Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 55-94. p.
Tér és Társadalom 3. 1991.2-3: 55-94
VÁLTOZÁSOK AZ OLASZ POLITIKAI FÖLDRAJZBAN
AfL 1987-ES VÁLASZTÁSOK ÓTA
(Changes in Italian political geography since the 1987 elections)
CARLO BRUSA
Új területi dinamika és változások a politikai életben
Az 1987. június 14-én lezajlott politikai választások — amelyekre egymást követ ően már 5.
alkalommal került sora törvényhozás el őrehozott feloszlatását követ ően a választási földraj-
ot is újabb kutatásokra serkentették.
Azoknak az elemzéseknek a felülvizsgálatáról és naprakésszé tételér ől van szó, amelyek a
II. világháború utáni időszakot fogják át. Itt főleg az 1979 és 1983 között készült anyagokra
utalunk, amelyekből már kiviláglott — legalábbis részben — a politikai igények jelenlegi „terü-
leti szétforgácsoltsága", és az ország jelent ős részének az átállása az ipariról az ipar utáni
(posztindusztriális) társadalomra. A választási földrajz is megfelel ő figyelmet szentelt ennek
a dinamikus változásnak, méghozzá egy olyan jelentős esemény alkalmával, mint amilyen az
1985-ös XXIV. Olasz Földrajzi Kongresszus volt, amelyet sokat sejtet ően Torinóban rendeztek.
Ez a város ugyanis jelképe a termelési szférában, az ország gazdaságában és társadalmában
a közelmúltban bekövetkezett alapvet ő átalakulásoknak. Az általános téma a „Földrajz egy vál-
tozó világ számára" címet viselte, amelyet f őleg P. Coppola „Gazdasági alanyok, politikai ala-
nyok, területi rangsorok" és A. Celant „Új város és új vidék" cím ű munkái közelítették meg
számos egyéb tanulmány mellett.'
A témáról alapos elemzést ad néhány, Olaszországról a közelmúltban megjelent kötet is. A
Celant és Morelli tollából 1985-ben „A területi különbségek földrajza Olaszországban" cím-
mel megjelent mű témái között szerepelnek „a fejl ődés új változói" és „az urbanizáció lelassu-
lási és újrarendeződési folyamatai a szolgáltatási szektor növekedésének és az els ősorban tech-
nológiai jellegű újítások elterjedésének következtében". 2 A másik hasonló mű 1987-ben jelent
meg G. Valussi gondozásában „Olaszország és a geogazdaság" címmel. Ebben részletes elem-
zésre kerülnek azok az új társadalmi modellek, amelyek a termelési módszerek átalakulása
következtében olasz földön elterjedtek. A szerz ő, C. Muscara, „társadalmi decentralizálódás-
ról" beszél, miután már kifejtette véleményét olyan különösen aktuális témákkal kapcsolatban,
mint például a gazdasági fellendülés éveiben az urbanizáció következtében „elgyökértelened ő"
társadalom, valamint az ország legfejlettebb részeiben megfigyelhet ő metropoliszok és komoly
szolgáltató ipar.' A választási magatartásban ismételten bekövetkez ő jelenséget a modern föld-
rajzelmélet alapján a fenti változások újabb indikátoraként és következményeként lehet ér-
tékelni.'
A területi változókkal a 1987. június 14-i választásokat illet ően a sajtó is azon „melegében"
foglalkozott számos kommentárban. Különösen érvényes ez a kereszténydemokraták és a szoci-
alisták sikerére, amely — számos figyelmet érdeml ő cikk szerint — De Mita és Craxi önmaguk
Carlo Brusa : Változások az olasz politikai földrajzban az 1987-es választások óta
(Changes in Italian political geography since the 1987 elections)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 55-94. p.
56 Carlo Brusa TÉT 1991.2-3
által megalkotott imázsán alapult, amelyet a tömegkommunikáció az ország egész területére
eljuttatott és amelyet els ő sorban a gazdaságilag legfejlettebb gócpontok lakói „vettek". 5
Sok elemzés készült a P.C.I. (Olasz Kommunista Párt) vereségér ől. Az ipari városokban a
földrajzelmélet által szomszédsági hatásoknak (neighbourhood effects) nevezett tényez ők kime-
rüléséről beszéltek, amelyek szorosan köt ődnek a szakszervezet vagy közvetlenül a párt kapillá-
ris szervezete által befolyásolt osztályszolidaritáshoz . 5 Az, hogy egy és ugyanazon dolog eltér ő
visszaesést mutat városi és kevésbé urbanizált környezetben, az Észak nagyvárosaiban rendkí-
vül aktív „neoindividualista" és „movimentalista" kultúrális modellekkel kapcsolatban elter-
jedt idejétmúlt felfogásnak is betudható.
Az imázs válsága, és az alkalmankénti identitásválság egyéb, a politikai küzd őtéren hagyomá-
nyosan jelenlevő erőket is megérintett, így azt a P. L.I. (Olasz Liberális Párt), a P.R.I. (Olasz
Köztársasági Párt) és a P.S.D.I. (Olasz Szociáldemokrata Párt) sem kerülte el ezt. A fenti pártok
nem tudták megragadni a „movimentalista" lehet őségeket — amikor a közvéleményt könnyebb
megnyerni — és a „helyi" lehet őségeket, amikor is a választók saját kultúrális identitásuk vagy
gazdasági érdekeik miatt féltek autonóm er őkre hagyatkozni. Bolzanoban az M.S.I. (Olasz Tár-
sadalmi Mozgalom) képes volt üzenetét számos lakos szükségleteihez igazítani, ellentétben
azokkal, akik — saját érdekeik védelmében — egy regionális csoportosulást szorgalmaztak.
Globális nagyságrendű elsődleges különbségek a megyeszékhelyek
és az irányításuk alatt álló megyék között
Figyelembevéve az 1953, 1979 és 1983 évekre nemrégiben elvégzett vizsgálatokat, megismét-
lésre kerültek azok a statisztikai elemzések, amelyek hasznosnak bizonyultak a képvisel őházi
választások eredményeinek értelmezésében. Az elemzések során a megadott évekre figyelem-
bevették mind a megyei összesítéseket, mind pedig a megyeszékhelyek adatait az ezekt ől függő
területekre vonatkozó adatokkal összevetve.' A vizsgálatból egyedül Val D'Aosta autonóm terü-
lete maradt ki, amely — Olaszországban egyedülállóan — többségi rendszerben választotta sa-
ját képviselőjét és eközben az illető térségben az olasz politikai rendszerben is teljesen szokatla-
nul három lista alakult ki. Az elszigetelődött M.S.I. kiesése után a D.C. (Kereszténydemokrata
Párt), a P.C.I. , a P.S.I. (Olasz Szocialista Párt) és a P.S.D.I. egyesítették erejüket, hogy megpró-
bálják — sikertelenül — „útját állni" a Val D'Aosta-i Uniónak. Ez utóbbi a helyi szervezeteken
kívül a P.R.I.-vel is szövetségben állt.
A választási eredményeknek már a globális elemzéséb ől is láthatók bizonyos különbségek
a megyeszékhelytől függő területek — amelyek általában kevésbé urbanizáltak — és a megye-
székhely között. Ez utóbbiakban lakik — a legutolsó népszámlálás adatai szerint — az olaszok
33,45 % -a. Aosta-t és tartományát kizárva ezek szerint 94 településr ől van szó 7918 ellenében.
Az érvényes szavazatoknak azonban csak 32,43 % -át adták az ország adminisztratív életét szer-
vező központok. A támogatás megoszlása tekintetében a különbségek még nagyobbak. Az ur-
bánus modell főleg a „movimentalista" és „vélemény" fórumokat részesíti el őnyben. A me-
gyeszékhelyeken a P.R. (Radikális Párt) a lakossági százaléknál 42,86 % -kal több szavazatot
szerzett; ezt a pártot a Zöldek követik szorosan a maguk 37,82 %-ával. A Republikánusok, Libe:
Carlo Brusa : Változások az olasz politikai földrajzban az 1987-es választások óta
(Changes in Italian political geography since the 1987 elections)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 55-94. p.
TÉT 1991.2 3
- Változások az olasz politikai földrajzban ... 57
rálisok, Proletárdemokraták és az Olasz Társadalmi Mozgalomhoz tartozók — amelyek szerve-
zetei nem annyira kapilláris jelleg űek, mint a nagy pártok — demográfiai súlyukat mintegy
25 % -kal meghaladó támogatást kaptak. 8
A kevésbé urbanizált területeken él ő választók viszont a D.C.-t részesítették el őnyben, amely
a kapott szavazatok alapján 17,58 % -kal volt felülreprezentálva. A pártot szorosan követték az
autonóm erők a maguk 14,37 % -os, hasonló alapon számított arányával. A kis pártok közül a
P.S.D.I. 11,87 % -kal volt felülreprezentálva és evvel megel őzte a P.S.I.-t (6,07 %) és a P.C.I.-t
(5,12 %). A „periférián" gyakran a „szervezeti" jelleg ű pártokat részesítették el őnyben. A he-
lyi érdekek védelmének szükségszer űsége néha a „csere" alapú szavazás irányában m űködik:
az illető terület közvéleménye azok felé fordul, akiknek országos (pl. a D.C.) vagy regionális
hatalmuk van (pl. a vagy — nem bízván a „római" er őkben — olyanok felé, akik ma-
gukról programjukban is azt hirdetik, hogy a „központ" által kevésbé gondozott területeket
vagy régiókat védik: Lombardiától Sardegnaig, Venetotól Val d'Aostaig, Piemonte-ig és Alto
Adige-ig.
Megvizsgálva a megyeszékhelyeken és az azoktól függ ő területeken összegyűjtött szavazatok
százalékának az átlagát — amely a vizsgált területeket ugyanazon alapra helyezi, függetlenül
azok demográfiai súlyától — észrevehet ő, hogy a nagyobb pártok esetében a helyzet hasonló,
az 1979-es szituációhoz.' A hagyományosan kis pártok (P.L.I., R R.I. , P.S.D.I. és a széls őjobb)
— amelyek jelentős csökkenést szenvedtek el — főleg a városi területeken gyengültek meg,
ahol a szavazat ingatagabb és jelzi a város társadalmi és politikai kultúrájában bekövetkezett
változásokat.' A P.R. , amely — mint láttuk — els ődlegesen városi párt, fokozatosan veszített
támogatottságából a megyeszékhelyeken, miközben megfigyelhet ő a támogatottság mértékének
területi kiegyenlítődése is. Olyan politikai erőről van szó, amely az országban már nem számít
abszolút újdonságnak és olyan helyeken is kezd gyökeret verni, ahol az innováció kisebb sebes-
ségű, mint a központi településeken."
1979 és 1987 között a szórásindex (1. táblázat) — amelynek alapját a megyék, megyeszékhe-
lyek és a függő területek szavazati százalékai adják — meglehet ősen stabil értéket mutat a három
nagy párt esetében. Ezen pártoknak a társadalomban meglev ő hálózata finoman változik a vá-
lasztói konjunktúra következtében, amely ha pozitív — mint például a P.S.I. esetében — kedvez
a támogatottság növekv ő területi homogenitásának, amikor pedig negatív — mint példáúl
1979-ben a P.C.I. és a D.C. esetében — növeli a heterogenitást. Ugyanez érvényes a P.R. esetében
is, amely már stabilizálódni látszik az olasz választási „piacon". 12 A P.S.D.I. kivételével az
1987-ben a legnagyobb veszteségeket elszenvedett pártok támogatottsága országos szinten ki-
egyenlítődik. Mindez a többi politikai er ő következtében kialakult versenynek tudható be,
amely csökkentette a fenti pártok súlyát a viszonylag új fellegvárakban (mint pl. Milánó a P.R.I.
esetében), illetve a hagyományos központokban (mint pl. Torinó a P.L.I. és Nápoly a jobb-
szárny esetében).
A hagyományos, vagy — néhány esetben — újdonsült központok nemcsak az elterjedés tanul-
mányozása céljából, hanem azért is fontosak, mert itt s űrüsödik annyira a szavazatok száma,
hogy az elegend ő legyen a képvisel őházba való bejutáshoz („teljes választási kvóciens"). 13 A
küszöbértéket a szavazatokból úgy számítják, hogy a százalékos választási eredmények átlagá-
hoz hozzáadják a szórás kétszeresét. Hasonlóképpen jártak el az 1953 és 1979 évekre vonatkozó
elemzéseknél (2. táblázat).
Carlo Brusa : Változások az olasz politikai földrajzban az 1987-es választások óta
(Changes in Italian political geography since the 1987 elections)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 55-94. p.
58 Carlo Brusa TÉT 1991.2-3
1. TÁBLÁZAT
A különböz ő területek választási magatartásának országos szintű összehasonlítása
1987-es képvisel őházi választások (a %-ok átlaga, szórás, valamint ezek szórásindexe)
(Comparison of election behaviour of different regions at national level
Elections of the House of Representatives in 1987. Average percentages,
standard deviation, and standard deviation indexes)
1. 2. 3. 4.
D.C. 35,37 8,96 ,25 32,91 9,20 ,28 36,35 9,43 ,26
P.C.I. 27,49 10,41 , ,38 24,66 10,11 ,41 28,52 11,11 ,39
P.S.I. 13,85 2,85 4: ,20 13,76 3,08 ,22 13,79 2,97 ,22
M.S.I. 5,74 2,07 ,36 7,21 3,13 ,43 5,21 1,88 ,36
P.R.I. 3,41 1,74 ,51 4,57 2,41 ,53 3,01 1,60 ,53
P.S.D.I. 3,01 1,61 ,53 2,89 1,81 ,63 3,06 1,65 ,54
P.L.I. 1,93 1,32 ,68 2,56 1,33 ,52 1,67 1,29 ,77
P.R. 2,20 ,90 ,41 3,17 1,03 ,32 1,82 ,77 ,42
D.P. 1,48 ,43 ,29 1,86 1,31 ,70 1,34 ,45 ,34
L.Verde 2,33 1,11 ,48 3,27 4,00 1,27 3,25 8,20 2,53
Egyéb 3,19 6,90 2,17 3,15 4,00 1,27 3,25 8,20 2,53
(1. = Pártok; 2. = Megyék össze sen /átlag, szórás, szórásindex/; 3. = Megyeszékhelyek /átlag,
szórás, szórásindex/; 4. = Egyéb megyei területek /átlag, szórás, szórásindex/)
Olasz Köztársaság pártlistája
D.C. (Partito della Democrazia Cristiana) Kereszténydemokrata Párt
Alakult: 1943. a Pre-Fasiszta Néppárt utódpártja, antikommunista
Taglétszám: 1,830.000
P.C.I. (Partito Communisti Italiano) Olasz Kommunista Párt
Alakult: 1921-ben, 1991.jan.31-én a Partito Democratico della Sinistara (P.D.S.) - Baloldali Demokrata
Párt - nevet vette fel.
Taglétszám: 1,4 millió
P.S.I. (Partito Socialista Italiano) Olasz Szocialista Párt
Alakult: 1892; 1921-ben a pártból kivált egy csoport és megalakították az Olasz Kommunista Pártot, 1947-ben
ismét szakadás történt és megalakult az Olasz Szociáldemokrata Párt, 1966-ban egyesültek a Demokratikus
Szocialista Párttal és létrehozták az Egyesült Szocialista Pártot, de 1969-ben a szociáldemokraták kiváltak,
balközép
M.S.I. (Movimento Sociale Italiano - Destra Nazionale) Olasz Szociális Mozgalom - Nemzeti Jobboldal
Alakult: 1946.12.26, újfasiszta
Taglétszám: 400.000
P.R.I. (Partito Repubblicano Italiano) Olasz Köztársasági Párt
Alakult: 1897. Mazzini (szociális igazságosság egy modern, szabad társadalomban) elveinek követ ői, liberális
Taglétszám: 110.000
P.S.D.I. (Partito Socialista Democratico Italiano) Olasz Szociáldemokrata Párt
Alakult: 1947-ben, 1966-69 között tagja volt az Egyesült Szocialista Pártnak
Taglétszám: 200.000
P.L.I. (Partito Liberale Italiano) Olasz Liberális Párt
Alakult: 1848; 1944-ben újjáalakult
Carlo Brusa : Változások az olasz politikai földrajzban az 1987-es választások óta
(Changes in Italian political geography since the 1987 elections)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 55-94. p.
TÉT 1991.2-3 Változások az olasz politikai földrajzban ... 59
Taglétszám: 153.000
P.R. (Partito Radicale) Radikális Párt
szabadelvű, erőszakmentes polgárjogi mozgalom,
Taglétszám: 5.382
D.P. (Democrazia Proletaria) Proletárdemokrácia
Alakult: egy 1976-os baloldali választási szövetségb ől, 1983-ban önállósult, a szélsőbaloldal marxista pártja,
1991.06.10-én beolvadt a Kommunista Párt újjáalakítássát célzó mozgalomba
L.Verde (Federazione Nationale per Le Liste Verdi) Zöld Párt
Alakult: 1987.
2. TÁBLÁZAT
A pártok legnagyobb szavazóbázisai a területen. Azok a területek, ahol a pártok
választási eredménye meghaladja az átlagos eredmény + a szórás kétszerese képlettel
képzett küszöbértéket
(Large voting basis ofparties in the region. Regions, where the votes ofparties exceed the thres-
hold value calculated in the following way: average result + twice the standard deviation)
Megyék Megyeszékhelyek Egyéb megyei területek
D.C. küszöbérték 52,29 küszöbérték 51,31 küszöbérték 55,21
Campobasso 57,47 53,89 58,45
Isernia 56,66 53,06 57,62
Avellino - 51,48
Caserta - 53,60
P.C.I. küszöbérték 48,31 küszöbérték 44,88 küszöbérték 50,74
Modena 48,96 47,03
Reggio E. 49,68 47,13 50,87
Firenze - - 51,68
Livorno 49,31 48,50 -
Siena 53,03 - 57,59
P. S.I. küszöbérték 19,55 küszöbérték 19,02 küszöbérték 19,73
Alessandria - 20,00
Belluno 20,93 - 21,54
Brindisi - 22,53 _
Cosenza 20,54 - 20,73
M.S.I. küszöbérték 9,88 küszöbérték 13,47 küszöbérték 8,97
Bolzano 10,22 25,65
Trieste 10,65
Brindisi 10,23 10,69
Taranto 8,98
Catania 13,78 15,30 12,94
2. táblázat folytatódik
Carlo Brusa : Változások az olasz politikai földrajzban az 1987-es választások óta
(Changes in Italian political geography since the 1987 elections)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 55-94. p.
60 Carlo Brusa TÉT 1991.2-3
2. tábla folytatása
Megyék Megyeszékhelyek Egyéb megyei területek
P.R.I. küszöbérték 6,89 küszöbérték 9,39 küszöbérték 6,21
Forlí 9,14 14,82 7,83
Ravenna 11,61 17,57 7,85
Massa C. 7,50 7,55
Siracusa 7,64 - 8,19
Trapani 7,94 10,61 7,42
P.S.D.I. küszöbérték 6,23 küszöbérték 6,51 küszöbérték 6,36
Novara 9,88 7,48 10,52
Udine 6,70
Frosinone 6,88 8,52
Cosenza 7,38
Reggio C. 6,77
Trapani 6,80 - 6,99
Oristano 9,00
P.L.I. küszöbérték 4,57 küszöbérték 5,22 küszöbérték 4,25
Cuneo 9,75 7,71 10,00
Trieste 5,58 5,96 -
Benevento 4,40
Foggia 5,42
Messina 6,71 8,49 5,64
P.R. küszöbérték 4,00 küszöbérték 5,23 küszöbérték 3,36
Torino 4,44 5,80 4,20
Vercelli 3,39
Imperia - 4,00
Gorizia 3,37
Trieste 5,48 5,71 3,71
Palermo 5,78
Cagliari 6,03
D.P. küszöbérték 2,34 küszöbérték 4,48 küszöbérték 2,24
Milano 2,93 2,64
Trento 3,01 2,83
L.Verde küszöbérték 4,55 küszöbérték 5,97 küszöbérték 4,07
Venezia 4,57 6,30
Bolzano - 6,19
Trento 5,04 7,30 4,3
Carlo Brusa : Változások az olasz politikai földrajzban az 1987-es választások óta
(Changes in Italian political geography since the 1987 elections)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 55-94. p.
TÉT 1991.2-3 Változások az olasz politikai földrajzban ... 61
Jelentő s a magatartásbeli különbség a két nagy csoport között mind 1979-et, mind pedig
— általánosságban — hagyományaikat tekintve. 1987-es visszaesése ellenére a P.C.I. régi felleg-
várát megtartotta. A társadalomban meglev ő hálózat — amelyet erősítenek a párhuzamos szer-
vezetek és a helyi hatalom irányítása — nem tudta megakadályozni Natta pártjának meggyengü-
lését, de ez a visszaesés nem állította fejetetejére a legjelent ősebb szavazóbázis területi
eloszlását. A D.C. viszont szinte már teljesen elvesztíte -te legősibb fellegvárát, a „fehér" szub-
kultúra észak-keleti részét, és a legnagyobb támogatást Molise, valamint a szavazás id őpontjá-
ban hivatalban levő politikai titkár megyéjének székhelye, Avellino, nyújt számára. A keresz-
ténydemokraták választási súlypontjának ilyetén eltolódása városi szinten már széles körben
tapasztalható. A P.R.I. — csakúgy mint a P.C.I. — hagyományosan stabil társadalmi hálózattal
rendelkező párt, amely els ősorban Romagna-ban (ahol számos párhuzamos gazdasági és társa-
dalmi tevékenységet irányít) és Szicíliában gyökeredzik. A Cuneo-ban élvezett támogatottsága
mellett a P.L.I. jól tartotta magát Trinacria-ban és — a Melone-val kötött megállapodásnak
köszönhetően — Triesztben is el őretörést mutatott.
A hagyományoknak megfelel ően a támogatás főleg délről érkezett az M. S.I. számára, amely
viszont tiszta sikerről csak Catanzaro és Brindisi esetében beszélhetett. 1987-ben ezekhez jött
Bolzano és Trieszt, ahol az olasz nyelv és kultúra pártolásával a párt a lakosság érdekeinek
védelmében tüntette fel magát." A zöldek viszont rendkívül kiegyensúlyozott támogatottságú
területekkel jellemezhetők, ahonnan csak Velence és Trento emelkedik ki. A D.P. els ősorban
a Milánó környéki „vörös övezet"-ben er ős, ahol a P.C.I. — mint pl. Torinóban és Genová-
ban — részben visszaszorult, mert sok munkás és munkanélküli elpártolt t őle. A D.P. néhány
más közép-olaszországi városban is er ős (Firenze, Palermo, Pisa és Trento) és ezeken a helye-
ken főleg Natta pártja szolgál alternatívaként.
A választási magatartás ftiggése a jelölt személyétől a szavazatok
területi eloszlásának tükrében
A két szocialista párt ugyan különböz ő területeken szerepelt jobban, de mindkett őt jellemzi
az a véleményegység, amely a választók szemében gyakran jellemz ő az imázsukat különösen
gondosan ápoló pártok esetében az országos és helyi vezet ők személyes kapcsolatára.
Jelképesnek tekinthet ő Nicolazzi (Novarese) és Schietroma (Frosinone) esete, akik a P.S.D.I.
helyi részarányát együttesen növelik. Észak-Kelet — amely már közel van a szociáldemokrata
területekhez, de nem tartalmaz egyetlen pártot kifejezetten támogató szavazati térséget — a
P.S.I. tartománya, míg néhány fellegvár délen található (Reggio Calabria és Trapani). Reggio
Calabria választókörzetében a megválasztott (Bruno) 22.162 szavazatot kapott (a párt szava-
zatainak 38,95 % -át). Vizzini — aki többször miniszter is volt — 40.640 szavazatot gy űjtött —
(a párt szavazatainak 58,80%-át). A P.S.I. szintén a maga javára fordította a kiemelked ő szemé-
lyiségek jóvoltából kapott szavazatokat, akikhez leger ősebb pozícióik is kötődnek, elsősorban
délen.
Cosenzaválasztókörzetében—amely els ődlegesen a szocialisták központja — Mancini 81.737
szavazatot gyűjtött (a párt szavazatainak 40.24 % -át), Principe pedig 69.536-ot (34,24 %). Brin-
Carlo Brusa : Változások az olasz politikai földrajzban az 1987-es választások óta
(Changes in Italian political geography since the 1987 elections)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 55-94. p.
62 Carlo Brusa TÉT 1991.2-3
disiben — amely jelenleg a P.S.I. másik erős bástyája — a Craxi kormány közlekedési miniszte-
re (Signorile) 74.743 szavazattal a lista 75,09 % -át mondhatta magáénak. Ez a szám rendkívül
érdekes, még akkor is, ha figyelembe vesszük a déliek igenl ő szavazatának nagyobb súlyát."
Érdemes arra gondolni, hogy maga Craxi — aki Milánóban 18,54%-ot szerzett a „szegf űnek"
(a szegfű az Olasz Szocialista Párt jelképe, — a ford.) — a választókörzetben (Milánó-Pavia)
a P.S.I. választói voksainak csak 32,62 % -át kapta. Emellett az olyan választókörzetekben, ahol
az igenlő szavazat nagyobb kiterjedés ű mint északon, Craxi — aki listavezet ő volt, hogy imázsá-
val nagyobb lendületet adjon pártjának — nem tudott elérni 41,22%-nál többet (Róma XIX.
választókörzetében) és 50,72 % -ot (Nápoly XXII. választókörzetében), bár megel őzte a konku-
rens pártok els ő jelöltjeit.
A P.S.I.-hez hasonlóan, az ország legfontosabb városait magába foglaló és legnépesebb há-
rom választókörzetben politikai titkárokat vagy országosan is kiemelked ő jelentőségű szemé-
lyiségeket választottak ki a különböz ő pártok imázsának terjesztésére és fenntartására. Mindez
érthető, tudva azt, hogy a fenti területen 146 képvisel őt választanak (az összes 23,17 % -át):
50-et a Milánó-Pavia, 54-et a Rómát körülfogó Laziom, és 42-t a Nápoly-Caserta választókör-
zetben.
Milánóban Natta csak szerény személyes támogatást tudott elérni, ami a szocialista titkárnak
nyújtott támogatásnak mindössze egyharmadát teszi ki. (A listásokra adott igenl ő szavazatok
12,90 % -a.) Nem nagyon lehet tehát beszélni Natta húzó hatásáról. Ugyanez vonatkozik a ke-
reszténydemokrata Rognonira is, akire — bár listavezet ő volt — az igenlő szavazatok (109.145)
tekintetében rávert a Népi Mozgalom legkarizmatikusabb vezet ője, Formigoni, akit 133.470
személyes szavazattal a D.C. választóinak 14,85 % -a részesített el őnyben. A „párt a pártban"
kialakítása — ahogy azt az újságírók írták — kétségtelenül kedvez ően hatott a keresztényde-
mokraták megerősödésére.
Még egy olyan tekintélyes személyiség, mint Andreotti — aki az összes szavazatból 28,09 %
igent kapott (kevéssel többet mint Natta, aki 24,01%-ot ért el) — sem tudta legy őzni Craxit,
méghozzá ez alkalommal saját „területén", nevezetesen Rómában sem.
Nápolyban még mindig a „milánói" vezető imázsa győzedelmeskedik, tekintve, hogy Napo-
litano és Gava 1953-tól, illetve 1972-t ől képviselik a választókörzetet a Montecitorio-ban (az
olasz képviselőház épülete — a ford.). Napolitano nem ért el több igenl ő szavazatot, mint a
P.C.I. által kapott összes szavazat 19,15 %-a, 16 és Gava is megállt 25,47-nál, függetlenül a D.C.-
ben meglevő súlyától.
Csak a Torino—Novara—Vercelli választókerületben (amely 36 mandátumra jogosult) sike-
rült a kommunista Novellinek — főleg a piemonti megyeszékhely polgármestereként szerzett
közismertségének és megbecsülésének köszönhet ően — a pártra adott szavazatok 18,97 % -ának
megfelelő szavazatot kapnia. Ezzel viszont megel őzte — ha nem is jelentős mértékben — Ama-
tot, (17,21%) aki már akkor Craxi jobbkezeként m űködött az 1987 tavaszáig hivatalban lev ő szo-
cialista vezetés ű kormányban, valamint a kereszténydemokrata Scalfarot (16,33 %), aki júniusig
belügyminiszterként m űködött.
Genovában — a helyi képviselet válsága közepette, ami els ősorban a szocialista és a keresz-
ténydemokrata tábort érintette — az Imperia megyei Nattával (aki az összes kommunista szava-
zatból 22,10% igent kapott) a D.C. országos titkára és az Avanti cég igazgatója mérte össze
erejét. Az els ő valójában nagyobb személyes sikert aratott mint Natta, hiszen az összes igenl ő
Carlo Brusa : Változások az olasz politikai földrajzban az 1987-es választások óta
(Changes in Italian political geography since the 1987 elections)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 55-94. p.
TÉT 1991.2 3
- Változások az olasz politikai földrajzban ... 63
szavazat 23,65 % -át mondhatta magáénak, míg a második (Intini) — akit a nagyközönség kevés-
bé ismert — csak a szavazatok 10,05 % -át szerezte meg.
A helyi szituáció Palermóban is nehéznek bizonyult: a P.C.I. egy nagy tekintélynek örvend ő
nem helyi lakost jelölt, aki már regionális titkári szerepet is betöltött (Occhetto) és aki az igenl ő
szavazatok 27,71%-át kapta. Martelli, a szintén északról származó szocialista titkárhelyettes
53,58 % -ra ugrott fel, míg a D.C.-ben a Manninno és Mattarella közötti verseny majdnem holt-
verseny lett: az első ugyanis 28,96, a második pedig 26,53 % -át kapta az összes igennek."
A palermoi és a nápolyi helyzet szenvedélyes vitákat váltott ki azzal kapcsolatban, hogy bizo-
nyos elemek torzítják a választási magatartást, és ezen elemek olyan formákat vesznek fel, ame-
lyek egyesek szerint csak igen lazán kapcsolódnak az egyszer ű politikai küzdelemhez — ide
tartozik a Dél tipikus jelensége is — amely inkább az egyes személyeknek szóló szavazásra
teszí a választókat hajlamossá."
Az igenlő szavazatokkal kapcsolatban a vidék szintjén is elvégzett kutatás alátámasztja azt,
hogy a P.S.I. imázsát az emberek erősen társítják a párt titkárával, aki egyedülálló szerepet
tölt be azáltal, hogy egyszerre az ország három legfontosabb választókerületében tölti be a jelölt
szerepét. A többiek — akár azért, mert pártjuk imáznának terjesztése szempontjából hasznos
stratégiának vélik, akár az illet ő párt vezetésének „többközpontú" szerkezete miatt — sohasem
szerepeltek egyszerre mindhárom olyan területben, ahol a „díjként" kapható szavazatok száma
a legnagyobb. Ez a P.R.I. esetében is igaz, amely párt pedig saját imázsát komoly mértékben
alapozta Spadolinire, aki akkor mára Minisztertanács elnöke volt. 1983-ban ez nyer őkártyának
bizonyult, eltérően 1987-től, amikor a vezető csak északon jelöltette magát és — a Milánó-
Pavia körzet mellett — olyan közepes demográfiai súlyú választókörzetekben, mint pl. Nyugat-
Emilia (Modena, Reggio Emilia, Parma és Piacenza) és észak-nyugat Lombardia (Varese,
Como, Sondrio), ahol nem is választották meg. A milánói helyzet jól mutatja a „vélemény"
szavazatok mobilitását a városi területeken. 1983-ban ugyanis — összhangban a Spadolini kor-
mány imázsával — jól mentek a dolgok a „borostyánnak" (az Olasz Köztársasági Párt jelképe
— a ford.), míg 1987-ben — Craxi hatékonysága következtében — sokkal sikeresebb volt a
„szegfű". Milánóban a Spadolinire adott igenek száma abszolút mértékben 33,21%-kal csök-
kent és ezzel párhuzamosan 35,68 % -kal esett vissza a pártjára leadott szavazatok mennyisége.
Craxi szavazatainak száma 124,28 % -kal, a párté pedig 56,85 % -kal n őtt."
A hagyományos támogatottsági területek alternatívájaként megjelen ő
új területi csoportosulások
A faktorelemzés nyomán a választási viselkedés területi csoportosulásairól az derült ki, hogy
az ország politikai képe átalakulóban van, csökken a D.C. és P.C.I. közötti bipolaritás, lassan
leállnak az új erők és megszűnik a hagyományos pártok válsága.
Az első faktorban (3. táblázat) már nem a D.C. és a P.C.I. közötti szavazatok polaritása a
meghatározó elem — ahogy az még 1979-ben és 1983-ban is történt — hanem az alkotmányos
keretek között m űködő pártok alternatíváiként megjelen ő pártokra adott szavazatok aránya.
(1. ábra)
Carlo Brusa : Változások az olasz politikai földrajzban az 1987-es választások óta
(Changes in Italian political geography since the 1987 elections)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 55-94. p.
64 Carlo Brusa TÉT 1991.2-3
LÁBRA
Az els ő faktor faktorpontjainak területi eloszlása
(Zöldek, D.C, PL./M.S.I.). 1987-es képvisel őházi választások (összes megye)
(Regional distribution of the factor scores of factor 1)
(Elections of the House of Representatives)
A = megyék, ahol a megyeszékhelyek és a függ ő területek 80%-nál alacsonyabb szinten mutatnak hasonlóságot a
választási magatartásban (chi négyzet vizsgálat);
Faktorpontok a Zöldek, D.P. és P.R. telítettségi együtthatóinak ugyanezen határértékére:
B = abszolút értékben 0,99 fölött,
C = abszolút értékben 0,50 és 0,99 között;
Faktorpontok az telítettségi együtthatójának ugyanazon határértékére:
D = abszolút értékben 0,99 fölött,
E = abszolút értékben 0,50 és 0,99 között;
F = a faktorpontok eloszlási gyakorisága.
Carlo Brusa : Változások az olasz politikai földrajzban az 1987-es választások óta
(Changes in Italian political geography since the 1987 elections)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 55-94. p.
TÉT 1991 s 2-3 Változások az olasz politikai földrajzban ... 65
Egyrészről - különösen Északon és a nagyvárosi jellegű tömörülésekben - a Zöldek, Prole-
tárdemokraták és a Radikálisok értek el jelent ős sikereket. Másrészr ől viszont Délen az ellen-
szavazatok nem követik ezt az irányvonalat, hanem f őleg az M.S.I. által képviselt hagyományos
jobboldal felé irányulnak. Csak a második faktor esetében (3. táblázat) látható a - politikai
rendszerünket tekintve klassiikus - polarizáció a tekintélyes támogatottsági területet magá-
énak tudó P.C.I. valamint - alternatívaként - a D.C. illetve annak két kisebb, hagyományos
szövetségese: a P.R.I. és P.L.I. részvételével.
3. TÁBLÁZAT
A megyei adatok alapján végzett faktorelemzés eredményei
1987-es képvisel őházi választások
(Results of factor analysis based on the data of counties. Elections of the House
of Representatives in 1987)
Faktorok
Változók
I II III IV V
D.C. -,20 ,88 -,17 -,05 -,27
P.C.I. -,03 -,83 -,10 -,23 -,41
P.S.I. ,22 ,01 -,06 ,85 -,22
M.S.I. -,48 -,04 ,32 ,43 ,42
P.R.I. ,05 -,22 ,82 -,05 -,11
P.S.D.I. -,28 ,43 31 ,56 -,01
P.L.I. ,19 ,44 ,66 ,10 ,01
P.R. ,69 ,03 ,45 ,24 ,17
D.P. ,84 -,03 -,02 -,03 -,14
L. Verde ,85 ,18 ,15 -,01 ,21
Egyéb ,10 ,02 -,13 -,23 ,91
Magyarázott
variancia ( % -os
érték) 21,45 17,45 13,91 12,90 12,81
Carlo Brusa : Változások az olasz politikai földrajzban az 1987-es választások óta
(Changes in Italian political geography since the 1987 elections)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 55-94. p.
66 Carlo Brusa TÉT 1991 .2-3
4. TÁBLÁZAT
A megyeszékhelyekre vonatkozó faktorelemzés eredménye,
1987-es képvisel őházi választás
(Results of factor analysis based on the data of county seats,
elections of the House of Representatives in 1987)
Változók Faktorok
I II III IV V
D.C. ,40 ,18 -,48 -,52 -,46
P.C.I. -,69 -,59 -,01 -,10 -,21
P.S.I. ,16 ,19 -,11 ,88 -,07
M.S.I. -,15 ,81 ,11 ,11 -,10
P.R.I. ,10 -,09 -,04 -,01 ,94
P.S.D.I. ,29 ,64 -,16 -,09 -,01
P.L.I. ,79 -,03 -,02 ,19 ,10
P.R. ,63 ,04 ,41 ,21 ,10
D.P. ,03 -,030 ,71 ,14 -,09
L.Verde ,27 -,30 ,26 ,00 ,11
Egyéb ,12 ,26 ,84 -,14 ,04
Magyarázott
variancia
( % -os érték) 17,18 15,93 15,90 14,09 10,90
A P.C.I. számára megmaradtak a párt közép-olaszországi klasszikus régiói - annak ellenére,
hogy a szavazatok százalékos aránya csökkent - míg a D.C. egyre inkább kénytelen megbarát-
kozni észak-keleti erőinek hanyatlásával, ugyanakkor viszont egyre inkább kihasználja a dél
növekvő támogatását. (2. ábra)
A két laikus, nem szocialista párt (a P.L.I. és a P.R.I.) az északi nagyvárosokbeli hagyomá-
nyos jelenlétük mellett, amely ugyan némileg meggyengült, meger ősítette helyzetét délen is.
Az első esetben elterjedésük az M.S.I. terjedésével, a második esetben a radikálisok el őretöré-
sével járt együtt (3. és 8 táblázat, I. faktor). Jóllehet kétszer olyan nagy elterjedési területtel
rendelkezik, a P.S.I. északon - különösen az alpesi vidékeken - a szociáldemokratákkal, dé-
len pedig a jobboldallal áll versenyben (3. és & táblázat, H. faktor). Az autonóm erőkre való
szavazás - főleg az ország periférikus megyéiben - bizonyos esetekben a jobboldal támogatá-
sát mutatja, mint például Bolzanoban és Triesztben.
A faktorpontok eloszlása nagyon hasonló az olaszok két harmadának otthont adó, megye-
székhelyektől függő területeken (5. táblázat).
Carlo Brusa : Változások az olasz politikai földrajzban az 1987-es választások óta
(Changes in Italian political geography since the 1987 elections)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 55-94. p.
TÉT 1991.2-3 Változások az olasz politikai földrajzban ... 67
2. ÁBRA
A második faktor faktorpontjainak területi eloszlása
1987-es képviselőházi választások (összes megye)
(Regional distribution of the factor scores of factor 2,
elections of the House of Representatives in 1987, all counties)
A jelkulcs megegyezik az 1. ábráéval.
Carlo Brusa : Változások az olasz politikai földrajzban az 1987-es választások óta
(Changes in Italian political geography since the 1987 elections)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 55-94. p.
68 Carlo Brusa TÉT 1991.2-3
5. TÁBLÁZAT
A megyeszékhelyekt ől függő területekre vonatkozó adatok faktorelemzésének eredményei,
1987-es képvisel őházi választás
(Results of the factor analysis of data on region dependant on county seats,
1987 elections of the House of Representatives)
Faktorok
Változók
I II III IV V
D.C. -,18 ,91 -,07 ,02 -,28
P.C.I. -,06 -,84 -,17 -,25 -,34
P.S.I. ,20 -,01 -,03 ,73 -,40
M.S.I. -,53 -,01 ,54 ,25 -,02
P.R.I. ,11 -,07 ,87 -,09 -,17
P.S.D.I. -,20 ,26 ,12 ,80 -,05
P.L.I. ,23 ,37 ,59 ,19 ,12
P.R. ,80 -,06 ,32 ,23 ,10
D.P. ,71 ,14 -,09 -,16 -,36
L. Verde ,88 -,16 ,10 -,02 ,21
Egyéb ,09 ,02 -,12 -,18 ,91
Magyarázott
variancia
( % -os érték) 21,71 16,45 14,36 13,06 12,81
A P.C.I. és a D.C. polarizálódása világosabbnak t űnik (5. és 10. táblázat II. faktor) - tekintve,
hogy ez utóbbinak gyengébbek a kapcsolatai a P.S.D.I.-vel és a P.L.I.-vel - sok olyan, még
vidéki területen, ahol egy nagy párt komoly társadalmi hálózattal rendelkezik, a kapilláris háló-
zattal nem rendelkez ő erőkkel szemben. A két szocialista párt meglehet ősen nagy területi korre-
lációt mutat az egyező vélemények tekintetében. Mindez egyaránt látható néhány közép-dél-
olaszországi megyében, valamint - különösen - az Észak-alpesi és Prealpesi megyékben
(lásd az 5. és 10. táblázat, IV. faktor) azon verseny tanúbizonyságaként, amelyet a - növekvés-
ben levő - Craxi párt képes kialakítani a válságban lév ő Nicolazzi párttal szemben.
A 94 megyeszékhelyen különböz ő és - legalábbis általánosságban - meglehet ősen vegyes
a kép. A D.C. és a P.C.I. közötti hagyományos polarizálódás lecsendesül és a „vörös" régiók
városai ellenében feltűnnek az északiak és néhány déli központ ahol - azontúl, hogy gyenge
a P.C.I. - első sorban a P.L.I. és a P.R.I. - nem pedig a D.C. - ér el bizonyos sikereket (lásd
a 4. és 9. táblázat, I. faktor).
Dél átlagos városai, valamint Trieszt és Bolzano viszont az M.S.I. fellegvárai, amelyek még
mindig ellentétben vannak a leginkább kommunista területek központjaival, ahol - bizonyos
esetekben - a Zöldek listája jelent versenyt a P.C.I. számára (lásd a 4. és 9. táblázat, II. faktor).
A helyi tiltakozás gyakran a széls őbal (lásd 4. és 9. táblázat, III. faktor) és - néha - a P.R.
tiltakozásával társul. Ez a tény főleg Sartegnára, Trentinora és az északi Lombard városokra
Carlo Brusa : Változások az olasz politikai földrajzban az 1987-es választások óta
(Changes in Italian political geography since the 1987 elections)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 55-94. p.
TÉT 1991.2-3 Változások az olasz politikai földrajzban ... 69
jellemző; ennek az ellenkezője fordul elő dél leghagyományosabb központjaiban, ahol a helyi
érdekek védelme az igenl ő szavazathoz kötődik.
Északon a P.S.I. főleg a Zöldekhez kapcsolódik, míg délen szavazati területe kiegészíti a ke-
reszténydemokratákét (lásd 4. és 9. táblázat, IV. faktor). A P.R.I. is inkább ott jelent ős, ahol
a D.C. kevésbé er ős, azaz olyan hagyományos „bástyákon" mint Ravenna, Forli és Trapani,
vagy pedig Milánó és Piemonte (főleg Torino, Cuneo és Asti), ahol rendkívül ismert jelölteket
indít (Giorgio La Malfa, Giovanni Spadolini és Susanna Agnelli) (lásd 4. és 9. táblázat, V.
faktor).
Az 1987-es elemzés faktorai nem rendelkeznek túlzottan magas telítettségi együtthatókkal,
és az egészre vonatkozó variancia százalékot fejezik ki. Ez jelzi a politikai rendszer nagyobb
összetettségét, amihez más, ugyanezen irányba ható gazdasági és társadalmi jelenségek is kap-
csolódnak.
A cluster elemzés esetében használt algoritmus (eltér ően a választási földrajzzal kapcsolatos
előző tanulmányok során alkalmazottól) a felosztó módszert követi, amely — az esetek összes-
ségéből kiindulva (megyék, megyeszékhelyek, vagy „függ ő területek") — fokozatosan mutatja
be az egyre szűkebb clusterek (csoport) esetében a vizsgálat alá vett területek közötti egyre
növekvő hasonlatosságot." A módszer ezáltal lehet ővé teszi a belsejükben homogén kis egy-
ségek — ugyanazon feldolgozási szinten történ ő — meghatározását, amely egységek igen jelen-
tősek a földrajzi elemzés szempontjából. Ebben a tekintetben a megyei adatok rögtön világos
különbséget mutatnak (2. cluster) a „vörös" és az egyéb megyék között. Az ott található még
mindig jelentős kommunista erők — párosulva a politikai rendszer bizonyos zavaró elemeinek
("helyi erők" és „movimentalisták") hiányával — továbbra is az olasz választási realitás els ő-
számú meghatározói maradnak. Itt nem lehet azonban a támogatás kiterjedésének útját álló
„korlátról" beszélni, tekintve az Észak illetve Közép-Dél-Olaszországot néha összekapcsoló
magatartás egységességét. Torino, Milánó, Róma és az un. ipari háromszög két csúcsához kap-
csolódó területek politikai magatartásukban egységesnek t űnnek, és bizonyos csoportokkal ren-
delkeznek az olyan, homogén választási magatartású északi és déli megyékben is, mint pl. Ve-
neto ősi „fehér" területei, valamint Molise, Basilicata és Campania újsütet ű „fehér" vidékei,
illetve azok az északi és déli zónák, ahol kiemelkedő jelentőségűek az országos szinten működő
kis- és közepes erők (3. ábra).
A megyeszékhelyektől függő területek elemzése majdnem ugyanezeket a clustereket mutatja.
Itt azonban az északi és déli területeken a kereszténydemokraták súlyukkal els ő helyre kerül-
nek, őket követik a „vörös" megyék és — a többiek között — jelentős az ún. ipari háromszöghöz
és a Rómához kapcsolódó csoport (5. ábra).
A megyeszékhelyek között még mindig elkülönülnek a P.C.I.-hez közeliek (a csoport Genovát
is magában foglalja) az északi ipari területeken találhatóktól, amelyekhez olyanok kapcsolód-
nak mint Velence és Trieszt, valamint a Brindisi és Tarantó által képviselt szocialista fellegvá-
rak. A többi város észak és dél között a „movimentalista" és szocialista, a kereszténydemokra-
ta, illetve az autonóm szavazatok szerint sorolható be valahova (4. ábra). Mindez újabb jelzése
azoknak az ideológiai kötelékeknek, amelyek bizonyos régiókban hagyományosan gyökeret
eresztettek, de amelyek egyre kevesebb számú (és egyre kevésbé urbánus) választót „kötnek
meg".
Carlo Brusa : Változások az olasz politikai földrajzban az 1987-es választások óta
(Changes in Italian political geography since the 1987 elections)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 55-94. p.
70 Carlo Brusa TÉT 1991.2-3
3. ÁBRA
Az egymás között homogén választói magatartást mutató, szignifikánsan nagy elemszámú
megyecsoportok besorolása 7 clusterbe,
1987-es képvisel őházi választások
(Seven clusters of counties with homogenous electoral behaviour and significanthy high
number of elements, 1987 elections of the House of Representatives)
A = 16 megye;
B = 25 megye;
C = 17 megye;
D = 15 megye;
E = 20 megye.
Bolzano megye különbözött az összes többit ől már 3 cluster esetén.
Carlo Brusa : Változások az olasz politikai földrajzban az 1987-es választások óta
(Changes in Italian political geography since the 1987 elections)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 55-94. p.
TÉT 1991.2-3 Változások az olasz politikai földrajzban ... 71
4. ÁBRA
Az egymás között homogén választói magatartást mutató, szignifikánsan nagy elemszámú
megyeszékhelyek besorolása 3 clusterbe,
1987-es képvisel őházi választások
(Three clusters of county-seats with homogenous electoral behaviour and significantly
high number of elements, 1987 election of the House of Representatives)
A = 17 megyeszékhely;
B = 22 megyeszékhely;
C = a többi megyeszékhely
Carlo Brusa : Változások az olasz politikai földrajzban az 1987-es választások óta
(Changes in Italian political geography since the 1987 elections)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 55-94. p.
72 Carlo Brusa TÉT 1991.2-3
5. ÁBRA
A megyeszékhelyekt ől függő területek besorolása clusterbe,
1987-es képvisel őházi választások
(Clusters of region dependant from county-seats, 1987 elections of the House
of Representatives)
A = 28 függő terület;
B = 14 függő terület;
C = 16 függő terület;
D = 23 függő terület;
E = 16 függő terület.
Bolzano területe elkülönül 3 cluster esetén
Carlo Brusa : Változások az olasz politikai földrajzban az 1987-es választások óta
(Changes in Italian political geography since the 1987 elections)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 55-94. p.
TÉT 1991 •2-3 Változások az olasz politikai földrajzban ... 73
A városi és vidéki életvitelbeli különbségek fokozatos
felszámolásának indikátora
A megyeszékhelyek és az azoktól közigazgatásilag függ ő területek választási magatartásának
összehasonlítása már bizonyította — az értékek (chi-négyzet vizsgálat) átlagos növekedésének
bemutatásával: 1953-ban 60,32 % , míg 1979-ben 86,01% — az egyes olasz megyék közötti kü-
lönbségek jelentős csökkenését. Az 1979 utáni két választást követ ően a százalékos adat még
magasabb értéket mutat. Természetesen — figyelembevéve a hasonlóságnak az el őzőek során
elért magas szintjét — a növekedés abszolút mértékben nem annyira jelent ős, de értéke minden-
esetre 89,30%-ot tesz ki."
A legiparosodottabb és urbanizáltabb északi vidékeken — ahol egyazon megyén belül is egy-
re intenzívebbé válnak a társadalmi, kultúrális és gazdasági cserekapcsolatok — a hasonlatos-
ság különösen nagy. Azokon a területeken, ahol ez a hasonlóság 1979-ben még nem volt túlságo-
san nagymértékű (mint p1. Bergamoban, vagy Veneto már „fehér" megyéiben, ahol a
különbséget a kereszténydemokraták er ős „vidéki" befolyása okozta), 1987-ben a D.C. rovására
folyamatos homogenizálódás mellett egyre hasonlóbbá váltak a városok és a függ őségben levő
területek.
A növekvő értékeket — a megyeszékhelyek és a függ őségben levő területek közötti homogeni-
tást mutató tendencia mellett — a „vörös" tartományokban (Abruzzo és Molise) is felfedezhet-
jük. Lazio és Campania esetében viszont a kisebb megyék bizonyos heterogenitása figyelhet ő
meg, míg ugyanakkor Róma és Nápoly megyéi már elérték az északi szintet. Ugyanez látható
Pugliában, ahol Bari és Taranto megyék belsejében nagyobb a választási magatartás hasonlósá-
ga, mint más megyékben, ahol (Matera, Agrigento, Palermo és Sassari) egyenesen növekszik
a választási magatartás heterogenitása a városok és az azokat körülvev ő területek között.
A népszavazási „ötpróba" 1987 novemberében
1987. november 8-án és 9-én az olasz nemzetnek néhány hónap leforgása alatt másodszor
is az urnákhoz kellett járulnia: a júniusi el őrehozott politikai választásokat követ ően öt kérdés-
ben kellett állástfoglalnia. A hivatalos szervek ezt az eseményt eredetileg tavaszra tervezték,
de a népszavazás a képvisel őház előrehozott feloszlatásának ürügyével néhány hónapot elcsú-
szott. Megjegyzendő, hogy az év első néhány hónapjában komoly nézeteltérések voltak a pártok
között a népszavazás megrendezését illet ően, amely sokak szerint zavart és szakadást okozott
volna a kormánytöbbségben. Amikor azonban novemberben sor került az eseményre, a feszült-
ség jelentős mértékben csökkent a megváltozott politikai környezet következtében, amely
— egyebek között — azt eredményezte, hogy — bár különböz ő motivációk által vezérelve —
az „igen" felé mozdult el a referendumot kezdetben nem támogató két legnagyobb párt. 22 Ez
is oka volt annak, hogy a népszavazási kampány nem volt túl intenzív és a sajtó is inkább a
közvéleményt különösen foglalkoztató aktuális témáknak adott helyet. Ilyen volta t őzsdepiacok
válsága (amely hónapokon keresztül tartó fellendülés után következett be), valamint azok a je-
lentős nehézségek, amelyekkel a Goria kormánynak már őssZel szembe kellett néznie a pénz-
Carlo Brusa : Változások az olasz politikai földrajzban az 1987-es választások óta
(Changes in Italian political geography since the 1987 elections)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 55-94. p.
74 Carlo Brusa TÉT 1991.2-3
ügyi törvénnyel kapcsolatban (amely februárban az illet ő kormány első válságát, röviddel ké-
sőbb pedig végleges bukását okozta). Egy olyan nagypéldányszámú napilap, mint a La Repub-
lica 1987. november 6-án pénteken — azaz az esemény el őestéjén — cikkének a következő jelen-
tőségteljes címet adta: Népszavazás a sötétben. A népszavazás tárgyát alkotó kérdések ugyanis
bizonyos törvénycikkelyek eltörlésével voltak kapcsolatosak, és — már a szavazólapon olvasha-
tó hivatalos megfogalmazásuk miatt is — nehezen érthet ők voltak a szavazók számára.
Az első kérdés azokat a normákat kívánta eltörölni, amelyek korlátozták a bíró magánjogi
felelősségét, hogy fondorlat, csalás, sikkasztás és mulasztás, illetve késedelem esetében
— megfelelő indok nélkül — a hivatásából ered ő lépéseket megtegye. Ezen kívül az is szerepelt
a témák között, hogy bíró ellen az igazságügyminiszter jóváhagyása nélkül is lehessen keresetet
benyújtani. Politikai szempontból sokak szerint sokkal átfogóbb problémáról volt itt szó, neve-
zetesen arról, hogy a lakosság mennyire bízik a bíróságban. Ez utóbbi ugyanis a tárgyban sze-
replő törvénycikkelyek eltörlésével — egyesek szerint — védtelen maradna a különböz ő hatal-
masságok nyomásával szemben, miközben a P.C.I. — amely csak röviddel azel őtt döntött az
„igen" mellett — azt állította, hogy a törvénycikkely javasolt eltörlése mindenekel őtt lendületet
ad a már idejétmúlt normák gyors reformjához.
A törvény megtartásának védelmében — illetve f őleg a bírák megfélemlítését célzó man őve-
rek ellen — egy kormánypárt (P.R.I.) és egy ellenzéki párt (D.P.) állt ki. Minden politikai párt
egyetértett a második kérdéssel kapcsolatban, amely a Vizsgálóbizottság — a miniszterek által
tevékenységük gyakorlása során elkövetett b űncselekményekkel kapcsolatos vádak tüzetes ki-
vizsgálására felhatalmazott parlamentáris szerv — funkcióját szabályozó normák eltörlésére
Irányult. A politikai erők tehát egységesen támogatták az említett szabályozórendszer módosítá-
sát, azzal a megkötéssel, hogy maradjon változatlan a miniszterek alkotmányos joga (96. cik-
kely), amely szerint őket vád alá csak olyan politikai szerv helyezheti, minta parlament, ügyük-
ben ítéletet pedig csak a kibővített Alkotmánybíróság hozhat.
Az atomerőművekkel kapcsolatos három másik kérdésnek — politikai szempontból — a sza-
vazóknak feltett kérdések sz űk értelmezésénél sokkal szélesebb választást kellett volna — leg-
alábbis a javaslattevők szerint — képviselniük oly módon, hogy egész egyszer űen az atomener-
gia melletti vagy elleni választássá alakulnak át.
Ezek közül kettő az ország nukleáris politikájával volt kapcsolatos: az els ő el akarta venni
a Gazdasági Programkidolgozó Tárcaközi Bizottságtól (CIPE) a Parlament helyettesítésének
a jogát az új atomerőművek helyének kiválasztásában akkor, ha a törvényhozó testület egy bizo-
nyos határidőn belül nem dönt a kérdésben. A második megemelte az összegy űjtött hozzájáru-
lások összegét az atomerőműveket befogadó települések és térségek számára azért, hogy így
ösztönözze ezen „negatív küls ő tényező" elfogadását. A fenti kérdések ellen a koalicíó azon
két pártja foglalt állást, amely általában legközelebb áll a nagyvállalkozók érdekeihez, vagyis
a P. L.I. és a P.R.I. Ez a két párt a fenti javaslatban a gazdasági fejl ődés súlyos akadályait vélte
felfedezni.
Az utolsó kérdés — amely javasolta, hogy az ENEL (Országos Villamosenergia Testület —
a ford.) ne kapjon részvételi lehet őséget az atomerőművek külföldön történő építésében és irá-
nyításában — ellen foglalt állást. A P.L.I.-n és a P.R.I.-n kívül a D.C. és a M.S.I. is attól tartott,
hogy Olaszország túlzottan elszigetel ődik a nemzetközi nukleáris kutatások terén.
Carlo Brusa : Változások az olasz politikai földrajzban az 1987-es választások óta
(Changes in Italian political geography since the 1987 elections)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 55-94. p.
TÉT 1991.2-3 Változások az olasz politikai földrajzban ... 75
Az olasz választási földrajz klasszikus jellemz őinek újraértékelése
A várakozásoknak megfelel ően az eredmények a népszavazás tárgyát alkotó normák eltörlése
mellett szóltak," azonban jelent ős volt a tartózkodók aránya (34,8%), ami — a nemlegesen
szavazók arányával együtt értékelve — néhány politikus és újságíró számára arra utalt, hogy
a tényleges döntés nem az „igen", legalábbis morális szempontokat tekintve. A nagy többség
ugyanakkor azt mutatta, hogy újra kell gondolni a népszavazások ilyen gyakori rendezését
ennyire különböz ő értékű témákban (amely utóbbi tekintetében például nem volt kifogás az
elmúlt évek során az abortusz és a válás kérdésében rendezett referendumok alkalmával)."
A kérdések nagy száma és a tartózkodók ilyen nagy aránya, valamint a pártok vitatható szere-
pe a hírek terjesztésében meger ősítették azokat a javaslatokat, amelyek — egy állandó, választá-
si földrajzzal foglalkozó intézmény létrehozására vonatkozóan — az Olasz Földrajzi Társaság-
ban születtek és amelyeket ismételten felvetett a földrajztudósok, szociológusok,
politológusok, illetve a szavazással kapcsolatos tanulmányok iránt érdekl ődést mutató politiku-
sok részvételével 1987. október 7-én megrendezett kerekasztal tárgyalás. Ebb ől az alkalomból
került ismertetésre egyébként az 1987-es politikai választásokra vonatkozó ezen kutatás els ő
része is.
A faktoranalízis is meger ősítette a fentieket. A hatváltós felállás — amely a népszavazás öt
kérdésére adott „igen" válaszok és a tartózkodók százalékos értékeire vonatkozik" — min-
denekelőtt rámutat (6 táblázat, I. és II. faktor) az eltörlést támogató magatartásformák közötti
rendkívül szoros kapcsolatra.
6. TÁBLÁZAT
A megyei adatok alapján végzett faktorelemzés eredményei, 1987-es népszavazás
(Results of the factor analysis of county data, 1987 plebiscite)
Faktorok
Változók I II
1. kérdés ,93 -,15
2. kérdés ,85 -,40
3. kérdés ,97 ,10
4. kérdés ,97 ,10
5. kérdés ,92 ,24
Tartózkodók ,04 ,98
Magyarázott variancia
( % -os értékek) 71,16 20,33
A kérdések sorrendje azonos a hivatalos változattal (v.p.31)
Ez alapján úgy tűnik tehát, hogy a szavazók csaknem minden esetben az egyértelm ű választási
lehetőségekre adták le voksukat. Ugyanezt tanúsítják az „igen" válaszok globális százalék-
értékei is. Érdekes viszont az, hogy teljes mértékben hiányzik a térbeli korreláció az „igen"
Carlo Brusa : Változások az olasz politikai földrajzban az 1987-es választások óta
(Changes in Italian political geography since the 1987 elections)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 55-94. p.
76 Carlo Brusa TÉT 1991.2 - 3
(és a következésképpen a „nem") válaszok, valamint a tartózkodó magatartás között. Ebb ől
következően gyakran igen nehéz a népszavazási kérdés tárgyát alkotó normák eltörlésének el-
utasítására vonatkozó jelentést hozzájuk társítani. A választók érdektelensége és — ahogy a
sajtóból kiderült — protestálása leginkább a pártoknak tudható be. Ez különösen a nagy-
városokban volt jellemz ő és — ahogy arra a kés őbbiek során fény derül — els ősorban Olaszor-
szág déli részén."
Az újabb faktorelemzés az „igen" szavazatok és az eltörlést támogató pártokra leadott voksok
közötti kapcsolatot (vagy ellenkezőleg, a nemleges szavazatok és az ellenz ő pártok közötti
korrelációt) vizsgálta. Ugyanakkor azonban ennek az eredményei arra utalnak, hogy számos
erő képtelen volt területileg ellen őrizni saját szavazóit és — ennek folytán — saját híreit továbbí-
tani. Ebben az elemzésben a népszavazás kérdéseire adott „igen" szavazatok egymással er ős
korrelációt mutatnak az els ő faktorban, és statisztikailag ez mindig erő sebb mint bármely, párt-
jellegű kérdésmegválaszolás. Az els ő utáni faktorokban a területi korrelációk gyakorlatilag
nulla értékűek a népszavazásban szerepl ő kérdések tekintetében, és az eltérés kizárólag az el ő-
zőek során már megvizsgált politikai helyzetb ől adódik. Az első faktorban (7 táblázat) kitűnik
a P.C.I. szerepe is — amit a sajtó is b ő ségesen kiemelt. Ez a párt a néhány hónappal korábban
elszenvedett keserű vereséget követően ismét beszállt a ringbe, jelent ősen hozzájárulva a nép-
szavazási eredményekhez és bizonyítva teljes kontrollját a pártot h űen követő „kemény mag"
felett. 2'
A másik jó eredmény a P.L.I. szavazatai és a „nem" voksok területi eloszlása közötti kap-
csolattal függ össze, ami a városi területeken er ősebb. A kereszténydemokraták gyenge szerep-
lése — amelyet főleg Craxi és a szocialisták vetettek rögtön a referendum után De Mita sze-
mére —, továbbá a katolikus mozgalom bizonyos területein észlelhet ő ellenzéki hangulat ma-
gyarázzák a jól látható negatív korrelációt a népszavazási kérdésekre adott „igen" válaszok
és az 1987. júniusában a D.C.-ra leadott szavazatok között. Ez egyébként nem mutat szignifikáns
korrelációt a referendum eredményével sem, ahol is a D.C. a „nem" mellett döntött, s ezáltal
kitű nt a többi, az eltörlést szorgalmazó párt közül.
A republikánus telítettségi együttható és az „igen" voksok közötti enyhe ellentmondás
(7 táblázat, I. faktor) annak a ténynek tudható be, hogy a P.R.I. komoly támogatást szer-
zett a nagyvárosokon kívüli területeken, és — els ősorban — ott, ahol a kommunisták kü-
lönösen aktívak. A radikális szavazatok és az „igen" voksok közötti nagy statisztikai különb-
ség oka az, hogy a Pannella pártjára szavazók, valamint a legnagyobb véleményformáló
erők — amelyek ellenezték az „igen" szavazatot — a nagyvárosi területeken koncentrálód-
nak.
A pontok területi eloszlása rendkívül szoros egybeeséseket mutat a két faktorelemzés között
(6 és 7 táblázat, valamint 6 ábra) és újabb magyarázatát adja a választási magatartás Olasz-
országban meglevő különbözőségeinek.
Mindez alátámasztja a „vörös" területek egyértelm ű jellegzetességét, ahol er ős kapcsolat
van a politikai szavazatok és a népszavazási magatartás között. Ez nem figyelhet ő meg a D.C.-
hoz legközelebb es ő vidékeken, ahol (északon) mindez hozzájárul a már ismert jelenséghez,
RZAZ a „véleményeket" tartalmazó üzenetek terjesztéséhez, ami ebben az esetben nem mindig
az „igen" szavazatnak kedvez. Az eltörlést támogató szavazatok magas százaléka Dél-
Olaszországban viszont azok nagyarányú tartózkodásával magyarázható, akik közömbösek vol-
Carlo Brusa : Változások az olasz politikai földrajzban az 1987-es választások óta
(Changes in Italian political geography since the 1987 elections)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 55-94. p.
TÉT 1991.2-3 Változások az olasz politikai földrajzban ... 77
7. TÁBLÁZAT
A faktorelemzés eredményei. Megyei adatok, 1987-es népszavazás és képvisel őházi választások
(Results of factor analysis. County data, 1987 plebescite and elections of the House
of Representatives)
Faktor )I(
Változók
II III IV V
1. kérdés ,92 -,11 -,01 -,05 -,07
2. kérdés ,90 ,21 -,20 -,05 ,06
3. kérdés ,90 -,27 ,06 -,11 -,12
4. kérdés ,91 -,22 ,04 -,10 -,09
5. kérdés ,87 -,18 ,28 -,06 ,03
D.C. -,48 -,73 -,15 ,08 -,29
P.C.I. ,73 ,16 -,36 -,03 ,40
P.S.I. -,12 ,18 ,05 ,86 -,06
M.S.I.-D.N. -,05 -,04 ,80 ,08 ,12
P.R.I. -,16 ,19 ,14 -,08 ,79
P.S.D.I. -,24 -,29 ,44 ,51 -,10
P.L.I. -,63 ,05 ,17 ,06 ,35
P.R. -,47 ,66 -,03 ,17 ,17
D.P. -,18 ,55 -,54 ,13 -,03
L. Verde -,31 ,80 -,30 -,06 ,01
Egyéb -,06 ,41 ,40 -,57 -,50
Magyarázott
variancia
( % -os értékek) 35.81 15.69 10.94 9.12 8.50
A kérdések sorrendje azonos a hivatalos változattal (v.p.31).
tak vagy nem értettek egyet a népszavazási kérdésekkel. Megjegyzend ő, hogy pontosan a déli
megyék némelyikében haladta meg a tartózkodók aránya az 50%-ot is.
Mindez világosan látható az elemzés második faktorának (11. táblázat) pontjaiból is. Itt a
tartózkodás százalékos aránya és a népszavazásban szerepl ő öt kérdésre adott „igen" válaszok
kerülnek összevetésre. Ez a faktor világosan elkülöníti azon megyék csoportját, ahol a „nem"
voksok százalékosan a legalacsonyabbak voltak. Ez két csoportnál fordult el ő : a „vörös" terüle-
teken, ahol a szavazási részarány a legmagasabb volt, illetve Dél-Olaszországban, ahol a legke-
vesebben járultak az urnákhoz.
Ahogy az a faktoranalízisből kiderül - ahol nincs szoros korrelációban sem a választási,
sem pedig a tartózkodási magatartása népszavazási magatartással -, komoly magyarázó jelen-
tőséggel bír az öt referendum szavazat cluster analízise is, mivel a pusztán területi magatartás
jól összevethető változóit fejezi ki.
Carlo Brusa : Változások az olasz politikai földrajzban az 1987-es választások óta
(Changes in Italian political geography since the 1987 elections)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 55-94. p.
78 Carlo Brusa TÉT 1991.2-3
6. ÁBRA
Az els ő faktor szerinti faktorpontok területi eloszlása két különböz ő, a népszavazást
vizsgáló elemzésben, 1987-es népszavazás
(Regional distribution of factor scores of factor 1 in two different analyses on the
1987 plebescite)
Azon megyék faktorpontjai, ahol az „igen" szavazatok legnagyobb százaléka fordult el ő :
A = mindkettő 0,99 fölött;
B = mindkettő 0,49 fölött abszolút értékben és — legalább egy esetben — 0,99 fölött;
Azon megyék faktorpontjai, ahol a „nem" szavazatok legnagyobb százaléka fordult el ő :
C = mindkettő 0,99 fölött abszolút értékben;
D = mindkettő 0,49 fölött abszolút értékben és — legalább egy esetben — 0,99 fölött.
Carlo Brusa : Változások az olasz politikai földrajzban az 1987-es választások óta
(Changes in Italian political geography since the 1987 elections)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 55-94. p.
TÉT 1991.2-3 Változások az olasz politikai földrajzban ... 79
Az elemzés alátámasztja (7 ábra) mindazt, ami már kiderült a faktorok tanulmányozásából,
és rámutat az olasz választási földrajz immáron klasszikus jellemz őire. Nem csak rámutat a
jellemzőkre, hanem meg is erősíti azokat, ha arra gondolunk, hogy az eredményeket többféle,
de hasonló módszerrel kaptuk és alkalmanként nem is a politikai szavazatokból indultunk ki.
Ez 1987-re is érvényes: júniusban a szavazatok jólláthatóan személyre szólóak voltak és az
előnyöket — a „véleményi" szavazatra legérzékenyebb területeken — a karizmatikus vezet ők-
kel rendelkező két párt szerezte meg, vagyis a P.S.I. és a D.C. Novemberben ugyanakkor a
„legszürkébb" Natta pártja magától értet ődően más vidékeken er ősítette a „szervezet" vezeté-
sét. Mindenesetre mindkét momentumból világos — ahogy azt már láttuk az el őző választások-
nál egészen 1953-ig visszamenőleg — , hogy a „vörös" területek jobban meg őrzik politikai
szubkultúrájukat és jellegzetességeiket. Északon ugyanakkor már régóta a közvélemény nyo-
mására szavaznak az emberek és — a „fehér" területeken is — csökken a D.C. befolyása.
A társadalmi és területi széttagolódás és a dél elégedetlensége — amely a politikában a csere
alapon végzett szavazásokon nyilvánul meg — népszavazási „próbák" alkalmával abban a kö-
zönyben és tartózkodásban mutatkozik meg, ami — sokszor mesterséges úton — járul hozzá
az „igen" szavazatok részarányának növekedéséhez.
Carlo Brusa : Változások az olasz politikai földrajzban az 1987-es választások óta
(Changes in Italian political geography since the 1987 elections)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 55-94. p.
80 Carlo Brusa TÉT 1991.2-3
7. ÁBRA
Az egymáson belül homogén választói magatartást mutató szignifikánsan nagyszámú
megyecsoportok besorolása a clusterbe, 1987-es népszavazás
(Three clusters of counties with internally homogenous behaviour of voters and
significantly large number of counties, 1987 plebescite)
A = 25 megye;
B = 34 megye;
C = 36 megye.
Ez az egyedüli összesítés, amelyet Val d'Aosta-ra is ki lehetett terjeszteni.
Az előző ábrákon egy jel mutatja az összesítésb ől való kimaradást, tekintve, hogy ebb ől a térségből nem álltak rendelke-
zésre összehasonlítható képvisel őházi választási adatok.
Carlo Brusa : Változások az olasz politikai földrajzban az 1987-es választások óta
(Changes in Italian political geography since the 1987 elections)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 55-94. p.
TÉT 1991.2-3 Változások az olasz politikai földrajzban ... 81
FÜGGELÉK
8. TÁBLÁZAT
A megyék faktorpontjai, 1987-es képvisel őházi választások
(Factor scores of counties, 1987 elections of the House of Representatives)
Faktorok
Megyék
1(21,40) 11(17,45) 111(13,91) IV(12,90) V(12,81)
Alessandria ,66 -,32 ,081 ,29 ,20
Asti ,87 ,99 ,74 -,02 ,15
Cuneol ,052 ,693 ,61 -2,08 -,14
Novara ,30 ,18 ,24 2,16 ,28
Torino 1,81 -,28 1,89 -,29 ,58
Vercelli ,66 -,03 1,11 -,15 ,51
Genoval ,43 -,49 ,87 -,07 -,01
Imperia 1,36 ,12 ,91 ,55 ,20
La Spezia ,76 -,99 -,23 -,58 -,50
Savona 1,03 -,43 ,90 -,46 ,06
Bergamo 1,30 1,30 -,95 -,93 ,17
Brescia ,73 ,64 -,42 -,01 -,35
Como 1,25 ,78 ,04 ,40 ,23
Cremona ,79 ,03 -,52 -,41 -,28
Mantova ,42 -,89 -,88 ,69 -,06
Milano 2,33 -,44 ,36 ,89 -,32
Pavia ,42 -,52 -,22 ,72 -,05
Sondrio ,87 1,37 -,32 1,04 -,34
Varese 1,16 -,06 -,21 ,70 ,57
Bolzano -,53 -,05 -1,36 -1,74 8,38
Trento 2,78 1,17 -,34 -,85 ,43
Belluno 1,09 ,57 -,34 1,95 -,06
Padova 1,23 1,26 -,15 -1,02 -,09
Rovigo -,31 ,02 -,78 ,01 -,20
Treviso 1,23 1,26 -,29 -,05 -,04
Venezia 2,01 -,17 -,56 ,59 -,03
Vicenza 1,23 1,86 -,20 1,39 -,03
Verona 1,26 1,24 -,47 -,21 ,17
Gorizia ,59 -,06 ,69 ,43 ,25
Pordenone ,98 ,19 -,21 1,42 -,06
Trieste ,97 -,28 2,12 2,03 1,48
Udine ,91 ,41 -,36 1,78 ,25
Bologna ,52 -1,35 ,20 -,47 -,58
8. táblázat folytatódik
Carlo Brusa : Változások az olasz politikai földrajzban az 1987-es választások óta
(Changes in Italian political geography since the 1987 elections)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 55-94. p.
82 Carlo Brusa TÉT 1991.2-3
8. táblázat folytatása
Faktorok
Megyék
1(21.40) 11(17.45) 111(13.91) IV(12.90) V(12.81)
Ferrara -,21 -1,54 -,61 ,94 -,40
Forli' -,58 -1,68 1,96 -1,88 -,64
Modena -,01 -1,40 -,50 -,93 -,74
Piacenza -,04 -,33 ,16 ,13 ,40
Parma ,51 -,35 -,26 ,15 -,33
Ravenna -,60 -1,83 3,02 -2,79 -1,14
Reggio E. -,26 -1,35 -,90 -1,03 -,85
Arezzo -,01 -1,08 -,08 -,61 -,67
Firenze ,91 -1,39 -,36 -,85 -,67
Grosseto -,20 -1,80 ,17 ,69 -,27
Livorno ,52 -1,92 -,15 -,61 -,49
Lucca ,90 ,15 -,39 -,27 -,06
Massa ,45 -1,22 ,73 -,08 -,72
Pisa ,56 -1,41 -,83 -,34 -,54
Pistoia -,03 -1,33 -,39 -,98 -,36
Siena -,01 -1,74 -,99 -,92 -,86
Ancona ,09 -,70 ,17 -,52 -,52
Ascoli P. -,25 -,31 -,24 -,42 -,24
Macerata -,44 ,17 ,01 -,83 -,15
Pesaro -,21 -1,04 -,59 -,74 -,40
Perugia ,03 -1,24 -,05 -,13 -,56
Terni -,35 -1,64 -,35 -,02 -,30
Frosinone -1,51 1,07 -,18 ,20 -,05
Latina -,63 ,19 ,24 ,49 ,23
Rieti -1,07 -,45 -,60 ,73 ,23
Roma 1,04 -,24 ,63 ,46 ,53
Viterbo -,96 -,47 ,07 -,08 ,50
Chieti -,60 ,73 -,42 -,87 -,24
L'Aquila -,79 ,54 -,97 ,94 -,19
Pescara -,24 ,20 ,07 ,01 ,08
Teramo -,09 ,15 -,95 -,87 -,49
Campobasso -,65 1,91 -,25 -2,59 -,73
Isernia -,81 1,84 -1,26 -1,21 -,77
Avellino -,89 1,51 -,10 1-,14 -,77
Benevento -1,47 1,97 ,98 -,84 -,42
Caserta -1,18 1,42 -,34 -,27 -,28
8. táblázat folytatódik
Carlo Brusa : Változások az olasz politikai földrajzban az 1987-es választások óta
(Changes in Italian political geography since the 1987 elections)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 55-94. p.
TÉT 1991.2-3 Változások az olasz politikai földrajzban ... 83
8. táblázat folytatása
Faktorok
Megyék 1(21.40) 11(17.45) 111(13.91) IV(12.90) V(12.81)
Napoli -,76 ,25 -,28 1,05 ,09
Salerno -,64 ,37 -,37 1,04 -,20
Bari -,96 ,31 ,78 1,12 ,08
Brindisi -1,54 -,73 1,25 1,19 ,37
Foggia -1,17 ,15 ,22 ,37 -,11
Lecce -1,30 ,16 -,10 ,97 -,07
Taranto -1,25 -,01 1,02 ,02 ,28
Matera -1,35 ,83 -,63 -,92 -,37
Potenza -,82 -,72 -1,64 ,43 -,63
Cosenza -,57 ,02 -1,72 2,22 -,53
Catanzaro -,61 -,01 ,86 ,08 -,38
Reggio C. -1,23 ,22 ,23 1,13 ,32
Agrigento ,63 ,49 ,96 ,10 ,86
Caltanissetta 1,13 ,42 ,11 ,46 ,17
Catania 1,74 ,25 2,26 ,88 1,09
Enna 1,27 1,17 ,45 ,23 ,48
Messina 1,04 1,80 1,64 ,59 ,29
Palermo ,39 ,94 1,01 1,26 ,07
Ragusa 1,58 ,72 ,15 ,09 ,05
Siracusa 1,14 ,22 2,03 ,28 ,01
Trapani 1,54 ,17 2,19 1,71 ,06
Cagliari ,02 ,24 ,65 ,08 1,24
Nuoro ,08 ,56 1,28 1,6 ,41
Oristano 1,16 ,89 1,06 1,01 1,27
Sassari ,83 ,40 ,22 1,07 ,86
Az (egyes) faktorok által megmagyarázott variancia
Carlo Brusa : Változások az olasz politikai földrajzban az 1987-es választások óta
(Changes in Italian political geography since the 1987 elections)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 55-94. p.
84 Carlo Brusa TÉT 1991.2-3
9. TÁBLÁZAT
A megyeszékhelyek faktorpontjai, 1987-es képvisel őházi választdsok
(Factor scores of county seats, 1987 elections of the House of Representatives)
Faktorok
Megyék
1(17,18) 11(15,93) 111(15,90) 1V(14,09) V(10,90)
Alessandria -,25 -,02 -,15 2,07 -,32
Asti ,91 -,34 ,26 ,33 ,02
Cuneo 3,20 -1,05 -,27 -,73 1,55
Novara ,48 ,74 -,07 ,53 ,70
Torino 1,11 -,63 1,15 -,23 1,64
Vercelli -,39 -1,24 2,06 ,27 -,68
Genova ,12 -,97 ,16 ,82 ,14
Imperia ,51 -,10 9,10 ,26 -,23
La Spezia -1,00 -,97 -,05 ,14 -,04
Savona -,32 -1,27 ,23 ,28 ,34
Bergamo 1,09 -,35 ,83 -,59 -,18
Brescia ,72 -,57 -,04 ,39- ,12
Como 1,30 ,20 ,49 ,71 ,12
Cremona -,16 -,76 ,01 ,30 -,27
Mantova -,40 -,65 ,031 ,57 -,52
Milano ,64 -,34 ,34 1,49 ,86
Pavia ,37 -,21 -,03 ,78 ,04
Sondrio ,99 ,06 ,16 ,40 -,96
Varese ,55 ,17 ,67 ,15 ,22
Bolzano -2,29 4,06 3,75 1,00 -,13
Trento 1,39 -,97 1,21 ,75 -,22
Belluno 1,30 ,02 -,481 ,19 ,28
Padova 1,50 -,83 ,42 ,07 -,04
Rovigo ,19 -,19 -,47 ,09 -,78
Treviso 1,68 -,52 ,15 ,66 ,45
Venezia ,43 ,98 ,59 1,27 -,32
Vicenza 1,75 -,69 ,21 ,38 ,12
Verona 1,16 -,42 ,49 ,45- ,61
Gorizia 1,03 ,91 ,15 -,02 ,17
Pordenone ,92 ,10 -,16 ,94 ,74
Trieste 1,49 ,71 ,37 1,71 ,02
Udine 1,21 ,37 ,13 1,43 ,29
Bologna -,59 -1,07 ,17 ,23 ,50
Ferrara -1,21 -,60 -,34 ,79 ,01
9. táblázat folytatódik
Carlo Brusa : Változások az olasz politikai földrajzban az 1987-es választások óta
(Changes in Italian political geography since the 1987 elections)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 55-94. p.
TÉT 1991.2-3 Változások az olasz politikai földrajzban ... 85
9. táblázat folytatása
Faktorok
Megyék
1(17,18) 11(15,93) 111(15,90) IV(14,09) V(10,90)
Forli' -1,23 -,81 -,44 -1,43 4,22
Modena -1,24 -1,49 -,26 ,02 ,18
Piacenza -,22 ,09 ,01 ,54 -,13
Parma -,50 -,99 -,39 1,06 ,07
Ravenna -,98 -1,03 -,44 -1,62 5,36
Reggio E. -1,52 -1,46 -,50 -,11 -,28
Arezzo -1,22 -,86 -,27 ,54 -,82
Firenze -,50 -1,13 ,33 ,41 ,26
Grosseto -1,43 ,15 -,35 1,18 ,49
Livorno -1,74 -1,26 ,12 ,27 ,46
Lucca ,55 -,73 -,11 -,26 ,82
Massa -1,24 -,17 -,66 ,53 ,76
Pisa -,85 -,84 ,36 ,54 -,19
Pistoia -1,53 -1,16 -,08 -,50 ,23
Siena -1,15 -1,00 -,42 ,45 -,48
Ancona -,46 ,94 -,49 ,55 ,46
Ascoli P. -,59 ,33 -,42 -,29 -,95
Macerata -,25 ,02 -,37 -,34 ,01
Pesaro -1,24 -,92 -,14 ,24 -,13
Perugia -1,56 -,62 -,26 ,78 -,64
Terni -2,00 -,46 -,29 ,63 -,12
Frosinone -,16 2,18 -,64 -,82 ,44
Latina -1,19 1,05 -,44 ,03 -1,36
Rieti -1,55 1,04 -,68 ,86 -,60
Roma ,14 -,16 ,49 ,09 -,40
Viterbo -,40 ,74 ,09 -,18 -,67
Chieti ,34 -,17 -,18 -1,15 -,55
L'Aquila -,56 ,45 -,94 ,27 1,24
Pescara ,25 ,30 -,12 -,21 -,25
Teramo ,02 -,83 -,24 1,46 1,47
Campobasso ,31 -,94 -,60 -2,97 -1,14
Isernia -,37 -,70 -,87 -2,32 -1,46
Avellino -,55 -,10 -,81 -1,37 -1,40
Benevento ,40 1,29 -1,07 -,52 ,02
Caserta ,24 ,21 -,39 -2,10 -1,18
Napoli -,81 1,21 -,06 -,15 -,24
Salerno -,45 ,65 -,09 ,56 -,34
9. táblázat folytatódik
Carlo Brusa : Változások az olasz politikai földrajzban az 1987-es választások óta
(Changes in Italian political geography since the 1987 elections)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 55-94. p.
86 Carlo Brusa TÉT 1991.2-3
9. táblázat folytatása
Faktorok
Megyék 1(17,18) 11(15,93) 111(15,90) 1V(14,09) V(10,90)
Bari ,33 1,47 -,73 1,25 ,01
Brindisi -,03 1,22 -1,37 2,53 ,68
Foggia 1,57 ,22 -,87 -,36 ,19
Lecce ,35 1,05 -,37 ,25 ,18
Taranto ,03 -,44 -,22 -,55 -,13
Matera -,91 1,93 -1,09 ,67 -,89
Potenza ,78 ,92 -,77 -,41 -,17
Cosenza -,91 1,932 -1,09 ,67 -,89
Catanzaro ,78 ,92 -,77 -,41 -,17
Reggio C. -,79 2,30 ,38 -1,19 ,83
Agrigento -,70 ,02 -,84 -1,161 -,22
Caltanissetta -,17 ,74 -,57 -,54 -1,19
Catania ,06 2,05 -,05 -,54 1,80
Enna -,50 ,45 -1,06 -,85 ,21
Messina 2,27 ,57 -1,46 ,02 -,54
Palermo 1,22 ,12 ,06 ,49 -,07
Ragusa -,18 -,35 -,92 -,79 -,86
Siracusa -,09 1,26 -,19 -,40 ,87
Trapani ,58 1,61 -,93 ,01 2,24
Cagliari ,72 ,45 2,33 -1,34 -,21
Nuoro -,42 -,45 1,72 -2,22 -,51
Oristano ,47 1,6 21,56 -2,52 -,22
Sassari -,89 ,82 2,07 -1,54 ,55
Az (egyes) faktorok által megmagyarázott variancia
Carlo Brusa : Változások az olasz politikai földrajzban az 1987-es választások óta
(Changes in Italian political geography since the 1987 elections)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 55-94. p.
TÉT 1991.2-3 Változások az olasz politikai földrajzban ... 87
10. TÁBLÁZAT
A megyeszékhelyekt ől függő területek faktorpontjai (1987-es képvisel őházi választások),
valamint a chi-négyzet vizsgálat %-os értékei (összevetve `a megyeszékhelyekkel)
(Factor scores of county seats, 1987 election of the House of Representatives, and the
percentages of chi-square examination /compared to county seats/)
Faktorok
Megyék 1(21,72) 11(16,45) 111(14,36) 1V(13,06) V(12,81) Teszt
Messandria 1,03 -,59 ,19 1,66 ,58 96,7
Asti ,82 ,92 ,62 ,60 ,79 95,5
Cuneo 1,73 2,23 3,11 -,89 1,01 99,2
Novara ,77 -,52 -,03 3,42 ,85 99,8
Torino 2,24 -,29 1,23 ,15 ,61 97,8
Vercelli -,06 -,87 1,49 1,15 2,04 99,8
Genova 1,14 ,19 ,89 -,57 -,04 95,5
Imperia 1,79 ,01 1,34 ,68 -,01 99,8
La Spezia ,75 -,77 -,37 -,87 -,72 99,9
Savona 1,45 -,30 1,22 -,38 -,05 99,1
Bergamo 1,22 1,54 -,92 -,87 -,08 89,9
Brescia ,65 ,78 -1,48 -,08 -,42 95,3
Como 1,50 ,79 ,14 ,33 ,09 98,6
Cremona ,84 ,31 -,50 -,65 -,42 98,9
Mantova ,40 -,87 -,66 ,49 -,14 96,6
Milano 2,21 -,16 -,03 ,21 -,88 93,4
Pavia ,54 ,70 -,08 ,69 -,03 97,56
Sondrio ,86 1,30 -1,38 1,29 -,26 96,6
Varese 1,49 -,70 ,13 ,57 ,20 99,6
Bolzano -,40 -,68 -1,01 -1,64 8,23 0,1
Trento 2,40 1,67 -,07 -1,41 -,17 95,3
Belluno 1,36 ,30 -,41 2,23 -,01 99,2
Padova ,88 1,45 -,63 -1,01 ,05 68,1
Rovigo -,24 -,35 -,88 ,42 ,29 93,7
Treviso 1,41 1,20 -,41 ,25 ,14 86,6
Venezia 1,44 -,20 -,77 ,50 -,23 95,3
Vicenza 1,23 2,07 -,32 -1,29 ,15 68,0
Verona ,79 ,79 1,48 -,35 ,08 91,0
Gorizia 1,23 -,65 ,53 ,57 ,22 35,8
Pordenone 1,20 ,10 -,31 1,49 -,19 95,4
Trieste 1,08 -1,46 ,49 ,39 1,02 15,5
Udine ,97 ,18 -,45 2,00 ,20 90,8
10. táblázat folytatódik
Carlo Brusa : Változások az olasz politikai földrajzban az 1987-es választások óta
(Changes in Italian political geography since the 1987 elections)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 55-94. p.
88 Carlo Brusa TÉT 1991.2-3
10. táblázat folytatása
Megyék Faktorok
1(21,72) 11(16,45) 111(14,36) IV(13,06) V(12,81) Teszt
Bologna ,16 -1,64 -,52 -,23 -,19 95,1
Ferrara -,24 -1,82 -,88 1,42 -,01 99,8
Forli' ,06 -1,36 1,80 -1,88 -,39 97,8
Modena ,02 -1,47 -,83 -,59 -,18 90,6
Piacenza -,24 -,24 ,07 -,06 ,18 97,5
Parma ,13 -,83 -,53 ,26 -,04 98,6
Ravenna ,12 -1,39 1,63 -2,34 -,43 87,1
Reggio E. -,21 -1,45 -1,21 -,65 -,15 99,9
Arezzo -,27 -1,00 -1,07 -,95 -,51 97,4
Firenze ,48 -1,49 -,80 -1,16 -,50 74,5
Grosseto -,10 -1,63 ,48 -,02 -,67 99,7
Livorno ,30 -1,75 -,33 -,62 -,38 99,9
Lucca ,92 ,15 -,16 -,50 -,42 98,6
Massa ,90 -,86 1,28 -,92 -1,16 99,9
Pisa ,17 -1,34 -,93 -,75 -,66 81,9
Pistoia ,01 -1,23 -,40 -,90 -,18 99,9
Siena -,13 -1,81 -1,13 -1,22 -,64 61,4
Ancona ,19 -,54 ,25 -,66 -,39 99,6
Ascoli P. -,10 -,23 ,20 -,77 -,48 97,6
Macerata -,32 ,24 ,19 -,84 -,10 96,8
Pesaro -,27 -,89 -,56 -,78 -,23 98,8
Perugia -,17 -,86 -,75 -,85 -,88 99,7
Terni -,49 -1,14 -,11 -,70 -,59 99,7
Frosinone -1,33 ,90 -,12 ,68 ,18 88,3
Latina -,48 ,24 ,97 -,12 -,38 85,8
Rieti -1,10 -,01 -,23 -,01 -,36 97,6
Roma ,16 -,59 ,77 ,76 -,03 98,9
Viterbo -,90 -,40 ,20 -,50 -,04 88,6
Chieti -,54 ,70 -,42 -,62 -,10 94,3
L'Aquila -,75 ,48 -,75 1,13 -,09 99,
Pescara -,49 ,02 -,44 ,08 ,14 90,6
Teramo -,12 -,01 -,91 -,59 -,38 91,6
Campobasso -,71 2,13 -,37 -2,20 -,39 99,5
Isernia -,87 1,96 -,134 -,58 -,40 95,1
Avellino -,93 1,33 -1,18 ,74 -,32 85,4
Benevento -1,36 2,06 ,92 -,65 31 89,7
10. táblázat folytatódik
Carlo Brusa : Változások az olasz politikai földrajzban az 1987-es választások óta
(Changes in Italian political geography since the 1987 elections)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 55-94. p.
TÉT 1991.2-3 Változások az olasz politikai földrajzban ... 89
10. táblázat folytatása
Faktorok
Megyék 1(21,72) 11(16,45) 111(14,36) 1V(13,06) V(12,81) Teszt
Caserta -1,20 1,30 -,13 ,16 -,10 94,9
Napoli -,59 -,50 ,30 1,10 -,12 95,2
Salerno -,70 ,59 -,02 ,79 -,57 77,7
Bari ,92 ,29 1,16 ,66 -,02 93,7
Brindisi -1,59 -,58 2,12 ,23 -,12 61,5
Foggia -1,26 -,31 -,05 ,62 ,06 40,8
Lecce -1,30 ,34 ,35 ,49 -,51 61,0
Taranto -1,56 -,11 1,18 ,80 ,48 89,1
Matera -1,56 ,70 -1,00 -,25 ,01 71,5
Potenza -,95 ,55 -1,62 ,82 -,45 89,6
Cosenza -,54 -,02 -1,48 1,97 -,69 96,2
Catanzaro -,47 ,32 -,61 -,37 -,89 81,0
Reggio C. -,81 ,16 ,11 1,43 -,05 81,3
Agrigento -,61 ,36 -1,04 ,27 -,52 28,2
Caltanissetta -1,17 ,22 ,14 ,55 -,13 92,9
Catania 1,58 -,03 2,53 ,30 ,10 97,0
Enna -1,23 ,35 -,19 ,01 -,66 95,6
Messina -,93 1,30 1,56 ,73 -,06 97,3
Palermo -,54 1,33 ,72 ,10 -,63 71,6
Ragusa -1,56 -1,04 ,19 -,10 ,04 81,2
Siracusa -1,03 -,06 2,78 -1,34 -,68 93,0
Trapani -1,14 -,40 2,63 1,74 -,07 89,3
Cagliari -,32 -,62 -,90 ,30 1,02 71,0
Nuoro -1,35 ,77 -1,21 -1,24 ,39 97,1
Oristano -1,18 ,52 -1,13 -,26 1,62 82,8
Sassari -,98 1,01 -,12 -1,01 ,66 58,2
Az (egyes) faktorok által megmagyarázott variancia
Carlo Brusa : Változások az olasz politikai földrajzban az 1987-es választások óta
(Changes in Italian political geography since the 1987 elections)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 55-94. p.
90 Carlo Brusa TÉT 1991.2-3
11. TÁBLÁZAT
A megyék faktorpontjai, 1987-es népszavazás és politikai választások
(Factor scores of counties, 1987 plebescite and political elections)
„/V' elemzés „B" elemzés
Megyék Faktorok Faktorok
1(72,16) 11(20,33) 1(35,81) 11(15,69) 111(10,94)
Aosta ,24 -,08 - -
Alessandria -,02 -,41 ,12 ,97 ,42
Asti -,58 ,01 -,81 ,34 ,04
Cuneo -2,57 ,35 -3,21 -,44 -,11
Novara -1,10 ,08 -,74 ,73 1,01
Torino -,91 -,16 -,88 1,86 ,14
Vercelli -1,45 -,39 -1,23 ,79 ,22
Genova -,95 -,12 -,68 1,44 -,63
Imperia -1,39 ,51 -1,21 1,17 -,07
La Spezia ,59 -,41 ,74 ,69 -1,03
Savona -1,10 -,16 -,87 ,95 -,49
Bergamo -1,58 -1,65 -1,53 0,07 -1,59
Brescia -1,85 -,66 -1,54 -,10 -1,06
Como -1,70 -,64 -1,52 ,66 -,53
Cremona ,07 -1,00 ,07 ,28 -1,01
Mantova ,87 -1,12 1,02 ,67 -,25
Milano -1,30 -,47 -,86 1,93 -,96
Pavia -,57 -1,03 -,21 ,58 -,19
Sondrio -1,31 ,65 -1,17 -,16 -,79
Varese -,83 -,62 -,59 1,20 -,13
Belluno -1,66 1,13 -1,31 ,74 -,01
Padova -,93 -1,08 -1,12 ,02 -1,26
Rovigo ,36 -1,45 ,40 -,37 -,33
Treviso -1,21 -,38 -1,31 ,13 -,88
Venezia ,50 -,60 ,46 1,54 -,77
Verona -,99 -1,20 -1,10 ,27 -,95
Vicenza -,89 -1,41 -1,28 -,21 -1,51
Bolzano ,87 -,34 ,60 3,23 4,62
Trento -,83 -,04 -1,10 1,33 -1,38
Gorizia -1,02 -1,50 -,77 ,79 ,06
Pordenone -,77 -,30 -,57 ,76 -,09
Trieste -2,16 -,07 -1,75 2,17 1,65
Udine -1,01 -,54 ,77 ,82 ,14
11. táblázat folytatódik
Carlo Brusa : Változások az olasz politikai földrajzban az 1987-es választások óta
(Changes in Italian political geography since the 1987 elections)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 55-94. p.
TÉT 1991.2 3 - Változások az olasz politikai földrajzban ... 91
11. táblázat folytatása
„/' elemzés „B" elemzés
Megyék Faktorok Faktorok
1(72,16) 11(20,33) 1(35,81) H(15,69) 111(10,94)
Bologna ,56 -1,36 ,86 ,84 -,74
Ferrara 1,45 -1,85 1,75 ,61 ,08
Modena 1,40 -1,52 1,56 ,20 -,97
Forlí ,20 -1,08 ,40 ,05 -,39
Parma -,11 -1,20 ,20 ,60 -,62
Piacenza -1,40 -1,77 -,95 ,34 ,03
Ravenna -,21 -1,61 ,04 -,02 -,77
Reggio Emilia 1,60 -1,47 1,73 -,14 -1,08
Arezzo 1,29 -,71 1,43 ,01 -1,02
Firenze 1,13 -,67 1,29 ,88 -1,20
Grosseto 1,32 -,63 1,56 ,75 ,33
Livorno 2,00 -,92 2,10 1,06 -,70
Lucca ,04 -,25 -,01 ,41 -,71
Massa Carrara ,88 -,12 ,95 ,67 -,37
Pisa 1,15 -,97 1,38 ,68 -,99
Pistoia 1,45 -,55 1,52 ,28 - ,64
Siena 2,24 -1,42 2,35 ,28 -1,16
Ancona ,20 -,50 ,32 ,06 -,57
Ascoli P. -,15 -,01 -,01 -,33 -,31
Macerata -,80 ,02 -,74 -,77 -,39
Pesaro 1,04 -,51 1,13 -,04 -,64
Perugia 1,00 -,70 1,26 ,18 -,75
Terni ,82 -,79 1,14 ,28 -,20
Frosinone -,02 ,26 -,23 -1,58 ,81
Latina -1,01 ,40 -,84 -,43 ,59
Rieti -,41 -,14 -,11 -,57 ,56
Roma -,51 -,04 -,41 1,26 ,12
Viterbo ,48 -,78 ,48 -,30 ,66
Campobasso ,031 ,24 -,62 -2,20 -1,17
Isernia ,13 1,67 -,34 -2,20 -,88
Chieti -,24 ,48 -,40 -1,17 -,49
L'Aquila -,69 ,84 -,52 -,97 ,15
Pescara ,37 ,31 ,22 -,16 ,20
Teramo ,31 1,02 ,25 -,69 -,87
Avellino -,19 1,77 -,44 -1,84 -,26
Benevento -1,02 1,96 -1,47 -2,24 ,46
11. táblázat folytatódik
Carlo Brusa : Változások az olasz politikai földrajzban az 1987-es választások óta
(Changes in Italian political geography since the 1987 elections)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 55-94. p.
92 Carlo Brusa TÉT 1991.2-3
11. táblázat folytatása
elemzés „B" elemzés
Megyék Faktorok Faktorok
1(72,16) 11(20,33) 1(35,81) 11(15,69) 111(10,94)
Caserta ,32 1,41 -,12 -1,80 ,38
Napoli ,44 1,80 ,28 -,381 ,16
Salerno ,04 ,60 -,01 -,72 ,58
Bari -,99 1,28 -,89 -,62 1,17
Brindisi ,57 ,69 ,52 -,34 2,05
Foggia ,65 ,94 ,45 -,85 ,83
Lecce ,30 1,60 ,16 -1,03 ,96
Taranto ,01 1,07 -,12 -,68 1,21
Matera ,35 ,72 ,09 -1,76 -,08
Potenza ,16 1,25 ,13 -1,43 -,31
Catanzaro 1,20 1,73 1,00 -,72 ,04
Cosenza ,83 1,53 ,94 -,53 ,52
Reggio C. ,90 1,58 ,67 -,54 1,61
Agrigento 1,35 1,65 1,04 -1,09 -,24
Caltanissetta ,79 1,10 ,56 -,95 ,79
Catania -,47 ,78 -,54 -,252 ,57
Enna ,65 1,30 ,51 -1,25 ,28
Messina -,19 1,15 -,78 -1,35 1,31
Palermo -,02 1,29 -,33 ,30 ,96
Ragusa ,64 ,08 ,71 -,85 ,72
Siracusa ,46 ,98 ,18 -,48 1,27
Trapani 1,04 ,65 ,76 -,27 2,50
Cagliari 1,10 -,07 ,97 ,72 ,64
Nuoro 1,11 ,71 ,77 -,44 -,54
Oristano ,58 ,49 ,26 ' -,88 ,70
Sassari 1,03 ,31 ,65 -,49 ,59
Az egyes faktorok által meghatározott variancia. "N' elemzés (az á tábla változói); „B" elemzés (a 7 tábla változói)
Megjegyzés: a „B" elemzésben nem szerepel Aosta, mert a politikai választások során egyetlen listán túl sok párt
szerepelt.
Fordította: Tóth Tibor
A mű eredeti címe: Cambiamenti nella geografia elettorale Italiana dopo le consultazioni politiche del 1987, Aggiorna-
mento al volume 3, Collana dell'Instituto di Scienze Geografiche dell'Universita di Parma, Edizioni Unizopli, 1988:
Carlo Brusa : Változások az olasz politikai földrajzban az 1987-es választások óta
(Changes in Italian political geography since the 1987 elections)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 55-94. p.
TÉT 1991.2-3 Változások az olasz politikai földrajzban ... 93
Jegyzetek
' A kongresszus anyagát a Patron (Bologna) jelentette meg.
2 Celant. A. Morellip,(1986) La geografia dei divari territorali in Italia, Sansoini, Firenze, különösen a 177-312.
oldal. A könyv emellett vaskos irodalomjegyzéket tartalmaz számos földrajztudós, valamint a téma iránt érdekl ődő
egyéb szakíró műveiből.
Muscara'C, Geografia della trasformazione italiana: dal miracolo economico al decentramento sociale. Megjelent
Valussi G. gondozásában: L'Italia geoeconomica U.T.E.T., Torino 1987, 96-138. oldal. A 136-138. oldalon találha-
tó bibliográfia hasznosan egészíti ki a Celant és Morelli könyvében található irodalomjegyzéket. A fentieken kívül
még a következő művek érdemelnek említést: Muscara'C., (1976) La societa sradicata, Angeli, Milano, Dalla geog-
rafia elletiorale alla geografia politica: il caso italiano delle aree bianca e rossa, Boll Soc. Geogr. Ital. Sez .X1.4(198)
269-302. oldal, Megalopoli mediterranea, Angeli, Milano, 1978.
Brusa C. (1984) Geografia elettorale nell'Italia del dopoguerra, Collana dell'Istituto di Scienze Geografiche
dell'Universita di Parma, No.3, Unicopli, Milano, 129-136. oldal, valamint a következ ő művek: Guillorel H., La
geografia elettorale dei geografi francesi e anglosassoni, Agnew J. A. , La geografia elettorale nel mondo angloameri-
cano negli anni '70 e 80', Levy J. , Parigi carta d'identita. Spazio geografico e sociologia politica Brusa C. gondozásá-
ban: Elezioni, territorio, societa, Collana dell'Istituto di Scienze Geogrefiche dell'Universita di Parma No.6, Uni-
copli, Milano, 1986, 15-47. 49-53. és 85-108. oldal.
A témával kapcsolatos számtalan munka között megemlítjük a Salernoi Egyetem politológusának tollából pontosan
egy, a P.C.I. területéhez közeli megjelenési kör ű folyóiratban leközölt anyagát: Calise M. (1987), La crisi della sos-
tanza partito, 'Politica ed economia', 18 No. 7/8, 4. oldal.
ő Ebben a témában — a választási földrajz elemzéseib ől merítve — a sajtó rendkívül sok cikket jelentetett meg, ame-
lyek nem állnak meg a hagyományos környezeti változók elemzésénél, hanem foglalkoznak az egyes városi negyedek
funkcióbeli különbségeivel, továbbá a nagyvárosi területek problémáival is.
' Az itt szerepl ő valamennyi adatot közvetlenül a P.C.I. választási hivatala bocsátotta rendelkezésre. Ezúton mondunk
köszönetet közrem űködéséért dr. E. Cascianinak.
Ez rendre a következő: M.S.I. 22,33 % , D.P. 23,07 % , P.R.I. 25,04% és P.L.I. 27,92%.
9 A D.C., amely a megyeszékhelyektől függő területeken a szavazatok 8,46 %-át szerezte meg, most 9,95%-ot mondhat
magáénak; a P.C.I. szavazatainak aránya 9,35 %-ról 8,64 %-ra változott; a P.S.I. esetében pedig ez az arány 2,56 %-ról
0,2 % -ra változott.
10 A P.L.I., amely 1979-ben a függ ő területekhez képest a megyeszékhelyeken 61,47 % -kal több szavazatot kapott, most
33,29%-ra esik vissza; a P.R.I. 67,40 % -ról 51,82 %-ra csúszik vissza, míg a P.S.D. I. — amely 5,07 % -kal több szava-
zattal rendelkezett — 5,56%-ot tud felmutatni a függ ő területek javára.
" A P.R. — amely 1979-ben a megyeszékhelyeken több mint kétszer annyi szavazatot kapott, mint máshol — 74,17 % -ra
csúszik vissza, kevéssel megelőzve a Zöldeket (69,32 %).
12 A kifejezést nemrégiben alkalmazta Mannheimer R., Sani G. (1987), Il mercato elettorale, Il Mulino, Bologna,
153-185. oldal.
" Az ilyen helyzetekkel kapcsolatos földrajzi vonatkozású kérdésekhez lásd: Brusa C., (1984), Geografia del potere
politico in Italia, Collana dell'Universita de Parma No. 6. Unicopli Milano, 52-53. oldal
" Nicolazzi, aki a választások idején hivatalban lev ő titkár volt Novara választási körzetében — amely magában foglalja
a vezérhez kevésbé közeleső Vercelit és Torinot is — csak 29,87 % -ot kapott.
" Brusa C., Geografia del potere ... idézett m űve, 59-63. oldal.
16 Calise M., idézett m űve, 3. oldal.
" A regionális titkár, Mannino és De Mita Palermói megbizottja (Mattarella) közötti nézeteltérésekr ől még a választá-
sok után is cikkeztek az újságok.
" Chiaromonte G. Palermoban tett bejelentése sebet ejtett a D.C. és a P.S.I. közötti kapcsolatokon és megrázta az
egész D.C.-ot olyan vitákat kavarva, amelyek végül is a városi végrehajtó bizottság lemondásához vezettek.
" Craxi mellett nem szabad megfeledkezni a „Tognoli hatásról" sem, amely Milano volt polgármesterének a szemé-
lyéhez kötődik. Tognoli a Milánó—Pavia választókerületben 113.148 szavazatot szerzett, és ezzel abszolút mértékben
Craxi és Formigoni után harmadik, százalékosan pedig pártjának titkára (32,62 %) után második (19,72 %) lett.
2 ° Az eljárással kapcsolatban lásd AA.VV. (1982) SAS User's Guide: Statistics, Sas Institute Inc., Cary NC.,
449-460. o.
" A számításokból kimaradt Bolzano és Trieszt megye. Itt ugyanis a választási magatartásban megfigyelhet ő hasonla-
tosság minimálisa különböz ő nemzetiségi csoportok ismert érdekkülönbségei miatt, amely csoportok ráadásul föld-
rajzi szempontból is rendkívül heterogén elhelyezkedést mutatnak.
22 A D.C. csak egy kérdésre javasolta a választóknak a "nem" szavazatot. Az illet ő kérdés az Enel részvételi jogára
vonatkozott, az atomer őműveknek az országhatárokon kívül történ ő építésében és irányításában.
Carlo Brusa : Változások az olasz politikai földrajzban az 1987-es választások óta
(Changes in Italian political geography since the 1987 elections)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 55-94. p.
94 Carlo Brusa TÉT 1991.2-3
" A népszavazás során a következ ő arányban támogatták a szavazók az egyes kérdéseket: bírói felel ősség 80,2 %; Vizs-
gáló Bizottság 85,1%; atomer őművek helyének kijelölése 80,6%; települési hozzájárulások 79,7 %; Enel részvétel
külföldi kezdeményezésekben 71,8%.
" Ebben a tekintetben nagy jelentőségűek a legfontosabb olasz napilapok szalagcímei 1987. november 10-én.
A La Republica egész címoldalán a következ ő olvasható: A 46 millió választóból 21 millió támogatta a népszavazási
kérdéseket. Fél Olaszország igennel szavazott.
Sikeres volt a bírósági és nukleáris témákkal foglalkozó öt népszavazási kérdés. Minden három olasz közül azonban
egy nem ment el az urnákhoz.
A tulajdonképpeni cildc el őtt dőlt betűkkel még ez áll: "A Köztársaság történetében most járultak a legkevesebben
az urnákhoz: a szavazástól való tartózkodás f őleg Nápolyban és délen öltött tömeges méreteket. Nápolyban és Calab-
riában olyan kevesen járultak az urnákhoz, hogy ott az egész szavazás érvénytelen. Mintegy 4 millió olasz húzta
át, vagy hagyta üresen a szavazólapot."
A Corriere della Sera teljes elsó oldalán a következ ő olvasható: „A bírósági és nukleáris témákkal kapcsolatos
öt népszavazási kérdés minden id ők legkevesebb választóját hívta az urnákhoz. Az igennel szavazók elsöpr ő győzel-
met arattak ugyan, de nagyon sokan nem adták le voksukat."
A La Republica második oldalán Mino Fucillo cikke a következ ő címmel jelent meg: „Megszületett a nemszavazók
nagy pártja."
A L'Unita november 10-i száma is jelent őségteljes című cikket közöl G. Cotturri tollából a 2. oldalon: „Egy korláto-
zott mértékben rendelkezésre álló eszköz helytelen alkalmazása. A nép hatalmát többre kell értékelni."
" Tekintve, hogy a különböző kérdésekkel kapcsolatos választási magatartások között gyakorlatilag nem volt különb-
ség, a tartózkodók százalékos arányát az els ő, a bírók polgári felel ő sségével kapcsolatos kérdés adataiból állapították
meg.
" A Corriere della Sem 1987. november 10-i számának 4. oldalán jelent őségteljes cím olvasható: „Dél visszautasította
a népszavazást"; a La Republica 1987. november 10-én a 10. oldalon részletesen taglalja az ország három legfontosabb
városában megfigyelhető tartózkodási gyakorlatot a következő cím alatt: „A tartózkodás három fi5városa."
" Érdemes megemlíteni néhány címet — márcsalc azok jellemz ő, fellengző s hangvétele miatt is, akik néhány hónappal
egy válság után váratlan mérték ű fellendüléssel akarnak eldicsekedni — így például a L'Unita november 10-i számá-
ból: „Nana: a kommunista erő minden." (3. o.); Az emiliai tartományi mellékletben a hangvétel egyenesen apoteó-
zis jellegű a különböző megyék sikereit kommentálva. Ennek érzékeltetéséhez elegend ő Perciaccante G. 4. oldalon
található cikkének címét idézni: „Igen, Igen, Igen, Igen, Igen. A vörös régió segítette gy őzelemre a népszavazást."