Tér és Társadalom 5. évf. 1991/1. 111-114. p.

                                                  Tér és Társadalom 1.         1991 • 1: 111-114


                             ÁLLAMSZOCIALIZMUS
                         ÉS REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN
                                        Miklóssy Endre



   Az alapkérdés az, hogy lehet-e narancsot termelni az Északi Sarkon.
   Természetesen lehet. Meg kell építeni az üvegházat, odavinni a term őtalajt, a vizet, az energi-
át, el kell ültetni a magot, és 15 év múlva már ontja is a fa a narancsot.
   De van egy másik alapkérdés is. Az, hogy érdemes-e?
   Ha valaki felteszi ezt a kérdést, egyszer ű rá a válasz. De ha nem teszik fel, akkor természete-
sen fölösleges — egyebek mellett — a regionális gazdaságtan is, hiszen bármit, bárhol meg
lehet csinálni, amit akarunk.
   Az államszocializmus egészének a tárgyunkat illet ő legfontosabb sajátossága az, hogy érzé-
ketlen a ráfordítások iránt. Ez az érzéketlenség azzal jár, hogy a redisztribúciós elv ű gazdaság
ugyanazt az eredményt csak jóval nagyobb ráfordítás árán tudja elérni, mint a piacelv ű.




                                                                      Ráfordítás
                                              1. ABRA


   Ha összehasonlítjuk a nemzetközi statisztikák alapján a GDP értékét az anyag- és energia-
ráfordítással, a fajlagos munkaigénnyel, a környezetterheléssel, akkor az államszocialista or-
szágok jellegzetes elkülönülését tapasztalhatjuk.
   Valaha ezek az országok is rajta voltak az arányosságot kifejez ő alapgörbén, és onnan éppen
a többletráfordítások hatására távolodtak el.
   Ez a hatékonyságromlás olyan nagyfokú is lehet, mid őn már semmiféle ráfordítástöbblettel
nem érhető el többleteredmény.
   Magyarország nemzeti össztermékének az értéke 1984-86 között 7 milliárd Ft-tal n őtt, és
ehhez 7 milliárd dollár hitelt kellett fölvenni. Ennél a bécsi lottó is többet hozott volna...
   Ennek a nemzetgazdasági alapténynek igen jelent ősek a regionális következményei is. Mert
ha igaz is az, hogy bárhol bármit lehet csinálni, még akkor is fennáll, hogy a tevékenységek
                    Miklóssy Endre : Államszocializmus és regionális gazdaságtan
                            Tér és Társadalom 5. évf. 1991/1. 111-114. p.


112     Nyílt tér                                                                        TÉT 1991.1

ráfordításai közötti különbség — a tevékenység és a helyi adottságok függvényében — igen nagy
lehet.
   Kitalálhatunk teszem azt olyan szabályozórendszert, hogy még a Kékestet őn is érdemes le-
gyen kukoricát termelni. De itt a baj — ha már nem tudjuk tovább növelni a ráfordításokat
—, akkor az így profilírozott hegycsúcs gazdasági válságterületté fog válni.
   Így az államszocializmusnak van egy igen jellegzetes területi alapkövetkezménye is, ami ak-
kor válik láthatóvá, ha a gazdaság vizsgálatába bevonjuk a piacot, vagyis az eredményességet.
   1989-ben kellett egy vizsgálatot készítenem az úgynevezett „gazdasági válságtérségek" leha-
tárolására. Ennek egy fázisában városkörzeti bontásban megnéztem az ipari eszközállomány
összefüggését a gazdasági eredménnyel. Csak az országos átlaghoz lehetett viszonyítani, de
az eredmény így is rendkívül tanulságos.




          Eredmény                                                             (magas)


                       „polgárosodás”                       „centrum"




                          „periféria"                 „államszocializmus"


          (alacsony)                                                    Eszközkészlet
                                              2. ÁBRA

  Az egyik meghatározó oka perifériák kvázi-gyarmati függésben tartása a „centrumtérségek"
javára. A kettő viszonya mindenesetre nagyjából megfelel a nemzetközi eredmény/ráfordítás
görbének.
  A másik fontos meghatározó a szocialista nagyipar „bázisának", az alapanyag és kitermel ő-
iparnak a jelenléte, ami hatalmas ráfordítás (lekötött eszközérték) mellett minimális eredményt
produkál.
  A harmadik meghatározó: vannak olyan területek, amelyeket a központi fejlesztéspolitika
ugyan elhanyagolt, de nem szívta el teljes mértékben az er őforrásait. Ezek a piacra vannak kény-
szerítve, ráfordításaikat minimalizálniuk kell.
  A vállalkozók minden kétséget kizáróan ebben a szektorban találhatók.
  Bizonyos, hogy ilyen eredményeket kapnánk más gazdasági ágazatok—tevékenységek vizs-
gálatánál is.
  Bizonyos továbbá, hogy ezek a területi különbségek komplexek is. Ahol például az ipari esz-
közérték magas, ott egyszersmind más fejlesztések is voltak, tehát az infrastruktúrának is fejlet-
                  Miklóssy Endre : Államszocializmus és regionális gazdaságtan
                          Tér és Társadalom 5. évf. 1991/1. 111-114. p.


TÉT 1991. 1                                                                       Nyílt tér     113

tebbnek kell lennie, Így, ha az egész nemzetgazdaság területi eredményeit vizsgálnánk, még
markánsabbak lennének a területi hatékonysági különbségek.
   Ez az a pont, ahol a mai Magyarországon a regionális gazdaságtan pótolhatatlanul fontossá
válik.
   Van egy kritikai irányzat a nemzetközi szakirodalomban, amely a regionális gazdasági vizs-
gálatokat „bolhapatkolásnak", a rájuk alapozott akcióterveket pedig a z űrzavar fokozásának
tartja (pl.: Barras—Broadent: The analysis in English structure plans, In: Urban Studies,
1979/1). De nálunk, ahol az eredmény és a ráfordítás közötti arányok ilyen mértékben eltorzul-
hattak, bizonnyal nem ez a helyzet.
  Nézzük meg a hazánk el őtt álló fő társadalmi és gazdasági programot, az Európához való
felzárkózást, az eredmény/ráfordítás görbék függvényében.




    Eredmény



                                                          polg.                       centrum
                                   4     0
                                 3 12. / i
                                   1/                             a               b
                                                                                          c
                                 • at tag                     •       attcs,
                        "magyar út"
                                                          peri f.                ált.szoc.



                                     Réforditets
                                             3. ÁBRA

  Ha folytatódnék az eddigi ráfordításérzéketlen tendencia (1), akkor gyorsuló ütemben távo-
lodnánk még tovább a világtól. De még ha a ráfordításnövekedés a továbbiakban arányos marad-
na is az eredménnyel (2), láthatóan az sem csökkentené a lényegi különbséget.
                    Miklóssy Endre : Államszocializmus és regionális gazdaságtan
                            Tér és Társadalom 5. évf. 1991/1. 111-114. p.


114     Nyílt tér                                                                    TÉT 1991 • 1

   Csak ha sikerül a ráfordításokat is csökkenteni, reménykedhetünk a felzárkózásban (3), ami
sémánk szerint nem egyéb mint visszatérés az „alapgörbéhez".
   Regionális osztályzásunk szerint ez azt jelenti: a térségek fejl ődését mindenképpen a „polgá-
rosodás" típusú felé kell irányítani (a., b., d. irányok).
   Az államszocialistának nevezett alapanyagipari térségek számára — az ott kiépített jó infra-
struktúra és egyéb adottságok bázisán — egy centrumirányú fejlődési pálya is lehetséges (c.).
Ami eleve nem jöhet számításba, az az „államszocialista" irányú fejl ődés, valamint a periféria-
térség „centrumtérséggé" fejlesztése.
   (Ez utóbbinál arra kell gondolnunk, hogy az ilyen típusú fejl ődés az elmúlt évtizedekben
mindig a paternalista állami gyámkodás eredménye volt, a benne rejl ő hatékonyságcsökkenési
fő tendenciával egyetemben.)
   Értelmezésünk szerint a regionális gazdaságtan sok segítséget nyújthat a területek helyzeté-
nek és szükséges fejl ődési stratégiáinak a feltárásában. A kialakult egyenl őtlenségrendszerek
ugyanis akkorák, a latens szubvencionális rendszer pedig oly er ős, hogy segítség nélkül aligha
várható, hogy pusztán a fölszabaduló piac kompenzálni legyen képes ezeket.




                                   Szórványok közelr ől (Apátistvánfalva)