Tér és Társadalom 1. évf. 1987/2.
FÓRUM
BELUSZKY PÁL:
MEGKEZDI M Ű KÖDÉSÉT A TELEPÜLÉSFIGYEL Ő HÁLÓZAT
I. A Hálózat célja
A II. világháborút követ ő 3 évtizedben a települések, a helyi társadalmak for-
málódását mindenekel őtt a társadalmi-gazdasági környezet „makrofolyamatai" befo-
lyásolták, irányították (állami iparpolitika, nehéz-iparosítás, majd a „vidék" iparosí-
tása, az annak nyomán kibontakozó foglalkozási átrétegz ődés és ingáz á s, az ún. szocia-
lista városok központilag elhatározott felépítése, földosztás, kollektivizálás, a termelési
technológia és technika rendkívül gyors modernizációja, az ágazatok és területek kö-
zötti újraelosztás fokozódása, a társadalmi mobilitást fokozó „küls ő" tényez ő k stb.).
„Külső" tényez ő volt a kialakuló településpolitika s eszközrendszere is, amely országos
— „központi" — elképzelések, célok alapján kívánta formálni a településhálózatot.
Ezek a mélyreható, sok forrásból táplálkozó változások igen gyors ütemben formálták
át a településállományt, pontosabban annak érzékenyebb elemét, a helyi társadalma-
kat, elfedték a települések egyediségéből fakadó különbségeket (noha utólag már meg-
állapítható, hogy különböz ő multú, társadalmi összetétel ű , tradíciójú, vagyoni hely-
zet ű települések különböz ő képp reagáltak a „küls ő " hatásokra).
Ezen országosan érvényesül ő tendenciák, makroszint ű változások vizsgálata
a településtudományok (településföldrajz, -statisztika, urbanisztika, településtervezés,
késő bb a településszociológia) hagyományos statisztikai-információs bázisán, országos
vagy megyei keretek között is eredményesnek bizonyult. A II. világháború el őtt túl-
súlyban lév ő empirikus, egy-egy településre korlátozódó, autopsziára alapozott mun-
k4k helyét (mint pl. a Szarvas földrajza, Kemse monográfiája, egy palóc falu életrajza,
a kardi helyzet leírása i stb.) országos lépték ű, népszámlálási adatokra, statisztikai kiad-
ványok információira alapozott településvizsgálatok foglalták el (LETTR ICH EDITnek
az urbanizációról írt munkái, e sorok írójának a városhierarchiáról, a falutípusokról
públikált vizsgálatai, TÓTH JÓZSEFnek az Alföld egészét érint ő elemzései t stb.). Ez
természetesen nem jelenti azt, hogy a települések, mindenekel őtt a falvak átformáló-
dát a tudományos kutatás hézagtalanul feltárta volna, különösen az ötvenes-hatvanas
évekre vonatkozóan. A II. világháború utáni évtizedek amúgysem kedveztek a falu-
kUtatásoknak. Részint egyes, a faluvizsgálatokban kiemelked ő szerepet játszó tudo-
menyágak szorultak háttérbe, váltak kegyvesztetté — mint a szociológia, a település-
földrajz, a népi írók munkásságával összeforrt falukutató mozgalom —, részint az a
meglehető sen sommás nézet alakult ki, hogy a településhálózat átalakulásának, moder-
Beluszky Pál: Megkezdi működését a Településfigyelő Hálózat.
Tér és Társadalom, 1. 1987. 2. 63–73. p.
64
nizációjának motorjai, meghatározói, dinamikus elemei a városok; fejl ődésük-fejleszté-
sük nyomán, mintegy automatikusan a falusi térségek modernizációja is megvalósul.
A közfigyelem s a tudományos érdekl ődés így a városok felé fordult; a falvak vizsgálata
esetleges, ötletszer ű volt. Az ötvenes évek falusi történéseit többnyire a közelmúltban
végzett rekonstrukciós kísérletek nyomán ismerjük. 3
A hetvenes években azonban mind a szaktudományok érdekl ődése, mind a
közérdekl ődés ismét a falvak felé fordult. Ezt a fokozódó figyelmet részben a falusi
térségek bels ő gondjai váltották ki (er ős differenciálódás a falvak között, stagnáló, dep-
ressziós térségek kialakulása, helyenként gyors elvándorlás, a demográfiai struktúra
torzulása, a faluközösségek szétesése, az agglomerálódó falvak zsúfolódása stb.), de
nyilvánvalóvá vált az is, hogy a városok, agglomerálódó térségek számos problémájának
megoldási lehet őségei is a falusi térségekben találhatók. Ezen érdekl ődés nyomán meg-
élénkültek a faluvizsgálatok is, s — többnyire az említett „hagyományos" statisztikai
bázison — jelent ő s eredmények születtek. 4
Idő közben a településhálózatot formáló extenzív folyamatok lanyhultak
(stagnál vagy csökken az ipari keres ő k száma, nyugvópontra jutott a foglalkozási átré-
tegz ődés, mérsékl ődött a nagytávú migráció, a mez őgazdasági nagyüzemek a falusi tér-
ségekbe integrálódtak, megszilárdult az egyének-családok társadalmi helyzete is, meg-
indult egyes falvak helyi társadalmának restabilizálódása stb.). Ez kedvez a települések,
helyi közösségek individuális értékei, egyéni sajátosságai kibontakozásának, érvényesü-
lésének. A megújhodó településpolitika is ösztönzi e folyamatokat.
A települések kibontakozó sokszín űsége nem teszi lehet ővé a településformáló
folyamatok statisztikai átlagokra alapozott vizsgálatát, s őt, az egyes településekre vo-
natkozó statisztikai adatok sem teszik lehet ővé esetenként e folyamatok megismerését
a maguk összetettségében (mert pl. a lakosság egyes csoportjai eltér ően vesznek részt a
településformáló folyamatokban).
Mindez új követelményeket támaszt a településkutatásokkal szemben: oly em-
pirikus vizsgálatokra van szükség, melyek feltárják a települések fejl ődésének-formáló-
dásának eleddig általában rejtve maradt tényez őit, azokat, amelyek a statisztikai ada-
tok mögött állnak, de általuk fel nem tárhatók, esetleg a statisztikai megfigyelések
körén kívül is esnek (az egyének, családok, kisközösségek által a változó helyzetekre
adott reakciók, a különböz ő életkorú, foglalkozású, iskolázottságú, családi állású egyé-
nek, családok lakóhelyükkel szemben támasztott igényei, szándékai — s a lakossági
szándékok, tervek egyre inkább meghatározzák a településfejl ődés lehet őségeit, ered-
ményeit! —, a falukép formálódása, a második gazdaság, s a település integrációja, a
helyi társadalom, közösség állapota stb.).
Ezek az igények a közelmúltban, a 70-es évek végét ő l megnövelték az empi-
rikus faluvizsgálatok számát, életrehívták a falukutató táborokat (Dudar, Homokmégy,
Jakabszállás, Rudabánya, Balotaszállás stb.).
Ezek az egyedi, egy-egy településre, településcsoportra kiterjed ő empirikus
vizsgálatok azonban csak akkor tölthetik be céljukat, ha:
— a települések szisztematikusan kiválasztott körét ölelik fel; a vizsgált települé-
sek — a lehet őségek határai között — reprezentálják a (megfigyelni kívánt) te-
lepülésállományt;
— a megfigyelt jelenségek köre, a megfigyelés, információgy űjtés és rögzítés, a
Beluszky Pál: Megkezdi működését a Településfigyelő Hálózat.
Tér és Társadalom, 1. 1987. 2. 63–73. p.
65
dokumentálás szempontjai, módszerei az összehasonlíthatóság érdekében
azonosak (megengedve a speciális jelenségek speciális megfigyelésének lehet ő-
ségét; I. alább);
— a megfigyelés kell ően hosszú id őtartamú, folyamatos.
Ezt figyelembe véve a településfígyelő hálózat célja, hogy különböző típusú fa-
lusi településekben, azonos megfigyelési szempontok, módszerek, dokumentálás révén,
folyamatosan észlelje, megfigyelje a településformáló folyamatokat, a helyi társadal-
mak alakulásának sajátosságait. A vizsgálatok eredményeib ől adattárat létesít. A meg-
figyelésekből származó tudományos eredményeket, következtetéseket rendszeresen
publikálja; az alapinformációkat kutatási célokra, gyakorlati feladatok megoldására
átengedi.
II. A településfigyel ő hálózat telepítésének szempontjai
A Településfigyel ő Hálózatot a falusi térségekben megfigyelhet ő településfor-
máló folyamatok regisztrálására kívánjuk kiépíteni. Döntésünket kizárólagos gyakorlati
szempontok indokolják: a városi átalakulások megfigyelése több városban követelné
meg állomás telepítését, s ezt sem a rendelkezésre álló pénzeszközök, sem a kutatói
kapacitás nem tenné lehetővé. (Ha a vázolt célok megvalósítására alkalmas kutatás nem
is folyik városainkban, vizsgálatuk mégis rendszeresebb, mint a falvaké, formálódásuk,
alakulásuk jobban nyomon követhet ő . ► A falusi térségre korlátozott vizsgálat nem
zárja ki feltétlenül valamely falusi térségbe ékel őd ő kisváros, valamely városrész stb.
megfigyelését.
A megfigyelés egységei a (falusi) települések, résztelepülések, település-részek.
Ezek többnyire közigazgatási egységek (községek) is, de elképzelhet ő közigazgatási ön-
állósággal nem, ám bizonyos fokú települési önállósággal rendelkez ő egységek vizsgá-
lata is (pl. csoportos tanyákból kialakított községek egyik egysége — egy-egy tanyabo-
kor vizsgálata Nagycserkesz, Nyírtelek vagy Nyíregyháza külterületén —, keletkez ő
„új" falusi települések, közigazgatási egyesítésen átesett volt önálló községek, közigaz-
gatásilag nem önálló üdül őtelepek stb.). Ugyancsak megfontolandó lehet néhány tele-
pülés esetében — a Hálózat teljesít ő képességére tekintettel — egy-egy településrészre
korlátozni megfigyeléseinket (népes alföldi óriásfalvak egy-egy szegmentjének vizsgá-
lata, nagy kiterjedés ű, homogén tanyavilággal rendelkez ő község esetében egy-egy ha-
tárrész megfigyelése stb.).
A Hálózat kialakításánál arra kell törekedni, hogy a f őbb falutípusok megfi-
gyelésére lehet őség nyíljon, a különböző szempontok szerint egyaránt reprezentatív
legyen a „minta". Az állomások kiválasztásához tehát segítségül vehet ő ugyan valamely
sokszempontú, komplex településtipológia, de ügyelni kell arra, hogy az er ősen „agre-
gált" típusokban esetleg meg nem jelen ő szempontok is érvényesüljenek a Hálózat ki-
alakításakor. Az állomások kiválasztásakor tehát figyelembe kell venni a településtörté-
neti szempontokat (a nemzetiségi, egykori nemzetiségi viszonyokat, a birtokviszonyok
egykori differenciáit, következményeit — gazda-paraszti, törpebirtokos-summás, agrár-
proletár-falvak, uradalmi majorok stb. — , az agrártermelés jellegét, a falukeletkezés
speciális eseteit, mint pl. tanyaközségek, telepített falvak, üdül őtelepekb ő l önállósult
Beluszky Pál: Megkezdi működését a Településfigyelő Hálózat.
Tér és Társadalom, 1. 1987. 2. 63–73. p.
66
községek stb. ► , a települések jelenlegi funkcióit (pl. agglomerálódó község, üdül őfalu,
agrárfalu nagyüzemi központtal, nagyüzemi központ nélkül, lakóközség, a forgalmi
helyzet differenciái stb.), a településszerkezetből-településnagyságból fakadó különbsé-
geket (tanyás településszerkezet ű községek, apró- és kisfalvak, óriásfalvak, aprófalvas
település ű területek alsófokú központjai stb.), a közigazgatási beosztás különböz ősé-
geit, a települések természeti környezetét, dinamikáját, a helyi közösségek állapotát
— amennyiben erre adataink vannak —, a települések szociológiai jellemz ő it (a közös-
séggé szervez ődés (a közösségek bomlásának) foka, a közösség jellege, pl. termel ő i, fo-
gyasztói, szomszédsági közösség stb.).
Lehet őség szerint törekedni kell az állomások területileg arányos elosztására
(országrészek közötti arányos megoszlás). Az állomáshelyek kiválasztásánál lehet ő leg
figyelemmel kell lenni a korábbi, értékes információkat biztosító empirikus vizsgála-
tokra, a más kutatóhelyeken jelenleg is folyó falukutatásokra.
A következ ő szempontrendszert kívántuk kielégíteni a települések kiválasztá-
sával (vagyis lehet ő leg minél több altípust képviseljen egy vagy több település):
1. Településszerkezet, a településhálózatban elfoglalt helyzet (településméret, az
alapellátás szintje, közigazgatási jogállás)
1.1 Tanyás településszerkezetű község (további szempont lehet a belterület
kora, jellege, mérete a külterülettel összevetve — „új tanyaközség", tanya-
világ „régi" anyatelepüléssel —; a tanyák alaprajzi típusai — tanyabokor,
tanyautca, szórt tanyák stb. —; a tanyák jelenlegi szerepköre, gazdasági
funkciója stb. ►
1.2 Apró- és kisfalvak (további differenciálási szempont lehet az „aprófalvas fo-
lyamatok" er őssége)
1.3 Kisfalvas településszerkezetű területek helyi központjai (igazgatási és intéz-
ményi központok)
1.4 Közepes méretű, a településhálózati kapcsolatok terén autark község (ön-
álló tanácsú község)
1.5 Nagy- és óriásfalu, volt kismez őváros (további különbségtétel lehet ősége a
településtörténeti múlt alapján)
1.6 Külterületen kialakuló, közigazgatásilag nem önálló település
1.7 Közigazgatási függetlenségét elveszt ő , más településsel egyesített (egyesül ő )
falu(rész)
1.8 Községtípusok a közigazgatási jogállás szerint (önálló tanácsú község, nagy-
község, közös tanács székhelye, társközsége, egyéb belterület, külterület)
2. A falvak gazdasági szerepköre, funkcionális típusai
2.1 Agrárfalu (a mez őgazdasági szerepkör túlsúlya mellett további osztályozási
szempont a település és a mez őgazdasági nagyüzem térbeli viszonya — a tele-
pülésben m ű ködik-e ÁG-központ, üzemegység, tsz-központ, major, mellék-
üzem, szakszövetkezet vagy sem —, a nagyüzemi gazdálkodás színvonala és
jellege, a kistermelés intenzitása és jellege — önellátó, hagyományos irányú,
pl. szarvasmarhatartó, speciális kultúrákat fenntartó, er ősen „innovatív"
jelleg ű stb.)
2.2 Tradicionális ipari és bányászfalvak
2.3 A 11. világháború után iparosodott falvak
Beluszky Pál: Megkezdi működését a Településfigyelő Hálózat.
Tér és Társadalom, 1. 1987. 2. 63–73. p.
67
2.4 Agglomerálódó települések, lakófalvak (az agglomerálódás, a lakófaluvá-válás
mértéke és id őtartama alapján további altípusok)
2.5 üdülő-települések (az idegenforgalmi-üdülési szerepkör jellege — pl. fürd ő -
hely családi üdül ő kkel, gyógyfürd ő hely, klimatikus gyógyhely stb. —, er ő s-
sége, az üdül őjelleg kialakulásának módja és múltja — pl. más település kül-
területén üdül őtelepként keletkezett, utólag többnyire közigazgatásilag
önállósult üdül ő község, er ősen átalakult egykori agrárfalu, őslakosok által
elhagyott, üdül őfaluvá alakult község, üdül őfunkció rátelepedése a falura
stb.)
2.6 Vasutas-község
2.7 Speciális funkciójú fa/vak, településrészek
3. A falvak múltja; a helyi közösségek tradíciói
3.1 A fa/vak feudáliskori helyzete (jobbágyközségek, uradalmi falvak, telepes
falvak, kisnemesi falvak, szabadalmas területek települései, mez ővárosok
stb.)
3.2 A falvak történeti típusai a XX. században, 1945-ig („zárt" parasztfalvak,
„nyitott" gazdaparaszti falvak, summás-agrárproletár falvak, uradalmi majo-
rok, puszták, polgárosodó parasztfalvak, agrárjellegüket elhagyó (iparos, bá-
nyász, üdül ő , agglomerálódó) falvak, speciális falvak (kubikos falvak, tanya-
központok stb.)
3.3 A falvak típusai a két világháború közötti id őszak birtokviszonyai alapján
3.4 A falvak egykori s mai nemzetiségi viszonyai (ma is nemzetiségi kultúrával
rendelkez ő falvak; 1945 el őtt nemzetiségek lakta, ki- és belepítésen átesett
falvak; 1945 el őtt is túlnyomórészt magyar lakosságú falvak; cigány(osodó)
falvak /?/)
3.5 A falvak típusai a lakosság vallási megoszlása alapján
3.6 Speciális történeti, településtörténeti vonások (pl. Beloiannisz, Sátorhely,
Hortobágy stb.)
4. A helyi társadalmak mai jellemz ő i (E szempont érvényesítése kell ő ismeretek
hiányában nehéz.)
5. A településfejl ődés dinamikája
5.1 A falufejlesztés (fejl ődés) alaptípusai (döntően öner ős; dotált; vegyes stb.)
5.2 A népességszámváltozás, vándorlás iránya, mértéke (menekülésszer ű elván-
dorlás — elhaló falu; er ősen csökken ő népesség ű falvak; stagnáló népesség ű
falvak; kiegyenlített demográfiai folyamatokkal rendelkez ő falvak; növekv ő
népesség ű falvak)
6. Speciális szempontok (pl. jelentős kutatástörténeti el őzmények, mélyreható
változásokat valószín űsítő esemény — Vatta — bányanyitás, Fels ő lajos — köz-
ségszervezés stb.)
A fenti szempontok alapján képezhet ő falutípusok száma végtelenül nagy (pl.
aprófalu jobbágyfalusi múlttal, 1945 el őtt polgárosodó paraszttársadalommal, a közép-
paraszti réteg túlsúlyával, református magyar lakossággal, er ősen csökken ő népességgel,
agrárfunkcióval, kisvolumen ű , tradicionális irányú agrárkistermeléssel, tsz-majorral;
társközségi státusz). Ezért teljesen kilátástalan arra törekedni, hogy a lehetséges kombi-
nációk mindegyikét megfigyeljük. (Tehát pl. legyen a vizsgálatra kijelölt aprófalvak
Beluszky Pál: Megkezdi működését a Településfigyelő Hálózat.
68 Tér és Társadalom, 1. 1987. 2. 63–73. p.
között egykori kisnemesi falu, telepesközség, jobbágyközség, uradalmi telep, ezeken
belül nemzetiségi lakossággal rendelkez ő és nem rendelkez ő falu stb.)
A falvak életét alapvet ően befolyásoló tényez ő k, folyamatok s gyakorlati
szempontok figyelembevételével 10 alaptípust alakítottunk ki, s a települések kiválasz-
tásánál csak arra törekszünk, hogy a fenti szempontok valamelyik f6 típuson belül ér-
vényesüljenek. (Vagyis legyen a vizsgálandó települések között nemzetiségi kultúrával
jelenleg is rendelkez ő falu, nagyvolumen ű agrárkistermelést folytató falu és így to-
vább.) Ez természetesen az eredmények értékelését, az összehasonlítást nehezíti, hisz
pl. a nemzetiségi lakosság faluformáló hatását csak akkor lehetne megnyugtatóan (?)
felmérni, ha sokféle s az egyéb szempontok alapján azonos jelleg ű településtípuson be-
lül kerülne sor nemzetiségi s „magyar" falvak vizsgálatára.
Az alaptípusok a következ ő k:
1. Tanyás településszerkezetű községek
2. Apró- és kisfalvak
a) Kedvezőtlen helyzetben lév ő aprófalvak (kedvez őtlen termelési feltételek,
rossz forgalmi fekvés, munkaalkalmak hiánya stb.); el őrehaladott demográfiai
erózió, a települési önállóság fokozatos megszünése.
b) Kedvez őbb helyzetben lév ő aprófalvak (kedvez ő természeti környezet, je-
lentős kistermelés, jobb forgalmi helyzet, ingázási lehet őségek stb.); mérsékelt
elvándorlás vagy stagnáló népesség.
3. Aprófalvas településszerkezetű területek központi falvai; kisméret ű (1-2 ezer
lakosú) települések tanácsi székhellyel, mez őgazdasági üzem központtal, alap-
fokú intézményekkel, ám az aprófalvak települési terület több jellemvonásával
(elvándorlás, népességcsökkenés, viszonylag csekély munkahelyválaszték stb.)
4. Közepes méretű, hagyományos kapcsolatrendszer ű, településhálózati hely-
zet ű , uralkodóan agrárjellegű fa/vak; a lakóhelyfunkció járulékosan el őfordul-
hat.
a) Kedvező tlen helyzetben (rossz/abb/ mez őgazdasági adottságok, a helyi tár-
sadalom kedvez őtlen állapota, csekély mérv ű másodgazdálkodás stb.)
b) Kedvező helyzetben
5. (Alföldi?) nagy- vagy óriásfa/vak (feltehet ően további differenciálás szükséges
a településtörténeti múlt alapján — kismez ővárosi, falusi múlt —, esetleg a je-
lenlegi helyzet és funkció alapján is)
6. Agglomerálódó községek, a lakóövezetek falvai; az agglomerálódás, a lakó-
funkció feler ő södése alapvet ő en megszabja a települések életét, a településmé-
ret, az alapellátás kíhatásai másodlagossá válnak; az agglomerálódás ugyan-
akkor egy sor településformáló folyamat jellegét meghatározza — demográfiai
folyamatok, foglalkozási szerkezet stb. Az agglomerálódás, a lakófaluvá válás
elő rehaladottsága és kora alapján legalább három altípus különíthet ő el:
a) Agglomerációs települések (a magas kiingázási arányok mellett az agglome-
rálódás további ismérvei is megfigyelhet ő k: hosszabb távon bevándorlás és
növekvő népesség, szoros funkcionális kapcsolatok a környez ő településekkel,
keresztingázás, az infrastrukturális rendszerek összekapcsolódása stb.)
b) A belső lakóöv falvai (magas kiingázási arányok mellett az agglomerálódás
további ismérvei nem egyértelm űen jellemzőek)
Beluszky Pál: Megkezdi működését a Településfigyelő Hálózat.
Tér és Társadalom, 1. 1987. 2. 63–73. p.
69
c) A külső lakóöv falvai (közepes, magas kiingázási arányok, az agglomeráló-
dás ismérvei hiányoznak, esetenként kedvez őtlen helyzet — pl. alacsony szint ű
infrastruktúra, elvándorlás, kedvez őtlen társadalmi összetétel stb.)
7. Ipari falvak, bányászközségek; a helyben települt ipar vagy bányászat foglal-
koztatja a keres ő k többségét; további differenciáló tényez ő az ipar jellege (bá-
nyász- illetve ipari községek), az ipartelepítés id őpontja, a település nagysága
és települési környezete (agrárkörnyezet, ipari agglomeráció). Altípusok:
a) bányászközségek;
b) hagyományos, már 1945 el ő tt is iparosodott községek, „ipari társadalom-
mal", m ű vi környezettel (pl. Lábatlan, Nyergesújfalu, Tokod, Berhida, Almás-
füzit ő stb.);
c) „új" ipari községek, többnyire agrárkörnyezetben (az iparosítás viszonyla-
gos fiatalsága miatt sok hasonlóság a lakóövezet községeivel).
8. (Idülőtelepülések
a) Üdül őtelepként keletkezett vagy er ő sen átalakult települések; az üdülési-
idegenforgalmi funkció vezet ő szerepet játszik (pl. Balatonföldvár, Balaton-
fenyves, Mátraháza, ill. Tihany, Héviz, Fonyód stb. ► ;
b) Az üdülési-idegenforgalmi szerepkör által jelent ősen átformált vegyes funk-
ciójú települések (pl. Velence, Visegrád, Balatonudvari stb.);
c) Az őslakosság által teljesen vagy majdnem teljesen elhagyott, üdül őfaluvá
alakított település (pl. Kisújbánya, Vérteskozma stb.).
9. Kialakuló csoportos falusi település, általában mez őgazdasági nagyüzemhez
kapcsolódó fejl ő déssel, esetenként közigazgatási önállóság nélkül.
10. Speciális (mélyreható átalakulás el őtt álló) falu; a megfigyelés kezdetekor egy
a közelmúltban vagy napjainkban kezd őd ő , a település életét jelent ősen befo-
lyásoló „esemény" kihatásai felmérhet ő k; pl. új ipari üzem, bánya telepítése
vagy bezárása, közigazgatási változások, idegenforgalmi funkció megtelepe-
dése stb.
E sorok írásakor a Hálózat egységeinek kijelölése nem fejez ődött be, néhány
község helye látszik biztosnak a vizsgálatban 5 .
Ill. A megfigyelés köre, szempontjai; módszerek
A megfigyelések körének, szempontjainak, módszereinek megállapítása, kidol-
gozása maga is önálló kutatási feladat.
A megfigyelések a településformáló folyamatokra terjednek ki. Ezek körének
meghatározásakor a településföldrajz és a településtudomány település-fogalmából in-
dultunk ki: „A település egy embercsoportnak, a b ő vített társadalmi újratermelés cél-
jait szolgáló, ezen embercsoport által igénybe vett létesítmények — lakó-, munka- és
pihen ő helyek, szolgáltatási intézmények — a lakosság mindennapos, rendszeres „moz-
gástere" által kijelölt funkcionális egysége, lokalizálható egysége."
A megfigyelésbe bevont f őbb területek:
1. A települések természeti környezete (a topográfiai viszonyok rögzítése, a
község határának morfológiája, az el ő forduló tájtípusok, a jelenlegi területhasznosítás,
•
Beluszky Pál: Megkezdi működését a Településfigyelő Hálózat.
Tér és Társadalom, 1. 1987. 2. 63–73. p.
70
a természeti környezet er ő forrásai és hasznosításuk, a természeti környezet és a helyi
társadalom kapcsolata — a környezet birtokbavétele, átalakítása stb.).
2. A községek településtörténete; gondos mérlegelést kíván a vizsgálatok tör-
ténetisége. Nyilvánvaló, hogy részletes helytörténeti feltárásra nem vállalkozhatunk.
Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy egyrészt a település múltja ma is településformáló
tényez ő , másrészt a folyamatok megfigyelésébe „menet közben" kapcsolódunk; a köz-
vetlen el őzmények ismerete nélkül azok értékelése nem lehet megnyugtató. Mindebb ő l
következik, hogy a települések történetének f ő bb gazdasági, társadalmi mozzanatait fel
kell tárni, dokumentálni, s rekonstruálni kell a mai helyzet, a jelenlegi folyamatok köz-
vetlen el ő zményeit.
3. A községek földrajzi, forgalmi, településhálózati helyzete; (általános föld-
rajzi helyzet, közlekedési viszonyok, a lakosság utazásainak céljai és gyakorisága, a köz-
ség helye a településhierarchiában és a vonzáskörzeti rendszerben, a település térbeli
kapcsolatrendszere, térszerkezete stb.).
4. A községek termelő tevékenysége (az idegenforgalommal).
5. A községek ellátó-szolgáltató tevékenysége, intézményhálózata, közigazga-
tása (példaként: a közigazgatás vizsgálata során megfigyelésre kerül a község közigazga-
tási helyzete — megyén belül, a városkörnyéken, a közös tanácson belül —, a közigaz-
gatási besorolás változásai, ezek értékelése, a tanács szervezete, felépítése, személyi
összetétele — tanácstagi választókerületek elhelyezkedése, jellege, a tanácstagság össze-
tétele, a választási eredmények, a VB összetétele; a tanácstagok és a VB-tagok milyen
érdekek (csoportok, hatalmi központok) képvisel ő i; milyen helyi érdekek érvényesül-
nek a testületi munkában; ennek összevetése a település jellegével, a helyi társadalom
és rétegei igényeivel stb. —; a tanács m ű ködése — tanácsülések, VB ülések, tanácsi
bizottságok m ű ködése, a tanácsi vezet ő k ténykedése, a szakigazgatási szervezet m ű kö-
dése; a falugy ű lés — a részvétel aránya, aktivitás, tárgykörök, tisztségvisel ő k szereplésé-
nek jellege stb. —; tanácsi tevékenység nem székhely társközségek esetében; tanács-
gazdálkodás, településfejleszt ő tevékenység; a községi tanács és a helyi társadalom —
tisztségvisel ő k informáltsága a helyi viszonyokról, a lakosság igényeir ő l, aspirációiról;
a tanácsi tisztségvisel ő k presztizse, kapcsolatuk a község más vezet ő ivel, vezetési straté-
giájuk, kapcsolatuk a lakossággal; a lakosság informáltsága a tanács tevékenységér ő l,
részvétel a tanácsi tevékenységben, elégedettsége a községvezetéssel stb.).
6. A községek morfológiája, m űvi környezete (alaprajz és funkció, telekhasz-
nálat, lakásállomány és felszereltsége, m ű szaki infrastruktúra, falukép, a m ű vi környe-
zet és a helyi társadalom; fotódokumentáció készítése).
7. A községek társadalma
a) Demográfiai folyamatok
b) A helyi társadalom szerkezete; helyi közösség (a helyi társadalom „múltja",
demográfiai bázisa, termel ő tevékenysége, munkahely-igényei, aspirációi; munkaer ő -
piac; a helyi társadalom fogyasztása, életmódja, -min ő sége, -vitele; id ő mérleg; értékek;
a helyi társadalom rétegezettsége; csoportok; közösségi tevékenység; helyi társadalom
és helyi vezetés stb.).
A vizsgálat tárgyának vázlatos felsorolása érzékelteti, hogy a Hálózat nem
egyetlen tudományág — pl. településföldrajz, településtudomány — érdekl ődését kí-
vánja kielégíteni, hanem egész sor tudományág közrem űködésére számít, szemléletüket,
Beluszky Pál: Megkezdi működését a Településfigyelő Hálózat.
Tér és Társadalom, 1. 1987. 2. 63–73. p.
71
kutatási módszereiket igényli, vizsgálati terrénumukat felöleli (társadalmi és természeti
földrajz, településstatisztika, közigazgatástudomány, politológia, település-, üzem-,
családszociológia, néprajz, történettudomány, településtudomány stb. ► . Ugyanakkor
többnyire nem törekedhetünk arra — nincs rá lehet őségünk! —, hogy egy-egy tudo-
mányág, egy-egy vizsgálati terület teljes mélység ű , részletezettség ű felvételezését elvé-
gezzük (pl. megközelít ően teljes részletezettség ű életmódkutatásra nincs lehet őségünk,
de az egyes társadalmi csoportok, rétegek életmódjáról tájékozódni kívánunk).
A megfigyelés köre, a felvétel módszerei, a megfigyelés tárgyai minden állo-
máson azonosak. Az alapfelvétel (a minden állomásra kötelez ő minimum) mellett spe-
ciális jelleg ű falvak esetében kiegészít ő megfigyelések végezhet ő k (pl. üdül ő-települések
esetében, tanyavizsgálatoknál stb.).
A Hálózat céljaira rendelkezésre álló pénzeszközök és kutatói kapacitás korlá-
tozott volta kevés számú település vizsgálatát teszi lehet ővé. A vizsgált helységekben
megfigyelt folyamatok általánosíthatósága, a településnek a településhálózatban elfog-
lalt helyének pontosabb „bemérése" indokolja, hogy a teljes kör ű felmérések mellett
részleges felméréseket is végezzünk egyes településekben. A megfigyelésnek azonos
elvek és szemlélet alapján kell történnie, részletezettsége viszont csekélyebb és esetleg a
megfigyelés id ő pontjai ritkábbak (I., II. rend ű hálózati egységek).
A vizsgálatok egységessége érdekében a vizsgálatokat felvételi utasítások, min-
ták alapján végezzük.
Ha a vizsgált település szorosan kapcsolódik környéke valamely településéhez,
földrajzi szempontból települési önállósága nem teljes, a funkciók megosztottak (pl.
kisfalvak esetében az alapfokú intézmények valamely környez ő településben m ű köd-
nek), akkor a kapcsolódó településre is ki kell terjednie a vizsgálatnak, megfigyelésnek;
enélkül nem értelmezhet ő k a helyi folyamatok (pl. az „alsófokú" központ munkaer ő-
piaca, a nem helyi központú tsz tevékenysége, igazgatási-ellátási-társadalmi kapcsola-
tok stb.).
11V. A megfigyelés id ő belisége
A megfigyelések — végső határid ő nélkül — folyamatosak. (Feltétlenül töre-
kedni kell tehát arra, hogy a Támogatási Keret lejárta után is folytathassuk megfigyelé-
seinket.)
A megfigyelések bizonyos körében
a) évrő l-évre regisztrálandók a változások (pl. a népesedési folyamatok, az in-
tézményhálózatban bekövetkezett változások, ingatlanforgalom, a közlekedési lehet ő-
ségek stb.);
b) 3 vagy 5 éves id ő közökben történik id ő közi felvétel (pl. a falukép változá-
ának regisztrálása, a kiegészít ő mez őgazdasági termelés felmérése stb.);
c) végül egyes esetekben 10 évenként — célszer űen a népszámlálás id ő pontjá-
hoz igazodva — ismételjük meg a felvételt (a falu társadalmának kérd ő íves vizsgálata ► .
Az I., II. rend ű állomások között a megfigyelések gyakoríságában is eltérések
lesznek; ezeket a felvételi utasítások tartalmazzák.
Beluszky Pál: Megkezdi működését a Településfigyelő Hálózat.
72 Tér és Társadalom, 1. 1987. 2. 63–73. p.
V. Adattár, dokumentáció
A vizsgálatok, megfigyelések eredményeit egységes formában dokumentáljuk,
s több példányban el őállítva adattárakat hozunk létre. A Hálózat központi adattárát az
MTA Regionális Kutatások Központjában (a Regionális Tudományos Osztályon) ala-
kítjuk ki. Célszer ű ségi szempontból javasolható, hogy az egyes hálózati egységek (állo-
mások) vezet őjének munkahelyén is létesüljön adattár az általa megfigyelt település
anyagából. Az egy példányban készült, sokszorosításra nem javasolt anyagok — pl. kér-
d őívek — feldolgozás után a központi adattárba kerülnek. Törekedni kell arra, hogy
„megyei szinten" is létesüljön adattár; elhelyezésére legalkalmasabbnak a megyei mú-
zeumi igazgatóságok látszanak.
Meghatározandó, hogy a nem a Hálózat tevékenysége során keletkezett doku-
mentumok, adatok, információk milyen köre veend ő fel az adattárba. Más megítélést
kaphatnak a publikált anyagok — pl. a népszámlálások adatai, menetrendi adatok,
egyéb adatpublikációk stb. — s mást a nem publikált, „kéziratos" anyagok (p1. levéltári
anyagok, kéziratos térképek, lakónyilvántartókönyvi adatok, falugy ű lések jegyz ő köny-
vei stb.). Az adattárak használhatósága érdekében célszer ű a fenti anyagokra is kiter-
jed ő dokumentálás.
VI. A Hálózat eredményeinek hasznosítása
A Hálózat egészében, illetve az egyes állomások tevékenysége nyomán kelet-
kez ő vizsgálati eredményeket id őr ő l-id őre tudományos publikációkban kell közreadni.
A Hálózat adattárai felhasználhatók a Hálózat keretein kívül folyó kutatások
esetében, illetve különböz ő gyakorlati célokra (pl. rendezési tervek, településfejlesztési
koncepciók készítésekor, egyes, a települések életét befolyásoló intézkedések hatásá-
nak regisztrálására stb.).
A Településfigyel ő Hálózat bázis-intézménye az MTA Regionális Kutatások
Központja, szervez ő-koordináló központja annak Regionális Tudományos Osztálya
(Budapest).
A Hálózat szakmai irányítója az Alapkutatások Támogatási Keretének pályá-
zatát elnyer ő BELUSZKY PÁL (MTA RKK Regionális Tudományos Osztály). Felada-
tait, hatáskörét az MTA Társadalomtudományi F őosztályával kötött szerz ődés szabá-
lyozza.
A Hálózat egyes állomásainak élén a falukutatásban nagy tapasztalatokkal
rendelkez ő kutatók állnak, akik elvégzik egy-egy állomás m ű ködtetésével kapcsolatos
szervezési, kutatásszervezési, illetve a szakmai képzettségüknek megfelel ő tudományos
feladatokat. Az állomás m ű ködésébe további közrem ű köd ő ket von(hat) be, segéder ő-
ket (kérdez ő biztosok, fényképész, kartográfus stb.) alkalmaz. A Hálózat munkájában
résztvev ő szakemberek részben munkahelyük tudományos munkaterveinek keretében
végezhetik kutatásaikat, részben a Hálózat alkalmi munkavállalóiként.
Beluszky Pál: Megkezdi működését a Településfigyelő Hálózat.
Tér és Társadalom, 1. 1987. 2. 63–73. p.
73
JEGYZETEK
1) MENDÖL TIBOR: Szarvas földrajza. — Debrecen, 1928. ELEK PÉTER —GUNDA BÉLA—
H ILSCHER ZOLTÁN: Elsüllyedt falu a Dunántúlon — Kemse község élete. — Budapest,
1936., SZABÓ ZOLTÁN: A tardi helyzet. — Cserépfalvi kiadó, Budapest, 1936., FODOR
FERENC: Egy palócfalu életrajza (Nagyvitnyó). — Budapest, 1930.
2) LETTRICH EDIT: Urbanizálódás Magyarországon. — Földrajzi Tanulmányok 5. Akadémiai
Kiadó, Budapest, 1965., BELUSZKY PÁL: A falusi települések osztályozása. — Földrajzi
Értesítő , 1965., TÓTH JÓZSEF: A népesség területi koncentrálódásának néhány jellegzetes-
sége a Dél-Alföldön. — Földrajzi Értesít ő , 1969.
3) Noha WALLNER ERN Ő , BECSEI JÓZSEF, PETRI EDIT, BELUSZKY PÁL, LETTRICH EDIT
stb. tevékenysége nyomán empirikus munkák is születtek ebben az id ő szakban is.
4) BELUSZKY PÁL: Borsod-Abaúj-Zemplén megye falusi településeinek típusai. — Földrajzi Érte-
sítő , 1979., BELUSZKY PÁL—SI KOS T. TAMÁS: Magyarország falutípusai. — MTA FKI,
Budapest, 1982., KULCSÁR VIKTOR: Falvaink gazdasági fejl ő dése. — Ter. Stat. 1974.,
VÁGVÖLGYI ANDRÁS: A falusi életkörülmények f ő bb típusai. — In: A falu a mai magyar
társadalomban. — Szerk.: VÁGVÖLGYI ANDRÁS. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982.
5) Igy a tanyás településszerkezet ű Kunszállás, a bels ő lakóöv-típusba sorolható Egerszalók, a köze-
pes méret ű , kedvező tlen helyzet ű agrárfalu, Sarud, az aprófalvas településszerkezet ű terüle-
tek központi falva, Nagynyárád, Pusztafalu, az aprófalvak képvisel ője.