offenders in Budapest)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/4. 17-35. p.
18 Ladányi János TÉT 1991.4
Először a szóban forgó népesség összetételét azokban a dimenziókban fogjuk megvizsgálni,
amelyek mentén lehet őség nyílik a budapesti átlagpopulációval való összehasonlításra. A ren-
delkezésre álló adatok sajnos nem teszik lehet ővé, hogy a 18 évesnél id ősebb bebörtönzöttek
adatait a 18 évesnél idősebb budapesti népességgel vessük egybe. Ezért az alábbi összehasonlí-
tásokban csak a 20 éves és id ősebb népesség adatait elemezzük.
1. TÁBLÁZAT
A húsz éves és id ősebb budapesti és az 197)-ben börtönbüntetését tölt ő népesség
megoszlása életkor szerint, %
(Distribution of the population in Budapest (over 20 years of age) and of those in prison
in 1979 by age group, %)
1. Életkor 2. Bebörtönzöttek 3. Budapest (lakónépesség)'
20 — 24 19,1 8,8
25 — 29 28,8 11,3
30 — 34 18,1 10,1
35 — 39 12,9 9,5
40 — 44 8,0 7,6
45 — 49 5,5 8,3
50 — 54 4,0 9,0
55 — 59 2,0 9,1
60 — 1,6 26,3
4. Összesen 100,0 100,0
*Forrás: 1980. évi népszámlálás 1. kötet, Budapest adatai H. 8-9. old.
1. Age
2. Imprisoned
3. Budapest (residents)
4. Total
Az adatok tanúsága szerint a valamilyen okból bebörtönzött húsz évnél id ősebb népesség
általában jóval fiatalabb, mint a budapesti átlagpopuláció. Míg a bebörtönzöttek csaknem fele,
addig a húsz évesnél id ősebb budapestieknek csak egyötöde fiatalabb 29 évnél. Ezzel szemben
míg a bebörtönzötteknek csak 1,6%-a, a budapestieknek több mint egynegyede id ősebb, mint
60 éves.
Ladányi János : Szabadságvesztés-büntetésüket töltők lakóhelyeinek térbeni elhelyezkedése Budapesten
(Residential segregation of imprisoned offenders in Budapest)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/4. 17-35. p.
TÉT 1991.4 Szabadságvesztés-büntetésüket tölt ők Budapesten 19
2. TÁBLÁZAT
A húsz éves és id ősebb budapesti és az 1979-ben börtönbüntetését tölt ő népesség
megoszlása iskolai végzettség szerint, %
(Distribution of the population in Budapest (over 20 years of age) and of those in prison
in 1979 by their educational level, %)
1. Iskolai végzettség 2. Bebörtönzöttek 3. Budapest (lakónépesség)*
4. Befejezetlen általános iskola 13,4 22,9
5. Befejezett általános iskola 46,8 28,8
6. Befejezetlen szakmunkásképz ő 4,0 0,3
7. Befejezett szakmunkásképz ő 18,1 7,9
8. Befejezetlen egyéb középfokú iskola 2,6 1,5
9. Befejezett egyéb középfokú iskola 11,1 24,1
10. Befejezetlen fels őfokú iskola 0,3 2,0
11. Befejezett fels őfokú iskola 2,2 12,5
12. Adathiány 1,5
13. Összesen 100,0 100,0
`Forrás: u.o.
1. Educational level 8. Other unfinished secondary school
2. Imprisonecl 9. Other finished secondary school
3. Budapest (residents) 10. Unfinished higher education
4. Unfinished primary school 11. Finished higher education
5. Finished primary school 12. Lack of data
6. Unfinished vocational training school 13. Total
7. Finished vocational training school
A fenti megoszlások összevetéséb ől nyilvánvaló, hogy a bebörtönzöttek jóval kevésbé iskolá-
zottak a budapesti átlagnépességnél. Ez az eltérés különösen jelent ős, ha azt is figyelembe
vesszük, hogy a bebörtönzöttek általában jóval fiatalabbak, és a fiatalabb generációk iskolai
végzettsége általában jelent ősen felülmúlja az idősebbekét.
A bebörtönzöttek 60 % -ának legmagasabb iskolai végzettsége csak 8 vagy ennél is kevesebb
osztály, és ha egyáltalán jártak valamilyen középiskolába, ez inkább szakmunkásképz ő vagy
szakiskola volt, és csak minden ötvenedik rendelkezik közülük valamilyen fels őfokú végzett-
séggel. Ugyanakkor azonban az általában jóval id ősebb fővárosiaknak csak a fele rendelkezik
legfeljebb 8 osztályos iskolai végzettséggel, a középiskolába jártak inkább gimnáziumot végez-
tek, és közülük minden nyolcadiknak valamilyen fels őfokú diplomája van. Ennél is jelent őseb-
bek az eltérések, ha a megoszlásokat egy-egy korcsoporton belül vetjük össze, ett ől azonban
terjedelmi okok miatt eltekintünk.
Rátérve most már a vizsgált népesség térbeni eloszlásának vizsgálatára, az elemzést el őször
a legfelszínesebb összevetést lehet ővé tévő adminisztratív kerületek szerinti bontásban el-
végezve is kitűnik a börtönbe kerülés gyakoriságának a lakóhely státusával való er ős összefüg-
gése. A börtönbüntetésüket tölt ők aránya éppen a legalacsonyabb státusú, nagykiterjedés ű ,
Ladányi János : Szabadságvesztés-büntetésüket töltők lakóhelyeinek térbeni elhelyezkedése Budapesten
(Residential segregation of imprisoned offenders in Budapest)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/4. 17-35. p.
20 Ladányi János TÉT 1991 s 4
slumosodó területeket magába foglaló bels ő pesti kerületekben (VI., VII., VIII., IX. kerületek)
haladja leginkább meg, és a legmagasabb státusú, budai, társasházas kerületekben (II., XI.,
XII. kerületek) marad legjobban alatta az átlagpopuláció ezen kerületekben kimutatható ará-
nyának.
3. TÁBLÁZAT
Az 1979-ben börtönbüntetésüket tölt ők, valamint a budapesti lakónépesség megoszlása
lakóhelyük szerint, %
(Residential distribution of imprisoned offenders in 1979 and of the population as
a whole in Budapest, %)
1. Kerületek 2. Bebörtönzöttek 3. Budapest (lakónépesség)
I. 1,5 2,2
II. 2,8 5,3
III. 4,4 5,6
IV. 3,4 3,9
V. 2,8 2,7
VI. 4,5 3,7
VII. 7,4 4,9
VIII. 7,8 5,4
IX. 6,7 4,4
X. 6,0 4,6
XI. 4,7 8,4
XII. 1,8 4,0
XIII. 8,7 6,8
XIV. 6,4 8,1
XV. 5,5 5,4
XVI. 3,0 3,5
XVII. 2,8 2,7
XVIII. 4,1 4,5
XIX. 3,2 3,0
XX. 6,1 5,0
XXI. 3,5 3,5
XXII. 2,9 2,4
4. Összesen 100,0 100,0
1. Districts 2. Imprisoned 3. Budapest (residents) 4. Total
A továbbiakban éppen arra vagyunk kíváncsiak, hogy hogyan függ össze a vizsgált népesség
térbeni elhelyezkedése a különböz ő státusú területek térbeni eloszlásával. Ezért elemzésünket
először a népszámlálásoknál használatos területi egységek közül a legkisebb, de itt még értel-
mesen használható területi egységre, a 490 városrendezési körzetre fogjuk elvégezni. A területi
elkülönülés erősségének mérésére egyszer űsége és közismertsége miatt a Duncan házaspár ál-
tal bevezetett (Duncan és Duncan 1955) szegregációs és disszimilaritási indexeket fogjuk hasz-
nálni. Mint ismeretes, az utóbbi indexet úgy képezik, hogy két népességcsoport területegységek
Ladányi János : Szabadságvesztés-büntetésüket töltők lakóhelyeinek térbeni elhelyezkedése Budapesten
(Residential segregation of imprisoned offenders in Budapest)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/4. 17-35. p.
TÉT 1991 .4 Szabaáságvesztés-büntetésüket Ugrók Budapesten 21
szerinti százalékos megoszlásai területegységenkénti különbségeinek abszolút értékeit összeg-
zik és osztják kettővel. A szegregációs index képzése hasonló módon történik, csak ekkor nem
két kiemelt népességcsoport egymáshoz viszonyított eloszlását, hanem egy kiemelt népesség-
csoport eloszlását vetik egybe az egész maradék népesség térbeni eloszlásával. Ezen index ma-
ximális értékét, vagyis 100-at, akkor veszi fel, ha a két megoszlás egymást teljesen kizáró, mini-
mális értékét, vagyis 0-át pedig akkor, ha a két megoszlás teljesen megegyezik egymással.
Szokás a szegregációs indexet úgy is értelmezni, mint azoknak az arányát, akiknek más területi
egységekbe kellene költözniük ahhoz, hogy a vizsgált népesség eloszlása nem térjen el az átlag-
populáció térbeni eloszlásától.
Adataink szerint a vizsgált népesség térbeni elkülönülését kifejez ő szegregációs index — vá-
rosrendezési körzetenként és összehasonlításként a 14 éven felüli, nem intézeti háztartásokban
lakó népességgel számolva — 20,4 volt. Ezen érték megítéléséhez némi támpontul szolgálhat
ha megemlítjük, hoy a segéd- és betanított munkások hasonló feltételek mellett mért elkülönü-
lése 17,0, a budapesti cigány népességé pedig 53,9 volt. Ha az eltérő esetszámok (bebörtönzöt-
tek: 2284 fő, cigányok: 3889 fő , segéd- és betanított munkások: 263 ezer f ő) okozta torzításokat
is megkíséreljük figyelembe venni megállapíthatjuk, hogy a bebörtönzöttek térbeni elkülönülé-
sének erőssége hasonló mértékű , minta legalacsonyabb státusú társadalmi-foglalkozási csoport
térbeni elkülönülése, ami a bebörtönzöttek igen alacsony átlagos iskolázottsági szintjének is-
meretében nem nagyon meglepő . Mindkét csoport térbeni elkülönültségét magasan felülmúlja
viszont a cigány kisebbség szegregálódásának mértéke, amit nemcsak e népességcsoport igen
alacsony társadalmi-foglalkozási státusa, hanem az etnikai jelleg ű szegregáció jellegzetességei
(Ladányi 1989) is magyaráznak.
Hasonló eredményre vezet az említett népességcsoportok lakóhelyeinek térbeni elhelyezke-
dését bemutató térképek (1-3. ábra) egymással való összevetése is. (Sajnos nyomdatechnikai
okok miatt csak erősen leegyszerűsített, és ezért az eredetieknél sokkal kevésbé pontos térképek
bemutatására van lehet őségünk.) Mint máshol ezt már b ővebben kifejtettük (Ladányi 1988),
a különböző társadalmi státusú népesség térbni elhelyezkedésére Budapesten egyfel ől a legma-
gasabb státusúak lakóhelyeinek a budai társasházas területeken való er ős, nagykiterjdésű kon-
centrálódása, másfelől a legalacsonyabb státusúaknak a város pesti oldalán, több mikroszegre-
gátumban való tömörülése a jellemz ő . A budapesti cigány népesség térbeni elhelyezkedésének
mintája jelentősen eltér ettől; mind a cigányok által igen magas arányban lakott területek (régi
állami bérlakásokkal beépített, leromló, bels ő pesti slumos körzet), mind az olyan területek,
ahol szinte egyáltalán nem laknak cigányok (budai társasházas területek) nagykiterjedés ű,
összefüggő részeket alkotnak. A fenti mintákkal szemben a börtönbüntetését tölt ő népesség tér-
beni elhelyezkedése sokkal egyenletesebbnek tekinthet ő, és a bebörtönzöttek különböző terüle-
teken való előfordulásának gyakorisága lényegében két jelentős eltéréssel ezen területek beépí-
tésének intenzitását követi. E két jelent ős eltérés lényege röviden abban ragadható meg, hogy
— mivel az átlagosnál sokkal alacsonyabb státusú népességr ől van szó — a bebörtönzöttek felül-
reprezentáltak a bels ő pesti slumosodó területeken, és alulreprezentáltak a magasstátusú budai
részeken.
Ladányi János : Szabadságvesztés-büntetésüket töltők lakóhelyeinek térbeni elhelyezkedése Budapesten
(Residential segregation of imprisoned offenders in Budapest)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/4. 17-35. p.
22 Ladányi János TÉT 1991.4
1. ÁBRA
A kvalifikálatlanok aktív keres őkön belüli aránya szerint sorbarendezett számlálókörzetek
legfels ő
és legalsó decilisei Budapesten 1980-ban
(Semi-skilled and unskilled economically active workers in Budapest, 1980)
1 = Alsó decilis (lower decile)
2 = Felső decilis (upper decile)
Ladányi János : Szabadságvesztés-büntetésüket töltők lakóhelyeinek térbeni elhelyezkedése Budapesten
(Residential segregation of imprisoned offenders in Budapest)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/4. 17-35. p.
TÉT 1991.4 Szabadságvesztés-büntetésüket tölt ők Budapesten 23
2. ÁBRA
A budapesti cigány népesség lakóhelyeinek s űrűsödési pontjai Budapesten, 1980
(Residential distribution of gypsies in Budapest, 1980)
• = 3 lakóhely (Concentration of three residences)
Ladányi János : Szabadságvesztés-büntetésüket töltők lakóhelyeinek térbeni elhelyezkedése Budapesten
(Residential segregation of imprisoned offenders in Budapest)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/4. 17-35. p.
24 Ladányi János TÉT 1991.4
3. ÁBRA
Az 1979-ben börtönbüntetésüket tölt ők lakóhelyeinek s űrűsödési pontjai Budapesten
(Concentrations of imprisoned Budapest residents, 1979)
• = 3 lakóhely (Concentration of three residences)
Ladányi János : Szabadságvesztés-büntetésüket töltők lakóhelyeinek térbeni elhelyezkedése Budapesten
(Residential segregation of imprisoned offenders in Budapest)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/4. 17-35. p.
TÉT 1991.4 Szabadságvesztés-büntetésüket tölt ők Budapesten 25
A börtönbüntetésüket töltők különböz ő csoportjai lakóhelyi
szegregációjának intenzitása
A továbbiakban a bebörtönzöttek különböz ő csoportjai lakóhelyi elkülönülése mértékének
eltéréseire, illetve ennek státussal való összefüggéseire vagyunk kíváncsiak. Ezért az elemzés-
hez eddig felhasznált 490 városrendezési körzet helyett ezek 11 csoportos társadalmi-foglal-
kozási összetétel szerint képzett clustereit fogjuk felhasználni. Ett ől az eljárástól azt reméljük,
hogy a megközelítőleg azonos társadalmi státusú városrendezési körzetek azonos clusterbe ke-
rülnek. Előnye ennek az eljárásnak az is, hogy ily módon az általunk vizsgált viszonylag ala-
csony számú népesség lényegesen kevesebb területi egység között oszlik meg, ami az adatok
megbízhatóságát emeli.
Különböző módszertani megfontolások után egyetlen, nem-hierarchikus clusterezési eljárás
alkalmazása mellett döntöttünk. E módszerből következően előzetesen meg kellett határoz-
nunk, hány clustert akarunk kialakítani. Miután a kialakítandó clusterek számát nehéz lenne
egzakt és elméletileg is megalapozott eljárásokhoz kötni, kizárólag pragmatikus szempontok
vezettek bennünket. Egymástól függetlenül hét és tizenöt clusterrel is elvégeztük számításain-
kat, majd — miután a kétféle eredmény az alaptendenciákat tekintve nem különbözött lényege-
sen egymástól — a részletességbeli különbségek miatta tizenöt csoportos eljárás felhasználása
mellett döntöttünk.
Clustereink társadalmi összetétele a következ őképpen alakult (az alapadatokat az 1980.
évi népszámlálás mágnesszalagokon tárolt személyenkénti adataiból állítottuk össze).
(4. Táblázat)
Mint a 4. táblázatból látható, a 15 cluster közül háromnak (2, 11, 14) igen alacsony a népessé-
ge. Ezért e clustereket a további elemzésekb ől ki fogjuk hagyni. A clusterek társadalmi összeté-
telének részletes elemzésére e tanulmány keretei között nem térünk ki, csak annyit jegyzünk
meg, hogy — mint ez a táblázatból is jól látható — az egyes clusterek státusának a fizikai dolgo-
zók aktív keresőkön belüli aránya meglepően jó közelítését adja. Ehhez hozzátehetjük azt a
tapasztalatunkat, hogy a fenti jelenség fennáll nemcsak olyan viszonylag nagy területek, mint
a clusterek, hanem lényegesen kisebb területi egységek, akár utcák, terek vagy házak lakóinak
részletes foglalkozási összetételére vonatkozó adatok, illetve a fizikai/aktív mutató alapján mért
státusa esetében is (Csanádi és Ladányi 1985). Mindez értelmezésünk szerint azt jelenti, hogy
— legalábbis a különböző társadalmi csoportok Budapesten való elhelyezkedése esetében —
a társadalmon belüli legfontosabb választóvonal még mindig a fizikai és szellemi munkát vég-
zők nagy csoportjai között húzódik. Mint a táblázatból látható, lényegében ugyanez mondható
el a nyugdíjasok — technikai kényszer űségből iskolai végzettség szerint kategorizált csoport-
jaira is. Ezek után a clustereket az el őbb említett arány szerint sorbarendezve közöljük a külön-
böző bűnözőcsoportok clusterenkénti arányait.
Ladányi János : Szabadságvesztés-büntetésüket töltők lakóhelyeinek térbeni elhelyezkedése Budapesten
(Residential segregation of imprisoned offenders in Budapest)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/4. 17-35. p.
26 Ladányi János TÉT 1991.4
n 00 V) ,n T ,n m m 00
NNm C: V::^
^,1:' C: Ő Ő V5 0.s'
Ő \IS^ oö
=p g - cl cl ‘.0
.4) .4) 0
§ C- V) Le) ,r) s.0 "cr N
.1. -4: .4: cl.:
,n so
cr: co
,n co
E• .2„ . 00 Ln s4 kr) cr, ,n
O t-S c; 00 M Cl
L• Cl
()..s íz, ,,.... — ,- 7;
3, 1 100(N= 147961 8)
-,=. —
00 (N= 1 20868)
00 (N= 1 33355)
N- -
cl 4 C.. 0
oo oo l-- {-1 8
S r9: Cl 8 .4
r4 ....-'. .—. cl cl ~ ,n
II II II II II II II II
Z ZZZZZ ZZ
8 8 8 8 8 8 8 8
00 ,n O .—. s0 Cl
•
.-•: g r4 rg M c4 M c4 Cl C: .cl. g Ő ,r;'
ra ,r) O ,n cl 10 N 01 Vl 0 M M ,n
O 00 15 Cl M rn C.'
C. Ő Cl V crZ v;
ro
E Ln m 00 co. N 00 N Ln M cr, 10 T 00 O
N Ó •s
— •^1 00 (-4 Cl —7 c7
0" Z
M1 0s, 0
••
— Cl M V T un 00 m -4- sc, ,n O Cl rn co
`.‹ 05 s.d ŐŐŐŐŐ
C.. 0
D., • N 00 cl N CI 00 0\ 0 M
O ,—,„,".") m 000
0 Z'j
p
u,
00 (7, Vl V M V -ct• ":1' T Cl m 00 Cl
cxi ts-; 00 g \d T V oc V 00 00
cze 0 Cl Cl
""" 0, ln 0 0 kr) "1: Cl 00 M Cl 0
• 00 MC: Cls Ő 10.4";' C : Cf s'
s1:5
t'''%•
•-
*". V) V) 0 0 0 cl 00 M ,n 0\ 0 O 00
2 C: g Cl' Cl Cl g N
.6- kn M 00 s—s ,n m 10 m 10 10 00 00 V T
— 00 g Ő 00 VS ,n- g cl
N Cl g 00 C: OT g
t•••• h N•—• 10 V) "4 00 V) M 0 Cl 0 0
•c4 v•-s —7 -4 00 V1 eg T N v-; vi g
'E s 01 0 0 1n M Cl 00 C- ,d% V1
00 •:1: 0 Cl., Cl
00 v5 ^:1: l/-; •:1: M r: V vő V O N exi
N M .1. ,n 10 t•-• 00 CN C cl m •:r ,n
.
Ladányi János : Szabadságvesztés-büntetésüket töltők lakóhelyeinek térbeni elhelyezkedése Budapesten
(Residential segregation of imprisoned offenders in Budapest)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/4. 17-35. p.
TÉT 1991.4 Szabadságvesztés-büntetésüket töltők Budapesten 27
5. TÁBLÁZAT
Az 1-ben börtönbüntetésüket tölt ők egyes csoportjainak aránya a 14 éven felüli
népességen belül clusterenként, %)
(Proportion of those who served their sentence in 1931 (in the over 14 years age group)
and the linear correlation coefficients by cluster, %)
3. Első börtönbüntetés 5. Visszaesó 7. Első
1. Cluster 2. Népesség- 8 osztály- 4. 8 osz- 8 osztály- 6. 8 osz- 8. Vissza- 9. Keve- ..
börtön- 10. Több 8 11. Össze-
szám szám nál keve- tálynál nál keve- tálynál sebb 8
büntetés eső osztálynál sert
sebb több összPsen osztálynál
sebb több összesen
8 61.525 0,07 0,24 0,11 0,10 0,31 0,21 0,18 0,34 0,52
1 120.126 0,17 0,16 0,17 0,14 0,33 0,31 0,34 0,30 0,65
9 145.280 0,19 0,34 0,42 0,29 0,35 0,71 0,61 0,63 1,25
7 172.375 0,21 0,18 0,36 0,17 0,39 0,53 0,57 0,53 0,94
4 154.810 0,33 0,30 0,59 0,28 0,63 0,88 0,92 0,58 1,52
10 130.086 0,30 0,34 0,67 0,32 0,64 0,98 0,97 0,65 1,64
5 221.528 0,38 0,27 0,73 0,40 0,65 1,13 1,11 0,67 1,80
3 194.020 0,29 0,23 0,38 0,13 0,52 0,51 0,67 0,36 1,04
6 259.989 0,39 0,36 0,75 0,32 0,75 1,06 1,14 0,67 1,85
12 5.201 1,35 0,19 1,54 0,58 1,54 2,11 2,88 0,77 4,23
13 134.716 0,48 0,23 0,82 0,33 0,71 1,15 1,31 0,56 1,91
15 3.400 0,59 0,29 4,41 0,59 0,88 5,00 5,00 0,88 5,88
12. Össze-
1.603.056 0,31 0,27 0,56 0,26 0,58 0,82 0,87 0,53 1,42
sen
13. Korrelációs
0,38 0,02 0,51 0,24 0,30 0,46 0,53 0,14 0,43
együttható
1. Cluster
2. No. of population
3. First imprisonment, less than eight grades of primary school
4. First imprisonment, more than eight grades of primary school
5. Recidivists, less than eight grades of primary school
6. Recidivists, more than eight grades of primary school
7. First imprisonment total
8. Recidivists total
9. Less than 8 grades of primary school
10. More than 8 grades of primary school
11. Total
12. Total
13. Correlational coefficient
Mint ez a fenti táblázatból látható, az összes börtönbüntetését tölt ők clusterenkénti aránya
és a fizikai dolgozók clusterenkénti aránya között viszonylag szoros, pozitív irányú összefüggés
áll fenn. Továbbmenve az is megállapítható, hogy egyértelm ű összefüggés áll fenn a börtönbün-
tetésüket töltők különböző státusú csoportjai clusterenkénti aránya, valamint a clusterek státusa
között. Az alacsonyabb iskolázottságú, illetve a visszaes ő bűnözők felülreprezentáltsága több-
nyire erősebb az alacsonystátusú clusterekben, minta magasabb iskolai végzettséggel rendelke-
ző, illetve első szabadságvesztésüket töltő bűnözőké.
Ladányi János : Szabadságvesztés-büntetésüket töltők lakóhelyeinek térbeni elhelyezkedése Budapesten
(Residential segregation of imprisoned offenders in Budapest)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/4. 17-35. p.
28 Ladányi János TÉT 1991.4
Sokkal egzaktabb módon bizonyítja ugyanezt az összefüggést, ha megvizsgáljuk az egyes
clusterekben a kvalifikálatlan fizikai dolgozók aránya, valamint a börtönbüntetésüket tölt ők kü-
lönböző csoportjainak arányai közötti korrelációkat. Els ő pillantásra az tűnik szembe, hogy
a 14 éven felüli népesség számával súlyozott lineáris korrelációs együtthatók meglehet ősen ala-
csonyak. Ez megfelel annak a korábban már említett ténynek, hógy a börtönbüntetését tölt ő
népesség lakóhelyeinek térbeni asszimetriája viszonylag alacsony. Összehasonlításként érde-
mes megemlíteni, hogy a börtönbüntetésüket tölt ők 0,43-as korrelációs indexével szemben a
cigány népesség clusterenkénti elhelyezkedésére számított korrelációs együttható csaknem
50 %-kal magasabb, vagyis 0,64 volt. A bebörtönzöttek egyes csoportjainak korrelációs együtt-
hatói ezen a viszonylag alacsony szinten pontosan követik az egyes csoportok státusának alaku-
lását. Az első szabadságvesztését töltő, viszonylag iskolázott bebörtönzöttek clusterenkénti el-
helyezkedése szinte semmilyen összefüggést nem mutat a betanított és segédmunkások
clusterenkénti arányával (0,02). Ugyanakkor az iskolázatlan visszaes ők korrelációs együttható-
ja viszonylag magas (0,51), ami újabb oldalról világít rá e csoport viszonylag alacsony státusára,
és lakóhelyeinek a város legalacsonyabbstátusú területein való tömörülésére. Az összes börtön-
büntetésüket töltő személyek clusterenkénti arányát mutatja be a 4. ábra.
E térképen jól láthatók azok az alacsony népességszámú clusterek, melyek többnyire a város
kieső részein, mezőgazdasági vagy ipari hasznosítású területeken helyezkednek el, és ahol az
alacsony népességszámra vetítve igen magas a börtönbüntetésüket tölt ők aránya. A 3. és 4. ábra
összevetéséb ől azonban az is nyilvánvalóvá válik, hogy ezekben az esetekben voltaképpen nem
bűnözők által magas arányban lakott, nagykiterjedés ű területekkel, hanem a nagyvárosi sze-
génység egyik, tipikusan mikroszegregátum jelleg ű megjelenési formájával van dolgunk. Azzal
az esettel, amikor a város legfélrees őbb részein elszórtan vagy kisebb-nagyobb tömörülések-
ben, általában igen rossz körülmények között, meglehet ősen alacsonystátusú családok élnek,
akik körében a bűnözés is státusuknak megfelel ően magas arányban fordul el ő. Bár az az áb-
ránk, amely a bűnözők arányát clusterenként, tehát meglehet ősen nagyméretű területi egysé-
genként mutatja be, nem igazán alkalmas a legalacsonyabb státusú népességet tömörít ő mikro-
szegregátumok térbeni elhelyezkedésének bemutatására, mégis igen figyelemreméltó, milyen
pontosan különíti el a választott módszer a bels ő pesti kerületek magasabb státusú „belvárosi"
és alacsonystátusú „slumosodó" területeit. Említésre méltók azok a többnyire a pesti oldalon
elhelyezkedő szigetek is, amelyek általában magasabb státusú új lakótelepekkel vagy jobb csa-
ládi házakkal beépített területeket jelölnek. Jól kivehet ők a térképen annak a nagykiterjedés ű,
területileg összefüggő térségnek a körvonalai is, ahol igen alacsony volt a börtönbüntetésüket
töltők aránya. Ez a budai oldal többnyire hegyes-dombos területein, zömében magántulajdonú
lakásokkal beépített térségekben található része minden eddig bemutatott térképünkön, minden
eddig elemzett dimenzió szerint, a város legmagasabb státusú területe volt. Ezért az a tény,
hogy a feltárt és börtönbüntetéssel szankcionált b űnesetek legalacsonyabb arányával jellemez-
hető területi egységek szinte teljesen lefedik a város legmagasabb státusú területeit, újabb oldal-
ról világít rá a börtönbüntetéssel szankcionált b űnözés gyakoriságának társadalmi meghatáro-
zottságára, illetve e társadalmilag determinált jelenség térbeni megjelenésének tényére. Ezt
látszik megerősíteni az a körülmény is, hogy az adataink által lehet ővé tett módon kialakított
egyes bűnözőcsoportok térbeni elhelyezkedése lényegében az összes börtönbüntetését tölt ő te-
rületi elhelyezkedésének fent ismertetett mintáját ismétli meg az adott csoport státusának meg
Ladányi János : Szabadságvesztés-büntetésüket töltők lakóhelyeinek térbeni elhelyezkedése Budapesten
(Residential segregation of imprisoned offenders in Budapest)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/4. 17-35. p.
TÉT 1991.4 Szabadságvesztés-büntetésüket tölt ők Budapesten 29
4. ÁBRA
Az 1979-ben börtönbüntetésüket tölt ők aránya clusterenként
(Residential distribution of imprisoned offenders in Budapest in 1970 by cluster)
1 = 1% alatt (below 1%)
2 = 1,0-1,5%
3 = 1,6-2,0%
4 = 2,0% fölött (above 2%)
Ladányi János : Szabadságvesztés-büntetésüket töltők lakóhelyeinek térbeni elhelyezkedése Budapesten
(Residential segregation of imprisoned offenders in Budapest)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/4. 17-35. p.
30 Ladányi János TÉT 1991.4
felelő szinten. A fenti okok miatt eltekintünk a börtönbüntetésüket tölt ők egyes csoportjai térbe-
ni elhelyezkedésének térképen történ ő bemutatásától. Térbeni elhelyezkedésük asszimmetriá-
jának fokát most már — jobban számszer űsíthető módon — szegregációs indexekkel kíséreljük
meg bemutatni.
6. TÁBLÁZAT
Az 1979-ben börtönbüntetésüket tölt ők egyes csoportjainak szegregációs indexei a 14 éven
felüli lakónépességhez viszonyítva, clusterenként
(Segregational indexes of imprisoned offenders in 1979 compared to the population
over the age of 14 by cluster)
1. Első első szabadságvesztés, 8 osztálynál magasabb iskolai
csoport: végzettség 10,5 (N=435)
(N=435)
2. Második első szabadságvesztés, legfeljebb 8 osztályos iskolai
csoport végzettség 14,5 (N=496)
(N=496)
3. Harmadik visszaeső, 8 osztálynál magasabb iskolai végzettség 16,1 (N=424)
csoport
(N=424)
4. Negyedik visszaeső, legfeljebb 8 osztályos iskolai végzettség 18,2 (N = 895)
csoport
(N=895)
1. Group 1. first imprisonment, more than 8 grades of primary school
2. Group 2. first imprisonment, maximum 8 grades of primary school
3. Group 3. recidivists, more than 8 grades of primary school
4. Group 4. recidivists, maximum 8 grades of primary school
Mivel a fenti csoportokat úgy alakítottuk ki, hogy közülük az els ő három nagysága igen ha-
sonló egymáshoz, csak a negyedik kategória esetében mondhatjuk el, hogy szegregációjuk a
valóságban minden bizonnyal erősebb, mint ez az itt közölt szegregációs indexek egymáshoz
viszonyítása alapján látható. A fentieket röviden összefoglalva mindez tehát azt jelenti, hogy
a szegregációs indexek alakulásának elemzése is megerősíti azt a korábban már megfogalma-
zott következtetést, mely szerint a börtönbüntetésüket tölt ők egyes csoportjai térbeni elkülönü-
lésének erőssége e csoportok társadalmi összetételének függvényében alakul. Valószín űsíthető
az is, hogy térbeni elkülönülésük mértékét tekintve egyfel ől az első szabadságvesztésüket tölt ő,
viszonylag iskolázottak, másfel ől pedig a visszaes ő iskolázatlanok válnak el a másik két cso-
Ladányi János : Szabadságvesztés-büntetésüket töltők lakóhelyeinek térbeni elhelyezkedése Budapesten
(Residential segregation of imprisoned offenders in Budapest)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/4. 17-35. p.
TÉT 1991.4 Szabadságvesztés-büntetésüket tölt dic Budapesten 31
porttól, bár a legutóbbi megállapítás az ismertetett technikai körülmények miatt csak hipoteti-
kus jelleggel állítható. Figyelemre méltó a középs ő két csoport egymáshoz igen hasonló er őssé-
gű térbeni elkülönülésére utaló szegregációs indexe, és e csoportok el őbbitől eltérő sorrendje
is. Ezért most az említett csoportok egymás közötti térbeli elkülönülését kifejez ő disszimilaritá-
si indexek közül is megvizsgálunk néhányat.
7. TÁBLÁZAT
Az 1979-ben börtönbüntetésüket tölt ők néhány csoportjának disszimilaritási indexei,
clusterenként
(Dissimilarity indexes of some of the groups in prison in 1979 by cluster)
1. Csoportok 2. Disszimilaritási index
(1)--(2) 12,2
(1)—(3) 11,4
(4)—(3) 8, 6
(4)—(2) 6,8
1. Groups
2. Dissimilarity indexes
Mint láttuk, az első szabadságvesztésüket töltő viszonylag iskolázatlanok, és a visszaes ő vi-
szonylag iskolázottak szegregációs indexei egymáshoz igen hasonlóan alakultak. Az említett
két csoportnak a hierarchia két pólusán elhelyezked ő csoportoktól mért elkülönülésének elem-
zése is a két középső csoport sorrendjének határozatlanságára utal. S őt, a disszimilaritási inde-
xek elemzése alapján úgy tűnik, hogy az egyes csoportok térben inkább elkülönülnek egymás-
tól a társadalmi státussal közvetlenebb kapcsolatban álló iskolai végzettség, mint a
szabadságvesztés első, vagy annál gyakoribb volta alapján.
Eddig a börtönbüntetésüket töltők különböző csoportjait csak iskolai végzettségük és szabad-
ságvesztésük száma szerint vizsgáltuk. Nyilvánvaló, hogy ezek a csoportok ígen heterogének,
és többé-kevésbé releváns csoportosítás kialakításához legalább a b űnelkövetés módjának isme-
retére lenne szükség. Sajnálatos módon ilyen adatok nem állnak rendelkezésre részletes lakó-
hely szerinti bontásban, azonban ismerjük az összeírt személyek által az akkori szabadságvesz-
tés során az összeírás időpontjáig börtönben töltött évek számát, ami igen er ősen korrelál a
bűnelkövetés módjával.
Az adatok tanusága szerint a szegregációs indexek a börtönben töltött évek számával párhuza-
mosan valamelyest emelkednek. Ez az emelkedés azonban részben az esetszámok csökkenésé-
vel magyarázható, részben pedig annak a ténynek tudható be, hogy a hosszabb börtönbüntetésre
ítéltek körében magasabb az alacsony iskolai végzettséggel rendelkez ő, alacsonystátusúak ará-
nya. Ez utóbbi részben annak az ismert összefüggésnek tulajdonítható, hogy a hátrányos helyze-
tű társadalmi csoportokból kikerül ők tájékozatlanságuk, megfelel ő védelmük hiánya stb. miatt
ugyanolyan vétségért gyakran hosszabb börtönbüntetést szenvednek, mint el őnyösebb helyzetű
társaik.
Ladányi János : Szabadságvesztés-büntetésüket töltők lakóhelyeinek térbeni elhelyezkedése Budapesten
(Residential segregation of imprisoned offenders in Budapest)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/4. 17-35. p.
32 Ladányi János TÉT 1991 .4
8. TÁBLÁZAT
Az 1979-ben börtönbüntetésüket tölt ők egyes csoportjainak szegregációs indexei
clusterenként és a börtönben töltött idő szerint
(Segregational indexes of imprisoned offenders in 1979 by number of years in
prison and cluster)
1. 3 évnél 2. 4 évnél
3. Összesen
hosszabb ideje börtönben
4. szegr. szegr. szegr.
N N N
index index index
5. 8 osztálynál ala-
csonyabb iskolai
végzettség 19,4 485 21,1 293 16,8 1391
6. 8 osztálynál ma-
gasabb iskolai
végzettség 14,5 232 18,3 137 12,4 859
7. Első szabadság-
vesztés 16,8 259 18,1 163 10,6 931
8. Visszaeső 20,0 458 20,5 267 17,3 1319
9. Átlag 17,4 18,4 14,6
1. More than 3 years in prison
2. More than 4 years in prison
3. Total
4. Segregational index
5. Less than 8 grades in primary school
6. More than 8 grades in primary school
7. First imprisonment
8. Recidivist
9. Average
Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy ezek az adatok semmiképpen sem igazolják a város
meghatározott pontján, vagy pontjain él ő, meghatározott b űnelkövetési módokra specializáló-
dott bűnözői szubkultúra tömeges jelenlétéről hangoztatott véleményeket. Ugyanezt látszik alá-
támasztani a börtönbüntetésüket tölt ők lakóhelyeit bemutató ábrák részletes elemzése is. A kü-
lönböző áltudományos és álobjektív rend őri és szociográfikus beszámolókban „b űnözés által
fertőzöttnek" bemutatott városrészekben általában nem magasabb a börtönbüntetésüket tölt ők
aránya, mint amit ezen városrészek alacsony státusa indokol.
Ladányi János : Szabadságvesztés-büntetésüket töltők lakóhelyeinek térbeni elhelyezkedése Budapesten
(Residential segregation of imprisoned offenders in Budapest)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/4. 17-35. p.
TÉT 1991 s 4 Szabadságvesztés-büntetésüket tölt ők Budapesten 33
Néhány következtetés
Az 1979-ben börtönbüntetését tölt ő budapesti népesség lakóhelyi szegregációjának elemzése
e népességcsoport lakóhelyeinek közepesen er ős térbeni elkülönülését bizonyítja. A vizsgált
népességcsoport egésze és különböz ő szempontok alapján képzett csoportjai lakóhelyi szegre-
gációjának erőssége és mintái nem térnek el lényegesen attól, amit e csoportok státusa önmagá-
ban is indokol.
Különböző adatokból tudjuk, hogy Magyarországon a b űnelkövetések gyakorisága az utóbbi
évtizedben erősen emelkedett. A hátrányos társadalmi helyzet és a b űnözés összefüggésének
alaptendenciái azonban sokkal er ősebben determinált társadalmi összefüggések annál, hogy
ilyen viszonylag rövid időszak alatt gyökeresen átalakulhassanak (Tauber 1986; Vigh et. al.
1988). A bűnelkövetések gyakoriságának emelkedése egyrészt szükségszer űen következik az
országban azóta végbemen ő demokratikus átalakulásból, a külföld felé való összehasonlíthatat-
lanul nagyobb nyitottságból, a rend őri módszerek jogi korlátozásának fokozódásából stb. Rövi-
den úgy fogalmazhatnánk, hogy mintegy a demokratikus átalakulás igen kevés negatív hatásai
közé sorolható. A bűnözés emelkedése másrészt — szerintünk dönt ően — a válság által kiváltott
normavesztésből, a reményvesztettség és létbizonytalanság fokozódásából, egyes társadalmi
csoportok életszínvonalának csökkenéséb ől következik.
Teljesen megértjük a társadalom aggodalmát amiatt, hogy újabb nemkívánatos területen sike-
rült felzárkóznunk Nyugat-Európához, miközben gazdasági lemaradásunk mértéke tovább fo-
kozódott. Elítéljük viszont a különböz ő rendőri és rendőrséghez közelálló körök e jelenséggel
kapcsolatos manipulációit. E körök ma apokaliptikus képet festenek a nyugat-európai országo-
kénál általában még mindig alacsonyabb magyar b űnözésről, a nyugati városokénál még mindig
kedvezőbb budapesti közbiztonságról. Ezt els ősorban azért teszik, mert alapvet ő érdekeik a
korábbi rendőrállamhoz kötik őket, ezért a demokratikus társadalomba való átmenet közepette
a politikai zavarkeltésben érdekeltek.
A magyarországi bűnözésről festett apokaliptikus kép eddig mindig a rend őrségre fordított
kiadások radikális emeléséhez szolgált ürügyül. E pótlólagos ráfordítások igen nagy részét ed-
dig mindig a politikai ügyekkel foglalkozó rend őri részlegek kapták meg. A rend őrség legfonto-
sabb feladata az volt, hogy az állam politikai berendezkedésének stabilitásán őrködjön, miköz-
ben az állam polgárainak védelmét szolgáló b űnüldözés technikai feltételei nem tartottak lépést
a bűnözés emelkedése által megkívánt helyzettel. A b űnözéssel és bűnüldözéssel kapcsolatos
adatok tekintélyes részét a Belügyminisztérium titkosan kezelte, ami meggátolta, hogy a társa-
dalomnak e kérdésekről objektív információi legyenek. Erre pedig igen nagy szükség lenne,
mert a manipulatív célokkal kialakított és terjesztett kép állandó ürügyül szolgált és szolgál
ma is különböző „rendpárti", valójában antidemokratikus, gyakran kisebbségellenes intézke-
dések hangos követeléséhez. Hangulatkeltő nyilatkozatok és kiszámíthatatlan, hisztérikus fellé-
pés helyett, pontos helyzetértékelésre és határozottan, de törvényesen fellép ő rendőrségre volna
tehát szükség.
Tanulmányunk talán néhány adalékkal szolgálhat a b űnözésnek és a hátrányos társadalmi
helyzetnek a nagyvárosi térszervez ődésben is megmutatkozó összefüggéseir ől. Úgy gondoljuk,
hogy a most születőben levő magyarországi demokráciának a korábbinál er ősebb és hatéko-
Ladányi János : Szabadságvesztés-büntetésüket töltők lakóhelyeinek térbeni elhelyezkedése Budapesten
(Residential segregation of imprisoned offenders in Budapest)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/4. 17-35. p.
34 Ladányi János TÉT 1991.4
nyabb bűnüldöző apparátusra van szüksége. A b űnmegelőzésért folytatott küzdelem azonban
nem sértheti a bűnt el nem követő polgárok magánéletét, és a b űnözők börtönből való szabadu-
lása utáni ellenőrzésének is a társadalomba való visszailleszkedés és nem a törvénytelen retorzi-
ók ügyét kell szolgálnia. Ezért a bűnmegelőzési feladatokat ki kell venni a b űnüldözéssel foglal-
kozó apparátus kezéb ől. Ezzel párhuzamosan a rend őrség bűnüldözési munkáját igen szigorú
alkotmányos garanciákkal alátámasztott parlamenti kontroll alá kell vonni.
A lehetőségét is meg kell akadályozni annak, hogy bizonyos társadalmi er ők szociális problé-
mákat rendőri módszerekkel akarjanak megoldani, hogy szociális demagógiával újra rend őrál-
lamot akarjanak ránkkényszeríteni!
(Budapest, 1990. nyarán)
Irodalom
Csanádi G.— Ladányi J. (1985) Budapest — a városszerkezet történetének és a különböz ő társadalmi csoportok város-
szerkezeti elhelyezkedésének vizsgálata (Budapest — a study of the history of urban structure and the residentiel
segregation of the different social groups), Budapesti Közgazdasági Egyetem, Budapest.
Duncan, O.D. and Duncan, B. (1955) Residential distribution and occupational stratification. American Journal of
Sociology, március.
Ladányi J. (1988) A lakóhelyi szegregáció alakulása Budapesten 1930 és 1980 között, Valóság, 3.
Ladányi J. (1989) A lakásrendszer változásai és a cigány népesség térbeni elhelyezkedésének átalakulása Budapesten,
Valóság, g
Tauber, I. (1986) A hátrányos társadalmi helyzet és a b űnözés összefüggései, különös tekintettel egyes kisebbségi cso-
portokra, Tankönyvkiadó, Budapest.
Vigh, J. et. al. (1988) A hátrányos társadalmi helyzet és a b űnözés kapcsolata, BM Könyvkiadó, Budapest.
RESIDENTIAL SEGREGATION OF THE IMPRISONED
OFFENDERS IN BUDAPEST
JÁNOS LADÁNYI
In this study, the author summarizes the results of research into the spatial segregation of
imprisoned offenders in the capital city of Hungary. Using data on the place of residence of
imprisoned offenders in 1979 in Budapest, it also assesses police claims that there are areas
of Budapest where there are high concentrations of offenders. One focus is a comparison of
these concentrations of offenders with the most disadvantaged group in Hungarian society, the
gypsies.
The sample of offenders studied in this project (2,284 individuals) consisted of those over
18 years of age serving the sentences in Hungary on the 31 October 1979 and gave Budapest
as their permanent or temporary address (but not those living in workers' hostels or reformatory
schools).
The initial analysis of the spatial distribution of the imprisoned offenders involved their
grouping, and then their plotting on a detailed map of Budapest showing each house and plot.
The different groups of offenders were plotted with different colour. In the first step, the differ-
Ladányi János : Szabadságvesztés-büntetésüket töltők lakóhelyeinek térbeni elhelyezkedése Budapesten
(Residential segregation of imprisoned offenders in Budapest)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/4. 17-35. p.
TÉT 1991.4 Szabadságvesztés-büntetésüket tölt ők Budapesten 35
ent - colour dots were added by census tracts (there were 490 such tracts in Budapest in 1980),
and the resulting data, together with some other census data, were processed by computer.
The greatest advantage of the above plotting method was that this way, not only the distribution
of the investigated phenomenon by census tracts could be revealed, but also the overlapping,
or small concentrations became visible. In the first step, the distribution of the population in
question was investigated in those dimensions which facilitated the comparison with the capital
city's average population.
According to the data, the imprisoned offenders are much less educated than the average
population of Budapest. This difference is even more striking if we take into consideration
that the imprisoned offenders are usually younger, and the younger generations usually have
higher educational levei. In the case of imprisoned offenders, 60% finished 8 grades of the
elementary school as a maximum, and if they participated in secondary education at alt, that
was vocational training, and only every 50th of them has some sort of higher education. As
opposed to this, only 50 % of the inhabitants of Budapest, who are usually older, have maximum
8 grades of elementary education, if they participated in secondary education, that was more
likely secondary grammar school than vocational training, and every 8th of them have some
sore of diploma.
When examining the residential segregation of imprisoned offenders, the author first
summarizes the segregational patterns of different social and ethnic groups. The author indi-
cates that the spatial segregation of these different groups is characterízed by the contrast
between the large concentration of high-status groups in parts of Buda and the dispersed but
clearly definable small areas of low-status groups on the Pest-side of the capital. The area where
gypsies live in the slums of inner Pest, however, forms a large, coherent area. The spatial
distribution of imprisoned offenders is more even, except that they tend to be over-represented
in the inner, slum areas of Pest and under-represented in the high-status parts of Buda.
When examining the segregational indexes of the different groups of imprisoned offenders
created by their educational levei, the number of imprisonments and the time spent in prison
it could be concluded, that the data on imprisoned offenders in Budapest do not support the
view that there is a mass criminal subculture living in a certain part or parts of the city. Further-
more, in those parts of the city which are portrayed as „criminal areas" in police reports, such
as the inner city slum areas of Pest, the proportion of imprisoned people is usually no higher
than the proportion one would expect given the low status of the people living in these areas.
Translated by J. Mészáros